127/2009. (IX. 29.) FVM rendelete a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a b

127/2009. (IX. 29.) FVM rendelete a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), e), g), h), i), j), m), valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § b) és c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: Fogalommeghatározások 1. § E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak: 1. gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (a továb biak ban: 436/2009/EK rendelet) I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás; 2. gazdasági aktát vezető hegybíró: az a hegybíró, aki az adatszolgáltató szőlőültetvénye, illetve borászati üzeme szerint ille té kes hegybírója által nyilvántartott adatok összesítésével összeállítja, nyilvántartja, kezeli az adatszolgáltatóra vonatkozó gazdasági aktát; 3. hegyközségi kód: az adatszolgáltatót borvidék, hegyközség, illetve személy szerint egyértelműen beazonosító, a hegybíró által kiadott számsor; 4. integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer: a szőlő-bor ágazat nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer. b) a terület azonosításával kapcsolatos fogalmak: 1. blokkhatár fedvény: a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePaR) blokkhatárait és a nem támogatható területek határait, valamint a blokkok azonosító kódjait tartalmazó digitális térkép; 2. domborzati fedvény: 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a felszín egységes méretű, szabályos alakú részeire vonatkoztatott, tengerszint feletti magassági, égtáji kitettség-, valamint lejtőszög kategória értékeket szolgáltató téradatbázis; 3. dűlő fedvény: a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továb biak ban: FÖMI) földrajzinév-rendezési programjából származó, a dűlőhatárokat tartalmazó digitális térkép; 4. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplő, egy logikai egységet képező digitális térképréteg; 5. földrajzi név termőhelye fedvény: az oltalom alatt álló földrajzi nevekhez tartozó meghatározott szőlőültetvények körülhatárolásával kialakított digitális térkép; 6. hegyközségi határ fedvény: a hegyközségekhez tartozó települések közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási Határok joghiteles adatbázisából; 7. kataszteri fedvény: az ingatlan-nyilvántartási térkép nem hiteles digitális másolata, amely a földrészlethatárokat és a helyrajzi számokat tartalmazza; 8. kitettség fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a terület dőlési irányait ábrázoló fedvény; 9. lejtőkategória fedvény: az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a terület dőlésszögeit ábrázoló fedvény; 10. magasságintervallum fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a tengerszint feletti magasságot ábrázoló fedvény; 11. megyehatár fedvény: a megyék közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási Határok joghiteles adatbázisából; 12. ortofotó: állami alapadatok felhasználásával létrehozott, a rendelet céljainak megfelelő pontosságú, méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerűen átdolgozott légifelvétel, amely a szőlőültetvények vektoros határainak meghatározásában is felhasználható; 13. szőlőültetvény: olyan szőlőültetvény-felület a hegyközség szőlőültetvény kataszterében, amely legalább helyrajzi szám szerint nyilvántartott, és a szőlő művelésmódjára, valamint fajtájára vonatkozó adatok azonosak; 14. szőlőültetvény fedvény: szőlőültetvények helyrajzi szám szerint körülhatárolásával kialakított digitális térkép; 15. talajtani fedvény: 1:100 000 vagy nagyobb méretarányú agrotopográfiai alapú digitális térkép; 16. támogatás fedvény: 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpontjában meghatározott adatok térképi megjelenítése; 17. termőhelyi kataszteri fedvény: a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete Kecskemét (a továb biak ban: SZBKI) által vezetett termőhelyi kataszteri térképek digitális másolata; 18. topográfiai fedvény: az 1:10 000-es és 1:100 000-es méretarányú digitális állami topográfiai térképek. c) laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos fogalmak: 1. átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta; 2. biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint penészgombafonalak; 3. borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság, zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak; 4. ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál marad; 5. fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék; 6. húzott minta: a tartályban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta; 7. kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos vagy amorf részecskék formájában; 8. minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége; 9. palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó elő írásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg; 10. vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz az Európai Unió által elfogadott módszerrel történő – érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai – vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében. A borvidékekbe tartozó települések listája 2. § Az egyes borvidékekbe tartozó települések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. ELSŐ RÉSZ A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE I. Fejezet A GAZDASÁGI AKTA VEZETÉSE 3. § (1) A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint ille té kes hegybíró a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továb biak ban: Btv.) 56. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatónak (a továb biak ban: adatszolgáltató) a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvétellel egyidejűleg a 2. számú melléklet szerinti adatlapok alapján, 5 munkanapon belül hegyközségi kódot ad ki, és ezzel nyilvántartásba veszi. A hegybíró adatszolgáltatóként a szőlőültetvény használójaként bejelentett, természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet tartja nyilván. (2) A hegybíró – a nyilvántartásba vétel feltételeként – helyszíni szemlét végezhet. A hegybíró a helyszíni szemle során meggyőződik a bejelentkezéskor szolgáltatott adatok valódiságáról. A hegybíró a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki. (3) A Btv. vagy a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továb biak ban: Htv.) által hegyközségi hatáskörbe utalt közigazgatási ügyekben a nem hegyközségi településekre is kiterjedő hatásköröket a 3. számú melléklet szerinti ille té kességi szabályok alapján látják el a hegyközségek hegybírói. (4) Az adatszolgáltató a gazdasági akta hegybíró által vezetett részének összeállítása céljából a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvételt követő 15 napon belül az általa kiválasztott – valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint ille té kes – hegybíróval közli a hegyközségi kódját (kódjait) és, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója. (5) A gazdasági aktát vezető hegybíró a nyilvántartásba vételről kiállított hatósági bizonyítvány(ok) alapján rögzíti az adatszolgáltató azonosító adatait (név, lakcím/székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), hogy mely hegyközségeknek tagja, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továb biak ban: MVH) által adott regisztrációs számát, és az adatszolgáltató részére a gazdasági akta azonosítását szolgáló azonosítószámot ad ki. 4. § (1) Az adatszolgáltató a hegyközségi kódját (kódjait) és a gazdasági akta azonosítószámát minden kérelemnél, illetve jelentésnél (minden adatlapon) köteles feltüntetni. (2) Az adatokban történő változást az adatszolgáltató a 2. számú melléklet szerinti adatlapnak az adatszolgáltató azonosítását szolgáló és az adatváltozást érintő részek kitöltésével 15 napon belül köteles a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint ille té kes hegybírónak bejelenteni. (3) Ha a borászati hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában rögzített adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a hegybíróval is közölni kell. (4) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint ille té kes hegybíró és – a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében – a borászati hatóság együttműködésével legalább 5 évente köteles ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró eltérést talál, abban az esetben az adatszolgáltatót fel kell szólítani a nyilvántartott adatainak helyesbítésére, illetve kiegészítésére. (5) A felszólításnak a jogerőre emelkedéstől számított 8 munkanapon belül kell eleget tenni. 5. § (1) A hegybíró az adatszolgáltató tevékenységének megszűnéséről tett nyilatkozata alapján a gazdasági aktát 10 munkanapon belül törli nyilvántartásából. A törölt gazdasági akta adatait a törlést követő 5. borpiaci év végéig meg kell őrizni. (2) Az adatszolgáltató, amennyiben gazdasági aktájának vezetésére másik szőlőültetvénye vagy borászati üzeme helye szerinti hegybírót választ, ezt évente május 1. és május 31. között kell bejelenteni az újonnan választott hegybírónak. (3) A hegybíró a bejelentéstől számított 10 munkanapon belül értesíti az adatszolgáltató gazdasági aktáját vezető hegybíróját a bejelentés tényéről. (4) A gazdasági aktát vezető hegybíró az értesítéstől számított 10 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltató gazdasági aktáját a gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró részére és törli a gazdasági aktájának a számát. (5) A gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró a megküldött gazdasági aktának 5 munkanapon belül új nyilvántartási számot ad és a gazdasági akta áttételének tényét és a törölt gazdasági akta számát a gazdasági aktában rögzíti. II. Fejezet ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 6. § (1) A borászati üzem a) a természetes alkohol tartalom növelése; b) a must és a bor savtartalmának növelése; c) a must és a bor savtartalmának csökkentése; d) a bor édesítése művelet végzését köteles írásban bejelenteni a művelet végrehajtási helye szerint ille té kes hegybíró részére. (2) A természetes alkoholtartalom növelésének borászati évben első alkalommal történő végzését a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 10-ei 606/2009/EK bizottsági rendelet (a továb biak ban: 606/2009/EK bizottsági rendelet) 12. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni, a művelet megkezdése előtt legalább két munkanappal. A bejelentés több műveletre, illetve valamely meghatározott időszakra is kiterjedhet. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikk (3) bekezdés szerint kell a nyilvántartást vezetni. (3) A must és a bor savtartalmának növelését és csökkentését a 606/2009/EK bizottsági rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni. (4) A bor édesítését a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontja szerint kell bejelenteni. Azok a borászati üzemek, amelyek rendszeresen vagy folyamatosan végeznek édesítési műveletet, a bejelentést több műveletre vagy meghatározott időszakra vonatkozóan is megtehetik. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontjának c) alpontja szerint kell a nyilvántartást vezetni. (5) Az (1) bekezdésben felsorolt műveletek bejelentésének másolatát, a bejelentés elküldésének igazolásával a borászati üzem pincekönyvének mellékleteként meg kell őrizni. (6) Az (1) bekezdésben felsorolt műveleteket a pincekönyvbe a művelet elvégzését követő 1 napon belül be kell jegyezni. 7. § (1) A gazdasági aktát vezető hegybíró az integrált informatikai rendszerben rögzített származási bizonyítványok adattartalma alapján a 4. számú melléklet szerint nyomtatott formában összeállítja az adatszolgáltató részére a szüretet követő év január 15-ig: a) a szőlőterméséről és a bor előállításáról seprős újborban kifejezve, b) a felvásárolt szőlőről szóló adatokat. (2) Az adatszolgáltató az elkészített jelentéseket aláírja. (3) A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át köve tően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítására vonatkozó adatok a borászati üzem által adott becslés alapján is megadhatók. A borászati üzem a becsült adatokat legkésőbb március 10-ig köteles a pincekönyv alapján helyesbíteni. (4) A hegybíró az adatszolgáltató által benyújtott bizonylatok alapján jegyzőkönyvben rögzíti, ha az adatszolgáltató (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti jelentéseket módosítja. (5) Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére augusztus 15-ig az előző borpiaci évben forgalomba hozott bor mennyiségéről az 5. számú melléklet szerint szolgáltat adatot. (6) Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére készleteiről a 6. számú melléklet szerint az előző borpiaci évről augusztus 15-ig szolgáltat adatot. (7) Az adatszolgáltató a keletkezett borászati melléktermékek készletéről, leadásáról a 7. számú melléklet szerint évente kétszer, a július 31-i állapot szerint augusztus 15-ig, a november 30-i állapot szerint december 15-ig a borászati üzem helye szerint ille té kes hegybírónak szolgáltat adatot. 8. § (1) A 436/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy a 436/2009/EK rendelet V. melléklete szerinti jelentést a borászati hatóság részére nyújtja be a július 31-én birtokában lévő szőlőmust-, szőlőmustsűrítmény-, finomított szőlőmustsűrítmény- és borkészletekről minden év szeptember 10-ig. (2) A borászati hatóság az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) részére a beérkezett jelentések alapján összesített jelentést készít október 30-ig, amelyet másolatban megküld a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továb biak ban: HNT) részére is. 9. § (1) A szőlőterület vagy borászati üzem szerint ille té kes hegybíró megküldi a hegyközségi tanácsnak: a) az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban augusztus 15-ig, b) a Hegyközségi Információs Rendszer (a továb biak ban: HEGYIR) program szerint összesített, az előző borpiaci évre vonatkozóan a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámáról, a szőlőterület nagyságáról, a terület változásáról, a szőlőterület fajtánkénti megoszlásáról és a borászati kapacitásról évente, július 31-i állapot szerint augusztus 25-ig, c) a kiadott származási bizonyítványok adattartalma alapján az adott borpiaci évre vonatkozóan a szőlőtermelésről, a szőlőfelvásárlásról, a feldolgozott szőlő mennyiségéről, valamint a bor előállításról január 30-ig, borvidékbe sorolt és borvidéken kívüli bontásban megküldi a hegyközségi tanácsnak elektronikus formában. (2) A gazdasági aktát vezető hegybíró az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásról, borkészletről oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borászati termékenként (a továb biak ban: OEM-bor), oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékenként (a továb biak ban: OFJ-bor), földrajzi jelzést nem viselő borászati termékenként (a továb biak ban: FN-bor), és tárolás helye (hegyközség) szerint augusztus 25-ig összesíti az adatokat. (3) A szőlőültetvény szerint ille té kes hegybíró a Htv. 38. § f) pontjában meghatározott adatokat a tárgyévet követő január 31-ig adja át a vámhatóságnak. 10. § (1) A hegyközségi tanács a 9. § (1) bekezdése szerinti az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban augusztus 25-ig, összesítve megküldi a HNT részére. (2) A hegyközségi tanács a Borvidéki Információs Rendszer (BORIR) program szerint a 9. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat OEM-boronként, OFJ-boronként, FN-boronként összesíti és a) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület fajtánkénti megoszlására és a borászati kapacitásra vonatkozó adatokat szeptember 15-ig, b) a szőlőtermelésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a bor előállításra vonatkozó adatokat február 28-ig, c) az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásra, borkészletre vonatkozó adatokat szeptember 15-ig elektronikus úton továbbítja a HNT részére. 11. § (1) A HNT a 10. § (1) bekezdése szerinti adatok összesítését megküldi a miniszter részére az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban szeptember 5-ig. (2) A HNT a 10. § (2) bekezdésben meghatározott, a hegyközségi tanácsoktól érkezett adatokat összesíti és a) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület fajtánkénti megoszlására és a borászati kapacitásra vonatkozó adatokat szeptember 30-ig, b) a szőlőtermelésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a bor előállításra vonatkozó adatokat március 20-ig, c) az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásra, borkészletre vonatkozó adatokat szeptember 30-ig elektronikus úton továbbítja a miniszter részére. (3) A 436/2009/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésben meghatározott jelentéseket a miniszter küldi meg a Bizottság részére. 12. § A hegybíró, a hegyközségi tanács, a HNT és a miniszter a beérkező és az elküldött adatokat nyomtatott vagy elektronikus formában az adatszolgáltatást követő 5. borpiaci év végéig köteles megőrizni. III. Fejezet A SZŐLŐ ÉS A BOR SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK KIADÁSÁNAK RENDJE 13. § (1) A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelmeket a szüret befejezését követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Kivételesen november 30. utáni szüret esetén a kérelmet a szüret befejezését követő 5 munkanapon belül kell benyújtani. A szőlő származási bizonyítványának kiadását az ültetvény használójaként nyilvántartott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmezheti a 8. számú melléklet szerinti kérelemnek a szőlőültetvény helye szerint ille té kes hegybíróhoz történő benyújtásával. (2) A származási bizonyítvány kérelemhez mellékelni kell a mérlegjegyet, a felvásárlási jegyet vagy átvételi elismervényt vagy nyilatkozni kell a saját feldolgozásról. (3) A szőlő származási bizonyítványát a 9. számú melléklet szerinti tartalommal három eredeti példányban kell kiadni a szőlőültetvény-felületről származó szőlőre, tételenként. Az első, biztonsági jellel ellátott eredeti példány a feldolgozóé, illetve saját bor előállítása esetén a szőlőtermelőé. A második példány – amit a pincekönyvhöz kell mellékelni – szintén a feldolgozóé, a harmadik példány a termelőé. (4) A jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 80. § (3) bekezdése szerinti adómentes bor (a továb biak ban: adómentes bor) előállításához szükséges szőlő származási bizonyítványnak csak a második és harmadik példányát lehet kiadni, az első példány a hegybírónál marad. A második példány a jövedéki adóról és az adómentes bor előállítására felhasznált szőlő igazolására is szolgál. (5) Ha a szőlő származási bizonyítvány elvész vagy megsemmisül, az eredetivel azonos adattartalommal és számon, biztonsági jel nélküli másolatot ad ki a hegybíró „hiteles másolat” rájegyzés feltüntetésével. A szőlő származási bizonyítvány hiteles másolatának kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) A szőlő származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti. 14. § (1) A bor származási bizonyítványának kiadását a hegybíró által nyilvántartott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, kérelmezheti a szüretet követő év január 10-ig a 10. számú melléklet szerinti kérelemnek a hegybíróhoz történő benyújtásával. A bor első származási bizonyítványára irányuló kérelemhez mellékelni kell a szőlő származási bizonyítvány első (biztonsági jellel ellátott) példányát, illetve a pincekönyvnek a kérelemben szereplő bortételre vonatkozó részének másolatát. (2) A bor származási bizonyítvány iránti kérelemben a bor mennyiségét seprős újborban kell megadni. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át köve tően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása estén a bor első származási bizonyítványa január 10. után is kérelmezhető. (3) A hegybíró a szüretet követő év január 14-ig a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelemben szereplő adatokat rögzíti a HEGYIR-ben. (4) Adómentes bor előállítása esetén bor származási bizonyítvány nem adható ki. Ebben az esetben a szőlő származási bizonyítványra a hegybíró rávezeti: „Adómentes bor előállítására felhasznált szőlő”. (5) A bor származási bizonyítványt bortételenként kell kiadni. (6) Amennyiben a bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortétel továbbfeldolgozásra kerül, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását köve tően a bor továbbfeldolgozásának meg fele lően új bor származási bizonyítványt állít ki. A kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített bormennyiséget a pincekönyv adatai alapján kell rögzíteni. (7) Amennyiben a bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortételt több bortételre bontják meg, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását köve tően bortételenként új bor származási bizonyítványt állít ki és azon feltünteti a bevont bor származási bizonyítvány számát. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványok adattartalmának meg kell egyeznie a bevont származási bizonyítványon szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített, összegzett bormennyiség nem térhet el a bevont származási bizonyítványon szerelő bormennyiségtől. 15. § (1) A bor származási bizonyítványát a hegybíró a 11. számú melléklet szerinti tartalommal adja ki. A bor származási bizonyítványon az adatok csak nyomtatott formában szerepelhetnek. (2) Ha a bor származási bizonyítvány elvész vagy megsemmisül, az eredetivel azonos adattartalommal és számon, biztonsági jel nélküli másolatot ad ki a hegybíró „hiteles másolat” rájegyzés feltüntetésével. A bor származási bizonyítvány hiteles másolatának kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) A bor származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti. 16. § A bor származási bizonyítvány kiállításakor a szőlő származási bizonyítványokat össze kell vonni a szőlőfeldolgozással megegyezően. A szőlő származási bizonyítványok összevonása esetén a szőlő származási bizonyítványokon a bor származási bizonyítvány számát jelölni kell. 17. § (1) A származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak a) a származási bizonyítvány tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, b) a származási bizonyítvány számát, c) a kiadás dátumát, d) a származási bizonyítványban szereplő szőlő- vagy bormennyiség felhasználási célját kell tartalmaznia. 18. § (1) A szőlő származási bizonyítvány kiadását követő év január 10-ig a bor származási bizonyítvány kiadására fel nem használt szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak át kell adni, aki azt bevonja. A szőlő származási bizonyítványra rá kell vezetni a szőlő tényleges felhasználását vagy a felhasználás elmaradásának okát. (2) A kiadott szőlő származási bizonyítványokról a szüretet követő év március 31-éig a hegybírónak a 17. §-ban meghatározott nyilvántartás alapján összesítést kell készítenie, amelyet 8 munkanapon belül elektronikus formában megküld a HNT részére. (3) A HNT a fel nem használt származási bizonyítványokról készített összesítést a borászati hatóságnak április 30-ig elektronikus formában megküldi. 19. § (1) Szőlő borászati célú felhasználása esetén a szőlő származási bizonyítványt vissza kell vonni. (2) Borászati célú felhasználásnak minősül, és bor származási bizonyítványt kell kiállítani cefre, zúzott szőlő, must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény előállítása esetén függetlenül attól, hogy a keletkezett termék végfelhasználása milyen irányú lesz. 20. § (1) Továbbfeldolgozás céljára a Magyar Köztársaság területére behozott bor esetén a származási bizonyítványt a bor tárolási helye szerint ille té kes hegybíró állítja ki. A származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell a szállítási okmányokat. A borászati üzemnek a betárolást 10 napon belül kell bejelenteni a bor tárolási helye szerint ille té kes hegybíró részére. (2) Az Európai Unió más tagállamából származó szőlőből készült bor származási bizonyítványát az előállítást végző borászati üzem helye szerint ille té kes hegybíró állítja ki. A származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell szállítási okmányokat. A származási bizonyítványon fel kell tünteti a szőlő származási helyét, fajtáját, továbbá a természetes alkoholtartalmát. A vevőnek a betárolást 5 napon belül kell bejelenteni a szőlő feldolgozási helye szerint ille té kes hegybíró részére. 21. § (1) A szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek a kiállítást követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie. (2) A bor származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek a forgalomba hozatali engedély jogerőre emelkedését követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie. IV. Fejezet SZŐLŐÜLTETVÉNYEK ORSZÁGOS TÉRINFORMATIKAI NYILVÁNTARTÁSA (VINGIS) 22. § (1) A VINGIS rendszer aktualizálása érdekében az adatfogadást, -ellenőrzést, -konszolidálást, -feldolgozást és az adatbázisokba való feltöltést minden egyes frissítendő adatréteg esetén a FÖMI külön elvégzi, valamint frissíti a digitális térképi adatbázisokat. (2) A rendszer részét képező különböző méretarányú térképeket az Egységes Országos Vetületi (a továb biak ban: EOV) rendszerben kell ábrázolni. 23. § (1) A VINGIS adatbázis tartalmazza: a) a kataszteri fedvényt, b) az ortofotót, c) a szőlőültetvény fedvényt, d) a földrajzi név termőhelye fedvényt, e) a támogatás fedvényt, f) a topográfiai fedvényt, g) a megyehatár fedvényt, h) a hegyközségi határ fedvényt, i) a dűlő fedvényt, j) a termőhelyi kataszteri fedvényt, k) a talajtani fedvényt, l) a blokkhatár fedvényt. (2) A VINGIS a minőségi termelés javítása és az eredetvédelem céljából kiegészíthető a következő szakmai adatbázisokkal is: a) magasság-intervallum fedvény, b) lejtőkategória fedvény, c) kitettség fedvény, d) domborzati fedvény. (3) A VINGIS adatbázist az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerben nyilvántartott adatok alapján folyamatosan naprakészen kell tartani. 24. § A borszőlőültetvények lehatárolása az ültetvénykataszterben meglévő adatok alapján történik a kataszteri fedvény segítségével. A FÖMI az ültetvényhatárt a helyrajzi számokhoz tartozó földrészlet-határoktól eltérően rögzítheti az ortofotó, a távérzékelés útján végzett ellenőrzés adatai vagy a helyszíni szemle alapján. 25. § (1) A térképi adatbázis alapjául szolgáló térképi adatokat a FÖMI a VINGIS adatbázis rendszerbe foglalja. A hegyközségek adatai alapján a FÖMI létrehozza az ültetvények határait jelölő fedvényt, melynek pontosítását a 24. § szerint végzi el. (2) A termőhelyi kataszteri fedvényt a FÖMI az SZBKI által frissített analóg térképek digitalizálásával, valamint a termőhelyi kataszterbe sorolásról, kiegészítéséről vagy módosításáról szóló határozatok feldolgozásával, az adattartalmi és geometriai hibákat javítva hozza létre, majd EOV rendszerben ábrázolja a VINGIS-ben. (3) A FÖMI az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer számára az ültetvénykataszter- és a szőlő származási bizonyítványok adatainak térinformatikai ellenőrzését elvégzi. Adateltérés esetén a FÖMI a hegybírót értesíti. 26. § (1) A FÖMI biztosítja az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továb biak ban: MgSzH) részére a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez szükséges VINGIS térképek előállítási hátterét. (2) A szerkezet-átalakítási és -átállítási, valamint a kivágási támogatási igények ellenőrzése során az MgSzH a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv vagy a hivatalos feljegyzés másolatát a VINGIS rendszerben való átvezetés érdekében a FÖMI-nek is megküldi. (3) A szőlő termőhelyi kataszter változtatásairól hozott határozatait az MgSzH Központ megküldi a FÖMI-nek. A FÖMI a változásokat a VINGIS rendszerben átvezeti. 27. § A FÖMI a VINGIS rendszer adatbázisához való hozzáférést az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az MVH, az MgSzH, az SZBKI, valamint a HNT és a hegybírók részére feladatainak ellátása érdekében biztosítja. MÁSODIK RÉSZ BORÁSZATI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borászati termékek előállítása 28. § OEM-borok előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figye lembe venni: a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett: a 14., 25., 32. és 40. sorban meghatározott eljárások alkalmazása, b) a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos minőségi pezsgők kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékek előállítása 29. § OFJ-borok előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figye lembe venni: a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett a 14. és 32. sorban meghatározott eljárások alkalmazása. b) a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos minőségi pezsgők kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása. Általános érzékszervi jellemzők 30. § A Magyarországon termelt boroknak, likőrboroknak, pezsgőknek, minőségi pezsgőknek, illatos minőségi pezsgőknek, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóboroknak, gyöngyöző boroknak, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknak az alábbi érzékszervi jellemzőkkel kell bírniuk: a) szín: a címkén jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és jellegének megfelelő, b) tisztaság: legalább tiszta, üledékmentes, c) illat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő, d) íz, zamat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő, e) pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor esetén gyöngyözés: finom, tartós. HARMADIK RÉSZ A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. Fejezet A BOROK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI A forgalomba hozatalhoz szükséges minták 31. § (1) Amennyiben a Btv. vagy a termékleírás másképp nem rendelkezik, a borászati termékek forgalomba hozatalához szükséges mintákat a forgalomba hozó biztosítja és gondoskodik azok 44. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti lezárásáról. (2) OEM-borok esetén a minták csak a hegybíró jelenlétében vehetők, úgy, hogy azokat a hegybíró zárja le. (3) A mintavételről készült jegyzőkönyvben a mintavétel körülményeinek leírásán túlmenően rögzíteni kell a borászati termék címkéjén feltüntetni kívánt: a) oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést, b) szőlőfajta vagy szőlőfajták nevét, c) hagyományos kifejezést vagy kifejezéseket, d) e rendelet 56. §-ában meghatározott egyéb korlátozottan használható kifejezést vagy kifejezéseket, illetve e) azon kifejezést vagy kifejezéseket, melyek használatát a termékleírás szabályozza. (4) OEM- vagy OFJ-bor esetén a mintákat a helyi borbíráló bizottság (a továb biak ban: HBB) titkára a 44. §-ban meghatározott módon azonosítóval látja el. (5) A forgalomba hozatalhoz legalább 4 palack mintát és legalább 4 palack ellenmintát kell venni, melyek felhasználása az alábbiak szerint történik: a) 2 palack minta az érzékszervi minősítés alapjául szolgál, b) 2 palack minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére szolgál, c) legalább 4 palack ellenminta a forgalomba hozónál marad. (6) A palackozva forgalomba hozni kívánt borászati termékek esetében az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az analitikai vizsgálatok elvégzéséhez 6 palack minta leadása szükséges. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott mintákhoz minden esetben mellékelni kell a (3) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet. (8) Az ellenminták megőrzése és tárolása a forgalomba hozó felelőssége. Az ellenmintákat az adott tételből meglévő készletek értékesítését követő egy évig kell megőrizni. (9) A minták egyenként legalább 0,5 liter borászati terméket tartalmaznak. (10) A (9) bekezdés rendelkezése alól kivételt jelentenek a Tokaji Eszencia és Tokaji Aszúeszencia borok, melyek esetében a mintának legalább 0,2 liter bort kell tartalmaznia. (11) A mintavétel egyéb szabályait illetően a 42–47. §-ok az irányadóak, amelytől OEM- vagy OFJ-bor esetén a termékleírás megfogalmazhat eltérő rendelkezéseket. A helyi borbíráló bizottságok 32. § (1) Az OEM- és OFJ-borok érzékszervi bírálatát HBB-k végzik. A HBB vizsgálja, hogy a forgalomba hozni kívánt OEM- vagy OFJ-bor érzékszervi tulajdonságai megfelelnek-e a termékleírásban foglaltaknak. (2) A HBB létrehozása vagy kijelölése a termékleírásban kijelölt személy vagy szervezet feladata. Egy HBB-t több, arra kijelölt személy vagy szervezet is létrehozhat, valamint egy HBB több OEM- vagy OFJ-bor érzékszervi bírálatát is elvégezheti. (3) A HBB-okról a borászati hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történő felvételt a HBB létrehozója kérelmezi. A helyi borbíráló bizottságok létrehozásának és működtetésének személyi és tárgyi feltételei 33. § (1) A HBB-k tagjainak létszámát és összetételét a termékleírás benyújtója határozza meg. A HBB titkársági feladatait ellátót a termékleírás benyújtója jelöli meg. A HBB titkára gondoskodik a HBB működésének megszervezéséről, valamint a (6) bekezdésben foglalt tárgyi feltételek biztosításáról. (2) A HBB ülése legalább 7 tag jelenléte esetén határozatképes. (3) A HBB pozitív döntéséhez a jelenlévő tagok legalább háromötödének pozitív döntése szükséges. A HBB titkosan dönt. (4) HBB tagja csak olyan személy lehet, aki igazolja, hogy legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. E rendelet szempontjából szakirányú végzettségnek számít a 12. számú mellékletben felsorolt végzettség. (5) A HBB ülésére a HBB titkára meghívja a borászati hatóság képviselőjét, aki az ülésen megfigyelőként részt vehet. (6) A HBB ülésének tárgyi feltételei: a) a minták titkos kezelésének biztosítása, b) a minta bírálatra való alkalmasságának biztosítása, c) a bírálóknak egymás láthatóságát kizárva kell helyet foglalniuk, d) a bírálat fehér színű asztallapon vagy fehér színű terítő felett, természetes, vagy semleges színű fénnyel jól megvilágított helyiségben folyik, e) a bírálók rendelkezésére áll: ea) fejenként legalább három, egyenként legalább 2 deciliter űrtartalmú talpas kóstolópohár, eb) semleges illatú és ízű ivóvíz, ec) semleges illatú és ízű pékáru, ed) fejenként legalább egy kiöntőedény, f) a jegyzőkönyv szabályos elkészítése. (7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak teljesülését a borászati hatóság a HBB nyilvántartásba vétele előtt szemlén vizsgálhatja, a nyilvántartásba vételt köve tően pedig ellenőrizheti. A helyi borbíráló bizottságok eljárásának menete 34. § (1) A borászati termék forgalomba hozója a HBB titkáránál, a HBB titkára által kiadott formanyomtatványon kérelmezi a tétel érzékszervi vizsgálatát. A kérelemhez mellékelni kell a bor származási bizonyítványát. (2) A forgalomba hozni kívánt borászati termék bírálatáról a HBB titkára a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező jegyzőkönyvet készít, melyet a bírálatot kérő számára a minta benyújtását követő 22 munkanapon belül két eredeti példányban kiad, valamint a termékleírás készítője és a borászati hatóság részére egy-egy eredeti példányban megküld. (3) A HBB titkára az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi. (4) A HBB érzékszervi bírálatán „nem felelt meg” minősítést kapott tétel forgalomba hozója kérelmezheti, hogy a borászati termék érzékszervi vizsgálatát a 36. §-ban meghatározott bizottság végezze el. (5) A borászati hatóság a hozzá a (2) bekezdés alapján megküldött jegyzőkönyvek alapján kiválasztja azokat a tételeket, melyeket a 36. §-ban meghatározott bizottság elé terjeszt érzékszervi vizsgálatra. E vizsgálat kizárólag a tétel forgalomba hozhatóságára terjed ki. Földrajzi jelzés nélküli borászati termékek érzékszervi vizsgálata 35. § Az FN borok érzékszervi vizsgálata kizárólag a bor forgalomba hozhatóságának eldöntésére irányul, és azt a borászati hatóság végzi. Az Országos Borszakértő Bizottság 36. § (1) Az Országos Borszakértő Bizottság (a továb biak ban: OBB) 20 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel. Az OBB titkársági feladatait a borászati hatóság látja el. (2) Az OBB személyi és működési szabályai megegyeznek a 33. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakkal, azzal, hogy az OBB tagjainak a 12. számú melléklet B, C vagy D pontjaiban felsorolt végzettségek valamelyikével kell rendelkezniük. Az OBB egyéb területre kiterjedő szabályokat is kialakíthat működésére, amelyeket a miniszter hagy jóvá. (3) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg. (4) Az OBB működési feltételeit a borászati hatóság biztosítja. (5) Az OBB elnöke az OBB által végzett érzékszervi bírálatról a minta benyújtását követő 22 munkanapon belül a 14. számú melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet ad ki két eredeti példányban, valamint az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi. Az analitikai vizsgálatok rendje 37. § Az analitikai vizsgálatoknak a 607/2009/EK tanácsi rendelet 26. cikk a) pont (i) alpontjában, valamint a termékleírásokban meghatározottakon túl az alábbiakra ki kell terjedniük: a) sűrűség, b) összes extrakt, c) cukormentes extrakttartalom, d) szabad kénessavtartalom, e) malvidin-diglükozid tartalom, f) hamutartalom, g) pH érték, valamint h) palackozva forgalomba hozni kívánt borok esetében: ha) hidegpróba, hb) melegpróba, hc) levegőpróba, hd) rázópróba. A forgalomba hozatali engedély igénylése 38. § A borászati hatóság részére benyújtott forgalomba hozatali engedély iránti kérelem mellé a forgalomba hozónak csatolnia kell: a) a bor származási bizonyítványát, b) a 31. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott mintákat, és c) OEM- vagy OFJ-bor esetén a HBB titkára által kiadott, a bor érzékszervi vizsgálaton való részvételét tanúsító jegyzőkönyvet. Amennyiben ez a ,,nem felelt meg” minősítést tartalmazza, úgy az OBB elnöke által kiadott jegyzőkönyvet is mellékelni kell, d) FN-bor esetén a 31. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott mintákat. A forgalomba hozatali engedély kiadása 39. § (1) A forgalomba hozatali engedély kiadását megelőzően a borászati hatóság az alábbiakat vizsgálja: a) a 38. § a)–d) pontjaiban foglaltak tartalma és megfelelősége, b) a borászati termék forgalomba hozatali engedély iránti kérelmen szereplő mennyisége és megjelölése egyezik-e a bor származási bizonyítványában foglaltakkal. (2) A borászati hatóság az (1) bekezdésben felsoroltak megléte, valamint a más jogszabályokban foglalt feltételek teljesülése esetén kiadja a forgalomba hozatali engedélyt. (3) A forgalomba hozatali engedélyt annak a nevére kell kiállítani, aki a bor származási bizonyítványán szerepel. (4) A borászati hatóság a forgalomba hozatali engedély adatait a gazdasági akta részeként tartja nyilván. (5) A forgalomba hozatali engedélyt bortételenként kell kiadni. (6) Amennyiben a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező bortételt továbbfeldolgozás céljából több bortételre bontják meg, abban az esetben a kérelem alapján a borászati hatóság a bor forgalomba hozatali engedélyének bevonását köve tően bortételenként új forgalomba hozatali engedélyt állít ki. Ebben az esetben a forgalomba hozatali engedély kiadását érintő eljárásban résztvevőket értesíteni kell a változásról. A tételenként kiadott bor forgalomba hozatali engedély adattartalmának a bormennyiséget és a forgalomba hozatali engedély számát tekintve meg kell egyeznie a bevont forgalomba hozatali engedélyben szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként összegzett mennyiség nem térhet el a bevont forgalomba hozatali engedély alapján a pincekönyvben nyilvántartott bormennyiségtől. A kérelemhez mellékelni kell a pincekönyv vonatkozó részének másolatát is. II. Fejezet ELLENŐRZÉSEK 40. § (1) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat tartalmazza: a) a hegybíró által nyilvántartott 2., 4., 5., 6., 7., mellékletek szerinti adatok, a kiadott származási bizonyítványok adatait, a gazdasági akta nyilvántartási számát, b) az MVH által a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás adatait, c) az MVH által a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott adatokat, d) az MgSzH által kiadott bor forgalomba hozatali engedélyeket, valamint e) a FÖMI által a VINGIS-ből biztosított országos térinformatikai alapú adatokat. (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adatokat a gazdasági akta részeként kell nyilvántartani. 41. § (1) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert az MgSzH hozza létre és üzemelteti, (2) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez a) a hegybíró a 2., 4., 5., 6., 7. számú mellékletek szerint nyilvántartott, valamint az I. rész III. fejezet szerinti, b) az MVH a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott, és a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás szerinti, c) az MgSzH a bor forgalombahozatali engedélyekről, d) a FÖMI a 23. §-ban meghatározott fedvények alapján ellenőrzött adatokat szolgáltat. (3) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerben az adatokat elektronikus módon, keletkezésüktől számított 8 munkanapon belül kell átadni. Az adatok keletkezésének az adatszolgáltató adatközlésének, a határozat jogerőre emelkedésének vagy a támogatás kifizetésének napját kell érteni. (4) A 40. §-ban említett szervezetek, valamint a HNT és a miniszter részére kizárólag jogszabályban rögzített feladatuk elvégzéséhez szükséges mértékben biztosítható jogosultság bármilyen adat lekérdezésére. Az adatforgalommal kapcsolatos minden tevékenységet visszakereshető módon rögzíteni kell. (5) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerből statisztikai célból egyedileg nem azonosítható, összesített adatok szolgáltathatók. (6) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer kialakítása során biztosítani kell, hogy az adatok lekérdezéséhez jogosultsággal nem rendelkezők a tárolt adatokhoz ne férjenek hozzá, ne tudják módosítani, megsemmisíteni vagy felhasználhatatlanná tenni. (7) Az MVH az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer adatait támogatáshoz kapcsolódó eljárásban, az ellenőrzések során, a támogatásra való jogosultság megállapítása céljából felhasználhatja. III. Fejezet AZ ELLENŐRZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MINTAVÉTEL SZABÁLYAI A minta mennyiségére vonatkozó szabályok 42. § (1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. A mintába – a csomagolás és jelölés vizsgálatának alávetett minta kivételével – csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek kerülhetnek. (2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül. A mintavétel módjának részletes szabályai 43. § (1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt köve tően meg kell határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét. (2) A mintavételhez csak tiszta eszközt lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni. (3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig – azonos tétel esetén – átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad. (4) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/l-es (14% m/m) nátrium-hidroxid oldattal, vagy 1 g/l kénessavnak megfelelő kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben fel kell tüntetni. (5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő azoktól eltérhet. Az eltérés okát és módját feljegyzésben vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A minta csomagolása és jelölése 44. § (1) A mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát sorszámmal kell ellátni. (2) A mintán fel kell tüntetni: a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldőjének nevét, b) a termék megnevezését, c) a mintavétel helyét, időpontját, d) a minta által képviselt mennyiséget, e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét, f) forgalomba hozatali engedély kérelem esetén a bor származási bizonyítvány számát is. A minta kezelése és nyilvántartása 45. § (1) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel. (2) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni. Az ellenminta 46. § A mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy az e jogszabályban rögzített minimális értéken felül tetszőleges számú ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia. A minta vizsgálata 47. § (1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet vagy a vizsgálatot kérőt értesíteni. (2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni. NEGYEDIK RÉSZ A BORÁSZATI TERMÉKEK JELÖLÉSÉNEK SZABÁLYAI I. Fejezet A JELÖLÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A palackozott borok címkézése 48. § A 607/2009/EK bizottsági rendelet szerinti címkézési kötelezettség nem vonatkozik: a) olyan késztermékre, amelyet ugyanazon vállalkozás különböző telephelyei között, legfeljebb 70 km-es körzetben szállítanak, b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségre, c) a termelő saját fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségre. Címkézés csomagban vagy kis tételben való kiszerelés esetén 49. § (1) Ha csomagolt borászati termék több csomagolási egységet tartalmaz, és azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni a) a termék azonosíthatóságát biztosító adatokat, valamint b) a teljes nettó mennyiséget és c) a különálló csomagolási egységek darabszámát. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatok a csomagolási egységről a csomagolás megsértése nélkül egyértelműen megállapíthatóak, úgy ezen adatok feltüntetése a csomagoláson nem kötelező. Tartályok jelölése 50. § Tartályban tárolt termék esetén a tartály jelölésének olyannak kell lennie, hogy az a pincekönyvvel összevetve alkalmas legyen a termék azonosítására. A tartályon a következőket kell feltüntetni: a) a tartály jele, b) a borászati termék mennyisége, c) a termék pincekönyvi megnevezése. Kódok 51. § A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó, illetve pezsgő és habzóbor előállító kódja „H” betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot az üzem működési engedélye alapján a borászati hatóság adja ki és tartja nyilván. II. Fejezet VÁLASZTHATÓ JELÖLÉSEK Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének feltüntetése 52. § Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (a továb biak ban: OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továb biak ban: OFJ) szerinti területnél kisebb földrajzi egység neve az OEM- és OFJ-bor címkéjén akkor tüntethető fel, amennyiben: a) az adott kisebb földrajzi egység aa) egyértelmű körülhatárolását tartalmazza, és ab) címkén való jelölését kifejezetten lehetővé teszi a termékleírás, b) a kisebb földrajzi egység nevével egy látómezőben megjelenik az adott OEM vagy OFJ. Ilyen esetekben az OEM-et vagy OFJ-t az adott kisebb földrajzi egység nevének feltüntetéséhez használt betűnagyságnak legalább felét kitevő betűnagysággal kell feltüntetni, c) egy kisebb földrajzi egység nevével megegyező, a borászati termék előállítóját jelölő név csak valamilyen, annak cégnevet, birtokot, vagy pincészetet jelölő funkciójára egyértelműen utaló kifejezéssel együtt tüntethető fel a címkén. Fajtanév feltüntetésének szabályai OEM- és OFJ-borokon 53. § Amennyiben a termékleírás másképpen nem rendelkezik, a) OEM- vagy OFJ-borok esetén a címkén a fajta nevével egy látómezőben kell feltüntetni az adott OEM-t vagy OFJ-t, valamint b) a fajta neve az OEM vagy OFJ vagy az 52. §-ban meghatározott kisebb földrajzi egység nevének vele egy látómezőben szereplő jelölésénél kisebb vagy egyenlő betűnagysággal tüntethető fel. FN borok címkéjén fel nem tüntethető fajtanevek 54. § Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118z. cikk (2) bekezdésének b) pontjának (i) alpontja alapján a Magyarország területén termelt FN borok címkéjén az alábbi szőlőfajták nevét tilos feltüntetni: a) arany sárfehér, b) cirfandli, c) furmint, d) juhfark, e) kabar, f) kéknyelű, g) kövérszőlő, h) rózsakő, i) vulcanus, j) zeusz, k) zéta. Hagyományos kifejezések 55. § (1) A 607/2009/EK bizottsági rendelet XV. mellékletének „B” részében felsorolt kifejezések közül a Btv.-ben előírtakon túlmenően az alábbiak kizárólag az itt megjelölt feltételek teljesítése esetén tüntethetők fel a borok címkéjén: a) „Késői szüretelésű bor”: olyan a bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék, b) „Válogatott szüretelésű bor”: olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék, c) „Muzeális bor”: olyan OEM-bor, amelyet legalább öt évig érleltek palackban, d) „Siller”: a rövid héjonerjesztés következtében élénk, halvány színű vörösbor. (2) Az egyes OEM-ek és OFJ-k termékleírásai az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is felállíthatnak, ideértve az adott hagyományos kifejezés használatának tilalmát is. Egyéb korlátozottan használható kifejezések 56. § (1) A 15. számú melléklet táblázatában foglalt kifejezések kizárólag az ott megjelölt feltételek teljesítése esetén tüntethetők fel a borok címkéjén. (2) Az egyes OEM-ek és OFJ-k termékleírásai az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is felállíthatnak, ideértve az adott korlátozottan használható kifejezés használatának tilalmát is. A palackozás helyének feltüntetése 57. § A Magyarországon termelt OEM és OFJ bor palackozása esetén a) a „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel, b) a „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a ,,pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi, c) a „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik. ÖTÖDIK RÉSZ EGYÉB RENDELKEZÉSEK Pezsgősüvegbe tölthető italok 58. § A 607/2009/EK bizottsági rendelet 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott palackban a pezsgőn, minőségi pezsgőn és illatos minőségi pezsgőn kívül az alábbi termékek hozhatók forgalomba: a) széndioxid hozzáadásával készült habzóbor, b) gyöngyözőbor, c) széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, d) ízesített boralapú koktélok, e) 1,2 vol %-nál kisebb alkoholtartalmú italok. Szállítás és tárolás 59. § (1) A borászati terméket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt külső tényező hatására hátrányos elváltozást ne szenvedjen el. Csapadékos időben a palackozott borászati termékeket óvni kell a megázástól. –4 °C alatti átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani. (2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyen a borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5 °C alá és 25 °C fölé. Magyar mustfok átszámítása természetes alkoholtartalomra 60. § Adatszolgáltatáskor a magyar mustfokban mért értéket a 16. számú melléklet táblázata szerint kell természetes alkoholtartalomra átszámítani. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 61. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A IV. rész rendelkezéseit első alkalommal a 2009/2010. borászati évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni. (3) A 8. § szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2010-ben kell alkalmazni a 2009/2010-es borászati évre vonatkozóan. (4) Az 52. § a) pontját, valamint az 53. §-t csak az elfogadott termékleírással rendelkező borászati termékekre kell alkalmazni. (5) A 31. § (2) bekezdését a 65. § (1) bekezdésében meghatározott borok esetében 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Hatályukat vesztő rendelkezések 62. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, b) a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, c) a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, d) a borászati termékek jelöléséről szóló 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, e) a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 1–26., valamint 33–52. §-a, az 1. számú melléklet 1–6., valamint 12–14. pontjai, 2., 3., 5. számú melléklete, valamint a 4. számú melléklet I., II. és IV. pontjai, f) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásáról (VINGIS) szóló 102/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, g) a védett eredetű borok minősítéséhez kapcsolódó borvizsgáló bizottságok akkreditálási és működési szabályairól szóló 103/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, h) az Országos Borszakértő Bizottságról szóló 58/2005. (VI. 28.) FVM rendelet. A gazdasági aktára vonatkozó átmeneti szabályok 63. § (1) A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint ille té kes hegybíró az adatszolgáltatót a 2. számú melléklet szerint a hegybíró által nyilvántartott adatainak kiegészítésére, illetve pontosítására szólítja fel. A hegybíró a felszólítást legkésőbb 2009. november 30-ig közli. (2) A felszólításnak legkésőbb 2010. január 10-ig kell eleget tenni. (3) Az adatszolgáltató 2010. január 15-ig az általa a gazdasági akta vezetésére kiválasztott, – valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint ille té kes – hegybíróval közli, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója és közli a hegybíróval a hegyközségi kódját (kódjait) is. (4) A hegybíró 2010. január 30-ig rögzíti az adatszolgáltató azonosító adatait (név, lakcím/székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), hogy mely hegyközségeknek tagja, az MVH által adott regisztrációs számát, és az adatszolgáltató részére a gazdasági akta azonosítását szolgáló azonosítószámot ad ki és erről hatósági bizonyítványt állít ki. A szőlő származási bizonyítványra vonatkozó átmeneti szabályok 64. § (1) A 13. §-t első alkalommal 2010/2011. borászati évben kell alkalmazni. (2) A 2009/2010-es borpiaci évben szüretelt szőlőre vagy az ebből készült borászati termékre vonatkozó származási bizonyítvány kiadása iránti kérelmet 2009. november 30-ig a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet [a továb biak ban: 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet] 2009. augusztus 1-jén hatályos rendelkezései alapján kell benyújtani a hegybíróhoz. (3) A hegybíró a 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 2009. augusztus 1-jén hatályos rendelkezései alapján adja ki a származási bizonyítványt. (4) A (2) bekezdés szerint kiadott bor származási bizonyítvány 2009. december 15-ig érvényes. (5) A hegybíró a (4) bekezdés alapján érvényét vesztett bor származási bizonyítvány helyett – kérelem alapján – a 14. § szerint új bor származási bizonyítványt ad ki. A termelési jelentésre vonatkozó átmeneti szabályok 65. § Az adatszolgáltató 2010. január 15-ig a gazdasági aktát vezető hegybíró részére benyújtja a 4. számú melléklet szerint: a) a szőlőterméséről és a bor előállításáról seprős újborban kifejezve, b) a felvásárolt szőlőről készített, a 2009/2010. borpiaci évre vonatkozó jelentését. A Tok …