79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelete a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelete a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény, Ftv.) 153. §-ának (1) bekezdés 3., 7., 8., 10., 11., 14., 15. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a 129. § (5)–(6) bekezdéseiben foglaltakat – a 23–27. §-ok tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével – a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a felsőoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki. A felsőoktatási intézmény minimális (kötelező) létesítési feltételei, továbbá a kérelmek elbírálásának egyes szabályai [az Ftv. 15. §-ának (12) bekezdéséhez] 2. § (1) A felsőoktatási intézmények nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeit e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. (2) A kollégium, valamint a felsőoktatási törvény 129. § (5)–(6) bekezdése szerint megkötött megállapodás esetében a diákotthon (a továbbiakban együtt: diákotthon) működésének minimális (kötelező) feltételeit e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. (3) A gyakorló közoktatási intézmények alapításának feltételeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A felsőoktatási intézménybe felvehető maximális hallgatói létszám meghatározásának szabályait e rendelet 4. számú melléklete állapítja meg. (5) Az alap-, illetve mesterképzés indításának és a karok létesítésének tárgyi és személyi feltételeit e rendelet 5. számú melléklete állapítja meg. A felsőfokú szakképzés rendje [az Ftv. 32. §-ának (11) bekezdése b) pontjához] 3. § (1) A felsőoktatási intézmény – beleértve a szakközépiskolában megállapodás alapján történő indítást – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképzés indításáról, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kidolgozott intézményi képzési program jóváhagyásáról a felsőoktatási törvény 27. §-a (6) bekezdése a) pontjában, 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és a 32. §-a (1)–(2) bekezdésében meghatározott rendelkezései figyelembevételével dönt. (2) A felsőfokú szakképzés indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzés szakmacsoportjának – a 6. számú mellékletben meghatározott – megfelelő képzési területen legalább alapképzést folytasson, rendelkezzen a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt eszközjegyzékkel, valamint az elméleti ismeretek átadásához és a gyakorlati képzés oktatásához megfelelő szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel. (3) A felsőfokú szakképzés indításra vonatkozó szenátusi előterjesztés tartalmazza a) a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit, b) a szakképzési programot, c) amennyiben a képzést szakközépiskola indítja, vagy a képzésben szakközépiskola is részt vesz, a felsőoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és a szakközépiskola között kötendő együttműködési megállapodás tervezetét, d) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésért felelős szervezeti egység megjelölését, szakközépiskolával történő együttműködés esetén a szakközépiskola nevét és címét, OM azonosítóját, a szakközépiskola székhelyének és telephelyének címét, vezetőjének nevét, e) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésben részt vevő további szervezeti egységek megnevezését, f) a felsőfokú szakképzésben a felsőoktatási intézménnyel együttműködő egyéb intézmények, szervezetek megnevezését, a feladatmegosztás leírását, g) a felsőoktatási intézményben és a szakközépiskolában a felsőfokú szakképzésért felelős szakmai vezetőt, h) a felsőfokú szakképzésben együttműködési megállapodás alapján részt vevő más intézményekkel kötendő szerződések tervezetét, i) a felsőfokú szakképzés finanszírozásának tervét, j) a felsőfokú szakképzésben részt vevő oktatók, taná rok és szakoktatók szakmai és pedagógiai képesítésére vonatkozó követelményeket, illetve a továbbképzésükre vonatkozó tervet, k) a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges épület és egyéb infrastrukturális kapacitás igényeket és azok biztosításának módját, l) felsőoktatási intézmény által indított felsőfokú szakképzés esetén a felsőfokú szakképzésről alapképzésbe vagy alapképzésről a felsőfokú szakképzésbe való átvétel rendjét, m) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerint létrejött tanulói, hallgatói szerződésekre vonatkozó megállapodást. (4) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési program szerint folyik, amelynek kötelező elemei: a) a felsőfokú szakképzés megnevezése, szakmacsoportja, a szakképesítés OKJ azonosító száma, kiadásának éve, a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet száma, a szakképesítéssel betölthető foglalkozások, b) azon alapképzési szakok megnevezése, amelyeken – szakirányú továbbtanulás esetén – kredit beszámítható, c) a felsőfokú szakképzésbe való felvétel követelményei, d) a képzési időszakra, ezen belül hetekre bontott óraterv, az elméleti és gyakorlati képzés során megszerzendő kreditek száma, a szakmai és vizsgakövetelmények előírásait figyelembe véve a vizsgáztatási-értékelési rend, a képzés egyes szakaszainak lezárása, egymásra épülése, a záróvizsga (szakmai vizsgarészek) tartalma, eredményének kiszámítási módja, a képzési időszakra vonatkozó átlagszámítás, e) részidős képzés, valamint távoktatás esetén a minőségi egyenértékűség szempontjából szükséges infrastrukturális és képzésmódszertani követelmények, a szakmai gyakorlat munkatapasztalattal történő kiválthatóságnak eljárása, f) a felsőfokú szakképzés minőségbiztosítási terve, g) a gyakorlati képzési program követelményei, a felsőoktatási intézményben, szakközépiskolában, illetve máshol teljesítendő gyakorlati képzés óraszáma, a gyakorlati képzőhelyek, a gazdálkodó szervezetnél megvalósuló szakmai gyakorlat esetén a gyakorlati képzés felügyeletében közreműködő területi gazdasági kamarák felsorolása. (5) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésben együttműködő szakközépiskolát a szakképzési program kidolgozásába bevonhatja. 4. § (1) Felsőfokú szakképzés szakközépiskolában – a felsőoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és a szakközépiskola között létrejött együttműködési megállapodás alapján – a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folytatható. A megállapodás tartalmazza: a) a felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola együttműködésének leírását, a szakképzési program megvalósulásában a részletes munkamegosztást, b) a szakközépiskola által indított felsőfokú szakképzés személyi és tárgyi feltételeit, azok közös biztosítására vonatkozó tervet, c) a szakközépiskolában folyó képzés folyamatos minőségbiztosítására vonatkozó tervét, ebben a felsőoktatási intézmény szerepvállalását, d) a források és a költségek együttműködők közötti megosztásának szabályait, e) a felsőoktatási intézmény szakmai vizsgán való részvételének szabályait, f) a felsőoktatási intézményben – a 6. számú melléklet szerinti képzési területen való továbbtanulás esetén – az alapképzésben kreditértékként figyelembe vehető ismeretköröket, g) a megállapodás felmondásának feltételeit azzal, hogy a képzésben részt vevő hallgatók számára a képzés befejezésének lehetőségét biztosítani kell. (2) A felsőoktatási intézményt az együttműködési megállapodás alapján, az elvégzett feladatokért díjazás illeti meg. (3) A felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos hosszabb távú együttműködés és közös fejlesztések céljából keretmegállapodást köthet, amelynek mellékletét képezik az egyes programok indítására vonatkozó megállapodások. 5. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora a felsőfokú szakképzés indításáról hozott döntés alapján – az alapító okiratnak a felsőoktatási törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti esetleg szükséges kiegészítése és annak a felsőoktatási törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele után – kéri a regisztrációs központtól a képzés indításának nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási intézmény által folytatott felsőfokú szakképzés csak a regisztrációs központ által történő nyilvántartásba vételt követően indítható. A szakközépiskola által – felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás keretében – folytatott felsőfokú szakképzés csak a megállapodás regisztrációs központ által történő nyilvántartásba vételét követően indítható. (2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti eljárás során a vizsgálatot a szakképzési program szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelése tekintetében is lefolytatja, a szakképzésre vonatkozó követelményekre figyelemmel. Az adattovábbítás eljárási kérdései a felsőoktatási információs rendszerben [az Ftv. 35. §-ának (11) bekezdéséhez] 6. § (1) A felsőoktatási információs rendszer országos, elektronikus információs rendszer, amelybe a) a felsőoktatási intézmények, b) a diákotthonok, c) a felsőoktatási intézmények és a diákotthonok fenn tartói a regisztrációs központ útján, d) a regisztrációs központ szolgáltatják a jogszabályban meghatározott adatokat. (2) A felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszereket úgy kell kiépíteni, hogy azok kapcsolódni tudjanak más információs rendszerekhez, illetve az alrendszerekhez más információs rendszerek is kapcsolódni tudjanak. 7. § (1) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ feladata annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel és oktatási tevékenységükkel összefüggő adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a hallgatók, a felsőoktatásba jelentkezők, valamint a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek részére. (2) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ segíti – az oktatási miniszter felsőoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan – az országos értékelési programok kidolgozását és végrehajtását. (3) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ feladata olyan info-kommunikációs rendszerek fejlesztése és üzemeltetése, illetve az ehhez szükséges feladatok ellátása, mely támogatja a) a regisztrációs központ által vezetett nyilvántartások és a nyilvántartásban kezelt közérdekű, illetőleg közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának biztosítását, b) a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus információszabadságáról szóló 2005. évi XC. törvény által előírt kötelezettségek végrehajtásának támogatását, c) a Felsőoktatási felvételi tájékoztató című kiadvány megjelentetését, valamint a felsőoktatási felvételi eljárás előkészítését és lebonyolítását, d) a hallgatói és az oktatói nyilvántartás létrehozását és karbantartását, e) az államilag támogatott hallgatói tanulmányi idő nyilvántartását, f) a felsőoktatási diákigazolványok és oktatói igazolványok igénylését és kiadását, g) a felsőoktatási intézmények által kiadott bizonyítványok, oklevelek és fokozatok nyilvántartását, h) egyes felsőoktatási statisztikai programok végrehajtását, i) az ágazati tervezési feladatok elvégzését. (4) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ – saját szolgáltatásaival és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevételével – köteles biztosítani a) a felsőoktatási intézmények számára azokat a követelmény-meghatározásokat (specifikációkat), amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett tanulmányi nyilvántartásokat az adatszolgáltatásra, b) a jelen rendeletben meghatározott adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételeket, c) a jelen rendeletben meghatározott nyilatkozatok elektronikus kitöltéséhez és kinyomtatásához szükséges programokat, együttműködve a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerrel. (5) A felsőoktatási információs rendszer részére történő elektronikus adatközlés hitelesítése a felsőoktatási intézmény vagy a (7) bekezdés szerint kijelölt intézményi kapcsolattartó közigazgatási célra alkalmas elektronikus aláírásával vagy a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján az Ügyfélkapu által biztosított rendszerben történhet. (6) A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója előírhatja, hogy az intézmény rektora az elektronikus úton szolgáltatott adatok megküldésével egyidejűleg értesítse a fenntartót. A fenntartó öt munkanapon belül az adatokkal kapcsolatban kifogással élhet a felsőoktatási intézmény, illetve az Országos Felsőoktatási Információs Központ felé. (7) A felsőoktatási intézmény rektora kijelöli azt a személyt, aki a felsőoktatási információs rendszer kérdésében az Országos Felsőoktatási Információs Központtal tartja a kapcsolatot. A kijelölt kapcsolattartók adatait az Országos Felsőoktatási Információs Központ részére továbbítani kell, aki ezeket – az (5) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében – nyilvántartja. 8. § (1) A felsőoktatási intézmények alapító okiratában megjelölt, továbbá a nyilvántartásba vételükkel, tevékenységük megkezdésével és módosításával kapcsolatos, a regisztrációs központ által nyilvántartott adatok nyilvánosságát az Országos Felsőoktatási Információs Központ biztosítja. (2) A regisztrációs központ az általa nyilvántartott adatok, illetve az adatokban bekövetkezett változások bejegyzésétől számított tizenöt napon belül az adatokat megküldi az Országos Felsőoktatási Információs Központ számára. 9. § (1) A felsőoktatási információs rendszer tartalmazza a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a felsőoktatási diákotthonok adatait (a továbbiakban: felsőoktatási intézménytörzs), továbbá ezek hallgatóira, oktatóira vonatkozó, e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott adatokat. (2) A felsőoktatási intézménytörzsbe e rendelet előírásai szerint be kell jelenteni a) a felsőoktatási törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézményeket, b) a felsőoktatási törvény 116. §-a szerint a Magyar Köztársaság területén működő külföldi felsőoktatási intézményeket, c) a felsőoktatási törvény 13. §-ában meghatározott és a felsőoktatási törvény 15. §-a (10) bekezdése szerint nyilvántartásba vett diákotthonokat. (3) A felsőoktatási információs rendszerbe bejelentett felsőoktatási intézmény, illetve diákotthon részére egyedi – e rendelet 8. számú mellékletében leírt módon képzett – intézményi azonosítót kell kiadni. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a felsőoktatási intézmény, illetve a diákotthon vezetőjének megküldi az intézményi azonosítót. (4) A felsőoktatási intézmény okiratain, szerződésein, pályázatain, továbbá e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetben köteles feltüntetni az intézményi azonosítót. Az intézményi azonosító hiányában az irat érvénytelen. 10. § (1) A felsőoktatási intézmény megszűnéséről a regisztrációs központ a megszűnéstől számított tizenöt napon belül – a jogerős határozat egyidejű megküldésével – tájékoztatja az Országos Felsőoktatási Információs Központot. (2) A felsőoktatási intézmény megszűnésekor, illetve átalakulásakor az Országos Felsőoktatási Információs Központ a következők szerint jár el: a) az intézményi azonosítót bevonja, a bevont intézményi azonosító a továbbiakban nem adható ki; b) a megszűnt felsőoktatási intézmény adatait a nyilvános felsőoktatási intézménytörzsből törli azzal, hogy az adatbázisban ezen adatoknak kereshetőknek kell maradniuk, és bejegyzi melléjük a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényét; c) az esetlegesen létrejövő új felsőoktatási intézménynek új intézményi azonosítót ad ki. (3) A felsőoktatási intézménytörzsben nyilvántartott intézményekre vonatkozóan a regisztrációs központ adategyeztetést, illetve felülvizsgálatot rendelhet el, melynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok hatályosságának megállapítása. 11. § A felsőoktatási intézmények minden hónap első és tizenötödik napján teljesítenek adatszolgáltatást a felsőoktatási információs rendszer felé. 12. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony létrejöttétől számított első adatszolgáltatáskor köteles bejelenteni a hallgató személyes adatait és a hallgatói jogviszony létrejöttének tényét a felsőoktatási információs rendszer felé. (2) A felsőoktatási intézmény a hallgatónak a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követő első adatszolgáltatáskor köteles bejelenteni az Országos Felsőoktatási Információs Központnak. (3) A hallgatói jogviszony megszűnésének tényét az intézmény vezetője a megszűnést követő első adatszolgáltatáskor továbbítja a felsőoktatási információs rendszer felé. Amennyiben a hallgató újabb hallgatói jogviszonyt nem létesít, a felsőoktatási törvényben szabályozott határidővel a hallgató adatait törölni kell a felsőoktatási információs rendszerből. (4) A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottakat (a továbbiakban: oktatók) a jogviszony létrejöttét követő első adatszolgáltatáskor köteles jelenteni a felsőoktatási információs rendszer felé. (5) A felsőoktatási intézmény az oktatónak a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követő első adatszolgáltatáskor köteles jelenteni a felsőoktatási információs rendszer felé. (6) Amennyiben az oktató foglalkoztatása megszűnik, a munkáltató a jogviszony megszűnését a megszűnést követő első adatszolgáltatáskor jelenti a felsőoktatási információs rendszer felé. Amennyiben az oktató másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a felsőoktatási törvényben szabályozott határidővel törölni kell a felsőoktatási információs rendszerből a rá vonatkozó adatokat. (7) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú bizonyítványok, alap- és mesterképzési valamint szakirányú továbbképzési oklevelek és doktori fokozatok e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatait, legkésőbb azok kiadásától számított második adatszolgáltatáskor megküldi a felsőoktatási információs rendszer felé. (8) A felsőoktatási információs rendszer keretében a doktori fokozatot szerzett személy kérésére térítésmentesen biztosítani kell a doktori értekezés internetes nyilvánosságra hozatalát. 13. § A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatairól, azok változásáról a jogviszony létrejötte, megszűnése, illetve e hallgatók adataiban bekövetkezett változásokat követő első adatszolgáltatáskor tájékoztatást ad a felsőoktatási információs rendszer felé. 14. § (1) A felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője félévente – az adott félév első adatközlése után 5 munkanapon belül – tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott félévek számáról. Az ebben bekövetkezett változásról a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője a változást eredményező adatközlést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja az érintett felsőoktatási intézményt. (2) A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 34. §-ának (6) bekezdése alapján működtetett pályakövetési rendszer statisztikai adatait az oktatási miniszter által meghatározott körben továbbítja a felsőoktatási információs rendszer felé. Iratkezelés 15. § (1) A felsőoktatási intézmény iratkezelési rendjét az intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján szabályozza. (2) A felsőoktatási intézmény a) az üres bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokat kö teles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak a jogosult személy férjen hozzá, b) az elrontott és nem helyettesíthető, illetve a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról jegyzőkönyvet készít és a rontott, kicserélt példányokat megsemmisíti, c) nyilvántartást vezet az üres, illetve az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról. (3) A felsőoktatási intézmény az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában az elveszett vagy megsemmisült üres bizonyítvány-, oklevél-nyomtatvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi, s ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a felsőoktatási információs rendszer felé, megjelölve az adott nyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat, az érvénytelenség időpontját. Hallgatói azonosító szám 16. § (1) A hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azono sítóval, az Országos Felsőoktatási Információs Központ a bejelentéstől számított tizenöt napon belül tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot képez, és azt az intézmény számára a felsőoktatási információs rendszerben elérhetővé teszi. A felsőoktatási intézmény lehetővé teszi a hallgató számára hallgatói azonosító számának megismerését. A hallgatói azonosító számról az intézmény a hallgató kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. A kérelmet az oktatási intézménynél kell előterjeszteni. (2) Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal. Ugyanannak a személynek újabb azonosító szám nem adható ki. (3) Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén a hallgató kérelmére az intézmény az azonosító számról igazolást állít ki. Az intézmény a kérelemtől számított tizenöt napon az igazolást a hallgató rendelkezésére bocsátja. (4) Az, aki nem áll jogviszonyban egyetlen intézménnyel sem, az azonosító számról szóló igazolás kiadását közvetlenül az Országos Felsőoktatási Információs Központtól kérheti. Az igazolás kiállításáért az Országos Felsőoktatási Információs Központnak – az oktatási miniszter által szabályozott mértékű – igazgatási szolgáltatási díj jár. (5) Az azonosító szám a felsőoktatási törvényben szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító számot e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint kell képezni. Oktatói azonosító szám 17. § (1) Az oktatói jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, aki nem rendelkezik oktatói azonosító számmal, az Országos Felsőoktatási Információs Központ a bejelentéstől számított tizenöt napon belül tizenegy jegyű oktatói azonosító számot képez, és azt az intézmény számára a felsőoktatási információs rendszerben elérhetővé teszi. A felsőoktatási intézmény lehetővé teszi az oktató számára oktatói azonosító számának megismerését. Az oktatói azonosító számról az intézmény az oktató kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt munkanapon belül – az oktató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. A kérelmet az oktatási intézménynél kell előterjeszteni. (2) Ugyanannak a személynek újabb azonosító szám nem adható ki. Amennyiben egy felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be egy személy alkalmazá sát, de az adott személy azonosító számmal rendelkezik, az Országos Felsőoktatási Információs Központ az érintett felsőoktatási intézménnyel az azonosító számot tizenöt napon belül közli. (3) Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén az intézmény bejelentése alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ az azonosító számról igazolást állít ki és azt megküldi az intézménynek a bejelentéstől számított harminc napon belül, amit az intézmény tizenöt napon belül átad a oktatónak. Az igazolás kiállításáért az Országos Felsőoktatási Információs Központnak – az oktatási miniszter által szabályozott mértékű – igazgatási szolgáltatási díj jár. (4) Az azonosító szám a felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító számot e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint kell képezni. Előnyben részesítési követelmények [az Ftv. 39. §-ának (7) bekezdéséhez] 18. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve – figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell – a szabályzatban foglaltak alapján – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. (3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetősé gét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag el ismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell; c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A (2)–(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje [az Ftv. 44. §-ának (3) bekezdéséhez] 19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg ba) hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa, bb) látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, bc) mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő szakfőorvosa, bd) a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő a hallgató vizsgálata alapján, 30 napon belül jogosult. (3) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a ba)–bc) pont tekintetében igazságügyi szakértőtől, a bd) pont tekintetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek [az Ftv. 61. §-ának (2) bekezdéséhez] 20. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 19. § (1) bekezdése szerinti – szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. (2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. A támogatási idő nyilvántartásának rendje [az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdéséhez] 21. § Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a felsőoktatási törvény 35. §-ának (1) bekezdése alapján működtetett felsőoktatási információs rendszerben tartja nyilván az államilag támogatott és a költségtérítéses formában eltöltött tanulmányi időt. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei [az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez] 22. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tájékozató kiadványt (a továbbiakban: tanulmányi tájékoztató) magyar nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetén a nemzetiségi vagy etnikai kisebbség nyelvén és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. A tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. A tanulmányi tájékoztatóban az intézményre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell. (2) A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle a) az intézmény nevét, címét, OM azonosítóját; b) az intézmény általános jellemzőit; c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot; d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét; e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya- tanácsadáshoz való hozzáférés módját; f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását; g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás); h) a felsőoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket, a képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit; i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket; j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat; k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit. (3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse: a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket; b) a kötelező és kötelezően választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan: ba) a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát, bb) az oktatás nyelvét, bc) az előtanulmányi kötelezettségeket, bd) a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását, be) a tantárgy órarendi beosztását, bf) a tantárgy felelősét és a tantárgy előadóját, bg) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, bh) a rövid tantárgyprogramot, illetve a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását, bi) az évközi tanulmányi követelményeket, bj) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készsé gek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy), bk) az értékelés módszerét, bl) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátítá sához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, bm) az ajánlott irodalmat; c) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket; d) a hallgatói jogorvoslat rendjét. A kreditrendszerű képzés általános szabályai [az Ftv 57. §-ának (5) bekezdéséhez] 23. § (1) A kreditérték meghatározásakor összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. (2) A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit. Kötelező tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva. Kötelezően választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). Szabadon választható tantárgy esetében az intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. (3) A tantervben a tantárgyakhoz tanórákat és kreditértékeket kell rendelni (kreditallokáció). (4) A részidős képzésben egy adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. (5) Az intézmény által ajánlott mintatantervben az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé a harminc kredittől. (6) Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. (7) A teljes tanulmányi időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat teljesítésénél kell irányadónak tekinteni. (8) A tantervben rögzíteni kell azt, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy tematikailag, illetve a szak képzési célját illetően több tantárgyat magába foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem egyidejű felvétele is meghatározható követelményként. (9) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról. (10) A felsőoktatási törvény 58. §-ának (7) bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. 24. § (1) A hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben – a felsőoktatási törvény 40. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (2) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. (3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. (4) A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók. (5) A kreditrendszerű képzésben szabályozni kell a) az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését, b) a kreditek gyűjtésének szabályait, c) a tantárgyelismerés szabályait, d) meghatározott tanulmányi időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket, e) a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél vagy bizonyítvány megszerzéséhez más felsőoktatási intézményben teljesített és az intézmény által kreditátviteli eljárásban elismert tantárgyak kreditértékének maximális arányát, f) a d) pont szerinti előírások alkalmazásának módját a tanulmányi okokból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra, g) a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alap ján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit, h) a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját, i) a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit, illetve azt, hogy az ismételt tárgyfelvételekkel együtt hány alkalommal tehető vizsga egy tantárgyból, j) egy adott tanulmányi időszak után a tanulmányok folytatásához, illetve a tanulmányok lezárásakor az oklevél vagy bizonyítvány megszerzéséhez szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot, k) a megkezdett aktív féléveknek, illetve a passzív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát, l) a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét, m) a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét, n) a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását. A kreditek intézményi nyilvántartásának rendje [az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez] 25. § (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az intézmény a felsőoktatási törvény 57. §-ának (5) bekezdése alapján nyilvántartást vezet, melynek során e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat alkalmazza, és a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete 1. bb) pontja alapján a következő adatokat tartja nyilván: a) a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott vagy költségtérítéses hallgató); b) a képzés jellemzői: szak, felsőfokú szakképzés, a szakképzettség megnevezése, képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a választott szakiránynak a megjelölése; c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tantárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy; d) adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel záruló tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja; e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditérté ke; az adott félévben teljesített tárgyak összegezett kreditértéke, kreditindex; f) az adott félév befejezéséig megszerzett összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex; g) a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív félévek száma és passzív félévek száma; adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk; h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes akkreditált kredit; i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév befejezéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma; j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei, érdemjegyei; k) a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye; l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése; m) képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritériumfeltételek teljesítése; n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja. (2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a) követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap, b) egyéb esetben 3 hét. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételei [az Ftv. 65. §-ának (1) bekezdéséhez] 26. § (1) Kitüntetéssel avatható doktorrá az a személy, akinek a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28–29. §-ai alapján végzett tanulmányai során a 9. évfolyamtól kezdődően az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeiről kapott bizonyítványában, továbbá az érettségi bizonyítványában minden jegye jeles (5), szorgalmának értékelése pedig példás (5); b) az osztott képzésben alap- és mesterszakon vagy az egységes, osztatlan képzésben végzett tanulmányai során letett valamennyi kötelező vizsgája jeles (5) vagy a felsőoktatási törvény 57. §-a (2) bekezdésének megfelelően az adott értékelési rendszerben jeles (5) eredménynek felel meg; c) a doktori tanulmányai során letett kötelező vizsgáinak eredménye jeles (5), továbbá a fokozatszerzési eljárás során doktori szigorlatának minősítése summa cum laude, a doktori védésen nyújtott teljesítményét pedig a meghatározott értékelési rendszerben a legmagasabbra értékelték. (2) Amennyiben a jelölt tanulmányait részben külföldön végezte, az (1) bekezdésben említett követelményeket – a külföldi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését, illetve a doktori oklevél honosítását követően – a külföldi oktatási intézmény értékelési rendszerének megfelelően kell figyelembe venni. (3) Főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés után megszerzett végzettségi szint esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés eredményeire is érteni kell. (4) A felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározottakhoz képest további szakmai feltételeket is megállapíthat. 27. § (1) Kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás érdekében a felsőoktatási intézmény javaslata alapján az oktatási miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. (2) Az előterjesztéshez a felsőoktatási intézmény rektora megküldi az oktatási miniszternek azon dokumentumok hiteles másolatát, amelyek tanúsítják, hogy a jelölt megfelel a 26. §-ban meghatározott feltételeknek. (3) A kitüntetéses doktorok avatásukkor a Magyar Köztársaság címerével ellátott, 8 g súlyú 14 karátos aranygyűrűt kapnak kitüntetésként. (4) A kitüntetéses avatással kapcsolatos kiadások fedezetéről a javaslatot tevő felsőoktatási intézmény gondoskodik. A mentorprogram megszervezésének elvei [az Ftv. 66. §-ának (7) bekezdéséhez] 28. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe. (2) A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget. (3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet az oktatási miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. Az oktatási miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között szerződés jön létre, mely tartalmazza a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, valamint a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket. (4) A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit. (5) A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási törvény 128. §-ának (1) bekezdése g) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja, a mentori díj mértékét évenként az oktatási miniszter határozza meg. (6) A mentorszervezet és a mentorprogramban részt vevő hallgató között szerződés jön létre, amely tartalmazza: a) a mentorprogram keretében nyújtott segítőtevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait, b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait, c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit, d) a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást. (7) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy a mentorszervezet nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, forma, munkarend), félévenkénti tanulmányi átlageredményét, a megszerzett kreditek számát, hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját, a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és az Oktatási Minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja. (8) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A hallgatóval kapcsolatos döntések írásbeli közlése [az Ftv. 73. §-ához] 29. § A felsőoktatási intézmény írásban köteles közölni a hallgatóval döntését a) amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egé szében – elutasítja, és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. Az Országos Kredittanács működési rendje [az Ftv. 114. §-ának (6) bekezdéséhez] 30. § (1) Az Országos Kredittanácsot az oktatási miniszter működteti. Az Országos Kredittanács legfeljebb tizenöt tagból áll, tagjai felsőoktatási szakemberek és kutatók. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal részt vehet az Országos Kredittanács munkájában. (2) Az Országos Kredittanács a felsőoktatási törvény 114. §-ának (6) bekezdésében meghatározott feladatai körében a) fejleszti és egységesíti a kreditrendszert, különösen aa) kezdeményezi és megtervezi a kreditrendszerrel kapcsolatos hazai felméréseket, ab) a kreditrendszerrel kapcsolatos ajánlásokat fogal maz meg a felsőoktatási intézmények számára, ac) segíti a felsőoktatási döntéshozókat a kreditrend szerrel összhangban álló felsőoktatási jogszabályok megalkotásában, ad) útmutatást ad a szakindítási kérelmek kreditrendszerrel összefüggő elemeinek elbírálásához, ae) tanácsadó szolgáltatást nyújt, b) támogatja a kreditrendszer nemzetközi hallgatói mo bilitásban betöltött szerepét, áttekinti és elemzi a hazai és külföldi kreditrendszereket. (3) Az Országos Kredittanács elnökét és tagjait három évre – a felsőoktatási testületekkel való konzultáció alapján – a miniszter kéri fel és adja ki részükre a megbízólevelet. Az Országos Kredittanács elnökének és tagjainak megbízatása legfeljebb két alkalommal újabb három évre meghosszabbítható. (4) Az Országos Kredittanácsban viselt tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag lemondásával, c) a megbízás visszavonásával, d) a 70. életév betöltésével, e) a tag halálával. (5) A miniszter – az Országos Kredittanács elnökének javaslatára – visszavonja annak a tagnak a megbízatását, aki a tagságából eredő kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb időn keresztül – neki felróható okból – nem tesz eleget. (6) Az Országos Kredittanács működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg. (7) Az Országos Kredittanács tagjainak a szakértői tevékenységért havi tiszteletdíj jár, amelynek összege a tagok esetében az előző évi minimálbér másfélszerese, az elnök esetében két és félszerese. (8) A miniszter az Országos Kredittanács működésének segítésére, az intézményi kreditrendszerek dokumentumainak nyilvántartására, az intézményi kreditrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására működteti az Országos Kredittanács Irodáját. (9) Az Országos Kredittanács Irodájának vezetőjét – a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Magyar Rektori Konferencia elnökei állásfoglalásának meghallgatása után – a miniszter bízza meg. Az Országos Kredittanács Irodájának vezetője és munkatársai közalkalmazottak. (10) Az Országos Kredittanács Irodája feladatai körében a) nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények kreditrendszereinek lényeges dokumentumait, b) az országos kreditrendszer működésével kapcsolatos információkat szolgáltat a felsőoktatást irányító, illetve felügyelő kormányzati szervek, az Oktatási Minisztérium, a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók számára, c) az intézményi kreditrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé. (11) Az Országos Kredittanács Irodája rendelkezésére álló információk a kormányzati szervek, a felsőoktatási testületek, hazai felsőoktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhetőek. (12) Az Oktatási Minisztérium, a regisztrációs központ, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felkérése alapján az Országos Kredittanács véleményezi a felsőoktatási intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatát, továbbá az intézményi tájékoztatót. A magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályok [az Ftv. 138. §-ának (1) bekezdéséhez] 31. § (1) A magán felsőoktatási intézmény beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározottak szerint teljesíti. (2) A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény a számviteli törvényben a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elvekre, az azokra épített szabályok szerint teljesített beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítésén túl a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: közhasznú szervezetekről szóló törvény) 19. §-a szerinti közhasznúsági jelentést készít. 32. § (1) A magán felsőoktatási intézmény törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben meghatározott befizetéseivel köteles hozzájárulni az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatokhoz. (2) A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerint megállapított kötelezettségének a közhasznú szervezetekről szóló törvény 6. §-ában meghatározottak figyelembevételével tesz eleget. Az egészségügyi felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályok [az Ftv. 141. §-ának (9) bekezdéséhez] 33. § (1) Az egészségügyi képzést folytató állami fenntartású felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési tervének áttekintésekor az oktatási miniszter kikéri az egészségügyi miniszter szakmai állásfoglalását és észrevételeit ennek figyelembevételével teszi meg. (2) Az egészségügyi miniszter egészségügyi felsőoktatási koordinációs tanácsot működtet, amelyben valamennyi érintett felsőoktatási intézmény képviselője és az oktatási miniszter is részt vesz. Az agrár-felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályok [az Ftv. 143. §-ának (4) bekezdéséhez] 34. § (1) Az agrár-felsőoktatás esetében, a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) biztosít költségvetési támogatást a felsőoktatási intézmények keretében működő, az agrár gyakorlati képzést segítő tangazdaságok, tanüzemek, kísérleti üzemek fejlesztéséhez, az agrárgazdasági tevékenyég minőségének fejlesztéséhez és a szaktanácsadáshoz; valamint támogatja az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység keretében az agrár hagyományőrzés intézményközi rendezvényeit, országos tudományos diákköri, kulturális és sportrendezvényeit is. Az FVM támogatást nyújt az agrár-felsőoktatási intézményekben működő szaktanácsadó hálózatnak az általa meghatározott feladatok ellátásához. (2) Az agrárképzést folytató állami fenntartású felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési tervének áttekintésekor az oktatási miniszter kikéri a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szakmai állásfoglalását és észrevételeit ennek figyelembevételével teszi meg. (3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter agrár-felsőoktatási koordinációs tanácsot működtet, amelyben valamennyi érintett felsőoktatási intézmény képviselője és az oktatási miniszter is részt vesz. Záró rendelkezések 35. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a kihirdetését köv …