393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról.

393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h)–m) és o)–s) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb szervekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, valamint a régészeti feltárásra terjed ki. 2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2. § (1) A Kormány Kötv.-ben, valamint a jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a Kötv.-ben meghatározott, örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok kivételével –, a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét, c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: örökségvédelmi hatóság) jelöli ki. (2) A Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kérelemre induló eljárás lefolytatása és a Kötv. 23/C. § (3) bekezdésében meghatározott döntés meghozatala országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége hatáskörébe tartozik. (3) Az örökségvédelmi hatóság illetékességét valamely ügyben az érintett telek fekvése határozza meg. II. FEJEZET ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS 3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)–(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság – örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott – engedélye szükséges. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen örökségvédelmi engedély szükséges a) az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint b) a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz. (3) Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához. (4) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges, ha az (5) bekezdés eltérően nem rendelkezik: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, teljes cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése; i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül az alábbiak esetében az örökségvédelmi engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal előzetes nyilatkozatában a tevékenység elvégzéséhez hozzájárult: a) kémény, tetőszerelvény felújítása, átalakítása; b) járda, térburkolat részleges cseréje; c) külső és belső fal-, padló, födémburkolat, álmennyezet, díszítmény felújítása, átalakítása, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos szerelvény cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők szerkezeti beavatkozással nem járó átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása; h) válaszfal, térhatároló, korlát, rács átalakítása, felújítása; i) falfelület és födém színezése; j) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, szerelvény, gépészeti egység; napkollektor, napelem cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; k) műemlék telkén végzett kertépítészeti munkák; l) műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; m) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása. 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A 3. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)–(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését. 5. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás közös szabályai 5. § (1) Az örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a (2)–(6) bekezdésben felsoroltakat. (2) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást és helyszínrajzot, b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását és az ehhez szükséges fotó- és tervdokumentációt. (3) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetekben a kérelemhez – amennyiben egyes eljárások esetén a 8–12. § eltérően nem rendelkezik – mellékelni kell az alábbiakat, továbbá egyes eljárások esetén a 8–12. §-ban meghatározottakat: a) az érintett műemlék azonosításra alkalmas megjelölését; b) a tervezett tevékenységet bemutató – részleges beavatkozás esetén az érintett épületrészre vonatkozó – helyszínrajzot, alaprajzokat, metszeteket, nézetrajzokat, részletrajzokat, továbbá történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetén helyszínrajzot, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200, továbbá a tervezett tevékenység jellegének megfelelő szakági tervet; c) 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékának) beavatkozás előtti állapotáról, d) fotódokumentációt az építményről és környezetéről, vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékáról; e) a szükség szerint elvégzett kutatások dokumentációját; f) faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményt; g) homlokzat-felújítás és utólagos falszigetelés esetén épületdiagnosztikai szakvéleményt a szomszédos épületeket is ábrázoló látvány- és színezési tervet. (4) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez a 2. mellékletben meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt kell mellékelni: a) tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat építése, bontása, átalakítása; b) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje; c) lépcsők átalakítása, felújítása; d) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; e) válaszfal átalakítása, felújítása, bontása; f) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; g) falfelület és födém színezése, vakolatának javítása, cseréje; h) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák; i) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; j) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; k) liturgikus berendezési tárgyainak felújítása, átalakítása, eltávolítása. (5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedélye iránti kérelemhez mellékelni kell a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanács véleményét: a) műemlék egész homlokzatának felújítása; b) műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső felújítása. (6) Az alábbi tevékenységekre irányuló kérelemhez mellékelni kell a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: örökségvédelmi iroda) által a tervezett tevékenységre vonatkozóan készített szakvéleményt: a) műemlék vagy annak képző- vagy iparművészeti alkotórésze, tartozéka roncsolásos vizsgálata; b) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák engedélyezése; c) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; d) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák. 6. § (1) Az örökségvédelmi hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárása során a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. (3) Az örökségvédelmi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat az örökségvédelmi irodától köteles beszerezni. (4) Az örökségvédelmi engedélyben a) kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre; b) kiviteli tervek és részletrajzok készítését és bemutatását kell előírni, amennyiben a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a műemléki értékre gyakorolt hatás megállapítható; c) tervezői művezetést kell előírni, ha a kivitelezés során eldöntendő műszaki kérdések merülnek fel; d) mintafelület, mintadarab készítését kell előírni, ha a tervezett tevékenység olyan vizuális változást eredményez, amely a kérelem és mellékletei alapján nem állapítható meg. (5) Az örökségvédelmi hatóság – életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve – a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység a) következtében az érintett műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét jelentősen sértő állapot jönne létre; b) az érintett műemlék értékei érvényre jutását gátolná; c) az érintett műemléki érték pusztulását eredményezné; d) a benyújtott terv az érintett műemlékre vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációval ellentétes. (6) Az örökségvédelmi hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha a tervezett tevékenység következtében az érintett régészeti lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. Részleges állapotromlás különösen a rétegsor átvágása, a történeti összefüggések megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. 7. § (1) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették. (2) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, amennyiben a hatóság az engedélyeket egybefoglalta. (3) Az örökségvédelmi engedély alapján végzett munkák befejezését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentéshez fotódokumentációt, továbbá az elvégzett tevékenységek és a létrejött állapot rögzítését tartalmazó megvalósulási dokumentációt kell mellékelni. 6. Egyes örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos eltérő eljárási szabályok 8. § (1) A 3. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat; b) a 3. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit; valamint c) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt. (2) A 3. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha a 6. § (5) bekezdésében meghatározott elutasítási okok nem állnak fenn, és a tevékenység eredménye a műemlék történeti, esztétikai értékeihez igazodik. (3) A 3. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy elhelyezése – legfeljebb az engedély hatályával megegyező – határozott időre is engedélyezhető. A határozott idő kérelemre – amennyiben annak feltételei változatlanul fennállnak – meghosszabbítható. (4) A határozott időre szóló engedélyben meghatározott időtartam eltelte után az eredeti állapot helyreállításáért az engedélyes, továbbá reklám esetén a reklám közzétevője és a reklámozó egyetemlegesen felelős. 9. § (1) Műemlék vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálatára (a továbbiakban: kutatás) irányuló kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározottakat; b) a kutatással érintett épületrész vagy a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás megjelölését; c) kutatási szakterületenként a kutatást végző felelős szakember nevét, címét; d) kutatási szakterületenként kutatási tervet, amely magában foglalja a kutatás célját, módszereit, az alkalmazandó eszközöket; e) a roncsolásos beavatkozással érintett felületek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírását és ábrázolását; f) építéstörténeti kutatási dokumentáció készítésének kötelezettségével járó tevékenység esetén a 2. melléklet 1–6. pontjaiban meghatározottakat. (2) Ha műemléken végzett kutatás közben az építménnyel összefüggésben olyan körülmény merül fel, amely a kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak. (3) A kérelmező a kutatás befejezését követő 90 napon belül köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak kutatási, vagy restaurátori kutatási dokumentációt benyújtani, mely tartalmazza: a) a kutatás tárgyát képező kulturális örökségi elem történeti leírását, b) a kutatás folyamatának leírását, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálását, c) a kutatás eredményeinek összegzését, és ennek alapján a helyreállítás lehetséges irányaira vonatkozó javaslatot. (4) A kivitelezés közben végzett kutatásra a (3) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. 10. § (1) Műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák (a továbbiakban együtt: restaurálás) iránti kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottakat; b) a restaurálással érintett építményrész vagy alkotórésze, tartozéka megjelölését és fotódokumentációját; c) a restaurálást végző szakember(ek) nevét, elérhetőségét; d) a restaurátori kutatási dokumentációt; e) restaurálási tervet két példányban. (2) A restaurálási terv kötelező tartalmi elemei: a) a beavatkozás indokai; b) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírása, figyelembe véve és elemezve a környezetet és a tárgyegyüttes egészét; c) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírása; d) a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi ábrázolása (kártérkép); e) a restaurálás kiterjedését, módszereit szemléltető illusztrációk (áttekintő- és részletrajzok, fotók), a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon; f) diagnosztikai vizsgálatok eredményei. (3) Amennyiben a restaurálás során egyes résztevékenységek ellenőrzése csak meghatározott időpontban lehetséges, az örökségvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a restaurálás azon résztevékenységeit, amelyek ellenőrzését tervezi, és felhívja az engedélyest az érintett résztevékenységek időpontjának előzetes bejelentésére. (4) A restaurálás befejezését követő 60 napon belül az engedélyes köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak két példányban restaurálási dokumentációt benyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az elvégzett beavatkozások részletes leírását a tervhez viszonyítva; b) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését; c) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével; d) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait; e) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, vagy helyreállítás utáni állapotáról; f) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat. (5) A restaurálási dokumentáció egy példányát a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a műemlékek tervtáraként funkcionáló gyűjteményben helyezi el. 11. § Műemlék megvilágítása, fényforrás elhelyezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat, b) a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet, c) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat, d) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását, e) a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, látványterveket is tartalmazó hatáselemzést. 12. § Műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározottakat; b) az áthelyezés megvalósításának részletes műszaki dokumentációját; c) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról; d) a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról. III. FEJEZET AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI 7. A szakhatósági eljárásra vonatkozó általános rendelkezések 13. § (1) A szakhatósági hatáskörében eljáró örökségvédelmi hatóság a régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő ügyben a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) A szakhatósági hatáskörében eljáró járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel. (3) Világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásában a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal – az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével – kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét. 8. A telekalakítási eljárásban való szakhatósági közreműködésre vonatkozó rendelkezések 14. § (1) A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat; b) a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne. (2) A telekalakítási eljárás során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó vagy részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére. (3) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti és műemléki védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik. IV. FEJEZET A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK 9. A régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételei 15. § (1) Régészeti lelőhely ideiglenes védettsége a mentő feltárás időtartamára akkor hosszabbítható meg, ha a védetté nyilvánítás előkészítéséről a 16. § szerinti értesítés megtörtént, de a védetté nyilvánításról a régészeti örökség és műemléki érték védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. (2) Műemléki érték ideiglenes védelmének meghosszabbítása indokolt, ha a védetté nyilvánítás előkészítése megkezdődött, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. 10. A védetté nyilvánítás előkészítésével kapcsolatos egyes szabályok 16. § (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint kell lefolytatni. (2) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során értesíteni kell a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat; b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét; c) a (3) bekezdésben meghatározott módon a tervezett műemléki környezet és régészeti védőövezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról az örökségvédelmi iroda megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. (4) A (2) bekezdés szerinti értesítés közlése és a (3) bekezdés szerinti megkeresés iránt a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni. 17. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánításáról szóló miniszteri rendeletben az a telek jelölhető ki műemléki környezetnek a) amely a műemléki érték telkével közvetlenül határos; b) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják; vagy c) amelyen a műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés hiányában – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – műemléki környezet nem jön létre. (3) A 2013. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok, valamint a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben ettől eltérően kijelölt ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. 11. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzése 18. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia. (2) A helyszíni ellenőrzés során jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni az örökségvédelmi irodának. V. FEJEZET A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 12. A régészeti feltárásra vonatkozó általános rendelkezések 19. § E fejezet alkalmazásában a) gépi földmunka: régészeti feltárás megvalósítása érdekében, gépi eszközzel végzett régészeti földmunka, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát, így különösen a termőréteg letermelését (humuszolást); b) kézi földmunka: régészeti feltárás megvalósítása érdekében, gépi eszköz nélkül végzett régészeti földmunka, amely nem minősül régészeti szaktevékenységnek; c) régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és történeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely megelőző feltárás esetén régészeti szolgáltatásnak minősül; d) tervásatás: a tudományos terv szerinti régészeti feltárás. 20. § (1) A Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal (a továbbiakban: nagyberuházás), valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával (a továbbiakban: kisajátítás) kapcsolatos régészeti feltárásokra e fejezet rendelkezéseit a VI. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. A régészeti feltárás végzésére jogosult szervek 21. § (1) Megelőző feltárást és mentő feltárást – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, vagy a fővárosban székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum – Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum – (a továbbiakban együtt: illetékes megyei hatókörű városi múzeum) végezhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a) amennyiben az illetékes megyei hatókörű városi múzeum kapacitáshiány miatt nem tudja végrehajtani a megelőző feltárást, a feltárásba a Magyar Nemzeti Múzeumot bevonja; b) a több megyére kiterjedő megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a feltárás végrehajtásába az illetékes megyei hatókörű városi múzeumokat bevonja; c) a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeumot kell kijelölni; d) az előzetes régészeti dokumentációhoz szükséges próbafeltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megyei hatókörű városi múzeum bevonja a megyei jogú városban székhellyel, továbbá régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumot az annak székhelye szerinti járást érintő megelőző feltárásba. (4) Tervásatást a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete végezhet. 14. Az engedély nélkül végezhető feltárási tevékenységek 22. § (1) Feltárási engedély nélkül végezhető – a fémkereső műszer használatának kivételével – a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, b) a régészeti megfigyelés, c) a terepbejárás, továbbá d) a nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos próbafeltárás. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt tevékenységet – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – be kell jelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatvány alkalmazásával. (3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott próbafeltárás bejelentésére a Kötv. rendelkezéseit és a VI. fejezet szabályait kell alkalmazni. (4) A bejelentés alapján végzett régészeti feltárásra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a Rendelet szabályait. 15. A megelőző feltárás és a tervásatás engedélyezésének közös szabályai 23. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni, vagy ahhoz mellékelni kell a) a feltárni tervezett régészeti lelőhely nyilvántartási számát, az érintett telkek azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló helyszínrajzot; b) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére; c) tervásatás esetén – amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel – a leletanyagot befogadó intézmény nyilatkozatát a 6. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával; d) tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult – az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó – hozzájáruló nyilatkozatát; e) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást; f) amennyiben rendelkezésre áll, az Ásatási Bizottság véleményét; g) a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek tételes költségkalkulációját a 31. § (1) bekezdése szerinti bontásban; h) a feltárás vezetőjeként megjelölt személy nyilatkozatát arról, hogy korábbi tevékenysége során a Rendeletben meghatározott dokumentációs kötelezettségét teljesítette; i) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést, valamint j) megelőző feltárás esetén az előzetes régészeti dokumentációt, amennyiben annak elkészítése az adott esetben kötelező vagy amennyiben egyébként készült. (3) Amennyiben az Ásatási Bizottság véleményét a kérelmező nem nyújtotta be a kérelem mellékleteként, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az eljárás során megkeresi az Ásatási Bizottságot a régészeti feltárás véleményezése iránt. 24. § (1) A Kormány a termőföldön megvalósuló régészeti feltárás esetén az örökségvédelmi hatóságnak a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában, amennyiben a szakhatóság az érintett tevékenységgel összefüggő más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott, – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány az örökségvédelmi hatóságnak a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő a) külterületen, b) természeti területen, c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy d) Natura 2000 területen végzik – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 25. § (1) A feltárási engedély tartalmazza a) az engedély jogosultjának (a továbbiakban: feltárást végző szerv) nevét és székhelyét, b) amennyiben más, feltárásra jogosult szerv bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét, c) a feltárás vezetőjének nevét, d) a terület azonosításra alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási számát, e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát, f) amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel, a leletanyagot befogadó intézmény nevét és székhelyét, g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre való hivatkozást és szakmai feltételeket. (2) Az engedély – a 39. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít feltárás végzésére. (3) A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a jogerős engedélyt megküldi az örökségvédelmi irodának és az Ásatási Bizottságnak. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak az örökségvédelmi hatóság módosított engedélyével lehet. (5) A feltárást végző szerv a feltárás vezetője útján köteles a feltárás megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 7. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával bejelenteni, és tervásatás esetén a feltárás megkezdéséről – amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szerv végzi – az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot értesíteni. 26. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi hátterének feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. (3) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén az örökségvédelmi hatóság a) a feltárást leállítja, vagy b) a feltárási engedélyt visszavonja, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai. 16. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése 27. § (1) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről, állagmegóvásáról) – azok végleges elhelyezéséig – tervásatás esetén a feltárást végző szerv, megelőző feltárás esetén a beruházó a feltárást végző szerv útján köteles gondoskodni. (2) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletet a) megelőző feltárás esetén az illetékes megyei hatókörű városi múzeumban kell véglegesen elhelyezni azzal, hogy a 21. § (3) bekezdése szerinti esetben a megyei hatókörű városi múzeum és a területi múzeum megállapodása ettől eltérően rendelkezhet; b) tervásatás esetén régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, gyűjtőterületében érintett múzeumban kell véglegesen elhelyezni. (3) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék kerül elő, erről a feltárást végző szerv nyolc napon belül írásban bejelentést tesz a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót. (4) A (3) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal helyszíni szemle alapján dönt. (5) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és az örökségvédelmi hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző szerv köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő harminc napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket. 17. A régészeti lelőhelyek elkerülésére vonatkozó szabályok 28. § (1) A földmunkával járó beruházásokkal – ha az örökségvédelmi hatóság ettől eltérően nem rendelkezik – el kell kerülni a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, b) a tájképi jelentőségű lelőhelyet (erőd, erődítés, földvár, halomsír, kunhalom, többszörös rétegzettségű település, vár), c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. (2) Amennyiben a beruházás előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készül, abban ki kell térni arra, hogy a beruházással érintett területen található-e az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely. (3) Amennyiben a beruházás az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelyet érint, a beruházás engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal állásfoglalásában köteles pontosan körülhatárolni azt a területet, amelyen az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely vagy lelőhelyrész található. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelynek a (3) bekezdés alapján körülhatárolt területén a régészeti lelőhely állapotromlásával járó tevékenység nem végezhető. 18. Az előzetes régészeti dokumentáció 29. § (1) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése szerinti esetet. (3) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár vagy szakhatóságként részt vesz. 19. A megelőző feltárás módszereinek meghatározása 30. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén végzendő megelőző feltárás esetében az örökségvédelmi hatóság a megelőző feltárás módszereinek meghatározása során a) a régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése; b) a régészeti lelőhely jellege, ezen belül ba) történeti jelentősége, bb) védettségi fokozata, bc) állapota, bolygatottságának mértéke, bd) régészeti leletek és emlékek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek előfordulása, be) a régészeti lelőhelyen belül a régészeti leletek és emlékek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége, bf) kutatottsága, feltártsága; c) a tervezett tevékenység jellege és mértéke, a régészeti örökség elemeire gyakorolt hatása alapján dönt. (2) Régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új, (1) bekezdés szerinti tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a (4) bekezdés alkalmazását indokolják, a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. (3) Próbafeltárást lehet előírni, a) ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, b) tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. (4) Teljes felületű feltárást lehet előírni a) azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, b) történeti városmag területén, c) azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, d) abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. (5) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig, a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni. 20. A megelőző feltárás általános szabályai 31. § (1) Megelőző feltárás esetén régészeti szolgáltatási tevékenységnek minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek: a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás vezetőjének a Rendeletben meghatározott feladatait, b) régésztechnikusi feladatellátás, c) régészeti bontómunka, d) geodéziai és térinformatikai feladatok, e) leletek elsődleges nyilvántartásba vétele, f) régészeti leletek múzeumba történő befogadása (elsődleges leletkonzerválás, elsődleges leletfeldolgozás és ideiglenes leletelhelyezés). (2) A Rendeletben meghatározott régészeti utómunka nem minősül régészeti szolgáltatási tevékenységnek, azonban azt a megelőző feltárás esetén is el kell végezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a Rendeletben meghatározott feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni, kivéve a beruházó és a feltárást végző szerv ettől eltérő megállapodása esetén. (4) A régészeti feltárás munkafeltételeinek biztosításáról, valamint a régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi és gépi földmunka (a továbbiakban együtt: földmunka) megvalósításáról – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a beruházó köteles gondoskodni. A földmunkát régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. (5) Az előzetes régészeti dokumentáció érdekében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka megvalósításáról a Magyar Nemzeti Múzeum köteles gondoskodni. (6) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának. 32. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti szolgáltatás végzésére irányuló szerződéshez a feltárásra jogosult szerv által készített ajánlattételnek tartalmaznia kell a 31. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi régészeti szolgáltatási tevékenység költségtételeit. (2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlattétel elkészítéséhez a beruházó köteles a feltárásra jogosult szerv rendelkezésére bocsátani a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait, b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát, c) a beruházás alapozási terveit, d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását, e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat, f) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját, g) nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül-e, h) nagyberuházás vagy kisajátítás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről, i) a beruházás építési engedélyét, amennyiben rendelkezésre áll. (3) Megelőző feltárás esetén a régészeti szolgáltatásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási számát; b) a feltárás tárgyát és a hatóság által előírt módszereit, c) a feltárás vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, d) a régészeti szolgáltatás költségei folyósításának módját és ütemezését, a végleges elszámolás módját és határidejét, e) a szolgáltatás időtartamát, befejezésének időpontját, f) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket, valamint g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket. VI. FEJEZET A NAGYBERUHÁZÁS ÉS A KISAJÁTÍTÁS ESETÉN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 21. A nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos régészeti feltárás általános szabályai 33. § (1) A nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos régészeti feltárásra az V. fejezet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó nagyberuházás vagy kisajátítás esetén létesített célkitermelőhely vonatkozásában a nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók. (3) A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárásokat és azok finanszírozását a Kötv. 23/C–23/E. §-aiban meghatározott idő- és költségkorlátra vonatkozó rendelkezések megtartásával kell megtervezni és végrehajtani. (4) A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-aiban meghatározott tételek tervezett összege. 22. A nagyberuházás esetén végzett próbafeltárás 34. § (1) Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni, kivéve, ha a) a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. 35. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése érdekében vagy a 34. § (2) bekezdése szerint végzett próbafeltárás bejelentéshez mellékelni kell: a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést, b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a beruházás nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül, c) a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot. (2) A próbafeltárás a bejelentés megtételét követően kezdhető meg, ha jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség. (3) Az örökségvédelmi hatóság a bejelentéssel összefüggésben a következő szempontokat vizsgálja: a) a bejelentő jogosult-e előzetes régészeti dokumentációt készíteni; b) biztosítottak-e a próbafeltárás Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei; c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül-e. (4) Ha az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a próbafeltárás folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi. 23. A feltárási projektterv 36. § (1) A Magyar Nemzeti Múzeum feltárási projekttervet készít, ha a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt. A feltárási projektterv az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma, és tartalmazza a Kötv.-ben meghatározott szakmai javaslatot. A feltárási projekttervet a Magyar Nemzeti Múzeum a Kötv. 23/E. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott költségkorlátra, valamint a régészeti megfigyelés eredményeként felmerülő megelőző feltárás eshetőségére is figyelemmel készíti el. (2) A nagyberuházás vagy a kisajátítás egészére – lehetőség szerint – egyetlen feltárási projekttervet kell készíteni. (3) A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe venni, hogy amennyiben a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg a) marad, elfedést nem kell alkalmazni, b) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását nem akadályozzák, elfedést kell alkalmazni, c) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását akadályozzák, elfedés nem alkalmazható. Ebben az esetben a megelőző feltárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A feltárási projekttervet a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet – a Kötv. 23/C. § (2) bekezdésére meghatározott határidő figyelembevételével – véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. 24. A további régészeti feladatellátás meghatározása és engedélyezése 37. § (1) Amennyiben az előzetes régészeti dokumentáció alapján a feltárást végző szerv megállapítja a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, a beruházóval – a megelőző feltárás iránti kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – benyújtja a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet, továbbá a beruházás tanulmányterve, engedélyezési terve, ajánlati (tender) terve vagy kiviteli terve alapján kezdeményezi a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg magasabb értékben történő megállapítására irányuló előterjesztés benyújtását, kivéve, ha a beruházó önként vállalja a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg megfizetését. (2) A Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez mellékelni kell a feltárási projekttervet tartalmazó előzetes régészeti dokumentációt, valamint a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottakat. (3) A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése szerinti döntésében az örökségvédelmi hatóság – a feltárási projekttervvel egyezően vagy attól eltérően, a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésére figyelemmel – meghatározza az elvégzendő régészeti feladatokat, így különösen a) a megelőző feltárás során feltárandó régészeti lelőhelyeket vagy lelőhelyrészeket, valamint az alkalmazandó feltárási módszereket; b) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, amelyek elfedése indokolt; c) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, ahol sem elfedést, sem feltárást nem kell alkalmazni. (4) Amennyiben az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti döntésében teljes felületű feltárás elvégzését írta elő, azt a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárása keretében – a megelőző feltárás engedélyezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – engedélyezi. (5) Amennyiben az érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné, az örökségvédelmi hatóság – az Ásatási Bizottság véleményét kikérve – a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárását felfüggeszti, és javaslatot tesz a miniszter részére a Kormány döntésének kezdeményezésére. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a Kormány döntését követően a (3) és (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. 25. A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott megelőző feltárás és elfedés 38. § (1) A beruházó és a feltárást végző szerv a régészeti szolgáltatásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg. (2) Amennyiben a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti szolgáltatásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is. (3) A szerződésben a régészeti szolgáltatásra, illetve elfedésre, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző szervet terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke – ha a felek magasabb összegben nem állapodnak meg – a Kötv. 23/E. §-a szerint megállapított költség után, ennek a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban húsz százalék. (4) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. 39. § (1) Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. (2) A feltárási engedély 25. § (2) bekezdésében meghatározott hatálya kérelemre egy évvel meghosszabbítható. 40. § (1) A régészeti feltárást a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi. Ennek keretében a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi különösen a Rendelet szerinti feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket. (2) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza: a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését, b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését, c) a feltárást végző szerv nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az alkalmazott elfedési technológiáról, valamint d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását Egységes Országos Vetületi Rendszerben készült digitális térképen. (3) Az állapotrögzítő jegyzőkönyv a Rendelet szerinti feltárási dokumentáció részét képezi. 41. § A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeummal és az egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szervekkel egyeztetve megállapítja, a honlapján nyilvánosságra hozza, és minden év március 15-ig aktualizálja a nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott feltárás idő- és költségkorlátjára tekintettel a próbafeltárás és a megelőző feltárás tervezési szempontjait, a régészeti feladatellátásra vonatkozó szakmai javaslat kidolgozásának szempontjait, továbbá az elfedés szakmai feltételeit és szakmai szabályait, költségkalkulációjának szempontjait. VII. FEJEZET AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYES FELADATOK ELLÁTÁSA 26. Az örökségvédelmi iroda feladatainak ellátása 42. § (1) Az örökségvédelmi iroda országos illetékességgel ellátja a) régészeti lelőhelyek, a műemlékek és a műemléki területek védetté nyilvánításának előkészítésével kapcsolatos, a Kötv. 14. és 29. §-ában meghatározott feladatokat; b) a Kötv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatokat; c) az építéstörténeti kutatási dokumentáció véleményezését; d) a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen: da) végzi az ország műemléki értékeinek feltárását, dokumentálását és inventarizálását, a műemléki értékekre vonatkozó dokumentumok gyűjtését, közreműködik a régészeti örökség felkutatásában és inventarizálásában, db) gondoskodik a régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel összefüggő tudományos adatbázis létrehozásáról, fenntartásáról, a tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről, dc) végzi a műemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, dd) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a műemlékek kutatását, de) a miniszter koordinációja mellett örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé, df) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában, dg) együttműködik az örökségvédelmi érdekű kutatási programokban. e) jogszabályban meghatározott esetekben szakvélemények …