314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközö

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában, a 47–56. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5–6. pontjában, az 57. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában, az 58. §, a 60–61. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában, az 59. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, a 62–63. § tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály és értelmező rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a településfejlesztési koncepcióra (a továbbiakban: koncepció), az integrált településfejlesztési stratégiára (a továbbiakban: stratégia), a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. akcióterület: az integrált településfejlesztési stratégiában kijelölt egybefüggő terület, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van, és amellyel kapcsolatban középtávon jelentős beavatkozást tervez; 2. együtt tervezendő terület: a) egy vagy több településszerkezeti egység, vagy b) legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület; 3. hosszútáv: 10 évet meghaladó időtáv; 4. kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületben az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet; 5. középtáv: legalább 4 legfeljebb 10 éves időtáv; 6. prioritás: célok fontossági sorrendje; 7. szabályozási elem: a szabályozási terven feltüntetett rajzi elem, lehatárolás és adat, amelyhez jogszabály előírást rendel; 8. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is; 9. telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát; 10. településszerkezeti egység: a környezet sajátosságai, adottságai, karaktere szempontjából egy egységként kezelendő gyűjtőút vagy magasabb rendű út, vasútvonal, vízfolyás, természeti elem által határolt összefüggő településrész; 11. területi mérleg: a település közigazgatási területének egészére vonatkozó, az eltérő területfelhasználási kategóriába tartozó meglévő és tervezett területek meghatározása és összegzése hektárban. 2. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései 3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. (2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül. (3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni. (4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – készül. (7) A kerületi településfejlesztési koncepció a fővárosi településfejlesztési koncepcióval, a kerületi integrált településfejlesztési stratégia a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készül. (8) A fővárosi rendezési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel összhangban készül. (9) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül. 3. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései 4. § (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra. (2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. II. FEJEZET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS 4. A településfejlesztési koncepció 5. § (1) A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A koncepciót az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. 5. Az integrált településfejlesztési stratégia 6. § (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A stratégia készítése során az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. 7. § Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. 6. Önkormányzatok közös tervezése 8. § Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített koncepciót, illetve stratégiát a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el. III. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉS 7. A településszerkezeti terv 9. § (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. (3) A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. (4) A településszerkezeti tervhez – az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot. (5) Amennyiben a koncepcióhoz elkészült az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat, az – szükség szerint aktualizálva – a településszerkezeti tervhez is felhasználható. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza. (8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, b) eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, c) vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni. 10. § (1) A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap – a település nagyságát, sajátosságait figyelembe vevő, 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban – meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. (2) A 4. melléklet 1.1.1.–1.1.6. pontja szerinti területeket ütemezéssel is lehet ábrázolni. (3) A 4. melléklet 1.1. és 1.2.–1.8. pontja szerinti tartalom külön tervlapon is ábrázolható. 8. A helyi építési szabályzat 11. § (1) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja – a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal – a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket: a) a település teljes közigazgatási területére, b) az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre. (2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. (3) A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. (4) A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, a 16. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) A településszerkezeti tervhez készített 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat és 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is – az 5. melléklet tartalmazza. (8) Helyi építési szabályzatot kell készíteni: a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, b) a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre, c) a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre, d) közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén, e) az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják. 12. § A helyi építési szabályzat – a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében – lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát. 13. § (1) A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. (2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”. (3) A szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. 9. A jelmagyarázat alkalmazása 14. § A településrendezési eszközöket a 6. melléket szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők. 10. Telepítési tanulmányterv és beépítési terv 15. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni: a) településrendezési szerződés előkészítéséhez, b) építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez, vagy c) az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként. (2) A telepítési tanulmányterv részeként beépítési tervet kell készíteni. (3) Beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként. (4) A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményeit a 7. melléket tartalmazza. A beépítési terv kiegészíthető 3D ábrákkal a térbeli kialakítás bemutatására. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – összevonhatók vagy elhagyhatók. (5) A beépítési terv tartalmazza legalább: a) a beépítés javaslatát, b) a telkeken belüli és a határoló közterületek ba) zöldfelületeinek és szabadtereinek kialakítását, bb) közlekedési és parkolási rendjét, és bc) közműveinek felszíni építményeit. 11. A településrendezési eszközök módosítása 16. § (1) Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. (2) A településszerkezeti terv módosítása esetén annak a településszerkezeti tervben történő átvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. (3) Amennyiben a korábbi módosítások időközi átvezetése nem történt meg, akkor a településszerkezeti tervet legkésőbb az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosításkor egységbe kell foglalni. (4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak. (5) Helyi építési szabályzat – a főváros estében a kerületi építési szabályzat – készítése vagy módosítása esetén a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot – amennyiben korábban készült – az időközben bekövetkező változásokra tekintettel kell aktualizálni. Abban az esetben, ha nem készült korábban e rendelet szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, azt el kell készíteni. (6) Amennyiben a településrendezési eszköz nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával. (7) Amennyiben a (3) bekezdés szerint a módosítások egységbe foglalása során összeállított jelmagyarázat alkalmazása tartalmi módosítást eredményezne, a településszerkezeti tervet módosítani kell. 12. Önkormányzatok közös tervezése 17. § (1) Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített településszerkezeti tervet, illetve helyi építési szabályzatot a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el. (2) A közös tervezés során a településrendezési eszközök közös dokumentumként is készíthetők és véleményeztethetők. (3) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat megállapodás alapján társulásban kerületi építési szabályzatot készíthet. A kerületi önkormányzat a kerületi építési szabályzatot saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el. IV. FEJEZET A FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 13. A fővárosi településszerkezeti terv 18. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervet a fővárosi önkormányzat közgyűlése a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A fővárosi településszerkezeti tervet a főváros teljes közigazgatási területére 1:10000 méretarányban kell elkészíteni. (3) A fővárosi településszerkezeti tervhez el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, amelyek méretaránya a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő lehet. (4) A fővárosi településszerkezeti terv a 4. melléklet szerinti tartalommal készül, a 4. melléklet 1.1.–1.8. pontja szerinti tartalom külön-külön tervlapon is ábrázolható. 14. A fővárosi rendezési szabályzat 19. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervvel egyidejűleg fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja: a) a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, b) a településszerkezeti terven lehatárolt egyes területek épületmagassági korlátozásával kapcsolatos előírásokat, és c) a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket. (2) A fővárosi rendezési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg. 15. A kerületi építési szabályzat 20. § (1) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni. (2) A fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott feladatellátásához szükséges kerületi szabályozást – a fővárosi önkormányzat kezdeményezésére – az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével kell elkészíteni. (3) A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. (4) A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási tervlap. (5) A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak. (6) A kerületi építési szabályzat: a) a kerület teljes közigazgatási területére, b) az együtt tervezendő területekre – amelyek összességében a kerület teljes közigazgatási területét lefedik –, c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli kerületi közigazgatási területre, vagy d) külön a (7) bekezdésben meghatározott telektömbre, és külön a telektömbön kívüli kerületi közigazgatási területre készül. (7) Kerületi építési szabályzat telektömbre csak kivételesen készíthető, és akkor is csak 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel, az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében: a) a szomszédos telektömb beépítése már kialakult, változtatást nem igényel, b) az adott telektömb meglévő területfelhasználása eltér a környezetre jellemző, kialakult beépítéstől, vagy a környező lakosságot szolgáló intézmény, c) a telektömb tervezett felhasználása a környezeti elemek állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint d) nem együtt tervezendő településszerkezeti egység területén helyezkedik el. (8) A szabályozási tervlapon – tájékoztató jelleggel – legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is. (9) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére kerületi építési szabályzat készülhet a Róbert Károly körút–Hungária körút–Könyves Kálmán körút–Rákóczi híd–Hamzsabégi út–Karolina út–Villányi út–Budaörsi út–Alkotás út–Krisztina körút–Széll Kámán tér–Margit körút–Török utca–Frankel Leó utca–Bécsi út–Vörösvári út–Árpád híd által határolt területen belüli egymáshoz csatlakozó együtt tervezendő területekre. V. FEJEZET EGYÉB TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 16. Településképi véleményezési eljárás 21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. (3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását. 22. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. (3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal, b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is), c) reklámelhelyezés ábrázolása, d) rendeltetés meghatározása, valamint e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról. (4) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul – határidő megjelölésével – bekéri a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. (5) A polgármester véleményében a) engedélyezésre – feltétellel vagy anélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben és az önkormányzat rendeletében meghatározottaknak, vagy bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek. (6) A polgármester véleménye tartalmazza: a) a kérelmező (építtető) adatait, b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát, c) az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indoklását. (7) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. (8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. 17. Településképi bejelentési eljárás 23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. (2) A bejelentés tartalmazza: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát. (3) A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket kell tartalmaznia: a) műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról, b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) alaprajzot, d) homlokzatot, e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet. 24. § (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 23. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe, b) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a 23. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét, b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint e) azt, az időtartamot, amelyre a bejelentés szól. 25. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. 18. Településképi kötelezés 26. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. 19. Közterület-alakítás 27. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését. (2) A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 8. melléklet szerinti tartalommal. (3) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat fogadja el és további döntéseiben érvényesíti. (4) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető. (5) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településrendezési eszközökkel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 20. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai 28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. (2) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes – helyi önkormányzati – előírás hatályon kívül helyezése esetén. (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. (4) A helyi építési szabályzat az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 111. §-ában meghatározottakon túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítész záró szakmai véleményében hozzájárul. 21. A partnerségi egyeztetés 29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 22. A településfejlesztési koncepció egyeztetésének és elfogadásának szabályai 30. § (1) A polgármester a készítendő koncepcióról előzetes tájékoztatót küld a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szerveknek, valamint az érintett területi (megyei és fővárosi) és a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatnak (a továbbiakban együtt: érintett területi, települési önkormányzat), továbbá azt ismerteti a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett résztvevőkkel. (2) Az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel kapcsolatban: a) az államigazgatási szerv aa) ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a településre vonatkozó jogszabályon alapuló követelményeit és a koncepció tartalmi követelményeivel kapcsolatos elvárásait, a települést érintő ágazati elhatározásokat, ab) nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván-e venni, ac) teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és ad) felhasználásra biztosítja a koncepció készítéséhez szükséges adatokat; b) az érintett területi, települési önkormányzat, továbbá a fővárosi kerület esetében a fővárosi önkormányzat tájékoztatást ad a koncepció készítését befolyásoló terveiről; c) a partner a partnerségi egyeztetés szabályai szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít. (3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ágazati elhatározások és a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti adatok nem az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervnél állnak rendelkezésre, úgy a megkeresést a 9. melléklet szerinti államigazgatási szerv egyezteti az ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási- vagy kezelő szervvel, és szakmai álláspontját ezt követően adja meg. (4) Az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról, és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. (5) A koncepció tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti államigazgatási szerveknek, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti résztvevőknek. A résztvevők – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – a koncepció tervezetét 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül véleményezik. (6) A polgármester a koncepciót tartalmazó előterjesztésben ismerteti az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását. (7) Az elfogadott koncepciót az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (8) A koncepció elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek. 23. Az integrált településfejlesztési stratégia egyeztetésének és elfogadásának szabályai 31. § (1) A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül véleményezik. (2) A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. (3) Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (4) A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek. 24. A településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályai 32. § (1) A településrendezési eszközök egyeztetési eljárása e rendeletben meghatározottak szerint lehet: a) teljes, b) egyszerűsített vagy c) tárgyalásos eljárás. (2) Az eljárás típusának meghatározása e rendeletben foglalt követelmények szerint történik, a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntésének érdekében az állami főépítésznél, aki az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára. (3) Településrendezési eszköz készítése és módosítása során – a (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – teljes eljárást kell lefolytatni. (4) A településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése. (5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, ha az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint kerül sor a településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására. (6) A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítás a) kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt, b) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt, c) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik, vagy d) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik. (7) Az önkormányzat bármely településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, illetve indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével. 33. § (1) A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén egyeztetési eljárásuk történhet párhuzamosan, külön-külön vagy egy eljárásban, de a településszerkezeti terv elfogadásáról szóló döntés meg kell, hogy előzze a helyi építés szabályzat elfogadását. (2) A fővárosi településrendezési eszköz módosítását igénylő kerületi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a kerületi önkormányzatnak kezdeményeznie kell a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi településszerkezeti terv módosítását. Az erre vonatkozó kérelem fővárosi önkormányzathoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a fővárosi önkormányzat: a) dönt az eljárás megindításáról és erről 8 napon belül értesíti a kerületi önkormányzatot, vagy b) elutasítja a kérelmet és indokolt döntését 8 napon belül megküldi a kerületi önkormányzatnak. (3) A (2) bekezdés a) pontja esetén az értesítést követő 8 napon belül a két önkormányzat külön-külön megindítja a feladatkörébe tartozó településrendezési eszköz egyeztetési eljárását. Az egyeztetési eljárás lezárását követően a tervezetet a főpolgármester 60 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. Az egyeztetési eljárás településrendezési szerződéshez nem köthető. (4) A fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meg kell, hogy előzze a kerületi építés szabályzat elfogadását. (5) A fővárosi településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során a fővárosi önkormányzat a kerületi, a kerületi önkormányzatok a fővárosi településrendezési eszköz véleményezésében az adott eljárás minden szakaszában részt vesznek, az elfogadást kivéve. 34. § (1) Az államigazgatási szervet az eljárás során adott véleménye – a településrendezési eszköz szabályozási körében – köti. (2) Azt az érdekeltet, aki a) az eljárás során az eljárási szabályokban meghatározott határidőn belül nem adott – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt, b) az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, vagy c) aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát és levelében nem jogszabályon alapuló véleményének fenntartását jelzi, az adott eljárási szakaszban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. 35. § Abban az esetben, ha az összevont telepítési eljárással egyidejűleg a településrendezési eszköz módosítása is szükséges, az eljárásba bevont szakhatóságok véleménye kiváltja a településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában való részvételüket, azonban az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet előírásait figyelembe kell venni. 25. A teljes eljárás 36. § A teljes eljárás a) előzetes tájékoztatási, b) véleményezési, c) végső szakmai véleményezési, d) elfogadási és hatálybaléptetési szakaszból áll. 26. Az előzetes tájékoztatási szakasz 37. § (1) A teljes eljárás az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével indul, a településrendezési eszköz kidolgozása előtt. (2) Az előzetes tájékoztatási szakaszt a polgármester kezdeményezi, amelyben az előzetes tájékoztatót megküldi a) a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereknek, b) a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szerveknek, és c) településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzatnak, továbbá d) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzatnak. (3) Az előzetes tájékoztatóban beazonosíthatóan meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatását, olyan módon és részletezettséggel, hogy a (2) bekezdés szerinti érintettek azzal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. (4) A tájékoztatási szakaszban, az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt elhatározással, és a rendezés alá vont területtel kapcsolatban: a) a partner a partnerségi egyeztetésben rögzített szabályok szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít; b) az államigazgatási szerv: ba) ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló az adott területre vonatkozó követelményeit és a településrendezési eszköz tartalmi követelményeivel kapcsolatos elvárásait, az adott területet érintő ágazati elhatározásokat, bb) nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván-e venni, bc) teljesíti a 9. melléklet szerinti előzetes adatszolgáltatási kötelezettségét, és bd) felhasználásra biztosítja a rendezési feladat ellátásához szükséges adatokat; c) az érintett területi, települési önkormányzat tájékoztatást ad a vonatkozó hatályos területrendezési tervekről, a települési önkormányzat a rendezést befolyásoló terveiről. (5) Amennyiben a (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ágazati elhatározások és a (4) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti adatok nem az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervnél állnak rendelkezésre, úgy a megkeresést a 9. melléklet szerinti államigazgatási szerv egyezteti az ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai álláspontját ezt követően adja meg. (6) A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti érintett nyilatkozik arról, hogy a véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón vagy papír formátumban kéri. Annak az érintettnek, aki nem nyilatkozik arról, hogy papírdokumentációt kér, az eljárás további szakaszában a véleményeztetésre bocsátott dokumentáció elektronikus adathordozón megküldhető. (7) Azt az eljárásban érintettet, aki az előzetes tájékoztatási szakaszban az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően megküldött tájékoztatóhoz határidőn belül nem ad véleményt, nem tesz észrevételt, vagy nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem kíván részt venni, az eljárás további szakaszaiban nem kell értesíteni. 27. A véleményezési szakasz 38. § (1) A településrendezési eszközök elkészült tervezetét az elfogadás előtt véleményeztetni kell. (2) A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült tervezetet véleményezteti a) a partnerekkel, a partnerségi egyeztetésben rögzítettek szerint, b) az eljárásban való részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervvel, c) településszerkezeti terv esetén a tájékoztatást adó érintett területi, települési önkormányzattal, továbbá d) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzattal. (3) A véleményezési szakaszban a véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. (4) A véleménynek tartalmaznia kell: a) az államigazgatási szerv esetében a feladat- és hatáskörébe tartozó követelmények megállapítását, b) a területi önkormányzat esetében a megyei területrendezési terveknek való megfelelés megállapítását, továbbá c) a települési önkormányzat esetében a közigazgatási területét érintő infrastrukturális kapcsolatokra, valamint egyéb környezteti hatásokra vonatkozó észrevételeket. (5) A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indokolással kell igazolni. 39. § (1) Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. (3) A véleményezési szakasz lezárul a (2) bekezdés szerinti döntés dokumentálásával és közzétételével. 28. A végső szakmai véleményezési szakasz 40. § (1) A polgármester, a véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési eszköz tervezetét, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítésznek. (2) Az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított a) 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy b) 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. (3) Záró szakmai vélemény akkor adható, ha az (1) bekezdés szerinti valamennyi dokumentum hiánytalanul megküldésre került. (4) Az állami főépítész a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton meghívja a) a véleményezési szakaszban véleményt adó valamennyi államigazgatási szervet, b) településszerkezeti terv esetében az érintett területi, települési önkormányzat képviselőjét, továbbá c) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselőjét. (5) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a felmerült valamennyi véleményeltéréssel kapcsolatos döntést, és a településrendezési eszköz elfogadására alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket. (6) Az állami főépítész a jegyzőkönyvet és – a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – a záró szakmai véleményét az egyeztetést követően 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. (7) Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményeként a településrendezési eszköz jelentős átdolgozása szükséges, a polgármester az átdolgozást követően a településrendezési eszköz tervezetét ismételten benyújtja az állami főépítésznek, aki ezt követően a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el. (8) A főváros teljes közigazgatási területére készülő fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat teljes eljárása esetén az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül az állami főépítész a (4) bekezdés szerint egyeztető tárgyalást tart. A településrendezési eszköz tervezetét a kézhezvételt követően az állami főépítész – véleményével ellátva – 8 napon belül megküldi a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszternek, aki záró szakmai véleményét 21 napon belül adja meg. 29. Az egyszerűsített eljárás 41. § (1) Az egyszerűsített eljárás a véleményezési szakasz kezdeményezésével indul. Amennyiben a településrendezési feladathoz adatok beszerzése szükséges, a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kérhet az érintett államigazgatási szervektől. (2) A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült településrendezési eszközt véleményezteti: a) a partnerekkel, a partnerségi egyeztetésben rögzítettek szerint, b) a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szervvel, c) településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzattal, továbbá d) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzattal. (3) A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatnak írásos véleményt a 38. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak szerint. (4) Az egyszerűsített eljárás ezt követően a 39–40. § szerint folytatódik. 30. A tárgyalásos eljárás 42. § (1) Tárgyalásos eljárás esetén a településrendezési eszközt a partnerségi egyeztetéssel egyidejűleg kell elkészíteni. (2) A partnerségi egyeztetés lezárását követően a polgármester végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészhez benyújtott kérelemmel. A kérelemnek tartalmaznia kell a településrendezési eszköz tervezetét, és az elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot, valamint annak egy másolati példányát elektronikus adathordozón és a partnerségi egyeztetés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet. (3) Az állami főépítész a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást. (4) Az állami főépítész az egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton, a településrendezési eszköz megküldésével meghívja: a) a 9. mellékletben meghatározott valamennyi államigazgatási szervet, b) településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzatot, c) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzatot, továbbá d) a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket. (5) Amennyiben a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítész – az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg – az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől. (6) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítész a jegyzőkönyvet és záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. 31. Az elfogadási és hatálybaléptetési szakasz 43. § (1) A településrendezési eszköz legkorábban: a) teljes eljárás esetén a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon, b) az egyszerűsített eljárás esetén a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti közlését követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon, c) a tárgyalásos eljárás esetén az elfogadást követő napon lép hatályba. (2) A polgármester a településrendezési eszközt – az elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel együtt – a képviselő-testületi döntést követő 15 napon belül megküldi az állami főépítésznek és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek, vagy az elektronikus úton hitelesített dokumentumok elérését biztosítva 15 napon belül értesíti az állami főépítészt és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervet annak elérési lehetőségéről. (3) Amennyiben az állami főépítész vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a településrendezési döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. (4) A polgármester gondoskodik a településrendezési eszköz Étv. 8. § (4) bekezdése szerinti nyilvánosságáról. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. Hatálybalépés 44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az I–VI. fejezet, a 34. alcím, a 47–56. §, az 58–63. §, az 1–12. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. 33. Átmeneti rendelkezések 45. § (1) A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2013. december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével – 2018. december 31-ig, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó fővároson kívüli települések esetében 2015. december 31-ig alkalmazhatók. (2) A 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök 2015. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, a) – a b) pont kivételével – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, b) az együtt tervezendő terület esetén ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak alkalmazásával történhet. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő településrendezési eszköz elfogadásáról a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően 2013. december 31-ig gondoskodni kell. (4) Amennyiben a településrendezési eszköz elfogadása a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem történik meg, úgy azok elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni. 46. § (1) A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható. (2) A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz a) 2014. június 30-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, vagy bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának alkalmazásával történhet. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő kerületi településrendezési eszköz elfogadásáról a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendeletnek megfelelően 2014. június 30-ig gondoskodni kell. (4) Amennyiben a kerületi településrendezési eszköz elfogadása a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem történik meg, úgy azok elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni. 34. Módosuló és hatályon kívül helyező rendelkezések 47. § Az OTÉK 7. § (3) bekezdés 4–5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:) „4. a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, 5. a közműellátás mértékét és módját,” 48. § Az OTÉK 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot: a) az épületmagasság, b) a homlokzatmagasság vagy c) a párkánymagasság alkalmazásával.” 49. § Az OTÉK 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) kulturális, d) szállás jellegű és e) sport rendeltetést is tartalmazhat.” 50. § Az OTÉK 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.” 51. § Az OTÉK 36. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb beépítési magasság mértéke. (3) Nem kell telepítési távolságot tartani, ha az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik a) nyílás nélküli vagy b) csak nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza.” 52. § Az OTÉK 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.” 53. § Az OTÉK a következő 112. §-sal egészül ki: „112. § Hatályos helyi építési szabályzat hiányában 2013. január 1-jét követően az illeszkedés szabályait e rendelet előírásai szerint kell alkalmazni.” 54. § Az OTÉK 1. számú melléklete a következő 12a. ponttal egészül ki: „12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.” 55. § Az OTÉK a) 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében az „épületmagasságot” szövegrész helyébe a „beépítési magasságot”, b) 11. § (1) bekezdésében, 12 …