2003. LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról.

2003. LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról. Az Országgyűlés elismeri az egészségügyi szakdolgozók jogát a szakmai önkormányzáshoz. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szakdolgozó közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan — a jogszabályok által meghatározott keretek között —, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) az egészségügyi szakdolgozók (a továbbiakban: szakdolgozó) szakmai érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete. A törvényt az Országgyűlés a 2003. október 20-i ülésnapján fogadta el. (2) E törvény alkalmazásában szakdolgozó az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § d) pontja alapján egészségügyi dolgozónak minősülő, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és a gyógyító-megelőző ellátásban részt vevő személy, ide nem értve az orvost, fogorvost és a gyógyszerészt. (3) A MESZK feladatait a) a településeken, fővárosi kerületekben működő he lyi szervezetei (a továbbiakban együtt: helyi szervezet), b) a megyékben és a fővárosban működő területi szer vezetei (a továbbiakban: területi szervezet), c) országos szervezete, valamint d) az országos, illetve a területi szervezet keretén belül működő országos és területi szakmai tagozatok (a továbbiakban: országos és területi tagozat) útján látja el. (4) A Kamarában területi és országos szinten, szakmai tagozatok működnek. A szakmai tagozatok a MESZKnek, az azonos szakterületen egészségügyi szakdolgozói tevékenységet végző kamarai tagok speciális szakmai tevékenységének elősegítésére és szakmai érdekeinek képviseletére létrehozott, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervei. (5) A tagozatok az országos küldöttközgyűlésbe, illetve a területi küldöttgyűlésekbe delegálási joggal rendelkeznek. Az országos tagozatot a területi tagozatok által a területi küldöttgyűlésekbe tagozatonként megválasztott 5-5 fő alkotja. Az országos, illetve a területi tagozatok megalakulásának, működésének és megszűnésének részletes szabályait az Alapszabály állapítja meg. (6) A MESZK országos és területi szervezetei jogi személyek. A helyi szervezetek — ha feladataik ellátásához szükséges — az Alapszabályban meghatározott jogi személyiséggel rendelkezhetnek. (7) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére. (8) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. (9) Az országos szervezet székhelye: Budapest. II. Fejezet A MESZK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 2. § (1) A MESZK a szakdolgozói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakdolgozói kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá a szakdolgozók jogait, valamint képviseli a szakdolgozói kart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben. (2) A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen: a) megalkotja aa) Alapszabályát, ab) a szakdolgozók által végzett egyes szakmai tevékenységek sajátosságait figyelembe vevő Etikai Kódexét, valamint e törvény keretei között meghatározza az etikai felelősség megállapítására irányuló etikai eljárás rendjét tartalmazó Etikai Eljárási Szabályzatát, és az e törvényben meghatározott esetekben tagjaival szemben lefolytatja az etikai eljárást, b) véleményezi ba) a szakdolgozói kar tagjainak szakmai tevékenysé gét, illetve anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabályok tervezeteit, bb) a szakdolgozói tevékenység szervezeti és működési rendjét, az egészségügyi ellátás, illetve az egészségpolitika főbb fejlesztési irányait meghatározó állami, helyi önkormányzati döntések tervezeteit, bc) a helyi önkormányzatok egészségügyi ellátási területén működő szakdolgozók és a helyi önkormányzatok közötti szerződések általános szerződési feltételeit, bd) a szakdolgozói tevékenység körében az egészségügyi szakképzés, valamint kötelező szakmai továbbképzés, vizsgáztatás követelményszintjét, a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével foglalkozó intézmények szakmánkénti keretszámait, be) a szakmai alkalmasság tekintetében a szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozók megbízását és a megbízás visszavonását, illetve a magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozó felmentését, bf) a szakdolgozói tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyezés feltételrendszerének meghatározását, bg) a külföldi közép- vagy felsőfokú szakképzés során szerzett szakdolgozói szakképesítések elismerését, illetve az így szerzett oklevelek, illetve bizonyítványok egyenértékűvé nyilvánítását, illetve honosítását, az egyenértékűvé nyilvánítás, illetve honosítás feltételeinek meghatározását, bh) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületek szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételét, c) egyetértési jogot gyakorol ca) és részt vesz a szakdolgozói hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában, cb) a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétel nélkül, határozott ideig és helyen végezhető szakdolgozói tevékenység végzésére irányuló, külön törvényben meghatározott tevékenységi engedélyek kiadása során, d) ajánlásban meghatározza az egyes, térítési díj megfizetéséhez köthető szakdolgozói szolgáltatások díjtételeit, e) ajánlásokat ad a szabadfoglalkozás keretében ellátott, egyes szakdolgozói szolgáltatások díjtételeinek alsó határaira, f) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a szakdolgozói tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben, g) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába — szükség szerint — bevonja az érintett érdekképviseleteket, h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő más szakmai kamarákkal és egyéb köztestületekkel, i) felkérésre — kijelölt szerve útján — szakértőként vesz részt a szakképesítéshez kötött egészségügyi szakdolgozói tevékenységek végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében, j) nyilvántartást vezet tagjairól, és vezeti a szakdolgozók működési nyilvántartását, k) a szakdolgozói szakmai kollégiumok, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott szervek és testületek véleménye alapján meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez, l) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő területen működő szakmai testületek, bizottságok munkájában, m) kapcsolatot tart más kül- és belföldi szakmai szervezetekkel, n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja. A véleményegyeztetés rendje 3. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MESZK-nek véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre, b) a MESZK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg c) a MESZK véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve — a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével — a MESZK-et írásban tájékoztatni, d) a 2. § (2) bekezdésének bb) és be) alpontjában foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MESZK-et tájékoztatni. (2) A 2. § (2) bekezdésének be) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a MESZK a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező személy a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt, b) szerepel-e a szakdolgozók működési nyilvántartásában, c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MESZK által ismert, jogszabályon alapuló vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja vagy befolyásolhatja. (3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a MESZK a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve — az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén — a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MESZK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a MESZK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a MESZK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze. (4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MESZK — egyet nem értése esetén — döntését írásban indokolni köteles. III. Fejezet A KAMARA SZERVEZETE A helyi szervezetek 4. § (1) A helyi szervezetek önálló képviseleti és ügyintéző szervvel rendelkező testületek, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokat. (2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az egészségügyi szakdolgozói tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma a) a 100 főt eléri, helyi szervezetet lehet, b) a 200 főt eléri, helyi szervezetet kell létrehozni. Amennyiben azon a településen, fővárosi kerületben, ahol az egészségügyi szakdolgozó tevékenységét végzi, nincsen helyi szervezet, a kamarai tag a választása szerinti, a kamarai tagságának megfelelő területi szervezet illetékességi területén belül működő helyi szervezetnél gyakorolhatja a helyi szervezet tagjait megillető jogokat és kötelezettségeket. A jogosultságok és kötelezettségek a kamarai tag tevékenységi helyének megváltozása esetén a tevékenysége helyén működő helyi szervezetnél illetik meg. (3) A helyi szervezet képviseleti szerve a taggyűlés, amely küldött-taggyűlés formájában is megszervezhető. Ha a helyi szervezet tagjainak a száma az 500 főt eléri, küldötteket kell választani. (4) A küldött-taggyűlésbe 20 tagonként 1-1 küldöttet kell 4 évre a helyi szervezet tagjai közül megválasztani. (5) A küldött-taggyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre az Alapszabályban meghatározott időtartamon belül — az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában — új küldöttet kell választani. (6) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak. (7) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. (8) A taggyűlést (küldött-taggyűlést) szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja. 5. § (1) A helyi szervezet ügyintéző szerveinek és tisztségviselőinek a megválasztása a helyi szervezet képviseleti szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. (2) A képviseleti szerv titkos szavazással 4 évre tisztségviselőként egy elnököt és egy alelnököt, választ. Az Alapszabály más ügyintéző szervek és tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. (3) A helyi szervezetek feladatait az Alapszabályban kell meghatározni. A területi szervezetek 6. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek. (2) A területi szervezet ellátja a törvényben és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. 7. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a — törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult — területi küldöttgyűlés. (2) A területi küldöttgyűlésbe az adott területi szervezet illetékességi területén működő helyi szervezetek képviseleti szerve a helyi szervezetek minden 20 tagja után 4 évre egy-egy küldöttet választ a helyi szervezetek tagjai közül. A területi küldöttgyűlés tagja továbbá a területi tagozatok által tagozatonként, a tagozat tagjai közül megválasztott 5-5 küldött. Amennyiben a küldött a helyi szervezetek és a területi tagozatok választott küldöttjeként is a területi küldöttgyűlés képviselőjévé válik, köteles nyilatkozni, hogy annak tevékenységében milyen minőségben vesz részt. A területi tagozatok küldöttválasztási jogukat első ízben a megalakulásukat követő első, a küldöttgyűlés megbízatásának lejárta miatt szükségessé váló küldöttválasztás során gyakorolhatják. (3) A küldöttgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre — a küldötti megbízatásból hátralévő időtartamra — az érintett helyi szervezetek képviseleti szerve, illetve az érintett területi tagozat a megüresedéstől számított 60 napon belül új küldöttet választ. Nem kell új küldöttet választani, ha a küldötti megbízatásból hátralévő időtartam a 60 napot nem haladja meg, és a küldötti hely be nem töltésével a küldöttgyűlés nem válik határozatképtelenné. (4) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik. (5) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza meg. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók. (6) A 8. § (1) bekezdése szerinti területi elnökségnek a területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívnia. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja. (7) A küldöttgyűlésre szóló meghívókat a küldöttgyűlés napját legalább nyolc nappal megelőzően a tagok részére postán, tértivevényes küldeményként kell megküldeni. Kivételes esetben, ha azt a küldöttgyűlés sürgőssége indokolja, rövidebb időn belül, de a küldöttgyűlést megelőzően legalább három nappal más, dokumentálható úton is össze lehet hívni a küldöttgyűlést. A meghívó tartalmazza a küldöttgyűlés időpontját és helyét, a napirendet, valamint a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő két napon túli és harminc napon belüli időpontra újra össze kell hívni. (8) Ha a küldöttgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, a küldöttgyűlés megtartására csak valamennyi szavazásra jogosult jelenlétében kerülhet sor, ha a szavazásra jogosult küldöttek a küldöttgyűlés megtartása ellen nem tiltakoznak. 8. § (1) A területi küldöttgyűlés a törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással, 4 éves időtartamra területi elnökséget (a továbbiakban: elnökség) választ, amely az új elnökség megválasztásáig látja el feladatait. (2) Az elnökségbe tisztségviselőként egy elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú, de legalább négy alelnököt, valamint nem tisztségviselő tagként — az Alapszabályban meghatározott számú — elnökségi tagot kell megválasztani. Az elnökség tagjává kizárólag küldött, vagy a területi tagozat tagja választható meg. (3) A négy alelnökből egy fő általános és a tagozatokat is képviselő alelnökként, 1-1-1 fő pedig az alapellátás, járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás körében működő szakdolgozók képviselőjeként kerül megválasztásra. Az elnök és az alelnökök nem lehetnek azonos tagozathoz tartozó személyek. (4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 7. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (5) Az elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. (6) A területi szervezet tisztségviselői: a) az elnök, b) az alelnökök, c) az etikai bizottság elnöke. 9. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve elnökből és az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság tagjait az alakuló ülésen kell megválasztani. (2) Az etikai bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ. (3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai bizottságban a tagok és az elnök együttes száma a 9 főt nem haladhatja meg. (4) Az etikai bizottság az e törvényben és az Etikai Eljárási Szabályzatban meghatározott módon a) közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában, b) az e törvényben meghatározott esetben lefolytatja az első fokú etikai eljárást. (5) Az (1)—(3) bekezdésekben meghatározott személyeken kívül az etikai bizottság tagja a területi szervezetnek az eljárás tárgya szerint illetékes szakmai tagozata(i) által az etikai bizottságba tagozatonként négy évre delegált négy tagozati tag közül az etikai bizottság elnöke által etikai eljárásonként felkért két személy. 10. § (1) A Kamara területi szervezetein belül — a területi szervezethez tartozó kamarai tagok által végzett tevé kenység szakmai összetételétől függően — az alábbi szakterületeken lehet szakmai tagozatokat létrehozni: a) ápolási, b) asszisztensi, c) gyógyszertári asszisztensi, d) képalkotó-diagnosztikai, e) védőnői, f) szülésznői, g) mentésügyi, h) fizioterápiás-gyógytornász, i) dietetikus, j) közegészségügyi-járványügyi, k) egyéb egészségügyi szakdolgozói. (2) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet. (3) Ugyanazon kamarai tag, egyidejűleg egy szakmai tagozat tagja lehet. Több szakdolgozói szakképesítéssel rendelkező személy azon területi tagozatba kérheti a felvételét, amely szakképesítésnek megfelelő szakdolgozói tevékenységet ténylegesen végez. Az Alapszabály rendelkezése szerint több szakterület közös tagozatot is létrehozhat. (4) A szakmai tagozat létrehozását az adott szakmai tagozati tagság e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeivel egyébként rendelkező legalább húsz, a területi szervezethez tartozó kamarai tag írásbeli kezdeményezése alapján a területi elnökség határozattal hagyja jóvá. 11. § (1) A szakmai tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti. A szakmai tagozatok tagsági szabályait az Alapszabályban kell szabályozni. (2) A szakmai tagozatok feladatai: a) az egészségügyi szakdolgozói tevékenység általános szakmai és etikai szabályai mellett, az egyes tagozatok által képviselt szakterületek speciális szakmai követelményeinek és érdekeinek megfogalmazása és kamarán belüli képviselete, b) a szakmai tagozatokat közvetlenül érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezése, c) a tagozathoz tartozó tagok részére speciális, az adott tagozatot közvetlenül érintő kérdésekben szakmai tanácsadás, szakmai vélemény kialakítása, és annak továbbítása az érintett kamarai döntéshozó testületekhez, d) kapcsolattartás a tagozat szerinti szakterület képviselőivel, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységének figyelemmel kísérése, e) az Alapszabályban meghatározott egyetértési és véleményezési jogkör gyakorlása, f) illetékességi területüknek megfelelően, a 9. § (5) bekezdésének keretei között részvétel az e tárgykör szerinti etikai eljárásban, g) egyéb, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét elősegítő — az Alapszabályban rögzített — feladatok ellátása. 12. § (1) A szakmai tagozatok — saját szakterületükön — véleményezési, illetve egyetértési joga alapján a tagozat által kialakított szakmai álláspontot a területi szervezet állásfoglalásában megjelölni, illetve képviselni köteles. (2) Több érintett szakmai tagozat egymástól eltérő véleménye esetén, a területi szervezet elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők az érintett tagozatok vezetőivel egyeztetnek és a tagozatok vezetőinek többségi véleménye alapján alakítják ki a területi szervezet állásfoglalását. (3) A szakmai tagozat működését és feladatkörét érintő Alapszabály-módosítás előtt ki kell kérni az érintett szakmai tagozat véleményét. 13. § (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik. (2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg. (3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó — az Alapszabály szerint létrehozott — ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 14. § (1) Egy vagy több területi szervezet írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatásköreik egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy azt a megállapodásban megjelölt területi szervezet látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a területi szervezet hatásköréből, illetőleg egyes területi szervezetek illetékességéből, az érintett területi szervezetek arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások érvényességéhez a kamara országos elnökségének a jóváhagyása szükséges. 15. § A 6—10. §-okban meghatározott szerveken kívül további területi szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezhet. Az országos szervezet 16. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll. (2) A MESZK legfőbb képviseleti szerve az országos küldöttközgyűlés, amelynek a kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a MESZK Alapszabályának, Etikai Kódexének valamint Etikai Eljárási Szabályzatának megalkotása és módosítása, b) országos tisztségviselőinek, az elnökség nem a tagozatok által választott további tagjainak, — a 19. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel — az országos etikai bizottság, továbbá felügyelőbizottság tagjainak a megválasztása, c) az országos elnökség és a felügyelőbizottság éves beszámolójának az elfogadása, d) a MESZK éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása. (3) Az országos küldöttközgyűlés tagjai: a) a területi szervezetek képviseleti szervei által, minden 20 küldött után a területi képviseleti szerv tagjai közül 4 évre megválasztott 1-1 küldött, szavazati joggal, b) az országos tagozatok által tagjai közül tagozatonként megválasztott 5-5 küldött, szavazati joggal, azzal, hogy az országos tagozatok küldöttválasztási jogukat első ízben a megalakulásukat követő első, a küldöttközgyűlés megbízatásának lejárta miatt szükségessé váló küldöttválasztás során gyakorolhatják, c) a MESZK országos tisztségviselői tanácskozási joggal. (4) Az országos küldöttközgyűlés összehívására a 7. § (6)—(8) bekezdésekben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi elnökségen az országos elnökséget, a területi küldöttgyűlésen az országos küldöttközgyűlést kell érteni. (5) Az országos küldöttközgyűlés határozatképességére a 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. (6) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. 17. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző, illetve ellenőrző szerveket és tisztségviselőket választ. (2) Az országos szervezet ügyintéző, illetve ellenőrző szervei a) az elnökség, b) az országos felügyelőbizottság, c) az országos etikai bizottság. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet. 18. § (1) Az elnökség tagjai: elnök, az Alapszabályban meghatározott számú, de legalább négy alelnök, az országos tagozatok által a tagozat tagjai közül megválasztott 1-1 személy, valamint az Alapszabály szerinti számban, de legalább nyolc megválasztott további tag. Az elnökségbe a tagozatok csak a megalakulásukat követő soron következő elnökségi választás során választanak első ízben tagokat. (2) A négy alelnökből egy fő tagozatokat is képviselő alelnökként, 1-1-1 fő pedig az alapellátás, járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás körében működő szakdolgozók képviselőjeként kerül megválasztásra. (3) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az országos küldöttközgyűlés üléseinek összehívása, b) a 27. § (4) bekezdésében, illetve a 29. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása, c) a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jog gyakorlása, d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása. (4) A 2. § (2) bekezdésének b)—c) pontjaiban megjelölt véleményezési és egyetértési jogkörök, valamint az Alapszabály által, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását az országos küldöttközgyűlés összes tagjának kétharmados szavazatával magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat. (5) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja. (6) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 7. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. (7) A MESZK országos tisztségviselői: a) az elnök, b) az alelnökök, c) az országos etikai bizottság elnöke, d) az országos felügyelőbizottság elnöke, e) az Alapszabály szerint létrehozott más állandó bi zottságok elnökei. (8) A MESZK-et az elnök, akadályoztatása esetén — az Alapszabályban meghatározott körben — a kijelölt alelnök képviseli. Az országos szervezet nevében aláírásra az elnök, továbbá az Alapszabályban e jogkörrel felruházott személyek jogosultak. (9) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. (10) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) Az elnökség tagjai a többségi döntést kötelesek tiszteletben tartani. 19. § (1) Az országos etikai bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság az elnökből, az Alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból, valamint — az etikai bizottság esetében — a 9. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával az illetékes országos tagozatok által delegáltak közül az országos etikai bizottság elnöke által felkért tagokból áll. (2) A felügyelőbizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. (3) Az országos felügyelőbizottság a kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, azok tisztségviselőitől, valamint szakmai tagozataitól, a helyi, területi szervezetektől és az országos szervezettől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk. (4) Az országos küldöttközgyűlés az kamara országos szervezete éves költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelőbizottság véleményének ismeretében dönthet. (5) Az országos felügyelőbizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a küldöttközgyűlés adhat utasítást. (6) Az országos felügyelőbizottság maga állapítja meg ügyrendjét. (7) Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető egyéb jogosultságokat az Alapszabály határozza meg. (8) Az országos etikai bizottság az e törvényben meghatározott etikai eljárás lefolytatásán kívül javaslatot tesz a 2. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő Etikai Kódex és Etikai Eljárási Szabályzat tartalmára, továbbá megkeresés re — folyamatban lévő, illetve egyébként etikai eljárás alapjául szolgáló egyedi ügyek kivételével — állást foglal általános érvényű szakmai etikai kérdésekben, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 20. § (1) A Kamara országos szervezetén belül, ha legalább három területi szervezetnél megalakult az önálló tagozat, az alábbi szakterületeken kell szakmai tagozatokat létrehozni: a) ápolási, b) asszisztensi, c) gyógyszertári asszisztensi, d) képalkotó-diagnosztikai, e) védőnői, f) szülésznői, g) mentésügyi, h) fizioterápiás-gyógytornász, i) dietetikus, j) közegészségügyi-járványügyi, k) egyéb egészségügyi szakdolgozói. (2) Az Alapszabály további országos szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet. (3) Az országos szakmai tagozatok létrehozásával, tagságával, feladataival, továbbá jog- és hatáskörével kapcsolatosan az 1. § (5) bekezdését, továbbá a 10—12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 21. § (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyűlés, a 17. § (1) bekezdése szerinti ügyintéző vagy ellenőrző szerv, illetőleg valamely országos tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el az elnök utasítása alapján. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg. (3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó — az Alapszabály szerint létrehozott — ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. IV. Fejezet A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA 22. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a MESZK tagjai közül 4 éves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag — egymást követően — legfeljebb két alkalommal választható meg. (2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása — a 23. §-ra is figyelemmel — az új tisztségviselők, illetve a nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg. (3) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv — a (4) bekezdésre és a 24. § (3) bekezdésére is figyelemmel — a megbízatás megszűnésétől számított 60 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. (4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni. 23. § (1) Kamarai tisztségre e törvény keretei között választható minden kamarai tag, feltéve, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a) az egészségügy szakmai irányításában, felügyeletében vagy finanszírozásában magasabb vezetői vagy egyébként ügydöntő jelleggel részt vesz, illetve b) ha más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban országos vezető tisztséget tölt be. (2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más, az 5. § (2) bekezdésében, 8. § (6) bekezdésében, illetve a 18. § (7) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be. (3) A helyi szervezetek ügyintéző szerveinek tagjai, a területi szervezetek, illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelőbizottságnak a tagja, továbbá — a képviseleti szervek kivételével — az egymással irányítási, ellenőrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] vagy bármely, munkavégzésre irányuló jogviszonyon alapuló tevékenységük ellátása során egymás alá- és fölérendeltjei. (4) Az (1)—(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. (5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg ha azt az érintett választására jogosult kamarai szervvel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, illetve a felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs. (6) Az Alapszabály az (1)—(3) bekezdésben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja. 24. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, a tisztségviselői összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 22. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával, illetve a 38. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján. (2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, illetőleg a felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban indokolva. (3) A visszahívásról — titkos szavazással — az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és — visszahívás esetén — egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 60 napon belüli, egyéb döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra kell összehívni. (4) A visszahívás részletes szabályait az Alapszabályban kell meghatározni. (5) A területi szervezetek és az országos szervezet kamarai tisztségviselőit az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselője esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselője esetén az országos elnökség gyakorolja. (6) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg. V. Fejezet TAGSÁGI VISZONY 25. § (1) A MESZK tagja lehet, aki a) magyar oktatási intézményben egészségügyi szak dolgozói szakképesítést szerzett, illetve külföldön szerzett, szakdolgozói szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg szakképesítését elismerték, b) Magyarország területén szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet folytat vagy kíván folytatni, c) az Alapszabályban meghatározott módon és mértékben a kamarai tagdíjat megfizeti, d) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri, e) az egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartásában szerepel. (2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a MESZK tagjai közé — kérelmére — fel kell venni. (3) A küldöttközgyűlés tiszteletbeli tagot választhat. Tiszteletbeli tag az lehet, aki egyébként nem felel meg a 26. § (1) bekezdésben foglaltaknak. A tiszteletbeli tag nem gyakorolhatja az e törvény alapján a tagot megillető jogokat, és a tagot terhelő kötelezettségek nem terhelik. Tevékenységét az Alapszabály szerint végzi. (4) Nem vehető fel a MESZK-be, a) akinél olyan, a 28. § (1) bekezdésének b) és c) pont jaiban, illetőleg a 29. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a MESZK-ből ki kellene zárni, b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a MESZK Etikai Kódexében foglalt etikai szabályaiba foglalt szakdolgozói etikai szabályok a tevékenységével összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig, c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll. 26. § (1) Magyarország területén szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet, a gyógyító-megelőző ellátás keretében — jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az folytathat, aki a MESZK tagja. E törvény alkalmazásában gyógyító-megelőző ellátás az egészségügyi szakdolgozói szakképesítés alapján végzett, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § e) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatás körébe tartozó tevékenység. (2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt a) olyan személy végzi, aki — külön jogszabályban meghatározottak szerint — engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett, szakdolgozói szakképesítést igazoló bizonyítványának, oklevelének honosítása, illetve egyenértékűvé nyilvánítása, vagy szakképzettsége elismerése és a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet végezzen Magyarországon, b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva ba) nem kizárólag szakdolgozói képesítéshez kötött munkakörben végzik, bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MESZK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala, illetve előkészítése, illetőleg a szakdolgozói tevékenység szakmai felügyelete. (3) A (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott szakdolgozók a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen. 27. § (1) A szakdolgozó a MESZK azon területi szervezeténél kéri tagfelvételét, amelynek illetékességi területén szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a korábban szakdolgozói tevékenységet végzett szakdolgozó, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat, és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes, vagy annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott. (2) Az a szakdolgozó, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni egészségügyi szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét. A tagfelvételt végző területi szervezet egyidejűleg a többi illetékes területi szervezetet a tagfelvételről tájékoztatja. (3) A területi szervezet a szakdolgozó felvételéről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Ha a szakdolgozót a MESZK a tagjai közé felveszi, az új tagot a kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt. (4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Országos Elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok (Pp. XX. fejezet) szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz. (5) A tagfelvételre irányuló kamarai eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az első fokú döntés meghozatalában részt vett. 28. § (1) A területi szervezet felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak, a) aki azt kéri, b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtan dó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára, c) akit a szakdolgozói foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, d) aki egyéb okból a 37. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült. (2) A felfüggesztés időtartama alatta a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel. (3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállítja, a b)—d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a jogerős bírósági ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll. 29. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, a) aki tagsági viszonyáról lemondott, b) aki nem felel meg a 25. § (1) bekezdésében meghatá rozott tagsági feltételeknek, illetve tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 6 hónapig nem tesz eleget, c) akit a (2) bekezdés alapján hivatalból a MESZK-ből kizártak. (2) Ki kell zárni a MESZK-ből azt, akit a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó sza badságvesztésre ítéltek, b) a szakdolgozói foglalkozástól végleges hatállyal eltil tottak. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 27. § (4)—(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak. (4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra a 34. § (4) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak. (5) Azt a szakdolgozót, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a MESZK tagjai közé. (6) Az a szakdolgozó, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)—c) pontja alapján megszüntették, kérelmére a MESZK tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. (7) A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről, valamint a tagsági viszony (5)—(6) bekezdések szerinti helyreállításáról szóló értesítést, illetve jogerős határozatot meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenység folyatásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetének, az érintett személy munkáltatójának, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozásban részesülő egészségügyi magántevékenységet folytató kamarai tag esetében pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. VI. Fejezet FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 30. § E törvény alkalmazásában etikai vétség: a) a szakdolgozói foglalkozás megfelelő szakmai szabá lyainak, b) a MESZK Etikai Kódexében foglalt szakdolgozói etikai szabályoknak, c) az Alapszabályban foglalt vagy a választott tisztség ből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése. 31. § (1) Hivatalból vagy erre irányuló kérelem alapján etikai eljárást kell lefolytatni etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha azt a szakdolgozó saját maga ellen kéri. (2) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának felügyeletét végző hatóságok az etikai eljárás megindítását hivatalból kezdeményezik amennyiben ellenőrzési tevékenységük során etikai vétség elkövetését valószínűsítik. (3) A szakdolgozó által kezdeményezett eljárásra a 31—39. § rendelkezései megfelelően irányadóak. A 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás az ott meghatározott határidők eltelte után is megindítható, ebben az esetben azonban — etikai felelősség megállapítása esetén — a kezdeményezővel szemben etikai büntetés nem alkalmazható, és a határozat csak a kezdeményező által megjelölt személlyel közölhető. 32. § (1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló kamarai tag által elkövetett etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót írásban értesíti, és kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását. (2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja, és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja. (3) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a MESZK-et értesíteni, amennyiben a kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely — véleménye szerint — etikai vétséget valósít meg. (4) A területi etikai bizottság — amennyiben a munkáltató a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyeknél nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott —, a kamarai taggal szemben, a 37. § (1) bekezdésének d) pontjában szereplő etikai büntetéseket nem alkalmazhatja. (5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben az etikai eljárás lefolytatására, illetőleg etikai ügyben határozat hozatalára, fegyelmi eljárás lefolytatása esetén, a jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően kerülhet sor. A megindult etikai eljárást a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig fel kell függeszteni. 33. § (1) Etikai ügyben első fokon a területi szervezet etikai bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú etikai bizottság) jár el. (2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindítástól — a (4) bekezdés, illetve a 32. § (5) bekezdése szerint felfüggesztett etikai eljárás esetén a jogerős határozat közlésétől — számított 60 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról a szakdolgozót — az eljárás megindításával egy időben — írásban tájékoztatni kell. (3) Az etikai eljárás nem indítható meg, ha az elsőfokú etikai bizottságnak a cselekmény tudomására jutásától számított 6 hónap, vagy ha a cselekmény elkövetése óta 1 év eltelt. (4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntetővagy szabálysértési eljárás is indult, a 6 hónapos határidő az eljárást lezáró jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az 1 éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. A büntető- vagy szabálysértési ügy lezárásáig az etikai eljárást fel kell függeszteni. (5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek. 34. § (1) Az első- és másodfokú etikai eljárás során — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — bizonyítási eljárást kell lefolytatni, amelyben az etikai vétség elkövetésével gyanúsított szakdolgozó, illetőleg az eljárás megindítását kezdeményező személy vagy szerv meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai bizottság a bizonyítás más eszközének igénybevételéről is határozhat. (2) Az etikai eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. A másodfokú eljá rásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett. (3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont szakdolgozó, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában. (4) A 28. § (1) bekezdés b)—c) pontjain, illetve a 29. § (2) bekezdésén alapuló felfüggesztés, illetőleg kizárás alkalmazásáról az etikai bizottság elnöke meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 35. § (1) Az elsőfokú etikai bizottság döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett szakdolgozónak, a szakdolgozó munkáltatójának, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek. (2) Az elsőfokú határozattal szemben az érintett személy, illetve az etikai eljárást kezdeményező a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az elsőfokú etikai bizottságnál, az országos etikai bizottsághoz címezve. (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elsőfokú etikai bizottság, illetve az országos etikai bizottság eljárására, a határozatokra a kamara Etikai Eljárási Szabályzatába foglalt rendelkezéseket, valamint a közigazgatási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 36. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az eljárás alá vont szakdolgozó, annak halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai bizottság nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén az etikai határozatra lényeges kihatással lett volna. (2) Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont szakdolgozó terhére csak annak életében, az elévülési időn belül van helye. Új eljárást a kamarai szervezet elnöke, az érintett szakdolgozó, annak halála esetén hozzátartozója kezdeményezhet. (3) Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú etikai bizottság határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet az országos etikai bizottsághoz. 37. § (1) Kiszabható etikai büntetések: a) figyelmeztetés, b) megrovás, c) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér havi összegének háromszorosáig terjedhet, d) a tagsági viszony a 28. § b)—c) pontja szerinti határ időig, vagy — egyéb okból — 1—6 hónapig terjedő felfüggesztése, e) a 29. § (2) bekezdése szerinti esetekben kizárás. (2) Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottság határozatát az (1) bekezdés a)—c) pontjában foglalt etikai büntetések kiszabása esetén a bizottság eljáró tagjainak egyszerű, a d) pontjában foglalt etikai büntetések kiszabása esetén — a 34. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével — kétharmados szótöbbségével hozza. 38. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig, a tagsági viszony felfüggesztése kizárás esetén a felfüggesztés, illetve kizárás időtartalma alatt az elmarasztalt szakdolgozó kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik. (2) Az etikai büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól — a kizárás kivételével — a határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú etikai bizottság — kérelmére — mentesítheti az eljárás alá vont szakdolgozót, ha arra érdemes. (3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben az etikai eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 39. § Az etikai eljárás költségeit a kamara előlegezi. Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt szakdolgozót az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére. VII. Fejezet A MESZK ÁLLAMI FELÜGYELETE 40. § (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MESZK működése felett. E jogkörében szükség szerint, de legalább öt évente ellenőrzi az Alapszabály, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai jogszerűségét, illetőleg azt, hogy a MESZK szerveinek, illetve tisztségviselőinek a tevékenysége megfelel-e az Alapszabálynak. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, ame lyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. (2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles — a miniszter felhívásában megadott határidőn belül — a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni. (3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter — a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül — a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani. (4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja, a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés megszüntetésére vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását, c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére — a kamarai tagok közül — felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható. (5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti. (6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelőbiztos — szükség esetén — köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet küldöttgyűlését, illetőleg — területi küldöttgyűlés vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén — az országos küldöttközgyűlést. A felügyelőbiztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelőbiztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint — a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül — új felügyelőbiztost rendelhet ki. (7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli. (8) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a MESZK-ben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, aki az ellenőrzött szervnél tisztséget visel, illetve akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható. (9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra — az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül — törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A döntés, határozat jogszerűségének ellenőrzésére alkalmas dokumentumokat, jegyzőkönyveket a miniszter felhívására az elnökség átadja. A miniszter álláspontjáról az elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja. VIII. Fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 41. § (1) Az e törvény szerint megalakuló MESZK országos küldöttközgyűlését első alkalommal a Magyar Ápolási Egyesület és az Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fóruma által létrehozott Szervező Bizottság hívja össze a törvény hatálybalépését követő 90 napon belüli időpontra. (2) A Szervező Bizottság a törvény hatálybalépésével kezdi meg működését. A küldöttközgyűlésbe delegálási jogot az az országos tevékenységi körű szakdolgozói szervezet szerez, amely delegálási szándékát e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a Szervező Bizottságnak írásban bejelenti. (3) A Szervező Bizottságban valamennyi, bejelentkezett, alapszabályában rögzítetten országos tevékenységű szakdolgozói szervezet képviseletét biztosítani kell. A Szervező Bizottság szótöbbséges határozattal választja meg elnökét, és egyéb tisztségviselőit, továbbá megállapítja működésének rendjét. (4) A Szervező Bizottság független szerv, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szervező Bizottságot elnöke képviseli. (5) A Szervező Bizottság feladata a MESZK létrehozásában való közreműködés és a megalakulás demokratiz musának biztosítása. A Szervező Bizottság gondoskodik az ideiglenes alapszabály tervezetének előkészítéséről. (6) A Szervező Bizottság az Alapszabály elfogadásával megszűnik. (7) A szervezésről a szakmai sajtóban, valamint legalább egy országos és megyénként egy helyi napilapban felhívást kell közzétenni. 42. § (1) Az alakuló küldöttközgyűlés a (4) bekezdés szerinti időtartamra dönt a MESZK ideiglenes Alapszabályáról, valamint az ideiglenesen megválasztott tisztségviselőkről. (2) A küldöttközgyűlésbe a bejelentkezett országos szakdolgozói szervezetek minden 200 tag után 1 küldöttet delegálnak azzal, hogy legalább 1 fő delegálására minden szervezet jogosult. A tagságot címlistával igazolni kell a szervező bizottság elnökénél. A címlistának tartalmaznia kell a nevet, a belépés dátumát, lakóhelyet. Az elnök a címlistát zárt borítékban őrzi és az eredményes alakuló ülést követően — a jogorvoslati határidő leteltével — jegyzőkönyv szerint megsemmisíti. Jogorvoslat esetén a bíróság rendelkezésére bocsátja. (3) A Szervező Bizottság gondoskodik az alakuló küldöttközgyűlés lebonyolításához szükséges jelölőbizottság és szavazatszámláló bizottság felállításáról, továbbá a levezető elnök felkéréséről. A Szervező Bizottság munkájába történő részvételre megállapodásuk alapján más személyeket is felkérhetnek. (4) A MESZK végleges Alapszabályát, valamint az országos küldöttközgyűlés által e törvény szerint megválasztandó tisztségviselőket az alakuló küldöttközgyűlést követő első, a helyi és a területi szervezetek 47. § (2) bekezdése szerinti létrehozását követő 60 napon belüli időpontra összehívott küldöttközgyűlés fogadja el, illetve választja meg. (5) A Szervező Bizottság eredménytelen munkája esetén a Magyar Ápolási Egyesület a 41. § és a 42. § szer …