13/2009. (XI. 20.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

13/2009. (XI. 20.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szervezeti és működési rendjét az alábbiak szerint szabályozom: A Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának hatálya 1. (1) Jelen utasítás a Külügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szervezetére és ügymenetére, továbbá létszámkeretére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. (2) Jelen utasítás alkalmazásában központ: a Minisztérium belföldön működő szervezeti egységei, külképviselet: a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselete, valamint a nemzetközi jog alapján létesített más képviselete, továbbá az utazó nagykövetek, konzulok, diplomaták. (3) Belső rendelkezés a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ) nem lehet ellentétes. I. A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek 2. (1) A Minisztérium szervezeti egységei: a) Az általános nemzetközi kapcsolatok fenntartásával foglalkozó főosztályok (a továbbiakban: területi főosztályok). b) A nemzetközi kapcsolatok valamely szakmai részterületével foglalkozó főosztályok (a továbbiakban: szakmai főosztályok). c) A Minisztérium működési feltételeinek biztosításával, szervezésével és összehangolásával foglalkozó szervezeti egységek (a továbbiakban: funkcionális főosztályok). d) A külképviseletek. (2) A Minisztérium szervezeti felépítését és felügyeleti rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A Minisztérium létszámkeretét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A központ szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A Magyar Köztársaság külképviseleteire vonatkozó külön szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza. (6) A munkáltatói jogok átruházásáról és e jogok gyakorlásának rendjéről szóló hatásköri jegyzéket az 5. számú melléklet tartalmazza. (7) A Külügyminisztérium szakmai felső vezetői helyettesítésének rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. (8) A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselők képzettségi pótlékra jogosító munkaköreinek felsorolását és a képzettségi pótlék mértékét a 7. számú melléklet tartalmazza. (9) A Külügyminisztérium alapító okiratában foglaltak részletezését a 8. számú melléklet tartalmazza. (10) A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a 9. számú melléklet tartalmazza. (11) A Külügyminisztérium ellenőrzési nyomvonalát a 10. számú melléklet és függelékei tartalmazzák. A Minisztérium vezetői 3. (1) A Minisztérium vezetői: a) a miniszter, b) az államtitkár, c) a szakállamtitkárok, d) a kabinetfőnök. (2) A Minisztérium vezetői a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben foglaltaknak megfelelően látják el feladataikat. A miniszter 4. (1) A miniszter feladat- és hatáskörét a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendelet szabályozza. (2) A miniszter – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Minisztérium bármely ügyében dönthet. Ebben az esetben azt, aki az adott ügyben egyébként döntési jogkörrel rendelkezik, tájékoztatja. (3) A miniszter – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét és fizikai alkalmazottját közvetlenül utasíthatja. (4) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, valamint tanácsadó testületet vagy ad hoc bizottságot hozhat létre. (5) A miniszter dönt különösen: a) a nagykövetek kinevezése, megbízása, illetve megbízás alóli felmentése tárgyában készült előterjesztések benyújtásáról; b) a főkonzulok kinevezéséről és a kinevezés visszavonásáról; c) a tiszteletbeli konzuli megbízásokról és azok visszavonásáról; d) a kitüntetési javaslatok jóváhagyásáról és az általa alapított kitüntetések adományozásáról; e) a Kormány által a Minisztérium rendelkezésére bocsátott humanitárius segélyezési keret felhasználásáról, amelyet az illetékes szakállamtitkáron keresztül gyakorol; f) a Kormány által, valamint a nemzetközi jog alapján alapított alapítványok, közalapítványok vonatkozásában az alapító nevében gyakorolt, az alapítót megillető jogosultságába tartozó kérdésekről, amelyeket az illetékes szakállamtitkáron keresztül gyakorol; g) az államtitkár javaslata alapján a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben a diplomata-útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadásáról; h) az államtitkár javaslata alapján a Minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról. (6) A miniszter jóváhagyja az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénnyel összhangban az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (7) A miniszter megbízza a Minisztérium titokvédelmi felügyelőjét, kinevezi az adatvédelmi megbízottat és a biztonsági megbízottat. (8) A miniszter kiadmányozza különösen az alábbi iratokat: a) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, az országgyűlési képviselőknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, valamint a pártok vezetőinek címzett, illetve ezek megkeresései tárgyában készült iratokat; b) a külügyminiszter által készített és benyújtandó kormány-előterjesztéseket; c) a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása során keletkezett iratokat. (9) A miniszter a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) létrehozásáról, működtetéséről és fejlesztéséről. (10) A miniszter gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról, a működéséhez szükséges források biztosításáról. Megteremti, szavatolja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét. (11) A miniszter gondoskodik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott, a külügyminisztérium számára meghatározott feladatok végrehajtásáról. (12) A miniszter gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben a külügyminiszter számára meghatározott feladatok végrehajtásáról. (13) A miniszter gondoskodik a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben a diplomata-útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadására vonatkozó feladatok végrehajtásáról. A miniszter e jogkörét átruházhatja a Európán kívüli kétoldalú kapcsolatokért, valamint a konzuli tevékenységért, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segélyezési koordinációért felelős szakállamtitkárra. (14) A miniszter közvetlenül felügyeli a szóvivőt, a Szóvivői Irodát és a Humán Erőforrások Főosztályt. A miniszter közvetlenül irányítja a Belső Ellenőrzési Osztályt. Az államtitkár 5. (1) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítása alatt végzi. Gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter a feladatkörébe utal. (2) Az államtitkár – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörű helyettese. (3) Az államtitkár részt vesz az államtitkári értekezleten, valamint a miniszter megbízása alapján a kormány kabinetek ülésein. (4) A miniszter akadályoztatása esetén az Országgyűlés és a Kormány ülésein helyettesíti a minisztert. (5) Jogszabály vagy a miniszter eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter által átruházott hatáskörben – a Minisztérium bármely ügyét magához vonhatja. Ebben az esetben azt, aki az ügyben egyébként döntési jogkörrel rendelkezne, erről tájékoztatja. E rendelkezése nem terjed ki a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre. (6) Az államtitkár feladat-és hatáskörében jóváhagyja az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (7) Az államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően államtitkári ügyviteli rendelkezést és ügyviteli szabályzatot ad ki. (8) Az államtitkár feladatai különösen: a) a miniszter döntése szerint részt vesz a külföldi és hazai tárgyalásokon, az ezekről készült jelentéseket véleményezi; b) a miniszter igénye szerint közvetlenül ad tájékoztatást és véleményt a felmerülő külpolitikai kérdésekről; c) felhatalmazás alapján képviseli a minisztert hazai és nemzetközi rendezvényeken, tárgyalásokon; d) a miniszter által fenntartott szakmai és stratégiai döntések kivételével irányítja a Parlamenti Kapcsolatok Osztálya, a Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztály, és az Energiabiztonsági Titkárság tevékenységét. (8) Az államtitkár a Parlamenti Kapcsolatok Osztálya útján irányítja a Minisztérium parlamenti munkával kapcsolatos tevékenységét, így különösen: a) segíti a minisztert országgyűlési feladatai ellátásában, kapcsolatot tart az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel, valamint a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel; b) jóváhagyja az országgyűlési képviselői kérdések és interpellációk választervezeteit; c) egyeztet a kormánypárt parlamenti frakciójával, a miniszter megbízása szerint ellátja és képviseli a külügyminisztériumot a parlamenti pártközi egyeztetéseken; d) eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben. (9) Az államtitkár a Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályon keresztül a) felügyeli a határon túli magyar kisebbségeket érintő diplomáciai lépéseket; b) véleményezi a nemzetközi szervezetek által a kisebbségeket érintő dokumentumokat, részt vesz a magyar álláspont kidolgozásában, és képviseli azt a hazai és nemzetközi fórumokon; c) nemzetpolitikai ügyekben, valamint a magyarországi kisebbségeket érintő, diplomáciai lépéseket is igénylő feladatok vonatkozásában kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatal társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával és a társtárcák érintett szervezeti egységeivel. (10) Az államtitkárt tájékoztatni kell a szervezeti egységek közötti együttműködés esetleges zavarairól. E tájékoztatás módjára a hivatali út szabályai irányadók. (11) Az államtitkárnak előzetes jóváhagyásra be kell mutatni különösen: a) kiadmányozás előtt a külügyminiszter által kiadmányozandó iratokat; b) a Külügyminisztérium által, vagy a Külügyminisztérium társelőterjesztőként készült kormány-előterjesztéseket; c) a jogszabályok és a Magyar Közlönyben megjelentetni kívánt egyéb anyagok tervezeteit; d) a miniszteri utasítások és irányelvek tervezeteit; e) a Minisztériumot érintő bizottság létesítésével kapcsolatos iratokat; f) a miniszter egyéb döntéseit előkészítő anyagokat; g) a Minisztériumba történő felvételre, közszolgálati jogviszony, munkaviszony létesítésére, illetve megszüntetésére vonatkozó javaslatokat; h) a vezetői megbízás, illetve az előmenetelt biztosító közigazgatási címek adományozására és visszavonására vonatkozó javaslatokat; i) a diplomáciai rang adományozására és a rangemelésre vonatkozó javaslatokat; j) a külszolgálatra történő kirendelésre, illetve külszolgálatról történő berendelésre vonatkozó javaslatokat; k) a Minisztériumon belüli áthelyezésekre, illetve a külszolgálaton lévők egyes állomáshelyek közötti áthelyezéseire vonatkozó javaslatokat. (12) Az államtitkár a Minisztériumot érintő előterjesztésekre tárcavéleményt ad, attól elállhat, vagy azt módosíthatja. (13) Az államtitkár meghozza a hatásköri jegyzékben az államtitkár vonatkozásában megállapított, a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntéseket. (14) Az államtitkár koordinálja a Minisztériumon belül a több szakállamtitkár területét érintő, projektjellegű feladatok végrehajtását. (15) Az államtitkár felügyeleti és irányítási jogkört gyakorol a Magyar Külügyi Intézet felett. (16) Az államtitkár irányítja a Demokrácia Központ Alapítvány működésével kapcsolatos tevékenységet. (17) Az államtitkár felügyeli a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott, a Minisztérium számára előírt feladatok végrehajtását. A szakállamtitkárok 6. (1) A szakállamtitkárok – a miniszter irányítása alatt – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítják és felügyelik a miniszter feladat- és hatáskörének az SZMSZ meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint döntenek a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A Külügyminisztériumban öt szakállamtitkár működik. (3) A szakállamtitkárok irányítása és felügyelete alá tartozó feladat- és hatáskörök az alábbiak: a) Az általános kül- és biztonságpolitikai kérdésekért, ezen belül kiemelten az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai ügyeiért és a biztonságpolitikáért, a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos, valamint nemzetközi emberi jogi vonatkozású feladatokért felelős szakállamtitkár (továbbiakban: politikai igazgató) közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint a Nemzetközi és Európai Uniós Közjogi Főosztály, az Európai Levelező, az EU Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály, a Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály, a Nemzetközi Szervezetek és Emberi jogok Főosztálya és a Regionális Együttműködési Osztály tevékenységét. b) A kormányzati Európa-politikáért, az európai uniós tagsággal összefüggő feladatokért, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának koordinálásáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetéséért, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár (továbbiakban: európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár) közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint az EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Főosztály, az EU Gazdaságpolitikai Főosztály, az EU Ágazati és Kereskedelempolitikai Főosztály, valamint a Bővítési Osztály tevékenységét. c) Az Európai Unió és az EGT tagállamaival, Svájccal, Liechtensteinnel, a Szentszékkel, Monacóval, San Marinóval, az Andorrai Hercegséggel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, a külpolitikai stratégiai tervező és információs tevékenységért, valamint az Európai Duna Stratégiával kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár (továbbiakban: EU kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkár) közvetlenül irányítja az I. Európai Főosztály, a II. Európai Főosztály, a Külpolitikai Stratégiai Tervező és Információs Főosztály, valamint az EU Duna Régió Stratégia nagykövet tevékenységét. d) Az Európán kívüli kétoldalú kapcsolatokért, valamint a konzuli tevékenységért, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segélyezési koordinációért felelős szakállamtitkár (továbbiakban: Európán kívüli kétoldalú kapcsolatokért valamint a konzuli tevékenységért és a nemzetközi fejlesztésért felelős szakállamtitkár) közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint az Amerikai Főosztály, az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály, az Afrikai és Közel-keleti Főosztály, a Konzuli Főosztály valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési és Humanitárius Segítségnyújtási Főosztály tevékenységét. e) A kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, a szakdiplomáciáért, a gazdálkodásért, biztonságért, iratkezelésért, távközlésért, informatikáért és protokollért felelős szakállamtitkár (továbbiakban: igazgatási, kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kérdésekért felelős szakállamtitkár) közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint a III. Európai Főosztály, a IV. Európai Főosztály, a Gazdálkodási Főosztály, Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály, a Dokumentációs Főosztály, a Protokoll Főosztály, a Gazdaságdiplomáciai Főosztály, az EU Elnökségi Költségvetési és Logisztikai Osztály, a Pályáztatási Osztály, az Ingatlanportfólióért Felelős Osztály és a Közbeszerzési Osztály tevékenységét. (4) Ha a miniszter vagy az államtitkár eltérően nem rendelkezik, az SZMSZ 3. sz. mellékletében meghatározott, az irányításuk és felügyeletük alatt álló szervezeti egységek hatáskörébe tartozó bármely ügyet magukhoz vonhatnak, illetőleg döntenek a felmerülő hatásköri vitákban. (5) Az irányításuk és felügyeletük alatt álló szervezeti egységek, valamint az ezek által irányított külképviseletek köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai tekintetében gyakorolják a miniszter által rájuk átruházott munkáltatói jogokat. (6) A szakállamtitkárok helyettesítésének rendjét a Minisztérium szakmai felső vezetőinek helyettesítési rendjéről szóló, a jelen SZMSZ 6. sz. mellékletét képező ügyviteli szabályzat tartalmazza. (7) Feladat- és hatáskörükben jóváhagyják az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre eléjük terjesztett javaslatokat. (8) Az igazgatási, kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kérdésekért felelős szakállamtitkár az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkárral együttműködve felelős a 2011-es EU-elnökségi felkészülés gazdasági, gazdálkodási, költségvetési, anyagi, műszaki, technikai, biztonsági és informatikai vonatkozásait érintő feladatok koordinálásáért és az ehhez kapcsolódó előterjesztések elkészítéséért. (9) Az Európán kívüli kétoldalú kapcsolatokért valamint a konzuli tevékenységért és nemzetközi fejlesztésért felelős szakállamtitkár a nemzetközi fejlesztési együttműködési források biztosításában és az e tárgyban kötött együttműködési megállapodások koordinálásában együttműködik az igazgatásért, kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kérdésekért felelős szakállamtitkárral. Kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár 7. (1) A Minisztérium kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára (a továbbiakban: politikai igazgató) az általános kül- és biztonságpolitikai kérdésekért, ezen belül kiemelten az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai ügyeiért és a biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár. (2) A politikai igazgató biztosítja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben, az egységes kormányzati álláspont kialakítását. (3) A politikai igazgató irányítja a NATO mellett működő Állandó Képviseletet. (4) A politikai igazgató: a) Kezdeményezi és végzi a magyar kül- és biztonságpolitika számára fontos kérdésekben kialakítandó magyar álláspontra, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációt, közvetlenül bevonva ebbe a Minisztérium érintett főosztályainak illetékes vezetőit/munkatársait. Ennek során: – vezeti a rendszeres (havi) politikai tervezői fórumot; – szükség szerint munkaértekezletet hív össze a nemzetközi szervezetekben (EU, NATO stb.) képviselendő magyar pozíció kialakítása és aktualizálása érdekében; – közvetlenül vagy képviselője által részt vesz a Minisztérium minden olyan egyeztető fórumán, amely általános kül- és biztonságpolitikai kérdéseket érint. b) Szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet Közös Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala tekintetében, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét. c) Ellátja a közös kül- és biztonságpolitika alakításával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. d) Felügyeli az európai uniós döntés-előkészítő és döntéshozatali fórumok közös kül- és biztonságpolitikai napirendi pontjainak tartalmi előkészítését és véleményezi a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kormány-előterjesztéseket. e) Felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok feladat- és hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések elkészítésért. f) Feladat- és hatásköréhez igazodóan elkészíti vagy részt vesz a Minisztériumon belüli, illetve kormány-előterjesztések előkészítésében. g) Feladat- és hatáskörében képviseli a Minisztériumot az Európai Unió intézményeiben, illetve intézményei előtt, továbbá a két- és többoldalú kapcsolatokban. h) Felügyeli az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság közös kül- és biztonságpolitika szakértői csoportja tevékenységét. (5) Az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkárral szoros együttműködésben felel a 2011-es magyar EU-elnökség kül-, biztonság-, és védelempolitikai feladatainak ellátásért, az elnökségi periódus során e területeken megjelenő prioritások meghatározásáért, illetve kül-, biztonság-, és védelempolitikai területen javaslatot tesz az elnökségi felkészülés személyi és szervezeti feltételeire, beleértve az EU Állandó Képviseleten működő Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalt. (6) A kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkárral előzetesen egyeztetni kell a kétoldalú tárgyalásoknak az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, illetve a NATO-val kapcsolatos tematikáját. (7) A politikai igazgatóra az SZMSZ szakállamtitkárokra vonatkozó rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (8) A politikai igazgató feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. Európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár 8. (1) A Minisztérium európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkára a kormányzati Európa-politikáért, az európai uniós tagsággal összefüggő feladatokért, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetéséért, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár. (2) A szakállamtitkár felel az Európai Unió alapszerződéseinek, intézményeinek reformjával, módosításával, az Európai Unió jövőjével, illetve az Európai Unió bővítésével kapcsolatos kérdésekért. (3) A szakállamtitkár – feladat- és hatáskörében – képviseli a Minisztériumot az Európai Unió intézményei előtt és a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokban. (4) A szakállamtitkár felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések elkészítéséért. A közigazgatási egyeztetés keretében véleményezi az Európa-politikával, illetve az európai uniós tagsággal összefüggő kormány-előterjesztéseket. (5) A szakállamtitkár gondoskodik a Kormány és az Országgyűlés együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. tv. végrehajtásából eredő kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáról, ellátásáról. (6) A szakállamtitkár összehangolja a magyar európai parlamenti képviselőkkel való kapcsolattartási feladatokat. (7) A szakállamtitkár felel az Európai Unió döntéshozatali eljárásában való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1123/2006. (XII. 11.) Korm. határozatban foglalt tárcaközi koordinációs rendszer kialakításért, működtetéséért és a szabályozásával összefüggő feladatokért. (8) Az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár: a) akadályoztatása esetén – a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben –helyettesíti az államtitkárt a Gazdasági Kabinet ülésein; b) ellátja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: EKTB) elnöki feladatait. Ebben a minőségében felel az európai uniós tagságból fakadó tagállami feladatokkal összefüggő szabályozási feladatokért és ezek végrehajtásáért; c) felügyeli az EKTB feladat- és hatáskörébe tartozó szakértői csoportjainak tevékenységét; d) ellátja az Európai Tanács és az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa ülései előkészítésének szervezési, illetve – feladat- és hatáskörében – tartalmi feladatait; e) általános irányítást és feladat- és hatáskörében szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet tekintetében; f) feladat- és hatáskörében felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét; g) felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó uniós politikákra vonatkozó magyar álláspont kialakításáért és az ezekből adódó hazai feladatokban való részvételért; h) ellátja az Európai Unió pénzügyi perspektívája munkacsoport elnöki feladatait. (9) A szakállamtitkár felel a 2011-es magyar EU-elnökségi felkészülésért, annak kormányzati előkészítéséért, végrehajtásáért, koordinációjáért, beleértve az elnökségi felkészülés tartalmi, személyügyi szervezeti feltételeit. Az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár felel az elnökségi felkészülés keretében a trió együttműködésért, az uniós intézményekkel való egyeztetésért. Az elnökségi felkészülés gazdálkodási, gazdasági, protokoll, költségvetési, műszaki, technikai, biztonsági, informális rendezvényei megszervezésével kapcsolatos kérdései tekintetében együttműködik az igazgatásért, kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi, nyugat-balkáni kérdésekért felelős szakállamtitkárral. Az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár az EU-elnökség Bizottságának titkára. (10) A szakállamtitkár az európai döntéshozatalhoz, a tagállami működéssel összefüggő kormányzati koordinációhoz, valamint az EU-elnökségi felkészüléshez kapcsolódó, kormányzati koordinációs feladatokból eredő anyagokat, előterjesztéseket a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatása mellett közvetlenül terjeszti a miniszter, illetve az államtitkár elé. Gondoskodik az EU-elnökség Bizottsága számára készített előterjesztések felsővezetői egyeztetéséről, együttműködésben az igazgatásért, kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kérdésekért felelős szakállamtitkárral és a kabinetfőnökkel. (11) A szakállamtitkárra az SZMSZ szakállamtitkárokra vonatkozó rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (12) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. (13) A szakállamtitkárral előzetesen egyeztetni kell az európai uniós országokkal folytatott tárgyalások európai uniós tematikáját. (14) A szakállamtitkár feladat-és hatáskörében jóváhagyja az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. Az EU kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkára 9. (1) A szakállamtitkár felelős az Európai Unió és az EGT tagállamaival, Svájccal, Liechtensteinnel, a Szentszékkel, Monacóval, San Marinóval, az Andorrai Hercegséggel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, valamint az Európai Duna Stratégiával kapcsolatos ügyekért. (2) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében képviseli a Minisztériumot a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokban. (3) A szakállamtitkár felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések, illetve – a témában illetékes másik szakállamtitkárral együttműködve, vele egyetértésben – külpolitikai stratégiai elemzések, stratégiai javaslatok kidolgozásáért és elkészítéséért. (4) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét. (5) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. Az Európán kívüli kétoldalú kapcsolatokért, valamint a konzuli tevékenységért, nemzetközi fejlesztési együttműködésért és humanitárius segítségnyújtásért felelős szakállamtitkár 10. (1) A szakállamtitkár felelős az amerikai földrész, Ázsia és a csendes-óceáni térség, valamint Afrika államaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokért. (2) A szakállamtitkár biztosítja a fejlesztési együttműködési politika és a humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját összhangban a kormány külkapcsolati stratégiájával és a partner országokra kidolgozott stratégiákkal. (3) A szakállamtitkár biztosítja és irányítja a szakpolitika kidolgozását és végrehajtását és gondoskodik arról, hogy a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási politika összhangban legyen a nemzetközi, különösen az Európai Unió és az OECD szakpolitikájával. A Minisztérium szakállamtitkárainak együttműködésével koordinálja a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási feladatokat és az e tárgyban kötött megállapodások végrehajtását, valamint felügyeli az ezek megvalósításához szükséges források biztosítását és felhasználását. (4) A szakállamtitkár nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási ügyekben ellátja a külképviseletek szakmai irányítását, különös tekintettel a partnerországokban működő külképviseletekre, a brüsszeli EU Állandó Képviseletre, a párizsi OECD képviseletre, és a New York-i, valamint genfi ENSZ képviseletre. (5) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében eljárva képviseli a minisztert, különösen az Európai Unió, az ENSZ, és az OECD intézményeiben, továbbá a két- és többoldalú kapcsolatokban. (6) A szakállamtitkár felügyeli a schengeni vízumkiadás gyakorlatát, folyamatos monitoringtevékenységgel biztosítva a schengeni követelmények megvalósítását. (7) A szakállamtitkár felügyeli a magyar és az európai uniós állampolgárok érdekvédelmének ellátását külföldön. (8) A szakállamtitkár felügyeli a konzuli szakterület jogszabály előkészítő és belső normaalkotási tevékenységét. (9) A szakállamtitkár felügyeli a konzuli szakmai képzést és a regionális továbbképzést. (10) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörén belül részt vesz az EU bel- és igazságügyi együttműködésében a magyar tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében. (11) A szakállamtitkár gondoskodik a konzuli szakmai tevékenység által megkívánt fejlesztések stratégiájának kialakításáról és megvalósításáról, javaslatot tesz a miniszternek a konzuli hálózat fejlesztésének és működtetésének stratégiai kérdéseiben. (12) A szakállamtitkár gondoskodik a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjainak beutazási és tartózkodási okmányainak biztosításában. (13) A szakállamtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben a diplomata-útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadásáról. A kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kapcsolatokért, valamint a gazdaság és tudománydiplomáciáért, továbbá az igazgatásért felelős szakállamtitkár 11. (1) A Minisztérium kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kapcsolatokért, valamint a gazdaság és tudománydiplomáciáért, továbbá az igazgatásért felelős szakállamtitkára (a továbbiakban: az igazgatásért, kelet-európai és közép-ázsiai kérdésekért felelős szakállamtitkár) a) a kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni országokkal meglévő kapcsolatokért, b) a gazdaság- és tudománydiplomáciai együttműködésért, c) a gazdálkodásért, biztonságért, távközlésért, informatikáért, iratkezelésért, protokollért, a pályáztatásért és a közbeszerzésekért, a 2011. évi magyar EU-elnökség logisztikai és költségvetési feladatainak, továbbá az ingatlanportfólióval kapcsolatos feladatok ellátásért (továbbiakban: igazgatásért) felelős szakállamtitkár. (2) A szakállamtitkár felelős a FÁK- és a nyugat-balkáni térséget érintő kérdésekben az egységes kormányzati álláspont kialakításért. Igazgatási feladatkörében felel továbbá – a miniszter közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett – a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatás, valamint a betervezett és realizált intézményi bevétel, továbbá a be nem tervezett, eseti bevétel optimális felhasználásával a Minisztérium működtetéséért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért. (3) A szakállamtitkár felelős a Minisztérium bilaterális keretekben folyó külgazdasági, tudománydiplomáciai feladatainak ellátásáért. Ezen tevékenysége során, valamint a más tárcákat is érintő igazgatási feladatok ellátása keretében felel az illetékes társtárcákkal történő koordinációért. (4) A szakállamtitkár kelet-európai, közép-ázsiai, kaukázusi és nyugat-balkáni kapcsolatokért, valamint a gazdaság- és tudománydiplomáciáért való felelősségi körében: a) Kezdeményezi és végzi a felelősségi körébe tartozó területeken kialakítandó magyar álláspontra, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációt, közvetlenül bevonva ebbe a Minisztérium érintett főosztályainak illetékes vezetőit/munkatársait. Ennek során: – szükség szerint munkaértekezletet hív össze a képviselendő magyar pozíció kialakítása és aktualizálása érdekében; – közvetlenül vagy képviselője által részt vesz a Minisztérium minden olyan egyeztető fórumán, amely a felelősségi körébe tartozó kérdéseket érinti. b) Szakmai irányítást gyakorol a FÁK- és a nyugat-balkáni országokba akkreditált külképviseletek tekintetében, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét. c) Ellátja a FÁK- és a nyugat-balkáni országokra vonatkozó kül-, a külgazdasági, az energiapolitika és a tudománydiplomácia alakításával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az energiapolitikai feladatok ellátása során együttműködik az államtitkár felügyelete alá tartozó Energiabiztonsági Titkársággal. d) Véleményezi az európai uniós döntés-előkészítő és döntéshozatali fórumok szakállamtitkári felelősség körébe tartozó területeken azok napirendi pontjainak tartalmi előkészítését, továbbá a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kormány-előterjesztéseket a FÁK- és a nyugat-balkáni térség tekintetében. e) Feladat- és hatáskörében képviseli a Minisztériumot a két- és többoldalú kapcsolatokban. f) Feladat- és hatásköréhez igazodóan elkészíti vagy részt vesz a Minisztériumon belüli, illetve kormány-előterjesztések előkészítésében. g) Felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok feladat- és hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések elkészítésért. h) Felügyeli a felelősségi körében megalakuló munkacsoportok, illetve feladatorientált munkacsoportok tevékenységét. (5) A szakállamtitkár igazgatási feladatkörében: a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet (kivéve a humánerőforrás-gazdálkodást) és ellátja a gazdasági vezetői feladatokat. Az államháztartás működési rendjéről szóló, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 18/A. § (2) bekezdésével összhangban a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének a helyettese; b) a szakmai szervezeti egységek esetleges gazdálkodási munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt; c) gazdasági intézkedéseket hoz; d) koordinálja a Minisztériumon belül több szakállamtitkár által felügyelt területet érintő igazgatási, gazdálkodási, valamint kormányzati válságkezelést érintő feladatok végrehajtását. e) felelős i) a költségvetés-tervezéssel és -végrehajtással, az előirányzat-felhasználással, hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással; ii) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben foglalt valamennyi vagyonkezelői, illetve -használói feladat ellátásáért; a belföldi vagyon tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladatkörébe nem tartozó vagyonhasznosítással; iii) a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által el nem látott, üzemeltetési, működtetési, ellátási, beruházási, valamint fenntartással; iv) a készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért. (6) A munkaerő-gazdálkodás tekintetében az illetmény-számfejtési és bérszámfejtési, valamint a kapcsolódó technikai feladatok ellátásának felügyeletéért felel. A létszámkeret és a személyi juttatások előirányzat felhasználása tekintetében döntési jogkört csak az általa felügyelt szervezeti egységek vonatkozásában gyakorol. (7) Az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkárral, valamint a politikai igazgatóval szoros együttműködésben hozzájárul a 2011-es magyar EU-elnökség FÁK és a nyugat-balkáni térséget is érintő feladatainak ellátásához, az elnökségi periódus során e területeken megjelenő prioritások meghatározásához. Javaslatot tesz, valamint véleményezi az elnökségi felkészülés személyi és szervezeti feltételeit, beleértve az EU Állandó Képviseletet és a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalt. (8) A szakállamtitkárra az SZMSZ szakállamtitkárokra vonatkozó rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (9) A szakállamtitkár feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. (10) A szakállamtitkár összehangolja az igazgatáshoz és a gazdálkodáshoz kapcsolódó kormányzati döntések és közigazgatási feladatok végrehajtását. (11) Előzetesen ellenjegyzi a Minisztérium személyi juttatásaira, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználására, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetésekre vonatkozó döntéseket. A kabinetfőnök 12. (1) A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök főosztályvezetőként közvetlenül vezeti, tevékenységét a miniszter irányítja. (2) A kabinetfőnök közvetlenül felügyeli a Koordinációs és Jogi Főosztályt, valamint a Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztályt. (3) A kabinetfőnök összehangolja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtását. (4) A kabinetfőnök a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott, a Minisztérium számára előírt feladatok koordinálását. (5) A kabinetfőnök a miniszter döntése szerint részt vesz a külföldi és hazai tárgyalásokon, az ezekről készült jelentéseket véleményezi. (6) A kabinetfőnök a miniszter igénye szerint közvetlenül ad tájékoztatást és véleményt a felmerülő külpolitikai kérdésekről. (7) A miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén koordinálja a miniszter közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek, valamint a szóvivő tevékenységét. A miniszteri biztos 13. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, több szervezeti egység feladat- és hatáskörét érintő, folyamatos vagy időszakos feladat megoldásának előkészítésére és a végrehajtás összehangolására miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos tevékenységére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezései irányadók. A főosztályvezető 14. (1) A főosztályvezető az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint a miniszter, államtitkár, meghatározott szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök irányításával vezeti a főosztály tevékenységét. (2) Felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység jogszerű és szakszerű működéséért, feladatainak ésszerű végrehajtásáért. Teljes szakmai felelősséget visel továbbá azért, hogy a főosztályvezetői szinten meghozható döntéseket megalapozottan és időben meghozza, a szükséges intézkedéseket megtegye, és a feladatok végrehajtását ellenőrizze. (3) Dönt a szervezeti egység hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) Gondoskodik arról, hogy a vezetése alatt álló szervezeti egységben megtartsák a jogszabályokat, alkalmazzák az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, figyelembe vegyék a precedensértékű korábbi döntéseket, és ennek érdekében a főosztályra vonatkozó dokumentumok, jogszabályok és más előírások naprakész nyilvántartásban hozzáférhetők legyenek. (5) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egység feladatainak végrehajtását, szükség esetén javaslatot készít azok módosítására. (6) A miniszter által átruházott jogkörében jóváhagyja a szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (7) A szervezeti egység valamennyi munkatársa részére személyre szóló munkaköri leírást készít és azt a munkakör változása esetén módosítja. (8) A szervezeti egység feladat- és hatáskörében gondoskodik – a kormányülések és az államtitkári értekezletek anyagainak az ülésen részt vevő minisztériumi vezető részére való előkészítéséről; – az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási programjára, valamint a Kormány és kabinetjeinek munkatervére figyelemmel a Minisztérium féléves munkatervéhez javaslatok összeállításáról; – az előterjesztések, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, más tárcák hasonló tervezetei véleményezéséről. (9) Az irányításra jogosult főosztály vezetője a felügyelő szakállamtitkár jóváhagyásával – szükség esetén az érintett szakmai főosztályok bevonásával – értékeli a külképviselet munkáját, ahhoz irányelveket adhat ki. (10) A főosztályvezető tájékoztatja – előre látható hosszabb távollétét megelőzően helyettesét a szervezeti egység valamennyi ügyének állásáról; – valamely ügyben bekövetkezett lényeges változásról az ügyintézőt, vagy – ha a főosztályvezető irányítása és felügyelete alatt osztály is működik – az osztályvezetőt. (11) A főosztályvezető évente legalább egyszer a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából a vezetése alatt álló szervezeti egység valamennyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és fizikai alkalmazottját értekezletre hívja össze. (12) A főosztályvezető kötelessége, feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában kiterjednek a takarékossági intézkedések megtételére, azok következetes végrehajtására, a gazdálkodás megszervezésére, az előirányzatok szabályszerű felhasználására, az előírt beszámolók időbeni elkészítésére és a szerződés-nyilvántartási rendszer részére történő adatszolgáltatásra. (13) A főosztályvezető folyamatosan vizsgálja a rendelkezésre álló források gazdaságos és hatékony felhasználását, az általa vezetett szervezeti egység teljesítményét, és megállapításairól hivatali úton tájékoztatja a felügyeletét ellátó vezetőt. A főosztályvezető-helyettes 15. (1) A főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főosztályvezetőt. Ilyen esetben a főosztályvezető-helyettesre a főosztályvezetőre vonatkozó szabályok irányadók. (2) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egység feladatainak végrehajtását, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. (3) Segíti a főosztályvezető munkáját, felméréseket végez, elemzéseket és javaslatokat készít a szervezeti egység előtt álló feladatok hatékony, ésszerű és takarékos megvalósítására. (4) A főosztályvezető-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – az osztályvezető, – ha a szervezeti egységen belül több osztályvezető működik, úgy az általa kijelölt osztályvezető, – ha a szervezeti egységen belül nem működik osztályvezető, úgy az általa kijelölt ügyintéző helyettesíti. (5) A főosztályon a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet. (6) A miniszter döntése alapján a főosztályvezető-helyettes osztály vezetésével is megbízható. Az osztályvezető 16. (1) A főosztályvezető irányítása és felügyelete alatt szervezi és vezeti az osztály tevékenységét. Felelős az osztály szakszerű működéséért, feladatainak ésszerű végrehajtásáért. (2) A munkaköri leíráson belül meghatározza beosztottai részletes feladatait. (3) Az ügyben bekövetkezett változásról tájékoztatja az ügyintézőt. (4) Az osztályvezető döntési jogköre az osztály feladatkörébe tartozó olyan ügyekre terjed ki, melyek tekintetében a főosztályvezető a döntés jogát nem tartotta fenn a maga számára. (5) Az osztályvezető a főosztályvezető-helyettes távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főosztályvezető-helyettest. Az osztályvezető megbízható a főosztályvezető helyettesítésével is. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az osztályvezetőre a főosztályvezető-helyettesre vonatkozó szabályok irányadók. (7) Ha az SZMSZ másként nem rendelkezik, illetve a 14. pont (6) bekezdését kivéve az osztályokat osztályvezető vezeti. A szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek 17. A minisztériumban adományozható szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők létszámának 20%-át. Az ügyintéző 18. (1) Az ügyintéző felelős a munkaköri leírásában meghatározott feladatok szakszerű, gyors és amennyiben az ügy vezetői döntést vagy útmutatást nem igényel, önálló ellátásáért. (2) Az ügyintéző kezdeményezi és előkészíti a felettese által meghatározott feladatai körébe tartozó ügyekben hozandó döntéseket. (3) Az ügyintézőnek a (2) bekezdésben meghatározott ügyeket részletesen kell ismernie, és naprakészen, rendszerezetten kell tartania az azokra vonatkozó dokumentációt. (4) Az ügyintéző az általa készített döntési javaslatot (előadói tervezetet) a legközelebbi döntési jogkörrel rendelkező elé terjeszti. A javaslat megalapozottságának biztosítása és a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése érdekében tájékoztatást kérhet más szervezeti egységtől és szervtől, illetőleg betekinthet minden olyan nyilvántartásba, ügyiratba, ami a szakfeladatai ellátásához szükséges. (5) Az ügyintéző köteles felettesét tájékoztatni a feladatkörébe tartozó ügy állásáról, illetőleg a saját hatáskörben megtett minden olyan intézkedésről, ami a szervezeti egységet vagy a Minisztériumot érinti. (6) Indokolással ellátott javaslatot készít a feladata végrehajtása során keletkezett adat államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésére. (7) Törekednie kell arra, hogy a ráruházott jogkörben az ügyet érdemben elintézze. A szervezeti egység vezetőinek érdemi döntését nem igénylő, a feladatkörébe tartozó koordinációs jellegű ügyekben az ügyintéző önállóan is eljárhat. A megtett intézkedésről egyidejűleg tájékoztatni kell a felettesét. (8) Az ügyintéző részt vesz a feladatai körébe tartozó ügyben folytatott szakmai egyeztetéseken és egyéb tanácskozásokon, közvetlen munkakapcsolatot tart más szervekkel. Az ügykezelő 19. (1) Az ügyvitelt ellátó ügykezelő az előírások megtartásával gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépi rögzítéséről, sokszorosításáról, továbbításáról. (2) Ellátja mindazokat a nem érdemi hivatali feladatokat, amelyekkel a szervezeti egység vezetője megbízza. A döntés-előkészítés intézményes formái Vezetői értekezlet 20. (1) A Minisztériumot érinti kiemelkedő fontosságú és felsővezetői döntést igénylő ügyeit a vezetői értekezlet vitatja meg. (2) A vezetői értekezlet állandó résztvevői: – a miniszter, – az államtitkár, – a szakállamtitkárok, – a kabinetfőnök, – az államtitkár titkárságának vezetője, – a szóvivő. (3) Meghívás alapján a vezetői értekezleten az általa vezetett szervezeti egység feladatkörét érintő ügyek tárgyalásánál részt vesz az érintett szervezeti egység vezetője és szükség esetén ügyintézője. (4) A vezetői értekezlet hetente kerül megtartásra, az értekezletet a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén az államtitkár hívja össze és vezeti. (5) A vezetői értekezlet napirendjét – a kabinetfőnök javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A hivatali út szabályainak megtartásával a Minisztérium bármely munkatársa indítványozhatja valamely kérdés napirendre tűzését. (6) A vezetői értekezletre benyújtott, döntést igénylő előterjesztésnek határozati javaslatot kell tartalmaznia, a felelős és a javasolt határidő megjelölésével. (7) Az előterjesztés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység – a szükséges belső egyeztetések lefolytatását követően – elkészíti az előterjesztés tervezetét. A tervezetet a felügyeletet gyakorló vezető jóváhagyja és intézkedésre megküldi a kabinetfőnök titkárságának, ami gondoskodik annak a soron következő vezetői értekezletre történő benyújtásáról. (8) A vezetői értekezlet időpontjáról a miniszteri titkárság küld értesítést. A vezetői értekezletről a miniszteri titkárság vezetője emlékeztetőt készít, amelyet minden érintett részére megküld. Az emlékeztetőben rögzített állásfoglalás vagy feladatmeghatározás miniszteri döntésnek minősül. Az emlékeztető tartalmazza a végrehajtásért felelős szervezeti egység(ek)et és a végrehajtás határidejét. (9) A felelősöket a felügyeletet gyakorló vezető tájékoztatja a feladatokról. (10) A felelős szervezeti egység vezetője a végrehajtásról a határidő lejártáig a felügyeletet gyakorló vezetőnek beszámol, aki arról a soron következő vezetői értekezleten tájékoztatást ad. Az államtitkár által összehívott tanácsadó értekezlet 21. (1) Az államtitkár tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő testületként szükség szerint értekezletet hívhat össze. (2) Az értekezlet résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, a szóvivő, valamint a kabinetfőnök. (3) Meghívás szerint az értekezleten az általa vezetett szervezeti egység feladatkörét érintő ügyek tárgyalásánál részt vesz az érintett szervezeti egység vezetője és szükség esetén ügyintézője. Főosztályvezetői értekezlet 22. (1) A főosztályvezetői értekezlet feladata a kölcsönös tájékoztatás jelentős ügyekről, fontosabb feladatok kijelölése, és ezek végrehajtásának megtárgyalása. (2) A főosztályvezetői értekezletet a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár, az államtitkár akadályoztatása esetén a kabinetfőnök hívja össze és vezeti. (3) A főosztályvezetői értekezlet résztvevői: – a miniszter, – az államtitkár, – a szakállamtitkárok, – a kabinetfőnök, – a főosztályvezetők. Külképviselet-vezetői értekezlet 23. (1) A miniszter időszakonként plenáris, valamint regionális, illetve tematikus értekezletre hívja össze a külképviseletek vezetőit. (2) A plenáris értekezlettel kapcsolatos szervezési feladatokat a kabinetfőnök hangolja össze, a regionális értekezlet, valamint a tematikus értekezlet szervezési feladatairól az érintett terület felügyeletét ellátó szakállamtitkár gondoskodik. Munkatársi értekezlet 24. A miniszter évente legalább egyszer a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából a központ valamennyi ügyintézőjét értekezletre hívja össze. Munkacsoport 25. A miniszter normatív utasítással több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból és főosztályvezetőkből munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport tevékenységére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezései irányadók. 26. Feladatorientált munkacsoportok (1) A több szervezeti egység feladat- és hatáskörét érintő kérdések esetében a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkárok részére külföldi tárgyalásokhoz, külföldi partnerek fogadásához vagy más állami vezetők felkészítéséhez, illetve egyéb feladatokhoz háttér-információk nyújtása vagy döntéshozatali alternatívák kidolgozása érdekében a miniszter vagy az államtitkár – akár szakállamtitkár javaslatára – a vezetői értekezlet keretében feladatorientált munkacsoportot állíthat fel. A munkacsoport felállításáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait vagy a részt vevő szervezeti egységeket. (2) A munkacsoport szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, az ülést a munkacsoport vezetője hívja össze. (3) A munkacsoport az általa elvégzett feladat tekintetében a létrehozást elrendelő vezetőnek felelős. (4) A munkacsoport vezetője és tagja a munkacsoport feladatával kapcsolatban a Minisztérium bármely szervezeti egységétől és ügyintézőjétől közvetlenül kérhet felvilágosítást, háttéranyagot, illetve közvetlenül kérheti intézkedések megtételét. Az ilyen közvetlen kérésekről a szervezeti egység vezetőjét vagy a felügyeletét ellátó állami vezetőt a megkeresett ügyintéző vagy vezető haladéktalanul tájékoztatja. (5) Az így létrehozott munkacsoport nem érinti az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét. A szakszervezet részvétele a döntés-előkészítő fórumokon 27. A Minisztérium és a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezetének megállapodása alapján a Minisztérium biztosítja, hogy a szakszervezet képviselője a Minisztérium vezetői testületeinek ülésén a munkavállalók érdekvédelmével összefüggő kérdések tárgyalásánál tanácskozási joggal részt vegyen. II. AZ ÜGYINTÉZÉS ELVEI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Feladat- és hatáskör, döntési jogkör, kiadmányozási jog 28. (1) Az SZMSZ alkalmazásában feladat- és hatáskör az ügyeknek az egyes szervezeti egységek és vezetők közötti olyan megosztása, melynek alapján az ügyben érdemi intézkedés tehető vagy döntés hozható. (2) Az ügyintézés során a hatáskört folyamatosan vizsgálni kell, hiánya esetén – annak érdekében, hogy ez az ügy intézését ne akadályozza – a hatáskörrel nem rendelkező köteles haladéktalanul az azzal rendelkezőhöz továbbítani az ügyet. (3) Az ügyintézés minden szinten csak az abban érintett többi szervezeti egység álláspontjának ismeretében történhet. Ha az ügyben több szervezeti egységnek van hatásköre, az eljáró szervezeti egység köteles a hatáskörrel rendelkező más szervezeti egységgel előzetesen egyeztetni. Ha az ügy más szervezeti egység döntési jogosultságát nem, csak feladatkörét érinti, az eljáró szervezeti egység a tervezett döntéséről a másik szervezeti egységet előzetesen tájékoztatja. (4) Az ügyintézés során az érintett szervezeti egységek kötelesek a hatékony ügyintézést késedelem nélkül megkezdeni, betartva a hatáskör szerint illetékes szervezeti egység által megállapított határidőt. (5) Minden szervezeti egység vezetőjének gondoskodni kell a folyamatba épített ellenőrzés megszervezéséről, valamint arról, hogy a függetlenített belső ellenőrzést érintő ügyekben készült írásos anyagokat, információkat az Belső Ellenőrzési Osztály vezetője megkapja annak érdekében, hogy arról véleményét – döntés előtt – kifejthesse. (6) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szervezeti egységek felügyeletét ellátó legközelebbi közös vezető jelöli ki az eljáró szervezeti egységet. 29. Az SZMSZ hatáskör-elvonási jogot biztosító rendelkezéseinek alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell. E rendelkezések alkalmazásának akkor lehet helye, ha nyilvánvaló, hogy – az ügy az általános szabályok szerint eleve nem intézhető el, vagy – a hatáskörelvonás hiányában olyan késedelem következne be, mely nagyobb hátrányt okozna, mint a döntés szakmai megalapozottságának – a hatáskörelvonással szükségképpen együtt járó – csökkenése. 30. (1) Az SZMSZ alkalmazásában döntési jogkör a valamely ügy megindítására, folyamatban levő ügy állapotának érdemi megváltoztatására és az ügy lezárására vonatkozó jogosítványok összessége. A döntési jogkör – a 29. pont eseteit kivéve – magában foglalja a döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozásának jogát (kiadmányozási jog) is. (2) A Minisztérium teljes ügymenete során törekedni kell arra, hogy az ügy már a legalacsonyabb döntési szinten érdemben elintézésre kerüljön. 31. (1) A miniszter döntési jogköre – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Minisztérium minden ügyére kiterjed. Az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és a szervezeti egységek vezetői döntési jogköre a feladatkörükbe tartozó ügyekre terjed ki. (2) A miniszter vagy – feladatkörében eljárva – az államtitkár, a szakállamtitkár, kabinetfőnök, a szervezeti egység vezetője meghatározott ügyre vagy ügycsoportra vonatkozóan bármely ügyintézőt döntési jogkörrel ruházhat fel. (3) A (2) bekezdésben foglalt döntési jogkör nem adható tovább. 32. (1) A jelen utasításban foglalt rendelkezéseken kívül kiadmányozási jogot döntési jogkör nélkül a) a miniszter – kivéve a jogszabály által a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozási jogát – az államtitkárra, a szakállamtitkárra, a kabinetfőnökre, az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetőjére, ügyintézőjére, b) az államtitkár a szakállamtitkárra, a kabinetfőnökre c) a szakállamtitkár az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetőjére, d) a főosztályvezető a helyettesére, az osztályvezetőre és a főosztály ügyintézőjére ruházhatja át. (2) Az, akire a kiadmányozási jogot az (1) bekezdés alapján ruházták át, az intézkedésért a jog átruházója irányában felel. Ez nem érinti a jog átruházójának saját felettesével szemben a döntésért fennálló felelősségét. (3) A kiadmányozási jog további átruházása tilos. (4) A döntési jogkör nélküli kiadmányozási jog elfogadására senki sem kötelezhető. Az ügyintézés szabályai 33. A Minisztérium folyamatos működését a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel összhangban jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozatok, miniszteri utasítások, statisztikai közlemények, az Országgyűlés és a Kormány által kibocsátott irányelvek és elvi állásfoglalások, miniszteri irányelvek és a miniszteri tájékoztatók) keretein belül és azokkal összhangban a Minisztérium vezetőinek, valamint a szervezeti egységek vezetőinek utasításai és döntései határozzák meg. 34. (1) A szervezeti egység vezetőjének, az ügyintézőnek, az ügykezelőnek és a fizikai alkalmazottnak a feladatait munkaköri leírás szabályozza, amely a felelősség megállapítására alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó tevékenységet, a döntési jogosultságot, a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat. A munkaköri leírást a feladatok megváltozásakor módosítani kell. (2) Az ügyintézés törvényességének, eredményességének, gyorsaságának és gazdaságosságának érdekében a Minisztérium minden dolgozójának részletesen, összefüggéseiben ismernie és tevékenysége során alkalmaznia kell mindazokat a jogszabályokat, utasításokat, egyéb rendelkezéseket és döntéseket, amelyek feladataik elvégzéséhez szükségesek. Az ügyeket a Minisztérium egészének feladatait és érdekeit figyelembe véve, az érintettekkel egyeztetve kell intézni. (3) A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítésükért viselt felelősség folyamatosan nyomon követhető és érvényesíthető legyen. Ehhez igazodik a beosztott és felettese közötti munkakapcsolat formája is. (4) Szervezeti vagy személyi változás, valamint előre látható hosszabb távollét esetén az ügyeket írásban kell átadni és átvenni. Az átadás-átvétel megtörténtét a közvetlen felettes minden esetben ellenőrizni köteles. 35. (1) Döntési jogkör hiányában a döntés tervezetét a döntési jogkörrel rendelkező közvetlen felettes elé kell terjeszteni (hivatali út). (2) A döntéseket mindig azon a szinten kell meghozni, ahol az összes információ és az ügy teljességére való rálátás biztosított. Amennyiben az ügy jellegére, a rendelkezésre álló információra, valamint az ügyben releváns és ismert iránymutatásokra tekintettel a döntés az adott szinten meghozható, az ügyet csak indokolt esetben szabad felterjeszteni. Minden ügyintéző, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, főosztályvezető és szakállamtitkár felelős azért, hogy az általa meghozható döntések időben és felelősen megtörténjenek, és indok nélkül ne kerüljenek felterjesztésre. Felelősek továbbá azért, hogy a meghozott döntésekről a szükséges információt haladéktalanul megosszák azokkal, akiknek az adott vagy más ügyekben arra szüksége lehet. (3) A hivatali út megkerülésének csak a miniszter, vagy egyedi ügyben a hatáskörében eljáró államtitkár, szakállamtitkár vagy kabinetfőnök közvetlen utasítása alapján van helye. Az utasítást adó eltérő rendelkezése hiányában az így kapott feladat végrehajtását hivatali úton kell jelenteni. 36. (1) Az ügyintézés során gondoskodni kell mindazon alakiságok megtartásáról, melyek a felelősség nyomon követhetőségét, érvényesíthetőségét biztosítják. (2) Intézkedést igénylő ügyekben ügyiratot kell indítani, amit minden érintett szervezeti egységnek meg kell küldeni. Ha a feljegyzésből (tájékoztatóból, emlékeztetőből stb.) valamely szervezeti egységnél intézkedésének szükségessége tűnik ki, úgy e szervezeti egységnek egyeztetnie kell a feljegyzést készítő szervezeti egységgel. Ügyirat indítására ettől függően kerülhet sor. (3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el: a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat, ellenőrzi azok teljességét, és szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtése és csatolása iránt, b) amennyiben az ügyben más szervezeti egység álláspontjának ismerete szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az érintettel szóban vagy írásban elvégzi, c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról és egyeztetésről feljegyzést készít, és azt az ügyiratban elhelyezi, d) megállapításait, javaslatát az üg …