1/2012. (I. 3.) Tü. határozata. az Alkotmánybíróság ügyrendjéről

1/2012. (I. 3.) Tü. határozata. az Alkotmánybíróság ügyrendjéről Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 50. § (1) bekezdésében, 56. § (1) és (4) bekezdésében, 57. § (6) bekezdésében, 59. §-ában és 70. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybíróság eljárásának részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg. I. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE 1. Az Alkotmánybíróság szervei 1. § (1) Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét az Alaptörvény, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) és az Alkotmánybíróság ügyrendje alapján a) az Alkotmánybíróság teljes ülése (a továbbiakban: teljes ülés), b) az Alkotmánybíróság tanácsai, c) az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: elnök), d) az Alkotmánybíróság elnökhelyettese (a továbbiakban: elnökhelyettes), e) az Alkotmánybíróság tagja (a továbbiakban: alkotmánybíró), f) az Alkotmánybíróság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), g) az Alkotmánybíróság bizottságai, és h) az Alkotmánybíróság Hivatala útján gyakorolja. (2) Az Alkotmánybíróság szervezetére, és ügyviteli működésére vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság szervezeti és működési szabályzata, illetve ügyviteli szabályzata állapítja meg. 2. A teljes ülés 2. § (1) A teljes ülés ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Abtv. és az ügyrend a teljes ülés feladat- és hatáskörébe utal. (2) Az Abtv.-ben meghatározott feladat- és hatáskörén túlmenően a teljes ülés különösen a) döntést hoz a hivatalból történő eljárás megindításáról, b) döntést hoz az Abtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörben törvény hatálybalépésének felfüggesztéséről, c) döntést hoz az Abtv. 33. §-ában meghatározott hatáskörben, d) döntést hoz az Abtv. 34. §-a alapján az alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítása esetén, e) döntést hoz az Abtv. 37. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jogegységi határozat megsemmisítése esetén, f) döntést hoz az Abtv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörben, g) döntést hoz az Abtv. 46. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben, ha törvény megalkotásának elmulasztását vagy törvény lényeges tartalmának hiányosságát állapítja meg, h) az Abtv. 70. § (2) bekezdése alapján teljes ülési állásfoglalást bocsát ki, az Alkotmánybíróság működését érintő szervezeti, személyügyi és működési kérdésekben teljes ülési határozatot hoz, i) az elnök javaslatára dönt az Alkotmánybíróság szervezeti- és működési szabályzatáról, ügyviteli szabályzatáról, illetőleg az egyéb testületi működést és eljárást érintő belső szabályzatokról, j) meghatározza az Alkotmánybíróság tanácsainak összetételét és a tanácsvezetők személyét, k) meghatározza az Alkotmánybíróság állandó bizottságainak összetételét, l) állást foglal az alkotmánybírók személyét és munkakörülményeit érintő alapvető kérdésekben, m) állást foglal a költségvetési kérdésekben. 3. § (1) A teljes ülés összehívását és napirendjének meghatározását az elnök a főtitkár közreműködésével végzi. (2) Rendkívüli ülés tartásáról – a napirend meghatározásával egyidejűleg – a teljes ülés, illetve kivételes indokból vagy sürgősség esetén az elnök saját hatáskörben vagy hét alkotmánybíró kezdeményezésére dönt. 4. § (1) Amennyiben a teljes ülés hatáskörébe tartozó döntés meghozatala érdekében szükséges, a teljes ülésen meghallgatható az indítványozó, illetve képviselője, a szakértő, illetőleg részt vehetnek az elnök által esetenként meghívott más személyek. (2) A teljes ülésen a főtitkár részt vesz. (3) A teljes ülésről a főtitkár öt napon belül emlékeztetőt készít, melyet az elnök hagy jóvá, az elnök és a főtitkár ír alá. 3. A tanácsok és az egyesbírói eljárás 5. § (1) Az Alkotmánybíróság – az Abtv.-ben és az ügyrendben a teljes ülés, illetve az egyesbíró hatáskörébe utalt esetek kivételével – tanácsban hozza meg döntéseit. (2) Az Alkotmánybíróságon három öttagú állandó tanács működik, háromtagú tanács – a 10. § végrehajtására, vagy egyéb fontos okból – a teljes ülés döntésével alakítható. (3) Minden alkotmánybíró tagja egy öttagú állandó tanácsnak. (4) Az Alkotmánybíróság tanácsainak összetételét – az elnök javaslatára – három év időtartamra a teljes ülés határozza meg. 6. § (1) A tanácsvezető alkotmánybírót a teljes ülés a tanács létrehozásával és személyi összetételének meghatározásával egyidejűleg – az elnök javaslatára – a tanács tagjai közül, egy évre választja meg. Az egyéves időtartam leteltét megelőző harminc nappal az elnök javaslatára a teljes ülés új tanácsvezetőt választ. (2) A tanácsvezető alkotmánybíró tisztsége időtartamának lejáratát követően három év elteltével választható ismét tanácsvezetővé. 7. § (1) Az 5. § (4) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében meghatározott döntést a teljes ülés nyílt szavazással hozza meg. (2) Ha a szavazás eredménytelen, az elnök újabb javaslata alapján újabb fordulót kell tartani. Az elnök újabb javaslatának előterjesztése során figyelembe veszi a teljes ülés álláspontját. (3) A teljes ülés a tanácsok megalakításáról, tagjairól, és a tanácsvezető alkotmánybíró személyéről szóló határozatát az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában és hivatalos honlapján közzéteszi. (4) Az elnök vagy az alkotmánybírók több mint fele a tanácsok átalakítását, illetve a tanácsvezető alkotmánybíró személyének megváltoztatását a feladatellátással összefüggő különösen fontos okból jelen ügyrendben meghatározott határidő lejárta előtt is kezdeményezheti. 8. § (1) A tanács munkáját a tanácsvezető szervezi és vezeti. (2) A tanács ülésének összehívását és napirendjének meghatározását a tanácsvezető a főtitkáron keresztül végzi. (3) A tanácsvezető a tanács ülését ezen ügyrendben meghatározott ülésezési gyakoriságtól eltérő időpontra kivételesen, az elnöknek történő előzetes bejelentés mellett hívhatja össze. (4) A (3) bekezdés szerinti összehívásnak nincs helye, ha a tanács tagjaira szignált ügyek tekintetében határidő-túllépés áll fenn. (5) Az ülés (3) bekezdés szerinti összehívására a tanács tagjainak több mint fele a tanácsvezetőnek javaslatot tehet. (6) Rendkívüli ülés összehívásáról az eljáró tanács, a teljes ülés, illetve – sürgősség esetén – a tanácsvezető dönt. 9. § (1) A tanács tagjai a tanács ülésén tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. (2) A tanács akkor jogosult tanácskozásra, ha az ülésén a tagok többsége jelen van. A távollévő tag jogosult írásbeli véleményét megküldeni a tagok részére. (3) A tanács akkor határozatképes, ha ülésén minden tag jelen van. A tanács döntését nyílt szavazással, tartózkodó szavazat nélkül hozza. (4) A tanács tagjának tartós akadályoztatása esetén a tag helyettesítéséről a tanácsvezető javaslatára, a tanácsvezető akadályoztatása esetén a tanács tagjai többségének javaslatára az elnök dönt. (5) A tanács ülésén meghallgatható az indítványozó, a szakértő, illetőleg részt vehetnek a tanácsvezető által esetenként meghívott más személyek. (6) A tanács ülésén a főtitkár részt vehet. (7) A tanács üléséről a tanácsvezető munkatársa az ülés berekesztésétől, illetve befejezésétől számított öt napon belül emlékeztetőt készít, melyet a tanácsvezető ír alá. (8) Az emlékeztetőt a főtitkárnak meg kell küldeni, aki azt az alkotmánybírók és az Alkotmánybíróság munkatársai rendelkezésére bocsátja. 10. § (1) Ideiglenes tanács létrehozásáról az elnök javaslata alapján a teljes ülés határoz. (2) Legalább hét alkotmánybíró – az ideiglenes tanács létrehozása indokainak megjelölésével – az elnöknél kezdeményezheti az ideiglenes tanács létrehozását, melynek alapján az elnök javaslatot tesz a teljes ülésnek. (3) Az ideiglenes tanács összetételének és a tanácsvezető személyének meghatározására, határozatképességére, döntéshozatalára, ülésezési rendjére és napirendjére az állandó tanácsokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ideiglenes tanács a teljes ülés határozatával, a tanács céljának megjelölésével, egyedileg vagy tematikusan megjelölt ügyekben, illetve ügycsoportokban történő eljárásra, határozott – de legfeljebb egyéves – időtartamra hozható létre. Ha a meghatározott idő lejár, a tanács feloszlik. 11. § Az Abtv. 55. § (5) bekezdésében meghatározott egyesbírói eljárásban az elnök által kijelölt két alkotmánybíró jár el, a kijelölés három hónapra szól. Az egyesbíróként kijelölt alkotmánybíró tizennyolc hónap elteltével jelölhető ismét egyesbírónak, kivéve, ha korábban történő kijelölését kéri. 4. A testületi működés és munkaszervezés általános szabályai 12. § (1) Az Alkotmánybíróság évente két alkalommal (nyáron és télen), évente összesen legfeljebb ötvenhat nap ítélkezési szünetet tart, melynek időtartamát a teljes ülés minden évben június 1-ig, illetve november 1-ig állapítja meg és teszi közzé. (2) A teljes ülés és a tanácsok (a továbbiakban együtt: testületek) a rendes ülésszakban legalább kéthetente, szükség esetén nagyobb gyakorisággal tartanak ülést. (3) Az ülést az időpont és a napirend meghatározásával – a főtitkár közreműködésével –kell összehívni. A napirenden szereplő ügyekben született tervezeteket, illetve feljegyzéseket a főtitkár az alkotmánybírók rendelkezésére bocsátja. (4) Rendes ülésszakon kívül, továbbá a rendes ülések mellett rendkívüli ülés hívható össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (5) Amennyiben az összehívott testületi ülés nem határozatképes, az elnök, illetve a tanácsvezető megkísérli a határozatképesség helyreállítását, ennek eredménytelensége esetén a döntést elhalasztja. (6) Az ülések napirendjét az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján közzé kell tenni. 13. § (1) A testületek üléseiről emlékeztető készül, mely tartalmazza a testület jelen lévő tagjainak felsorolását, az ülés napirendjét, a lefolyt vita főbb (érdemi) mozzanatait, továbbá az elnöknek (tanácsvezetőnek) az egyes napirendi pontokra vonatkozó összefoglalóját, valamint az ülés döntéseit, a szavazati arányokat, továbbá a különvélemény, illetve párhuzamos indokolás megfogalmazását bejelentő alkotmánybírók neveit. (2) Az emlékeztető kijavítását, kiegészítését – annak rendelkezésre bocsátását követő nyolc napon belül – az ülés bármelyik tagja indokolt javaslattal, írásban kezdeményezheti. A javaslat elfogadása vagy elvetése tárgyában a testület soron következő ülésén dönt. (3) Az emlékeztető 10 évig nem nyilvános. 14. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalásáról hangfelvétel készül. (2) A tanács üléséről, valamint az egyéb – különösen személyi, vagy az Alkotmánybíróság működését érintő kérdésben, illetve különös jelentőségű ügyben történő – tanácskozásáról három alkotmánybíró javaslata alapján hangfelvétel készül. Bármelyik alkotmánybíró kérésére nyilatkozatát hangfelvételen kell rögzíteni. (3) A hangfelvételt az Alkotmánybíróság Főtitkársága – az ülés időpontjának és tárgyának megjelölésével – egy évig megőrzi. A hangfelvétel a megőrzés egy éves időtartamáig nem nyilvános. 15. § (1) A főtitkár évente két alkalommal kimutatást készít a folyamatban lévő ügyekről, mely tartalmazza az előadó alkotmánybírók nevét és az ügy érkezésére vonatkozó adatokat. (2) A kimutatás alapján a tanácsok féléves munkatervet készítenek, mely tartalmazza a beérkezett indítványok, valamint a befogadott panaszindítványok tárgyalásának tervezett időpontját, és az előadó alkotmánybírók nevét. A munkatervre az alkotmánybírók külön tesznek javaslatot. (3) A munkatervet és módosításait az elnöknek be kell mutatni, és minden alkotmánybíró rendelkezésére kell bocsátani. 5. Az elnök 16. § (1) Az elnök az Abtv. 17. §-ában meghatározott feladatokon túl – a 17. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján – ellátja jelen ügyrendben meghatározott feladatait. (2) Az elnök az Alkotmánybíróság képviseletével összefüggő feladatkörében [Abtv. 17. § (1) bekezdés g) pont] különösen a) gondoskodik az Alkotmánybíróság tekintélyének megóvásáról, b) személyesen vagy az általa erre felhatalmazott személyen keresztül képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűléssel, a Kúriával, az alapvető jogok biztosával, más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban, illetve a nemzetközi kapcsolatokban, c) személyesen vagy az általa erre felhatalmazott személyen keresztül képviseli az Alkotmánybíróságot a nyilvánosság előtt. (3) Az Alkotmánybíróság működésére, illetve feladat- és hatáskörére vonatkozó témában minden nyilvános – különösen szakmai, tudományos és társadalmi eseményen vagy rendezvényen történő – szereplést, továbbá ilyen témájú publikálást az alkotmánybíró az elnöknek előzetesen bejelenti. Az alkotmánybíró az elnöknek bejelenti továbbá az Alkotmánybíróság munkatársának az Alkotmánybíróság működésére, valamint feladat- és hatáskörére vonatkozó témában történő, nagy nyilvánosság előtti szereplését, továbbá az ilyen témájú jelentősebb publikálását. (4) Az elnök az Alkotmánybíróság tevékenységének összehangolásával, üléseivel és működésével összefüggő feladatkörében [Abtv. 17. § (1) bekezdés a)–c) és e)–f) pont] különösen a) összehívja, megnyitja és vezeti, majd berekeszti az üléseket; megállapítja a szavazás eredményét, valamint ügyel az ülések rendjére, b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, c) a főtitkár és a tanácsvezető közreműködésével összehangolja a tanácsok működését, d) munkaértekezletet hívhat össze, e) javaslattételi jogot gyakorol a tanácsok és bizottságok összetételének és vezetőinek, valamint feladatkörének meghatározására és módosítására, f) az Alkotmánybírósághoz érkezett indítványok intézésére kijelöli az előadó alkotmánybírót (szignálás), g) az előadó alkotmánybíró kijelölését az előadó alkotmánybíró tartós akadályoztatása, az egyenletes ügyteher biztosítása vagy ügyhátralék feldolgozása, elfogultság, illetve kizárás miatt, továbbá az előadó alkotmánybíró kérelmére megváltoztathatja (átszignálás), h) az ügy szignálásakor, illetve az eljárás során bármikor dönthet arról, hogy a tanács elé tartozó ügyet a teljes ülés elé terjeszti, i) a főtitkár, vagy a gazdasági vezető javaslatára kiadja az Alkotmánybíróság testületi működését és eljárását nem érintő, intézmény-működtetési és munkáltatói jogkörrel összefüggő szabályzatokat. (5) Az elnök az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyek ésszerű időn belüli elintézésével összefüggő feladatkörében [Abtv. 17. § (1) bekezdés d) pont] a) az ügy szignálásakor, illetve az ügy tárgyalásáig meghatározhatja az ügy tárgyalási határnapját, továbbá elrendelheti az ügy soron kívüli vagy gyorsított eljárásban történő intézését, b) meghosszabbíthatja a tervezet elkészítésének határidejét, c) meghatározhatja a megtárgyalt tervezet ismételt napirendre tűzésének időpontját vagy határidejét, d) a főtitkár és a tanácsvezető alkotmánybírók közreműködésével nyomon követi a határidők megtartását. (6) Az elnök az Abtv. 25. §-a szerinti bírói kezdeményezés elbírálására az előadó alkotmánybírót soron kívül jelöli ki. 6. Az elnökhelyettes 17. § (1) Az elnökhelyettest – az elnök javaslatára – a teljes ülés titkos szavazással választja meg. (2) Ha a szavazás eredménytelen, az elnök újabb javaslata alapján újabb választási fordulót kell tartani. 7. Az alkotmánybíró 18. § (1) Az alkotmánybíró az Abtv. 10. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot köteles bejelenteni az elnöknek. Az összeférhetetlenségi okot az elnök vagy bármely más alkotmánybíró is bejelentheti. (2) Az alkotmánybíróvá újonnan választott személlyel szemben – az Abtv. 10. § (2) bekezdése alapján – tíz nap elteltével, az alkotmánybíróval szemben haladéktalanul összeférhetetlenségi eljárás indul, ha az alkotmánybíró az összeférhetetlenség fennállását vitatja, vagy nem jelenti be az elnöknek azt a tényt, hogy az összeférhetetlenséget megszüntette. (3) Az elnök a bejelentés alapján az érintett alkotmánybírót írásban értesíti, és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint az összeférhetetlenségi eljárásban nyolc napon belül a teljes ülést összehívja. (4) Ha a teljes ülés az összeférhetetlenséget megállapítja, a határozatban egyúttal felhívja az érintett alkotmánybírót, hogy az összeférhetetlenségi okot tíz napon belül szüntesse meg. Egyidejűleg az Abtv. 12. §-ában meghatározott jogkövetkezményt kell alkalmazni. (5) Az elnök az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától számított tíz nap elteltével a teljes ülést haladéktalanul ismét összehívja. (6) A teljes ülés többségi határozattal állapítja meg az összeférhetetlenségi ok megszűnését, ennek hiányában indokolt határozattal megállapítja az Abtv. 15. § (2) bekezdés c) pontja alapján Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnését. 19. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság – az Abtv. 15. § (2) bekezdés e) pontja alapján – kizárással történő megszüntetésére az elnök vagy öt alkotmánybíró tehet javaslatot. A javaslatot írásban, a kizárással kapcsolatos ok és az azt alátámasztó körülmények megjelölésével kell benyújtani. (2) Az elnök a javaslatról az érintett alkotmánybírót írásban értesíti, és az előterjesztésétől számított nyolc napon belül a teljes ülést – az írásbeli javaslat megküldésével – összehívja. (3) A teljes ülés az érintett alkotmánybírót meghallgatja, szükség esetén a tényállás tisztázására öt alkotmánybíróból álló vizsgálóbizottságot jelöl ki. A vizsgálóbizottságnak nem lehet tagja az az alkotmánybíró, aki a kizárásra javaslatot tett. (4) A vizsgálóbizottság az eljárását tizenöt napon belül lefolytatja, a vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül a teljes ülés számára írásos jelentést, valamint a kizárásra vagy a kizárás mellőzésére vonatkozó javaslatot készít. (5) A vizsgálóbizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat. A vizsgálóbizottság által tett megállapításokat és azok bizonyítékait meg kell ismertetni az érintett alkotmánybíróval, módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson. Az érintett alkotmánybíró által tett nyilatkozatokról és javaslatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) Az elnök a jelentés elkészültét követő nyolc napon belül – a jelentés és a kizárási javaslat megküldésével – teljes ülést hív össze. (7) A teljes ülés a kizárás kérdésében – az érintett alkotmánybíró meghallgatása, illetve ismételten lehetővé tett meghallgatásának eredménytelensége és a jelentés megvitatása után – titkos szavazással hoz határozatot. (8) Ha a kizárásra irányuló javaslat az Abtv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott tényállásra vonatkozik és az Alkotmánybíróság a kizárási ok fennállását megállapítja, az alkotmánybírót az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja. (9) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság a kizárást kimondó alkotmánybírósági határozat meghozatalának napján szűnik meg. 20. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság Abtv. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel történő megszüntetésére az elnök vagy legalább öt alkotmánybíró tehet írásban – a felmentési ok megjelölésével – indokolt javaslatot. (2) Az elnök a javaslat előterjesztésétől számított nyolc napon belül a teljes ülést – az írásbeli javaslat megküldésével – összehívja. (3) A teljes ülés a felmentés kérdésében – az érintett alkotmánybíró meghallgatása, illetve ismételten lehetővé tett meghallgatásának eredménytelensége és a javaslat megvitatása után – titkos szavazással hoz határozatot. (4) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság a felmentést megállapító alkotmánybírósági határozat meghozatalának napján megszűnik. 21. § (1) Az Abtv. 14. §-a alapján benyújtott, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az elnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a gazdasági és személyügyi bizottságnak, az érintett alkotmánybírót írásban értesíti, és mindezt a következő teljes ülésen bejelenti. (2) A bizottság a vizsgálatát legkésőbb tizenöt napon belül lefolytatja, a vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül a teljes ülés számára írásos jelentést és a mentelmi jog felfüggesztésére vagy annak mellőzésére vonatkozó javaslatot készít. (3) Az elnök a jelentés elkészültét követő nyolc napon belül teljes ülést hív össze. (4) Az érintett alkotmánybíró a bizottság előtt és a teljes ülésen jogosult ismertetni álláspontját. (5) A teljes ülés a mentelmi jog felfüggesztése kérdésében – az érintett alkotmánybíró meghallgatása, illetve ismételten lehetővé tett meghallgatásának eredménytelensége, valamint a jelentés megvitatása után – titkos szavazással hoz határozatot. 8. A főtitkár 22. § (1) A főtitkár személyére az elnök tesz javaslatot a teljes ülésnek, és a teljes ülés választja meg nyílt szavazással. (2) Ha a szavazás eredménytelen, az elnök újabb javaslata alapján újabb választási fordulót kell tartani. 9. A bizottságok 23. § (1) A bizottságok a teljes ülés és az elnök véleményező, javaslattevő, illetve – a teljes ülés és az elnök felhatalmazásával – döntés-előkészítő, vagy ellenőrző szervei. (2) A bizottság állandó vagy ideiglenes bizottság formájában hozható létre. (3) Ideiglenes bizottság a teljes ülés határozatában megjelölt feladatra, határozott, de legfeljebb egyéves időtartamra hozható létre. (4) A bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, a teljes ülés, illetve az elnök felkérésére, a felkérésben megjelölt tárgyban vizsgálatot folytat, ajánlást és véleményt készít. (5) A bizottság a (3) bekezdésben megjelölt felkérésre vonatkozó javaslatot terjeszthet az elnök vagy a teljes ülés felé. (6) Az Alkotmánybíróságon állandó bizottságként az ügyrendi bizottság, a gazdasági és személyügyi bizottság, valamint a tudományos és nemzetközi bizottság működik. (7) A teljes ülés további állandó vagy ideiglenes bizottság felállítását is elhatározhatja. (8) A bizottság legalább három tagból áll, elnökeit és tagjait az elnök javaslatára a teljes ülés az alkotmánybírók közül állandó bizottság esetén három évre, ideiglenes bizottság esetén a kijelölésben meghatározott időtartamra jelöli ki. 10. Az Alkotmánybíróságon foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók 24. § (1) Az Alkotmánybíróságon foglalkoztatott köztisztviselők a szervezeti- és működési szabályzatban meghatározottak szerint a) alkotmánybírói törzskari tagozódásban az alkotmánybíró részére döntés-előkészítési és az alkotmánybíró által meghatározott egyéb feladatokat, illetve b) egyéb szervezeti egységekben a szervezeti- és működési szabályzatban meghatározott feladatokat látnak el. (2) Az Alkotmánybíróságon foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók nyilvános politikai szereplést nem vállalhatnak, politikai tevékenységet végző szervezetben tisztséget nem viselhetnek, jogalkotási feladatokban nem vehetnek részt, továbbá nem végezhetnek más olyan tevékenységet, illetve nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely az Alkotmánybíróság pártatlanságát veszélyezteti. (3) Az Alkotmánybíróságon foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a folyamatban lévő ügyek tekintetében a döntések előkészítése és a döntések tervezetének tartalma tekintetében titoktartásra kötelezettek, továbbá a folyamatban lévő ügyekben a média részére nyilatkozatot nem adhatnak. II. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA 11. Főtitkári előkészítő eljárás 25. § (1) Az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését az Abtv. 55. §-a alapján a főtitkár végzi. (2) A főtitkár az Alkotmánybíróságra érkező (az Alkotmánybíróságnak, az elnöknek, a főtitkárnak, az alkotmánybírónak címzett) beadványt a beérkezés után megvizsgálja, hogy az alkalmas-e az alkotmánybírósági eljárás megindítására. (3) A beadvány – Abtv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott – vizsgálatát követően a főtitkár válaszlevélben tájékoztatja a beadványozót arról, hogy a) alkotmánybírósági eljárás megindítására törvényes lehetőség nincs, mert a beadvány formai, illetve tartalmi okból nem minősül indítványnak, b) a beadványt a hatáskörrel rendelkező más szervnek vagy hatóságnak átteszi, ha a beadvány tartalmából kétségkívül megállapítható az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya és a hatáskörrel rendelkező szerv, c) a beadvány tartalmából kétségkívül megállapítható, hogy az abban foglalt kérdés (alkotmányjogi probléma) az Alkotmánybíróság által már elbírált indítvánnyal azonos és a körülmények alapvető megváltozása nélkül ismételten előterjesztett beadvány elbírálására nincs jogi lehetőség, d) a beadvány nem felel meg a törvényben előírt alaki vagy tartalmi követelményeknek. (4) Ha a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hiányosság előre láthatóan pótolható, a főtitkár a tájékoztatással egyidejűleg – az Abtv. 55. § (3) bekezdése szerint – a jogkövetkezmények ismertetésével és harminc napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a beadványozót. (5) A jogi képviselő szabályszerű meghatalmazását a beadványhoz csatolni kell, annak elmaradása vagy az ügyrend rendelkezéseitől eltérő módon történő benyújtása hiánypótlásra okot adó körülmény. (6) Ha a beadványozó a tájékoztatás és a hiánypótlásra való felhívás ellenére a hiányt – a megadott határidőben – nem pótolja, a beadvány előterjesztőjét a főtitkár értesíti arról, hogy az eljárás lefolytatására nincs törvényes lehetőség. 26. § (1) A főtitkár az indítvány nyilvántartásba vételéről, valamint az eljárás megindításáról az indítványozót tájékoztatja. (2) A főtitkár beszerzi az indítványozó felülvizsgálati eljárás folyamatban létére vagy annak hiányra vonatkozó nyilatkozatát. (3) A főtitkár az Abtv. 55. § (5) bekezdésében meghatározott egyesbírói végzésre javaslatot tesz, a végzést előkészíti, továbbá gondoskodik a végzés indítványozóval való közléséről. (4) A főtitkár a formai, illetve tartalmi szempontból eljárásra alkalmas indítványt az előadó alkotmánybíró kijelölése (szignálás) érdekében az elnöknek bemutatja. (5) A főtitkár az Abtv. 25. §-a szerinti bírói kezdeményezés esetén a feladatait soron kívül köteles ellátni. (6) Az indítványok és egyéb beadványok nyilvántartásba vételére és az iratok kezelésére vonatkozó részletes rendelkezéseket az Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzata tartalmazza. 12. Jogi képviselet 27. § (1) A képviseleti jogosultságot az ügyvéd (ügyvédi iroda), a jogtanácsos, a jogvédő társadalmi szervezet képviselője, illetve az európai közösségi jogász a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással igazolja. A meghatalmazásnak az Alkotmánybíróság előtti eljárásban való képviseletre kell vonatkoznia. (2) A jogtanácsosnak a jogtanácsosi igazolvány közjegyző által hitelesített vagy közokiratba foglalt másolatát is csatolnia kell a meghatalmazáshoz. (3) Amennyiben az Abtv. szerint a képviseleti jogosultság igazolásához jogi szakvizsga bizonyítvány szükséges, akkor a meghatalmazáshoz a jogi szakvizsga bizonyítvány közjegyző által hitelesített vagy közokiratba foglalt másolatát kell csatolni. (4) A védő, a képviselő, és a pártfogó ügyvéd alapeljárás szerinti meghatalmazásának, illetve kirendelésének hatálya az Alkotmánybíróság előtti eljárásra nem terjed ki. (5) A jogi képviselőnek a beadványt és a csatolt mellékletek minden példányát aláírásával kell ellátnia. (6) Ha az Alkotmánybíróság eljárása alatt a jogi képviselő meghatalmazása bármely okból megszűnik, akkor az Alkotmánybíróság felhívja az indítványozót, hogy tizenöt napon belül állítson új meghatalmazottat, és csatoljon új, szabályszerű meghatalmazást. Amennyiben ennek az indítványozó nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti. 13. Igazolási kérelem 28. § (1) Igazolási kérelem előterjesztésére kizárólag az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló hatvan napos határidő elmulasztása esetén kerülhet sor. (2) Ha az igazolási kérelmet elkésve terjesztették elő, továbbá ha az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével egyidejűleg az indítványozó nem pótolta, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül vissza kell utasítani. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. (4) Az igazolási kérelem tárgyában – a főtitkár javaslatára – az Alkotmánybíróság egyesbírói eljárásban dönt. (5) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. (6) Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna. 14. Egyesbírói eljárás 29. § Az egyesbíró az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, ha az indítványozó a 25. § (3) és (6) bekezdésében foglalt tájékoztatást nem fogadja el, és az Abtv. 55. §-ában foglalt feltételek fennállnak. 15. Alkotmányjogi panasz befogadása 30. § (1) Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát az előadó alkotmánybíró késedelem nélkül megvizsgálja. Ha a panasz visszautasításának feltételei nem állapíthatók meg, a panaszt be kell fogadni. (2) Az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha a) az indítványozó nem állít a sérelmezett bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy a felvetett probléma nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, b) a felvetett alkotmányossági problémát az Alkotmánybíróság az Abtv. 31. §-a szerint korábban már elbírálta, c) az indítványozó érintettsége nem állapítható meg, d) az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő, vagy azt az Alkotmánybíróság elutasította, e) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki. (3) A befogadás visszautasítására irányuló javaslatáról az előadó alkotmánybíró feljegyzést készít. Ha az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásának visszautasítását javasolja, a feljegyzéshez végzéstervezetet kell mellékelni. A feljegyzést és mellékleteit – legalább nyolc napos, esetleges észrevételezésre nyitva álló időtartammal – az Alkotmánybíróság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani. (4) A befogadásról szóló döntés – az Abtv. 49. § (6) bekezdés b) pontja alapján – írásban, nyolc napon belül, indokolással ellátott javaslattal terjeszthető a teljes ülés elé. (5) A befogadás visszautasításáról szóló végzést a visszautasítás okának rövid megjelölésével kell megindokolni. (6) A végzést az indítványozóval közölni kell. A panasz befogadásáról az indítványozót és az elsőfokú bíróságot értesíteni kell, más érdekeltet értesíteni lehet. (7) Az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozat-tervezetet a testület elé terjesztheti. 16. Az indítvány érdemi vizsgálata 31. § (1) Az előadó alkotmánybíró az indítványt a kézhezvétel után megvizsgálja, és a) ha az indítvány érdemi vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az indítvány kiegészítésre vagy kijavításra szorul, rövid határidő tűzésével és a hiányok megjelölése mellett – végzésben – hiánypótlásra szólítja fel az indítványozót, és egyben figyelmezteti őt, hogy ha az indítványt újból hiányosan adja be, az Alkotmánybíróság azt visszautasítja, illetőleg hiányos tartalma szerint bírálja el, b) ha a hiánypótlás eredményeként jut arra a következtetésre, hogy az indítvány elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, előterjesztést tesz az indítvány áttételére. (2) Ha a beadvány hiányosságát a kitűzött határidő alatt az indítványozó pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adták volna be. (3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben. Amennyiben az adatok hiányossága a döntést ellehetetleníti, az indítványt végzésben visszautasítja. 32. § (1) Az egymással összefüggő vagy azonos tartalmú ügyek előadó alkotmánybíró által elrendelt egyesítése és arról egyúttal az indítványozó értesítése – főtitkári bemutatás alapján – végzéssel történik. A magasabb sorszámú ügyet vagy ügyeket kell az alacsonyabb sorszámú ügyhöz egyesíteni. A különböző alkotmánybírókra szignált ügyek esetén az érintett alkotmánybírók közti egyeztetés alapján, elnöki szignálás után kerül sor az egyesítésre. (2) Az előadó alkotmánybíró az Abtv. alapján elrendelheti az ügy egyes kérdéseinek elkülönítve történő elbírálását. 33. § (1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, valamint az ügy eldöntéséhez szükséges, az Abtv.-ben meghatározott bármelyik bizonyítási eszközt felhasználhatja. (2) Az előadó alkotmánybíró dönt az ügyben az Abtv. 57. § (2) bekezdése szerinti szervekkel összefüggő véleményezési eljárás lefolytatásáról. (3) Ha az előadó alkotmánybíró szükségesnek tartja, megkereső végzésben fordul a véleményezésre felkért szerv vagy szervezet vezetőjéhez, különösen a vizsgált jogszabály tárgya tekintetében felelős szakminiszterhez, illetve – mérlegelés alapján – az igazságügyért felelős miniszterhez is. (4) Az előadó alkotmánybíró a megkeresést a felkért szerv vezetőjéhez intézi és tőle kér választ. (5) A megkeresésben az előadó alkotmánybíró ismerteti az alkotmányjogi problémát vagy a végzés mellékleteként megküldi – az indítványozó vagy az indítványban szereplő más személyek személyes adatainak törlését követően, illetve az indítványozó hozzájárulása birtokában – az indítvány másolatát, valamint ismerteti azt a jogi kérdést, amire a megkeresés irányul. (6) A válaszadásra adott határidő kivételesen, az indítvány elbírálásának sürgősségére tekintettel lehet harminc napnál rövidebb. (7) Amennyiben az ügy eldöntéséhez szükséges – kivéve, ha az indítvány várhatóan visszautasításra kerül – az előadó alkotmánybíró iratanyag megküldése céljából megkeresheti az elsőfokú bíróságot. Az eljárás befejezését követően a bekért bírósági iratanyagot az Alkotmánybíróság döntésével együtt vissza kell küldeni az alapügyben eljárt bíróságnak. (8) Az előadó alkotmánybíró vagy a testület döntése esetén bármely állami szerv, társadalmi szervezet, alapítvány, illetve egyház írásban ismertetheti az Alkotmánybírósággal az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját, amennyiben ezt az Alkotmánybíróságtól kérelmezte. 34. § (1) Az elnök, vagy – az ügy tanácsban történő tárgyalása esetén – a tanácsvezető elrendelheti az indítványozó, az ellenérdekű fél, illetve azok képviselője, a szakértő vagy a kérelemben elbírálásához szükséges harmadik személy vagy szerv, illetve szervezet nyilatkozatának beszerzését, vagy személyes meghallgatását. A személyes meghallgatást az ügy előadó alkotmánybírója is kezdeményezheti. (2) Az indítványozó és az ellenérdekű fél személyes meghallgatására és a nyilvános meghallgatásra legkorábban az ügyben készült tervezet, illetve problematika vagy feljegyzés első tárgyalását követően kerülhet sor. (3) Amennyiben az Alkotmánybíróság a (1) bekezdésben foglalt személyes meghallgatást rendelt el, az indítványozó, illetve az ellenérdekű fél képviselőjét értesíteni kell, és határidő tűzése mellett figyelmeztetni, hogy írásban nyilvános meghallgatás tartását indítványozhatja. (4) A nyilvános meghallgatás tartásának megadott határidőn belüli indítványozására irányuló nyilatkozat elmaradása esetén úgy kell tekinteni, hogy a nyilvános meghallgatást nem kérik. (5) A (3) bekezdésben meghatározott indítványról az elnök, vagy a tanácsvezető nyolc napon belül dönt. Az Alkotmánybíróság a nyilvános meghallgatásra irányuló indítványt elutasítja, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható. 35. § (1) A nyilvános meghallgatás időpontját úgy kell meghatározni, hogy arról a meghívottak legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezzenek. Ez az időtartam indokolt esetben lerövidíthető. (2) A nyilvános meghallgatásra az elnök, illetve a tanácsvezető (a továbbiakban: az ülés elnöke) hívja meg azokat, akiknek a meghallgatását az Abtv. és az ügyrend lehetővé teszi, és szükségesnek tartja. (3) A nyilvános meghallgatás időpontját és a meghallgatáson résztvevő személyek nevét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni, és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kell biztosítani egyéb személyek részvételére. Az Alkotmánybíróság elnöke a nyilvános meghallgatás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében vagy a férőhelyek korlátozottsága okán a hallgatóság létszámát meghatározhatja. (4) A személyes meghallgatást és a nyilvános meghallgatást az ülés elnöke nyitja meg, majd az előadó alkotmánybíró ismerteti az ügy lényegét. Ezt követően az előadó alkotmánybíró, majd a többi alkotmánybíró kérdést intézhet a meghallgatott személyekhez. (5) A meghallgatott személynek előzetesen meghatározott időkeret áll rendelkezésére az álláspontja – az indítványozó, illetve az ellenérdekű fél esetében jogi képviselője útján történő – kifejtésére. (6) A nyilvános ülést az ülés elnöke nyitja meg, vezeti, és rekeszti be. Az ülés elnöke meghatározza az ülésen teljesítendő cselekmények sorrendjét, valamint gondoskodik a nyilvános ülés rendjének a fenntartásáról. A nyilvános meghallgatást az ülés elnöke indokolt döntésével elhalaszthatja. (7) A személyes meghallgatásról és a nyilvános meghallgatásról jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. (8) A 45. § (3) bekezdése szerint bírsággal sújtható az, akinek szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza a nyilvános meghallgatás rendjét, illetve befejezését. 36. § (1) Az Abtv. 27. §-a szerinti büntető, illetve szabálysértési ügyben hozott döntéssel összefüggésben keletkezett panasz esetén a szóbeli meghallgatás keretében az nyilváníthat véleményt, akire nézve a sérelmezett döntés rendelkezést tartalmaz, továbbá akinek meghallgatását az elnök vagy a tanácsvezető szükségesnek tartja. Nyilatkozattételre hívható fel különösen az ügyész vagy az (alap)eljárást kezdeményező más szervezet. (2) Amennyiben tanúvédelmi program keretébe tartozó személy meghallgatása szükséges, a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell intézkedni a megjelenésre történő felhívás érdekében. A Tanúvédelmi Szolgálat álláspontjára figyelemmel a szóbeli meghallgatástól az Alkotmánybíróság eltekinthet. (3) Az alapeljárás szerinti különösen védett tanú szóbeli meghallgatását mellőzni kell. Adatait az Alkotmánybíróság tagjai sem ismerhetik meg. 37. § (1) Ha az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének fennállásához, illetve az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörének gyakorlásához kapcsolódó szakkérdések vagy előkérdések eldöntése különleges szakértelmet igényel, akkor az Alkotmánybíróság e kérdésekben kivételesen szakértőt rendel ki. (2) A szakértőt az előadó alkotmánybíró javaslatára az elnök írásban rendeli ki, és állapítja meg a szakvélemény elkészítésére nyitva álló határidőt, valamint azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre a szakértőtől választ vár. (3) Ha a szakvélemény a megadott határidő alatt nem készül el, az Alkotmánybíróság új határidőt tűz ki, másik szakértőt rendel ki, vagy mellőzheti a szakvélemény beszerzését. (4) Az eljáró tanács tagjai, illetve teljes ülési tárgyalás esetén bármelyik alkotmánybíró javasolhatja a szakértő személyes meghallgatását, melynek elrendeléséről a tanácsvezető, illetve az elnök dönt. 17. Az előadó alkotmánybíró döntési jogköre és a testületi ülések eljárási szabályai 38. § (1) Az előadó alkotmánybíró a testületi eljárást megelőzően megtehet minden intézkedést és – az ügy érdemére vonatkozó határozat meghozatalát, valamint az ideiglenes intézkedést, az eljárás felfüggesztését, a visszautasítást és az eljárás megszüntetését kivéve – meghozhat minden döntést, amelyet a törvény az Alkotmánybíróság hatáskörébe utal. (2) Az előadó alkotmánybíró a testületi eljárás megkezdése után csak azokat az intézkedéseket teheti meg, amelyeket törvény, illetőleg a testület kifejezetten a hatáskörébe utal. (3) Az előadó alkotmánybíró a rá szignált ügyet visszaadhatja, különösen, ha a teljes ülési szavazás során az elkészített tervezet rendelkező részét vagy indoklását illetően kisebbségben maradt, és a többségi álláspont szerinti tervezet előkészítését nem vállalja. (4) Ha az előadó alkotmánybíró az ügyet kellően előkészítettnek tartja, azt további érdemi elbírálásra – a főtitkár útján – testület elé terjeszti. (5) Az előadó alkotmánybíró köteles jelezni az Alkotmánybíróság eddigi joggyakorlatától történő eltérés szándékát és szükségességét. 39. § (1) Az előadó alkotmánybíró által a testületi ülésre előkészített döntés tervezetét, illetve problematikát vagy feljegyzést, valamint az előterjesztés iratait – a főtitkár útján – észrevételezés céljából minden alkotmánybírónak a rendelkezésére kell bocsátani. (2) Amennyiben jelen ügyrend által az alkotmánybírósági eljárásra meghatározott határidő a kilencven napot meghaladja, a döntés első tervezetének, illetve a problematikának vagy feljegyzésnek az észrevételezésére harminc munkanap áll rendelkezésre. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt a tanácsvezető vagy az elnök a 47. §-ban, a 49. §-ban, az 50. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá az ügy sürgősségére tekintettel az előadó alkotmánybíró javaslatára vagy saját hatáskörben állapíthat meg. (4) Az alkotmánybíró és az elnök a döntés tervezetére, illetve a problematikára vagy feljegyzésre írásbeli észrevételt tesz, melyben a tervezet, illetve a problematika vagy a feljegyzés érvelésében foglaltaktól eltérő álláspontját annak indokaival együtt közli. (5) Az észrevételezési időszak alatt írásban érkezett érdemi alkotmánybírói észrevételt a főtitkár útján minden alkotmánybíró rendelkezésére kell bocsátani. (6) Az előadó alkotmánybíró az észrevételekről tizenöt napon belül, a (3) bekezdésben meghatározott esetben az elnök vagy a tanácsvezető által meghatározott időtartamon belül nyilatkozik. A rendelkező részt vagy az indokolást érdemben érintő alkotmánybírói észrevétel elfogadása esetén a módosított előterjesztést (határozat- vagy végzéstervezetet) ismét nyolc munkanapos észrevételezésre kell bocsátani. 40. § (1) A testületi ülés végleges napirendjét – a 39. §-ban foglalt észrevételezési idő megtartására is tekintettel – megfelelő időben, de legkésőbb az ülés megtartását megelőző harmadik munkanapon az alkotmánybírók rendelkezésére kell bocsátani. A napirend tartalmazza a soron következő ülés napirendjére vonatkozó tervezetet is. (2) Az Abtv. 49. § (6) bekezdés a) pontja alapján az előadó alkotmánybíró a tanács napirendjén lévő ügyet a teljes ülés elé terjeszti, ha a tanács által vizsgált ügyben – a tanács erre vonatkozó döntése alapján – a törvény megsemmisítésének van helye. (3) Az Abtv. 49. § (6) bekezdés b) pontja alapján az adott tanács tagjainak többsége, az elnök vagy öt, az adott tanácsban tagsággal nem rendelkező alkotmánybíró a döntés tervezetének rendelkezésére bocsátásától számított nyolc napon belül írásban előadott indokolt javaslatára az ügyet a teljes ülés bírálja el. 41. § (1) Amennyiben jelen ügyrend eltérően nem rendelkezik, a testület az ülés napirendjén szereplő ügy megtárgyalása után hoz döntést. (2) Az előadó alkotmánybíró – a tervezet rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg megtett – javaslatára a testület az indítványt elutasító döntést egyszerűsített eljárásban hozza meg, ha az ügy megítélése egyszerű és alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg. Az egyszerűsített eljárásban a testület szóbeli tárgyalás mellőzésével, vita nélküli szavazással, a kitűzött ülésnapon hoz döntést. (3) Ha a (2) bekezdésben foglalt javaslatra tizenöt munkanapon belül nem érkezik tárgyalást kezdeményező írásbeli észrevétel, a testület vita nélkül szavaz a tervezetről. (4) Az Abtv. 49. § (6) bekezdésének a), illetve ba) pontja alapján a tanács a tervezet főtitkárnak történő megküldésével egyidejűleg javasolhatja, hogy az ügy teljes ülésen szóbeli tárgyalás mellőzésével kerüljön kitűzésre. Amennyiben vita alakult ki a tanácsban a határozat megítélése tekintetében, akkor tárgyalás mellőzésére nem kerülhet sor. 18. Az eljárás felfüggesztése 42. § Az Alkotmánybíróság az eljárását az Abtv. 60. §-ában meghatározott esetben és okból végzéssel felfüggesztheti. A felfüggesztő végzést az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján és hivatalos lapjában közé kell tenni. 19. Ideiglenes intézkedés 43. § (1) Jogszabály végrehajtásának az Abtv. 61. § (2) bekezdésben meghatározottak alapján történő felfüggesztését az elnök vagy az előadó alkotmánybíró kezdeményezheti. Az elnök az ideiglenes intézkedésről való döntés céljából rendkívüli teljes ülést hívhat össze. (2) Az intézkedés meghosszabbításáról az elnök vagy az előadó alkotmánybíró kezdeményezésére a teljes ülés legkésőbb a felfüggesztő határozat hatályvesztését megelőző nyolc nappal dönt. 44. § (1) Ha a bíróság az Abtv. 53. § (4) bekezdése alapján nem függesztette fel az alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés végrehajtását, az Alkotmánybíróság – kérelemre vagy hivatalból – az Abtv. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel a bíróságot. (2) A döntés végrehajtásának felfüggesztésére történő felhívásról az Alkotmánybíróság végzéssel határoz. (3) A döntés végrehajtásának felfüggesztésére történő felhívásról az Alkotmánybíróságnak az a testülete dönt, amely az érintett ügyben érdemi döntésre jogosult, kivéve, ha az Alkotmánybíróság döntéshozatali testületének összehívása az ideiglenes intézkedés céljának veszélyeztetése nélkül nem lehetséges. Ilyen esetben az ideiglenes intézkedésről az elnök által kijelölt öt alkotmánybíróból álló testület dönt. (4) A döntés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó ideiglenes intézkedés elrendelését indokolni kell. 20. Eljárási bírság kiszabása 45. § (1) Az Alkotmánybíróság az Abtv. 54. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt esetben eljárási bírsággal sújthatja és a felmerülő többletköltségek megfizetésére kötelezheti az indítványozót. (2) Az eljárási bírságot az indítványozóval szemben kizárólag alkotmányjogi panasz eljárásban lehet alkalmazni. (3) Az eljárásában résztvevő más személy abban az esetben sújtható bírsággal, ha szándékos magatartása – különösen valótlan vagy késedelmes adatközlése, illetve megjelenési kötelezettségének az elmulasztása – késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését. (4) Az eljárási bírság a bírságra okot adó magatartás tanúsításának idejétől függően elsősorban az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasító végzésben, vagy az eljárást befejező határozatban szabható ki. (5) Az eljárási bírság a (4) bekezdéstől eltérően külön végzésben is kiszabható, ha az eljárás előmozdítása érdekében indokolt. (6) Az eljárási bírság Abtv.-ben meghatározott mértékén belül az adott ügyben alkalmazott összegről a tanács vagy a teljes ülés az előadó alkotmánybíró javaslata alapján dönt. (7) Az eljárási bírságot kiszabó végzésben meg kell határozni a megfizetésre nyitva álló határidőt, amely harminc napnál nem lehet rövidebb. (8) Az Alkotmánybíróság döntése – az eljárási bírságban és a költségekben marasztalt személy indokolt kérelme alapján vagy hivatalból – különös méltánylást érdemlő okból az Abtv., valamint az ügyrend szerint megváltoztató. (9) Különös méltánylást érdemlő ok körében értékelhetők a bírságolt személyi körülményei – különösen előrehaladott életkora, súlyos betegsége, kedvezőtlen vagyoni, jövedelmi, illetve családi viszonyai –, valamint a bírságra okot adó magatartással kapcsolatos körülmények, így különösen annak menthető indítéka vagy az alkotmánybírósági eljárás előmozdítására irányuló utólagos cselekedete. 21. Kizárás 46. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével, valamint a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos teljes ülési határozathozatalban az érintett alkotmánybíró nem vehet részt. (2) Az ügy elbírálásából az Abtv. 62. §-a alapján történő kizárás esetén az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettséget különösen megalapozza a) a döntés kimeneteléhez fűződő közvetlen, az alkotmánybírót vagy közeli hozzátartozóját – elsősorban jogi, pénzügyi vagy társadalmi helyzetében – érintő érdek; b) az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával történő részvétel, így különösen kizárt, aki az Alkotmánybíróság tagjává válását megelőzően ba) a törvényjavaslatra vagy törvénymódosító javaslatra vonatkozó indítványt benyújtó képviselő vagy bizottság elnöke, Kormány általi benyújtás esetén az előterjesztő miniszter, bb) az országgyűlési tárgyalás alatt álló önálló indítványhoz módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő, illetve bizottság elnöke, amennyiben a javaslata elfogadásra került, és az alkotmánybírósági eljárásban az adott jogszabályi rendelkezés vizsgálata folyik, bc) kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet kibocsátásakor a kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet tárgya szerint felelős miniszter, továbbá önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének kiadásakor az önálló szabályozó szerv vezetője volt. (3) Ha a kizárási ok fennállását nem az alkotmánybíró jelentette be, és a kizáráshoz nem járult hozzá, a kizárás tárgyában az elnök által kijelölt másik tanács dönt. (4) Ha a kizárt alkotmánybíró az ügy előadó alkotmánybírója, az elnök másik előadó alkotmánybírót jelöl ki. Ha a kizárás a tanács határozatképességét veszélyezteti, a kizárt alkotmánybírónak a tanácsban az adott ügyben történő helyettesítéséről az elnök dönt. (5) Az alkotmánybíró kizáráshoz való hozzájárulása esetén az elnök a (4) bekezdésben foglalt intézkedéseket haladéktalanul megteszi. (6) Az alkotmánybíró a bejelentéstől kizárása megtörténtéig az ügyben eljárhat, de ügydöntő határozatot nem hozhat. 22. Határidők 47. § (1) Az Alkotmánybíróság törvény, valamint nemzetközi szerződés alkotmányellenességének előzetes vizsgálatáról az indítvány benyújtását követő harminc napon belül határoz [Alaptörvény 6. cikk (6) bekezdés]. (2) Az indítványt a beérkezését követően a főtitkár azonnal megvizsgálja és előkészíti, az elnök az előadó alkotmánybírót két munkanapon belül kijelöli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jár el. (3) Az indítványról az előadó alkotmánybíró öt munkanapon belül határozattervezetet, vagy problematikát, illetve feljegyzést készít a teljes ülés számára; a teljes ülés az ügyet soron kívül napirendjére veszi. (4) Ismételt indítvány esetén az Alkotmánybíróság tíz napon belül határoz. Az indítványt a főtitkár a beérkezését követően azonnal megvizsgálja és előkészíti. Az elnök a beérkezést követő munkanapon kijelöli az előadó alkotmánybírót. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jár el. Az előadó alkotmánybíró három munkanapon belül határozattervezet készít. 48. § (1) Az Abtv. 25. §-ában foglalt bírói kezdeményezést a főtitkár haladéktalanul megvizsgálja és előkészíti. Az elnök a bírói kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belül kijelöli az előadó alkotmánybírót. Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet száznyolcvan napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. (2) Az Abtv. 26–27. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság az indítvány beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt az indítvány befogadhatóságáról. A főtitkár, az egyesbíró, valamint a tanács eljárását úgy kell lefolytatni – beleérve az előkészítő eljárás során végzett valamennyi eljárási cselekményt, különösen a hiánypótlást –, hogy a befogadásról szóló döntésnek a tanács napirendjére történő felvétele határidőn belül megtörténjék. (3) Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet a befogadást követően száznyolcvan napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. (4) Az e §-ban foglalt határidőket az előadó alkotmánybíró javaslatára az elnök meghosszabbíthatja. 49. § Az elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kijelöli az előadó alkotmánybírót. Az előadó alkotmánybíró a tervezetet kilencven napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. 50. § (1) A beadvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő és egyéb határidőhöz kötött eljárási cselekmény esetén a beadványnak és egyéb iratnak a határidő utolsó napjáig a beadvány és egyéb irat érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez be kell érkezni. (2) A főtitkár, az előadó alkotmánybíró vagy a tanácsvezető kezdeményezésére az elnök elrendelheti az adott ügy gyorsított eljárásban történő, vagy soron kívüli elbírálását. (3) A gyorsított eljárásban egyes eljárási cselekményeket jelen ügyrendben meghatározott időtartamok fele része alatt kell elvégezni. (4) Soron kívüli eljárásban az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell. (5) Az ítélkezési szünet időtartama a jelen ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít be. 23. Adatnyilvánosság 51. § (1) Az Abtv. 23–24. §-a és 32–33. §-a szerinti eljárásokban, továbbá az Abtv. 38. §-a szerinti eljárásban nyilvánosnak minősül, az Abtv. 25–27. §-a szerinti eljárásban az indítványozó hozzájárulása esetén nyilvánosságra hozható az indítvány, valamint az eljárás során az Alkotmánybírósághoz közfeladatot ellátó szervek, illetve személyek által megküldött vélemény, továbbá a szakértői vélemény. (2) Amennyiben a nyilvánosnak minősített dokumentumokban szereplő személyes adatok nyilvánosságra hozatalához az érintett nem járult hozzá, azokat oly módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Az indítványok anonimizálására egyebekben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett eljárásban, valamint az Abtv. 25. §-ában, 32–33. §-ában, és 36. §-ában foglalt eljárásban az indítványozó, illetve jogi képviselője, az Abtv. 26–27. §-ában foglalt eljárásában az indítványozó és az ellenérdekű fél jogi képviselője útján jogosult az eljárás meghatározott irataiba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni. (4) A felvilágosítás személyesen, írásban és távközlési eszköz útján kérhető. A felvilágosítás a jogosultnak kizárólag a megismerhető iratok és abban szereplő adatok tekintetében áll fenn. A kezelő iroda nem ad felvilágosítást, amennyiben a felvilágosítást kérő személyének azonosítása nehézségekbe ütközik. (5) A tanácsvezető tájékoztatja az érintettet az iratbetekintés lehetőségéről. A betekintés tényét az ügyiraton fel kell tüntetni. Az iratbetekintés tekintetében az Abtv. 57. § (9) bekezdése alapján a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. (6) A befejezett eljárásokban az eljárás meghatározott irataiba való betekintésre joga van minden olyan természetes és jogi személynek, valamint szervnek, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, illetve a tevékenységével összefüggő érdekét valószínűsíti. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet az Alkotmánybíróság elutasítja, ha az érintett jogos érdekének védelme ezt megkívánja. (7) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szabályai szerint nem nyilvános az ügy döntésre történő előkészítésével összefüggő belső munkaanyag, különösen az indítványelemzés, a problematika vagy feljegyzés, a döntés-tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás. (8) A minősített adatokat tartalmazó irat nem nyilvános az indítványozó, illetve jogi képviselője és az ellenérdekű fél számára sem, az üzleti titok esetén a megismerést a titokgazda nyilatkozatától kell függővé tenni. (9) Adatigénylésre írásban történő válasz főtitkári levéllel történik. III. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEI 24. Döntések 52. § (1) Az Alkotmánybíróság érdemi határozattal elbírálja az indítványt, és dönt az eljárása során szükségszerűen felmerült kérdésekben. (2) Az Alkotmánybíróság határozatot hoz a jogszabály hatálybalépésének ideiglenes felfüggesztéséről. (3) Az eljárást lezáró végzésekre – a rövidített indokolással ellátott végzés kivételével – a határozatra vonatkozó rendelkezések az irányadók. 25. A határozat tartalma 53. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll. (2) A bevezető rész tartalmazza az ügyszámot; az alkotmánybírósági hatáskör megnevezését; teljes ülésre, vagy tanácsra utalással az alkotmánybírósági eljárás formáját; a különvélemény, illetve a párhuzamos indokolás tényét, illetve az azt csatoló alkotmánybírák nevét; a bírói döntés azonosító adatait; továbbá, amennyiben az eljárásban nyilvános meghallgatásra került sor, ennek a tényét. (3) A határozat rendelkező része tartalmazza az Alkotmánybíróság érdemi döntését, a határozat Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezést, jogszabály vagy egyedi bírói döntés megsemmisítése esetén a megsemmisítésre, jogszabály megsemmisítése esetén a megsemmisítés terjedelmére és a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezést. Jogszabályi rendelkezés részbeni megsemmisítése esetén a határozat rendelkező része megállapítja a hatályban maradó jogszabályi rendelkezés szövegét. (4) A határozat indokolása tartalmazza az indítvány rövid ismertetését; a megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével; az Alaptörvényre, illetőleg azokra a jogszabályokra történő hivatkozást és azokat az alkotmányos indokokat és érveket, amelyeken az Alkotmánybíróság döntése alapul. 26. Különvélemény, párhuzamos indokolás 54. § (1) A teljes ülés szavazással elfogadja (parafálja) a határozatot, s ezzel egyidejűleg jelenthetik be az alkotmánybírók az Abtv. 66. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott különvélemény, illetve párhuzamos indokolás megfogalmazására irányuló szándékukat. (2) Különvélemény, illetve párhuzamos indokolás az Abtv. 23–27. §-ában és 32–38. §-ában meghatározott hatáskörben hozott döntéshez csatolható. Az Alkotmánybíróság működésével összefüggő, illetve szervezeti és személyi kérdésekben hozott döntésekkel összefüggésben különvélemény előterjesztésének nincs helye. (3) A különvéleményben, illetve párhuzamos indokolásban foglalt érveket, indokokat fel kell hozni az ügy vitájában, hogy a testület tagjai megelőzően megismerhessék azt. (4) A különvélemény, illetve a párhuzamos indokolás terjedelme nem haladhatja meg a határozat terjedelmét. (5) A bejelentett különvélemény, illetőleg párhuzamos indokolás írásba foglalására a döntés parafálásától számított öt nap áll az alkotmánybírók rendelkezésére. (6) A parafált határozat aláírására akkor kerül sor, ha a különvéleményt, illetve a párhuzamos indokolást az alkotmánybíró a határozathoz csatolta. 27. Határozathozatal 55. § (1) A határozatot akkor lehet meghozottnak tekinteni, ha a szavazásban részt vett alkotmánybírók az írásba foglalt határozat-tervezetet aláírták. (2) A döntéshozatalban részt vett, de a határozatot akadályoztatása miatt aláírni nem tudó alkotmánybíró helyett a határozatot a testület elnöke (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) írja alá. (3) A határozatot az alkotmánybírók betűrendben írják alá; „előadó alkotmánybíró”-ként kell megjelölni a határozat tervezetét előkészítő alkotmánybírót. Teljes ülésen hozott határozat esetén meg kell jelölni az elnök, illetőleg az elnökhelyettes személyét, a tanácsülésen meghozott határozat esetén a tanácsvezető alkotmánybíró személyét. 28. A határozat közlése és kihirdetése 56. § (1) Az Alkotmánybíróság a döntését kézbesítés útján közli az indítványozóval és azzal, akire nézve rendelkezést tartalmaz, továbbá azzal az érdekelttel, akinek a részére a közlést szükségesnek tartja, különösen az ellenérdekű féllel a bírói döntés megsemmisítése esetén. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban a befogadásról szóló végzését, valamint az eljárást befejező döntését megküldi az elsőfokú bíróságnak. (3) Az Alkotmánybíróság elrendelheti az ügy érdemében hozott határozatának nyilvános ülésen történő szóbeli kihirdetését. A szóbeli kihirdetés időpontját az ülés elnöke tűzi ki. Az írásba foglalt határozatot – esetenként a testület által előzetesen elfogadott, rövidített tartalmú indokolással – az ülés elnöke hirdeti ki. (4) A különvéleményt és a párhuzamos indokolást a határozattal együtt kell kihirdetni, illetve közzétenni. (5) Az Alkotmánybíróság határozatait az Abtv.-ben meghatározottak szerint, továbbá az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban közzéteszi. (6) Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján az Abtv. szabályai szerint hozzáférhetők. (7) A közzététel további kérdéseiről az Alkotmánybíróság közzétételi szabályzata rendelk …