15/2012. (XII. 29.) NMHH rendelete a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról.

15/2012. (XII. 29.) NMHH rendelete a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a) az 1000 GHz-ig terjedő rádiófrekvenciás tartományon belüli frekvenciasávok aa) rádiószolgálatok számára történő felosztására, valamint polgári, nem polgári és közös célú felhasználásra történő megosztására, továbbá az egyes rádiószolgálatokhoz és rádióalkalmazásokhoz rendelt frekvenciasávok felhasználásának előkészítésére, megnyitására, korlátozására, valamint ab) nagyfrekvenciás berendezések általi igénybe vételének meghatározására, b) a frekvenciát igénylő, használó, magyarországi felhasználás céljából rádióberendezést, nagyfrekvenciás berendezést gyártó, forgalomba hozó vagy forgalmazó természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra, mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóságra (a továbbiakban: polgári frekvenciagazdálkodó hatóság) és d) a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóságra (a továbbiakban: nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság) terjed ki. (2) A rendeletben alkalmazott rövidítések értelmezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. 1. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban általában katonai használatú; 2. 2. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban katonai használatra tervezett; 3. 3. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amelyet a NATO európai tagállamaiban lehetséges katonai használatú frekvenciasávként azonosítottak; 4. aktív orvosi implantátum: minden olyan aktív beültethető orvostechnikai eszköz rádiós része, amely sebészeti vagy más orvosi beavatkozással az emberi testbe vagy annak egy természetes testnyílásába részlegesen vagy teljesen bevezetésre kerül, és az a beavatkozás után a helyén marad; 5. aktív orvosi implantátum és tartozéka: a kifejezetten az aktív orvosi implantátumok közötti, nem beszédátvitelt szolgáló digitális hírközlés céljára kifejlesztett rendszer, illetve az egyes betegekre vonatkozó, idő szempontjából nem kritikus élettani információ átvitelére szolgáló, testre erősített vagy más, az emberi testen kívül elhelyezkedő eszköz; 6. állandóhelyű állomás: az állandóhelyű szolgálat állomása; 7. állandóhelyű szolgálat: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat; 8. állandó telephelyű állomás: olyan állomás, amely előre meghatározott telepítési helyen üzemelhet; 9. állatba ültethető eszköz: állat testébe ültetett, diagnosztikai funkciókat vagy gyógykezelés célba juttatását szolgáló adókészülék; 10. állomás: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározott rádióállomás fogalommal azonos; 11. általános többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiórendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike kapcsolódik a központi állomáshoz, és a rendszerben vannak olyan felhasználói állomások, amelyek között közvetlen rádiókapcsolat is lehetséges; 12. amatőrállomás: az amatőrszolgálat állomása; 13. amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek célja az önképzés, az információcsere, a műszaki kutatás, és amelyet erre szabályszerűen felhatalmazott amatőrök végeznek, akik a rádiótechnikával csak személyes érdeklődésből és anyagi érdek nélkül foglalkoznak; 14. átjátszóállomás: olyan központi szerepet betöltő állomás, amely a rádiós elérhetőségén belül lehetőséget biztosít a hálózat állomásai közötti rádiókapcsolat létrejöttéhez, és nem elektronikus átviteli végpont; 15. bázisállomás: a földi mozgószolgálat helyhez kötött állomása; 16. bázis földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas földi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas földi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 17. belföldi vízi út: a víziközlekedésről szóló törvény alapján meghatározott, az ország határain belül lévő nemzetközi vagy nemzeti vízi út; 18. belvízi mozgószolgálat: olyan tengeri mozgószolgálat, amely belföldi vízi utakra terjed ki; 19. biztonsági szolgálat: minden olyan rádiótávközlési szolgálat, amelyet állandóan vagy időszakosan az emberi élet védelme és a javak megóvása érdekében üzemeltetnek; 20. digitális átállás határnapja: a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben a televízió műsorszórás digitális átállására meghatározott határnap; 21. egyeztetett világidő (UTC): az ITU-R TF.460-6 Ajánlásban meghatározott, másodpercen (SI) alapuló időskála; az RR-hez kapcsolódó gyakorlati alkalmazások nagy részében az UTC idő azonos a korábban GMT-ben kifejezett, a kezdő délkörre (0 hosszúsági fok) vonatkoztatott közepes napidővel; 22. elsődleges radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 23. eltérő szolgálati kategória: amikor egy nemzetközi lábjegyzetben egy frekvenciasáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára „másodlagos jelleggel” osztották fel, akkor ez másodlagos szolgálatot jelent; amikor egy nemzetközi lábjegyzetben egy frekvenciasáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára „elsődleges jelleggel” osztották fel, akkor ez csak az illető földrajzi övezetben vagy országban jelent elsődleges szolgálatot; 24. fedélzeti távközlő állomás: a tengeri mozgószolgálat kis teljesítményű mozgóállomása, amelyet hajófedélzeti belső távközlésre, mentési gyakorlatok vagy műveletek alatt a hajó és mentőcsónakjai vagy mentőtutajai közötti távközlésre, vontatott vagy tolt hajócsoportokon belüli távközlésre, valamint kötélkezelési és kikötési utasítások továbbítására használnak; 25. felhasználói állomás: a rádiórendszer olyan állomása, amely elektronikus hírközlő végberendezéssel üzemel; 26. felosztás: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározott frekvenciafelosztás fogalommal azonos; 27. földfelszíni állomás: földfelszíni rádiótávközlést biztosító állomás; ellenkező utalás hiányában, minden állomás földfelszíni állomás; 28. földfelszíni rádiótávközlés: az űrtávközlésen és a rádiócsillagászaton kívül minden más rádiótávközlés; 29. földi állomás: a Föld felszínén vagy a Föld légkörének központi részében elhelyezett olyan állomás, amelynek az a rendeltetése, hogy összeköttetést teremtsen: a) egy vagy több űrállomással; vagy b) egy vagy több ugyanolyan állomással, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy segítségével; 30. földi mozgóállomás: a földi mozgószolgálat mozgóállomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes; 31. földi mozgó földi állomás: a műholdas földi mozgószolgálat mozgó földi állomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes; 32. földi mozgószolgálat: bázisállomások és földi mozgóállomások között vagy földi mozgóállomások között létrehozott mozgószolgálat; 33. frekvenciafelhasználás: rádiótávközlési és rádiócsillagászati célból rádiófrekvenciás jelek előállítása, kisugárzása és vétele; 34. frekvenciafelhasználó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely rádiótávközlési célból rádiófrekvenciás jeleket állít elő, vagy rádiófrekvenciás jeleket kisugároz, vagy rádióberendezést üzemben tart; 35. frekvenciasáv: a rádiófrekvenciás tartomány egy meghatározott része; 36. GSM-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel a GSM nemzeti szabványoknak, különösen az MSZ EN 301 502:2002 1.-nek és az MSZ EN 301 511:2003-nak; 37. hajóállomás: a tengeri mozgószolgálat nem állandó jelleggel kikötött hajó fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével; 38. hajó földi állomás: a műholdas tengeri mozgószolgálat hajó fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása; 39. hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat: a kikötői műveletek szolgálatától különböző, parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott biztonsági szolgálat a tengeri mozgószolgálaton belül, amelynek célja kizárólag a hajók mozgására vonatkozó közlemények továbbítása; e szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények; 40. hajóvészadó: a hajó olyan adóállomása, amely kizárólag vészfrekvencián, vészjelzési, sürgősségi vagy biztonsági célokra használható; 41. hallókészülék: rendszerint egy vagy több rádióadót, valamint egy vagy több rádióvevőt magában foglaló rádiótávközlő rendszer, amely lehetővé teszi a halláskárosodásban szenvedő személyek számára, hogy növeljék hallóképességüket; 42. helyettesítő felosztás: amikor egy nemzetközi lábjegyzetben egy frekvenciasáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára „osztották fel”, akkor az „helyettesítő” felosztás, vagyis olyan felosztás, amely a kérdéses földrajzi övezetben vagy országban a táblázatban megjelölt felosztás helyébe lép; 43. helyhez kötött állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 44. helyhez kötött földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 45. híranyagátvitel: rádió vagy televízióműsor szerkesztésére felhasználható hang és képinformáció továbbítása a stúdióba; 46. hiteles frekvenciák és órajelek állomása: a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálatának állomása; 47. hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely tudományos, műszaki és egyéb célokra mindenki által vehető meghatározott frekvenciák, órajelek – vagy mindkettő – meghatározott nagy pontosságú adásáról gondoskodik; 48. igazgatás: minden olyan kormányszerv vagy szolgálat, amely a Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányában, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményében és az Igazgatási Szabályzatokban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében teendő intézkedésekért felelős; 49. induktív alkalmazás: különösen gépjármű-indításgátlás, állatazonosítás, riasztó-rendszerek, kábelérzékelés, hulladékkezelés, személyazonosítás, vezetéknélküli beszéd-átviteli összeköttetések, beléptető rendszerek, közelségérzékelők, lopásgátló rendszerek (beleértve a rádiófrekvenciás lopásgátló indukciós rendszereket is), kézi eszközökre történő adatátvitel, automatikus áruazonosítás, vezetéknélküli vezérlőrendszerek vagy automatikus útdíjbeszedés céljára használt, a közeltéri elektromágneses teret felhasználó rádióalkalmazás; 50. intelligens közlekedési rendszer (ITS): a közúti közlekedési rendszerben alkalmazott rendszer és szolgáltatás, amely információs és kommunikációs technológiákra épül, beleértve a közúti közlekedési rendszerek által alkalmazott feldolgozást, vezérlést, helymeghatározást, kommunikációt és elektronikát; 51. ipari, tudományos és orvosi (ISM) célú felhasználás (a rádiófrekvenciás energiáé): olyan készülékek vagy berendezések működtetését jelenti, melyeket ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célra, a rádiófrekvenciás energia kis térben való előállítására és hasznosítására hoztak létre, ide nem értve a távközlés területén történő alkalmazásokat; 52. járulékos felosztás: amikor egy nemzetközi lábjegyzetben egy frekvenciasáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára „is felosztották”, akkor az „járulékos” felosztás, vagyis olyan felosztás, amely a kérdéses földrajzi övezetben vagy országban a táblázatban megjelölt szolgálaton vagy szolgálatokon felül szerepel; 53. keskenysávú rádiórendszer: legfeljebb 25 kHz csatorna-sávszélességű rádiórendszer; 54. kiegészítő földfelszíni komponens (CGC): a műholdas mozgószolgálati rendszer szerves része, amely – a mozgó földi állomásokkal összeköttetést megvalósító – helyhez kötött földi telepítésű állomásokból áll annak érdekében, hogy javuljon a műholdas mozgószolgálati rendszer elérhetősége azokban a – rendszer műholdjának vagy műholdjainak fedési körzetében található – földrajzi térségekben, ahol az egy vagy több űrállomással való összeköttetés nem biztosítható a szükséges minőségben; 55. kikötői állomás: kikötői műveletek szolgálatának parti állomása; 56. kikötői műveletek szolgálata: parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott tengeri mozgószolgálat valamely kikötőben vagy annak közelében, amelynek célja olyan közlemények továbbítása, amelyek kizárólag a hajók vezetésére, mozgására és biztonságára, valamint sürgős esetekben személyek védelmére vonatkoznak; e szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények; 57. kis apertúrájú műholdas végfelhasználói állomás (VSAT): a műholdas állandóhelyű szolgálatban működő állandó vagy változó telephelyű földi állomás, amelyet kis antennaméret (legfeljebb 2,4 m átmérő), kis nyereség (legfeljebb 52 dBi) és kis EIRP-sűrűség (legfeljebb 57 dBW/40 kHz) jellemez; 58. kísérleti állomás: olyan állomás, amely a rádióhullámokat a tudomány vagy a technika fejlesztése érdekében folytatott kísérletekhez használja; ez a meghatározás nem foglalja magában az amatőrállomásokat; 59. kis hatótávolságú eszköz (SRD): olyan kis távolság áthidalására szolgáló kis teljesítményű rádióadó, amellyel egy- vagy kétirányú információátvitel valósítható meg, és amely kis valószínűséggel okoz zavarást más rádióberendezésnek; 60. kis hatótávolságú gépjárműradar: olyan rádióberendezés, amely gépjárművekre kifejlesztett radarfunkciót lát el az összeütközések hatásainak csökkentése érdekében, továbbá közlekedésbiztonsági alkalmazások számára; 61. kis teljesítményű FM adó: a személyi használatú hangfrekvenciás eszközök, például mobiltelefonok és a gépjárműbe szerelt vagy otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerek összekapcsolására szolgáló rádióalkalmazás; 62. kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény (EIRP): az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata; 63. koordinált állomás: olyan, a polgári vagy a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság által engedélyezett állomás, amelynek telepítési és sugárzási jellemzői a koordinációs övezetében korábban engedélyezett, legalább azonos szolgálati kategóriájú más állomásokkal szemben, az azoknak okozott káros zavarás elkerülése érdekében le lettek egyeztetve; 64. központi állomás: pont-többpont és általános többpont rendszerek olyan állomása, amely ezen rendszerek valamennyi felhasználói állomásával közvetlen vagy átjátszóállomás közvetítésével létrehozott rádiókapcsolatban van; amennyiben a rendszer az alaphálózathoz vagy más rendszerhez csatlakozik, a csatlakozás ezen állomás közvetítésével történik; 65. központi földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy a műholdas mozgószolgálat keretében működő olyan nagykapacitású, nagy antennaméretű földi állomás, amely geostacionárius és nemgeostacionárius pályájú műholdakhoz az információátvitelt biztosítja; 66. különleges szolgálat: más módon meg nem határozott olyan rádiótávközlési szolgálat, amely kizárólag a nagyközönség meghatározott szükségleteinek kielégítését célozza, de a nyilvános levelezés számára nincs megnyitva; 67. légiforgalmi állomás: a légiforgalmi mozgószolgálat helyhez kötött állomása; bizonyos esetekben a légiforgalmi állomás például hajó fedélzetén vagy tengeren lévő mesterséges felületen is elhelyezhető; 68. légiforgalmi földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 69. légiforgalmi mozgószolgálat: légiforgalmi állomások és légijármű állomások között vagy légijármű állomások között létrehozott mozgószolgálat, amelyben mentőjármű állomások is részt vehetnek; a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások szintén részt vehetnek e szolgálatban a kijelölt vész- és kényszerhelyzeti frekvenciákon; 70. légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat: repülési célokra és a légijárművek üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat; 71. légijármű állomás: a légiforgalmi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével; 72. légijármű földi állomás: a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása; 73. légijárműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás bocsát a légiutasok rendelkezésére nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok repülés közben, a földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül történő igénybevételére; 74. légi mozgószolgálat: lásd légiforgalmi mozgószolgálat; 75. légi rádiónavigáció szolgálat: lásd légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat; 76. LTE-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel az ETSI által kiadott LTE-szabványoknak, különösen az EN 301 908-1:2011-05-nek, az EN 301 908-13:2011-05-nek, az EN 301 908-14:2011-05-nek és az EN 301 908-11:2011-07-nek; 77. markeradó: a légiforgalmi rádiónavigáció szolgálatban alkalmazott olyan adóállomás, amely függőleges nyalábot sugároz abból a célból, hogy a légijárművek részére helyzetjelölést adjon; 78. másodlagos radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 79. megosztás: a nemzeti szinten felosztott frekvenciasávok polgári, nem polgári és közös célú felhasználásának meghatározása; 80. mentőjármű állomás: a tengeri mozgószolgálat vagy a légiforgalmi mozgószolgálat mozgóállomása, amely kizárólag a szerencsétlenségek túlélőinek szükségleteit szolgálja, és amelyet mentőcsónakon, mentőtutajon vagy bármely egyéb mentőeszközön helyeznek el; 81. mérőóra-leolvasó rendszer: olyan rendszer, amely rádiótávközlő eszközök használatával lehetővé teszi a távoli állapotellenőrzést, mérést és üzemeltetési utasítások küldését; 82. meteorológiát segítő szolgálat: meteorológiai, valamint hidrológiai megfigyelésekre és kutatásokra használt rádiótávközlési szolgálat; 83. modellirányító alkalmazás: járműmodellek (elsősorban kicsinyített járműutánzatok) levegőben, földön, vízfelszínen vagy víz alatt végzett mozgásának irányítására használt rádióalkalmazás; 84. modulációs összeköttetés: adott helyen elhelyezett földi állomásról egy űrállomás irányába mutató – vagy fordított irányú – rádió-összeköttetés, amely a műholdas állandóhelyű szolgálattól eltérő űrtávközlési szolgálat számára továbbít információt; az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; 85. mozgóállomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 86. mozgó földi állomás: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 87. mozgószolgálat: mozgóállomások és helyhez kötött állomások között vagy mozgóállomások között létrehozott rádiótávközlési szolgálat; 88. műholdak közötti szolgálat: mesterséges holdak közötti összeköttetéseket megvalósító rádiótávközlési szolgálat; 89. műholdas állandóhelyű szolgálat: adott helyeken elhelyezett földi állomások között egy vagy több műhold segítségével létrehozott rádiótávközlési szolgálat; az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; bizonyos esetekben ez a szolgálat tartalmaz műholdak közötti összeköttetéseket, amelyek a műholdak közötti szolgálatban is üzemeltethetők; a műholdas állandóhelyű szolgálathoz tartozhatnak más űrtávközlési szolgálatok számára szolgáló modulációs összeköttetések is; 90. műholdas amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint az amatőrszolgálat; 91. műholdas földi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, melynek mozgó földi állomásai szárazföldön helyezkednek el; 92. műholdas Föld-kutató szolgálat: földi állomások és egy vagy több űrállomás között létrehozott rádiótávközlési szolgálat, amely tartalmazhat űrállomások közötti összeköttetéseket is, és amelynél a) a Föld tulajdonságaira és természeti jelenségeire vonatkozó adatokat – beleértve a környezet állapotára vonatkozó adatokat is – a Föld műholdjain elhelyezett aktív érzékelők vagy passzív érzékelők segítségével lehet megszerezni; b) hasonló adatok levegőben szállított vagy a Föld felszínén elhelyezett mesterséges felületekről nyerhetők; c) ezek az adatok az ugyanahhoz a rendszerhez tartozó földi állomások számára szétoszthatók; d) a mesterséges felületeken gyűjtött adatok lekérdezhetők; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 93. műholdas hálózat: műholdas rendszer vagy egy műholdas rendszer része, amely egyetlen műholdból és a hozzátartozó földi állomásokból áll; 94. műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 95. műholdas légiforgalmi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban; 96. műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; 97. műholdas légi mozgószolgálat: lásd műholdas légiforgalmi mozgószolgálat; 98. műholdas légi rádiónavigáció szolgálat: lásd műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat; 99. műholdas meteorológiai szolgálat: meteorológiai célokra használt műholdas Föld-kutató szolgálat; 100. műholdas mozgószolgálat: rádiótávközlési szolgálat a) mozgó földi állomások és egy vagy több űrállomás között vagy e szolgálat által használt űrállomások között; vagy b) mozgó földi állomások között egy vagy több űrállomáson keresztül; e szolgálat ezenkívül tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 101. műholdas műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél az űrállomás által sugárzott vagy közvetített jelek a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; a műholdas műsorszóró szolgálatnál a „közvetlen vétel” kifejezés az egyedi vételre és a közösségi vételre egyaránt vonatkozik; 102. műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló műholdas légiforgalmi mozgószolgálat; 103. műholdas (OR) légi mozgószolgálat: lásd műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat; 104. műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között egyetlen műhold segítségével; egy műholdas összeköttetés egy felszálló összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll; 105. műholdas rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 106. műholdas rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat, amely magában foglalja egy vagy több űrállomás használatát is; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 107. műholdas rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 108. műholdas rendszer: olyan űrtávközlési rendszer, amely a Föld egy vagy több mesterséges holdját használja; 109. műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott műholdas légiforgalmi mozgószolgálat; 110. műholdas (R) légi mozgószolgálat: lásd műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat; 111. műholdas tengeri mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban; 112. műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; 113. műsorátvitel: stúdió által összeállított, szerkesztett hang és képinformáció továbbítása adóhálózaton történő kisugárzás céljából; 114. műsorszóró állomás: a műsorszóró szolgálat állomása; 115. műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek adásai a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ez a szolgálat magában foglalhatja hangok sugárzását, televíziós vagy egyéb természetű adásokat; 116. műszeres leszállító rendszer (ILS): olyan rádiónavigációs rendszer, amely a légijárművek részére közvetlenül leszállásuk előtt és annak folyamán vízszintes és függőleges irányítást nyújt, és amely bizonyos meghatározott pontokon a földetérési referenciapontig még megteendő távolságot jelzi; 117. műszeres leszállító rendszer iránysávadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan vízszintes irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű vízszintes eltérését a futópálya tengelyével meghatározott legkedvezőbb süllyedési útvonaltól; 118. műszeres leszállító rendszer siklópályaadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan függőleges irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű függőleges eltérését a legkedvezőbb süllyedési útvonaltól; 119. nagyfrekvenciás berendezés: a rádiófrekvenciás energia ipari, tudományos és orvosi (ISM) célú felhasználására szolgáló, nem elektronikus hírközlő berendezés; 120. nagy magasságú hordozóra telepített állomás: olyan állomás, amely 20–50 km magasságban és a Földhöz képest meghatározott, állandó helyzetű névleges pontban lévő hordozón helyezkedik el; 121. nemzeti felosztás: a frekvenciasávok rádiószolgálatok részére történő felosztása Magyarországon; 122. nemzetközi felosztás: a frekvenciasávok RR szerinti felosztása a világ három Körzetére – az egyes országok eltérő és speciális frekvenciahasználatának figyelembevételével – abból a célból, hogy az igazgatások a frekvenciakijelölés során igazodjanak a nemzetközi szabályokhoz; 123. nyalábolt rádiórendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely a) magas frekvenciafelhasználási hatékonysággal rendelkezik, b) több rádiófrekvencián üzemel, c) automatikus csatornakiválasztást alkalmaz, d) képes speciális átviteli szolgáltatások nyújtására (prioritásos hívás, konferenciahívás stb.); a rendszer hatékony működését a jelzés- és forgalmi rendszerének a felhasználás szempontjait figyelembe vevő kialakításával érik el; 124. nyilvános hozzáférésű mozgórádió (PAMR) rendszer: kizárólag szolgáltatás célú, csoportkommunikációs igényeket kielégítő hálózat, amelyet üzleti és intézményi felhasználók vagy azok előre meghatározott felhasználói csoportjai számára terveztek úgy, hogy azokon belül nincs korlátozás a felhasználói csoportok számára, jellegére vagy típusára, és nem szükséges, hogy ezek kapcsolatban legyenek egymással; 125. nyilvános levelezés: minden olyan távközlés, amelyet a hivataloknak és állomásoknak – annak a ténynek a következtében, hogy a közönség rendelkezésére állnak – továbbítás végett el kell fogadniuk; 126. nyomon követésre és tárgyak felkutatására szolgáló rendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az áruknak azok visszaszerzését eredményező nyomon követését és felkutatását, és amely általában egy, a védendő árucikkre helyezett rádióadót, valamint egy rádióvevőt tartalmaz, továbbá magában foglalhat egy riasztót is; 127. (OR) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló légiforgalmi mozgószolgálat; 128. (OR) légi mozgószolgálat: lásd (OR) légiforgalmi mozgószolgálat; 129. parti állomás: a tengeri mozgószolgálat helyhez kötött állomása; 130. parti földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas tengeri mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas tengeri mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 131. pont-pont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiórendszer, amelyet két, egymással kizárólagos rádiókapcsolatban lévő állomás alkot; 132. pont-többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiórendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike a központi állomáshoz közvetlenül vagy átjátszóállomás közvetítésével kapcsolódik, és a felhasználói állomások között közvetlen rádiókapcsolat nincs; 133. professzionális/magán mozgórádió (PMR) rendszer: vállalkozások és intézmények saját célra használt, esetleg részben más felhasználónak átengedett, zárt felhasználói csoport forgalmának lebonyolítására szolgáló mozgórádió rendszere; 134. radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő vagy visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 135. radarbója (racon): egy meghatározott navigációs markerjelzéshez rendelt adó-vevő, amely a radarjel indítására automatikusan megkülönböztető jelet ad; ez megjelenik az indító radar képernyőjén, és távolsági, irány- és azonosító adatokat szolgáltat; 136. rádió: rádióhullámok használatára utaló általános fogalom; 137. rádióalkalmazás: olyan alkalmazás, amelyben egy frekvenciasáv vagy meghatározott frekvencia rádiórendszerrel, állomással rádiótávközlés vagy rádiócsillagászat meghatározott céljaira történő igénybevétele valósul meg; 138. rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás tartomány felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre; 139. rádiócsillagászat: kozmikus eredetű rádióhullámok vételére alapozott csillagászat; 140. rádiócsillagászati állomás: a rádiócsillagászati szolgálat állomása; 141. rádiócsillagászati szolgálat: rádiócsillagászattal foglalkozó szolgálat; 142. rádiófrekvenciás azonosító (RFID) eszköz: többek között árucikkek rádiórendszer használatával történő nyomon követésére és azonosítására szolgáló eszköz, amely egyrészről az árucikkekre rögzített passzív eszközökből (címkék), másrészről a címkék aktiválására és a róluk történő adatgyűjtésre szolgáló adóvevő egységekből (olvasók) áll; 143. rádiófrekvenciás jel: a rádiófrekvenciás tartományba tartozó elektromágneses jel; 144. rádiófrekvenciás tartomány: rádióhullámok frekvenciatartománya; 145. rádió-irányadó állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amelynek adásai valamely mozgóállomás számára lehetővé teszik a rádió-irányadó állomáshoz viszonyított helyzetének vagy irányának meghatározását; 146. rádió-iránymérés: olyan rádiómeghatározás, amely a rádióhullámok vételét használja fel valamely állomás vagy tárgy irányának meghatározására; 147. rádió-iránymérő állomás: rádió-iránymérést alkalmazó rádiómeghatározó állomás; 148. rádiólokáció: a rádiómeghatározásnak a rádiónavigációtól eltérő célú alkalmazása; 149. rádiólokációs helyhez kötött állomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 150. rádiólokációs mozgóállomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 151. rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat; 152. rádió-magasságmérő: légijármű vagy űrjármű fedélzetén elhelyezett olyan rádiónavigációs készülék, amelyet a légijárműnek vagy az űrjárműnek a Föld felszíne vagy más felület feletti magasságának meghatározására használnak; 153. rádiómeghatározás: valamely tárgy helyének, sebességének vagy más jellemzőinek meghatározása, vagy az ezekre vonatkozó adatok megszerzése a rádióhullámok terjedési sajátságainak segítségével; 154. rádiómeghatározó alkalmazás: a rádiómeghatározó szolgálat rádióalkalmazása; 155. rádiómeghatározó állomás: a rádiómeghatározó szolgálat állomása; 156. rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat; 157. rádiónavigáció: a rádiómeghatározás navigáció céljaira történő alkalmazása, ideértve akadályozó tárgyak meghatározását is; 158. rádiónavigációs helyhez kötött állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 159. rádiónavigációs mozgóállomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 160. rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat; 161. rádiórendszer: együttműködő adó- vagy vevőállomások, vagy adó- és vevőállomások meghatározott célú rádiótávközlésre szolgáló csoportja; 162. rádiószolgálat: rádiótávközlési szolgálatok és a rádiócsillagászati szolgálat; 163. rádiószonda: a meteorológiát segítő szolgálatban alkalmazott olyan automatikus rádió-adókészülék, amelyet rendszerint légijármű, szabad léggömb, ejtőernyő vagy sárkány hordoz, és amely meteorológiai adatokat továbbít; 164. rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével történő távközlés; 165. rádiótávközlési szolgálat: olyan szolgálat, amely magában foglalja a rádióhullámok sajátos távközlési célokból történő továbbítását, adását vagy vételét; ellenkező utalás hiányában, minden rádiótávközlési szolgálat földfelszíni rádiótávközlésre vonatkozik; a fogalom a következő szolgálatokat tartalmazza: állandóhelyű szolgálat, amatőrszolgálat, belvízi mozgószolgálat, biztonsági szolgálat, földi mozgószolgálat, hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat, hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, kikötői műveletek szolgálata, különleges szolgálat, légiforgalmi mozgószolgálat, légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat, meteorológiát segítő szolgálat, mozgószolgálat, műholdak közötti szolgálat, műholdas állandóhelyű szolgálat, műholdas amatőrszolgálat, műholdas földi mozgószolgálat, műholdas Föld-kutató szolgálat, műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, műholdas légiforgalmi mozgószolgálat, műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat, műholdas meteorológiai szolgálat, műholdas mozgószolgálat, műholdas műsorszóró szolgálat, műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat, műholdas rádiólokáció szolgálat, műholdas rádiómeghatározó szolgálat, műholdas rádiónavigáció szolgálat, műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat, műholdas tengeri mozgószolgálat, műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat, műsorszóró szolgálat, (OR) légiforgalmi mozgószolgálat, rádiólokáció szolgálat, rádiómeghatározó szolgálat, rádiónavigáció szolgálat, (R) légiforgalmi mozgószolgálat, tengeri mozgószolgálat, tengeri rádiónavigáció szolgálat, űrbeli üzemeltetési szolgálat, űrkutatási szolgálat; 166. (R) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott légiforgalmi mozgószolgálat; 167. (R) légi mozgószolgálat: lásd (R) légiforgalmi mozgószolgálat; 168. RR: Nemzetközi Rádiószabályzat, a Nemzetközi Távközlési Egyesület külön jogszabállyal kihirdetett Alapokmánya és Egyezménye kiegészítését képező igazgatási szabályzat; 169. szélesebb sávú rádiórendszer: 25 kHz-nél nagyobb csatornaosztást használó rádiórendszer vagy az olyan technológiát használó rádiórendszer, amely 25 kHz nél nagyobb csatornaosztást is tud támogatni; 170. szélessávú állandóhelyű vezetéknélküli hozzáférési (BFWA) rendszer: az állandóhelyű szolgálatban működő szélessávú vezetéknélküli hozzáférési (BWA) rendszer; 171. szélessávú vezetéknélküli hozzáférési (BWA) rendszer: olyan rádiórendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és az állomások közötti távközlés szélessávú átviteli sebességgel történik; 172. személyhívó rendszer: rádiótávközlő rendszer, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű frekvenciafelhasználók számára; 173. szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket; 174. szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket; 175. szociális segélykérő: olyan hordozható berendezéssel ellátott, megbízható rádiótávközlő rendszer és hálózat, amely lehetővé teszi, hogy egy korlátozott hozzáférésű területen vészhelyzetben lévő személy egyszerű beavatkozással segélyhívást indítson; 176. társadalmi (polgári) önvédelmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvénynek a társadalmi szervezetekre és egyesületekre vonatkozó rendelkezései alapján működő, a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült szervezet, amelynek tevékenysége a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében települési önkormányzati hatáskörbe tartozik; 177. tartályszintmérő radar: egy valamilyen anyag tárolására szolgáló tartályban lévő anyag szintjének meghatározására használt speciális rádiómeghatározó alkalmazás, amelyet fémből vagy vasbetonból készült tartályba vagy azzal összemérhető rádiófrekvenciás csillapító tulajdonsággal rendelkező anyagból készült hasonló létesítménybe telepítenek; 178. távirányító berendezés: távirányításra szolgáló rádióberendezés, amely különböző szerkezetek folyamatos, egyirányú vezérlését teszi lehetővé; 179. távközlés: eljárás, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény vezetéken, villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszeren, vagy ezek kombinációján eljuttatható egy vagy több felhasználó számára; 180. távmérés: a távközlés felhasználása méréseknek a mérőműszertől bizonyos távolságra történő automatikus jelzése vagy rögzítése céljából; 181. távvezérlés: a távközlés felhasználása egy berendezés működésének bizonyos távolságból történő beindítására, megváltoztatására vagy beszüntetésére szolgáló jelek továbbítása céljából; 182. tengeri mozgószolgálat: parti állomások és hajóállomások között, vagy hajóállomások között, vagy a hozzájuk rendelt fedélzeti távközlő állomások között létrehozott mozgószolgálat; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban; Magyarország területén a tengeri mozgószolgálatra vonatkozó RR szerinti szabályok a belföldi vízi utakra is kiterjednek; 183. tengeri rádiónavigáció szolgálat: hajózási célokra és a hajók üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat; 184. több műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között legalább két műhold segítségével, közbeiktatott földi állomás nélkül; egy több műholdas összeköttetés egy felszálló összeköttetésből, egy vagy több műholdak közötti összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll; 185. ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó berendezés: beépített összetevőként vagy kiegészítőként olyan, kis hatótávolságú rádiótávközlő technológiát alkalmazó, 50 MHz-nél szélesebb frekvenciatartományra kiterjedő rádiófrekvenciás energiát szándékosan előállító és sugárzó berendezés, amely frekvenciatartománya átfedésbe kerülhet több, a rádiótávközlési szolgálatok részére felosztott frekvenciasávval; 186. UMTS-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel az UMTS nemzeti szabványoknak, különösen az MSZ EN 301 908-1:2007-nek, az MSZ EN 301 908-2:2007-nek, az MSZ EN 301 908-3:2007-nek és az MSZ EN 301 908-11:2007-nek; 187. űrállomás: olyan tárgyon elhelyezett állomás, amely a Föld légkörének központi részén kívül helyezkedik el, azon kívülre szánták, vagy oda került; 188. űrbeli üzemeltetési szolgálat: rádiótávközlési szolgálat, amelynek rendeltetése kizárólag az űrjárművek üzemeltetése, különös tekintettel az űrbeli követésre, űrtávmérésre és űrtávvezérlésre; ezeket a tevékenységeket általában az a szolgálat látja el, amelynek keretében az űrállomás működik; 189. űrkutatási szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél űrjárműveket vagy más űrbeli tárgyakat használnak fel tudományos vagy műszaki kutatás céljaira; 190. űrtávközlés: minden olyan rádiótávközlés, amelyet egy vagy több űrállomás, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy felhasználásával valósítanak meg; 191. űrtávközlési rendszer: együttműködő földi állomások vagy űrállomások meghatározott célú űrtávközlésre szolgáló csoportja; 192. üzemben tartás: a telepítéstől az üzemeltetés végleges megszüntetéséig tartó folyamat, beleértve a fenntartási – karbantartási, javítási – tevékenységeket és az üzemeltetés szüneteltetését is; 193. változó telephelyű állomás: olyan állomás, amely helyváltoztatásra alkalmas, de csak telepített helyzetben üzemelhet; 194. végfelhasználói állomás: olyan felhasználói állomás, amely az elektronikus átvitel végpontját képezi; 195. vezetéknélküli hangfrekvenciás alkalmazás: vezetéknélküli hangfrekvenciás rendszerek rádióalkalmazása, beleértve a vezetéknélküli hangszórókat; a vezetéknélküli fejhallgatókat; a például személyen viselt hordozható CD-, kazettalejátszó vagy rádiós eszközökhöz használt hordozható, vezetéknélküli fejhallgatókat; a járműben használt, például rádióval vagy mobiltelefonnal stb. együttműködő vezetéknélküli fejhallgatókat; a koncerteken vagy más színpadi előadásokon használt, fülbe helyezhető monitor-fülhallgatókat; 196. vezetéknélküli hozzáférési rendszer (WAS): szélessávú rádiórendszer, amely tekintet nélkül a hálózat topológiájára, vezetéknélküli hozzáférést biztosít nyilvános és magáncélú alkalmazások számára; 197. WiMAX-rendszer: az állandóhelyű szolgálatban olyan pont-többpont rádiórendszer, valamint a mozgószolgálatban olyan mobil rádiórendszer, amelynek berendezései a WiMAX Fórum által kiadott WiMAX-típustanúsítvánnyal rendelkeznek. A 880–915/925–960 MHz és az 1710–1785/1805–1880 MHz sávban az ETSI által kiadott WiMAX-szabványoknak, ezen belül különösen az EN 301 908-1:2011-05-nek, az EN 301 908-21:2011-09-nek és az EN 301 908-22:2011-09-nek megfelelő elektronikus hírközlő hálózat is WiMAX-rendszernek minősül; 198. zsinórnélküli telefon: elektronikus hírközlő hálózat azon földi mozgószolgálati része, amelynek bázisállomásai közvetlenül csatlakoznak elektronikus hírközlő hálózathoz. 3. Frekvenciasávok felosztása 3. § (1) A frekvenciasávok felosztása meghatározza egy rádiószolgálat felhasználási lehetőségeit nemzetközi és nemzeti viszonyok között. (2) A nemzetközi, valamint a nemzeti felosztást a 2. mellékletbe foglalt Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (a továbbiakban: FNFT) tartalmazza. (3) Az FNFT: a) közzéteszi a frekvenciasávok RR szerinti, rádiószolgálatok részére történő nemzetközi felosztását Körzetenként; továbbá b) megállapítja a frekvenciasávok rádiószolgálatok részére történő nemzeti felosztását, beleértve azok polgári, nem polgári és közös célú felhasználásra történő megosztását is. (4) Az FNFT-ben a nemzetközi felosztást az A–D oszlop, a nemzeti felosztást az E–G oszlop tartalmazza. 4. § (1) Az FNFT nemzetközi felosztást tartalmazó részének A–C oszlopa az RR alapján közzéteszi a világ három Körzetére (3. melléklet) – így az 1. Körzetbe tartozó Magyarországra is – érvényes felosztást. Ennek keretében meghatározza a felosztott rádiószolgálatokat szolgálati kategóriáiknak megfelelően frekvenciasávonként, valamint a frekvenciafelhasználás feltételeit (különösen a helyettesítő és a járulékos felosztást, valamint az eltérő szolgálati kategóriát, a korlátozásokat, a műszaki követelményeket, az eljárási és rádióforgalmazási szabályokat) tartalmazó nemzetközi lábjegyzetek hivatkozási sorszámait. A nemzetközi lábjegyzeteket – az RR szerinti számozással megegyezően, 5.53 sorszámtól kezdődően – a 4. melléklet tartalmazza. (2) Az FNFT nemzetközi felosztást tartalmazó részének D oszlopa meghatározza a Magyarország számára felosztott rádiószolgálatokat szolgálati kategóriáiknak megfelelően, valamint a magyarországi frekvenciafelhasználásra vonatkozó, nemzetközi lábjegyzetekben foglalt feltételeket az RR alapján. (3) A Magyarországra érvényes nemzetközi felosztás szerinti rádiószolgálatokat és azok rádióalkalmazásait nemzetközi szinten szolgálati kategóriájuknak megfelelően zavarvédelem illeti meg. 5. § (1) Az FNFT nemzeti felosztást tartalmazó része (E–G oszlop) meghatározza Magyarország területén az egyes rádiószolgálatok nem polgári, polgári és közös célú felhasználásra megosztott frekvenciasávjait szolgálati kategóriáiknak megfelelően, továbbá a vonatkozó nemzetközi lábjegyzetekre, valamint az e frekvenciasávokban megvalósítható rádióalkalmazásokat, ISM célú felhasználást és nemzeti frekvenciafelhasználási feltételeket meghatározó nemzeti lábjegyzetekre való hivatkozásokat. A nemzeti lábjegyzeteket „H” kezdőbetű jelöli, és azokat az 5. melléklet tartalmazza. (2) A tengeri mozgószolgálat részére felosztott frekvenciasávok Magyarország területén e rendelet alapján egyúttal a belvízi mozgószolgálat részére is fel vannak osztva. Magyarország területén a tengeri mozgószolgálat RR szerinti hatálya a belföldi vízi utakra is kiterjed. 6. § (1) Az FNFT nemzeti felosztást tartalmazó részének „Nem polgári” (E) oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokban a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezetekről szóló NMHH rendelet hatálya alá tartozó szervezetek igényelhetnek és használhatnak frekvenciát az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben (a továbbiakban: Eht.), e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint. (2) Az FNFT nemzeti felosztást tartalmazó részének „Polgári” (F) oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokban – az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével – bárki igényelhet és használhat frekvenciát az Eht.-ban, e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint. (3) A polgári frekvenciagazdálkodó hatóság és a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság a frekvenciahasználati jogot igénylő ügyfelei számára ideiglenesen, korlátozott időtartamra – honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, kormányzati, közigazgatási és más közérdekből, előre nem meghatározható eseményekre, esetekre és célra – kölcsönösen igényelhet egymástól frekvenciát. Ebben az esetben a frekvenciahasználathoz a polgári frekvenciagazdálkodó hatóság és a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság egyetértése szükséges. (4) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó frekvenciafelhasználók is használhatják az FNFT „Polgári” (F) oszlopában megjelölt frekvenciasávokban megvalósítható, valamint a 11. § (2) bekezdésében hivatkozott rádióalkalmazásokat, ha azok állomásai külön jogszabály alapján egyedi rádióengedély nélkül tarthatók üzemben. (5) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Békepartnerség más részt vevő államai fegyveres erőinek magyarországi frekvenciafelhasználását a katonai tevékenységgel kapcsolatban nem polgári célúnak, a műsorszórással kapcsolatban pedig polgári célúnak kell tekinteni. (6) Az FNFT nemzeti felosztást tartalmazó részének „Közös” (G) oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokat nem polgári és polgári célra egyaránt fel lehet használni. Ezekben a frekvenciasávokban frekvenciahasználati jog megszerzésére csak a nem polgári és a polgári frekvenciagazdálkodó hatóság közötti általános megállapodás alapján vagy konkrét ügyre vonatkozó eredményes egyeztetés után kerülhet sor. 7. § (1) Az FNFT-ben meghatározott szolgálati kategória a rádiószolgálat állomásának működése és zavarvédelme szempontjából lehet elsődleges (a rádiószolgálat neve nagybetűvel van jelölve) vagy másodlagos (a rádiószolgálat neve nagy kezdőbetűt követően kisbetűvel van jelölve). Ettől eltérően nemzetközi vagy nemzeti lábjegyzet rendelkezhet. (2) Az elsődleges rádiószolgálat állomása: a) nem okozhat káros zavarást az azonos vagy más elsődleges rádiószolgálat olyan állomásainak, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték; b) nem tarthat igényt védelemre az azonos vagy más elsődleges rádiószolgálat olyan állomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték. (3) A másodlagos rádiószolgálat állomása: a) nem okozhat káros zavarást az elsődleges rádiószolgálat olyan állomásainak, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték, vagy a későbbiekben még kijelölhetik; b) nem tarthat igényt védelemre az elsődleges rádiószolgálat olyan állomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték, vagy a későbbiekben még kijelölhetik; c) védelemre jogosult az azonos vagy más másodlagos rádiószolgálat olyan állomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat a későbbiekben még kijelölhetik; d) nem tarthat igényt védelemre az azonos vagy más másodlagos rádiószolgálat olyan állomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték. (4) A frekvenciasávok nemzetközi felosztásában a szolgálati kategória a frekvenciafelhasználó részére nemzetközi szinten állapít meg zavarvédelmet vagy zavar-okozás szempontjából használati korlátozást. (5) A frekvenciasávok nemzeti felosztásában a szolgálati kategória a frekvenciafelhasználó részére Magyarországon belül állapít meg zavarvédelmet vagy zavarokozás szempontjából használati korlátozást. (6) Az FNFT nemzeti lábjegyzeteiben meghatározott frekvenciasávokban – rádiószolgálati besorolástól függetlenül is – működhetnek rádióalkalmazások harmadlagos jelleggel, amelyek állomásai: a) nem okozhatnak káros zavarást az elsődleges és másodlagos rádiószolgálat állomásainak; b) nem tarthatnak igényt védelemre bármely rádiószolgálat, rádióalkalmazás állomásai által okozott káros zavarásokkal szemben. 8. § E rendelet alkalmazása során az FNFT adott mezőjében és a mező lábjegyzeteiben foglaltakat együttesen kell alkalmazni, arra figyelemmel, hogy a nemzetközi vagy a nemzeti lábjegyzetben foglalt rendelkezés: a) kizárólag az adott rádiószolgálatra vonatkozik, ha a lábjegyzet a táblázatban a rádiószolgálat mellé van írva; vagy b) a táblázat mezőjébe beírt minden rádiószolgálatra vagy az adott frekvenciasávra vonatkozhat, ha a lábjegyzet a frekvenciasávot határoló mező aljára van írva. 4. Frekvenciasávok használata 9. § A nemzeti lábjegyzetek rendelkeznek a felhasználható frekvenciasávról, az abban megvalósítható rádióalkalmazásról, ISM célú felhasználásról, valamint a frekvenciasáv felhasználási lehetőségeiről és feltételeiről. A lábjegyzetek tartalmazzák azokra a nemzetközi dokumentumokra való hivatkozásokat, amelyek alapján az adott rádiószolgálatot vagy alkalmazást, ISM célú felhasználást Magyarországon megvalósították vagy megvalósíthatják. 10. § (1) Az FNFT nemzeti lábjegyzeteiben egy adott frekvenciasáv adott rádióalkalmazás általi használatbavételi lehetősége szempontjából a) kijelölt vagy b) tervezett kategóriájú lehet. (2) A kijelölt kategóriájú frekvenciasávokban a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben megadott rádióalkalmazás állomásainak telepítésére, üzemben tartására frekvenciahasználati jog szerezhető, illetve a rádióalkalmazás állomásai üzemben tarthatók nemzeti lábjegyzetben meghatározott vagy egyéb felhasználási szabályokban rögzített feltételekkel, korlátozásokkal. Ha a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben a kijelölt kategória egy megadott időpontig érvényes, a rádióalkalmazás állomásai csak a megadott időpontig tarthatók üzemben. (3) A tervezett kategória a jövőbeni rádióalkalmazások Magyarországon történő bevezetésének előkészítését szolgálja. A tervezett kategóriájú frekvenciasávokban a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben megadott rádióalkalmazás állomásainak telepítésére és üzemben tartására nem szerezhető frekvenciahasználati jog, a rádióalkalmazás állomásai nem tarthatók üzemben. (4) A tengeri mozgószolgálat, a légi mozgószolgálat, a rádiónavigáció szolgálat, a műholdas tengeri mozgószolgálat, a műholdas légi mozgószolgálat és a műholdas rádiónavigáció szolgálat fedélzeti állomásai és az űrtávközlési szolgálatok űrállomásai részére – Magyarország határain és légterén kívüli használat esetében – az RR, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a polgári frekvenciagazdálkodó hatóságtól szerezhető frekvenciahasználati jog. (5) A műholdas állandóhelyű szolgálat hálózataiban hajók fedélzetén elhelyezett földi állomások részére – Magyarország határain kívüli használat esetében – az RR, valamint az ECC/DEC/(05)09 és az ECC/DEC/(05)10 Határozat alapján a polgári frekvenciagazdálkodó hatóságtól szerezhető frekvenciahasználati jog. 11. § (1) A nemzeti lábjegyzetekben szereplő egyes rádióalkalmazás-csoportok és a hozzájuk rendelt kijelölt kategóriájú frekvenciasávok, frekvenciák részletes felsorolását az alábbi mellékletek tartalmazzák: a) 6. melléklet: kis hatótávolságú eszközök (SRD-k) rádióalkalmazásai és azokra a vonatkozó nemzetközi dokumentumokra való hivatkozások, amelyek alapján az adott frekvenciasáv vagy frekvencia Magyarországon ilyen célra igénybe vehető; b) 7. melléklet: a légi rádiónavigáció és az (R) légi mozgószolgálat keretében az ICAO Annex 10 által szabályozott rádióalkalmazások; c) 8. melléklet: a légi rádiónavigáció, a rádiólokáció és az (OR) légi mozgószolgálat keretében a légi közlekedésre meghatározott – az ICAO által nem szabályozott – rádióalkalmazások; d) 9. melléklet: a tengeri mozgószolgálat keretében Magyarországon megvalósítható rádióalkalmazások és azokra a vonatkozó nemzetközi dokumentumokra való hivatkozások, amelyek alapján az adott frekvenciasáv Magyarországon ilyen célra igénybe vehető; e) 10. melléklet: vészjelző, biztonsági, kutatási és mentési célú rádióalkalmazások és azokra a vonatkozó nemzetközi dokumentumokra való hivatkozások, amelyek alapján az adott frekvenciasáv vagy frekvencia Magyarországon ilyen célra igénybe vehető; f) 11. melléklet: az állandóhelyű szolgálat keretében a nem polgári célú rádióalkalma-zások a H21 lábjegyzet alapján; g) 12. melléklet: a mozgószolgálat keretében a nem polgári célú rádióalkalmazások a H22 lábjegyzet alapján. (2) Egyes ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó kis hatótávolságú eszközök (SRD k) rádióalkalmazásai részére a polgári frekvenciagazdálkodás keretében harmadlagos jelleggel kijelölt frekvenciatartományokat és azokra a vonatkozó nemzetközi dokumentumokra való hivatkozásokat, amelyek alapján az adott frekvenciatartomány Magyarországon ilyen célra igénybe vehető, a 13. melléklet tartalmazza. (3) A rendeletben hivatkozott dokumentumok jegyzékét a 14. melléklet tartalmazza. 5. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 13. § (1) Ez a rendelet 1. a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló 1987. június 25-i 87/372/EGK tanácsi irányelvnek és az azt módosító 2009/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 2. az európai vezeték nélküli digitális távközlés (DECT) Közösségen belüli összehangolt bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávról szóló 1991. június 3-i 91/287/EGK tanácsi irányelvnek, 3. a nyilvános páneurópai földi rádiós személyhívó rendszernek a Közösségen belüli összehangolt bevezetéséhez kijelölt frekvenciasávokról szóló 90/544/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2005. december 14-i 2005/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 4. az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának a belvízi rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó regionális megállapodás hatálya alá tartozó rádiós berendezésekre történő alkalmazásáról szóló 2000. szeptember 22-i 2000/637/EK bizottsági határozatnak, 5. az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának lavinajeladókra történő alkalmazásáról szóló 2001. február 21-i 2001/148/EK bizottsági határozatnak, 6. az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 1., 2. és 5. cikkének, 7. a rádióspektrumnak a 79 GHz-es tartományban a gépjárművekben alkalmazott, rövid hatótávolságú radarkészülékek közösségi harmonizálásáról szóló 2004. július 8-i 2004/545/EK bizottsági határozatnak, 8. a 24 GHz-es frekvenciasávban alkalmazott, kis hatótávolságú gépjárműradarok időben korlátozott használatára vonatkozó közösségi harmonizálásáról szóló 2005. január 17-i 2005/50/EK bizottsági határozatnak és az azt módosító 2011/485/EU bizottsági végrehajtási határozatnak, 9. a rádióspektrum 5 GHz-es frekvenciasávjának a vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat is (WAS/RLAN), megvalósítására történő harmonizált felhasználásáról szóló 2005. július 11-i 2005/513/EK bizottsági határozatnak, 10. a 169,4–169,8125 MHz frekvenciasáv Közösségen belüli összehangolásáról szóló 2005. december 20-i 2005/928/EK bizottsági határozatnak, 11. a kis hatótávolságú eszközök által használt rádióspektrum harmonizációjáról szóló 2006. november 9-i 2006/771/EK bizottsági határozatnak és az azt módosító 2008/432/EK, 2009/381/EK és 2010/368/EU bizottsági határozatnak, valamint 2011/829/EU bizottsági végrehajtási határozatnak, 12. a rádióspektrum deciméteres (UHF) frekvenciasávban működő rádiófrekvenciás azonosító (RFID) eszközök számára történő harmonizációjáról szóló 2006. november 23-i 2006/804/EK bizottsági határozatnak, 13. a rádióspektrum 2 GHz-es frekvenciasávjainak a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek megvalósítására történő harmonizált felhasználásáról szóló 2007. február 14-i 2007/98/EK bizottsági határozatnak, 14. az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvenciák Közösségen belüli, harmonizált módon történő használatának engedélyezéséről szóló 2007. február 21-i 2007/131/EK bizottsági határozatnak és az azt módosító 2009/343/EK bizottsági határozatnak, 15. a Közösség területén a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) spektrumhasználatának harmonizált feltételeiről szóló 2008. április 7-i 2008/294/EK bizottsági határozatnak, 16. a 3400–3800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földi rendszerek javára történő harmonizálásáról szóló 2008. május 21-i 2008/411/EK bizottsági határozatnak, 17. a 2500–2 …