1/2017. (XII. 20.) NEAK utasítása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Közszolgálati Szabályzatáról.

1/2017. (XII. 20.) NEAK utasítása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában és a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.  törvény 75. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 6. § 19. pontjában foglaltakra, a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Bevezető rendelkezések 1. § (1) Jelen Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: KSZ) hatálya a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) valamennyi szervezeti egységénél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállaló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) munkaviszonyára, továbbá a 26–28. § vonatkozásában a NEAK-nál kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatásban tanuló hallgatóra, a  64–78.  § vonatkozásában a  prémiumévek programban részt vevő és különleges foglalkoztatási állományban levő foglalkoztatottra terjed ki. (2) A KSZ rendelkezéseitől a főigazgató mérlegelési jogkörében eltérhet. 2. § A  KSZ alkalmazásában 3.  §-ban meghatározottak kivételével a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) használt fogalmi meghatározások az irányadóak. 3. § Értelmező rendelkezések, rövidítések: a) Cafetéria-juttatás adózása: a cafetéria-juttatások után a munkáltatónak személyi jövedelemadó + egészségügyi hozzájárulási (a továbbiakban: EHO) kötelezettsége van, amennyiben a  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) által megszabott mértéket nem haladja meg a cafetéria-juttatás értéke; b) Jogviszony: a kormánytisztviselőnek, kormányzati ügykezelőnek, munkavállalónak a munkáltatóval fennálló, munkavégzésre irányuló kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint munkaviszonya; c) Képzési és vizsgaportál: a  közigazgatási vizsgákra történő jelentkezés, valamint a  kötelező továbbképzések teljesítéséhez központilag biztosított informatikai rendszer (a továbbiakban: Probono); d) Minősítés: a  kormánytisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményeinek százalékban meghatározott számtani átlaga; e) Prémiumévek programban részt vevő és különleges foglalkoztatási állományban levő foglalkoztatott: a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép. tv.) hatálya alá tartozó, határozott időtartamú jogviszonyban foglalkoztatott; f ) Szakszervezet: Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete; g) Teljesítményértékelés: félévente ismétlődő vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli, és erről az érintett kormánytisztviselő részére érdemi visszajelzést ad. 2. Érdekképviselet 4. § (1) A  foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése érdekében a  NEAK és a szakszervezet kapcsolatrendszerében a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt kapcsolatrendszer keretében a  NEAK biztosítja a  szervezkedés szabadságát, a foglalkoztatottak részvételét a munkafeltételek alakításában. II. Fejezet A jogviszonyra vonatkozó rendelkezések 1. A jogviszony és annak tartalma 5. § A  jogviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, az  átirányítással és a  kiküldetéssel, továbbá a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön NEAK szabályzat tartalmazza. 2. A jogviszony létesítése 6. § (1) Kormánytisztviselőnek az  nevezhető ki, aki az  alkalmazási feltételeken túl rendelkezik a  munkakör ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. mellékletében a feladatkörre meghatározott szakképesítések valamelyikével. (2) Kormányzati ügykezelőként az alkalmazható, aki a Kttv.-ben a kormányzati ügykezelőkre meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelel. (3) A NEAK-nál munkaviszony a Kttv. 258. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel létesíthető. 7. § (1) A kormánytisztviselő és a kormányzati ügykezelő kinevezésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (2) A munkaviszony létesítésekor a próbaidő 3 hónap időtartamig terjedhet. 3. A jogviszony módosítása 8. § Munkakör módosítás, belső áthelyezés, végleges áthelyezés, jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén munkakör átadás-átvételi eljárás lefolytatása, a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kötelező. 4. Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás 9. § (1) Az átirányítás, kirendelés, kiküldetés elrendelése tekintetében a Kttv.-ben foglaltak az irányadóak. (2) Az átirányított foglalkoztatott munkaidejét annál a szervezeti egységnél kell nyilvántartani, ahol az átirányítás alatt a munkát végzi. (3) Amennyiben az  átirányított foglalkoztatott az  átirányítás időtartama alatt szabadságot kíván igénybe venni, a  szabadságát az  átirányítás szerinti szervezeti egység vezetőjének kell engedélyeznie. Az  átirányítás ideje alatt igénybe vett szabadság mértékéről az átirányítás lejártakor a humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője tájékoztatja a  kinevezés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlóját. A  foglalkoztatott részére az  átirányítás szerinti megváltozott munkakörének megfelelő, határozott időre szóló munkaköri leírást kell készíteni. 5. A jogviszony megszűnése, megszüntetése 10. § A  jogviszony megszüntetése történhet a  munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a  foglalkoztatott által történő kezdeményezéssel. 6. Vagyonnyilatkozat-tétel 11. § (1) A  vagyonnyilatkozat-tételt az  egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szabályozza. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az 1. melléklet tartalmazza. (3) A vagyonnyilatkozat megőrzéséről, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetéséről a humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője gondoskodik. 7. Változásbejelentési kötelezettség 12. § A jogviszony időtartama alatt a foglalkoztatott a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a  munkaügyi nyilvántartásra, a  közszolgálati alapnyilvántartásra és  közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a  tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012.  (III. 20.) Korm. rendelet 3.  mellékletében foglalt adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban, a változást igazoló dokumentumok másolatának egyidejű benyújtásával köteles bejelenteni a humánpolitikáért felelős főosztálynak. 8. Összeférhetetlenség 13. § Az összeférhetetlenséggel, valamint a további jogviszony létesítésével kapcsolatos jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségek főigazgató felé történő teljesítése a humánpolitikáért felelős főosztály útján történik. 14. § A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatvány humánpolitikáért felelős főosztály részére történő megküldésével, ha vele szemben a Kttv.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. 9. További jogviszony létesítése 15. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselő olyan további jogviszonyt létesít, vagy tervez létesíteni, amely bejelentéshez vagy előzetes engedélyhez kötött, az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell kitöltenie, és a szervezeti egységének vezetője, illetve szervezeti egység vezetője esetében a  közvetlen vezetője aláírásával is ellátott példányát a humánpolitikáért felelős főosztály részére megküldenie. (2) A  humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője a  kitöltött nyomtatvány ellenőrzését követően gondoskodik annak főigazgató által történő aláíratásáról. (3) Amennyiben a  további jogviszony létesítése előzetes engedélyhez kötött, a  humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője tájékoztatja a kormánytisztviselőt annak főigazgató általi jóváhagyásáról. 10. Munkavégzés és pihenőidő 16. § (1) A  munkaidővel és távollétekkel kapcsolatos adatok kezelésének, nyilvántartásának részletszabályait, valamint a jelenléti ív, a munkából történő távollétek vezetésével, továbbá a rendkívüli munkaidő elrendelésével kapcsolatos eljárási szabályokat külön NEAK szabályzat tartalmazza. (2) A  jelenléti íven szabadságként feltüntetett távollét, amely mellé nincs csatolva a  munkahelyi vezető által aláírt (engedélyezett) szabadságengedély, nem fizetett távollétnek minősül (nem engedélyezett igazolatlan távollét). (3) A  szabadságengedélyek meglétéért és a  jelenléti ívvel való egyezőségéért a  szervezeti egységnél a  jelenléti ív kezelésével megbízott személy felelős. 11. Rendkívüli munkaidő 17. § A vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő részére összhangban a Kttv. rendelkezéseivel a rendkívüli munkaidő teljesítéséért szabadidő, illetve szabadidő-átalány jár. III. Fejezet Képzés, továbbképzés 1. Közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga 18. § (1) A  közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet, valamint a  közigazgatási és az  ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján a  foglalkoztatottaknak ügykezelői alapvizsgát, közigazgatási alapvizsgát és közigazgatási szakvizsgát kell tenniük. (2) A  humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője tárgyévet megelőző év októberében elkészíti a tárgyévre vonatkozó vizsgaütemezést a kormánytisztviselőkkel és kormányzati ügykezelőkkel történt egyeztetést követően. Az  elkészített ütemterv alapján a  humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője figyelemmel kíséri a  kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők vizsgakötelezettségeit, és annak teljesítésére a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő figyelmét megfelelő határidőben felhívja. (3) A közigazgatási vizsgákra történő jelentkezés a Probono rendszeren keresztül történik a foglalkoztatott regisztrációját követően. (4) A  közigazgatási alapvizsgára, valamint az  ügykezelői alapvizsgára történő jelentkezést a  humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője engedélyezi a  Probono rendszerben. Ezt követően a  foglalkoztatottnak egyénileg kell a felkészítő konzultációra, valamint vizsgára jelentkeznie. (5) A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezés a humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője közreműködésével történik a Probono rendszerben a foglalkoztatottal egyeztetett időpont és választható vizsgatárgy meghatározását követően. (6) A NEAK a kormánytisztviselők részére biztosítja a felkészítő konzultáción, valamint a vizsgán történő részvételt. Ezen idő alatt a  kormánytisztviselő mentesül a  munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre jogosult. (7) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga finanszírozása az éves költségvetésben elkülönített oktatási keret terhére történik. A NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását és a humánpolitikáért felelős főosztály engedélyezi a képzésen, valamint a vizsgán való részvételt. (8) Az ismétlő-, illetve javítóvizsga díját vagy a vizsga elhalasztása esetén a halasztás díját a NEAK áthárítja a vizsgázóra, amennyiben az ismétlő-, illetve javítóvizsgára vagy halasztásra a vizsgázó önhibájából kerül sor. Az ismétlő-, illetve javítóvizsga vagy a halasztás díjának megfizetési kötelezettsége alól a főigazgató mentesítést adhat. Az erre irányuló kérelmet – az okok, indokok részletes megjelölésével – a főigazgatónak címezve, a humánpolitikáért felelős főosztályra kell benyújtani. Abban az  esetben, ha az  ismétlővizsga, illetve a  halasztás díjának megfizetési kötelezettsége áthárításra kerül a vizsgázóra, a humánpolitikáért felelős főosztály felterjesztése után a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály továbbszámlázza azt a vizsgázóra. 2. Tanulmányi szerződés 19. § (1) Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. (2) Tanulmányi szerződés megkötésére, a foglalkoztatott kérelmére kizárólag a munkakör szakszerűbb ellátását biztosító szakirányú továbbképzés, illetve a  szakirányú felsőfokú szakképesítés esetén és a  szervezeti egység vezetőjének egyetértése után, főigazgatói döntés alapján kerülhet sor. A  szerződés megkötését az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon kell kezdeményezni. (3) Azonos időszakra ugyanazon foglalkoztatottal csak egy tanulmányi szerződés köthető. 20. § (1) Tanulmányi szerződés megkötésére a NEAK-nál eltöltött 2 éves jogviszony után, illetve újabb tanulmányi szerződés létesítésére kizárólag a korábban megkötött szerződésben szereplő, kötelező jogviszony fenntartási időtartam eltelte után van lehetőség. (2) Tanulmányi szerződés fegyelmi büntetés hatálya alatt álló foglalkoztatottal nem köthető. (3) A tanulmányi szerződés alapján a NEAK – a foglalkoztatott jogviszonyának a NEAK-nál történő fennállásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt eltérő megállapodás hiányában, a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alábbi támogatásokat nyújthatja: a) tandíj (regisztrációs díj, költségtérítés, oktatásszervezési díj), b) vizsgadíj, c) tankönyvek és oktatási segédanyagok költségei, d) szállásköltség maximálisan 10 000 Ft/nap összeghatárig (amennyiben a  képzés helye és a  foglalkoztatott lakóhelye nem egy közigazgatási területen van), e) kötelező foglalkozások idejére fizetett távollét, f ) vizsgák napjára fizetett távollét, g) vizsgánként 3 munkanap fizetett szabadidő, h) diplomamunka elkészítéséhez 10 munkanap fizetett szabadidő. (4) A  tanulmányi szerződésben a  NEAK által nyújtott támogatás, illetve a  képzés időtartamának arányában meg kell határozni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott a NEAK-nál fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. (5) A tanulmányi költségek kifizetése – a költségmegosztásnak megfelelően kiállított – a NEAK nevére és címére szóló számla ellenében történik. (6) A tanulmányi szerződés keretében – a munkáltató és a foglalkoztatott között – százalékos költségmegosztásban kell megállapodni, és a  kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony kötelező fenntartásának ideje a  százalékos költségmegosztással arányosan, hónapokban kerül meghatározásra. Amennyiben a  tanulmányi szerződésben kizárólag tanulmányi szabadidő biztosításában állapodnak meg a  felek, és ennek költségét teljes egészében a  munkáltató viseli, abban az  esetben a  kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony kötelező fenntartása a támogatott képzési időtartamnak a fele, de legalább 1 hónap időtartamú. (7) Felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányok végzésére vonatkozó tanulmányi szerződés megkötésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmező igazoltan rendelkezik a diploma megszerzéséhez előírt fokú és számú nyelvvizsgával. (8) A főigazgató a megkötött tanulmányi szerződés módosítását – a foglalkoztatott kérésére – legfeljebb két alkalommal engedélyezheti. A  módosítást a  végzettség megszerzésére vállalt határidő lejártát megelőzően legkésőbb 15 munkanappal, az erre a célra rendszeresített, indokolással ellátott nyomtatvány humánpolitikáért felelős főosztályra történő benyújtásával kell kezdeményezni. Amennyiben a  módosítás iránti kérelem nem határidőben kerül benyújtásra, úgy a módosítás engedélyezésére nincs lehetőség. (9) Halasztás után a már kifizetett tandíj a munkáltatótól újra nem kérhető, csak a képesítés megszerzésének határideje, az oklevél bemutatásának időpontja halasztható. 21. § (1) A  támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a  NEAK részére az  általa igénybe vett támogatást, valamint az oktatási napokon és a vizsganapokon való részvétel idejére kifizetett illetményt egy összegben 30 napon belül visszafizetni a következő esetekben: a) ha a  jogviszony megszűnése a  foglalkoztatott kezdeményezésére történik, és ezért a  foglalkoztatott a szerződésben megjelölt időtartamot nem tölti le a munkáltatónál, b) fegyelmi eljárást követően, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése esetén, c) neki felróható okból tanulmányait nem fejezte be, vagy diplomát, oklevelet nem szerzett. (2) A  foglalkoztatott visszafizetési kötelezettségének teljesítésére a  főigazgató részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Az erre irányuló kérelmet – az okok, indokok részletes megjelölésével – a főigazgatónak címezve a humánpolitikáért felelős főosztályra kell benyújtani. (3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén főigazgatói döntés alapján a tanulmányi szerződés módosításra kerül. (4) A  foglalkoztatott a  képesítés megszerzését, a  tanulmányi szerződés teljesítését a  diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja. (5) A  NEAK-nál jogviszonyt létesítő foglalkoztatott kérésére az  előző munkáltatónál kötött tanulmányi szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket tanulmányi szerződés alapján lehet átvállalni, amelyről az áthelyezést megelőzően kell megállapodni. Az  átvállalás kérdésében a  humánpolitikáért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján a főigazgató dönt. 3. A kormánytisztviselők képzése, továbbképzése 22. § (1) A  központi képzések, továbbképzések irányítása és szervezése a  humánpolitikáért felelős főosztály feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) A NEAK által támogatott iskolarendszerű képzés esetén tanulmányi szerződés kötése kötelező. 23. § (1) A NEAK valamennyi szervezeti egysége vonatkozásában a konferenciákon, előadásokon való részvételt a szervezeti egység vezetője kezdeményezi úgy, hogy a jelentkezési határidő előtt legkésőbb 10 munkanappal írásbeli indokolást tartalmazó javaslatot küld a humánpolitikáért felelős főosztály részére. (2) A humánpolitikáért felelős főosztály az éves oktatási keret terhére megkéri az előzetes pénzügyi fedezet biztosítását a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztályától. Fedezet biztosítás nélkül a megrendelés (jelentkezés) nem történhet meg. (3) A pénzügyileg ellenjegyzett igény alapján a humánpolitikáért felelős főosztály illetékes kormánytisztviselője intézi a képzésekre való jelentkezést. Ennek elmaradása esetén a beérkező számla nem igazolható. 24. § (1) A NEAK önálló szervezeti egységei az érintett foglalkoztatottak kötelező részvételével egy- vagy többnapos szakmai továbbképzést szervezhetnek. (2) A humánpolitikáért felelős főosztály koordinálja a szakmai továbbképzés szervezésére irányuló igényeket. 25. § (1) A  kötelező képzések lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat a  humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője végzi, együttműködve a foglalkoztatottal. (2) A kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával, illetve alapvizsga letétele alóli mentesülés esetén a  próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Amennyiben a  NEAK-nál történő jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztatott korábbi közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyára tekintettel már érintett volt a  kötelező továbbképzésben, úgy a  belépés napjával folytatódik a  továbbképzési kötelezettsége. (3) A kötelező továbbképzés teljesítése a Probono rendszeren keresztül történik. 4. Kötelező szakmai gyakorlat 26. § A  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján felsőoktatásban tanuló hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a szervezeti egység vezetője kezdeményezésére a főigazgató engedélyezi. 27. § (1) A szakmai gyakorlat idejére a hallgató részére díjazás nem jár. (2) A hallgató a szakmai gyakorlat megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot tesz. 28. § A szakmai gyakorlat engedélyeztetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat a humánpolitikáért felelős főosztály látja el. IV. fejezet A foglalkoztatottak értékelése és díjazása 1. A kormánytisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése 29. § A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelését a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a  közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet szerinti egyéni teljesítményértékelés, valamint minősítés elektronikus formában történik. 30. § (1) A NEAK-nál kizárólag a teljesítményértékelés kötelező elemeit kell alkalmazni. (2) A teljesítményértékelés kötelező elemei: a) egyéni teljesítménykövetelmények, b) kompetenciaalapú munkamagatartás. 31. § (1) Az értékelt személynek az értékelő vezető általi teljesítményértékelés előtt nem kell önértékelést végeznie. (2) Az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit évente kétszer kell mérnie, illetve értékelnie, továbbá egy alkalommal minősítenie. 32. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos értékelő vezetői jogköröket és a hozzájuk rendelt kormánytisztviselők körét a NEAK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 2. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatok folyamata 33. § (1) A humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője tájékoztatást ad az értékelő vezetőnek a soron következő teljesítményértékeléssel, valamint minősítéssel összefüggő feladatairól. (2) A humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője tájékoztatást ad az  értékelő vezetőnek az  év közben felmerülő feladatairól. (3) A humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője a teljesítményértékelést, valamint a minősítést követően a  két példányban kinyomtatott és aláírt értékelő lap, valamint minősítő lap 1-1 példányát elhelyezi az  értékelt kormánytisztviselő személyi anyagában. (4) A humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője a  humánpolitikai nyilvántartó programban rögzíti a teljesítményértékelés, valamint a minősítés eredményét. 3. Idegennyelv-tudási pótlék 34. § (1) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti nyelveken túl a szervezeti egység vezetőjének a kinevezéskor vagy a nyelvvizsgabizonyítvány, illetve azzal egyenértékű okirat benyújtásakor megtett, az  idegennyelv-tudás hasznosíthatóságára vonatkozó javaslata alapján a főigazgató dönt a pótlék megállapításáról. (2) Az idegennyelv-tudási pótlék az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló, vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványról készült hiteles fordítású okirat bemutatásának napjától illeti meg a kormánytisztviselőt. 4. Képzettségi pótlék 35. § (1) Képzettségi pótlék annak, a  2.  mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselőnek állapítható meg, aki a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet vonatkozó mellékleteiben feladatkörére (munkakörére) előírt képesítési feltételekkel rendelkezik és további felsőfokú, vagy emelt szintű szakképesítést vagy emelt szintű szakképesítés-ráépülést, vagy azokkal egyenértékű szakképesítést szerez, vagy azzal rendelkezik. (2) A  képzettségi pótlék a  szakképesítés megszerzését igazoló okirat bemutatásának napjától illeti meg a  középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt. (3) Az  emelt szintű szakképesítés vagy emelt szintű szakképesítés-ráépülés bemutatása esetén a  képzettségi pótlék mértéke a mindenkori illetményalap 30%-a, a felsőfokú szakképesítés bemutatása esetén a mindenkori illetményalap 40%-a. 5. Helyettesítési díj 36. § (1) A helyettesítési díj engedélyezésére vonatkozó javaslatot a szervezeti egység vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon küldi meg a  humánpolitikáért felelős főosztály részére. A  javaslat főigazgatói engedélyezését követően a humánpolitikáért felelős főosztály intézkedik az okirat elkészítéséről. (2) A helyettesítéssel megbízott kormánytisztviselőt, illetve ügykezelőt a helyettesítés megkezdése előtt erről írásban értesíteni kell. (3) A  helyettesítést érintő bármilyen változás esetén a  szervezeti egység vezetője köteles azonnal értesíteni a humánpolitikáért felelős főosztályt a helyettesítési díj visszavonása érdekében. (4) A helyettesítési díj mértéke tartósan távollévő helyettesítése esetén a helyettesített kormánytisztviselő illetményének, betöltetlen munkakör többletfeladatként történő ellátása esetén a helyettesítő kormánytisztviselő, illetve ügykezelő illetményének 25% – 50%-áig terjedhet, melynek pontos mértékét a főigazgató határozza meg. (5) Nem jár helyettesítési díj a  helyettesítést ellátó kormánytisztviselő, illetve ügykezelő részére a  munkavégzési kötelezettséggel nem járó távolléte idejére. 6. Ügykezelői illetmény 37. § (1) A  kormányzati ügykezelők illetménye a  tárgyév január 1-jén hatályos garantált bérminimum és a  kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő figyelembevételével kerül meghatározásra. (2) A kormányzati ügykezelő illetménye a) 0–20 év közötti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a garantált bérminimum, b) 20–30 év közötti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a  garantált bérminimum összege bruttó 5000 Ft-tal növelve, c) 30 év feletti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a garantált bérminimum összege bruttó 15 000 Ft-tal növelve. (3) Az illetményalap változása esetén a  mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével felül kell vizsgálni a kormányzati ügykezelők illetményét is. 7. Címadományozás 38. § A  Kttv.-ben a  kormánytisztviselők részére meghatározott címadományozást a  szervezeti egység vezetője kezdeményezheti részletes indokolást tartalmazó javaslattal. A javaslatot a humánpolitikáért felelős főosztályra kell benyújtani, amely a  vonatkozó költségvetési keretek figyelembevételével megadott pénzügyi ellenjegyzés után, a javaslatot előterjeszti főigazgatói döntésre. 8. Célfeladat 39. § A főigazgató a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a kormánytisztviselő és a kormányzati ügykezelő részére célfeladatot állapíthat meg. A célfeladat eredményes végrehajtásáért a kormánytisztviselőt és az ügykezelőt céljuttatás illeti meg. V. Fejezet Egyéb juttatások 1. Általános szabályok 40. § (1) A foglalkoztatottak részére az illetményen felül az alábbi juttatások (a továbbiakban: egyéb juttatások) adhatók: a) lakhatási, lakásépítési és vásárlási támogatás, b) albérleti díj hozzájárulás, c) szociális és kegyeleti támogatás, d) kegyeleti gondoskodás, e) illetményelőleg, f ) ruházati költségtérítés, g) egyéb törvény szerint adható juttatások. (2) Amennyiben a foglalkoztatottak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelnek, az alábbi juttatásokra jogosultak: a) utazáshoz nyújtott támogatások, b) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg. (3) A foglalkoztatottak a visszatérítendő juttatások felvétele esetén kötelesek – a visszafizetés biztosítása érdekében – kitölteni az illetményből (munkabérből) történő levonáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot. 41. § (1) A lakhatási, lakásépítési és vásárlási támogatás odaítéléséről a Lakásépítési Bizottság dönt. A Lakásépítési Bizottság tagjai: a) humánpolitikáért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, b) NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, c) igazgatásért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, d) jogi feladatok ellátásáért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, e) szakszervezet elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselő. (2) A Lakásépítési Bizottság elnöke a humánpolitikáért felelős főosztály vezetője. (3) A Lakásépítési Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. 42. § (1) A  NEAK-nál Szociális Bizottság működik, mely dönt az  eseti szociális segélyek, valamint az  albérleti hozzájárulás odaítéléséről. (2) A Szociális Bizottság tagjai: a) humánpolitikáért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, b) az Ellátási és Koordinációs Főosztályok vezetői közül, a főigazgató által az ülésekre delegált főosztályvezető, c) igazgatásért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, d) jogi feladatok ellátásáért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs, e) szakszervezet elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselő. (3) A Szociális Bizottság elnöke a humánpolitikáért felelős főosztály vezetője. (4) A Szociális Bizottság évente legalább 3 alkalommal ülésezik. (5) Az Ellátási és Koordinációs Főosztály vezetőjének delegálásának előkészítéséről a humánpolitikáért felelős főosztály intézkedik. 43. § (1) A Lakásépítési, valamint a Szociális Bizottság határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. (2) A Lakásépítési, valamint Szociális Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, mely során minden tag egy szavazattal rendelkezik. A  bizottsági tag nem vehet részt az  irányítása, felügyelete alatt álló foglalkoztatott kérelmének elbírálásában. (3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Amennyiben a szavategyenlőség az elnök irányítása, felügyelete alatt álló foglalkoztatott kérelmét érintően alakul ki, úgy a főigazgató dönt. (4) A  Lakásépítési, valamint a  Szociális Bizottság külön határoz a  juttatás megállapításáról és azt követően külön szavazással határoz annak összegéről. (5) A Lakásépítési, valamint a Szociális Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet készít. 2. Lakáscélú támogatás 44. § (1) A foglalkoztatott részére a Kttv. alapján a NEAK a foglalkoztatottak lakáshoz jutásának, lakáskörülményeinek javítása érdekében a Lakásalap terhére kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: kölcsön) nyújthat. (2) A kölcsön nyújtásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön NEAK szabályzat tartalmazza. 45. § Támogatásban az  a  foglalkoztatott részesíthető, akinek határozatlan idejű jogviszonya a  NEAK-nál legalább 3 éve fennáll. 46. § (1) A kölcsön mértéke vásárlás, építés, bővítés esetén legfeljebb 2 000 000 Ft, korszerűsítés esetén legfeljebb 1 000  000 Ft. (2) A  NEAK-nál foglalkoztatott közeli hozzátartozók egyszerre igényelhetnek munkáltatói lakáskölcsönt ugyanarra a  lakásra. Az  így nyújtható kölcsön összege együttesen vásárlás, építés, bővítés esetén legfeljebb 3 000 000 Ft, korszerűsítés esetén legfeljebb 1 500 000 Ft lehet. 47. § A kölcsönszerződésben a kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 15 év időtartamban írható elő. 3. Albérleti díj hozzájárulás 48. § (1) Az a foglalkoztatott, akinek állandó lakóhelye a munkahelyétől eltérő településen található – ahonnan a napi munkába járás aránytalan nehézséggel jár – a munkahelyével azonos vagy ahhoz közeli településen található lakásra kötött bérleti szerződés alapján albérleti díj hozzájárulást igényelhet. (2) Vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére, valamint próbaidő alatt albérleti díj hozzájárulás nem adható. (3) A hozzájárulás mértéke a szerződés szerinti bruttó bérleti díj 50%-a, de nem haladhatja meg a havi bruttó 25 000 Ft-ot, mely a szociális kereten belül kerül elkülönítésre. (4) Albérleti díj hozzájárulás kizárólag hatályos bérleti szerződés alapján igényelhető. (5) Az albérleti díj hozzájárulási kérelemhez a foglalkoztatott köteles mellékelni a) a személyi igazolványát, és az állandó lakcímét igazoló okiratot, b) a bérleti szerződést, c) a bérbe adónak a bérleti szerződés megkötésére való jogosultságát tanúsító, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, adásvételi szerződést, vagy egyéb okiratot, és d) az igénylést megelőző három hónapra vonatkozó, az igénylő és a háztartásában élők egy főre eső rendszeres nettó jövedelmeiről szóló igazolásokat. (6) A  kérelmet a  Szociális Bizottság bírálja el, és az  éves működési költségvetésben meghatározott pénzügyi keret figyelembevételével a humánpolitikáért felelős főosztály vezetője terjeszti fel főigazgatói jóváhagyásra. (7) Az  engedélyező bizonylat alapján a  hozzájárulást a  NEAK gazdálkodásáért felelős főosztálya utalja a  jogosultak részére. (8) A kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt: a) aki a NEAK-nál hosszabb jogviszonnyal rendelkezik, b) akinek a jövedelme alacsony, c) aki korábban nem részesült albérleti támogatásban. (9) A határozott idő lejártával, a jogviszony megszűnésével, továbbá a munkavégzési kötelezettség alól történő végleges mentesítés esetén, a hozzájárulás folyósítása külön intézkedés nélkül megszűnik. (10) Amennyiben a  foglalkoztatott részére szolgálati lakás kerül kiutalásra, köteles azt bejelenteni a  humánpolitikáért felelős főosztály vezetőjének és ezzel egyidejűleg a hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül. (11) A  foglalkoztatott haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a  humánpolitikáért felelős főosztály vezetőjének, ha a bérleti szerződése megszűnt, vagy ha ő maga, illetve a vele együtt élő házastársa, élettársa, szülője, gyermeke a  munkáltató székhelyével azonos településen állandó lakhatásra alkalmas lakóingatlant szerzett. A  bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egy összegben kell visszafizetni. (12) Az  érvényes albérleti díj hozzájárulást engedélyező, illetve meghosszabbító iratokról a  humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője személyenkénti nyilvántartást vezet. 4. Szociális és kegyeleti támogatás 49. § (1) A NEAK a jóváhagyott éves működési költségvetésben a szociális és kegyeleti támogatás és gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) képez, amely más célra nem használható fel. (2) A szülési és a temetési segély összegét minden év elején – a keret figyelembevételével – a főigazgató határozza meg azzal, hogy az nem lehet több a kormányzati szolgálati jogviszony mindenkori illetményalapjának 2,5-szeresénél. 50. § (1) A  foglalkoztatott szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a  költségvetési források által biztosított szociális keret erejéig – pénzbeli támogatásban részesíthető. (2) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások: a) eseti szociális támogatás, b) szülési segély, c) temetési segély. 51. § (1) Eseti szociális támogatásban azt a foglalkoztatottat – súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt – lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került. Vezetői munkakörben foglalkoztatottak eseti szociális támogatást nem igényelhetnek. (2) Eseti szociális támogatást kizárólag az  a  foglalkoztatott kaphat, akinél az  1 főre eső jövedelem nem éri el a  nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló foglalkoztatott esetében a nettó 130 000 Ft-ot. Ezen feltétel teljesülése alóli felmentést – a Szociális Bizottság javaslata alapján – egyéni elbírálás szerint a főigazgató adhat. (3) A szociális támogatást kérő foglalkoztatottnak és a vele egy háztartásban élő kereső hozzátartozónak – a kérelmet alátámasztó egyéb dokumentumok mellé – szükséges az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványhoz 3 havi rendszeres jövedelméről szóló igazolást csatolni. (4) Szociális támogatásban csak az a személy részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez, a NEAK-ot terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, továbbá azok kezeléséhez hozzájárul. (5) A szociális támogatások és kedvezmények elbírálásánál és folyósításánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni a  három vagy több gyermeket, illetve gyermekét egyedül nevelő, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő igényjogosultat, valamint a  balesetben megrokkantakat. Fogyatékos gyermeknek minősül az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. (6) A  támogatásról, illetve annak elutasításáról a  Szociális Bizottság dönt, és a  kérelmezőket kiértesíti. A  bizottsági ülésekről és a döntésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezése alapján az eseti szociális támogatás jövedelemadó köteles. (8) Az  eseti szociális támogatás személyenként/háztartásonként évente legfeljebb két alkalommal adható, melynek együttes összege nem haladhatja meg a kormányzati szolgálati jogviszonyban irányadó mindenkori illetményalap 3,5-szeresét. (9) Eseti szociális támogatást a  kitöltött igénylőlap humánpolitikáért felelős főosztályra történő benyújtásával lehet igényelni, a humánpolitikáért felelős főosztály által meghatározott időpontig. (10) A  főigazgató a  rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével egyszeri szociális támogatásban részesítheti a  munkatársak adott szempont – így különösen alacsony kereset, szociális rászorultság – szerinti csoportját. A  támogatásban részesülő munkatársakra az  (1)–(9)  bekezdés szerinti eljárásrend nem vonatkozik, az eljárási szabályokat külön szabályzat tartalmazza. 52. § (1) Szülési segélyben részesíthető a foglalkoztatott – a gyermek születését, örökbefogadását követő 3 hónapon belül – ha a gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. (2) A szülési segély összege gyermekenként a 49. § (2) bekezdése szerint meghatározott összeg. (3) A Szja. tv. vonatkozó rendelkezése alapján a szülési segély jövedelemadó köteles. (4) A  szülési segély iránti kérelmet a  születési anyakönyvi kivonat másolatával együtt a  humánpolitikáért felelős főosztályra kell benyújtani. (5) A  foglalkoztatottak által benyújtott kérelmek alapján járó szülési segélyek kifizetését a  humánpolitikáért felelős főosztály vezetője jogosult engedélyezni. 53. § (1) Temetési segélyre csak az a foglalkoztatott jogosult, aki az elhunyt házastársa, élettársa, vagy az elhunyt személlyel egyenes ági rokonságban áll. (2) A temetési segély adómentes. (3) A temetési segély összege a 49. § (2) bekezdése szerint meghatározott összeg. (4) A temetési segélyt az elhalálozást követő 3 hónapon belül lehet igényelni. (5) A temetési segély igényléséhez az erre a célra rendszeresített nyomtatvány mellé csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint az igénylőlapon meg kell jelölni a pontos rokonsági fokot és a temetési költség összegét. A kérelmet a humánpolitikáért felelős főosztályra kell benyújtani. (6) A foglalkoztatottak által benyújtott kérelmek alapján járó alapján járó temetési segélyek kifizetését a humánpolitikáért felelős főosztály vezetője jogosult engedélyezni. 54. § (1) A szociális keret éves felosztását a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály javaslata alapján a főigazgató hagyja jóvá, melynek kiadását negyedéves bontásban kell ütemezni. (2) A  humánpolitikáért felelős főosztály ellenőrzése után a  segélyek utalásáról és a  közterhek bevallásáról a  NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály gondoskodik. 5. Kegyeleti gondoskodás 55. § (1) A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján az alábbiak szerinti kegyeleti gondoskodásban lehet részesíteni: a) A közszolgálat halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt foglalkoztatottat – beleértve a már nyugállományúakat is – aki legalább 7 éven át nagy felelősséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett, vagy hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el és jelentősen hozzájárult a  NEAK eredményes működéséhez. b) A NEAK halottjává lehet nyilvánítani az a) pont kivételével valamennyi elhunyt NEAK foglalkoztatottat. (2) A „közszolgálat halottjává” és a „NEAK halottjává” nyilvánításra a  Szociális Bizottság – szükség esetén soron kívüli ülésén hozott – javaslata alapján a főigazgató jogosult. (3) Az igénylést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a humánpolitikáért felelős főosztályon kell előterjeszteni. (4) A  kegyeleti gondoskodás odaítéléséről az  erre a  célra elkülönített, humánpolitikai dologi keret terhére – a humánpolitikáért felelős főosztály felterjesztése alapján – a főigazgató dönt. (5) Kegyeleti kiadásként elszámolható költségek: a) sírhely (urnasírhely, urnafülke) ténylegesen felmerült költségei, b) szolgáltatások és az alábbi kellékek ba) halottszállítás, bb) halotthűtés, bc) ravatalozás, bd) koporsó, be) szemfedél, bf ) fejfa, bg) a temetéskor elhelyezett koszorúk költségei. (6) A kegyeleti költségeket nem terhelő kiadások: a) a közszolgálat halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú, b) a NEAK halottja temetésén 1 db koszorú, c) a gyászközlemény költsége a közszolgálat halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege, d) a tiszteletadás, megemlékezés költségei, valamint a NEAK foglalkoztatottainak temetéssel összefüggő utazási kiadásai, e) a közszolgálat halottjává, illetve a NEAK halottjává nyilvánítás nélkül a korábbi NEAK foglalkoztatottak részére 1 db koszorú. (7) A  kegyeleti költségeket a „közszolgálat halottja” esetében a  mindenkori illetményalap legfeljebb hatszorosának, a „NEAK halottja” esetében legfeljebb négyszeresének megfelelő összegig lehet megtéríteni. (8) Az elszámoláshoz a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a NEAK nevére és címére szóló eredeti temetési költségeket igazoló számlát kell leadni, továbbá az igénylőlapon meg kell jelölni a pontos rokonsági fokot. 6. Illetményelőleg 56. § (1) A foglalkoztatott részére illetményelőleg kifizetése a NEAK-nál történő jogviszony létesítését követő 1 év elteltével engedélyezhető. (2) Az  illetményelőleg felvétele a  foglalkoztatottat költségvetési évenként egy alkalommal illeti meg, ettől különös méltánylást érdemlő esetben – a jogszabályban meghatározott feltételek betartásával – csak főigazgatói engedéllyel lehet eltérni. (3) Ismételt illetményelőlegben az a  foglalkoztatott részesülhet, aki a korábban felvett illetményelőleg teljes összegét visszafizette. (4) Illetményelőlegben kizárólag az részesülhet, akinek életkörülményei rajta kívül álló okból oly mértékben változtak, hogy átmenetileg kedvezőtlen anyagi helyzetbe került. (5) Az illetményelőleg az Szja. tv. vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, csak adómentesen nyújtható. (6) Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének kétszeresét. 57. § (1) Az illetményelőleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztálynál kell kérelmezni. (2) Az  illetményelőlegre irányuló kérelem teljesítéséről – az évente meghatározott keret erejéig – a szervezeti egység vezetőjének tudomásulvételét követően a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály vezetője dönt. (3) A  foglalkoztatott az  illetményelőleget legfeljebb hat havi részletben, az  adott költségvetési évben, de legkésőbb a november havi illetményéből/béréből (december 5-ig) köteles visszafizetni, amelyet a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály az illetményből történő levonás útján teljesít. (4) Az  illetményelőleg számfejtésével egyidejűleg, a  NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály a  kifizetett összegekről nyilvántartást vezet. 7. Ruházati költségtérítés 58. § (1) A  foglalkoztatottak részére a  főigazgató ruházati költségtérítés megállapításáról dönthet a  rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével a  foglalkoztatottak hivatalhoz méltó módon történő öltözködésének elősegítése, támogatása érdekében. (2) A ruházati költségtérítés jóváhagyása esetén a részletes eljárási szabályokról külön NEAK szabályzatot kell kiadni. 8. Egyéb törvény szerint adható juttatások 59. § A  főigazgató a  rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével egyéb jogszabály szerint adható juttatás biztosításáról dönthet a foglalkoztatottak részére. 9. Utazáshoz nyújtott támogatások 60. § (1) Az  utazási költségtérítési igényt a  humánpolitikáért felelős főosztály részére kell benyújtani, amely intézkedik a költségtérítés kifizetéséről. (2) A költségtérítési igény (kérelem) mellé csatolni kell a lakcímkártya fénymásolatát és egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy a napi munkába járás a foglalkoztatott lakóhelyéről, vagy a tartózkodási helyéről történik-e. (3) A  munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott bérletet vagy menetjegyeket a  felhasználást követő hónap 7. napjáig, az  útiköltség elszámolására rendszeresített nyomtatványhoz mellékelve az (1) bekezdésben megjelölt szervezeti egység részére kell leadni. (4) Amennyiben az  igénylő a  bérletet vagy jegyet a  felhasználást követő hónap 7. napját követően adja le, úgy a költségtérítés kifizetésére a következő havi bérletszelvények, jegyek elszámolásával együtt kerülhet sor. (5) Ha az igénylő a tárgyhavi bérlet, jegy leadását a megjelölt határidőben elmulasztja és azt az elmulasztott határidőt követő hónap 7. napjáig sem pótolja, úgy az önhibából le nem adott bérlet, jegy elszámolására kizárólag főigazgatói engedély esetén kerülhet sor. (6) A humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője az utazási költségtérítést a felhasználást követő hónapban rögzíti a humánpolitikai nyilvántartó programban. Az utalás központilag, a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály közreműködésével valósul meg. (7) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya bármilyen okból megszűnik, az utazási költségek megtérítése a munkában töltött napok alapján, részarányosan történik. 61. § (1) Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének igénybevételét – a  foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata szerint és a  szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a  munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – a NEAK valamennyi szervezeti egységének vonatkozásában a humánpolitikáért felelős főosztályra benyújtott kérelem alapján a főigazgató engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. (2) Az erre a célra rendszeresített nyomtatvány formájában benyújtott kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. (3) Saját gépjárművel történő munkába járás esetén költségtérítés csak a munkában töltött napokra jár. A ledolgozott munkanapokat az  igénylő közvetlen munkahelyi vezetője köteles az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon igazolni. Az igazolást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig kell a humánpolitikáért felelős főosztályra leadni. (4) A (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl leadott igazolások elszámolása a 60. § (4) és (5) bekezdése szerint történik. 62. § A  jogszabály alapján a  MÁV, HÉV, helyközi autóbusz, komp- és révközlekedéssel történő utazáshoz járó menetdíjkedvezményre jogosító utazási utalványt a humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője állítja ki. 10. A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg 63. § (1) A  képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM  rendelet szerinti látásvizsgálatra a  humánpolitikáért felelős főosztály kormánytisztviselője beutalót ad a humánpolitikáért felelős főosztály vezetője által kiállított nyomtatványon. (2) A  foglalkoztatott köteles a  vizsgálaton részt venni. Amennyiben kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy saját költségén köteles pótolni az elmulasztott vizsgálatot, az attól számított 1 hónapon belül. A szűrővizsgálat eredményéről 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a humánpolitikáért felelős főosztályt. (3) Akinél a szemészeti szűrővizsgálat indokolja – dioptria változás esetén, a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára – és a  jelenleg is használt szemüveg, vagy kontaktlencse a  képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, annak a  NEAK a  képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez költségtérítést nyújt a  mindenkori jogszabályok figyelembevételével. A  költségtérítés maximális összegéről a  mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, minden év elején a főigazgató dönt. (4) A  próbaidős foglalkoztatott képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez nyújtott költségtérítésben nem részesülhet. (5) A  költségtérítés elszámolása a  szűrővizsgálatot követően, a  NEAK nevére és címére kiállított számlával történik. A számlán a „Képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg” szöveget szükséges feltüntetni. (6) A  szemüveg költségtérítés igénybevételéhez szükséges kérelmet az  erre a  célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, és az ahhoz csatolt számlával, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatával a humánpolitikáért felelős főosztály részére kell benyújtani. (7) Amennyiben a  foglalkoztatott jogviszonya a  költségtérítés igénybevételét követő 2 éven belül megszűnik, úgy a hátralévő időszakra vonatkozóan az igénybe vett költségtérítés összegének időarányos részét vissza kell fizetnie. (8) A  foglalkoztatott nem köteles a  felvett költségtérítés időarányos részét visszatéríteni, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel vagy nyugdíjazása, illetve halála miatt szűnik meg. 11. Cafetéria-juttatások 11/1. A cafetéria-rendszerre vonatkozó általános szabályok 64. § A  cafetéria-juttatások igénybevételére a  foglalkoztatottak, valamint a  prémiumévek programban részt vevő és különleges foglalkoztatási állományban levő foglalkoztatottak jogosultak. 65. § (1) Nem jogosult a  cafetéria-juttatások igénybevételére a  tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott, továbbá a foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. (2) A 30 napot meghaladó távollét esetén a foglalkoztatott által választott cafetéria-juttatások kifizetése felfüggesztésre kerül a távollét 31. napjától a teljes távollét időtartamára. A 30 napot meghaladó távollét miatt keletkezett cafetériatartozás a foglalkoztatott illetményéből, illetve munkabéréből levonásra kerül a távollét megszűnését követően. 66. § A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó, a cafetéria-juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 67. § A foglalkoztatott a tárgyévben a 65. §-ban foglaltak kivételével a NEAK-nál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a  cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott cafetéria-juttatások igénybevételére, az  adott évre engedélyezett éves bruttó (munkáltatót terhelő közterhekkel együtt számított) összege erejéig. 11/2. A cafetéria-rendszerre vonatkozó közös szabályok 68. § A  cafetéria-juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget (a továbbiakban: éves keretösszeg) a  főigazgató a  közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm.  rendelet [a továbbiakban: 249/2012. (VIII. 31) Korm. rendelet] szerinti felhatalmazás alapján – figyelemmel a  Kttv. és Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvény, valamint az  Szja. tv. vonatkozó bekezdéseiben meghatározott cafetéria-juttatásokra – határozza meg. 69. § (1) Az éves keretösszeg a NEAK-nál tárgyévre, a jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra: a) a határozott időtartamú jogviszonyban foglalkoztatottak, illetve b) azon foglalkoztatottak esetén, akiknek a  NEAK-nál fennálló jogviszonya, illetve jogosultsága év közben keletkezik vagy szűnik meg. (2) A jogosultsági idő számításakor a naptári év napjainak számát kell figyelembe venni. (3) A  Pép. tv. alapján az  éves keretösszeg 30%-a illeti meg a  prémiumévek programban részt vevő és a  különleges foglalkoztatási állományban levő foglalkoztatottakat. 70. § A  cafetéria-rendszer elemei után fizetendő közteherfizetési kötelezettségek a  foglalkoztatott éves keretösszegét csökkentik. 71. § Az éves keretösszeget – a 249/2012. (VIII. 31) Korm. rendelet szerint – ezer Ft-ra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a  jogszabályilag meghatározott legalacsonyabb, illetve a  tárgyévre vonatkozó központi költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek. 11/3. A cafetéria-juttatási elemek kiválasztása 72. § A  cafetéria-juttatások éves keretösszegén belül a  választható elemek köréről, minimális-maximális összegéről, az Szja. tv. tárgyévre vonatkozó adóköteles cafetéria-juttatások közterheinek mértékéről a humánpolitikáért felelős főosztály évente tájékoztatja a foglalkoztatottakat. 73. § (1) A  foglalkoztatott a  humánpolitikáért felelős főosztály által biztosított informatikai rendszeren keresztül a cafetéria-juttatás éves keretének és elemeinek meghatározását követő 5 munkanapon belül elektronikus formában köteles nyilatkozni a  tárgyévre vonatkozóan a  részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az  általa választott cafetéria-juttatási elemekről és azok mértékéről. (2) A  foglalkoztatott a  tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról, a  cafetéria-juttatások elszámolásáról legkésőbb tárgyév november hó 10. napjáig írásban nyilatkozik. Ennek érdekében a humánpolitikáért felelős főosztály legkésőbb október 31-ig előzetesen tájékoztatja a  foglalkoztatottakat a  cafetéria-keretük felhasználásának egyenlegéről (az esetleges időarányos kerettúllépésről is), majd legkésőbb november 15-ig adatot szolgáltat a levonandó cafetéria-tartozásokról a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály részére. (3) Ha a foglalkoztatott a cafetéria-juttatás felhasználásáról szóló nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, akkor a foglalkoztatott Széchenyi Pihenő Kártya (vendéglátás alszámla) formájában nyújtott cafetéria-juttatásra lesz jogosult. Amennyiben a foglalkoztatott kimerítette a jogszabályokban meghatározott kereteket, abban az esetben más cafetéria-juttatásra nem lesz jogosult, és fel nem használt keretét pénzben megváltani sem lehet. (4) Amennyiben a foglalkoztatott nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben objektív okok miatt nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot, feltéve, ha mulasztását írásban, munkáltatói jogkör gyakorlója által is igazoltan kimenti. (5) Az év közben a NEAK-nál jogviszonyt létesítő, valamint az a foglalkoztatott, akinek a jogosultsága év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott cafetéria-juttatási elemekről és azok mértékéről. (6) A cafetéria-rendszerbe tartozó cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás hatálya a naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi keletkezésétől annak megszűnéséig szól, módosítására év közben írásban legfeljebb egy alkalommal, szeptember 30. napjáig van lehetőség. 11/4. Eljárás a cafetéria-juttatásra való jogosultság, valamint a jogviszony megszűnése esetén, a cafetéria-juttatások elszámolása 74. § (1) Ha a  foglalkoztatott jogviszonya vagy a  cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik (pl. szülési szabadságot vesz igénybe), köteles a  részére nyújtott cafetéria-összeggel az  utolsó munkában töltött napon elszámolni, és a humánpolitikáért felelős főosztálynál írásban nyilatkozni az igénybe nem vett keretösszegről. (2) Amennyiben a  foglalkoztatott a  tárgyévben a  cafetéria-juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet a foglalkoztatott – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – az illetményéből, illetve munkabéréből levonásra kerül. (3) Amennyiben a  foglalkoztatott a  tárgyévben a  cafetéria-juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a  különbözet Széchenyi Pihenő Kártya (vendéglátás alszámla) formájában nyújtott cafetéria-juttatás kerül kifizetésre. (4) Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a foglalkoztatott halála miatt szűnik meg. (5) Ha a foglalkoztatottat tárgyév közben áthelyezik másik munkáltatóhoz, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Az időarányos részt meghaladó mértékű cafetéria-juttatás esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. Ha a  foglalkoztatott a  korábbi munkáltatónál az  időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, és munkáltatójánál visszafizetési kötelezettség nem terhelte, a kiállított igazolások alapján az időarányos részt meghaladó összeggel a NEAK-nál igénybe vehető cafetéria-juttatás mértékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás mértékéig – csökkenteni kell. 75. § (1) A  cafetéria-juttatásra való jogosultság, valamint a  jogviszony megszűnése esetén az  időarányos keretet a  humánpolitikáért felelős főosztály állapítja meg, és az  elszámolást a  NEAK gazdálkodásáért felelős főosztállyal közösen végzi. A  foglalkoztatott írásbeli kérelmére, a  foglalkoztatott rendkívüli élethelyzete esetén, a  főigazgató maximum háromhavi részletfizetést engedélyezhet a cafetéria-tartozás visszafizetésére. Amennyiben az illetményből a  cafetéria-tartozás nem vonható le, akkor ennek tényéről 3 munkanapon belül a  NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály értesíti a humánpolitikáért felelős főosztályt, amely intézkedik a tartozás behajtásának megindításáról. (2) Amennyiben a  cafetéria-juttatásból eredő követelés illetményből, illetve munkabérből történő levonása nem lehetséges, úgy a  követelés érvényesítése tárgyában kiadott mindenkor hatályos számviteli politikáról szóló szabályzatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A követelés nyilvántartását a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály végzi, ezért a humánpolitikáért felelős főosztály a foglalkoztatottnak szóló értesítés, illetve fizetési felszólítás egy példányát soron kívül átadja a NEAK gazdálkodásáért felelős főosztály részére (ideértve a részletfizetésre vonatkozó engedélyt is). (4) Amennyiben év közben megszűnik annak a  cafetéria-juttatási elemnek az  igénybevételi jogosultsága, amelyre a  foglalkoztatott a  támogatást kérte, vagy csökken az  igénybe vehető támogatás összege, úgy a  foglalkoztatott a továbbiakban nem veheti igénybe ezen cafetéria-juttatási elem esetében a számára biztosított keretet. (5) A foglalkoztatott a jogosultság megszűnéséről vagy módosulásáról, annak bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül köteles írásban bejelentést tenni a humánpolitikáért felelős főosztálynál. A (4) bekezdésben bekövetkezett ok miatt igénybe nem vett keretösszeg a 75. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. 76. § A  tartós távollétről visszatérő foglalkoztatottat a  humánpolitikáért felelős főosztály – annak figyelembevételével, hogy mely időszakra nem illette meg cafetéria-juttatás – tájékoztatja a  rendelkezésre álló cafetéria-keretről, a  választható cafetéria-juttatásokról, illetve arról, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége. A  foglalkoztatott a  nyilatkozattételi kötelezettségét az  arról szóló értesítés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni, és nyilatkozatait a humánpolitikáért felelős főosztály részére eljuttatni. 77. § (1) A cafetéria-rendszeren belül a cafetéri …