6/2010. (II. 26.) NFGM utasítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 2010. fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról.

6/2010. (II. 26.) NFGM utasítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 2010. fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) és (10) bekezdésére és 49. § (5) bekezdés p) pontjára figyelemmel a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.) a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) fejezet részére megállapított egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét az Áht. 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint szabályozom. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya – a Beruházásösztönzési célelőirányzat kivételével – az NFGM fejezet részére megállapított valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályai 2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a Kvtv.-ben meghatározott célra használhatók fel. (2) A gazdasági vezető kijelölését az NFGM szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti és szabályos felhasználásáért, így a feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételéért az előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: előirányzat szakmai kezelője) felelős. Az előirányzatok szakmai kezelőinek és a felügyeletet gyakorló minisztériumi felsővezetők kijelölését külön NFGM utasítás tartalmazza. (4) Az előirányzatok terhére kötelezettség csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetőek el. (5) Éven túli kötelezettségvállalást az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezésére, a felügyeletet gyakorló felsővezető és a gazdasági vezető egyetértésével, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyezhet az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 73., 95., 117. §-ban foglaltak alapján. figyelemmel az Áht. 12/A. §, 12/B., 22., 23/A., 47. és 49. § (5) bekezdés r) pontjában foglalt rendelkezésekre. Az Ámr. 95. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a kötelezettségvállaláshoz a pénzügyminiszter engedélye szükséges, amelynek megszerzéséről az előirányzat szakmai kezelője gondoskodik. (6) Az előirányzat szakmai kezelője – az előirányzatok részfeladatokra történő tervezésével – a költségvetési tervezést támogató informatikai rendszerben elkészíti a támogatási célok, valamint az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az előirányzatok részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetési, valamint azok évközi módosítási eljárási rendjét külön NFGM utasítás tartalmazza. (7) Az utasítás hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti felhasználását a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőrzi. Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a minisztérium belső ellenőrzése, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében kerül sor. (8) Az előirányzat szakmai kezelőjének a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának várható alakulásáról – a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban PM rendelet) 60. §-ában előírt – jelen utasítás 1. sz. melléklete szerinti – adatszolgáltatást kell készítenie és azt összesítés, valamint a Pénzügyminisztériumba történő továbbítás céljából minden hónap 6. napjáig át kell adnia a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére. (9) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások teljesítésarányos igénybevételéhez, az Ámr. 182. §-ában és a PM. rendelet 35. §-ában meghatározott, a PM rendelet. 21. számú melléklete szerinti tartalommal előirányzat-finanszírozási tervet kell készíteni. Az előirányzat szakmai kezelője a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-finanszírozási tervét összesítés, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő továbbítás céljából havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldi. A január hónapra vonatkozó tervet – elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 17-ig kell a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldeni. Az előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet – az előbbiekben említett dokumentumok csatolásával – a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőzően soron kívül kell a szakmai kezelőnek a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldeni, a módosítás kérésének indoklásával együtt. (10) Fejezeti kezelésű előirányzatból lebonyolítási céllal az NFGM Igazgatása cím (mint lebonyolító) részére történő előirányzat-átadásról és -elszámolásról készített intézkedést a gazdasági vezető írja alá. Az intézkedésnek tartalmaznia kell az elvégzendő feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, az elszámolásra vonatkozó szabályokat. Az elszámolás során az átadott előirányzat fel nem használt, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált résznek megfelelő összeget az előirányzat részére vissza kell rendezni. (11) A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli, valamint a számviteli szabályozási feladatait a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat és a Nemzeti beruházás ösztönzési vállalkozási célelőirányzat esetében a kezelő szervezet – látja el. A szabályzatokat a gazdasági vezető hagyja jóvá. Támogatások nyújtására vonatkozó szabályok 3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszeren kívüli felhasználása során az NFGM-hez benyújtott támogatási kérelmekről – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a tárgykör szerint illetékes szakmai szervezeti egység előterjesztése alapján a szakmai szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló felsővezető dönt. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a kérelmező, illetve képviselőjének nevét, a támogatás tárgyát, a feladat megvalósításának részletes bemutatását, a kérelmezett támogatási összeget, a saját forrás mértékét, részletes költség és felhasználási ütemtervet, valamint a szakmai szervezeti egység vezetőjének döntési javaslatát. (2) A döntéshozó a támogatási döntésről 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. (3) A döntést követően szakmai szervezeti egység a 4. § (8) bekezdésében hivatkozott utasítás szerint kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését, vagy előkészíti a támogatói okiratot. (4) A kötelezettségvállaló szervezeti egység gondoskodik – az Ámr. 113. §-ának (1) bekezdésében foglalt határidőkre figyelemmel – a támogatási szerződés megkötéséhez, a támogatói okirat kiadásához az Ámr.-ben és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályairól szóló jogszabályokban előírt dokumentumok, nyilatkozatok, hozzájárulások beszerzéséről. (5) Támogatási fő szabályként utófinanszírozás formájában nyújtható. A folyósításra a támogatási szerződésben meghatározottak szerint a (rész)feladatok teljesítését követő (rész)elszámolás alapján, a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt beszámolási kötelezettség teljesítése után kerülhet sor. a) Működési támogatás folyósítása fő szabályként időarányosan történik. Az Áht 101/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetek figyelembevételével a működési támogatás nyújtása előfinanszírozás keretében is történhet egyösszegű vagy részletekben történő kifizetés mellett. A már lezárult finanszírozási időszakokról – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben – a kedvezményezettnek beszámolási kötelezettséget kell előírni. b) Támogatási előleg – az Ámr. 150. §-ában foglaltaknak megfelelően – indokolt esetben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza. Ennek mértéke – kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb a háromszázmillió forintot, az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. Egyösszegű utófinanszírozás esetén támogatási előleg nem nyújtható. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – támogatási szerződés keretében – kifizetésre kerülő előlegeket az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. sz. mellékletének 3. e) pontja értelmében támogatási programelőlegként kell kezelni. A támogatási programelőleget és az előfinanszírozás miatti követeléseket az Áhsz. 22. § (1) bekezdés di) és dj) pontjai alapján követelésként kell kimutatni. (6) Fejezeti kezelésű előirányzat terhére magyarországi székhelyű alapítvány, közalapítvány 10 millió forintos értékhatárig, magyarországi székhelyű társadalmi szervezet 100 millió forintos értékhatárig támogatható, amennyiben a támogatás odaítélése nem pályázati rendszer keretében, vagy egy jogcímen lévő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, vagy címzetten, külön-külön megtervezetten történik. a) Az Áht.100/F. § (2)–(4) bekezdése alapján kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vonatkozásában az értékhatárt meghaladó támogatási igény esetén a Kormány jóváhagyását kell kérni. A jóváhagyás megszerzéséhez az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít. Az előterjesztésben be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet támogatásához milyen források állnak rendelkezésre. b) A fenti szervezetekkel megkötésre kerülő támogatási szerződéseket a miniszter írja alá, akit akadályoztatása esetén a gazdasági ügyekért felelős államtitkár helyettesít. c) A támogatási szerződés aláírását követően a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás adatait (a kedvezményezett neve, szervezeti formája, a támogatást odaítélő szerv és a döntéshozó neve, a költségvetési fejezet neve, ÁHT-azonosítója, a kedvezményezett székhelye, adószáma, a költségvetésből nyújtott támogatás célja és összege, a támogatási döntés dátuma, a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés száma, a megvalósítás helyszíne) negyedévente megküldi a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére. (7) A fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásának rendjét külön NFGM utasítás tartalmazza. A kötelezettségvállalás szabályai 4. § (1) A gazdasági eseményenként (bruttó) 100 000 Ft-ot el nem érő kifizetések, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 168. §-a szerinti számla (továbbiakban: számla), vagy a 165. §-a szerinti számviteli bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni. A gazdasági eseményenként (bruttó) 100 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó kötelezettségvállalásra csak a kötelezettségvállalás ellenjegyzése után és csak írásban kerülhet sor. (2) Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, a Nemzeti beruházásösztönzési vállalkozási célelőirányzat forrásainak terhére az Ámr. 72. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás esetében kötelezettségvállalásra Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 7/2010. (I. 19.) NFGM rendelet szerint a kezelő szervezet jogosult. (3) Nem kell írásbeli kötelezettségvállalás a) a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott segélyhiteleknek az Eximbank lehívó levele szerinti teljesítéséhez, b) a Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok és a Nemzetközi tagdíjak (NKTH) fejezeti kezelésű előirányzatokból a tárca és a Nemzetközi Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban NKTH) feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, -hozzájárulási kötelezettségek teljesítéséhez, c) az Építésügyi célelőirányzatból az építésügyi hatóságok által jogerős hatósági határozatban előírt bírságokból – a 2010. január 8-ig történt befizetések alapján – az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat megillető rész megfizetéséhez. A fenti fizetési kötelezettségek teljesítése során is alkalmazni kell az érvényesítésre, az utalványozásra, az utalvány ellenjegyzésére és a kötelezettségvállalások nyilvántartására vonatkozó szabályokat. (4) Az előirányzatok terhére kötelezettségvállalást az előirányzat szakmai kezelője a felügyeletet gyakorló felsővezető engedélyével kezdeményezhet. (5) A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a kötelezettségvállalás előkészítésekor – szükség esetén a Költségvetési és Kontrolling Főosztály bevonásával – előzetes fedezetvizsgálatot végez a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében. A végső fedezetvizsgálatot a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. (6) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra, – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult: a) 25,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig az előirányzat szakmai kezelőjének vezetője, b) 100,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig – a kabinetfőnök egyetértésével – az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, illetve a felügyelete alá tartozó előirányzatok vonatkozásában a kabinetfőnök. c) felső értékhatár nélkül – az illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök egyetértésével – a miniszter. (7) A kötelezettségvállalás szakmai, műszaki teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át. (8) A szerződés, megállapodás (továbbiakban: kötelezettségvállalás) előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, majd lezárásának részletes eljárási rendjét, dokumentációs szabályait, valamint a kötelezettségvállalások tartalmi követelményeit, iratmintáit külön NFGM utasítás szabályozza. Ellenjegyzés 5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személyeket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági vezető írásban jelöli ki az Ámr. 74. § (1) bekezdése, és a 80. § (1)–(2) bekezdéseire figyelemmel. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a 4. § (8) bekezdésében hivatkozott utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll és c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előbbi feltételeknek, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője erről írásban – indokolással ellátva – tájékoztatja a kötelezettségvállalót, valamint a gazdasági vezetőt és a minisztert. (3) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály köteles a kötelezettségvállalások, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Az előirányzat szakmai kezelője köteles a kötelezettségvállalást, és az előzetes kötelezettségvállalást, illetve azok módosítását az aláírást követően, haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály rendelkezésére bocsátani. (4) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az Ámr. 235. §-ban és a PM rendelet 64. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a PM rendelet 49. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével – a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig – gondoskodik a kötelezettségvállalásnak a Kincstár részére történő bejelentéséről. Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, úgy a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a PM rendelet 64. § (3) bekezdése szerint a PM rendelet 50. számú, valamint az 51. számú melléklete kitöltésével a fentiek szerint köteles eljárni. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vételt követő 5 munkanapon belül a kötelezettségvállalás azonosítójának egyidejű megküldése mellett tájékoztatja az előirányzat szakmai kezelőjét. Teljesítésigazolás 6. § (1) Költségvetési előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a kötelezettségvállalás dokumentumán – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni a 4. § (8) bekezdésében hivatkozott utasítás mellékletét képező Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése formanyomtatványon. (2) A szakmai teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét az elvárt minőségben teljesítette-e, igazolni kell a kifizetés jogosultságát és összegszerűségét. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a kifizetést fel kell függeszteni és a kötelezettségvállalónak a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti szankciókat kell alkalmazni. (3) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállaló szakmai teljesítés igazolása, valamint a kifizetés engedélyezése alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. Érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése 7. § (1) A szakmai teljesítés igazolását és a kifizetés engedélyezését követően, a pénzügyi teljesítés előtt, a kifizetendő számlát érvényesíteni, utalványozni, az utalványt ellenjegyezni (ellenőrizni) kell a 2. sz. mellékletként csatolt, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított nyomtatvány alkalmazásával. (2) A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a szerződés szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz., az Ámr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. (3) A Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére jogosult pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyeket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági vezető írásban jelöli ki. (4) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalványlap az Ámr.-ben előírtakon túl a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e. Az utalványozásra jogosult személyeket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági vezető írásban jelöli ki az Ámr. 78. §, és a 80. § (1)–(2) bekezdéseire figyelemmel. (5) Az utalvány ellenjegyzője köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzése során az Ámr.-ben és jelen utasításban előírtaknak megfelelően jártak el, továbbá a szakmai teljesítésigazolás, az érvényesítés és az utalványozás megtörtént-e. Az utalvány ellenjegyzésre jogosult személyeket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági vezető írásban jelöli ki az Ámr. 79. § (1) bekezdése, és a 80. § (1)–(2) bekezdéseire figyelemmel. A kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetés szabályai 8. § (1) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállalások jóváhagyását megelőzően a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal elektronikus úton megküldi a kincstárnok részére a kincstárnoki megbízólevélben szereplő értékhatárt elérő kötelezettségvállalások adatait. Ha a kincstárnok a kötelezettségvállalásra a meghatározott határidőn belül nem tesz észrevételt, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelzése alapján a kötelezettségvállalást előkészítő szervezeti egység intézkedik a kötelezettségvállalás aláírásáról. Amennyiben a kincstárnok a kötelezettségvállalásra észrevételt tesz, akkor az Ámr. 163. § (11) bekezdése szerinti egyeztetéseket kell lefolytatni. Ha az egyeztetéseken a kötelezettségvállalás elvetéséről születik döntés, úgy a kötelezettségvállalást nem lehet megtenni. (2) A kincstárnoki megbízólevélben szereplő értékhatár feletti kifizetést megelőzően a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott adatlap szerinti tartalommal adatot szolgáltat a tervezett kifizetésekről. Amennyiben a kincstárnok részéről a kifizetéssel kapcsolatban további kérés merül fel, a szükséges tájékoztatást a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – szükség esetén az illetékes szervezeti egység bevonásával – küldi meg. Ha a kincstárnok három munkanapon belül nem tesz észrevételt, vagy nem jelez vissza a költségvetési szervnek, a kifizetés megtehető. Amennyiben a kincstárnok a kifizetésre észrevételt tesz, akkor az Ámr. 163. § (11) bekezdése szerinti egyeztetéseket kell lefolytatni. A kifizetést az egyeztetések megtörténtéig nem lehet teljesíteni. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 9. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, szakmai teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja] vagy a maga javára látná el. (2) A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra és utalvány ellenjegyzésére jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként az előirányzat szakmai kezelőjének a 3. melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni 2 példányban. Az aláírásminta-nyomtatvány 1 példányát az előirányzat szakmai kezelője megőrzi, 1 példányát pedig a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére kell megküldeni legkésőbb február 28-ig. Amennyiben az adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait kezelő szervezet (költségvetési szerv vagy egyéb gazdálkodószervezet) végzi, úgy az aláírásmintát 3 példányban kell kitölteni, melyből a 3. példányt a kezelő szervezet őrzi meg. A jogosultak kijelölése az aláírás-minta nyomtatványon is történhet, ez esetben szükséges a kijelölő aláírása is. Amennyiben az aláírásra jogosultak kijelölése utasításban vagy egyéb dokumentumban történik, úgy az aláírás-minta nyomtatványon szükséges annak pontos megjelölése. Amennyiben a jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával 8 napon belül intézkedni kell az aláírás-minta nyomtatványon történő dokumentálásról. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése, felhasználása 10. § (1)Közpolitikai feladatok ellátása – 25-2-16 a) Az előirányzat célja a jogszabály-előkészítési feladatok (törvénytervezetek, miniszterirendelet-tervezetek, kormány-előterjesztések) támogatása, beleértve a szükséges közpolitikai, társadalmi, kulturális hatások vizsgálatát is. Az előirányzat biztosítja az országos statisztikai adatgyűjtéshez (OSAP), valamint a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat végrehajtásához kapcsolódó egyes feladatok finanszírozását. b) Az előirányzat felhasználására az NFGM közreműködő szervezetként igénybe veszi az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft. (a továbbiakban: NT Kft.). c) A támogatás folyósításának alapjául az NT Kft.-vel – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött szerződés szolgál. d) A támogatás folyósítása az NT Kft. részére negyedévente egyenlő részletekben történik. e) Az NT Kft. a támogatás felhasználásáról utólag – a szerződésben meghatározott határidőre – pénzügyi elszámolást, valamint szakmai beszámolót (szöveges értékelést) készít, melynek elfogadásáról, vagy annak elutasításáról az előirányzat szakmai kezelője dönt. f) Az e) pont szerinti esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti. (2) Államigazgatás hatékonyságának növelése – 25-2-17 a) Az államigazgatás hatékonyságának növelését szolgáló előirányzat célja a minisztérium munkájának hatékonyságát növelő, kiemelt jelentőségű informatikai fejlesztési projektek megvalósítása, valamint egyes informatikai rendszerek üzemeltetésének támogatása. b) Az előirányzat szakmai kezelője, az informatikai fejlesztési projektekhez kapcsolódó működési jellegű költségek finanszírozása céljából átcsoportosítást kezdeményezhet az NFGM Igazgatás költségvetése javára. (3) Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI-programok támogatása – 25-2-46 a) Az előirányzat célja, hogy fedezetet biztosítson az ELI-projekt megvalósításával összefüggő előkészítő fázisban felmerülő stratégiai, jogi, pénzügyi, szervezeti, irányítási és nemzetközi gazdaságdiplomáciai feladatok koordinálásából adódó kiadások finanszírozására. b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, költségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére. c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző, NKTH részére történő átcsoportosításáról. (4) Kiemelt ágazatok fejlesztési stratégiájának támogatása – 25-2-47 Az előirányzat célja, hogy forrást biztosítson az NFGM 2008–2010-es stratégiájában prioritást élvező feladatnak az elvégzéséhez, miszerint a gazdasági növekedés szempontjából kiemelt ágazatok: az információs és kommunikációs technológiák, a járműipar, a gyógyszeripar/biotechnológia, a logisztika Kormány által jóváhagyott akcióterveinek végrehajtásához, továbbá más tudásalapú ágazatokra vonatkozó dokumentumok megalapozásához, amelyek a TTI-stratégiával és intézkedési tervvel valamint a pólus programmal összhangban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését ösztönzik. (5) Nemzeti beruházás ösztönzési vállalkozói célelőirányzat – 25-3-2 a) A Nemzeti beruházásösztönzési vállalkozási célelőirányzat a következő célok megvalósításához nyújt támogatást: – vállalkozások versenyképességének javítása, – vállalati beruházások támogatása, kiemelten technológiai korszerűsítés ösztönzése, – környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termelésének és szolgáltatásának növelése, – vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, szolgáltatásaik igénybevételének támogatása, – vállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, a tanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása, – korszerű vállalatirányítási, minőségi, környezeti és egyéb hazai és közösségi szabványok, tanúsítványok bevezetésének támogatása, – piaci információhoz való hozzáférés elősegítése, piacra jutás elősegítése, – az országos és helyi piaci zavarok megelőzése, mérséklése és megszüntetése, piaci megfigyelési rendszer működtetése, – a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése, – a szellemi tulajdon védelmének támogatása, – logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, – tőzsdei bevezetés megkönnyítése, – működőtőke-befektetések ösztönzése, – az Európai Közösség és egyéb nemzetközi szervezetek programjaiban való részvétel és tagdíj társfinanszírozása, – befektetésösztönzés elősegítése az országimázskép bemutatását szolgáló sajtó- és kommunikációs tevékenység útján, – gazdaságstratégiai feladatok megalapozását szolgáló kutatási és szakmai tevékenység támogatása. b) Az előirányzat felhasználása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 7/2010. (I. 19.) NFGM rendeletben meghatározott eljárási rend szerint történik. (6) Kis- és középvállalkozói célelőirányzat – 25-3-3 a) A Kis- és középvállalkozói célelőirányzat a következő célok megvalósításához nyújt támogatást: – a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése, – a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését, – a KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, – műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése, – a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása, – a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása, – a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, – az innovációs képesség fejlesztése, – a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése, – a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése, – a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése, – az adminisztratív terhek csökkentése, – az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás), – a KKV-k minősítése (rating), – a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése lebonyolítása, – a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése, – alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére, – a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése, – a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztése, – a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása, – vállalkozások versenyképességének javítása, – vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, – tőzsdei bevezetés megkönnyítése. b) Az előirányzat felhasználása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 7/2010. (I. 19.) NFGM rendeletben meghatározott eljárási rend szerint történik. (7) Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat – 25-3-8 a) Az előirányzat forrást biztosít: – az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ITDH), közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek finanszírozásához, a hazai regionális irodahálózat fenntartására, – Befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok finanszírozására, – kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatásához, – az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséhez, – külképviseleti hálózat felülvizsgálatának finanszírozásához, b) A célelőirányzat felhasználásában közreműködő szervezetként részt vesz az ITDH. Az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetése a Külügyminisztériummal történő együttműködés keretében történik. c) Az előirányzat szakmai kezelője elkészíti a támogatási céloknak, az előirányzat terhére elvégzendő feladatoknak részletes felhasználási ütemezésére, valamint a kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozására szolgáló keretre vonatkozó, indoklással alátámasztott javaslatát és azt jóváhagyásra előterjeszti a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárhoz. d) Az ITDH által ellátandó feladatok végrehajtására az NFGM támogatási szerződést köt, amely rögzíti az ellátandó feladatokat, a támogatással való elszámolás módját, az elszámolás rendjét, az ITDH által vállalt kötelezettségek nem teljesítése, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása esetén alkalmazandó szankciókat. A szerződés előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződést a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár előterjesztése alapján a miniszter írja alá. e) A célelőirányzatnak az egységes magyar külgazdasági képviseleti rendszer működtetéséhez kapcsolódó forrása az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 8.) GKM–KüM együttes utasítás 6. §-ának 3. pontja alapján évközi előirányzat-átcsoportosítással a KüM részére átcsoportosításra kerül. Az előirányzat szakmai kezelője gondoskodik az előirányzat felhasználása érdekében szükséges teendők (az átcsoportosításhoz szükséges NFGM–KüM megállapodás előkészítése, a felhasználás elszámolása) ellátásáról. f) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az ITDH működési támogatását, valamint a szakmai tevékenység – Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti jogcímeinek – támogatási összegét a szerződésben foglalt ütemezés szerint folyósítja. A pályázati úton nyújtott támogatások összegét a 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerint az ITDH lehívó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály utalja át. (8) Területrendezés – 25-4-1 a) Az előirányzat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál. b) Az előirányzat felhasználására, kezelésére a területrendezési előirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kerül sor. c) Az előirányzat éves feladattervét az előirányzat szakmai kezelőjének felterjesztésére a szakállamtitkár javasolja miniszteri jóváhagyásra. d) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket – a miniszter által jóváhagyott éves feladattervben meghatározott szakmai célok figyelembevételével és az ott megállapított keret erejéig – az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár írja alá. e) Az előirányzat szakmai kezelőjének kezdeményezésére a szakmai teljesítés igazolása, valamint a kifizetés engedélyezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról. (9) Építésügyi célelőirányzat – 25-4-2 a) Az előirányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. § rendelkezése alapján az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására és finanszírozására szolgál, a törvény felhatalmazása alapján az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: ÉC rendelet) szerint. b) A célelőirányzat forrása (az építésügyi bírság, az építésfelügyeleti bírság, a visszatérítendő támogatás, a miniszter építésügyi feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság, a késedelmi kamat, a honvédelmi és katonai célú építmények építési célelőirányzatából jogszabályban meghatározott mértékű bírságösszeg, valamint a pályázati díj) az Étv. 62. § (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az ÉC rendeletben meghatározott módon és mértékben kerül felhasználásra. c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó kötelezettségvállalások előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, vagy a felhatalmazásával az általa írásban megbízott Építésügyi és Építészeti Főosztály (a továbbiakban: ÉÉF), vagy a Településrendezési és Településügyi Főosztály vezetője írja alá. d) Az előirányzat éves, az ÉC rendelet szerinti feladattervét az ÉÉF vezetőjének előterjesztésére a szakállamtitkár javaslatára a miniszter hagyja jóvá. e) A pályázatok kiírására a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által szolgáltatott pénzügyi adatok birtokában folyamatosan, a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor. A pályázat szakmai kezelője az ÉÉF, vagy általa megbízott kezelő szervezet. (10) Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat Központi fejlesztési feladatok – 25-4-3-1 a) A Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: TRFC) Központi fejlesztési feladatok jogcím terhére a miniszter – keretfelosztó döntése alapján – forrást biztosíthat aa) kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében; ab) a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására; ac) utófinanszírozással, transznacionális együttműködés keretében megvalósuló projektekre; ad) a 2011-es magyar EU-elnökség területfejlesztési feladatainak előkészítésére; ae) a Homokhátsági Speciális Célprogram megvalósítására; af) a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja keretében az új építéshez kapcsolódó egyedi szennyvízkezelési berendezések létesítése tervezésének és kivitelezésének támogatására; ag) a központi pályázati rendszer támogatási keretösszegére. b) A forrás a terület és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról szóló Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése – 25-4-3-2 a) A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) előirányzatának felhasználása pályázati rendszeren kívül, támogatási kérelem alapján történik. b) A VTT terhére a lónyai árapasztó fióktározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken az alábbi tevékenységek részesíthetők támogatásban: ba) az önkormányzati belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetési célú, továbbá egyes szennyvíz-elvezetési és -kezelési célú infrastrukturális fejlesztések engedélyezési tervdokumentációjának elkészítése; bb) az engedélyezési eljárás lefolytatása. c) A jánd–gulácsi (beregi) tározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken az alábbi tevékenységek részesíthetők támogatásban: ca) települési belterületi elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat; cb) települési belterületi belvíz- és csapadékvíz-elvezető árok és csatorna, műtárgy, átemelőtelep, belvíz- és záportározó; cc) települési belterületi bel- és csapadékvíz közösségi célú gazdálkodását biztosító rendszer tervezése, építése, rekonstrukciója; cd) a szilárd burkolatú belterületi utak ca)–cc) pontok szerinti munkák elvégzése miatt szükségessé váló burkolatfelújítása. d) A támogatási kérelem alapján a VTT terhére a b) pont esetében az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) legkésőbb 2010. április 30-ig hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny önkormányzatai, vagy társulásai részére. e) A támogatási kérelem alapján a VTT terhére a c) pont esetében a Tanács legkésőbb 2010. december 15-ig hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Csaroda, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Márokpapi, Tákos, Tivadar, Tarpa és Vásárosnamény önkormányzatai, vagy társulásai számára. f) A támogatási döntést követő 90 napon belül a Tanács támogatási szerződést köt a kedvezményezettekkel. g) A támogatási szerződés mintáját a miniszter juttatja el a Tanács részére, legkésőbb 2010. március 31-ig. A támogatási szerződés és az esetleges módosítás előkészítését a Tanács végzi. (11) Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai – 25-4-4-1 a) A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján: aa) kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit; ab) összegyűjtik a régió önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesznek azok projektjavaslattá történő előkészítésében; ac) közreműködnek a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában; ad) pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek. b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt. (12) Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai – 25-4-4-2 a) A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján: aa) kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait; ab) szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; ac) közreműködnek a megyékben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; ad) pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt. (13) Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása – 25-4-4-3 a) A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján: aa) kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat; ab) képviselik a kistérséget területfejlesztési ügyekben; ac) közreműködnek a kistérségekben kialakult a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; ad) pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt. (14) Balaton Fejlesztési Tanács támogatása – 25-4-4-6 A Kvtv. alapján az NFGM a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) részére működési támogatást biztosít. A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a BFT-vel támogatási szerződést köt. (15) Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása – 25-4-4-7 a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Főváros Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hozott létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. Az előirányzat a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez biztosít hozzájárulást. b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal támogatási szerződést köt. (16) Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása – 25-4-4-8 a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok kezdeményezésével térségi fejlesztési tanácsok alakultak. Az előirányzat a tanácsok munkaszervezetei működéséhez biztosít forrást. b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a térségi tanácsokkal támogatási szerződést köt. (17) Területfejlesztési háttérintézményi feladatok – 25-4-5-2 a) A jogcímcsoport célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása, melyek működtetését a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: VÁTI Kft.) látja el. A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését. A dokumentációs központ működését az építésügy, a településfejlesztés és – rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg. b) A forrás a VÁTI Kft.-vel kötött megállapodás alapján kerül felhasználásra. (18) Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata – 25-4-18 a) Az előirányzat az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat mellékletében meghatározott azbesztmentesítési program végrehajtása során az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításával, a szennyezés mértékének és állapotának felmérésével, a szórt azbeszt kimutatásával, a mentesítés előkészítésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos szakértői feladatok elvégzését szolgálja. b) A célelőirányzat felhasználásának az adott évre vonatkozó központi célkitűzését a szakmai és civil szervezetekkel egyeztetve az előirányzat szakmai kezelője február 15-ig határozza meg és hagyja jóvá. c) A meghatározott célfeladat elvégzésére az előirányzat szakmai kezelője ajánlatkérést követően a kiválasztott szakmai szervezettel május 31-ig szerződést köt. d) A feladat elvégzésének szakmai eredményeit az érintett ingatlanok tulajdonosainak, fenntartóinak, illetve az érintett operatív programok kezelőinek és működtetőinek megküldésre kerülnek. (19) Nemzetközi tagdíjak (NKTH) – 25.6.2 a) Az előirányzat a nemzetközi szerződésen, jogszabályon alapuló kutatás-fejlesztési célú tagdíjfizetéseket biztosít a nemzetközi szervezetek felé. Az előirányzat keretein belül biztosított forrásból 2010. évben az alábbi nemzetközi szervezetek tagdíjainak finanszírozására kerül sor. – CERN: Európai Részecskefizikai Kutatólaboratórium – EUREKA (Európai piacorientált K+F együttműködés) – NATO von Karman Intézet – ICGEB (Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ) – COST – ICSTI (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ) – OECD GSF b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, tagdíjfizetési kötelezettségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére. c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző NKTH részére történő átcsoportosításáról. (20) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása – 25.6.3 a) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten történő elhelyezésére vonatkozó magyar kötelezettségvállalásról és a kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározat értelmében a Kormány kötelezettséget vállal az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) Budapesten történő elhelyezése érdekében az ETI-székhely bérleti díjának, valamint az alkalmazottak munkabérének finanszírozására. b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, költségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére. c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző, NKTH részére történő átcsoportosításáról. (21) Üzletre hangolva – 25-13 Az előirányzat célja a Kormány adminisztratív tehercsökkentő programjában megfogalmazódó rövid-, közép- és hosszú távú célok megvalósításának elősegítése; ezzel összefüggésben a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentése az üzleti környezet fejlesztése érdekében. Cél a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos – 2012-ig legalább 25%-os – csökkentése, azaz az ezt megalapozó stratégiához a terhek átfogó felmérése, a mérési eredmények alapján azon intézkedések meghatározása, melyek a terhek hatékony és időben ütemezett csökkentését szolgálják. A forrás felhasználása az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek által jelentett terhek pontos felmérését szolgálja. Ennek alapján lehetséges a tehercsökkentési koncepció, illetve az intézkedési tervek összeállítása, egyes szakmapolitikai intézkedések megalapozása, valamint a vállalkozói, üzleti környezet szempontjából meghatározó minőségi jogalkotást szolgáló kormányzati módszertani intézkedések kidolgozása. (22) Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok – 25-14-5 a) Az előirányzat működtetésének célja elősegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erősítését az európai és nemzetközi szervezetekben, továbbá az európai szabványok hazai bevezetését. Az európai és nemzetközi szervezetekben a hazai képviseletet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) látja el. Az előirányzat vissza nem térítendő támogatást biztosít: az MSZT részére a nemzetközi és európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához, és a tárca által l igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozásához, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. § és 33. §-ban foglaltaknak megfelelően, valamint a NAT részére a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat– és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére. b) A támogatás felhasználásának alapjául az MSZT-vel, illetve a NAT-tal – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött támogatási szerződés szolgál. c) A Magyar Szabványügyi Testület, illetve a Nemzeti Akkreditáló Testület a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározott határidőre – szöveges indoklással alátámasztott éves elszámolást készít, melynek elfogadásáról az előirányzat szakmai kezelője dönt. d) A c) pont szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti. (23) Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján – 25-30-16 a) Az előirányzat célja az ipar, a kereskedelem területén a védelmi felkészítési és a gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendők finanszírozásának biztosítása, a minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése. b) Az NFGM a minősített időszaki igények kielégítéséhez szükséges, a Kormány által meghatározott hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott – vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az NFGM a támogatásokra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatási összeget egy összegben, elszámolás alapján utólag bocsátja rendelkezésre. c) A minősített időszakokban az a) bekezdésben nevesített célok elérése érdekében az NFGM az ágazatok honvédelmi törvényből fakadó feladatainak ellátására a támogatásra jogosultakkal szerződést, illetve megállapodást köt. (24) Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok – 25-30-26 a) Az előirányzat a tárca és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál. Az előirányzatból történik az EU-tagságból adódó feladatokkal összefüggő kötelezettségek finanszírozása is. b) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és a nemzetközi tagdíjak előirányzat terhére történő finanszírozását – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá. c) Az esedékesség felmerülésekor az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál a fizetendő összeg átutalásáról. d) A nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos teljesítésigazolásra jogosult: da) az ARGE, az ESPON, az EFAP, az UN-HABITAT, az EUROPAN, az URBACT, az EUKN, az OECD-LEED tekintetében a területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár által kijelölt vezető, db)az OECD Steel Committee, a Wassenaar Arrangement, az EURAMET, az EMRP, az OPCW, a CEOC, az OIML, a WELMEC, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Szervezet, a Fémjelző Hivatalok Nemzetközi Egyesülete, a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló Egyezmény tekintetében a versenyképességért felelős szakállamtitkár által kijelölt vezető, dc) az EU-tagságból adódó feladatokkal összefüggő kötelezettségek esetében a jogi és koordinációs szakállamtitkár által kijelölt vezető, dd) egyéb esetekben a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkár által kijelölt vezető. (25) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset–elhárítási ágazati feladatok – 25-30-33 a) Az előirányzat célja az ipari, kereskedelmi ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerének korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi főügyelet, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működtetésének finanszírozása. b) Az előirányzat nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő célja, vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és működési utasításban meghatározott feladatok végzéséhez, biztosításához és fenntartásához az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a miniszter által kijelölt szervezetek részére. c) Az NFGM a támogatásra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatást – a szerződésben meghatározott határidők figyelembevételével – bocsátja rendelkezésre. A támogatottak a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítéséről és a támogatási összeg felhasználásáról minden év december 10-éig beszámolót készítenek az előirányzat szakmai kezelője részére. (26) NATO-tagságból adódó ágazati feladatok – 25-30-34 a) Az előirányzat fedezetet biztosít a miniszter NATO-tagságból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez a hatáskörébe tartozó ágazatokban. b) Az előirányzaton szereplő „a NATO és EU védelmi ülésein való képviselet biztosítása” megnevezésű részfeladathoz rendelt összeg a jelen utasítás hatályba lépését követő 15 napon belül előirányzat-módosítással átcsoportosításra kerül a pénzügyi teljesítést végző NFGM Igazgatás részére. (27) Kincstári díjak – 25-42 a) A Kincstár a központi költségvetési szervek irányító szervei részére a PM rendelet 4. § és az Ámr. 179. § (8) bekezdésében és a 199. §-ában megjelölt számlákat vezeti. b) A PM rendelet 15. § (1) bekezdés értelmében a (3) bekezdésben szereplő díjfizetés alól mentes számlák – fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla, fejezetimaradvány-elszámolási számla, fejezeti befizetési számla, fejezeti letéti számla – kivételével a Kincstár, az általa nyújtott szolgáltatások (a terhelési forgalomban (forintban/devizában), végrehajtott műveletek) után az 5. sz. mellékletben meghatározott díjakat számolja fel. A díjfizetésre kötelezett számlák: ba) a fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámla, bb) az építésügyi célelőirányzat-felhasználási számla, bc) a területfejlesztési célelőirányzat-felhasználási számla, bd) a fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla, be) a fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla, bf) a beruházásösztönzési célelőirányzat számla, bg) a kis-és középvállalkozási célelőirányzat számla. c) A Kincstár a PM rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében – a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok kivételével – az 5. sz. mellékletben meghatározott külön díjakat (számlavezetési díj, fiókbérleti díj, pótlólag kért számlakivonat, stb.), valamint rendelkezésre állási díjat számol fel az előzetesen bejelentett kötelezettségvállalás időben későbbi, vagy a teljesítés elmaradása, továbbá az előzetesen bejelentett kiadástól eltérő teljesítés esetén. A rendelet 16. § (2) bekezdése szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatoknál az 55. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel. d) A Kincstár a számlavezetési díjakkal az aa)–ae) pont alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában az aa) pont alá tartozó fejezeti számlát terheli meg, az af)–ag) pont alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában pedig azt a fejezeti számlát, amelyhez az államháztartási egyedi azonosító számonkénti (ÁHT-T) fejezeti kezelésű előirányzatok tartoznak. e) A Kincstár az NFGM valamennyi kincstári számláját terhelő rendelkezésre állási díjjal az NFGM Igazgatás előirányzat-felhasználási keretszámláját terheli meg. Az NFGM Igazgatás költségvetését közvetlenül érintő rendelkezésre állási díjakon túlmenő fejezeti kezelésű keretszámlákat érintő rendelkezésre állási díjak – azonos összegű előirányzat átcsoportosításával – az NFGM Igazgatás költségvetése részére visszapótlásra kerülnek. (28) Kötött segélyhitelezés – 25-47 a) A kötött segélyhitelezési program működtetését és az állami támogatás finanszírozását az NFGM biztosítja. Ennek során az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a hatályos „Hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodás szerint kell eljárni. b) A kötött segélyhitelekhez kamattámogatás és a …