328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről.

328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 15. § (10) bekezdés b) pontjában, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés i) pontjában, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és r) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek jogállása, szervezete 1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: megyei kormányhivatal) mezőgazdasági szakigazgatási szerveiként – az 1. mellékletben foglaltak szerint – a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, b) növény- és talajvédelmi igazgatóság, c) erdészeti igazgatóság, d) földművelésügyi igazgatóság (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági szakigazgatási szervek) működik. (2) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) elnöke – az MgSzH jogállását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint – gyakorolja. 2. § (1) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek illetékességi területe – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – megegyezik azon fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével, melynek a szakigazgatási szerveként működnek. (2) A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, valamint Földművelésügyi Igazgatóságának illetékessége a főváros és Pest megye területére terjed ki. (3) A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza. 3. § (1) A megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeiként egyes élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági feladatok ellátására kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (a továbbiakban: kerületi hivatal) működnek. (2) A kerületi hivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a kerületi hivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A kerületi hivatalt hatósági főállatorvos (kerületi főállatorvos) vezeti. A kerületi főállatorvos felett a munkáltatói jogokat a megyei igazgató főállatorvos gyakorolja. (3) A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja. (4) A kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza. 2. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek eljárására vonatkozó előírások 4. § (1) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – másodfokon az MgSzH jár el. (2) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a kerületi hivatal jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei igazgató főállatorvos, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon az MgSzH jár el. (3) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a kerületi hivatal, másodfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el. (4) Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be – a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni. (5) Ha az adott ügyben a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben a Knyt. 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, az MgSzH elnöke a döntés-előkészítésre és döntéshozatalra annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be –, a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására a legközelebbi – az adott mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben – kizárással nem érintett mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelöli ki. 5. § A mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni eljárásra jogosult kormánytisztviselője részére a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetője igazolványt állít ki. 3. Kijelölő rendelkezések 6. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 27. §-ának (4) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének b)–c) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének b), d), e) pontjában általános engedély esetében, valamint f) és i) pontjában állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének h) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének b) és f) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének a), d), f), j)–l), p) és s) pontjában, 53. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az Éltv. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 17. §-ának (7) bekezdésében, 32. §-ának (4) bekezdésében, 33. §-ának d) pontjában, 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala kivételével, 37. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-a (3) bekezdésének a)–b), d), f) és h) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének h), m)–n) pontjában, 48. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és g)–k) pontjában, 48. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (3) Az Éltv. 23/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 32. §-a (1) bekezdésének a)–b) és j) pontjában, 42. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, 64. §-ának (3) bekezdésében, valamint Mellékletének 39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (4) Az Éltv. 15. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h)–i) pontjában, 18. §-ának (5) bekezdésében, 34. §-a (1) bekezdésének a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. §-a (2) bekezdésének b)–g), i) és k)–l) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésének c)–e) pontjában, 35. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 36. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a kerületi hivatalt jelöli ki. (5) Az Éltv. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, 18. §-ának (5) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, 26. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában, 27. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének m) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 33. §-ának c) pontjában, 34. §-a (2) bekezdésének a), h) és j) pontjában, 34. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésének b) és f)–g) pontjában, 35. §-a (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdésének a) és c)–e) pontjában, (4) bekezdésének c) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, 39. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében, 54. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 61. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a Mellékletének 22. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a kerületi hivatalt jelöli ki. (6) Az Éltv. 8. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 24. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének e), g)–i), k)–l) pontjában, 33. § b) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének b)–c), e) pontjában, 38. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 43. §-ában, 44. §-ának (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdésében, 56. §-ában, 57. §-ának a)–c) és e)–s) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 64. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a kerületi hivatalt jelöli ki. (7) Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a kerületi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait az MgSzH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi. (8) Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a kerületi hivatal elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. A közcélú igénybevételt a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága rendeli el. (9) Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján az MgSzH elnöke a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai és a kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. (10) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról ötmillió forint összeghatárig a kerületi hivatal, ötmillió forintot meghaladóan a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága dönt. (11) A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellátja a Bizottság 2009. július 13-i, a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 616/2009/EK rendeletének végrehajtása során a tagállami feladatokat. (12) A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága hivatalos vizsgálóhelyként az MgSzH felkérésére közreműködik engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében. 7. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) alkalmazásában a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki. 8. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében, 32. §-ának (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a magán-állatorvos székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a kerületi hivatalt jelöli ki. 9. § (1) Az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az Éltv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt védekezési kötelezettség megszegése esetén a növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult. (3) Az állami védekezés elrendelésére az MgSzH elő zetes tájékoztatásával a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult. (4) A növények, növényi termékek határforgalmának növény-egészségügyi, növényvédelmi, forgalmazási-minőségszabványoknak való megfelelési, és a bizonyos kockázatot jelentő növényi termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzését a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága látja el. A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül. (5) A közérdekű védekezés elrendelésére külterületen a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult. Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága rendeli el a közérdekű védekezést. (6) A települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontja alapján első fokon hozott döntése esetében másodfokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jár el. (7) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 19. §-ának (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. 10. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 19–20. és 26. pontjában, 6. §-ában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ának a)–c), e), j) és l) pontjában, 18. §-ának (1)–(5) és (8) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 34. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. 11. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 20. §-ának (1) bekezdésében, 24/A. §-ának (6) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdésében, 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 40. §-ának (5) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (1)–(3) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (2)–(6) és (9) bekezdésében, 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 51/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) A bortörvény 2. §-ának 8. pontjában, 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 40. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/A. §-ának (1) bekezdésében, 43/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/D. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (3) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. 12. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) tekintetében a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki. (2) Az Evt. 103. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból törlése tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki. (3) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági jogkörben eljárva rendelkezik a) az Evt. 107. §-ában foglalt esetekben az erdőgazdálkodási bírság összegéről és megfizetéséről, b) az Evt. 108. §-ában foglalt esetekben az erdővédelmi bírság összegéről és megfizetéséről. (4) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti igazgatási feladatai körében a) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett összeállítja a körzeti erdőterv rendeletekre vonatkozó javaslatokat, b) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett elkészíti a körzeti erdőterveket, c) ellátja az erdészeti hatóság feladatkörébe tartozó nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat, d) gondoskodik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esküjének letételéről, valamint szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel való ellátásáról, e) ellátja az Evt. 43. §-a (1) bekezdése szerint nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentősnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységek közzétételével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, f) közreműködik az MgSzH részére előírt, honlap útján teljesített tájékoztatási feladatok ellátásában, g) az erdőt érintően közreműködik a területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében, h) a jogszabályban foglalt tartalommal vezeti ha) az Országos Erdőállomány Adattárat, hb) az erdőgazdálkodói nyilvántartást, hc) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást, hd) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást, he) az erdei lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását, valamint i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. (5) Az Evt. 58. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (6) Az Evt. 60. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (7) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága vezetője kizárólag felsőfokú erdészeti végzettséggel rendelkező személy lehet. (8) Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki. 13. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 13. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 20. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 22. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 27. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 27. §-ának (4) és (7) bekezdésében, 28. §-ának (6) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 38/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (4) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 64. §-ának (1) bekezdésében, 65. §-ának (1)–(4) bekezdésében, 67. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 71. §-ának (4) bekezdésében, 73. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdésében, 74. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 80. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 82. §-ában, 83. §-ának (1) bekezdésében, 83. §-a (4) bekezdésének a)–b) és e) pontjában, 84. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (2) bekezdésében, 89. §-ában, 91. §-ában, 92. §-a (1) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) Amennyiben a vadászterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén található, az az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. (3) A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vadászterület határának megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap. (4) A Vtv. 35. § (2) bekezdésében és 91. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. (5) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 14. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 4. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (3) bekezdésében, 6. §-ában, 11. §-ának (4) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ának (1) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 22. §-ának (6) bekezdésében, 24. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 28–30. §-ában, 32. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 34. §-ának (2)–(3) bekezdésében, (4) bekezdésének e) pontjában és (5) bekezdésében, 35. §-ának (4) bekezdésében, 36. §-ának (1) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) bekezdésében, 42. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 44. §-ában, 48. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-a (2) bekezdésének a)–g) és i) pontjában, 49. §-ának (1) bekezdésében, valamint 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány halászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) A Hhtv. 19. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el. (3) A Hhtv. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetekben a halászati vízterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén helyezkedik el, az az illetékes, amely a halászati vízterületté nyilvánításról szóló döntést hozta. (5) Amennyiben a halászati vízterületté nyilvánítás iránti kérelemben megjelölt vízterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén helyezkedik el, a Hhtv. 6. §-a szerinti eljárásra az az illetékes, amelynek területén a vízterület nagyobbik hányada található. 15. § (1) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17/A. § (2) bekezdésében, 34. §-ában, 40. § (5) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) A Kormány a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény szerinti agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (3) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 16. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett szaporítóanyagok vonatkozásában – a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a szuper elit szaporítási fokú vetőmag kivételével –, 23. §-a (1) bekezdésének k)–l) pontjában, 23. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (2) A Kormány a vetőmagtörvényben szabályozott a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. 17. § (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-ának i) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (3) A Tft. 8/B. § (2) bekezdésében, 8/C. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a termőföld fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (4) A Tft. 21. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. 18. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, 4/B. § (2) bekezdésében, valamint (5) és (6) bekezdésében, 5/B. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (4) bekezdésében, 9/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5)–(6) bekezdésében, 9/C. § (1) és (3), valamint (7) bekezdésében, 9/D. § (1)–(5) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11/B. § (2) bekezdésében, 12/B. § (1) és (3) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdésében, valamint 13. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az Fkbt. 9/C. § (10) bekezdése szerinti kifogás a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál, az MgSzH-nak címezve nyújtható be. (3) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. §-a tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (4) A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. § (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 19. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 70. pontja és 81/A. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 20. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 21. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ának c) pontjában, és a 74. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a kerületi hivatalt jelöli ki. (3) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki. 22. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. 23. § A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – erdészeti támogatások esetében az erdészeti igazgatósága – ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993 (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat, a Magyar Államkincstár közreműködésével. 24. § (1) A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére első fokú eljárásban a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal – ellenőrzési jogkörrel külön jogszabály szerint rendelkező – élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát, az agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények ellenőrzésére a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a koordinációs tevékenységet a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága látja el. (3) Az (1) bekezdés szerinti első fokú eljárásban döntéshozatalra a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult. 25. § (1) A Kormány a nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és nem az MgSzH, illetve a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve a támogatási döntést hozó szerv –, ellenőrzésre jogosult hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (2) A Kormány a birtok összevonási célú termőföldvásárlás, illetve a vadgazdálkodási tevékenységek nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása tekintetében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki. (3) A Kormány a) a nemzeti hatáskörbe tartozó, illetve b) pályázat útján igénybe vehető, jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatási jogcímek esetén mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát – a külön kormányrendeletben foglalt kivételekkel – jelöli ki. 26. § A kerületi hivatal a falugazdász-hálózat útján: a) folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a mezőgazdaságot érintő kormányzati döntésekről, valamint az egyes agrártámogatási lehetőségekről, b) ellátja egyes, mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igazolását, elszámolását és ellenőrzését, c) folyamatosan gyűjti és elemzi a területi tapasztalatokat, d) közreműködik az agrárpiac szabályozásával összefüggő feladatok végzésében, a termelői szerveződések megalakításában, segíti azok működését, e) ellátja a mezőgazdasági őstermelők nyilvántartásba vételét, melynek keretében kiadja és nyilvántartja a mezőgazdasági őstermelői igazolványokat, f) folyamatosan figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelők által igénybe vett, nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások felhasználását, g) részt vesz a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok ellátásában, h) információ adásával, a szükséges nyomtatványok biztosításával segíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény mezőgazdasági idénymunkára, valamint növénytermesztési idénymunkára vonatkozó rendelkezéseinek mezőgazdasági termelőnek minősülő munkáltatók által történő gyakorlati alkalmazását, i) ellátja a termésbecsléssel, állapotminősítéssel, valamint az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokat, j) ellátja az elemi károk felmérésével kapcsolatos területi feladatokat, k) közreműködik a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj-jövedékiadó visszatérítéssel kapcsolatos eljárásban, l) közreműködik a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzési és elszámolási munkáiban, m) a tagállami állampolgárok termőföld tulajdonszerzésével kapcsolatosan környezettanulmányt készít, amelynek alapján igazolást ad ki a tagállami állampolgárok mezőgazdasági tevékenységének folytatásáról. 4. A fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezésére és a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban közreműködő szakhatóságok 27. § (1) A Kormány a fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezése iránti első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló első fokú eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg. 5. A talajvédelmi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 28. § (1) A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban, a) – a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége és az ivóvízbázisok védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, valamint b) – a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben –, a megyei, fővárosi kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét szakhatóságként jelöli ki. (3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásában a) a szakhatósági megkereséshez csatolni kell a talajvédelmi tervet, és b) ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét. (4) A Kormány – függetlenül a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználási módjától – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban a) a bányatelek, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bánya, meddőhányó, célkitermelő hely, bányászati tevékenységgel érintett egyéb terület, bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetének, illetve – az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületével számolva – a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség tereprendezéssel történő érintettségének megállapításával, b) a tereprendezés során kitermelt ásványi nyersanyag felhasználása, értékesítése, hasznosítása feltételeinek és a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásával kapcsolatos szakkérdésben a bányakapitányságot szakhatóságként jelöli ki. 6. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 29. § (1) A Kormány az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy e miatt leölt állatok tetemeinek égetését vagy együttégetését végző üzem működési engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány az állati hulladékok begyűjtési és szállítási tevékenységének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a hulladékgazdálkodási követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány az állati hulladékgyűjtő hely, az állati hulladékgyűjtő-átrakó telep, állati hulladékkezelő és -feldolgozó üzem, valamint a biogáz és komposztáló telep működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a higiénés és egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében –, a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, valamint b) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges – a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatának megítélése kérdésében, illetve barlang védőövezetén belüli engedélyezés esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a védőövezetben tervezett tevékenység a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében –, a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét szakhatóságként jelöli ki. 7. A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 30. § (1) A Kormány a védett természeti területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló első fokú eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen található, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány védett természeti területen a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló első fokú engedélyezési eljárásban, b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló első fokú engedélyezési eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány a védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (7) A Kormány a vadászterület határának megállapítására irányuló első fokú eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (8) A Kormány a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló első fokú eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg, b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 8. A halászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 31. § (1) A Kormány a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a halászati tilalmi időtől való eltérésre feljogosító mentesítésre, illetve a mentesítés meghosszabbítására irányuló első fokú engedélyezési eljárásban, valamint b) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a mesterséges szaporításhoz szükséges tenyészállatok begyűjtése, tudományos kutatás vagy rendkívüli állománymentés érdekében az egyes halfajok egyedének fogására vonatkozó halászati tilalmi idő alóli mentesítésre irányuló első fokú engedélyezési eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a természeti, országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen a halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra adott felmentés megadására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a felmentés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, illetve a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítására, illetve a halgazdálkodási tervtől való eltérésre irányuló első fokú engedélyezési eljárásban a) vízi létesítmény esetén – a felszíni víztest állapotának védelme, továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot és potenciál elérése érdekében a halászati tevékenységgel járó terhelés hatásainak vizsgálata, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélése, valamint a monitoringtevékenység feltételei meglétének vizsgálata, továbbá a zsilipek és az engedélyezett és tényleges mederállapot mellett gyakorolható halgazdálkodás feltételeinek, valamint a szükséges és lehetséges beavatkozások, a vízkormányzás szakszerű biztosításának vizsgálata szakkérdésében –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, b) természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, valamint c) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a főjegyzőt szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése érdekében kíméleti területté nyilvánított halászati vízterület kíméleti területi minőségének megszüntetésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 9. Az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 32. § (1) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szereplő – az MgSzH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló első fokú eljárásban, b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló első fokú eljárásban, c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, valamint e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti első fokú eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány védett természeti területen található erdő esetén a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban, b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezésére irányuló eljárásban, c) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban, és ezen belül ca) a természetes, természetszerű és származék erdő természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás engedélyezésére, cb) az erdőnek közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban, d) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban, e) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban, f) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban, g) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban, h) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban, i) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban, j) az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre készített átalakítási vagy szálalási terv jóváhagyására irányuló eljárásban, k) az erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek meghatározására, korlátozására, tiltására irányuló eljárásban, ha ka) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során a 2009. évi XXXVII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, vagy kb) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy kc) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, l) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban, m) természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakon kívül történő elvégzésének engedélyezésére irányuló eljárásban, n) a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelésének tiltására irányuló eljárásban, o) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban, p) lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A (2) bekezdés l) pontja szerinti eljárásban a szakhatóság öt napon, a (2) bekezdés m) pontja szerinti eljárásban nyolc napon belül köteles állásfoglalását megadni. (4) A Kormány védett természeti területen lévő természetes és természetszerű erdő, valamint a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítése feltételeinek meghatározására, tiltására irányuló első fokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban, b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban, c) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásáról határozó eljárásban, valamint d) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes k …