121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről.

121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről. A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, a 49. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában, az 50. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a  polgári felhasználású robbanóanyagokra, a  polgári robbantási tevékenységekre, a  polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására, a  hatósági engedélyezés feltételeire, a  robbanóanyag-szektorban működő vállalkozásokra és mindezek hatósági felügyeletére terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) azokra a robbanóanyagokra, amelyeket a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek általi használatra szánnak, b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló rendelet szerinti pirotechnikai termékekre, c) a polgári felhasználású lőszerekre, valamint d) az  1.  mellékletben felsorolt, a  veszélyes áruk szállítására vonatkozó, az  ENSZ „Ajánlások a  veszélyes áruk szállítására” című kiadványa alapján azonosított pirotechnikai termékekre és lőszerekre. 2. § A polgári robbantási tevékenység hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az  ingatlanra vonatkozó jogát az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Hatásterületnek a  bányászatról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerint meghatározott robbantási biztonsági távolságok burkológörbéjével lehatárolt terület minősül. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. akkreditálás: a  termékek forgalmazása tekintetében az  akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a  339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott akkreditálás; 2. belföldi átadás: olyan robbanóanyag szállítás, amelynek a  kiindulópontja és végcélja egyaránt Magyarországon található; 3. biztonság: a balesetek megelőzése és – amennyiben a megelőzés nem jár eredménnyel – hatásaik enyhítése; 4. CE-jelölés: olyan jelölés, amely által a  gyártó jelzi, hogy a  robbanóanyag megfelel a  jelölés feltüntetéséről rendelkező európai uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek; 5. címzett: a  robbanóanyag szállítási vagy a  belföldi átadási engedélyben megjelölt gazdasági szereplő, aki a  szállítmány fogadója és aki rendelkezik jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van a szükséges engedélyeknek; 6. engedély: a robbanóanyagoknak az Európai Unión belül tervezett szállítását engedélyező határozat; 7. forgalmazás: robbanóanyag kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy felhasználás céljából az európai uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen; 8. forgalmazó: bármely, a  gyártótól vagy az  importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az  ellátási láncban, aki vagy amely a robbanóanyagot forgalmazza; 9. forgalomba hozatal: egy robbanóanyag első alkalommal történő forgalmazása az európai uniós piacon; 10. forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a  robbanóanyag forgalmazását az értékesítési láncban; 11. gazdasági szereplő: a  gyártó, a  meghatalmazott képviselő, az  importőr, a  forgalmazó, valamint bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagok tárolásával, felhasználásával, szállításával, importjával, exportjával vagy kereskedelmével foglalkozik; 12. gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagot gyárt vagy aki robbanóanyagot terveztet vagy gyártat és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy saját célra használ; 13. harmonizált szabvány: az  európai szabványosításról, a  89/686/EGK és a  93/15/EGK tanácsi irányelv, a  94/9/EK, a  94/25/EK, a  95/16/EK, a  97/23/EK, a  98/34/EK, a  2004/22/EK, a  2007/23/EK, a  2009/23/EK és a  2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a  87/95/EGK tanácsi határozat és az  1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány; 14. honosított harmonizált szabvány: a  megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a  kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott szabvány; 15. importőr: az Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó robbanóanyagot hoz forgalomba az európai uniós piacon; 16. jogszerű felhasználás: a közbiztonságot és közrendet sértő jogellenes felhasználás megelőzése; 17. megfelelőségértékelés: eljárás, amely bizonyítja a  robbanóanyaggal kapcsolatos, e  rendeletben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését; 18. megfelelőségértékelő szervezet: az a  jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végez; 19. meghatalmazott képviselő: az  Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy az  e  rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon; 20. műszaki leírás: a robbanóanyag által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum; 21. nemzeti akkreditáló testület: a  termékek forgalmazása tekintetében az  akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a  339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület; 22. robbanóanyag: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” című kiadványa szerint az 1. osztályba tartozó, robbanóanyagnak minősülő anyagok és tárgyak; 23. robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében polgári robbantási tevékenységet folytató vállalkozás; 24. szállítás: a  robbanóanyagoknak az  Európai Unió területén történő bármilyen mozgatása, kivéve az  egy telephelyen belül történő mozgatást; 25. szállításért felelős személy: a  szállításért felelős gazdasági szereplő által kijelölt, a  szállítási vagy a  belföldi átadási engedélyben megjelölt személy, aki a  szállítással vagy a  belföldi átadással kapcsolatos feladatokat – a szállításért felelős gazdasági szereplő nevében – ellátja és felügyeli; 26. szállításért felelős gazdasági szereplő: a robbanóanyag szállítási vagy a belföldi átadási engedély benyújtására jogosult gazdasági szereplő, aki a  szállítási vagy a  belföldi átadási tevékenység végrehajtásáért felel és a szállításban vagy a belföldi átadásban részt vevő személyekért felelősséget vállal; 27. uniós harmonizációs jogszabály: minden, a  termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló európai uniós jogszabály; 28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető robbanóanyag visszavétele. II. FEJEZET ENGEDÉLYEZÉS 3. Az engedélyezési eljárás 4. § (1) A robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. (2) A robbanóanyag a) gyártási, b) forgalmazási, c) felhasználási, vagy d) megsemmisítési engedélye robbanóanyag megszerzésére is feljogosít. A  robbanóanyag tárolásának engedélyezéséről a bányafelügyelet a robbanóanyag-raktár használatbavételi engedélyezési eljárása során dönt. (3) A  robbanóanyag gyártási engedélynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell a) a gyártás helyét település, utca, házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével, b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, c) a gyártás egyéb hatósági feltételeit, és d) az engedély hatályát. (4) A  robbanóanyag-forgalmazási engedélynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, b) a forgalmazni kívánt robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint c) az engedély hatályát. (5) A  robbanóanyag megszerzési engedélynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, b) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint c) az engedély hatályát. (6) A  robbanóanyag felhasználási engedélynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell a) a robbantási munka helyét a bányaüzem megnevezésével, cím vagy helyrajzi szám szerinti megjelölésével, b) a biztonsági távolságok méreteit, c) a robbantásvezető és a robbantás tervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, d) az egy év alatt felhasználható robbanóanyag mennyiségét, fajtáját, e) a robbantási munka előzetes bejelentési kötelezettségére történő felhívást, f ) a robbantási munka egyéb hatósági feltételeit, és g) az engedély hatályát. (7) A  felhasználási engedélyben a  bányafelügyelet a  kérelemben szereplő robbanóanyagokkal azonos robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező robbanóanyag felhasználását is engedélyezheti. (8) Nincs szükség robbanóanyag megszerzési engedélyre a  (11)  bekezdés szerinti esetben. A  robbanóanyag megszerzéséhez elegendő az  ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítás, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején, illetve a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kattv.) szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében az intézkedésre jogosult szerv nyilatkozata. (9) A  robbanóanyag gyártási és forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. A  robbanóanyag felhasználási és megsemmisítési engedély hatálya a  vonatkozó bányászati tevékenység végzésére jogosító bányafelügyeleti engedély vagy az általános építésügyi hatóság által kiadott építésügyi hatósági engedély hatályával egyezik meg. Ha a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, akkor a robbanóanyag felhasználási engedély hatálya egy évig terjed. (10) A  bányafelügyelet a  polgári robbantási tevékenységre vagy polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására jogosító engedélyben rendelkezik azokról a  feltételekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  polgári robbantási tevékenység és a  robbanóanyag-forgalmazás mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, valamint a természeti és az épített környezetet ne veszélyeztesse. (11) Ha a robbantási munkát a) a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében, vagy b) ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítási célból, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején a Kattv. szerinti, a  katasztrófavédelemben részt vevő szerv rendeli el, a  robbantási munka robbanóanyag felhasználási engedély nélkül is végezhető. (12) A  (10)  bekezdés szerinti esetben a  robbantási munkát a  helyszínen robbantásvezetőnek kell irányítania. Ha a  robbantási munkát a  (11)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben az  Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, a robbantási munkát csak víz alatti és jég robbantási munkák végzésére jogosult robbantásvezető irányíthatja. (13) A robbantási munkát a (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbantási munka kezdete előtt legalább két órával a) a (11) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek, b) a  (11)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben a  bányafelügyeletnek és a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének köteles bejelenteni. A (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbanóanyag-felhasználást követően az elvégzett robbantási munkát haladéktalanul köteles a bányafelügyeletnek, a rendőrségnek és a környezetvédelmi hatóságnak jelenteni. (14) A (13) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell a) a robbantási munka pontos helyét, célját, b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint c) – bányafelügyeletnek küldendő jelentés esetében – a  robbantásvezető nevét, értesítési címét, a robbantásvezetői engedély számát is. 5. § (1) A robbanóanyag szállítását és belföldi átadását a rendőrség engedélyezi. Az engedélyt – a 2. mellékletben foglaltak szerint benyújtott kérelem alapján – szállítás esetében az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, belföldi átadás esetében a  kérelmező telephelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság adja ki. Szállítás esetében az  engedély egy példányát az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve belföldi átadás esetében a megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság a kérelmező tevékenysége szerint illetékes megyei, illetve fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, valamint az  Alkotmányvédelmi Hivatalnak haladéktalanul megküldi. (2) A  robbanóanyag birtokosa a  robbanóanyagot csak polgári robbantási tevékenységre vagy robbanóanyagforgalmazásra jogosultnak adhatja át. (3) Robbanóanyag gyártására, vizsgálatára jogosult szervezetek gyártási, kutatási, ellenőrzési vagy megsemmisítési célból történő robbanóanyag felhasználást, megsemmisítést az  e  tevékenységek végzésére engedélyezett létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) területén bányafelügyeleti engedély nélkül akkor végezhetnek, ha a) a robbantás repesz- vagy káros léglökés hatása nem terjed túl a létesítmény területén, és b) a  robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül lévő idegen, védendő létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek hozzájárulását megszerezték. (4) Az  1.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott szervek belső szabályozása alapján kialakított, engedélyezett és védett raktárában a  robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás bértárolási szerződés alapján is tárolhat robbanóanyagot. 4. Bejelentési kötelezettség 6. § (1) A  robbanóanyag-felhasználás tervezett időpontját – a  (2)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a  bányafelügyeletnek, a  felhasználás helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak és környezetvédelmi hatóságnak, továbbá épület vagy építmény robbantása esetén a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a  3.  melléklet szerinti adattartalommal a  robbantás előtt legalább 72 órával korábban be kell jelenteni. A  bejelentéshez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a honlapján formanyomtatványt tesz közzé. (2) Nem kell bejelenteni a  mélyműveléses bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást az  (1)  bekezdésben meghatározott szerveknek, továbbá a külszíni művelésű bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást a megyei rendőr-főkapitányságnak. (3) Ha a  robbantásra a  bejelentett időpontban nem kerül sor, de azt követően 72 órán belül tervezik azt elvégezni, a  tervezett új robbantás időpontját haladéktalanul be kell jelenteni az  (1)  bekezdésben meghatározott hatóságoknak. (4) A robbantásvezető az egyedi robbantási munka elvégzését követő három napon belül köteles a robbantási munkára vonatkozó jelentését a bányafelügyeletnek megküldeni, melynek tartalmaznia kell: a) a robbantási munka helyét, célját, b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint c) a robbantásvezető nevét, lakcímét, a robbantásvezetői engedély számát. 5. Kizáró rendelkezések 7. § Robbanóanyag gyártási, forgalmazási, tárolási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkát, valamint e  munkák irányítását nem végezheti az a természetes személy, a) aki az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendeletben meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik; b) akit ba) a  2013. június 30-ig hatályban volt, a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XI. fejezet], személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím 166–168.  §, 170.  § (2)–(5)  bekezdés, 171.  §; III. cím 174.  §, 174/B.  §, 174/C.  §, 175.  §, 175/A.  §, 175/B.  §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II. cím 197–198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], embercsempészés [1978. évi IV. törvény 218. §], hivatalos személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím], közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259.  §], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260.  §], terrorcselekmény [1978. évi IV. törvény 261. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [1978. évi IV. törvény 261/A. §], légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [1978. évi IV. törvény 262. §], visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel [1978. évi IV. törvény 263. §], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [1978. évi IV. törvény 263/A. §], visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. §], bűnszervezetben részvétel [1978. évi IV. törvény 263/C.  §], visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel [1978. évi IV. törvény 264/C.  §], közveszéllyel fenyegetés [1978. évi IV. törvény 270/A.  §], garázdaság [1978. évi IV. törvény 271.  §], önbíráskodás [1978. évi IV. törvény 273.  §], visszaélés kábítószer-prekurzorral [1978. évi IV. törvény 283/A.  §], vagyon elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet 316–324.  § és 326–327.  §], fegyveresen elkövetett szökés [1978.  évi IV. törvény 343.  § (2)  bekezdés a)  pont], fegyverrel vagy csoportosan elkövetett elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont], bb) a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet], háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet], emberölés [Btk. 160. §], erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. §], testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. §], kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. §], emberrablás [Btk. 190. §], emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191.  §], emberkereskedelem [Btk. 192.  §], kényszermunka [Btk. 193. §], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §], kényszerítés [Btk. 195. §], szexuális erőszak [Btk. 197.  §], kerítés [Btk. 200.  § (4)  bekezdés c)  pont], közösség tagja elleni erőszak [Btk.  216.  §], az  egyesülési, a  gyülekezési szabadság, valamint a  választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése [Btk. 217. §], radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. §], állam elleni bűncselekmények [Btk. XXIV. Fejezet], hivatali bűncselekmények [Btk. XXVIII. Fejezet], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XXIX. Fejezet], terrorcselekmény [Btk. 314–316.  §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §], terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §], jármű hatalomba kerítése [Btk. 320.  §], bűnszervezetben részvétel [Btk. 321.  §], közveszély okozása [Btk. 322.  § (1)–(3)  bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323.  §], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324.  §], lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325.  §], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326.  §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327.  §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása [Btk. 328.  §], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329.  §], kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330.  §], közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338.  §], garázdaság [Btk. 339. §], embercsempészés [Btk. 353. §], vagyon elleni erőszakos bűncselekmények [Btk.  XXXV.  Fejezet], lopás [Btk. 370.  §], rongálás [Btk. 371.  §], sikkasztás [Btk. 372.  §], csalás [Btk.  373.  §], gazdasági csalás [Btk. 374.  §], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375.  §], hűtlen kezelés [Btk. 376.  §], orgazdaság [Btk. 379.  §], jármű önkényes elvétele [Btk. 380.  §] vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] elkövetése miatt elítéltek, illetve vele szemben intézkedést alkalmaztak, a  büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a  jogerős döntés meghozatalát követő három évig; c) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt ítéltek el, illetve akivel szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a  büntetés vagy intézkedés jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a  jogerős döntés meghozatalát követő három évig; d) aki ellen a  b) és c)  pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás jogerős befejezéséig; e) aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, illetve lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, garázdaság, veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a  szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. III. FEJEZET A POLGÁRI ROBBANTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A ROBBANÓANYAG-FORGALMAZÁS 6. Az engedélyező hatóság jogai és kötelezettségei 8. § A polgári robbantási tevékenységek és a robbanóanyag-forgalmazás folytatásával kapcsolatos adatok nyilvántartása érdekében az engedélyező hatóság köteles a) az engedélyeket a tevékenység megkezdése előtt öt nappal, b) az engedélyt visszavonó határozatokat nyolc napon belül, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervének, illetve az  illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányságnak elektronikus dokumentum formájában megküldeni. 9. § (1) A  polgári robbantási tevékenységnek és a  robbanóanyag forgalmazásának ellenőrzése során lefoglalt robbanóanyag őrzéséről a lefoglalás helye szerint illetékes rendőrkapitányság köteles intézkedni. (2) Az  életet, testi épséget, egészséget, a  környezet élővilágát, illetve a  vagyonbiztonságot veszélyeztető polgári robbantási tevékenység, illetve robbanóanyag-forgalmazás megkezdését, folytatását a  bányafelügyelet megtilthatja, továbbá korlátozhatja, megtilthatja a  polgári robbantási tevékenység végzését, a  robbanóanyagforgalmazás megkezdését, folytatását. (3) Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető robbanóanyag átadásának megkezdésével, folytatásával kapcsolatban a  rendőrség intézkedhet, a  tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja. 10. § A polgári robbantási tevékenységre, robbanóanyag-forgalmazásra vonatkozó engedély birtokosa (a továbbiakban: engedélyes) az  engedély elvesztését a  bányafelügyeletnek, a  robbanóanyag elvesztését a  bányafelügyeletnek és a rendőrségnek köteles haladéktalanul bejelenteni. 11. § (1) Az  engedélyes halála vagy jogutódlással történő megszűnése esetén az  örökös, illetve a  jogutód a  halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az engedélyt az azt kiadó hatóságnak köteles leadni. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben a  bányafelügyelet kezdeményezésére a  rendőrség intézkedik a robbanóanyag hatósági tárolásáról vagy amennyiben lehetséges, a helyszínen történő zárolásáról. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott hatósági tárolás költségeit az  engedélyes örököse, illetve a  jogutódja köteles megtéríteni. 12. § (1) A  rendőrség a  11.  § (2)  bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyag megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodik, ha a robbanóanyag állapota megköveteli, illetve a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás vagy zárolás megkezdését követő egy éven belül nem gondoskodott. (2) A robbanóanyag tulajdonosa a rendőrség által a 11. § (2) bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyagot arra jogosultnak elidegenítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti. 13. § A  bányafelügyelet a  közbiztonságot érintő veszélyhelyzet vagy e  rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása vagy használata esetén köteles intézkedni a  jogosulatlan birtoklás vagy használat megakadályozására. 7. A robbanóanyag forgalomba hozatala 14. § (1) A  robbanóanyag akkor hozható forgalomba, illetve forgalmazható, ha az  e  rendelet által megállapított követelményeknek megfelel (a továbbiakban: megfelelőség), és megfelelőségét a 16. § szerinti tanúsítási eljárásban bejelentett szervezet tanúsítja, továbbá megfelelőségi jelöléssel ellátták. (2) Ha a  robbanóanyagra több olyan jogszabály is vonatkozik, amely előírja a  megfelelőségi jelölés feltüntetését, a  megfelelőségi jelölés egyben azt is jelenti, hogy az  adott robbanóanyag megfelel mindezen jogszabályok előírásainak. (3) Magyarország területén csak olyan robbanóanyag gyártható, forgalmazható, használható fel vagy tárolható, amely a  plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény szerint megjelölésre került. 15. § (1) A robbanóanyagnak meg kell felelnie a 4. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek. (2) A  robbanóanyagot, amely megfelel a  vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel e rendelet követelményeinek. 16. § A robbanóanyag megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők: a) az 5. melléklet 1. pontban meghatározott EU típusvizsgálat (B-modul) és a gyártó választása szerint aa) az 5. melléklet 2. pontban meghatározott belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség (C-modul), ab) az  5.  melléklet 3.  pontban meghatározott a  gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D-modul), ac) az 5. melléklet 4. pontban meghatározott a termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (E-modul), ad) az  5.  melléklet 5.  pontban meghatározott a  termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (F-modul), vagy b) az 5. melléklet 6. pontban meghatározott egyedi termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (G-modul). 8. A gazdasági szereplők kötelezettségei 17. § (1) A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalakor biztosítja és felel azért, hogy azt az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották. (2) A gyártó az 5. mellékletnek megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 16. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi. (3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy robbanóanyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a  gyártó elkészíti a  6.  melléklet szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot és elhelyezi a 41. § (1) bekezdése szerinti CE-jelölést. (4) A  gyártó a  robbanóanyag forgalomba hozatalát követően a  műszaki dokumentációt és az  EU-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni. (5) A  gyártó biztosítja azon eljárások működését és fejlesztését, amelyek sorozatgyártás esetében a  megfelelőséget fenntartják. A  gyártónak a  gyártás során figyelembe kell vennie a  robbanóanyag tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a  robbanóanyag megfelelőségét bejelentették. (6) A gyártó a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, b) a  robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a  felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát, c) a  b)  pontban megjelölt vizsgálat alapján köteles a  nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, és d) köteles az a)–c) pontban foglaltakról a forgalmazót folyamatosan tájékoztatni. (7) A  gyártó biztosítja, hogy a  robbanóanyagon az  azonosításukat lehetővé tevő 27–37.  § szerinti egyedi azonosítót, valamint típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve ha a  robbanóanyag mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a  szükséges információt a  robbanóanyag csomagolásán vagy a  robbanóanyag kísérő dokumentációján feltünteti. (8) A  gyártó feltünteti a  robbanóanyagon, illetve ha ez  nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a  robbanóanyag kísérő dokumentációján a gyártó bejegyzett kereskedelmi nevét, vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jelezni. (9) A  gyártó gondoskodik arról, hogy a  robbanóanyaghoz mellékeljék a  magyar nyelvű használati utasítást és a  biztonsági tájékoztatót. A  használati utasításnak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenni. (10) Abban az  esetben, ha a  gyártó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az  e  rendelet követelményeinek, a  gyártó köteles a  szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a  nem biztonságos robbanóanyagot a  forgalomból kivonni vagy visszahívni és erről haladéktalanul tájékoztatja a  piacfelügyeleti hatóságot és megadni az előírások megsértésének részleteit, valamint a meghozott korrekciós intézkedéseket. (11) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében. 18. § (1) Az importőr kizárólag e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő robbanóanyagot hozhat forgalomba. (2) Az  importőr kizárólag olyan robbanóanyagot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a  gyártó elvégezte a  megfelelőségértékelést. Köteles megbizonyosodni arról, hogy a  gyártó elkészítette a  műszaki dokumentációt, a  robbanóanyagon elhelyezte az  előírt megfelelőségi jelölést és mellékelte hozzá a  szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartotta a 17. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket. (3) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e  rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az  importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot. (4) Az  importőrnek fel kell tüntetnie a  robbanóanyagon vagy ha ez  nem lehetséges, a  robbanóanyag csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóság számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni. (5) Az  importőr gondoskodik arról, hogy a  robbanóanyaghoz mellékeljék a  használati utasítást és a  biztonsági tájékoztatót magyar nyelven. (6) Az  importőr által végzett raktározás, illetve szállítás nem veszélyeztetheti a  robbanóanyag e  rendelet követelményeinek való megfelelőségét. (7) Az importőr a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, b) a  robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a  felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát, c) a  b)  pont szerinti vizsgálat alapján köteles a  nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, továbbá d) az a)–c) pontban foglaltakról folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót. (8) Abban az  esetben, ha az  importőr által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az  e  rendelet követelményeinek, az  importőr köteles haladéktalanul megtenni a  szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni. (9) Ha a  robbanóanyag kockázatot jelent, az  importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést. (10) Az  importőr a  robbanóanyag forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a  piacfelügyeleti hatóság számára az  EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát és biztosítja, hogy a  műszaki dokumentáció a piacfelügyeleti hatóság kérésére bármikor rendelkezésére bocsátható legyen. (11) Az  importőr a  piacfelügyeleti hatóság kérésére köteles a  hatóságnak átadni a  robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A  hatóság kérésére az  importőr együttműködik az  általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében. 19. § (1) A  robbanóanyag forgalmazása előtt a  forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a  robbanóanyagon elhelyezték-e az  előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a  szükséges dokumentációt, valamint a  használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 17. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket. (2) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e  rendelet követelményeinek, a  forgalmazó addig nem forgalmazhatja a  robbanóanyagot, amíg a  robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a  robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt és a piacfelügyeleti hatóságot. (3) A  forgalmazó által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a  robbanóanyagnak e  rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. (4) Abban az  esetben, ha a  forgalmazó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az  e  rendelet követelményeinek, a forgalmazó köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni. (5) Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést. (6) A  forgalmazó a  piacfelügyeleti hatóság kérésére a  hatóságnak átadja a  robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A  hatóság kérésére a  forgalmazó együttműködik az  általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében. (7) Robbanóanyag forgalmazásakor a  forgalmazók e  rendeletben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el. 20. § Ha az  importőr, illetve a  forgalmazó a  saját nevében, illetve védjegye alatt hozza forgalomba a  robbanóanyagot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott robbanóanyagot, ami befolyásolhatja a  robbanóanyag alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 17. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik. 21. § A gyártó, az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő köteles a robbanóanyag forgalomba hozatalától számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni a) minden olyan gazdasági szereplőt, amely robbanóanyagot szállított nekik; b) minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek robbanóanyagot szállítottak. 9. A robbanóanyagok szállítása 22. § (1) A  robbanóanyag szállításához az  engedélyt a  címzett szerinti tagállam illetékes hatóságától a  címzett szerzi be. Az  illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a  címzett rendelkezik-e jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van-e a  szükséges engedélyeknek. A  szállításért felelős gazdasági szereplő értesíti a  robbanóanyagok szállításáról és minden mozgásáról annak a  tagállamnak vagy tagállamoknak az  illetékes hatóságait, amely(n)ek területén a  robbanóanyagot átszállítják és megszerzi az  érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását. (2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy az  (1)  bekezdésben meghatározott, robbanóanyagok megszerzésére való jogosultság ellenőrzésének tekintetében probléma merül fel, a tagállam e tárgyban rendelkezésére álló információkat továbbítja az Európai Unió Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság), amely értesíti erről a többi tagállamot is. (3) Ha a címzett szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezi a  szállítást, dokumentumot állít ki a címzett részére, amely tartalmazza a  (4) és (5)  bekezdésben meghatározott összes információt. Ez  a  dokumentum a  bejelentett rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a  robbanóanyagot. A  dokumentumot az  illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Ennek a dokumentumnak egy példányát a címzett őrzi meg, aki kérésre a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságainak vizsgálat céljából bemutatja. (4) Ha a  robbanóanyagok szállítását egy tagállam területén vagy területének egy részén a  felhasználás biztonságára vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelés érdekében különleges ellenőrzés alá kell vonni, a szállítást megelőzően a  címzett a  következő információkat bocsátja a  címzett szerinti tagállamban az  illetékes hatóság rendelkezésére: a) az érintett gazdasági szereplők neve és címe; b) a szállított robbanóanyagok száma és mennyisége; c) a szóban forgó robbanóanyag és az azonosítási eszközök teljes leírása, beleértve az UN számot is; d) ha a robbanóanyagokat forgalomba hozzák, a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelésre vonatkozó információk; e) a szállítóeszköz és az útvonal; f ) az indulás és érkezés várható időpontja; g) ha szükséges, a tagállamba történő belépés és az onnan történő kilépés pontos helye. (5) A címzett szerinti tagállam illetékes hatóságai a (4) bekezdésben foglaltak szerint megvizsgálják a szállítás feltételeit, különös tekintettel a  jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményekre. Ha a  robbanóanyagok a  jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményeknek megfelelnek, a  hatóságok a  szállítást engedélyezik. Más tagállamok területén keresztül történő szállítás esetén ezek a  tagállamok ugyanúgy megvizsgálják a szállításra vonatkozó részleteket és engedélyezik azokat. (6) Ha egy tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározott, a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelmények szükségtelenek, a  robbanóanyagok területükön vagy annak egy részén a  (4)  bekezdés szerinti információk előzetes rendelkezésre bocsátása nélkül is szállíthatók. A  címzett szerinti tagállam illetékes hatósága ilyen esetben meghatározott időtartamra szóló engedélyt ad ki, amely indokolással bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. A (3) bekezdésben meghatározott dokumentum, amely a rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot, kizárólag erre az engedélyre utal. (7) A kiindulási tagállam által saját területén végrehajtandó szokásos ellenőrzések sérelme nélkül, az érintett illetékes hatóságok kérésére a  címzettek és az  érintett gazdasági szereplők a  kiindulási tagállam és a  tranzit tagállam hatóságainak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő, a robbanóanyagok szállítására vonatkozó információkat. (8) Gazdasági szereplő nem szállíthat robbanóanyagokat, amennyiben a címzett nem szerezte be a szállításhoz az (1) és (3)–(6) bekezdés értelmében szükséges engedélyeket. (9) A  szállítási engedély a  fogadó állam hatósága által kiállított engedély hatályáig, de legfeljebb a  kiállítását követő 3 hónapig hatályos. (10) A  szállítás, illetve a  részszállítások lebonyolításáról az  engedéllyel rendelkező öt napon belül köteles értesíteni az  engedélyt kiállító hatóságot. A  szállítás elmaradása esetén az  értesítést az  engedély hatályának lejártát követő öt napon belül kell megtenni. 23. § A  szállítási engedély iránti kérelemnek, illetve a  belföldi átadási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 22. § (4) bekezdés a)–f ) pontja szerinti információkat. 24. § (1) A  belföldi átadási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a  robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására. (2) A belföldi átadási engedély iránti kérelemben nem kell megjelölni a 22. § (4) bekezdésének g) pontjában foglaltakat. (3) A belföldi átadási engedély a kiállítástól számított 1 évig terjedő hatállyal állítható ki. 10. A robbanóanyagok tárolása 25. § (1) A  robbanóanyag gyártására és állandó tárolására szolgáló helyeken (a továbbiakban: védendő helyek) olyan őrzésvédelmi rendszert kell kialakítani, mely megbízhatóan jelzi az  illetéktelen behatolást, illetve jelenlétet, a behatolás helyét, a rongálást vagy a rendszer működőképtelenségét. (2) Az őrzésvédelmi rendszert élőerős őrzés és technikai eszközök kombinációja alkothatja, kialakítása során az élőerő létszáma a technikai eszközök műszaki tartalmának megfelelő növelésével csökkenthető. (3) Az élőerős őrzés megvalósítható állandó 24 órás őrzésvédelem kialakításával, a védendő helyek figyelésével, állandó hírkapcsolat biztosításával történő járőrözés útján és a  rendkívüli események jelzésének biztosításával, részletes Őrszolgálati Utasítás alapján. (4) Munkaidőben a  védendő helyen dolgozó személyek is elláthatják az  őrzésvédelemmel kapcsolatos feladatokat, munkaidőn kívül, munkaszüneti és pihenőnapon őrszolgálatot kell biztosítani. (5) Az élőerős őrzés esetén a minimális technikai követelmény a megerősített kerítés és kapuk kialakítása a raktár vagy a telephely körül; a védendő helyek nyílászáróinak, szellőző nyílásainak mechanikus védelemmel (rács), biztonsági zárral vagy lakattal történő ellátása. (6) Az élőerős védelmet kiváltó technikai követelmény lehet a védendő helyek külső mozgás érzékelős megvilágítása, 24 órában aktivált térfigyelő kamerarendszer felállítása, a  védendő helyeken belül elektronikus nyitás- és mozgásérzékelők elhelyezése, a biztonságtechnikai rendszernek olyan kialakítása, mely biztosítja a riasztó jelzések továbbítását a megfelelő hatóságokhoz vagy folyamatos 24 órás felügyeletet ellátó kivonuló védelmi szolgálathoz, a biztonságtechnikai eszközök jeleinek rögzítése, a rögzített adatok megőrzése, tárolása mellett. 11. Információcsere 26. § Az  engedélyező hatóság a  22–24.  §-ban rögzített információk tekintetében a  tagállamok közötti információcsere megvalósulása érdekében a  tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a  vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e  hatóságok és a  Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet adatvédelmi szabályainak figyelembevételével kapcsolatot tart a  többi tagállam illetékes hatóságaival, és kérésre a  többi tagállam, valamint a  Bizottság rendelkezésére bocsátja az  engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó naprakész információkat. IV. FEJEZET TERMÉKAZONOSÍTÁS 12. A robbanóanyagok azonosítása és nyomon követhetősége 27. § (1) A  gazdasági szereplők a  robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét biztosító rendszert (a  továbbiakban: rendszer) alkalmaznak, amely figyelembe veszi a  robbanóanyagok méretét, alakját és tervezését, kivéve, ha a  robbanóanyag jellemzőiből és bizonyos tényezőkből, például a  robbanóanyag alacsony detonációs hatásából, felhasználási módjából és az  adott robbanóanyaggal való visszaélés esetleges hatásainak csekély biztonsági kockázatából eredő alacsony kockázati szint miatt nincs szükség egyedi azonosító feltüntetésére. A  rendszer nem vonatkozik a  robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban szállított és átadott robbanóanyagokra, valamint a  robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagokra, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be. (2) A rendszer biztosítja a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét lehetővé tevő adatok – akár elektronikus eszközök révén történő – gyűjtését és tárolását, valamint egy olyan egyedi azonosító elhelyezését a  robbanóanyagon vagy annak csomagolásán, amely lehetővé teszi az  ilyen adatokhoz való hozzáférést. Ezek az  adatok a  robbanóanyag egyedi azonosításához kapcsolódnak, ideértve a  gazdasági szereplők birtokában lévő robbanóanyag tárolásának helyét, valamint a gazdasági szereplők azonosító adatait. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott adatok logikai rendszerezettségét, az  adattárolás megfelelő működését, az  adatok tárolásának biztonságosságát időközönként felül kell vizsgálni, és meg kell óvni az  adatokat a  véletlen vagy szándékos rongálódástól vagy megsemmisüléstől. Ezeket az  adatokat a  nyilvántartásba vett üzletkötéstől, illetve robbanóanyagok használata és elhelyezése esetén a  használattól vagy elhelyezéstől számítva az  ellátási láncon és az életcikluson keresztül meg kell őrizni, még akkor is, ha a gazdasági szereplő felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel. A dokumentumokat az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátani. 13. Egyedi azonosítás 28. § (1) A  robbanóanyag-szektorban működő gazdasági szereplők, amelyek robbanóanyagokat gyártanak, importálnak vagy gyutacsokat szerelnek össze (a továbbiakban: vállalkozások) egyedi azonosítással kötelesek jelölni a robbanóanyagokat és a legkisebb csomagolási egységek mindegyikét. Nem kell jelölni: a) a  csomagolatlanul vagy szivattyús kocsiban szállított és átadott robbanóanyagot a  robbantólyukba való közvetlen betöltéshez, b) a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagot és azt, amelyet közvetlenül a gyártása után töltenek be, c) a zsinórszerű nem robbanó gyújtóeszközt (a továbbiakban: gyújtózsinór), d) a  hajlékony szövött textilburkolattal és egy vagy több külső védőburkolattal körülvett fekete lőporbélből álló, meggyújtását követően előre meghatározott sebességgel, külső robbanás nélkül égő biztonsági gyújtózsinórt, valamint e) a  kézifegyver-töltényben indítóelemként, lövegeknél ütőgyutacsként szolgáló, ütésre könnyen robbanó kis mennyiségű primer robbanóanyag-keveréket tartalmazó fém vagy műanyag gyutacskapszulát. (2) Ha egy robbanóanyag további gyártási eljárások tárgyát képezi, a  gyártónak a  robbanóanyagot nem kell új, az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítással jelölni, kivéve, ha az eredeti egyedi azonosítás többé nincs a 29. §-nak megfelelően jelölve. (3) Az  (1)  bekezdés nem alkalmazandó, ha a  robbanóanyagot export céljára gyártják és az  importáló ország követelményeivel összhangban lévő azonosítással jelölik, ami lehetővé teszi a  robbanóanyag nyomon követhetőségét. (4) Az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítás a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott alkotóelemeket tartalmazza. (5) A bányafelügyelet minden gyártási helyhez kiadott gyártási engedélyében három számjegyből álló kódot határoz meg. (6) Ha a  gyártási hely az  Európai Gazdasági Térség területén kívül helyezkedik el, a  Magyarországon székhellyel rendelkező gyártó kapcsolatba lép az importáló tagállam hatóságával abból a célból, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá. Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térségen kívül helyezkedik el és a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén belül rendelkezik székhellyel, az  érintett robbanóanyagok importőrjének kapcsolatba kell lépnie a bányafelügyelettel, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá. (7) A robbanóanyagokat újracsomagoló forgalmazók a robbanóanyagra és a legkisebb csomagolási egységre kötelesek egyedi azonosítást rögzíteni. 14. Jelölés és rögzítés 29. § Az  egyedi azonosítást az  érintett robbanóanyagokon és a  legkisebb csomagolási egységeken jól láthatóan, egyértelmű és maradandó módon kell rögzíteni. 15. Töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok 30. § A  töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok esetében az  egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia minden egyes töltényen, illetve zsákon. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes tölténycsomagra. 16. Kétkomponensű robbanóanyagok 31. § A  csomagolt kétkomponensű robbanóanyagok esetében az  egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a két komponenst tartalmazó minden egyes legkisebb csomagolási egységen. 17. Alapgyutacs 32. § Az  alapgyutacsok esetében az  egyedi azonosításnak a  gyutacshüvelyen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból, illetve bélyegzésből kell állnia. Minden egyes gyutacscsomagra járulékos címkét kell helyezni. 18. Elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok 33. § Az  elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok esetében az  egyedi azonosításnak egy, a  vezetékeken vagy a  gyújtócsövön lévő öntapadós címkéből vagy pedig a  gyutacshüvelyen lévő öntapadós címkéből, illetve közvetlen nyomtatásból vagy bélyegzésből kell állnia. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes gyutacscsomagra. 19. Indító- és erősítőtöltetek 34. § A  28.  § (1)  bekezdés e)  pontjában meghatározott indítótöltetektől eltérő töltetek és az  erősítőtöltetek esetében az  egyedi azonosításnak az  ilyen indító- és erősítőtölteteken elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Minden egyes indító- vagy erősítőtöltet-csomagra járulékos címkét kell helyezni. 20. Robbanózsinórok 35. § A robbanózsinórok esetében az egyedi azonosításnak a tekercsen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Az egyedi azonosítást 5 méterenként kell feltüntetni a robbanózsinór külső borításán vagy a  közvetlenül a  robbanózsinór külső szálán lévő műanyag extrudált belső rétegen. Minden egyes robbanózsinórcsomagra járulékos címkét kell helyezni. 21. Robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok 36. § A robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a robbanóanyagot tartalmazó dobozon vagy dobon. 22. Az eredeti címke másolatai 37. § A  vállalkozások az  eredeti azonosító címke felragasztható kivitelű másolatait – a  robbanóanyagok téves felhasználásának elkerülése érdekében – a felhasználók rendelkezésére bocsáthatják. A másolatokat értelemszerűen az eredeti másolataiként kell megjelölni. V. FEJEZET MEGFELELŐSÉG 23. A robbanóanyagok EU-megfelelőségi nyilatkozata 38. § (1) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője felelősséget vállal és az 5. melléklet alapján kiállított EU-megfelelőségi nyilatkozattal igazolja, hogy a  robbanóanyag megfelel-e a  rendeletben meghatározott, rá vonatkozó követelményeknek. (2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat az 5. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. (3) Amennyiben a  robbanóanyagra több olyan európai uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az  e  rendelet hatálya alá tartozó esetekben egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak  ki. Ez  a  nyilatkozat tartalmazza az  érintett európai uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is. (4) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott robbanóanyagot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett, e rendeletben meghatározott követelményeknek. 39. § Ha a  piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a  Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy ítéli meg, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az  alkalmazandó, e  rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, ezt indokolással ellátva a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 1535/2015/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti. 24. A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek 40. § A  robbanóanyagokat forgalomba hozatal előtt a  termékek forgalmazása tekintetében az  akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a  339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.  július  9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30.  cikkében meghatározott általános elvek szerint CE-jelöléssel kell ellátni. 25. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek 41. § (1) A  CE-jelölést a  robbanóanyagon jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a  robbanóanyag jellege miatt ez  nem lehetséges vagy nem indokolt, a  jelölést a  csomagoláson és a  kísérő dokumentumokon kell feltüntetni. (2) A CE-jelölést a robbanóanyag forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni. (3) A  CE-jelölést a  bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez  a  szervezet részt vesz a  gyártásellenőrzési szakaszban. A  bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a  szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője tünteti fel. (4) A  CE-jelölést – és adott esetben a  bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti. (5) A  saját felhasználásra gyártott robbanóanyagok, a  robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul, szivattyús kocsikban vagy mobil robbanóanyag-gyártó egységekben szállított és átadott robbanóanyagok, valamint a  robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagok esetében, amelyeket közvetlenül a  gyártásuk után töltenek be, a CE-jelölést a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni. 26. Bejelentett szervezetek kijelölése 42. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) jelöli ki a bejelentett szervezeteket az EU-típusvizsgálatra. (2) A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése és bejelentése a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletben, továbbá az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a  kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló rendeletben előírt feltételek és eljárások alapján történik. (3) A  kijelölő hatóság bejelenti a  Bizottságnak és az  EGT-államoknak az  (1)  bekezdés szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket. (4) A  gazdasági szereplő panaszt nyújthat be a  bejelentett szervezet döntése ellen. A  panaszt annál a  bejelentett szervezetnél kell benyújtani, amely a sérelmezett döntést hozta. A panaszos ügy kivizsgálását a bejelentett szervezet soron kívül elvégzi és annak eredményéről írásban tájékoztatja a  panaszost. A  gazdasági szereplő panaszának kivizsgálása kapcsán keletkezett iratokat a gazdasági szereplő köteles 10 évig megőrizni és a kijelölő szervezet által lefolytatott ellenőrzés során az ellenőrzést végző részére bemutatni. 43. § Amennyiben a  megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy a  robbanóanyag megfelel az  olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az  Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy az  megfelel a  42.  § (2)  bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre. 27. A piacfelügyeleti ellenőrzés 44. § (1) A  bányafelügyelet, mint piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az  e  rendeletben meghatározott követelmények betartását. (2) Ha a  piacfelügyeleti hatóság a  közrendet, illetve a  közbiztonságot veszélyeztető működés gyanúját keltő körülményről szerez tudomást vagy a robbanóanyag kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra vagy a környezetre, piacfelügyeleti eljárást folytat le. (3) A piacfelügyeleti eljárást az érintett gazdasági szereplők bevonásával kell lefolytatni. (4) Ha a  piacfelügyeleti eljárás során a  piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a  robbanóanyag nem felel meg e  rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja a gazdasági szereplőt valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételére. A piacfelügyeleti hatóság intézkedéséről tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely a robbanóanyag EU-típusvizsgálatát végezte. (5) Ha a  gazdasági szereplő nem teszi meg a  megfelelő kiigazító intézkedéseket, a  piacfelügyeleti hatóság 30 napon belül megtiltja vagy korlátozza a robbanóanyag forgalmazását, illetve kivonja a robbanóanyagot a forgalomból vagy azt visszahívja. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a robbanóanyagon a) a  megfelelőségi jelölést nem a  termékek forgalmazása tekintetében az  akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a  339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelet 30. cikkében foglaltaknak megfelelően tüntették fel, b) a megfelelőségi jelet nem tüntették fel, c) a  bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez  a  szervezet részt vesz a  gyártásellenőrzési szakaszban – a 43. §-t megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel, d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy nem megfelelően készítették el, e) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos, f ) a 17. § (7) bekezdésében, illetve a 18. § (4) bekezdésében meghatározott információt egyáltalán nem vagy hiányosan tüntették fel, g) a 17. § vagy a 18. § által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül, kötelezi az érintett gazdasági szereplőt a jogsértés megszüntetésére és a robbanóanyag megfelelőségének biztosítására. (7) A  piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a  szükséges intézkedéseket fenntartani és a  forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a robbanóanyag nem felel meg a rendelet követelményeinek. (8) A  piacfelügyeleti hatóság a  (4)–(6)  bekezdés szerinti intézkedéséről értesíti a  Bizottságot, valamint a  többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka a) az adott robbanóanyagra vonatkozó rendelkezések be nem tartása, …