12/2018. (VI. 12.) IM rendelete az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról.

12/2018. (VI. 12.) IM rendelete az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866.  § (2)  bekezdés 1.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a III. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64.  § (1)  bekezdés 2.  pontjában és 1.  melléklet F)  pont 4.  alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –, a VI. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a VII. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 67.  § d) és e)  pontja tekintetében a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31.  § (2)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET A VÉDŐ KIRENDELÉSE 1. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  védő kirendelésével kapcsolatban a  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. §-ában és 47. §-ában meghatározott feladatok teljesítése érdekében elektronikus kapcsolattartás keretében a  Magyar Ügyvédi Kamara útján tartja a  kapcsolatot a  székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamarával. (2) A  védő kirendelésével kapcsolatos határozatot a  Magyar Ügyvédi Kamara biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kell kézbesíteni. 2. § (1) Ha a  Be. alapján védő kirendelése szükséges, a  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  védő kijelölése érdekében a  védő kirendeléséről szóló határozattal együtt elektronikusan feldolgozható formában az  alábbi adatokat is megküldi: a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését, b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti település megjelölését, c) a kirendelő határozat iktatószámát, d) azt az  eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által létrehozott azonosító számot, amely az  adott kirendelés beazonosítását lehetővé teszi, ha az rendelkezésre áll, e) a védő huszonnégy órán belül történő megjelenésének szükségessége esetén ennek tényét, f ) a fiatalkorú terhelt érdekében történő kirendelés esetén ennek tényét, g) annak tényét, ha a védő számára az elektronikus kapcsolattartás kötelező és h) a  korábban kizárt vagy a  Be. 43.  § (1)  bekezdés a)–b)  pontjában vagy d)–h)  pontjában meghatározott ügyvéd nevét, illetve kamarai azonosító számát, ha a  bíróság, az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság azt szükségesnek tartja. (2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott adat közlése során az  eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, valamint annak székhelyét úgy kell megjelölni, hogy az  adott büntetőeljárást ténylegesen lefolytató szervezeti egység azonosítható legyen. (3) A területi ügyvédi kamara a kijelölésről szóló, elektronikus bélyegzővel ellátott tájékoztatás során az alábbi adatokat közli a kirendelő bírósággal, ügyészséggel, illetve nyomozó hatósággal: a) a kijelölő területi ügyvédi kamara megnevezését, b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által közölt, az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat, valamint c) a kijelölt védő ca) nevét, cb) kamarai azonosító számát és cc) valamennyi, a  területi ügyvédi kamara által nyilvántartott elérhetőségét, így különösen telefonszámát, elektronikus levelezési címét, illetve biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét. 3. § (1) Ha az  elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a  védő huszonnégy órán belüli megjelenése nem szükséges, a  védő kirendeléséről szóló határozatot az  üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követően haladéktalanul kézbesíteni kell. (2) Ha az elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a védő huszonnégy órán belüli megjelenése szükséges, a Be. 47. § (1) bekezdés a) pontja vagy a Be. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell eljárni. 4. § A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével közli a védővel és a terhelttel. 5. § (1) A Be. 47. § (1) és (2) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a területi ügyvédi kamara által a védőként kirendelhető ügyvédekről vezetett jegyzékben szereplő ügyvédek közül jelöli ki a kirendelt vagy a helyettes védőt. (2) Ha az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság a  Be. 47.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján rendel ki helyettes védőt, a területi ügyvédi kamara erre tekintet nélkül, a 2. § szerint gondoskodik a védő kijelöléséről. (3) Ha a  bíróság a  Be. 47.  § (2)  bekezdés a)  pontja alapján rendel ki védőt, a  területi ügyvédi kamara mentesül a Be. 46. § (1) bekezdése szerinti védő kijelölése alól. (4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt védőt kizárja vagy felmenti és új védő kirendeléséről határoz, a 2. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a védő kijelölése érdekében. 6. § (1) A  Be. 47.  § (4)  bekezdése szerinti esetben a  bíróság a  kirendelt védő kijelöléséről szóló határozattal, illetve az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  helyettes védő kirendeléséről szóló határozattal együtt elektronikusan feldolgozható formában az alábbi adatokat is megküldi a területi ügyvédi kamarának: a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését, b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti település megjelölését, c) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti iktatószámot, valamint d) azt az  eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által létrehozott azonosító számot, amely az  adott kijelölés beazonosítását lehetővé teszi, ha az rendelkezésre áll. (2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott adat közlése során az  eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, valamint annak székhelyét úgy kell megjelölni, hogy az  adott büntetőeljárást ténylegesen lefolytató szervezeti egység azonosítható legyen. II. FEJEZET A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 1. A különleges bánásmódot megalapozó körülmények figyelemmel kísérése 7. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléstől kezdve figyelemmel kíséri a különleges bánásmódot megalapozó körülmények fennállását. (2) Első kapcsolatba kerülésnek kell tekintetni különösen az  idézés, illetve az értesítés kibocsátását, a bűncselekmény helyszínén vagy más helyszínen történő kapcsolatfelvételt, a sértettet vagy a tanút érintő egyéb intézkedést, eljárási cselekményt, valamint a sértett által tett feljelentést. (3) A  különleges bánásmódot megalapozó körülményeket és azok változását abban az  esetben is figyelemmel kell kísérni, ha a) a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléskor erre utaló adat nem merült fel, b) a különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság korábban elutasította, vagy c) a különleges bánásmód megállapítását a sértett vagy a tanú visszautasította. 2. Az egyéni értékelés 8. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság egyéni értékelést végez a) a különleges bánásmód megállapítása érdekében, ha aa) a sértett, a tanú vagy ezek segítője erre irányuló indítványt terjesztett elő, ab) a  különleges bánásmódot megalapozó körülmény hivatalos eljárása során jut a  tudomására, ideértve a  büntetőeljárásban részt vevő személy által tett nyilatkozatot vagy az  általa nyújtott tájékoztatást is, valamint b) a különleges bánásmód körébe tartozó, a különleges bánásmódot igénylő személy körülményeihez igazodó, szükséges és arányos intézkedések meghatározása érdekében. (2) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  Be. 82.  §-a szerinti esetekben akkor végez egyéni értékelést, ha az  ott meghatározottakon kívül egyéb különleges bánásmódot megalapozó körülmény jut a  tudomására, illetve az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt szükségesnek tartja. (3) Ha a  rendelkezésre álló adatok alapján az  egyéni értékelést megelőzően is megállapítható, hogy a  különleges bánásmód megállapításának feltételei fennállnak, a sértettel, illetve tanúval történő első kapcsolatfelvétel, valamint az egyéni értékelést megelőző eljárási cselekmény előkészítése során lehetőség szerint ennek figyelembevételével kell eljárni, illetve haladéktalanul intézkedni kell a Be. 86. §-a szerinti védelmi intézkedések alkalmazása érdekében. (4) Nem kell egyéni értékelést végezni, ha a  sértett vagy a  tanú a  különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványát visszavonja, és egyéb, különleges bánásmódot megalapozó körülmény nem merült fel. 9. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyéni értékelést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − a sértett vagy a  tanú személyes jelenlétét igénylő eljárási cselekményt közvetlenül megelőzően vagy közvetlenül azt követően végzi el. Indokolt esetben az egyéni értékelés elvégzése érdekében az eljárási cselekmény megszakítható. (2) Ha a  sértett vagy a  tanú kíméletét és megfelelő tájékoztatásának lehetőségét biztosító, az  egyéni értékelés elvégzéséhez szükséges körülmények adottak, az  egyéni értékelés az  (1)  bekezdéstől eltérő módon, illetve helyszínen is elvégezhető. (3) Az  egyéni értékelést a  sértett vagy a  tanú indítványához, illetve a  különleges bánásmódot megalapozó körülményekhez igazodóan, a szükséges mértékben kell elvégezni. (4) A nyomozó hatóság az egyéni értékelést az 1. melléklet szerinti adatlap felhasználásával végzi. (5) Az egyéni értékelés során a sértettet és a tanút megfelelően tájékoztatni kell a) a  különleges bánásmód megállapításának következményeiről, valamint a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről, b) arról, hogy a különleges bánásmód megállapítását vagy a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést visszautasíthatja, c) arról, hogy a  válaszadás nem kötelező, annak hiányában a  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  különleges bánásmód megállapításáról és a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (6) A  bíróság, az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság – a  sértett indítványának elutasítása esetén a  határozat kézbesítésével – tájékoztatja a  sértettet vagy a  tanút, ha az  egyéni értékelés alapján azt állapítja meg, hogy nem minősül különleges bánásmódot igénylő személynek. 3. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések 10. § (1) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket a) az egyéni értékelés alapján, b) a különleges bánásmódot igénylő személy álláspontjának megismerését követően, indokolt esetben a vele történt egyeztetés alapján, és c) a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló módon kell meghatározni. (2) A  különleges bánásmódot igénylő személy kímélete, illetve védelme érdekében – a  Be. alapján kötelező intézkedések mellett – egyidejűleg több, különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés is alkalmazható. (3) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozat hozatala nélkül dönt a  különleges bánásmódot igénylő személynek a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéssel kapcsolatos indítványáról. (4) A  különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásáról való döntésről, illetve a tervezett intézkedésekről. (5) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést a különleges bánásmódot igénylő személlyel együttműködve kell végrehajtani, ennek érdekében a különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető. 4. A különleges bánásmód felülvizsgálata 11. § (1) A  különleges bánásmód megállapítását követően hivatalból, valamint a  különleges bánásmódot igénylő személy vagy segítője indítványa alapján folyamatosan figyelemmel kell kísérni a) az egyéni értékelés során megállapított körülményeket és b) a különleges bánásmódot megalapozó egyéb körülmények esetleges felmerülését. (2) A  különleges bánásmódot megalapozó körülmények változása vagy egyéb körülmények felmerülése esetén az  egyéni értékelést felül kell vizsgálni. Ennek érdekében szükség esetén a  különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető. (3) Az egyéni értékelés felülvizsgálata során a) a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések alkalmazását, alkalmazásának szükségességét, visszautasítását, valamint b) a különleges bánásmód körébe tartozó esetleges további intézkedések alkalmazásának indokoltságát is felül kell vizsgálni. (4) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket érintő változás esetén a 10. §-t kell megfelelően alkalmazni. (5) A  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása a  különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával ismételten elrendelhető, ha azt korábban visszautasította. (6) Ha az  egyéni értékelés felülvizsgálata alapján a  bíróság, az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság a  különleges bánásmódot megszünteti, erről – a sértett esetén a határozat kézbesítésével – tájékoztatja a sértettet vagy a tanút. 5. A különleges bánásmód visszautasítása 12. § (1) A  különleges bánásmód megállapításának visszautasítása esetén a  különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy a) a Be. 82. §-ában meghatározott esetekben a különleges bánásmód visszautasításának nincs helye, azonban a  különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések alkalmazását visszautasíthatja, ha az  nem a  Be. kötelező rendelkezésén alapul, b) a  visszautasítást követően – az  a)  pontban meghatározottak kivételével – különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásának nincs helye, c) a visszautasítást követően a különleges bánásmód megállapítását indítványozhatja. (2) A  különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések visszautasítása esetén a  különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy a) a Be. kötelező rendelkezésén alapuló intézkedés visszautasításának nincs helye, b) ha olyan intézkedés visszautasítását kezdeményezi, amely a  különösen védett tanú, a  személyi védelem vagy a Védelmi Program esetén alkalmazandó kötelező intézkedés, az intézkedés visszautasításra csak akkor kerülhet sor, ha a  különösen védett tanúvá nyilvánítást, a  személyi védelmet vagy a  Védelmi Programot megszüntetik, c) az intézkedés visszautasítását követően a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést indítványozhatja. 6. A különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás és adatok rögzítése 13. § (1) A  különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás megtörténtének igazolására alkalmas iratokat az ügyiratok között kell kezelni. (2) Az  egyéni értékelésre, a  különleges bánásmódot megalapozó körülmények változására, valamint a  különleges bánásmód megállapításával, megszüntetésével, illetve a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó adatokat az ügyiratok között rögzíteni kell. (3) A  nyomozó hatóság a  (2)  bekezdésben meghatározott adatokat az  1.  melléklet szerinti adatlapon folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti. 7. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek 14. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  Be. 96.  §-a alkalmazása során a  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről hivatalból vagy az érintett, illetve segítője indítványa alapján dönt. (2) A  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések meghatározása érdekében egyéni értékelés végezhető, az érintettel egyeztetés kezdeményezhető. (3) A  nyomozó hatóság a  Be. 96.  §-a alkalmazása során a  13.  § (2)  bekezdésében meghatározott adatokat – indokolt esetben az 1. melléklet szerinti adatlapon – folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti. (4) A  különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek vonatkozásában a  10–11.  § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. III. FEJEZET A BÜNTETŐELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE 15. § (1) E Fejezet alkalmazásában a) ügyirat alatt a papíralapú és az elektronikus ügyiratot, b) elektronikus ügyirat alatt a  Be. 159.  § (1)  bekezdése szerinti elektronikus okiratot, papíralapú okirat elektronikus másolatát és elektronikus formában rendelkezésre álló ügyiratot is érteni kell. (2) Az elektronikus okirat megismerésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételre, valamint b) az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumra. 8. Az ügyirat megismerésére való jogosultság 16. § (1) A  büntetőeljárásban az  ügyirat megismerésének biztosítását megelőzően meg kell állapítani az  érintett személyazonosságát, és ez alapján meg kell győződni arról, hogy a Be. alapján milyen eljárási minőségben jogosult az ügyirat megismerésére. (2) Az ügyirat megismerését az (1) bekezdés alapján, az arra jogosult személynek azon ügyiratok, illetve ügyiratrészek vonatkozásában kell biztosítani, amelyre a jogosultsága megállapítható. Nem minősül a megismerés korlátozásának, ha a  bíróság, az  ügyészég, illetve a  nyomozó hatóság azért utasítja el az  ügyirat megismerésére vonatkozó indítványt, mert az nem a jogosulttól származik. 9. Az ügyirat megismerésének általános szabályai 17. § (1) Az  ügyirat megismerésének Be.-ben meghatározott határidejét úgy kell biztosítani, hogy az  ne befolyásolja a folyamatban lévő és a tervezett eljárási cselekmény elvégzését, illetve időszerűségét. Ennek érdekében a bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság az  indítvány előterjesztőjével a  megismerés időpontjáról, illetve módjáról egyeztethet. (2) A  megismerés indítványnak megfelelő biztosításának számít, ha arra az  indítványt előterjesztő által utóbb elfogadott módon, illetve időben kerül sor. (3) Az  ügyirat megismerésnek valamely módja nem akadálya annak, hogy az  arra jogosult azzal egyidejűleg vagy az eljárás későbbi szakaszában más módon is megismerje az ügyiratot. 18. § (1) Az  ügyirat megismerését – amennyiben az  a  megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg − a  bíróság, az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben kell biztosítani. Indokolt esetben a  megismerés ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is biztosítható. (2) A  megismerés biztosítása során az  ügyiratot a  bíróság, az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság hivatalos helyiségéből kivinni nem lehet. (3) Az ügyirat megismerésének biztosítása során gondoskodni kell a) arról, hogy az ügyiratot arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg, b) arról, hogy az ügyirat megismerésének biztosítása felügyelet mellett – így különösen a bíróság, az ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság erre feljogosított tagjának vagy ügyviteli alkalmazottjának ellenőrzésével  – történjen, c) a  papíralapú ügyirat megőrzéséről, épségének védelméről, különösen arról, hogy a  megismerésre jogosult a papíralapú ügyiratot ne bontsa meg és d) az  elektronikus ügyirat biztonságos kezeléséről, különösen az  informatikai biztonsági szabályok megtartásáról, és arról, hogy ne lehessen a  megismerést biztosító technikai eszközt megrongálni, illetve az elektronikus ügyirat tartalmát megváltoztatni vagy azt megsemmisíteni. 19. § (1) A megismerés biztosításáról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a) a megismerésre jogosult nevét és eljárási minőségét, b) a megismerés biztosításának módját, c) az ügyirat megnevezését, d) az ügyirat kezdő és befejező oldalszámát, felvétel esetén a kezdő és befejező órát és percet, e) a másolatért fizetett illeték összegét vagy a másolat készítésének illetékmentességét, f ) ha a megismerés biztosítása során rendkívüli esemény történt, valamint g) a megismerés biztosításának időpontját, illetve tartamát. (2) Ha az ügyirat megismerésének biztosítása a megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg, az ügyirat megismerésének megtörténtét − ideértve a személyesen kézbesített másolat átvételét is − a megismerésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartást, illetve a  megismerés megtörténtének igazolására alkalmas, (2)  bekezdés szerinti iratokat az ügyiratok között kell kezelni. 10. Az ügyirat megvizsgálása 20. § (1) Az  ügyirat megvizsgálása során biztosítani kell, hogy a  megismerésre jogosult az  ügyiratot megnézhesse, illetve meghallgathassa. (2) Az ügyirat megismerése a) papíralapú ügyirat helyett az  elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat vagy a  papíralapú ügyirat elektronikus másolata, b) elektronikus okirat helyett az elektronikus okirat papíralapú másolata megvizsgálásának lehetővé tételével is biztosítható. (3) Az elektronikus ügyirat megvizsgálását erre alkalmas helyiségben, információs rendszer vagy más eszköz útján kell biztosítani. Amennyiben ennek feltételei nem adottak, a megismerést az arra jogosulttal történő egyeztetés alapján a (2) bekezdés szerint vagy más módon kell biztosítani. 21. § (1) Ha az ügyirat megismerésére jogosult fogva van és az ügyirat megvizsgálása céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság épületébe kísérése nem lehetséges, az  ügyiratot a  fogva tartást végrehajtó intézetnek kell átadni. (2) A  fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az  ügyirat átvétele kérdésében, különösen az ügyirat átadásának időpontjáról és módjáról, illetve a nagy mennyiségű ügyirat átadatásának körülményeiről. (3) A  fogva tartást végrehajtó intézet az  ügyirat megvizsgálását a  18.  § (3)  bekezdése megfelelő alkalmazásával, lehetőleg még az ügyirat átvételének napján biztosítja. A  megismerés biztosításáról a  19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást a  fogva tartást végrehajtó intézet tájékoztatása vagy feljegyzése alapján az ügyiratot átadó bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vezeti. (4) A fogva tartást végrehajtó intézet köteles az ügyirat megismerését követően a) három munkanapon belül a papíralapú és az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratot visszaküldeni, illetve b) haladéktalanul törölni az elektronikus ügyiratot. 11. Saját részre történő másolat vagy felvétel készítése 22. § (1) Az  ügyirat megvizsgálása során a  megismerésére jogosult a  nála lévő technikai eszköz – így különösen fényképezőgép, kamera, kézi szkenner, mobileszköz − segítségével másolatot vagy felvételt készíthet az ügyiratról. (2) Az ügyirat megismerésére jogosult által készített másolat nem hiteles másolat. 12. Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása, tájékoztatás nyújtása 23. § (1) Az ügyirat tartalmáról a Be. 74. § (3) bekezdése szerint kell felvilágosítást adni, illetve tájékoztatást nyújtani. (2) Az  ügyirat megismerésére jogosult számára rövid úton − így különösen telefon vagy elektronikus levelezési cím útján − is adható tájékoztatás, illetve felvilágosítás (a továbbiakban: rövid úton adott tájékoztatás). (3) Rövid úton kizárólag az alábbi adatokról adható tájékoztatás: a) az eljárási cselekmény tényéről, helyéről és időpontjáról, b) az ügyiratok hollétéről, c) arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslatot, illetve d) a jegyzőkönyv és az ügydöntő határozat írásba foglalásának megtörténtéről. (4) Személyes adatról rövid úton nem adható tájékoztatás. (5) Rövid úton adott tájékoztatás esetén az  érintett személyazonosságának megállapítását indokolt esetben úgy kell elvégezni, hogy nyilatkoztatni kell az  ügy azonosításához és a  megismerésre való jogosultság megállapításához szükséges adatokról. Ha kétség merül fel az  azonosítással kapcsolatban, rövid úton adott tájékoztatásnak nincs helye, és az érintettet az ügyirat más módon való megismerésének lehetőségéről kell tájékoztatni. (6) A  rövid úton adott tájékoztatás nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, az  az elektronikus úton és papír alapon kapcsolatot tartó megismerésre jogosult számára is nyújtható. 13. Az ügyirat, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítése 24. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  másolatot az  ügyirat jellegére és a  másolat kézbesítésének módjára tekintettel, arra alkalmas technikai eszközzel készíti el, így különösen fénymásoló, szkenner, nyomtató vagy adathordozóra való átjátszás útján. (2) Ha papíralapú ügyiratról kell elektronikus másolatot készíteni, azt lehetőség szerint egy adatállományba kell foglalni. (3) Az  elektronikus okirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítése vagy a  Be. 159.  § (1)  bekezdése szerinti továbbítása esetén nincs helye másolat készítésének, ebben az  esetben az  elektronikus okiratot kell kézbesíteni, illetve továbbítani. (4) Ha az ügyirat olyan adatot tartalmaz, amelynek a megismerésére az indítványozó nem jogosult, részére az ügyiratról olyan kivonatot kell készíteni, amely az  általa meg nem ismerhető adatokat nem tartalmazza. A  kivonatra a másolatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 25. § (1) Papíralapú ügyirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha azon a  keltezéssel, a  hitelesítő aláírásával és a  bíróság, az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott záradék igazolja, hogy a másolat szövege megegyezik az eredeti ügyirat szövegével. A hitelesítésre az arra kijelölt ügyintéző is jogosult. (2) Többoldalas ügyirat, valamint több ügyirat papíralapú másolatát egységesen, megbonthatatlan módon összefűzve is lehet hitelesíteni, ebben az esetben a záradékban erre utalni kell, és fel kell tüntetni, hogy a másolat hány oldalas. (3) Az  elektronikus okirat, a  papíralapú okirat elektronikus másolata, valamint az  elektronikus okirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha megfelel az  elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályokban foglalt követelményeknek. (4) A  Be. 159.  § (2)  bekezdése szerinti elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében való kézbesítése esetén hiteles elektronikus másolat, amin fel kell tüntetni, hogy az az eredeti papíralapú ügyirattal egyező hiteles elektronikus másolat, és a záradékban jelezni kell az eredeti papíralapú ügyirat keltezését. 26. § (1) Ha a  másolat készítése az  illetékekről szóló törvény alapján illetékköteles, a  másolat kézbesítésére azt követően kerülhet sor, miután a  bíróság, az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság meggyőződött róla, hogy az  illetéket lerótták vagy azt más módon megfizették. (2) Nem érinti a  másolat papír alapon vagy adathordozón történő kézbesítésének illetékmentességét, ha korábban sor került az  elektronikus ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítésére vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítására. (3) A  papír alapon vagy adathordozón rendelkezésre álló másolat, illetve ügyirat személyes kézbesítésére a  18.  § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 14. Az ügyirathoz való elektronikus hozzáférés 27. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság az  ügyirat megismerését az  ügyirathoz való elektronikus hozzáféréssel − különösen az  erre a  célra kialakított internetes felületen keresztül – is biztosíthatja, ha az  ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak. (2) Az  elektronikus hozzáférés során – megfelelő azonosítást követően – lehetőség van az  elektronikus ügyirat megvizsgálására, illetve annak közvetlen letöltésére, aminek a tényét rögzíteni kell. IV. FEJEZET KÉZBESÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 28. § Az adathordozó kézbesítésére a papíralapú ügyirat kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 15. A személyes és a kézbesítő útján történő kézbesítés 29. § (1) A papíralapú ügyirat személyes kézbesítése az eljárási cselekmény során vagy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben történik. Indokolt esetben a  bíróság, az  ügyészség, illetve a  nyomozó hatóság lehetővé teheti a  személyes kézbesítést ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is. (2) A  személyes kézbesítés és a  bíróság, az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság kézbesítője útján történő kézbesítés esetén az átvétel megtörténtét a) az átvevő az eredeti ügyiraton vagy erre alkalmas más módon keltezéssel ellátott aláírásával igazolja, vagy b) az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 16. Kézbesítés postai úton 30. § (1) Az olyan papíralapú ügyiratot, amelynek átvételéhez jogkövetkezmény fűződik, vagy amely átvételének igazolására van szükség, hivatalos iratként kell postázni. (2) A tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén milyen jelzésű értesítést kell a címzett részére hátrahagyni. (3) A büntetőeljárásban – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel − A/3. jelzésű értesítést kell használni. (4) A büntetőeljárásban A/4. jelzésű értesítést kell használni a) olyan címre történő kézbesítés esetén, ahol a címzett érdekeivel ellentétes átvételre jogosult más személy is tartózkodik, b) ha az  ügyirat kézbesítésével olyan határidő kezdődik meg, amelynek elmulasztásával kapcsolatban igazolásnak nincs helye, vagy amely jogvesztő határidő, c) olyan kötelezést tartalmazó ügyirat kézbesítése esetén, amely kötelezés teljesítésének elmulasztása vagy megsértése alapján újabb büntetőeljárás indításának van helye, d) a  feltételes ügyészi felfüggesztésről vagy az  eljárás közvetítői eljárás céljából való felfüggesztéséről rendelkező határozat terhelt részére történő kézbesítésekor, e) a vádirat Be. 497. §-a alapján történő kézbesítésekor, f ) az ügydöntő határozat terheltnek történő kézbesítésekor, ha azt vele korábban más módon nem közölték, g) a sértettnek a Be. 768. § (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 773. §-a szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, h) a  sértettnek a  pótmagánvádlóként való fellépését megalapozó határozat és a  Be. 539.  § (3)  bekezdése szerinti nyilatkozat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 803. § (5) bekezdése szerinti felhívás, valamint a Be. 801. § (3) bekezdése szerinti előkészítő ülésre és a Be. 803. § (4) bekezdése szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, illetve i) ha azt a bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükségesnek tartja. (5) A  büntetőeljárásban A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a  Be. 740.  §-a alapján hozott büntetővégzés kézbesítésekor. 31. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  fogva tartott személy számára postai úton kézbesítendő ügyiratnak a fogva tartott személy részére történő átadásáról a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján gondoskodik. (2) Nagy mennyiségű ügyirat kézbesítése esetén a  fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az ügyiratok átvétele kérdésében. (3) A kézbesítés megtörténtét a  fogva tartott személy a – megfelelően kitöltött és az ügyirathoz csatolt − kézbesítési íven vagy a tértivevényen aláírásával igazolja. 32. § A Védelmi Programban részt vevő személy számára a  Tanúvédelmi Szolgálat útján, illetve katona számára az  elöljárója útján történő postai kézbesítés esetén a  Tanúvédelmi Szolgálatot, illetve az  elöljárót fel kell hívni, hogy a címzett általi átvétel megtörténtét, valamint az átvétel időpontját igazoló iratot küldje vissza. Ebből a célból az ügyirathoz megfelelően kitöltött kézbesítési ív vagy tértivevény csatolható. 17. A hirdetmény útján történő kézbesítés 33. § (1) Ha az értesítés hirdetmény útján történő kézbesítése az érdekeltek jelentős számára tekintettel indokolt, az értesítés tartalmazza az azt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság postai és elektronikus elérhetőségét is. (2) Az  ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére hirdetmény útján történő kézbesítés esetén a  hirdetmény tartalmazza az alábbiakat is: a) a terhelt nevét, b) a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megjelölését, c) az ügyszámot és d) az  ügyirat pontos megjelölése nélkül utalást arra, hogy a  hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hivatalos irat kézbesítését rendelte el. (3) A hirdetmény nem tartalmazhat a) − a (2) bekezdés a) pontja kivételével − személyes adatot, b) az ügyirat tartalmára vonatkozó adatot és c) minősített adatot. (4) Az érdekeltek jelentős számára tekintettel hirdetmény útján nem lehet értesíteni a) a terheltet, b) a terhelt segítőjét, c) a védőt, d) a fogva tartott büntetőeljárásban részt vevő személyt, e) a különösen védett tanút, f ) a Védelmi Programban részt vevő személyt, g) a katonát és h) állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervet, költségvetési szervet és köztestületet. 34. § (1) A  hirdetményt a  bíróság, az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság központi internetes honlapján kell közzétenni. Ha maga a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is rendelkezik honlappal, a központi internetes honlapon közzétett hirdetmények elérhetőségére történő hivatkozást azon közzéteszi. (2) A hirdetményt a honlapon a Be.-ben meghatározott tartamra oly módon kell közzétenni, hogy a) az  interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető, nyomtatható, megtekinthető, a képi vagy tartalmi megfelelést biztosító legyen, és b) a honlapon belül kereshető legyen legalább ba) a kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján, bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján és bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján. (3) A hirdetőtáblára kifüggesztett hirdetményt záradékkal kell ellátni, amelyben rögzíteni kell a) a kifüggesztés és − a kifüggesztés tartamának eltelte után − a levétel napját, valamint b) a kifüggesztésért felelős személy aláírását és bélyegzőlenyomatát. (4) Hirdetőtáblán és honlapon történő közzététel esetén a  kézbesítés szempontjából a  később lejáró határidőt kell figyelembe venni. (5) A Be. 135. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a jegyző a) gondoskodik a  hirdetmény hiteles papíralapú irattá alakításáról, ha a  hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a hirdetményt elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíti, és b) a  kifüggesztés teljesítéséről a  hirdetményt kibocsátó bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot a  (3)  bekezdés szerint záradékolt hirdetmény − elektronikus kapcsolattartás esetén annak elektronikus másolata − egyidejű megküldésével tájékoztatja. 35. § A hirdetmény útján történő kézbesítéssel felmerült költség nem bűnügyi költség, azt a  hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a  kifüggesztést teljesítő helyi önkormányzat költségvetésének terhére kell elszámolni. 18. Kézbesítés külföldre 36. § Az Európai Unió másik tagállamában vagy külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén az  Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, illetve a  nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. V. FEJEZET A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL 19. A nyilvánosság tájékoztatásának tárgya 37. § (1) A  büntetőeljárás során a  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság az  e  Fejezetben foglaltak szerint nyújt tájékoztatást a) a hozzá előterjesztett indítványról, észrevételről, b) az általa meghozott határozatról, elvégzett eljárási cselekményről, intézkedésről, az általa tett indítványról és észrevételről, ezek indokairól, valamint c) az általa folytatott eljárás állásáról. (2) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  más szerv által folytatott eljárásról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, abban a körben nyújthat tájékoztatást, hogy az eljárás milyen eljárási szakaszban van. (3) Nem nyújtható tájékoztatás annak az ügyiratnak a tartalmáról, amire a Be. 100. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyirat megismerése nem terjedhet ki. 38. § (1) A nyomozó hatóság az ügyészség felügyeleti vagy irányítási jogkörében tett intézkedéseiről az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást. (2) Az ügyészség a) a  felderítés során a  felügyeleti jogkörében tett intézkedésről azon kérdésekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást, amire a felügyeleti jogköre kiterjed, illetve b) a  vizsgálat során a  nyomozó hatóság 37.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott eljárásáról is tájékoztatást nyújthat. (3) Ha az ügyészség végzi a nyomozást vagy a nyomozást magához vonja, a büntetőeljárásról a) az eljárási cselekmény elvégzésére utasított nyomozó hatóság és b) az  eljárási cselekmény elvégzésében közreműködő rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, illetve terrorizmust elhárító szerve az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást. 39. § Ha a vádemelés előtt a nyilvánosság tájékoztatása vagy annak módja az eljárás érdekeit sértené, vagy a nyilvánosság tájékoztatását a Be. 109. §-a alapján meg kell tagadni, a) a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv az ügyészséghez, illetve b) az ügyészség a bírósághoz jelzéssel élhet. 40. § (1) A  vádemelés után a  nyomozó hatóság a  vádemelés tényéről és a  bűncselekmény minősítéséről nyújthat tájékoztatást. (2) A  vádemelés után az  ügyészség a  vádemelés tényéről és a  bűncselekmény minősítéséről, az  általa vagy a  büntetőeljárásban részt vevő személyek által előterjesztett indítványokról, észrevételekről, azok eljárásjogi következményeiről, valamint a bíróság határozatairól nyújthat tájékoztatást. 41. § Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a tájékoztatás nyújtását megtagadja, szükség esetén megjelöli, hogy a tájékoztatás nyújtására ki jogosult. 20. A nyilvánosság tájékoztatásának módja 42. § (1) A nyilvánosság tájékoztatása során a) olyan közlés nem ismételhető meg, amely alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, illetve b) eredeti formájában nem tehető hozzáférhetővé az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat vagy tárgyi bizonyítási eszköz, ha a nagy nyilvánosság előtti vagy más általi megismerése bűncselekményt valósít meg. (2) A tájékoztatás nem sértheti a közerkölcsöt. (3) A tájékoztatás nem eredményezheti a) az emberi méltóság és személyiségi jog sérelmét, ideértve különösen aa) az ártatlanság vélelmének megsértését, ab) a magántitok felfedését, ac) a  személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi vagy az  Európai Unió jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegését, ad) a védett adat felfedését, b) a minősített adat felfedését, c) az eljárás érdekeinek sérelmét, d) a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelő eljárás elvének sérelmét vagy e) a zárt tárgyaláson felvett bizonyítás felfedését. (4) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha az nem teljesíthető az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül. (5) Nem nyújtható olyan tájékoztatás, amely alapján a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy azonosíthatóvá válik, vagy amely alapján a személyére következtetés vonható le, kivéve, ha a tájékoztatás a) nem eredményezi a személyiségi jogának megsértését, b) az érintett személy által nyilvánosságra hozott adatokra vonatkozik, illetve c) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározottak alapján történik. 43. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  tájékoztatás során nem értékelheti a  folyamatban lévő büntetőeljárás bizonyítási eszközeit, és nem mérlegelheti a bizonyítás várható eredményét. (2) A vádemelés előtt az olyan határozatra nézve, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosság tájékoztatását lehetőleg a határozatnak a jogorvoslatra jogosulttal való közlését követően kell elvégezni. 44. § (1) Ha a tárgyalásról a médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az  információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy (a továbbiakban: szolgáltató) felvételt készít, a bíróság a felvétel készítését megelőzően figyelmezteti a szolgáltatót a személyiségi jogok védelmére. (2) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyilvánosságot szolgáltatón keresztül nyilatkozat közzétételével tájékoztatja, a  nyilatkozat megküldése során szükség esetén kéri a  szolgáltatótól a  nyilvános közlésre készített nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát megelőző megmutatását. A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság nem járul hozzá a  nyilatkozat közzétételéhez, ha megállapítja, hogy a  szolgáltató a  nyilatkozatot érdemben megváltoztatta vagy eltorzította. (3) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság észleli, hogy a nyilatkozatát a szolgáltató valótlan tény állításával, vagy való tényeket hamis színben feltüntetve közli, szükség esetén kéri helyreigazító közlemény közzétételét. VI. FEJEZET TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 21. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása 45. § (1) A  telekommunikációs eszköz használatának személyi és tárgyi feltételeit a  telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja. (2) Telekommunikációs eszköz használata esetén olyan eszközt kell igénybe venni, amely biztosítja a  továbbított kép- és hangfelvétel bizalmasságát és sérthetetlenségét. (3) A  telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az  eljárási cselekmény lefolytatásához olyan bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más szerv, illetve fogva tartott személy esetében olyan fogva tartást végrehajtó intézet közreműködését veheti igénybe, ahol a telekommunikációs eszköz használatához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy biztosíthatók. (4) A  telekommunikációs eszköz használatához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve fogva tartást végrehajtó intézet a  telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal köteles együttműködni. (5) A Védelmi Programban részt vevő személy eljárási cselekményen való jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása érdekében a  Tanúvédelmi Szolgálattal egyeztetni kell, ebben az  esetben a  személyi és tárgyi feltételek biztosításához a Tanúvédelmi Szolgálat közreműködése is igénybe vehető. (6) Ha telekommunikációs eszköz használata esetén a  terhelt és a  védő nem egy helyszínen tartózkodik, a  kettejük közötti tanácskozást legalább ellenőrzés nélküli telefonos kapcsolat útján vagy más alkalmas eszközzel kell lehetővé tenni. E célból a terhelt és a védő használatában lévő telefonkészülék vagy más mobileszköz használata is engedélyezhető. 22. Az eljárási cselekmény helyszíne 46. § (1) Az eljárási cselekmény helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen legalább az eljárási cselekmény vezetője, az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyész is. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet. (2) Az  eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az  eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen a) az  eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve b) az ügyirat képének közvetítését. (3) Az  eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a  jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az  eljárási cselekmény vezetője és az  eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára. (4) Az  eljárási cselekmény helyszínén képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az  eljárási cselekmény vezetője, valamint az  eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő személyek követhessék az  elkülönített helyszínen történeteket. (5) Ha az  elkülönített helyszínen több kamera elhelyezésére kerül sor, az  eljárási cselekmény helyszínén lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható. 23. Az elkülönített helyszín 47. § (1) Az elkülönített helyszínen a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a  továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az  ott tartózkodó valamennyi személy. A  kamerát mozgatni és a  látószögét változtatni kizárólag az  eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet. (2) Az elkülönített helyszínen további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen a) az  elkülönített helyszínen jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve b) az ügyirat képének közvetítését. (3) Az  elkülönített helyszín adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon használatával kell biztosítani a  jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az  elkülönített helyszínen jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára. (4) Az  elkülönített helyszínen képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az  ott jelen lévő személyek követhessék az eljárási cselekmény helyszínén történteket. (5) Ha az  eljárási cselekmény helyszínén több kamera elhelyezésére kerül sor, az  elkülönített helyszínen lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható. 24. Védelmi és kíméleti célú intézkedések 48. § A Be. 89. § (4) bekezdés d) pontja vagy a Be. 124. § (5) bekezdése alapján elrendelt különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés esetén szükség szerint önálló kamera, mikrofon, közvetítő készülék vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszköz útján kell biztosítani, hogy a) az elkülönített helyszínen jelen lévő különleges bánásmódot igénylő személy kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjét láthassa és hallhassa, illetve b) az  eljárási cselekmény helyszínén lévő különleges bánásmódot igénylő személy felé ne közvetítsék az elkülönített helyszínen felvett kép- és hangfelvételt. 49. § (1) A  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatban elrendelheti, hogy a  különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait – az alakját, arcképét, hangját – tartalmazó kép- és hangfelvételt technikai eszközzel torzítsák. (2) A  torzítás megvalósítható olyan módon is, hogy a  különleges bánásmódot igénylő személyről készült képet nem továbbítják, a különleges bánásmódot igénylő személy a továbbított felvételen nem látszik, illetve alakját paraván takarja, vagy a kamerára, illetve a mikrofonra torzító eszközt helyeznek. (3) A  telekommunikációs eszköz használata során torzításmentes kép- és hangfelvétel csak az  annak megismerésére jogosultak felé közvetíthető, ennek érdekében számukra szükség szerint önálló közvetítő készüléket vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszközt kell biztosítani. 25. Üzemzavar a telekommunikációs eszköz használata esetén 50. § (1) A  telekommunikációs eszköz használatának megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a  közvetítést biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről. (2) Ha a  közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az  akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell. (3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani és az akadály elhárításáig nem folytatható tovább. (4) Ha a  telekommunikációs eszköz használata során a  (3)  bekezdésben meghatározott akadály elhárítása nem lehetséges, akkor az  eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel közvetítése útján folytatható, ha annak törvényi feltételei fennállnak. (5) Ha az eljárási cselekményen a telekommunikációs eszköz használatával olyan személy jelenlétét biztosítják, akinek a  jelenléte az  eljárási cselekményen a  Be. alapján nem kötelező, és az  eljárási cselekmény a  (4)  bekezdésben szereplő módon sem folytatható le, az eljárási cselekmény az érintett személy hozzájárulásával megkezdhető, illetve folytatható. (6) Az  eljárási cselekménynek a  telekommunikációs eszköz hibája vagy nem e  rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben kell megismételni. 26. Az eljárási cselekmény elvégzése telekommunikációs eszköz használata esetén 51. § (1) Az  eljárási cselekmény megkezdése előtt az  eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja az  eljárási cselekmény helyszínén és az  elkülönített helyszínen jelen lévő személyeket, hogy az  eljárási cselekmény során telekommunikációs eszköz használatára kerül sor. (2) Az eljárási cselekmény vezetője az  (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg felhívja az eljárási cselekmény résztvevőit, hogy haladéktalanul jelezzék, ha a  közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működése bármely okból akadályba ütközik. (3) Ha az  elkülönített helyszínen a  személyes adatok zárt kezelésével érintett személy van jelen, akkor a  Be. 123.  § (1)  bekezdés c) vagy d)  pontjában meghatározott személy a  zártan kezelt személyes adatokról feljegyzést készít, vagy – ha az  nem jár a  zártan kezelt személyes adatok arra nem jogosult által történő megismerésével – azokat a telekommunikációs eszköz használatával vagy más, legalább hangkapcsolatot biztosító eszköz útján közli az eljárási cselekmény vezetőjével. (4) A  telekommunikációs eszköz használata esetén az  eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbi adatokat is: a) a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, valamint b) a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. (5) Telekommunikációs eszköz használata esetén az  írásbeli jegyzőkönyv elkülönített helyszínen tartózkodó személy általi aláírását pótolja, ha az 52. §-nak megfelelően rögzített felvétel kezelésére az 53. §-ban meghatározott módon kerül sor. 27. A telekommunikációs eszköz útján közvetített felvétel rögzítése 52. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén a) legalább a  46.  § (1)  bekezdése, valamint a  47.  § (1)  bekezdése szerinti kamerák által továbbított kép- és hangfelvételt, vagy b) ha a telekommunikációs eszköz használata során alkalmazott eszközök a közvetítés során továbbított felvétel rögzítésére nem alkalmasak, az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen történteket az ott elhelyezett, áttekintő felvétel rögzítésére alkalmas eszközökkel kell rögzíteni. (2) Az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen rögzített kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. (3) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, lehetőség szerint a  torzított felvételt is rögzíteni kell. 28. A telekommunikációs eszköz használatáról rögzített felvétel kezelése 53. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén a rögzített felvételt az ügyiratok között kell kezelni. (2) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a felvétel torzítására került sor, a rögzített torzításmentes felvételt az ügyiratok között zártan kell kezelni. 29. Eljárási cselekmény elvégzése hangkapcsolatot biztosító eszköz használata esetén 54. § E Fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az eljárási cselekményen alkalmazott telekommunikációs eszköz használata kizárólag folyamatos hangfelvétel útján valósul meg. VII. FEJEZET AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYRŐL KÉSZÍTETT FELVÉTEL A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 30. A kép- és hangfelvétel készítésének szabályai 55. § (1) A  kép- és hangfelvétel készítésének technikai és személyi feltételeit a  kép- és hangfelvétel készítését elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja. (2) A kép- és hangfelvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség, azt a 62. §-ban meghatározott esetek kivételével az állam viseli. 56. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén a  kamerát úgy kell elhelyezni, és az  eljárási cselekményt úgy kell elvégezni, hogy a  kép- és hangfelvételen az  eljárási cselekmény szempontjából jelentős valamennyi esemény, körülmény és nyilatkozat visszaidézhető módon észlelhető, valamint az  eljárási cselekménnyel érintett személy azonosítható legyen. (2) A  kamerát mozgatni és a  látószögét változtatni kizárólag az  eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezése szerint lehet. (3) Az eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője irányíthat. A további kamera biztosítja különösen a) a jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve b) az ügyirat képének rögzítését. (4) A kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a rögzítés pontos idejét. (5) Ha kép- és hangfelvétel készítése esetén több kamera alkalmazására került sor, valamennyi kamera által készített felvételt rögzíteni kell. (6) Az  eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a  jelenlévők hangjának folyamatos rögzítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az  eljárási cselekmény vezetője és az  eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő, vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára. 31. Üzemzavar a kép- és hangfelvétel készítése során 57. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az  eljárási cselekmény megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a felvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről. (2) Ha kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell. (3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani, és az az akadály elhárításáig – a  (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem folytatható tovább. (4) Ha a  kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és a  Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, az  eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése mellett elvégezhető vagy folytatható. Késedelmet nem tűrő esetben az  eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése nélkül is elvégezhető vagy folytatható, ha a  folyamatos hangfelvétel készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, vagy a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya áll fenn. (5) Az  eljárási cselekménynek a  kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben meg kell ismételni. 32. Az eljárási cselekmény elvégzése kép- és hangfelvétel készítése esetén 58. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készül. (2) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az  eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az  alábbi adatokat is: a) a  kép- és hangfelvétel készítésének technikai körülményeit, ideértve a  technikai eszközök üzemszerű működésének akadályát vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, b) a kép- és hangfelvétel készítése megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint c) a kép- és hangfelvétel megismerésére vonatkozó tájékoztatás megtörténtét. 33. A kép- és hangfelvétel kezelése 59. § (1) A kép- és hangfelvételt az ügyiratok között kell kezelni. (2) Ha a  Be. 86.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján a  különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait torzító másolat készítését rendelték el, ilyen másolatnak kell tekinteni a  különleges bánásmódot igénylő személyről telekommunikációs eszköz használata során rögzített torzított felvételt is. 34. Hangfelvétel készítése az eljárási cselekményről 60. § Az 55–59.  § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha az  eljárási cselekményről kizárólag folyamatos hangfelvétel készül. 35. A felvétel készítésének elrendelése a nyomozás során 61. § (1) Az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít, ha a) az  indítványozó a  felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az  eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal megelőlegezi, vagy b) a  felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségének megelőlegezésére az  eljárási cselekményt megelőző öt napon belül kerül sor, és a  kép- és hangfelvétel készítéséhez szükséges technikai eszközök egyébként rendelkezésre állnak. (2) Ha az (1) bekezdés alapján az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készítésének nincs helye, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét tájékoztatja, hogy az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel a (3) bekezdésben foglaltak szerint készíthető. (3) Az  ügyészség és a  nyomozó hatóság a  bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a  gyanúsítottnak, a  védőnek vagy a  sértettnek az  eljárási cselekményt megelőzően előterjesztett indítványára az  eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt készít, ha az  indítványozó a  felvétel készítésének költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi. 62. § (1) A  61.  § (1) vagy (3)  bekezdése szerinti indítvány előterjesztése esetén az  ügyészség és a  nyomozó hatóság tájékoztatja az  indítványozót az  előreláthatóan felmerülő költségről, a  költség megelőlegezésének módjáról és határidejéről, valamint arról, hogy a felvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség. (2) A kép- és hangfelvétel kész …