44/2018. (VIII. 23.) ORFK utasítása a Lövészeti Szabályzatról.

44/2018. (VIII. 23.) ORFK utasítása a Lövészeti Szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv fegyverviselésre jogosult állománya feladatai végrehajtásához szükséges lőkészség elsajátítása, folyamatos szinten tartása, az egységes követelményrendszer érvényre juttatása, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben foglalt jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően a lőfegyverek jogszerű és szakszerű alkalmazása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás (a továbbiakban: Lövészeti Szabályzat) hatálya kiterjed: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Nemzetközi Oktatási Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: ROKK), a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv); c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szerv); d) a Rendőrség fegyverviselésre jogosult állományára (a továbbiakban: állomány); e) a Lövészeti Szabályzatban meghatározott lő- és dobógyakorlatokra (a továbbiakban együtt: lövészetek). 2. Bevezető rendelkezések 2. Az állomány részére előírt lövészetek és az  azt magába foglaló lő- és dobógyakorlatok a  végrehajtó állomány felkészültségére tekintettel komplex lőkiképzési foglalkozás módszerével kerülnek kialakításra, melyeknek célja a  részt vevő személyek felkészítése a  különböző szituációkban való eredményes, jog- és szakszerű eljárásra, a  jogszabályokon alapuló döntések meghozatalára, továbbá a  fegyverhasználat szükségességének, valamint lehetőségének felismerésére. 3. A lövészetek jellegüknek, követelményeiknek és céljuknak megfelelően alap-, szinten tartó, különleges és vizsgalövészetek lehetnek. 4. Az alaplövészetek célja a) a fegyverek szakszerű kezeléséhez szükséges jártasság kialakítása és megszilárdítása; b) a változó viszonyok és helyzetek között megtanítani a tüzelés fogásait és szabályait; c) készséggé fejleszteni a  célok gyors, pontos leküzdését különböző körülmények között más és más távolságokban, valamint d) tüzelési testhelyzetekben, továbbá a  lőkiképzési ismeretek elsajátításával erősíteni a  bizalmat a  fegyverek hatékonysága iránt. 5. A géppisztolyra, valamint a  sörétes puskára vonatkozó alaplövészet, illetve alapképzés tervezése, szervezése, végrehajtása – saját állományuk vonatkozásában – az  ORFK és a  területi szervek, a  helyi szervek vonatkozásában az irányítást ellátó rendőr-főkapitányságok feladata. 6. A távcsöves puska és a géppuska alaplövészeteket, illetve alapképzéseket a ROKK tervezi, szervezi és hajtja végre. 7. A könnygázgránátvető alaplövészet, valamint a  könnygázkézigránát-dobó alapgyakorlat, illetve alapképzés tervezését, szervezését és végrehajtását saját állománya vonatkozásában a KR, a Rendőrség egyéb állománya részére a ROKK végzi. 8. A szinten tartó lövészetek célja a szolgálati feladatoknak megfelelő körülmények között végrehajtott gyakorlatokkal képessé tenni az állományt arra, hogy egyénileg vagy csoportban, különböző helyzetekben és esetekben, a fegyverek sajátosságainak megfelelően, szakszerűen, eredményesen használja fegyverét, valamint fejleszteni a gyors, határozott, illetve a  magabiztos fellépést. A  szinten tartó lövészetek tervezése, szervezése és végrehajtása – saját állományuk vonatkozásában – az  ORFK és a  területi szervek, a  helyi szervek vonatkozásában az  irányítást ellátó rendőr-főkapitányságok feladata. 9. A különleges lövészetek célja a  kiemelt szintű fegyverkezelési jártasság, lőkészség kialakítása, megteremtése érdekében felkészíteni az  állományt a  kritikus, váratlan és bonyolult helyzetekben való gyors, magabiztos, illetve eredményes fegyverhasználatra, az  önvédelmi jellegű lőfeladatok megoldására, a  fegyverekkel való pontos kapáslövések leadására, valamint a gyors cselekvésre. A különleges lövészetek tervezését, szervezését és végrehajtását – saját állományuk vonatkozásában – az ORFK és a területi szervek, a helyi szervek vonatkozásában az irányítást ellátó rendőr-főkapitányságok végzik, a  kiemelt szintű fegyverkezelési jártasságot és lőkészséget igénylő szolgálati feladatokat és beosztást ellátó állomány számára. 10. A vizsgalövészetek célja az állomány fegyverkezelési jártasságának, lőkészségének a szolgálati feladatok biztonságos, jog- és szakszerű ellátása érdekében történő felmérése, amelyet – saját állományuk vonatkozásában – az  ORFK és  a  területi szervek, a  helyi szervek vonatkozásában az  irányítást ellátó rendőr-főkapitányságok terveznek, szerveznek és hajtanak végre. 11. A KR saját állománya vonatkozásában a  harcjármű-fegyverrel végrehajtott lövészeteket önállóan tervezi, szervezi és hajtja végre. 12. A páncélelhárító fegyverrel végrehajtott lövészetek, valamint a kézigránátdobó gyakorlatok tervezését, szervezését és végrehajtását a ROKK végzi. 13. A vizsgalövészeteket – a harcjármű- és a páncélelhárító fegyverrel végrehajtott, valamint a kézigránátdobó gyakorlat kivételével – a  ROKK igazgatója által felterjesztett és a  személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által jóváhagyott módszertani leírás (a továbbiakban: Módszertani Leírás) szerint kell végrehajtani. 14. Az alap-, a szinten tartó, a különleges és a vizsgalövészetek kizárólag a Rendőrségnél rendszeresített (a továbbiakban: rendszeresített) fegyverzeti szakanyaggal hajthatók végre. 15. Az állománynak a  vizsgalövészeteket a  részére személyi felszerelésként kiadott, valamint a  számára felvételi jogosultság alapján meghatározott objektumvédelmi és egység- vagy alegységkészletként rendszeresített szolgálati lőfegyverrel kell végrehajtania. 16. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverrel nem rendelkező, de lövészetre kötelezett részére a végrehajtás időtartamára a szolgálati elöljáró, szükség esetén a lövészetvezető fegyvert biztosít. 17. Az állomány tagja a lövészetet a szolgálati elöljárója által számára elrendelt ruházati normatípus szerinti öltözetben hajtja végre. A  lövészet során öltözeti könnyítést – a  lövészeti követelmények figyelembevételével – a  szolgálati elöljáró, távollétében a lövészetvezető engedélyezhet. 18. A polgári ruhában végrehajtott pisztolylövészet a fegyver rejtett hordmódban történő viselésével kerül végrehajtásra, a nyílt viselés alkalmazását – a szolgálati követelmények figyelembevételével – a szolgálati elöljáró engedélyezheti. 19. Lövészet során kizárólag rendszeresített fegyvertok és tártartó, tártáska használható. A  tárak elhelyezhetők rendszeresített taktikai mellényben is. 20. A lövészetek végrehajthatók normál (nappali) és korlátozott látási (éjszakai, sötétben) viszonyok közt gyalogosan, járműről, mozgás nélkül (helyben), mozgásból, megállásból, rövid megállásból, egyénileg vagy járőrpárban, csoportban és kötelékben, a  Módszertani Leírásban meghatározott céllapokra, valamint egyéb, a  lőkészség fejlesztésének szakszerű és biztonságos elősegítését biztosító lőlapokra, céltáblákra, célimitációkra. 21. A lövészetek végrehajtására kötelezett lövészeti állománycsoportokat minden évben ki kell alakítani, és a lövészeteket nyilván kell tartani. 22. A vizsgalövészeti eredményt a  lövő közvetlen elöljárója köteles rögzíteni az elektronikus személyügyi nyilvántartó rendszer (Szenyor for Windows) alkalmassági adatok lövészet jártasság felmérés menüpontjában, valamint gondoskodik a  lövészet során keletkezett iratoknak az  Iratkezelési Szabályzatról szóló ORFK utasítás szerinti kezeléséről. II. FEJEZET LÖVÉSZETI KÖVETELMÉNYRENDSZER 3. Lövészeti állománycsoportok 23. Az állomány a  szolgálati feladatainak eredményes végrehajtásához szükséges lőkészség elsajátítása, a  fegyver szakszerű, biztonságos és törvényes alkalmazása, valamint az elért lőkészség, fegyverkezelési jártasság szinten tartása, fejlesztése érdekében köteles a  szolgálati feladatainak és beosztásának megfelelő differenciált követelményeket támasztó lövészeti állománycsoportjának előírt lövészeten részt venni. 24. Az állomány tagjait az alábbi két lövészeti állománycsoport valamelyikébe kell besorolni: a) alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport; b) emelt szintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport. 25. Az alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoportba tartozik a) az állomány vezetői besorolási osztályba tartozó tagja; b) az ORFK állománya; c) aki a  területi, illetve a  helyi szerv szakszolgálatai állományába tartozó szolgálati beosztást, az  igazgatásrendészeti,  valamint a  kommunikációs szolgálati ághoz tartozó szolgálati beosztást, valamint az állami futárszolgálathoz, az ügyeleti és a védelmi igazgatási szolgálathoz tartozó szolgálati beosztást lát el. 26. Az emelt szintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoportba tartozik az állomány alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoportjába nem tartozó tagja. 27. Az állományilletékes parancsnok – a munkakör tartalmára figyelemmel – előírhatja az alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoportba tartozó állománytag számára, hogy emelt szintű lőkiképzésen vegyen részt. 4. Követelményrendszer 28. Az alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport tagjai évente egy alkalommal kötelesek részt venni lőkiképzési foglalkozáson, amelynek során a  vizsgafelkészítő lövészetet követően a  Módszertani Leírásban meghatározottak szerinti pisztoly vizsgalövészetet hajtanak végre. A  lőkiképzési foglalkozás végrehajtásához a vizsgalövészethez előírt lőszerszükséglet legalább háromszorosát kell a lövő számára biztosítani. 29. Az alapszintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport tagjai a  vizsgalövészeten csak akkor vehetnek részt, ha az azt megelőző vizsgafelkészítő lövészetet végrehajtották, amely előírás érvényre juttatásáért a vizsgafelkészítő lövészet lövészetvezetője a felelős. 30. Az emelt szintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport tagjai lőkiképzési foglalkozások keretében évente két alkalommal pisztoly szinten tartó és egy alkalommal a  Módszertani Leírásban meghatározottak szerinti pisztoly vizsgalövészeten vesznek részt. A két szinten tartó lövészetet és a vizsgalövészetet az állomány külön napokon hajtja végre. A pisztoly szinten tartó lövészethez alkalmanként legalább 50 db lőszer, a pisztoly vizsgalövészethez az annak végrehajtáshoz szükséges lőszermennyiség legalább háromszorosát kell biztosítani a lövő részére. 31. Az emelt szintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport tagjai a vizsgalövészeten csak akkor vehetnek részt, ha az azt megelőző szinten tartó lövészeteket végrehajtották. E feltétel teljesítésének megköveteléséért a lövészetet végrehajtó személy közvetlen elöljárója a felelős. 32. Az emelt szintű képzésre kötelezett lövészeti állománycsoport azon tagjai, akik szolgálati feladataik, valamint beosztásuk miatt a szolgálati pisztolyon kívül más fegyver kezelésére is jogosultak és kötelezettek, komplex lőkiképzési foglalkozások keretében, ezen fegyverekkel évente egy alkalommal szinten tartó, továbbá egy alkalommal a  Módszertani Leírásban meghatározottak szerint adott fegyverre vonatkozó vizsgalövészetet hajtanak végre. A vizsgalövészet végrehajtásának feltétele az azt megelőző szinten tartó lövészeten való részvétel. A szinten tartó és a vizsgalövészet ugyanazon a napon nem hajtható végre. A szinten tartó, valamint a vizsgalövészet végrehajtásához egyaránt a  vizsgalövészethez szükséges lőszermennyiség legalább háromszorosát kell a  lövő számára biztosítani. A vizsgalövészeten való részvétel feltétele az azt megelőző szinten tartó lövészet végrehajtása, amely előírás érvényre juttatásáért a lövészetet végrehajtó személy közvetlen elöljárója a felelős. 33. A könnygázgránát-vető szinten tartó és vizsgalövészet végrehajtásához egyaránt legalább a  vizsgalövészet lőszerszükségletének megfelelő lőszermennyiséget kell a lövő számára biztosítani. 34. A könnygázkézigránát-dobó szinten tartó és vizsgagyakorlat végrehajtásához egyaránt legalább a vizsgagyakorlat gránátszükségletének megfelelő gránátmennyiséget kell a dobó számára biztosítani. 35. Az ORFK és a területi szerv vezetője az általa kiadott lövészetek végrehajtásáról szóló lövészeti ütemtervben indokolt esetben az  állomány tagjainak szolgálati feladataira és beosztására tekintettel a  fentiekben előírtnál több vizsgafelkészítő, illetve szinten tartó lövészeti alkalmat és nagyobb lőszermennyiséget is elrendelhet. 36. Az ORFK és a  területi szerv vezetője saját állománya vonatkozásában, illetve a helyi szerv állománya tekintetében az irányítást ellátó rendőr-főkapitányság vezetője a magasabb szintű fegyverkezelői ismereteket, valamint lőkészséget igénylő szolgálati feladatot és beosztást betöltő személyeknél a  Lövészeti Szabályzat szerint meghatározott vizsgalövészet helyett más, magasabb szintű követelményeket támasztó vizsgalövészet végrehajtását is elrendelheti, amely az adott szolgálati feladat és beosztás ellátásának, betöltésének feltételeként határozható meg. 37. A Lövészeti Szabályzat alapján meghatározott vizsgalövészet helyett más, magasabb szintű követelményeket támasztó vizsgalövészet elrendelése kizárólag a ROKK szakmai iránymutatásának megfelelően és – az ORFK, valamint a KR kivételével – a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes jóváhagyásával történhet. 38. A vizsgalövészetek értékeléseit és eredményeinek meghatározását a Módszertani Leírás tartalmazza. 39. A sikertelennek számító, „nem megfelelő” értékelési eredményt kapott vizsgalövészetet – annak évében, de legkésőbb 30 napon belül – a lövővel meg kell ismételtetni. A megismételt vizsgalövészet (a továbbiakban: pótvizsgalövészet) nem hajtható végre a sikertelen vizsgalövészet végrehajtásának napján. A pótvizsgalövészeten a vizsgalövészet azon vizsgalőgyakorlatát kell megismételnie a lövőnek, amelyet sikertelenül hajtott végre. 40. A pótvizsgalövészet végrehajtásához a  vizsgalövészethez előírt lőszermennyiség legalább háromszorosát kell biztosítani. Könnygázgránátvető pótvizsgalövészet és könnygázkézigránát-dobó pótvizsga esetén legalább a vizsgalövészethez, vizsgagyakorlathoz előírtnak megfelelő gránátmennyiség biztosítása szükséges. 41. A pótvizsgalövészetet sikertelen eredménnyel teljesítő részére lövészeti utánképzést kell elrendelni. 42. A lövészeti utánképzésen részt vevő személy felzárkóztató lőkiképzési foglalkozáson vesz részt, amelynek során a vizsgalövészet sikertelenül teljesített vizsgalőgyakorlatának ismételt végrehajtásával utóvizsgalövészetet hajt végre. 43. A lövészeti utánképzés végrehajtásához a  vizsgalövészethez előírt lőszermennyiség legalább háromszorosát kell biztosítani. Könnygázgránátvető lövészeti utánképzés és könnygázkézigránát-dobó utóképzés esetén legalább a vizsgalövészethez, vizsgagyakorlathoz előírtnak megfelelő gránátmennyiség biztosítása szükséges. 44. A szolgálati elöljáró köteles intézkedni az utóvizsgalövészetet sikertelen értékelési eredménnyel végrehajtó, valamint a vizsgalövészetet a Lövészeti Szabályzatban meghatározott időpontig nem teljesítő személy fegyverzeti szakanyag felvételi jogosultságának, illetve a  szolgálati lőfegyver és lőszer egyéni tárolására vonatkozó engedélyének visszavonásáról. 45. A fegyverzeti szakanyag felvételi jogosultság, illetve a  szolgálati lőfegyver és lőszer egyéni tárolására vonatkozó engedély visszavonása azon fegyverzeti szakanyagra, illetve lőfegyverre és lőszerre vonatkozik, amelynek tekintetében a  vizsgalövészet sikertelen értékelési eredménnyel került végrehajtásra, vagy amelynek tekintetében a  Lövészeti Szabályzatban meghatározott időpontig a vizsgalövészet nem került végrehajtásra. 46. A fegyverzeti szakanyag felvételi jogosultság, illetve a  szolgálati lőfegyver és lőszer egyéni tárolására vonatkozó engedély a  vizsgalövészet sikeres – „legalább átlag alatti” – értékelési eredménnyel történő teljesítését követően adható meg újra, amelynek végrehajtásához a szolgálati elöljáró, szükség esetén a lövészetvezető fegyvert biztosít. 47. A vizsgalövészeteket minden év november 15-ig, a pót- és utóvizsgalövészeteket december 15-ig kell végrehajtani. 48. Az állomány azon tagja tekintetében, aki önhibájából nem jelenik meg a  számára előírt lövészeten, a  szolgálati elöljárónak minden esetben egyénileg kell vizsgálnia a távolmaradás okát, szükség esetén pedig kezdeményeznie kell fegyelmi felelősség vizsgálatát. 5. Vezetői állomány vizsgalövészetének rendje 49. A vezetői állomány vizsgalövészetének rendje az  alábbi beosztást betöltő személyekre (a továbbiakban: vezetői állomány) terjed ki: a) az ORFK vonatkozásában az  országos rendőrfőkapitányra, az  országos rendőrfőkapitány-helyettesekre, a szolgálatvezetőkre, a hivatalvezetőre és a főosztályvezetőkre; b) a KR, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Nemzetközi Oktatási Központ és a  ROKK vonatkozásában a  parancsnokra, az  igazgatókra, a  parancsnokhelyettesekre és az igazgatóhelyettesekre; c) a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a  megyei rendőr-főkapitányságok vonatkozásában a rendőrfőkapitányra és a rendőrfőkapitány-helyettesekre. 50. A vezetői állomány vizsgalövészetét a ROKK szervezi, tervezi és hajtja végre saját objektumában. 51. Az érintett rendőri szerv humánigazgatási szolgálatának vezetője a  vezetői állomány adatait (név, rendfokozat, beosztás, szolgálati hely, elérhetőség, szolgálati maroklőfegyverének típusa) minden év december 1-jéig megküldi a ROKK igazgatójának, valamint a bekövetkezett személyi változásról tájékoztatja. 52. A ROKK igazgatója a  vezetői állomány vizsgalövészeteinek időpontjairól – egyeztetve a  szervekkel – tájékoztatást készít, és megküldi vagy felterjeszti az állományilletékes parancsnokoknak. 6. Átképzés 53. Átképző lőkiképzési foglalkozást kell végrehajtani az állomány azon tagja részére, aki olyan típusú pisztoly ellátásban részesült, amellyel korábban alaplövészetet nem hajtott végre. 54. Az átképző lőkiképzési foglalkozást – saját állományuk vonatkozásában – az ORFK és a területi szervek, a helyi szervek vonatkozásában az irányítást ellátó rendőr-főkapitányságok a ROKK szakmai iránymutatásának megfelelően tervezik, szervezik és hajtják végre. 55. Az átképző lőkiképzési foglalkozáshoz a részt vevő személy számára legalább 50 db lőszert kell biztosítani. III. FEJEZET LÖVÉSZET ALKALMÁVAL BETARTANDÓ RENDSZABÁLYOK 7. Általános biztonsági rendszabályok 56. A lövészet alkalmával irányadó rendszabályok (a továbbiakban: biztonsági rendszabályok) betartása a  lövészet helyszínén tartózkodó minden személy részére kötelező. 57. A lövészet során gondoskodni kell a biztonságos végrehajtás összes feltételéről, a lövészeti törzs tagjainak szakszerű felkészítéséről. 58. Lövészet kizárólag a Lövészeti Szabályzatban meghatározott egészségügyi biztosítás mellett hajtható végre. 59. A biztonsági rendszabályok ismerete nélkül lövészet megkezdését, lövészet során történő biztonsági rendszabály megsértése esetén a  lövészet további folytatását engedélyezni tilos. A  biztonsági rendszabályok ismeretével nem rendelkező, valamint a biztonsági rendszabályt megsértő személyt a lövészet végrehajtásából ki kell zárni. 60. Biztonsági rendszabály megsértése miatt megszakított lövészet végrehajtását teljesítetlennek, illetve sikertelennek kell tekinteni. 61. A lövészet végrehajtása alatt a  tüzelőállásban és annak közelében a  lövések okozta halláskárosodás, valamint az  esetleges szemsérülések elkerülése érdekében zajártalom elleni védőeszköz (fülvédő és/vagy füldugó) és lövész-szemüveg viselése kötelező. A  lövészetvezető határozza meg a  lőgyakorlat jellegétől függően, hogy a tüzelőálláson kívül tartózkodóknak mekkora távolságon belül kell a védőeszközöket viselniük. 62. Optikai irányzékkal – céltávcsővel – végrehajtott távcsöves puska lövészet, valamint könnygázgránátvető lövészet és könnygázkézigránát-dobó gyakorlat során a lövő számára lövész-szemüveg viselése nem kötelező. 63. A lőtér személyek által megközelíthető határainál, a bevezető (betorkolló) gyalogutaknál, az útkereszteződéseknél, erdőátvágásoknál, mezei és közutaknál „VIGYÁZZ! ÉLESLÖVÉSZET! ÁTJÁRÁS ÉS ÁTHALADÁS TILOS!” feliratú, jól látható táblákat kell elhelyezni. A  táblák kihelyezése a  lőtér zárásával (területátvizsgálással) egy időben, beszedése pedig a lövészet befejeztével történik. 64. A lőtér közelében lévő lakott településeken – a helyi önkormányzatokon keresztül – ismertetni kell a lőtér lövészet végrehajtásához szükséges zárásának jeleit, jelzéseit, valamint az engedély nélküli behatolás veszélyeit. 65. A lövészet végrehajtásához szükséges zárásról a lőtér környezetében élő lakosságot és az érintett szerveket – a helyi önkormányzatokon keresztül – a lövészet előtt legalább egy héttel értesíteni kell. 66. A lőtérre történő illetéktelen behatolás megakadályozása érdekében a  lövészet kezdete előtt legalább – a  lőtér jellegétől és kiterjedésétől függően – 1–2 órával átvizsgálást, majd azzal egyidejűleg biztonsági őrséggel zárást kell végrehajtani. 67. Lövészet alkalmával, a  lőtéren ki kell jelölni a  lőirányt, valamint azokat a  biztonsági szögeket, amelyeken belül a lövőnek a lőgyakorlat végrehajtása során fegyverének csövét tartania kell. 68. Amennyiben a lőgyakorlat a Magyar Honvédség kezelésében lévő lőtéren, illetve gyakorlótéren kerül végrehajtásra, úgy az ott meghatározott szabályok és utasítások szerint kell a lövészetet lefolytatni. Ebben az esetben a lövészet(lőgyakorlat) vezetőnek a  lőgyakorlat megkezdése előtt szükséges az  adott lőtérre vonatkozó egyedi szabályokat az állománnyal ismertetni, továbbá ellenőrizni, hogy a lövők ismerik-e a rájuk vonatkozó rendszabályokat. 69. A lőgyakorlat során, a  lőtér területén szigorú lőtérfegyelmet kell megkövetelni, azokat, akik azt nem tartják be, a végrehajtásból ki kell zárni, és a lőtérről el kell távolítani. 70. A lövészetet végrehajtó állomány a  lövészet és a  lőtéren való tartózkodás ideje alatt beosztásra és rendfokozatra tekintet nélkül köteles a  lövészet- (lőgyakorlat) vezető lövészettel és lőtérfegyelemmel kapcsolatos utasításait, rendelkezéseit végrehajtani, a biztonsági rendszabályokat betartani. 8. Tiltó rendszabályok 71. A lövészet alkalmával tilos: a) fedezék mögül végrehajtott tüzeléskor a fegyver mozgó alkatrészét a fedezékhez támasztani; b) mozgó gépjárműből végrehajtott lőgyakorlatnál az ajtó biztosítása (lezárása) nélkül tüzelést folytatni; c) a fegyvert – függetlenül attól, hogy töltve van-e vagy nincs – emberre irányítani, kivéve a töltetlen fegyvert lövészet- (lőgyakorlat) vezető, vagy általa kijelölt foglalkozásvezető által tartott fegyverkezelési szárazgyakorlás végrehajtása során; d) lőszert (gránátot) kiadni, fegyvert tölteni (töltött tárat fegyverbe helyezni, fegyvert csőre tölteni) és lövést leadni a lövészet- (lőgyakorlat) vezető engedélye nélkül; e) ittas vagy bódult állapotban a lőtér területén tartózkodni; f ) fegyvert őrizet nélkül hagyni, más személynek átadni, illetve más személytől átvenni a lövészet- (lőgyakorlat) vezető engedélye nélkül; g) a meghatározott lőirányon kívül más irányba lőni, és a  fegyver csövét a  kijelölt iránytól – biztonsági szögből – elfordítani; h) olyan fegyverrel lőni, melynek csövébe idegen anyag került; i) hibás vagy az adott lőtéren tiltott lőszerrel, fegyverrel lőni; j) lövést leadni a  tűzmegnyitási hely átlépése előtt, illetve a  tűzbeszüntetési hely átlépése után, valamint ha a célterületen vagy a veszélyességi területen emberek, állatok vagy járművek jelennek meg; k) lőni, ha a lövedékek a veszélyességi területen kívül csapódnak be, az összeköttetés megszakad a biztonsági őrökkel vagy a lövedéktől tűz keletkezett; l) lövést leadni a „TŰZ!” vezényszó (jelzés) előtt, valamint tüzelést folytatni a „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszó (jelzés) után; m) a biztonsági őröket a felállítási helyükről – a lövészetvezető engedélye és a biztonsági őrség parancsnokának jelenléte nélkül – elküldeni, más feladattal megbízni, leváltani. 9. Módszertani biztonsági rendszabályok 72. A lövészet végrehajtására megjelent állomány fegyvereinek töltetlenségéről a  lövészet kezdetekor a  lőtérre való megérkezést követően, továbbá a lövészet befejezésekor a lőtérről való távozás előtt a lövészet- (lőgyakorlat) vezető fegyvervizsga keretében köteles meggyőződni. 73. A fegyver töltetlenségéről az alábbi esetekben kell meggyőződni: a) fegyver átvételekor és átadásakor; b) lőkiképzési foglalkozás, lövészet megkezdésekor és befejezésekor; c) lőgyakorlat befejezésekor a lőgyakorlat helyszínének – a lőpálya – elhagyása előtt; d) fegyver szétszerelése (részleges szét- és összeszerelés) előtt és után; e) fegyver karbantartása előtt és után. 74. A fegyver töltetlenségének vizsgálatát (a fegyvervizsgát), illetve a fegyver ürítését sorrendben a következők szerint kell végezni: a) a fegyver csőtorkolatát a lövedékfogó felé, illetve biztonságos (semleges) irányba kell tartani; b) a tárat (hevedert) ki kell venni a fegyverből; c) a szánszerkezetet (zárat) ütközésig hátra kell húzni; d) a szánszerkezet (zár) hátsó helyzetben való megtartása mellett meg kell vizsgálni a töltényűrt és a tár helyét, annak érdekében, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy a fegyverben nincs-e lőszer; e) a szánszerkezetet (zárat) előre kell engedni; f ) a fegyver elsütőszerkezetét az elsütőbillentyű elhúzásával feszteleníteni kell. 75. A fegyver töltetlenségének ellenőrzése, a  fegyvervizsga, illetve az ürítés végrehajtása során a  fegyver csőtorkolata előtt senki sem tartózkodhat. 76. A lőgyakorlat végrehajtása során a  lövő az  elsütőbillentyűhöz csak közvetlenül a  lövés leadása előtt érhet hozzá, egyébként az ujja jól láthatóan a sátorvason kívül, a fegyver tokrészén vagy szánszerkezetén kell, hogy elhelyezkedjen. 77. A lőgyakorlat végrehajtása alatt a lövő kizárólag a részére kiosztott lőszert, pirotechnikai eszközt tarthatja magánál, melyek sértetlen és hibátlan állapotáról az átvételt követően haladéktalanul meg kell győződnie. A kiosztott lőszer vonatkozásában meg kell vizsgálnia, hogy az az adott fegyverfajtába való lőszer-e, illetve nem sérült-e (csappantyú ép-e, lövedékrész vagy hüvelyrész nincs-e eldeformálódva, töltényhüvely nem repedt-e, a  hüvelyben a  lövedék rögzítése és a csappantyú illeszkedése szabályos-e). Rendellenesség észlelése esetén, jelenti a lövészet- (lőgyakorlat) vezetőnek, aki intézkedik a nem megfelelő lőszer vagy pirotechnikai eszköz kicserélésére. 78. A lövők részére a  lőszerek kiadását, tárazását a  lőgyakorlatra történő felkészülés rendjének megfelelően a  lövészet (lőgyakorlat) vezető utasításai szerint kell végrehajtani. 79. Lövészet alkalmával a  fegyvert tölteni – a  töltött tárat fegyverbe helyezni, a  fegyvert csőre tölteni – kizárólag a lőgyakorlat-vezető utasítására, a tüzelőállásban, illetve a tűzmegnyitási helyen szabad. 80. A tüzelés közben előforduló fegyverakadályt – az alaplőgyakorlaton előforduló akadály kivételével – a lövő köteles önállóan elhárítani a  lőgyakorlat végrehajtásához rendelkezésre álló időtartam alatt, a  biztonsági rendszabályok betartása mellett. Amennyiben az  alaplőgyakorlat végrehajtása közben jelentkezik fegyverakadály, úgy ezt a  lövő egyik kezének feltartásával és „akadály” szóval jelenti a lőgyakorlat-vezetőnek, aki ezt követően intézkedik a további teendőkre. 81. A lőgyakorlat végrehajtása közben a) a lövő közvetlen közelében, a tüzelőállásban, a tűzmegnyitási helyen, a lővonalon, a tűzbeszüntetési helyen csak a lőgyakorlat-vezető; b) a tüzelőállás, a  tűzmegnyitási hely, a  lővonal és a  felkészülési hely között a  lőgyakorlat-vezetőn kívül a lövészetvezető, az ellenőrző személy és a lövő elöljárója tartózkodhat. 82. A lövészetet végrehajtó állomány a lövészet során, a lőtéren fegyvereiket töltetlen (ürített) állapotban – a biztonsági zóna és a  lőpálya kivételével, illetve, ha a  lövészetvezető másként nem rendelkezik – az  alábbiak szerint viselheti, hordhatja: a) pisztoly hordtokban, üres tárnyílással; b) géppisztoly üres tárnyílással – a lövészetvezető által meghatározott – a szolgálati tevékenység során alkalmazott viselési módban; c) gépkarabély üres tárnyílással – behajtható válltámasz esetén kihajtott válltámasszal – csőtorkolattal felfelé, hordszíjjal vállon („szíjra”) helyzetben; d) puska – kivehető tárral rendelkező típus esetén, üres tárnyílással – csőtorkolattal felfelé, hordszíjjal vállon („szíjra”) helyzetben vagy kézben tartva; e) géppuska – hevedertár (rakasz) nélkül – csőtorkolattal felfelé, hordhevederrel vállon („szíjra”) helyzetben, illetve a lövészetvezető engedélyével, csőfogantyúnál fogva kézben vagy óvótokban; f ) könnygázgránátvetők (RWGL-3) üres tárnyílással a  szolgálat tevékenység során meghatározott viselési módban, hordszíjjal vállon. 83. Lövészet alkalmával a lőtér egész területén a) töltetlen pisztolyt a hordtokból elővenni – a biztonsági zóna kivételével – kizárólag a lövészet- (lőgyakorlat) vezető engedélyével szabad; b) töltött pisztolyt hordtokból elővenni kizárólag a lőgyakorlat végrehajtása során és csak a lőgyakorlat-vezető utasítására szabad; c) fegyvert tölteni (töltött tárat fegyverbe helyezni, csőre tölteni) kizárólag a lőgyakorlat végrehajtása során és csak a lőgyakorlat-vezető utasítására szabad; d) tárba, hevederbe lőszert tölteni (tárazni, hevederezni) csak a  lövészet- (lőgyakorlat) vezető engedélyével, az általa meghatározott időben és helyen szabad. 84. A különböző fegyverekkel fémcélokra történő lövés(ek) leadása az  alábbi távolságokból és lőszerek használatával történhet: a) pisztolylőszer esetén legkevesebb 10 méter távolságból és kizárólag „lágy köpenyes” ólommagvas lövedékkel vagy ólomlövedékkel; b) puskalőszer esetén legkevesebb 50 méter távolságból és kizárólag ólommagvas lövedékkel vagy ólomlövedékkel; c) söréttöltetes sörétes lőszer esetén legkevesebb 10 méter távolságból és kizárólag ólom söréttöltettel; d) golyós sörétes lőszer (gyöngygolyó) esetén legkevesebb 40 méter távolságból és kizárólag ólom gyöngygolyóval. 10. Könnygázgránátvető lövészet és könnygázkézigránát-dobó gyakorlat során betartandó speciális biztonsági rendszabályok 85. A könnygázgránátvető lövészet és a  könnygázkézigránát-dobó gyakorlat végrehajtása során alkalmazott könnygázgránát és könnygázkézigránát (a továbbiakban: gránát) kezelése, használata során fokozott figyelemmel kell lenni, mert azok tűz- és robbanásveszélyes anyagokat tartalmaznak. 86. A gránátok használatára kijelölt személynek pontosan ismernie kell annak: a) szerkezeti felépítését; b) technikai jellemzőit; c) tulajdonságait; d) működését; e) működtetésének gyakorlati fogásait; f ) alkalmazásának, kezelésének, szállításának szabályait. 87. A könnygázgránátvető lövészet és a könnygázkézigránát-dobó gyakorlat végrehajtásánál a) a tűzveszélyre figyelemmel figyelembe kell venni a környező terepviszonyokat, a terepen található természetes és mesterséges tárgyakat; b) a tüzelőállásban – dobóhelyen – és annak közelében gázálarc, valamint hallásvédő (füldugó) eszköz használata kötelező; c) a lövészetvezető határozza meg a gránát működési jellemzőitől függően, hogy a tüzelőálláson (dobóhelyen) kívül tartózkodóknak mekkora távolságon belül kell gázálarcot, valamint hallásvédőt viselniük; d) ügyelni kell arra, hogy a gránát alkalmazása következtében fellépő ingerlő gáz hatása a lőtér környezetében tartózkodó polgári lakosságot ne érje. 88. A könnygázgránátvető lövészet és a  könnygázkézigránát-dobó gyakorlat után mindenkor át kell vizsgálni az alkalmazás területét, hogy lappangó tűzgóc ne maradjon. 89. El nem működött vagy be nem indult gránát ismételt indítása tilos. 90. Tilos a rendszeresített gránátot a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni, továbbá szétszerelni. 11. Környezetvédelmi rendszabályok 91. A lövészet vezetője a  tervezés időszakában figyelembe veszi, hogy a  tevékenység milyen elkerülhetetlen környezetkárosodást okozhat, és ezzel összefüggésben milyen rendszabályokat kell foganatosítani a  várhatóan keletkezett károk és környezetszennyezés megakadályozására, csökkentésére. 92. A lőterek területén a  kijelölt utakat, árkokat, fedezékeket, mellvédeket, a  mozgópályák töltéseit a  talaj káros szennyezése nélkül olyan használható, jó állapotban kell tartani, hogy azok rendeltetésszerű használata szélsőséges időjárási viszonyok esetén is biztosítható legyen. 93. A lövészetek közben és azok befejezése után gondoskodni kell a visszamaradt hulladék eltávolításáról. 94. A megsértett talajfelszín eredeti állapotát vissza kell állítani. 95. A foglalkozási helyek előkészítésével, berendezésével, periodikus váltásával meg kell akadályozni, hogy a  talaj károsodjon. 96. Nagy gondot kell fordítani a talaj üzem- és kenőanyagokkal történő szennyezésének elkerülésére. 97. A különböző létesítmények, műtárgyak, berendezések, vizek, kutak védőterületein (legalább 20 méter) belül olyan karbantartást folytatni, mely ivóvízszennyezéshez vezet, szigorúan tilos. 98. A tűzvédelemre, tűzoltásra vonatkozó szabályokat következetesen be kell tartani. 99. Lakott helységek közelében végrehajtott feladatok során kerülni kell az indokolatlan zajkeltő tevékenységeket, a gáz-, köd-, füstképző anyagok használatát. 100. A feladatok végrehajtását követően az  igénybe vett területeket a  lőgyakorlat résztvevői csak akkor hagyhatják el, ha meggyőződtek, hogy tevékenységükből eredően nem áll fenn tűz vagy szennyezés lehetősége. 101. A lövészetvezetőnek gondoskodnia kell a  keletkezett károk felszámolásáról és a  környezet eredeti állapotának visszaállításáról. IV. FEJEZET A LÖVÉSZET IRÁNYÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 12. A lövészeti törzs 102. A lövészet irányítását, végrehajtásának biztosítását, segítését a lövészeti törzs végzi. 103. Lövészet során lövészeti törzset kell kijelölni, amelynek tagjai: a) a lövészetvezető; b) a lőgyakorlat-vezető; c) a lőtérügyeletes; d) a biztonsági őrség parancsnoka; e) a biztonsági őrök; f ) a figyelő; g) a lőszeres; h) a fegyvertechnikus; i) az egészségügyi személyzet; j) az írnok. 104. A lövészeti törzset a  fegyvertechnikus, az  egészségügyi személyzet – orvos, mentőtiszt, ápoló, egészségügyi asszisztens vonatkozásában – és az írnok kivételével csak az állomány tagjai közül lehet kijelölni. 105. Amennyiben a lőtér kialakítása, a lőtérre vonatkozó előírások, valamint a lövészet jellege és a lövészeten megjelent állomány létszáma, irányíthatósága nem indokolja, úgy a  lövészet végrehajtása során a  lövészeti törzs tagjai közül elegendő a lövészet- (lőgyakorlat) vezető, valamint az egészségügyi személyzet kijelölése. 13. A lövészetvezető 106. A lövészetvezető alárendeltségébe tartoznak a lövészeti törzs tagjai, valamint a lövészet időtartama alatt, a lövészet végrehajtására megjelent és a lőteret kiszolgáló teljes személyi állomány. 107. A lövészetvezető felelős az alárendeltségébe tartozó lövészeti törzs tagjainak, a lövészet végrehajtására megjelent és a  lőteret kiszolgáló teljes személyi állomány Lövészeti Szabályzat szerinti tevékenységéért, valamint a végrehajtott lövészetre vonatkozó követelmények és szabályok, továbbá a lőtérre előírt munka- és tűzvédelmi előírások, biztonsági rendszabályok betartásáért. 108. Lövészetvezető az  állomány azon tagja lehet, aki a  ROKK vagy jogelődje által kiállított lőkiképzői szakoktatói végzettséggel rendelkezik. 109. A lövészetvezető a lövészet megkezdés előtt köteles: a) ellenőrizni a lövészet személyi, anyagi és technikai biztosításának előkészületeit; b) a lőtérre történő kiérkezést követően intézkedni a  fegyvervizsga, eligazítás és előkészítő foglalkozások megtartására; c) intézkedni a biztonsági őrök felvezetésével, majd a lőtér berendezésével kapcsolatban; d) ellenőrizni a  híradó és jelző eszközöket, valamint a  lőtér technikai berendezéseit, szükség esetén a  hibákat elhárítani; e) utasítást (engedélyt) adni a lövészet megkezdésére. 110. A lövészetvezető a lövészet alatt köteles: a) ellenőrizni a lőgyakorlat-vezetők tevékenységét, a lövészet biztonságát és a szabályos végrehajtás rendjét; b) figyelemmel kísérni a lőelőkészítő foglalkozások végrehajtását, az állomány felkészültségét; c) rendkívüli esemény esetén kiadni a  „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszót vagy jelet és intézkedni a  lövészet biztonságát zavaró körülmények megszüntetésére. 111. A lövészetvezető a lövészet végrehajtása után köteles: a) a lövészet befejezése után parancsot adni a biztonsági őrök bevonására; b) ellenőrizni a fegyverek, lőszer és egyéb anyagok meglétét, elszállítását; c) intézkedni a fegyvervizsga megtartásáról; d) gondoskodni a lőtér tisztán, rendezetten történő átadásáról; e) engedélyt adni az állománynak a lőtér elhagyására. 14. A lőgyakorlat-vezető 112. A lőgyakorlat-vezető (dobógyakorlat-vezető) a  lövészetvezető alárendeltségébe tartozik. A  lőgyakorlat-vezető alárendeltségébe tartozik a  lőszeres és az  írnok, valamint a  lőgyakorlatot (dobógyakorlatot) végrehajtó és a lőtérszektort (lőpályát, dobópályát) kiszolgáló személyi állomány. 113. Lőgyakorlat-vezetőt – dobógyakorlat-vezetőt – minden lőtérszektoron (lőpályán, dobópályán) folytatott lőgyakorlatra (dobógyakorlatra) ki kell jelölni. 114. Amennyiben a  lövészet a  lőtér csak egy lőtérszektorán kerül végrehajtásra, úgy a  lőgyakorlat-vezető egyben a lövészetvezető feladatait is végzi, valamint elláthatja a lőtérügyeletes tevékenységét is. 115. A lőgyakorlat-vezető felelős az adott lőtérszakaszon a biztonságért, a rendért, a lőgyakorlat (dobógyakorlat) szabályos végrehajtásáért, levezetéséért. 116. Lőgyakorlat-vezető (dobógyakorlat-vezető) az  állomány azon tagja lehet, aki a  ROKK vagy jogelődje által kiállított lőkiképzői szakoktatói végzettséggel rendelkezik. 117. Pisztollyal végrehajtott lőgyakorlat esetén lőgyakorlat-vezető az  állomány azon tagja is lehet, aki a  ROKK vagy jogelődje által kiállított lőkiképzői segédoktatói végzettséggel rendelkezik. 118. A lőgyakorlat-vezető a lőgyakorlat (dobógyakorlat) megkezdése előtt köteles: a) ellenőrizni a lőgyakorlat (dobógyakorlat) előtt a végrehajtásához szükséges híradó, jelző, célmozgató és egyéb berendezések, eszközök működőképességét; b) irányítani a célok elhelyezésének, a lőtérszakasz berendezésének munkálatait; c) kijelölni a lőszeres tartózkodási helyét (lőszer-felvételező helyet) és meghatározni a lőszer (gránát) kiosztásának rendjét. 119. A lőgyakorlat-vezető a lőgyakorlat (dobógyakorlat) alatt köteles: a) vezetni a lőgyakorlatot (dobógyakorlatot) a Lövészeti Szabályzat előírásai szerint; b) veszély vagy rendkívüli esemény esetén azonnal leállítani a  lőgyakorlatot (dobógyakorlatot) és jelenteni a lövészetvezetőnek; c) irányítani és ellenőrizni a lőszeres és az írnok tevékenységét; d) ellenőrizni és kiértékelni a célokon elért találatokat. 120. A lőgyakorlat-vezető a lőgyakorlat (dobógyakorlat) végrehajtása után köteles: a) megszervezni a töltényhüvelyek (felhasznált gránátok) összegyűjtését; b) gondoskodni a  célok, technikai eszközök elszállításáról, a  használt lőtérterület tisztán, rendezetten történő átadásáról; c) a lőgyakorlat (dobógyakorlat) befejezése után jelentést tenni a lövészetvezetőnek; d) kitölteni a lőtérnaplót. 15. A lőtérügyeletes 121. A lőtérügyeletes a  lövészetvezető alárendeltségébe tartozik, felelős a  lövészet időtartamában a  lőtér rendjéért és a biztonsági rendszabályok megtartásáért. 122. A lőtérügyeletes alárendeltségébe tartozik a biztonsági őrség parancsnoka, a figyelő és a fegyvertechnikus. 123. A lőtérügyeletes a lövészet megkezdése előtt köteles: a) utasítást adni a biztonsági őrség parancsnokának a lőtér biztonsági területének megvizsgálására és lezárására, valamint a figyelőnek a figyelőhely elfoglalására; b) kijelölni a fegyvertechnikus és a biztonsági őrség parancsnokának tartózkodási helyét; c) jelenteni a lövészetvezetőnek a lőtér biztonságos előkészítését a lőgyakorlat végrehajtásához. 124. A lőtérügyeletes a lövészet alatt köteles: a) folyamatosan ellenőrizni a  lövészetre vonatkozó szabályok és a  lőtérfegyelem megtartását, továbbá figyelemmel kíséri a lövészeti törzs tevékenységét; b) megállapítani a lőtérszakaszok készenlétét (tüzeléshez, tüzelés befejezéséhez). 125. A lőtérügyeletes a lövészet után köteles: a) a lövészetvezető engedélyével parancsot adni a biztonsági őrök bevonására; b) meghallgatni a biztonsági őrség parancsnokának jelentését az őrök bevonásáról és szolgálatuk végrehajtásáról. 16. A biztonsági őrség parancsnoka 126. A biztonsági őrség parancsnokát abban az  esetben szükséges kijelölni, amennyiben a  lőteret – sajátosságaira figyelemmel – a lövészet biztonságos végrehajtásához biztonsági őrséggel le kell zárni. 127. A biztonsági őrség parancsnoka (biztonsági őrparancsnok) a  lőtérügyeletes közvetlen alárendeltségébe tartozik. Alárendeltségébe tartoznak a biztonsági őrök. Ismernie kell az őrhelyek elhelyezkedését, a biztonsági őrök felvezetési útvonalát, a lőtér és biztonsági terület határait. 128. A biztonsági őrség parancsnoka felelős a  biztonsági őrség tagjainak felkészültségéért, felállításáért, szolgálatuk szabályszerű ellátásáért. 129. A biztonsági őrség parancsnoka a lövészet előtt köteles: a) felvezetni a meghatározott útvonalakon a biztonsági őröket; b) intézkedni a lőtér biztonsági területének átvizsgálására; c) jelenteni a lőtér átvizsgálását, lezárását a lőtérügyeletesnek. 130. A biztonsági őrség parancsnoka a lövészet alatt köteles: a) ellenőrizni a biztonsági őrök szolgálatellátását; b) folyamatos kapcsolatot tartani a  biztonsági őrökkel, figyelni azok jelzéseit, az  előfordult rendellenességet azonnal jelenteni a lőtérügyeletesnek. 131. A biztonsági őrség parancsnoka a lövészet után köteles: a) a lőtérügyeletes utasítására bevonni a biztonsági őröket; b) fogadni a biztonsági őrök jelentését; c) jelentést tenni a lőtérügyeletesnek a biztonsági őrök bevonásának megtörténtéről, a szolgálat tapasztalatairól. 17. A biztonsági őrök 132. A biztonsági őrök a biztonsági őrség parancsnokának közvetlen alárendeltségébe tartoznak. 133. A lőtér és az őrhely sajátosságainak megfelelően őrhelyenként 1 vagy 2 fő biztonsági őrt kell kijelölni. 134. A biztonsági őrök öltözetét, felszerelését, fegyverzetét az időjárásnak és a lőtérokmányokban előírtaknak megfelelően a lövészetvezető határozza meg. 135. A biztonsági őr felelős azért, hogy a felállítási helyéről belátható – a biztonsági őrparancsnok által meghatározott – területről emberek, járművek és állatok a lőtérre és annak biztonsági területére ne lépjenek be. 136. A biztonsági őröket el kell látni a  biztonsági őrparancsnokkal való összeköttetés fenntartása érdekében híradó eszközzel (rádió adó-vevő készülék, távbeszélő stb.), kézi távcsővel, szükség esetén jelzőrakétával. 137. A biztonsági őrök részére lőszert kiadni tilos. 138. A biztonsági őrök a lövészet előtt kötelesek: a) a biztonsági őrparancsnok utasításai szerint átvizsgálni a  részükre meghatározott biztonsági körzetet, és eltávolítani az ott tartózkodó személyeket, járműveket, állatokat; b) a saját biztonsági körzetük átvizsgálása után jelentést tenni a biztonsági őrparancsnoknak a feladat elvégzéséről. 139. A biztonsági őrök a lövészet alatt kötelesek: a) állandó megfigyelés alatt tartani a részükre kijelölt biztonsági körzetet; b) megakadályozni emberek, állatok, járművek lőtérre történő belépését; c) az esetleges belépést azonnal jelenteni a  biztonsági őrség parancsnokának, és haladéktalanul leadni a meghatározott jelzést. 140. A biztonsági őrök a lövészet után kötelesek a biztonsági őrparancsnok utasítására bevonulni, a szolgálat eseményeit, tapasztalatait jelenteni, és leadni a részükre kiadott eszközöket. 18. A figyelő 141. A figyelő a  lőtérügyeletes közvetlen alárendeltségébe tartozik, tartózkodási helye a  lőtéren kijelölt figyelőponton vagy a meghatározott lőtérszektorban van. 142. A figyelő felelős a lőtérterület és a lőtér feletti légtér folyamatos figyeléséért. 143. A figyelő felszerelése az  összeköttetés fenntartásához szükséges híradó eszközökből (rádió adó-vevő készülék, távbeszélő stb.), kézi távcsőből, esetleg jelzőrakétából áll. 144. A figyelő a lövészet előtt és alatt köteles haladéktalanul jelenteni, ha: a) a veszélyességi területen személyeket, állatokat vagy járműveket észlel; b) a biztonsági őr által adott veszélyjelzést figyel meg; c) a lőtér területén (veszélyességi területen) tűz keletkezik; d) a lövedékek a  veszélyességi terület határain kívül, illetve a  biztonsági őrök közvetlen közelében történő becsapódásait észleli; e) a lőtérre elöljáró érkezik. 19. A lőszeres 145. A lőszeres a lőgyakorlat-vezető (dobógyakorlat-vezető) közvetlen alárendeltségébe tartozik. 146. A lőszeres felelős a lőszerek és a pirotechnikai eszközök tárolásáért és kiosztásáért. 147. A lőszeres a  lövészet előtt köteles a  lövészetvezető eligazítása alapján átvenni a  szükséges mennyiségű lőszert, gránátot. 148. A lőszeres a lövészet alatt köteles: a) a lőszer, gránát kiosztása előtt ellenőrizni azok épségét; b) kiosztani a lőszert, gránátot; c) a fel nem használt lőszert, gránátot, valamint az összegyűjtött hüvelyeket beszedni; d) a lőgyakorlat-vezető külön utasítására a géppuska lőgyakorlat végrehajtásához szükséges lőszermennyiséget a  fegyver kezelőivel behevedereztetni, a  hevedereket a  rakaszokba elhelyeztetni, és a  töltött rakaszokat a lőszer-felvételező helyen tárolni. 149. A lőszeres a  lövészet után köteles a  fel nem használt lőszerrel és gránáttal, valamint az  összegyűjtött hüvellyel elszámolni a lövészetvezető által meghatározottak szerint. 20. Az írnok 150. Az írnok a lőgyakorlat-vezető közvetlen alárendeltségébe tartozik. 151. Az írnok köteles: a) vezetni a lövők névsorát és feljegyezni eredményeiket; b) szükség esetén a lövészet befejezését követően elkészíteni az eredmények összesítését. 21. Az egészségügyi személyzet 152. Egészségügyi személyzet lehet: a) az orvos, a mentőtiszt, az ápoló vagy az egészségügyi asszisztens, b) az állomány azon tagja, aki a Police Medic tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) elvégezte és a Police Medic szinten tartó tanfolyamon 1 évnél nem régebben részt vett, kivéve, ha a tanfolyamot 1 éven belül végezte el (a továbbiakban: Police Medic rendészeti sérültellátó). 153. Az egészségügyi személyzet a lövészetvezető közvetlen alárendeltségébe tartozik. 154. Az egészségügyi személyzet feladata a  lövészet egészségügyi biztosítása, a  lövészetben részt vevő állomány egészségügyi ellátása. 155. Az orvos, a  mentőtiszt, az  ápoló és az  egészségügyi asszisztens tartózkodási helye a  lövészetvezető által kijelölt elsősegélynyújtó-hely. A  Police Medic rendészeti sérültellátó tartózkodási helyét – személyére vonatkozó egyéb tevékenységére tekintettel – a lövészetvezető külön határozza meg. 156. A lövészet egészségügyi biztosítására vonatkozó előírások szerint a) a maroklőfegyverrel, valamint a  géppisztollyal végrehajtott lövészet egészségügyi biztosítását orvos, mentőtiszt, ápoló vagy egészségügyi asszisztens, valamint Police Medic rendészeti sérültellátó végezheti; b) az a) alpontban nem nevesített lövészet végrehajtásának egészségügyi biztosítását kizárólag orvos, mentőtiszt, ápoló vagy egészségügyi asszisztens láthatja el; c) az egészségügyi személyzet tevékenységét is ellátó lövészetet végrehajtó személy, lőgyakorlat-vezető, lövészetvezető egyedül nem végezheti a lövészet egészségügyi biztosítását. 157. Az egészségügyi személyzet felszerelése: a) az orvos, mentőtiszt, ápoló vagy egészségügyi asszisztens a  feladata ellátásához szükséges felszerelésről – a szakmai szabályoknak megfelelően – köteles gondoskodni; b) Police Medic rendészeti sérültellátó vonatkozásában a számára előírt hiánytalan és megfelelő tartalmú Police Medic rendészeti sérültellátó táska. 22. A fegyvertechnikus 158. A fegyvertechnikus a  fegyverzeti-technikai szakterület szakállományából kijelölt személy, aki megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik a lövészet során felelősségi körébe tartozó tevékenység ellátásához. 159. A fegyvertechnikus a lőtérügyeletes közvetlen alárendeltségébe tartozik. 160. A fegyvertechnikus felelős a lövészet alkalmával a fegyvereknél előforduló és a lövők által el nem végezhető helyszíni hibaelhárítások végrehajtásáért. 161. A fegyvertechnikus felszerelése a  fegyverek helyszíni javításához, illetve hibaelhárításához szükséges eszközökből, szerszámokból és javító alkatrészekből, valamint a szükségletnek megfelelő karbantartó anyagokból áll. 23. A lőtér berendezése, lőtérelemek 162. A Lövészeti Szabályzatban meghatározott lövészeteket csak állandó jellegű lőtéren lehet végrehajtani. 163. A Rendőrség által üzemeltetett lőtereken – a helyi viszonyok és sajátosságok figyelembevételével – ki kell dolgozni és jól látható helyen ki kell függeszteni a lőtérszabályzatot. 164. A lőtérszabályzat előírásai kiterjednek: a) a lőtér használatához szükséges igénylés rendjére; b) a biztonsági rendszabályokra; c) a lőtér, illetve a biztonsági területének átvizsgálásával, lezárásával kapcsolatos teendőkre; d) arra, hogy a lőtéren milyen típusú (jellegű) és űrméretű (kaliberjelű) fegyverrel, milyen lövészet hajtható végre; e) a lőtéren leadható lövések irányának (a továbbiakban: lőirány) meghatározására; f ) a tűz- és munkavédelmi szabályokra; g) a lőtérhez tartozó építmények, berendezések, eszközök épségét és működőképességét biztosító utasításokra; h) a lőtéren történő tartózkodás, mozgás szabályozására; i) a járművek tartózkodási, mozgási körzeteinek megjelölésére; j) a környezetvédelem érdekében meghatározott előírásokra; k) a lőtér átvételének, valamint igénybevételét követő átadásának és karbantartásának, rendbetételének szabályaira; l) a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén szükséges intézkedésekre; m) az egyéb, a lőtér működésére vonatkozó helyi szabályokra. 165. Lövészet alkalmával a lőtér – szükség szerint – az alábbi lőtérelemekből tevődik össze: a) lőtérszektor, amely a lőtér azon része, ahol a lőgyakorlat (dobógyakorlat) végrehajtásának helyszíne (lőpálya, dobópálya) kijelölésre kerül; b) lőpálya, a lőgyakorlat végrehajtásának helyszíne, ahol a lövő a lőgyakorlat során a lövéseket leadja, amelynek részeit magába foglaló teljes terület (a továbbiakban: lőpálya terület) határait mindenki számára jól látható és egyértelmű módon ki kell jelölni, ügyelve arra, hogy a  lőpálya terület határain belül kizárólag a  lövészet(lőgyakorlat) vezető által meghatározott személyek tartózkodhatnak, és amelynek részét képezi: ba) a tüzelőállás, bb) a tűzmegnyitási hely, bc) a lővonal, bd) a tűzbeszüntetési hely, be) a veszélyességi terület tüzelőállástól, tűzmegnyitási helytől, illetve lővonaltól a célterületig terjedő része, bf ) a célterület, bg) a lőgyakorlat biztonságos végrehatásához szükséges egyéb terület; c) dobópálya, a dobógyakorlat végrehajtásának helyszíne, ahol a dobó a gyakorlat során a dobásokat elvégzi, melynek területét (határait) mindenki számára jól látható és egyértelmű módon ki kell jelölni, és annak határain belül kizárólag a lövészet- (dobógyakorlat) vezető engedélyével szabad tartózkodni; d) felkészülési hely, ahol a  lövő (dobó) felkészül, majd ahonnan utasításra megindul a  lő- (dobó) gyakorlat végrehajtására, és amelyet a  tűzmegnyitási helytől, tüzelőállástól (lőállástól), dobóhelytől hátra – a  lőtér adottságaitól függően – 25 méter távolságra kell kijelölni (dobógyakorlatnál a használt gránát sajátosságaira figyelemmel ettől nagyobb távolság is meghatározható), jelölése nappal fehér zászlóval, éjjel fehér fénnyel történik; e) tűzmegnyitási hely (mozgásból végrehajtott lőgyakorlat esetén), ahonnan a  tüzelést meg lehet kezdeni, amelyből egy lőgyakorlathoz több is kijelölhető, és amelynek jelölése nappal piros zászlóval, éjjel piros fénnyel történik; f ) tűzbeszüntetési hely (mozgásból végrehajtott lőgyakorlat esetén), ahol a  tüzelés végrehajtása befejezésre kerül; g) tüzelőállás (lőállás), az a hely ahonnan a lövő az állóhelyből történő tüzelést végrehajtja; h) dobóhely, ahonnan a dobó a dobásokat elvégzi; i) lővonal, a lövő(k), tüzelőállás(ok) vonalát jelenti; j) dobóvonal, a dobó(k), dobóhely(ek) vonalát jelenti; k) lőszer-felvételező hely, ahol a lőszeres a lövészethez szükséges lőszereket (gránátokat) kiadja, amelyet – a lőtér adottságaitól függően – a felkészülési hely mögött legalább 15 méter távolságra kell berendezni, és amelynek jelölése nappal sárga zászlóval, éjjel sárga fénnyel történik; l) biztonsági zóna, ahol a  töltetlen pisztoly a  fegyvertokból önállóan elővehető, illetve a  fegyverekkel önálló szárazgyakorlás végezhető, amelyet el kell látni jól látható „BIZTONSÁGI ZÓNA” felirattal, és ki kell jelölni a biztonságos irányt, valamint a zóna határait, amelynek határain belül a meghatározott biztonságos irányba tartva kezelhető a fegyver, illetve végezhető szárazgyakorlás, és amelybe lőszert, vaktöltényt, oktató (puffer) töltényt, gránátot bevinni tilos; m) anyagkarbantartási hely, ahol a lövészet során az anyagkarbantartást kell végezni. Az anyagkarbantartó helyre lőszert, vaktöltényt, oktató (puffer) töltényt, gránátot bevinni tilos; n) elsősegélynyújtó-hely, a  lövészet egészségügyi biztosítását ellátó orvos, mentőtiszt, ápoló, egészségügyi asszisztens tartózkodási helye, jelölése nappal fehér alapon vöröskeresztes zászlóval, éjjel fehér fénnyel történik; o) várakozási hely, melyet a foglalkozás kezdete előtti, illetve befejezése utáni tartózkodás, várakozás céljára kell kialakítani – a  lőtér adottságaitól függően – a  tűzmegnyitási hely, illetve a  tüzelőállás(ok) mögött legalább 50 méter távolságban; p) parkolóhely a lőtérre érkező gépjárművek elhelyezésére; q) célterület, ahol a lőgyakorlat végrehajtásához tartozó célok elhelyezkednek; r) veszélyességi terület, a lövészet végrehajtása során leadott lövések lövedékei által elérhető terület, vagyis ahol a lövedékek becsapódásával – figyelemmel a meghatározott lőirányra, a lövedék röppályájára és gurulatára – számolni kell, és amelyet a lövészet alkalmával biztonságosan le kell zárni. 166. A lövészet alkalmával a  lőtér berendezését, a  lőtérelemek kijelölését – figyelemmel a  lőtérszabályzatra – a  helyi viszonyokra és sajátosságokra tekintettel, a lehetőségekhez mérten kell igazítani. 24. A lőgyakorlat vezényszavai 167. A lőgyakorlat alkalmával használt vezényszavak kiadását a lőgyakorlat-vezető végzi úgy, hogy azok elhangzását a lövő egyértelműen észlelhesse. 168. A lőgyakorlat végrehajtása során a  lövők tevékenységének meghatározására szolgáló vezényszavak sorrendiséget követve az alábbiak: a) a „TÖLTS ÉS KÉSZÜLJ FEL!” vezényszóra a  lövő fegyverét – a  lőgyakorlat eligazításában meghatározottak szerint – tölti és felveszi a lőgyakorlat kiinduló helyzetét, majd felkészül a végrehajtásra; b) a „FIGYELEM!” vezényszó jelzi, hogy a  lőgyakorlat kezdődik, és egyben figyelemfelhívás a  tüzelőállás (tűzmegnyitási hely) közelében, a lőtérszektorban tartózkodó minden jelenlévőnek; c) a „TŰZ!” vezényszót követően kezdheti meg a  lövő a  lőgyakorlat végrehajtását, a  lövések leadását; a „TŰZ!” vezényszó helyettesíthető a lőgyakorlat eligazításában meghatározott egyéb jelzéssel; d) a „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszót követően lövést leadni SZIGORÚAN TILOS; miután a  lövő befejezte a  lőgyakorlat végrehajtását – illetve a  lőgyakorlat végrehajtására meghatározott időtartam (időkorlátozás) letelt – a  lőgyakorlat-vezető kiadja a  „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszót; a  „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszó helyettesíthető a lőgyakorlat eligazításában meghatározott egyéb jelzéssel; a „TÜZET SZÜNTESS!” vezényszót kell azonnal kiadni, ha da) a lövő biztonsági rendszabályt sért, db) a lőtér veszélyességi területén ember, állat vagy jármű észlelhető, dc) egyéb olyan rendkívüli esemény következik be a  lőtéren, ami a  lőgyakorlat-vezető vagy a lövészetvezető megítélése szerint veszélyezteti a lőgyakorlat biztonságos végrehajtást; e) az „ÜRITS!” vezényszóra a lövőnek ürítenie kell fegyverét; f ) a „FEGYVERT VIZSGÁRA!” vezényszóra a  lövőnek ürített fegyverét jól ellenőrizhető módon be kell mutatnia a lőgyakorlat-vezetőnek; g) a „FEGYVERT TOKBA!” vezényszóra a  lövő pisztolyát a  hordtokba helyezi; a „FEGYVERT HORDHELYZETBE!” vezényszóra a lövő géppisztolyát, gépkarabélyát, puskáját, könnygázgránátvetőjét a lőgyakorlat eligazításának megfelelő hordhelyzetbe helyezi; amennyiben – a  lőgyakorlat eligazítása szerint – az  e) és f ) alpontokban meghatározott vezényszavakat megelőzően, csőretöltött pisztoly kerül hordtokba helyezésre, úgy a „FEGYVERT FESZTELENÍTVE, BIZTOSÍTVA TOKBA!” vezényszót kell kiadni; h) a „CÉLHOZ ELŐRE!” vezényszó jelenti a  lőgyakorlat befejezését, és kizárólag ezután szabad bárkinek a  lövő vonalát (lővonal) átlépni, és ezt követően hagyhatja el a lövő a tüzelőállást és lehet kimenni a célterületre. 25. A könnygázkézigránát-dobó gyakorlat vezényszavai 169. A dobógyakorlat alkalmával használt vezényszavak kiadását a dobógyakorlat-vezető végzi úgy, hogy azok elhangzását a dobó egyértelműen észlelhesse. 170. A dobógyakorlat végrehajtása során a dobó tevékenységének meghatározására szolgáló vezényszavak sorrendiség szerint a következők: a) a „DOBÁSHOZ FELKÉSZÜLNI!” vezényszóra a  dobó kezébe veszi a  könnygázkézigránátot, és lehúzza róla a védősapkát (kupakot); b) a „FIGYELEM” vezényszó jelzi, hogy a  dobógyakorlat kezdődik, és egyben figyelemfelhívás a  dobóhely közelében, a lőtérszektorban tartózkodó minden jelenlévőnek; c) a „GYÚJTÁS!” vezényszóra a dobó élesíti (begyújtja) a könnygázkézigránátot (gyújtószerkezetet); d) a „DOBÁS!” vezényszóra a dobó elvégzi a dobást; e) a „DOBÁST SZÜNTESS!” vezényszót követően dobást végezni SZIGORÚAN TILOS; miután a  dobó befejezte a  dobógyakorlat végrehajtását – illetve a  dobógyakorlat végrehajtására meghatározott időtartam (időkorlátozás) letelt –, a  dobógyakorlat-vezető kiadja a  „DOBÁST SZÜNTESS!” vezényszót; a  „DOBÁST SZÜNTESS!”, vezényszó helyettesíthető a  dobógyakorlat eligazításában meghatározott egyéb jelzéssel is; a „DOBÁST SZÜNTESS!” vezényszót kell azonnal kiadni, ha ea) a dobó biztonsági rendszabályt sért, eb) a lőtér veszélyességi területén ember, állat vagy jármű észlelhető, ec) egyéb olyan rendkívüli esemény következik be a  lőtéren, amely a  dobógyakorlat-vezető vagy a lövészetvezető megítélése szerint veszélyezteti a dobógyakorlat biztonságos végrehajtását; f ) „CÉLHOZ ELŐRE!”, vezényszó jelenti a dobógyakorlat befejezését, és kizárólag ezután szabad bárkinek a dobó vonalát (dobóvonal) átlépni; ezt követően hagyhatja el a dobó a dobóhelyet és lehet kimenni a célterületre. 26. A komplex lőkiképzési foglalkozás felépítése 171. A Lövészeti Szabályzatban meghatározott követelmények elérése érdekében a  lövészeteket lehetőleg komplex lőkiképzési foglalkozás módszerével kell végezni, melynek tartalma – figyelemmel a  lövészet célkitűzéseire, időtartamára és a végrehajtó állomány felkészültségére – szükség szerint az alábbiakból állhat: a) elméleti oktatás: aa) szabályismeret (fegyverhasználatra, fegyverkezelésre vonatkozó szabályok, lőkiképzés, lövészet alkalmával betartandó biztonsági rendszabályok, lőtérre vonatkozó előírások), ab) lőelmélet – ballisztika – (belső, átmeneti, külső és cél ballisztika), ac) fegyver-anyagismeret (általános leírás, szerkezeti felépítés, műszaki adatok, technikai jellemzők, fő részek, részleges szét- és összeszerelés, működés, működtetés, fegyverakadályok, karbantartás), ad) lőszer- és gránát-anyagismeret (műszaki adatok, hatásjellemzők, szerkezeti felépítés, működés, működtetés); b) gyakorlati lőelőkészítő foglalkozás (fegyverkezelési szárazgyakorlás): ba) fegyver hordmódja, bb) fegyver töltése, ürítése, bc) tárazás, hevederezés, bd) fegyver elővétele, tűzkész állapotba helyezése, be) fegyver fogása, tar …