16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés j) és r) pontjában, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzés szakmai tankönyvei és az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészeti iskolákra, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató általános és középfokú iskolákra (a továbbiakban együtt: iskola), b) a pedagógusokra, továbbá a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint az iskolában nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak), c) a tanulók szüleire, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők), d) az iskola tanulóira, e) a tankönyvellátásban részt vevő kiadókra és forgalmazókra, a tankönyvszerzőkre, a digitális tananyag előállítóira, szerzőire, forgalmazóira és a digitális tananyagra vonatkozó felhasználási jog jogosultjára, továbbá az eljárásban közreműködőkre, f) az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatás, valamint hit- és erkölcstan oktatás tankönyvei tekintetében az egyházi jogi személyekre, g) a Kormány által az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervre (a továbbiakban: hivatal), h) az állami intézményfenntartó központra (a továbbiakban: központ), i) a szakképzésben alkalmazott könyvek tankönyvvé nyilvánítási eljárásában jogszabály alapján közreműködőkre. (2) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható. (3) Könyvet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: tankönyvtörvény) és az e rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint lehet tankönyvvé nyilvánítani. (4) A digitális tananyag jóváhagyására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket a 20. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E rendelet alkalmazásában a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. III. FEJEZET A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS MEGSZŰNÉSE 1. Az eljárás megindítása 3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul. (2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv a) kiadója, vagy b) szerzője nyújthatja be a hivatalhoz. (3) Ha a könyvnek több szerzője van, a kérelmet közösen nyújthatják be. (4) A szerző akkor nyújthat be tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést, és a könyvnek nincs kiadója. (5) A kérelmet írásban, papír alapon, a Közoktatási Információs Iroda (a továbbiakban: KIR) adatkezelője által működtetett elektronikus rendszer alkalmazásával lehet benyújtani. (6) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell: a) az 1. mellékletben meghatározott adatokat, valamint – a 6. §-ban szabályozott eljárások kivételével – a szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentést, b) azt a könyvet vagy a valamely tankönyvhöz kapcsolódó kiadványt, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik, c) a kiadói lektor véleményét, a nem kiadói kérelmező által benyújtott kérelem esetén egy lektori véleményt, amelynek tartalmaznia kell a tankönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv vonatkozásában a könyvhöz alkalmazott kerettanterv tananyagának tanévhez igazodó felosztását, d) a szerző – több szerző esetén valamennyi szerző – és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, vagy – amennyiben a szerző nyújtja be a kérelmet – a szerző nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést és a könyvnek nincs kiadója, vagy arról, hogy a tankönyvkiadói, tankönyvforgalmazói tevékenységet nem üzletszerűen végzi, e) a kiadó vagy – ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szerző nyújtja be – a szerző nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kiadó vagy a szerző a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, és f) a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (7) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek a (6) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott mellékleteit három, a d) és e) pontjaiban felsorolt mellékleteit egy példányban kell benyújtani. (8) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet – a 10. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a kiadó vagy a szerző sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg. (9) Az e paragrafusban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet a miniszter adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a tankönyvtörvény 2. § (7) bekezdése és a 3. § (2a) bekezdése alapján nyilvános pályázati eljárás során választott ki. 4. § (1) A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. A kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak, amelyekért a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Ha a könyvvel együtt kapcsolódó kiadványt is benyújtottak, azt az adott könyvvel összefüggésben kell vizsgálni és értékelni. 5. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja és borítója kivételével – kivitelében megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni az igazgatási szolgáltatási díj újbóli megfizetését követően. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibák, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain történő javítása, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket – ellenszolgáltatás nélkül – megküldik a hivatalnak és azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek. 6. § (1) Ha a kiadó vagy a szerző – a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt – a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogait átengedi, köteles azt a hivatalnak – a jogok átengedésétől számított harminc napon belül – bejelenteni. Amennyiben a bejelentést elmulasztják, a hivatal a könyv tankönyvvé nyilvánítását megszünteti. (2) A bejelentést az eredeti és az új jogosultnak közösen kell benyújtania, az új jogosult által a 2. melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával. A bejelentéshez csatolni kell a) az új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg, b) az új jogosult és a szerző, több jogosult, több szerző esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, c) az új jogosult, több jogosult esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a szerző a jóváhagyott tankönyvét ki akarja adni, azzal az eltéréssel, hogy ha nem a kiadó a szerző, a kérelmet a kiadó és a szerző közösen nyújtja be. (4) Kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyvben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a szakértők által feltárt, helyesírási és nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják. A tankönyvben kizárólag a szakértők által feltárt hibákat lehet javítani. A kérelemhez – a hibák jellegétől, mennyiségétől függően – csatolni kell a) a könyv javított részeit, oldalait vagy a javított könyvet annyi példányban, ahány szakértő ajánlást tesz a feltárt hiba javítására, b) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) a javítások tételes felsorolását, továbbá d) a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a javításokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A javítás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. (5) Kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyv borítóját vagy kötésmódját megváltoztatják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott borítót PDF formátumban elkészítve kinyomtatva papír alapon egy példányban, a megváltoztatott kötésmódú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott könyvet egy példányban, továbbá mindkét esetben a 2. melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a kötésmódon vagy a borítón kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A változtatás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. (6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet végleges formájában kívánják forgalomba hozni. A kérelemhez csatolni kell a kész könyvet egy példányban, a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást, továbbá a 3. § (6) bekezdés e) pontja szerinti, illetve azt a nyilatkozatot, hogy az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet tartalmában nem változtatták meg, és kivitelében megfelel a határozatban foglaltaknak. 2. A kérelmek elbírálásának rendje 7. § Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hivatal – legfeljebb huszonöt napos határidő kitűzésével – szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 4. § (1) bekezdésben, valamint a 6. § (4) és (5) bekezdésben szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni. 8. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv a) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az adott műveltségterület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, b) biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, c) biztosítja-e az ismereteknek az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, d) nyelvezete, közérthetősége, stílusa megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak, e) technikai kivitelezése megfelel-e az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek, f) technikai kivitelezése alkalmas-e a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő felhasználásra, g) eleget tesz-e a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek és követelményeknek. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy a könyv alkalmas-e a) a tankönyv előállításának alapjául szolgáló, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) alapján kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek tananyagtartalmának a kerettantervben meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha kiadásra vagy jóváhagyásra került kerettanterv az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra, b) a tantárgyi, műveltségterületi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá ba) a nemzetiségi nevelést-oktatást szervező iskolák esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bb) a két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvéről szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bc) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bd) az alapfokú művészeti iskolában az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére, c) a szakmai tankönyv esetén a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára történő felkészítésre, d) a középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletben foglalt egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményeire való felkészítésre. (3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy a) a könyv aa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyam(ok)on a tanulók tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e, ab) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását, ac) vagy a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1–8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül, vagy – amennyiben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban benyújtott kérelmezői nyilatkozat szerint a kiadvány fogyasztói ára magában foglalja a könyvhöz szorosan hozzá kapcsolható szószedetet tartalmazó mellékletet is – mellékletként, b) a könyvhöz kapcsolódó kiadvány segítséget nyújt-e a könyvben foglaltak elsajátításához, azok használatához, azzal szerves, elválaszthatatlan egységet alkot-e. (4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen azt, hogy a könyv a) összhangban áll-e a Magyarország Alaptörvényében foglalt általános emberi normákkal, nemzeti és egyetemes értékekkel, b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) rendelkezéseibe ütköző tartalmakat, különösen az egyenlő bánásmódot, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségi vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, továbbá a társadalmi esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát, c) mentes-e a politikai állásfoglalástól, d) az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközik-e. (5) Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak, valamint ha a könyvhöz kapcsolódó kiadvány nem szolgálja a tankönyv alkalmazhatóságát. 9. § (1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a hivatal által kirendelt szakértők végzik. A szakértői véleményt írásban kell elkészíteni. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a) a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag szaktudományi, tantárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról, b) a tantárgypedagógiai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatoknak történő megfelelésről, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról, c) a technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről, d) az idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a fordításnak a szakmai, szaktudományi szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembe vevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról készít szakértői véleményt. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjában felsorolt szakértők a 8. § (1)–(4) bekezdésének való megfelelésről készítenek szakértői véleményt a 3. melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez alcímben meghatározott szempontok alapján. (4) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a szakértő a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelőségről készít szakértői véleményt. (5) Amennyiben a tantárgypedagógiai szakértő bizonytalan az Ebtv. egyenlő bánásmód követelménye, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségre, a vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, és az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó, grafika megítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkező szakértőt kell kirendelni. (6) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az működhet közre a) tantárgypedagógiai szakértőként, akit a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) 1. § (2) bekezdés ec) pontjában meghatározott tankönyv, taneszköz szakértői szakirány vagy tantervi szakértői szakirány köznevelési szakértőjeként tartanak nyilván, b) tudományos-szakmai szakértőként, aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy az adott szakterületen, a felsőoktatásban szerzett 10 év oktatói gyakorlati idő meglétét igazolja. (7) Ha nincs a (6) bekezdésben meghatározott szakértő, vagy a szakértő az eljárásban nem működhet közre, vagy a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére a hivatal megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértőt rendel ki. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi Bizottság által javasolt szakértő is kirendelhető. (8) Nem lehet szakértő az, akitől nem várható tárgyilagos szakértői vélemény szolgáltatása, továbbá ezen személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában nem várható tárgyilagos szakértői vélemény attól, a) aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül tankönyvnek volt aa) szerzője, ab) szerkesztője, ac) kiadója vagy ad) forgalmazója, b) akinek a neve alatt az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül tankönyv szerepelt a tankönyvjegyzéken, c) akinek a neve alatt szereplő könyvet az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak, d) aki olyan könyv szerzője, amelynek tankönyvvé nyilvánítási kérelmét az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül elutasították. (9) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében – különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – részt vett, vagy a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt. (10) A szakértő kirendelése előtt öt napos határidő kitűzésével be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. (11) A (2), (5) és (6) bekezdésben meghatározott szakértőket szakértői véleményük megfelelő elkészítéséért a 8. mellékletben meghatározott díjazás illeti meg. 10. § (1) Amennyiben a kirendelt szakértő vagy a szakértők mindegyike a kiadvány tankönyvvé nyilvánítását feltétel nélkül támogatja, vagy a kirendelt három szakértő közül kettő egybehangzóan nem támogatja és a kiadvány tankönyvvé nyilvánításának elutasítására tesz javaslatot, a hivatal a rendelkezésére álló dokumentumok, adatok alapján mérlegelve dönt. A hivatal a nem egybehangzó szakértői vélemények esetén – az e bekezdésben meghatározott esetek kivételével – felhívja a kérelem benyújtóját arra, hogy a szakértői véleményekben foglaltakról és a kért javítások teljesítéséről a kézhezvételtől számított tíz napon belül nyilatkozzon. Ha a kérelem benyújtója a hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidőig – kérelmére – az eljárást legfeljebb hat hónapig fel lehet függeszteni. (2) A meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére – legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével – a hivatal szükség esetén szakértőt rendel ki. (3) Amennyiben a kérelem benyújtója a szakértői véleményekben foglaltakkal nem, vagy csak részben ért egyet, a hivatal a megalapozott döntés meghozatala érdekében további (bírálati) szakértőt rendelhet ki, aki a vitatott kérdésekben foglal állást. 11. § (1) Ha a tankönyv a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatal – a 6. § (1) és (5) bekezdésekben foglalt eljárások kivételével – a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértői véleményeket – véleményezés céljából – megküldi az Országos Nemzetiségi Bizottságnak. (2) Az Országos Nemzetiségi Bizottság a megküldött iratok megérkezésétől számított tíz napon belül a beérkezett iratok alapján elkészíti véleményét, és megküldi a hivatalnak. 12. § Azt a könyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a tankönyvtörvény 2. § (7) bekezdésére figyelemmel a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja. 13. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításának érvényessége annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be. A tankönyv kötésmódjának vagy borítójának megváltozása miatt indult, valamint az 6. § (4) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott kötésmódú vagy borítójú, valamint javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű és javított könyv tankönyvvé nyilvánításáról rendelkező jogerős határozatban megjelölt időpontig tart. (2) Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az oktatási programnak (pedagógiai rendszernek) a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy ez a tankönyv kizárólag az oktatási program részeként alkalmazható. 3. A tankönyvvé nyilvánítás megszűnése, megszüntetése 14. § (1) Megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha a) lejárt az az időszak, amelyre a tankönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legalább százhúsz nappal a kiadó vagy a szerző nem kérte a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását, b) a 6. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott bejelentést elmulasztották, a bejelentési kötelezettség lejártát követő harmincadik napon, c) a 6. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést a hivatal bejelentésre vagy hivatalból indított eljárás alapján elutasította, a határozat jogerőre emelkedésének napján, d) a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ideértve a témák sorrendjének vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet tankönyvként forgalmazzák, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, e) a tankönyvvé nyilvánítást a hivatal megszünteti, a határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A tankönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a hivatal bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból állapítja meg. 15. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a hivataltól az kérheti, aki valószínűsíti, hogy a tankönyv nem felel meg a 8. §-ban foglaltaknak. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (2) A hivatal a kérelemben leírtak megítéléséhez szakértőt rendel ki a 9. § szerint. (3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 10–11. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 4. A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása 16. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legalább százhúsz nappal korábban kell kérni. A kérelemhez a tankönyvet két példányban kell megküldeni a hivatalnak. (2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 8–11. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatalnak legalább egy szakértőt kell kirendelnie a tankönyv ellenőrzésére. (3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésű kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, továbbá a pályázat kiírójának az eljárási díj a 2. mellékletben meghatározott eljárási díj 5%-a. (4) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához, neveléséhez készített tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, továbbá a pályázat kiírójának az eljárási díj a 2. mellékletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj 5%-a, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelőző tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelésében. Ebben az esetben a kiadványt egy példányban kell megküldeni a hivatalnak. (5) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása – a 13. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint – egy eljárás alkalmával öt évre szól. 17. § (1) Amennyiben a tankönyv vonatkozásában a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet előírásait és követelményeit alkalmazták, továbbá a tankönyvvé nyilvánítási engedély érvényességi ideje 2020. szeptember 1-jét megelőzően ér véget, a tankönyv kiadója a tankönyvvé nyilvánítási engedély meghosszabbítása céljából a lejárati határidő előtt legalább százhúsz nappal kérelemmel fordulhat a hivatalhoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti tankönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyét a hivatal a 16. § (5) bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb 2020. szeptember 1-jéig hosszabbíthatja meg azzal, hogy a szakértőnek nem kell vizsgálnia a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. (3) A tankönyvvé nyilvánítás e bekezdés alapján kezdeményezett hosszabbításáért a kérelem benyújtója az adott tankönyvre vonatkozó, a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni és a kérelemhez köteles csatolni a díj megfizetéséről szóló igazolást. 5. A tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálata 18. § (1) A hivatal szervezi meg a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát azon tankönyvek esetében, amelyek folyamatosan tíz éven keresztül a tankönyvjegyzéken voltak. (2) A gyakorlati beválás vizsgálatába három, a tankönyvet legalább két éven át alkalmazott iskolát kell bevonni. A beválás-vizsgálatba bevont iskolák által adott szakvéleménynek tartalmaznia kell – a vizsgálat szempontjainak figyelembevételével – az érintett pedagógusok, tanulók, szülők véleményét. (3) A hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza a beválás-vizsgálatok eredményeit azzal, hogy a) legalább két egybehangzó támogató szakvélemény esetén a tankönyv neve mellett „a gyakorlatban bevált”, b) legalább két egybehangzó nem támogató szakvélemény esetén a tankönyv neve mellett „a gyakorlatban nem bevált” minősítéssel látja el a tankönyvet. (4) A „gyakorlatban nem bevált” minősítést kapott tankönyvet a hivatal eljárás keretében törli a tankönyvjegyzékről azzal, hogy erre a könyvre tankönyvvé nyilvánítási kérelem már nem nyújtható be. IV. FEJEZET A TANKÖNYVJEGYZÉK 19. § (1) A tankönyvnek a KIR alrendszereként működő tankönyvjegyzékre történő felvételét a kiadó és a 3. § (2)–(3) bekezdés szerint a szerző kérheti a hivataltól a hivatal által működtetett elektronikus rendszeren keresztül. (2) A miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1-jéig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén – függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem – a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza: a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat, b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez történő hozzájáruló nyilatkozatot, c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról és az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (az előző tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás), d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a kiadó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére – megkeresésre – elektronikus formában átadja a tankönyvtörvény rendelkezései szerint. (4) Azt a tankönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a hivatal a miniszter döntése alapján felveszi a tankönyvek hivatalos jegyzékére. (5) A hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az oktatásért felelős minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A tankönyvjegyzék a 4. melléklet alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza. (6) A tankönyvjegyzékre történő felvétel február 1-jétől folyamatos. A következő tanévi tankönyvjegyzékbe azt az a)–c) pontoknak megfelelő – és a tankönyvtörvény 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő – tankönyvet kell felvenni, amely a) felvételét a kiadó a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló rendelet megjelenését követő 30 napon belül, de legkésőbb november 30-áig kérte; b) tankönyvvé nyilvánításáról az adott év november 30-áig jogerős határozattal rendelkezik; c) legalább a következő év augusztus 31-éig hatályos tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkezik. (7) A tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét. (8) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára a tankönyvjegyzék hatályának időtartama alatt nem emelhető. V. FEJEZET A DIGITÁLIS TANANYAG JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ahol e rendelet kiadóról vagy szerzőről rendelkezik, a digitális tananyag jóváhagyási eljárásában a felhasználási jog jogosultját kell érteni. (2) A digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez a 3. § (6) bekezdésének a) és c)–f) pontjaiban meghatározottakat, továbbá a) online digitális tananyag esetén aa) az elérési útvonalát, ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt, ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát, b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot kell csatolni. (3) A technikai szakértő a technikai kivitelezésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, digitális tananyag esetén a szabványoknak való megfelelésről, a képernyő elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai-didaktikai eszköztár támogatottságáról készít szakvéleményt. (4) A digitális tananyag bírálati szempontjait a 3. melléklet B) része tartalmazza. (5) A digitális tananyag jóváhagyása, valamint a jóváhagyás meghosszabbítása a 13. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint öt évre szól. VI. FEJEZET A SZAKMAI TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtani, és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetni; b) a miniszter, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a beérkezett iratok alapján a szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közreműködésével – a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie; c) a nem a miniszter és nem a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében ca) a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a beérkezett iratok alapján az adott szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai tankönyv bizottság látja el azzal, hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie, cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet az adott szakképesítésért felelős miniszterhez kell megküldeni, cc) a tankönyvjegyzéket az adott szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg közzététel céljából – az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 20-áig – a hivatalnak; d) ha a szakmai tankönyv a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásához készült, az érintett szakképesítésért felelős miniszter beszerzi az Országos Nemzetiségi Bizottság véleményét. (2) A Szakmai tankönyv bizottság legalább öt főből áll. Működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, a bizottság szervezeti és működési szabályzatát az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. (3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. (4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működésének feltételeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja. (5) Az oktatásért, továbbá a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek benyújtásakor a hivatal jár el azzal, hogy a 9. § (8) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia. (6) Az oktatásért, továbbá a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek esetében a hivatalnak a 10. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia. (7) A nem az oktatásért és nem a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a hivatal feladatait a szakképesítésért felelős miniszter látja el. VII. FEJEZET A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK 22. § (1) Ha az egyházi jogi személy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. § (4) bekezdése, és a 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján az iskolában fakultatív hit- és vallásoktatást szervez, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 35. § alapján hit és erkölcstan órát szervez, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint nyilvántartásba vett egyház kezdeményezésére a fakultatív hit- és vallásoktatásban és a köznevelési törvény 35. § alapján hit és erkölcstan oktatásban alkalmazott tankönyvet, az e rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható tankönyvek, továbbá a hit és erkölcstan órákon alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön részeként kell megjelentetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott könyvek tankönyvjegyzékre vétele során nem kell alkalmazni a 19. §-ban foglaltakat. VIII. FEJEZET A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 23. § (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (5) Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. (9) Az iskola – a (7) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 2. Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése 24. § (1) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. (2) A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat. (3) Közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés tárgyában a Könyvtárellátó a tankönyv kiadójával tankönyvterjesztési szerződést köt, amelynek tartalmaznia kell a 9. mellékletben meghatározott kötelező feltételeket, amelyektől a felek nem térhetnek el. (4) A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt a) a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával az iskolával, b) a nem a központ által fenntartott iskolák ellátása vonatkozásában az iskolákkal a 10. mellékletben meghatározottak szerint. 25. § (1) A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési közfeladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a közfeladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a) nem kispéldányszámú tankönyvek esetében a 20%-a, b) kispéldányszámú tankönyvek esetében 10%-a. A kispéldányszámú tankönyvek tankönyvterjesztési feladatainak ellátására a Könyvtárellátó a kispéldányszámú tankönyveket előállító kiadókkal megállapodás megkötését kezdeményezheti. (2) A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak, b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére. (3) A Könyvtárellátó nem tagadhatja meg a központtól, vagy a nem a központ által fenntartott iskoláktól érkező a tankönyv-forgalmazási szerződés megkötésére irányuló megkeresést. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a nem a központ által fenntartott iskoláknak és a központnak a) a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásában, kölcsönzésében, b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzésében, c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzésében, d) az iskola által kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásának lefolytatásában, a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány előállításában. 3. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 26. § (1) A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). (2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. (3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. (4) A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. (5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. (6) Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni. 4. A tankönyvek kiválasztásának elvei 27. § (1) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. (3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (4) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. (5) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (6) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 5. A vak és gyengénlátó tanulókat nevelő-oktató iskolára vonatkozó további sajátos szabályok 28. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség vagy a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona (a továbbiakban: Módszertani Intézmény) – általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye – közreműködésével (a továbbiakban együtt: közreműködők) is megszervezheti. (2) Ha az iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőkhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség vagy a Módszertani Intézmény megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a Szövetség rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni. (3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a Szövetség vagy a Módszertani Intézmény írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A Szövetség vagy a Módszertani Intézmény írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésé másolatát. A közreműködők az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködők az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást kötelesek vezetni. (4) A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. A közreműködők az általuk megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségeik – általános forgalmi adóval megnövelt – összegének a megtérítésére tarthatnak igényt az iskolától. (5) A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a közreműködők részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására – beleértve az iskolai könyvtári ellátást is – használták-e fel. 6. Az iskolai tankönyvellátás rendje 29. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. (2) Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. (3) A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának b) a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. (4) A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. (5) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. (6) Az iskolának a 23. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. (7) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. IX. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 30. § (1) A tankönyvtörvény 2. § (7) bekezdésben és 3. § (2a) bekezdésében szabályozott, a miniszter által szervezett pályázati eljárás során a pályázati eljárásban résztvevő kiadónak eleget kell tennie a a) 3. § (5)–(6) bekezdésében, a 8–11. §-ban, továbbá b) az 1., 2., 3., 6. mellékletekben foglalt elvárásoknak azzal, hogy a pályázatra benyújtott könyvek elbírálásához a szakértők személyére a hivatal tesz javaslatot. (2) A pályázatok benyújtásáért a pályázónak a benyújtott könyv, digitális tananyag, hangzó vagy videó anyag esetén a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díjaknak megfelelő pályázati díjat kell fizetnie a minisztérium 10032000-01425190-00000000 számú számlájára, amelyet a pályázat elbírálásába bevont szakértők díjazására és a pályázat lebonyolításával összefüggő költségekre kell fordítani. 31. § (1) A tankönyvtörvény 3. § (2)–(7) bekezdésben – kivéve a (2a) bekezdésben – szabályozott nyilvános pályázati eljárás keretében benyújtott könyv elbírálására az e rendeletben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) a könyv kézirat formájában is benyújtható, b) a benyújtott kéziratot előzetesen tartalmi szempontból kell megvizsgálni, c) a tankönyvvé nyilvánítási eljárást a pályázat elbírálását követően kell lefolytatni, d) az igazgatási szolgáltatási díj – az elfogadott pályázat, valamint a pályázaton nyertes tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása esetén – a pályázat kiíróját terheli, e) a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelembe kell venni azokat a szakértői véleményeket, amelyek a pályázati eljárás során készültek, és megfelelnek a 8–9. §-ban foglaltaknak, valamint a 3. mellékletben megadott szempontoknak, f) kézirat formájában nyertes pályázat esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a technológiai szakértő mellett, az e) pontban foglaltak alkalmazásával – legalább egy szakértőt kell felkérni a végleges kivitelű könyv és a kézirat szakmai szempontú összevetésére, g) közismereti tankönyvek nemzetiségi nyelvre fordított kéziratának előzetes tartalmi elbírálását követően a kész könyvet kell benyújtani tankönyvvé nyilvánításra. (2) A nemzetiségi oktatás nyelvének megfelelő, a nemzetiségi iskolai oktatáshoz külföldről behozott tankönyvet az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, vagy az Országos Nemzetiségi Bizottság kezdeményezésére fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. A könyvet a hivatal egy szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy megfelel-e a 8. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (3) Ha nincs a tankönyvjegyzéken a két tanítási nyelvű oktatáshoz alkalmazható tankönyv, akkor a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott tankönyvvel is biztosítani lehet. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 9. § (7)–(11) bekezdések szerinti feltételeknek megfelelő, tankönyvvé nyilvánítást és a jegyzékre történő felvételt az iskola is kérheti, amennyiben kérelemben nyilatkozik arról, hogy az adott könyvet külföldön tankönyvként használják. A könyvet a hivatal egy a célnyelv adott iskolatípusban történő tanításra megfelelő képzettséggel rendelkező szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy a 8. § (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel-e. A szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 10%-a, Az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a. (4) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret, valamint a nemzetiségi nyelvű közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését követően a munkatankönyveket át lehet alakítani tartós tankönyvvé és munkafüzetté. A tartós tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 40%-a. A tartós tankönyvek szakértői díjazásának mértéke a tantárgypedagógiai szakértő esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 50%-a, a technológiai szakértő esetében annak 100%-a. A tartós tankönyveknél tudom …