7/2016. (IV. 8.) NFM rendelete a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

7/2016. (IV. 8.) NFM rendelete a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 16.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) a Magyarország 2016.  évi központi költségvetéséről szóló 2015.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. címébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) a Kvtv. 1.  melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 26. címébe sorolt központi kezelésű előirányzatokra, c) az előző évekről áthúzódó, az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjének (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetben a  költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra, és e) az előző évekről áthúzódó, a miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételére [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. 2. § (1) Az előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Kvtv. 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 26. címébe sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza. 3. § Az e rendeletben szereplő, az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet a) 5. sora alapján az Európai Bizottságnak a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztését engedélyező, SA.38478 (2014/N) sz. határozata szerinti támogatás, b) 8. sora alapján ba) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, bb) közszolgáltatásért járó ellentételezés, c) 10. sora alapján ca) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, cb) közszolgáltatásért járó ellentételezés, d) 16. sora alapján da) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, db) közszolgáltatásért járó ellentételezés, dc) csekély összegű támogatás, dd) személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés, e) 21. sora alapján csekély összegű támogatás, f ) 22. sora alapján csekély összegű támogatás, g) 23. sora alapján ga) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, gb) közszolgáltatásért járó ellentételezés, gc) csekély összegű támogatás, h) 24. sora alapján ha) csekély összegű támogatás, hb) mezőgazdasági csekély összegű támogatás, i) 26. sor a) és d)–f ) pontja alapján ia) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, ib) közszolgáltatásért járó ellentételezés, j) 31. sor ja) 2. pont a)–k) alpontja alapján csekély összegű támogatás, jb) 2. pont a)–k) alpontja alapján induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, jc) 2. pont b), c) és g) alpontja alapján uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jd) 2. pont b), c) és g) alpontja alapján jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, je) 2. pont b) és c) alpontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, jf ) 2. pont a) alpontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, jg) 2. pont a)–c) és f ) alpontja alapján energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, jh) 2.  pont a)–c) és g)  alpontja alapján a  c)–g)  alpont szerinti támogatási kategóriával támogatott beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás, ji) 2. pont a), f ), h), i) és j) alpontja alapján jia) kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, jib) kutatási infrastruktúrához nyújtott támogatás, jic) kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás, jj) 2. pont g) alpontja alapján személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés, jk) 2. pont e) alpontja alapján a kezdeményezések tartalmától függően és a vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak betartása mellett a  k)  pontban meghatározott valamennyi támogatási kategória, k) 49–53., 56., 63–65., 91–105., 107., 111–122. sora alapján ka) csekély összegű támogatás, kb) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidő létesítményhez nyújtott támogatás, l) 73. sora alapján la) csekély összegű közszolgáltatási támogatás, lb) közszolgáltatásért járó ellentételezés, lc) csekély összegű támogatás, ld) személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés, m) 76., 80. és 81. sora alapján kulturális célú támogatás, n) 84. sor 1. pont a)–i) alpontja alapján csekély összegű támogatás, o) 87. sor oa) 1. pont a)–i) alpontja alapján csekély összegű támogatás, ob) 1.  pont a), b), d) és e)  alpontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, oc) 1. pont b) alpontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, od) 1.  pont c)  alpontja alapján az  energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás, oe) 1.  pont g)  alpontja alapján az  uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, valamint személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés, of ) 1. pont g) alpontja alapján személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés, p) 90. sora alapján a  kezdeményezések tartalmától függően és a  vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak betartása mellett az a)–o) pontban meghatározott valamennyi támogatási kategória nyújtható. 2. Értelmező rendelkezések 4. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. alapkutatás: az EUMSz 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka, 2. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Atr.) 2.  § 1. pontjának megfelelő támogatás, 3. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, 4. belső energiapiaci szabályozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131. pontja szerinti szabályok, 5. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag, 6. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb, 7. egy és ugyanazon vállalkozás: csekély összegű támogatás esetében az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdésében és az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 2.  pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás, 8. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet, 9. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség, 10. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény, 11. energiahatékonyság: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 103.  pontja szerint megtakarított energiamennyiség, 12. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és távhűtés, 13. élelmiszeralapú bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag, 14. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag, 15. hitel: olyan megállapodás, amelyben a  hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a  hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a  hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az  összeget (pl. kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a  lízinget is, amely a  hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható), 16. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz, 17. hivatásos sportoló: olyan versenyző, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet, 18. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak, 19. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés, 20. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás, 21. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát is magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három üzleti év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki, 22. ipari kutatás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 85.  pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, 23. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás, 24. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés, 25. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás, 26. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység, 27. környezetvédelmi támogatás: az  uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a  környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, a  jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, az  energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, a  megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, az  energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás, az  energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, valamint a  környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás, 28. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás, 29. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra, 30. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet, 31. kvázisajáttőke-befektetés: a  saját tőke és a  hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az  elsőhelyi hitelnél magasabb, de a  törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a  nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a  tulajdonos számára elsősorban a  célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ (pl. a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke), 32. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység, 33. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő, 34. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia, 35. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány, 36. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék, 37. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység, 38. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység, 39. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk (3)  bekezdése szerinti létesítmény, 40. működési eredmény: a  beruházásnak a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az  olyan értékcsökkenési és a  finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség, 41. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás, 42. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás, 43. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás, 44. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében, 45. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás, 46. személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás, 47. személyszállítási közszolgáltatási szerződés: a  személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás vonatkozásában az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontja szerinti szerződés, 48. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel, 49. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás, 50. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom, 51. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz, 52. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 76.  pontja szerinti kis- és középvállalkozás, 53. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány. (2) Az  (1)  bekezdés 17.  pontja szerinti ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a  részvételi költségeket és a  sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése. (3) Pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén az  (1)  bekezdés 21.  pont b)  alpontja szerinti arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni. II. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 5. § (1) A  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  1407/2013/EU bizottsági rendelet, az  1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (2) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. (3) Nem ítélhető támogatás a) azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) kulturális célú támogatás, közszolgáltatásért járó ellentételezés, személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés és csekély összegű támogatás, valamint mezőgazdasági csekély összegű támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére. (4) Nem ítélhető meg a) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez környezetvédelmi támogatás, sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás, csekély összegű támogatás, mezőgazdasági csekély összegű támogatás és csekély összegű közszolgáltatási támogatás, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás, csekély összegű támogatás és csekély összegű közszolgáltatási támogatás, c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha ca) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) a  2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás, e) exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás, ha az  az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, f ) import áru helyett hazai áru használatától függővé tett támogatás, g) olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi. (5) A  651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a  kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (6) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az  e  fejezet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, az  államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (7) Ezen alcím szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (8) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből származó forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (9) Az  azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, valamint a  csekély összegű támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az  azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (10) A  támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az  adók és illetékek levonása előtti összegben kell figyelembe venni. Ha a  támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a  támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (11) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (12) Ha a  támogatás nyújtása az  uniós állami támogatási szabályok értelmében az  Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a  támogatási döntés csak az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg. 6. § A projekt megkezdésének napja a) építési munka esetén az  építési naplóba történő első bejegyzés vagy az  építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) – a  ba)  alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az  első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. 7. § Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi támogatást, ha a támogatás összege a) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a  támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket, b) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele a  kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, bd) meghaladja a ba)–bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén, be) meghaladja a  ba)–bd)  alpont szerinti összeg 150%-át, ha a  kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az  elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az  intézkedés biztosítja, hogy a  projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az  előleg legalább a  támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, bf ) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, c) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, d) a  kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, e) az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, valamint az  energiatermelő létesítményhez nyújtott, energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, f ) az  elosztóhálózathoz nyújtott, energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, g) energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy h) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja az  50  millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 8. § E rendelet alapján a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig, b) csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig, c) közszolgáltatási csekély összegű támogatás esetén 2019. június 30-ig, d) az  Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2) sz. határozata szerinti kulturális célú támogatás esetén 2018. szeptember 1-ig lehet támogatási döntést hozni. 4. Kamattámogatás és kezességi díjtámogatás 9. § (1) Az  1.  melléklet 21. sora szerinti előirányzatból a  Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a  vállalkozásoknak nyújtott kamattámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a  kezességvállaló intézmény kezességvállalásával nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül. (2) A  kedvezményezett számára adott évben megítélt csekély összegű támogatás összegébe a  megítélt hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó állami támogatás összege számít bele. (3) A  KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: KAVOSZ  Zrt.) köteles tájékoztatni a  kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az  Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a  támogatás összegét az  Atr. 2.  mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve. 10. § (1) Az  1.  melléklet 24. sora szerinti előirányzat alapján nyújtott intézményi kezességi díjtámogatás csekély összegű támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. (2) A  kedvezményezett számára adott évben megítélt csekély összegű támogatás vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatás összegébe a  megítélt hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kezességi díjtámogatás, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) kedvezményes kezességvállalásából adódó állami támogatás összege is beleszámít. (3) A  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tájékoztatja a  kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatásban részesül. A  tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a  csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, illetve a mezőgazdasági csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva azok pontos címére és az  Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a  csekély összegű támogatás, illetve mezőgazdasági csekély összegű támogatás összegét az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve. (4) Amennyiben a  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által garantált ügyletben bekövetkező változás miatt változik a  támogatástartalom, arról a  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a  mezőgazdasági célú csekély összegű nyilvántartás adatainak módosítása céljából. 5. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás 11. § Az  induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) azon a  legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely még nem osztott fel nyereséget és nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja. 12. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg a) az 1 millió eurót, b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurót, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót. (2) Az  5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a  névérték legmagasabb összege az  (1)  bekezdésben meghatározott összeg, valamint a  10 év és a  hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel. 13. § (1) Ha a  támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg a) az 1,5 millió eurót, b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 2,25 millió eurót, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurót. (2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az  (1)  bekezdésben meghatározott összeg, valamint a  10 év és a  kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel. (3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át. 14. § Ha a  támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a  sajáttőke-befektetést és a  kvázisajáttőkebefektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg a) a 0,4 millió eurót, b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót. 15. § (1) A  kedvezményezett támogatásban részesülhet a  12–14.  §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az  egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az  adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a  kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához. (2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 12–14. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek. 6. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás 16. § (1) A  kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható. (2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés, d) megvalósíthatósági tanulmány. (3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé. 17. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni. (2) A 16. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható a) a  kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a  projektben való foglalkoztatásuk mértékéig, b) az  eszközök, berendezések költsége a  projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az  eszközöket és felszereléseket nem a  teljes élettartamuk alatt használják a  projekthez, csak az  általános számviteli elvek alapján elfogadott, a  projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el, c) az  épületek és a  földterület költsége a  projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az  épületek esetén csak az  általános számviteli elvek alapján elfogadott, a  projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a  kereskedelmi, illetve a  ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el, d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a  tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel. (3) A  16.  § (2)  bekezdés d)  pontja esetén a  támogatás keretében a  megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el. 18. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át. (2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén, b) 15 százalékponttal növelhető, ha ba) a  projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az  EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az  elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a  projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az  elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy bb) ha a  projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján. (3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az  (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető. (4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az  (1)  bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. (5) A  támogatási intenzitást külön kell megállapítani az  egyes kedvezményezettekre, ideértve a  (2)  bekezdés b)  pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is. 7. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás 19. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni. (4) A  kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a  hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A  kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A  túlkompenzáció elkerülése érdekében a  hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a  beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni. (5) Az  (1)–(4)  bekezdés rendelkezéseit csak a  gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a  kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az  egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. (6) A  támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni. 8. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás 20. § (1) A  kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége, b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a  kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) Az  (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót. 9. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás 21. § (1) Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a beruházás a) az  uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a  kedvezményezett számára a  tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az  alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a  kedvezményezett számára a  tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, c) az  elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a  beszerzés a  vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a  hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz. 22. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át. (2) A  támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. (3) A támogatási intenzitás – a  (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető. 23. § (1) A támogatás keretében a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség, b) uniós szabvány hiányában a  környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el. (2) Ha a  környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a  beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, e beruházás költsége számolható el. (3) Ha az  elszámolható költség a  (2)  bekezdés alapján nem határozható meg, a  támogatott beruházás költségének és egy, a  támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el. 10. A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás 24. § (1) A  jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni. (3) Ha a  beruházás befejezése több mint három évvel az  uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az  elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át. (4) Ha a  beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az  uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az  elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 5%-át. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 22. § (3) bekezdése szerint növelhető. (6) A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 23. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el. 11. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás 25. § (1) A  vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át. (2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 22. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető. (4) A  támogatás keretében a  magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a  23.  § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el. 12. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás 26. § (1) A  megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható. (2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul. (3) A  (2)  bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az  élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken. 27. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek a) 45%-át a 29. § (2) és (3) bekezdése esetén, b) 30%-át a 29. § (4) bekezdése esetén. (2) A támogatási intenzitás a 22. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető. (3) Ha a  támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható. (4) Ha az  ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a  támogatás kizárólag az  ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a  későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával. 28. § (1) Nem nyújtható támogatás a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz, b) a  vízvédelmi politika terén a  közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október  23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez. (2) Nem ítélhető meg támogatás a  létesítmény működésének megkezdését követően és a  támogatás nem függhet a termelés eredményétől. (3) Támogatás nem ítélhető meg működési célra. 29. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el. (2) Ha a  környezetvédelmi beruházási költség a  beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el. (3) Ha az  elszámolható költség a  (2)  bekezdés szerint nem határozható meg, a  támogatott beruházás költségének és egy, a  támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el. (4) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a  (3)  bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el. 13. Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás 30. § Az  energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) energiatermelő létesítményhez, illetve elosztó hálózathoz kapcsolódó beruházáshoz nyújtható. 31. § (1) Energiatermelő létesítmény esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át. (2) A támogatási intenzitás a 19. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető. (3) A  támogatás keretében az  energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszer szerves részét képező egy vagy több energiatermelő egység megépítéséhez, kibővítéséhez és felújításához szükséges kiegészítő berendezés beruházási költsége számolható el. 32. § (1) Elosztó hálózat esetén a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott elosztó hálózat működési eredménye közötti különbséget. (2) A működési eredmény mértékét a) előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségből. (3) A támogatás keretében a beruházási költség számolható el. 14. Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás 33. § (1) Az  energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) az  Atr. 25.  § (1)  bekezdése szerinti támogatott területeken energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható. (2) A  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költségek és a  támogatott infrastruktúra működési eredménye közötti különbséget. (3) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (4) A támogatás keretében a beruházás költsége számolható el. (5) Az  energetikai célú infrastruktúrának a  belső energiapiaci szabályozással összhangban lévő teljes körű tarifa- és hozzáférési szabályozás hatálya alá kell tartoznia. (6) Nem nyújtható támogatás villamosenergia- és gáztározó projektekhez, valamint kőolaj-infrastruktúrához kapcsolódó beruházáshoz. 15. A környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás 34. § (1) A  7–11. alcím szerinti beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) esetén a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatási intenzitás a 22. § (2) bekezdése szerint növelhető. (3) A támogatás keretében környezetvédelmi tanulmány (pl. energiaaudit) költsége számolható el. (4) A  2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaaudit kivételével nem nyújtható támogatás nagyvállalkozás részére a  2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (4) bekezdése szerinti energiaaudithoz. 16. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás 35. § (1) A  sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható. (2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni. (3) A  támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a  felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A  beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a  támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e  feltételeket nyilvánossá teszik. (4) A  támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. (5) Ha a  támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a  hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni. 36. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. (2) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget. (4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározottak teljesítése – a  (4)  bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (6) Az  egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a  támogatás összege az  (1)–(5)  bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át. 37. § (1) A beruházási támogatás keretében az épületek, építmények értékét növelő költségek, valamint a  tárgyi eszköz és az immateriális javak költsége számolható el. (2) A  működési támogatás keretében a  sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (pl. az  igénybevett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el. (3) Működési támogatás esetén az  értékcsökkenés és a  finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az  értékcsökkenés, finanszírozás vagy az  értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült. 17. A csekély összegű támogatás 38. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a  csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  200  000  eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a  100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a  csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) A csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek a  csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 18. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás 39. § (1) Egy vállalkozás részére a  360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (2) Nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely a  támogatást a  360/2012/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (3) A  támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (4) A  támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e. (5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (6) A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a  részére a  támogatás odaítélésének évében és az  azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 19. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás 40. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1408/2013/EU bizottsági rendelet (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) A  támogatás más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló rendeletben meghatározott felső határig halmozható. (6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A  kedvezményezettnek az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1) és (2)  bekezdése figyelembevételével –  az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 20. A közszolgáltatásért járó ellentételezés 41. § (1) A  közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható. (2) A  támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a  versenyt, amely mindenképpen szükséges a  feladat hatékony ellátásához. (3) A  támogatás mértéke nem haladhatja meg a  közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani. (4) Ha a  kedvezményezett a  2012/21/EU bizottsági határozat 5.  cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a  túlkompenzációt visszafizetni. Ha a  túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés össz …