22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról.

22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdésében, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvny 57. § (3) bekezdésében, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 11. §-ában, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés i) pontjában, a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 10. § (3) bekezdésében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogállása 1. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) központi hivatal. A NÉBIH-et az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (2) A NÉBIH önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. (3) A NÉBIH-et elnök (a továbbiakban: elnök) vezeti. (4) A miniszter irányítási jogkörében a) az elnök javaslata alapján kinevezi és felmenti a NÉBIH különböző szakterületekért felelős elnökhelyetteseit (a továbbiakban: elnökhelyettesek), b) jóváhagyja a NÉBIH éves munkatervét, c) jóváhagyja a NÉBIH feladataival összefüggő elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel fejlesztését. (5) A NÉBIH székhelye Budapest. (6) A NÉBIH az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik. (7) A NÉBIH alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül vállalkozási tevékenységet folytathat. 2. A NÉBIH elnöke 2. § (1) Az elnök a) javaslatot tesz a miniszternek az elnökhelyettesek kinevezésére, felmentésére, a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek felett, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a NÉBIH főosztályvezető besorolású vezetői felett, a kinevezés és felmentés jogát a főosztályvezető-helyettes besorolású vezetői felett, továbbá a NÉBIH valamennyi kormánytisztviselője esetében dönt az alapilletmény eltérítés mértékéről, c) felelős a NÉBIH részére jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben, illetve megállapodásban meghatározott feladat hatékony ellátásáért, amelyről évente beszámol a miniszternek, d) felelős a NÉBIH feladatellátásának minőségbiztosításáért, e) elkészíti és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a NÉBIH éves munkatervét, f) elkészíti és a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatát, g) javaslatot tesz a NÉBIH költségvetésének megállapítására, h) felelős a NÉBIH költségvetésének betartásáért, i) működteti a NÉBIH laboratóriumait, j) jogszabályban meghatározott keretek között kidolgozza és fejleszti az elektronikus kapcsolattartás, adatátvitel és adatbázis technikai rendszerét a NÉBIH feladatellátásával összefüggésben. (2) Az elnök a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) mezőgazdasági szakigazgatási szerve tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője. (3) Az elnök a (2) bekezdésben meghatározott jogkörében a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet. (4) Az elnök kibocsátja a NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerv hatósági eljárásban részt vevő kormánytisztviselői részére kiadásra kerülő igazolványt. 3. A NÉBIH eljárása 3. § (1) A NÉBIH közigazgatási hatósági ügyben országos illetékességgel jár el. (2) Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be – a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni. (3) A jogszabályban meghatározott a) járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetekben a NÉBIH kormánytisztviselője az országos főállatorvos kijelölése alapján, b) növény- és talajvédelmi ügyekben az országos főállatorvossal egyeztetve az országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő nyilatkozhat, illetve hozhat nyilvánosságra adatokat. 4. A NÉBIH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti irányítási kapcsolatok 4. § (1) A NÉBIH szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei: a) részt vesznek a NÉBIH által szervezett képzéseken (beleértve az elektronikus távoktatást is), valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, a szakmai felkészültségről bizonyítványt kapnak, b) a NÉBIH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat, c) a NÉBIH által kiadott és kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeknek, útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket, d) végrehajtják a NÉBIH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket, e) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek a NÉBIH-nek, f) részt vesznek a központosított mintaszállítási rendszer működtetésében, g) a NÉBIH által kiadott iratmintákat használják a szakmai feladatellátás során, h) kiállítják az áruk nemzetközi kereskedelméhez szükséges export bizonyítványokat és egyéb okiratokat, i) a levett minták vizsgálatát a NÉBIH által kijelölt laboratóriumokban végeztetik, j) a NÉBIH által végrehajtott belső ellenőrzéseken, auditokon, szakterületi ellenőrzéseken tett ajánlások alapján meghatározott intézkedéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon, k) részt vesznek a NÉBIH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban, l) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat, m) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, n) részt vesznek a feladatkörüket érintő átruházott és együttműködői – így különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által átruházott, illetve együttműködőként ellátott – feladatok végrehajtásában, o) az elvégzett feladataikról közvetlenül jelentenek a NÉBIH-nek. (2) A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a NÉBIH által kiadott szakmai eljárásrendek, útmutatók, minőségirányítási elvek, valamint a NÉBIH által kötött megállapodások figyelembevételével látják el feladataikat. (3) A megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervei, valamint azok önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége szakmai működésének biztosítása érdekében a NÉBIH szakmai irányítási körébe tartozó feladat és célfeladat forrásának biztosítására a megyei kormányhivatallal egyedi megállapodást köthet, amelyben rendelkezik a pénzeszközátadás, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat. (4) A NÉBIH az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében az MVH által átruházott, illetve együttműködőként ellátott feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet a megyei kormányhivatallal, amelyben rendelkezni kell ezeknek a feladatoknak az ellátásához a pénzeszközátadás, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről. (5) A megyei kormányhivatal a mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez hatósági tevékenység ellátásával összefüggésben befolyt igazgatási szolgáltatási díj 20%-ának megfelelő összeget a NÉBIH részére a szakmai feladatok ellátása érdekében befizeti. 5. Kijelölő rendelkezések 5. § (1) A NÉBIH-et a Kormány a) növénytermesztési hatóságként, b) talajvédelmi hatóságként, c) élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, d) tenyésztési hatóságként, e) erdészeti hatóságként, f) vadászati hatóságként, g) halászati hatóságként, h) borászati hatóságként, i) mezőgazdasági igazgatási szervként, j) pálinkaellenőrző hatóságként jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt egyes hatósági feladatkörökbe tartozó hatáskörök ellátására a Kormány rendelete más szervet is kijelölhet. 6. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 2. §-ának 9. és 25. pontjában, 7. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (1)–(4) bekezdésében, 14. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 15. §-ának (2) és (7)–(11) bekezdésében, 18. §-ának (3)–(4) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 20. §-ának (1) és (3)–(6) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének a)–g) pontjában, h) pontjában a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, a szuper elit szaporítási fokú vetőmag és a törzsültetvények vonatkozásában, i)–l) pontjában, 23. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 24. §-ának b) pontjában, 26. §-ának (2) bekezdésében az a)–d) pont vonatkozásában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A NÉBIH a vetőmagtörvény szerinti feladatok ellátása érdekében fajtakísérleti állomásokat, illetve fajtakitermesztő állomást működtet. (3) A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok géntechnológiai eredetének vizsgálata, hatósági ellenőrzése tekintetében eljáró hatóságként a Kormány a NÉBIH-et jelöli ki. 7. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 19–20., 23. és 26. pontjában, 7. §-ának (2)–(5) és (7) bekezdésében, 9. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 10. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésének b) pontjában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 16. §-ában, 17. §-ának a)–l) pontjában, 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 18. §-ának (2)–(5) és (7)–(8) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 20. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 21. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 28. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 34. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-ának (2) bekezdésében, 41. §-ában, 42. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1)–(3) bekezdésében, továbbá 46. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) Az állattenyésztési törvény 16. §-ának b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 8. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 5. §-ának (6) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 8/B. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 15. §-ának (5) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, 19. §-ának (4) bekezdésében, 23. §-ának (4) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 24. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdésében, 26. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 27. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és (5) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésében, 32. §-a (2) bekezdésének a)–d) pontjában, 32. §-ának (4) bekezdésében, 33. §-ában, 34. §-a (1) bekezdésének f)–h) pontjában, i) pontjában állatgyógyászati készítmények nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmények hatóanyagainak kereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (2) bekezdésének b)–l) pontjában, 34. §-a (3) bekezdésében, 34. §-a (4) bekezdésének a)–b) és f)–j) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének a)–f) pontjában, 35. §-a (4) bekezdésének a)–c) pontjában, 35/A. §-ában, 36. §-a (3) bekezdésében, 37. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala vonatkozásában és c)–d) pontjában, 37. §-a (2) bekezdésében, 37. §-a (3) bekezdésének a)–g) és i) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének h)–i, l)–p) és r)–s) pontjában, 38. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 42. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában, 43. §-ában, 44. §-ának (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ában, 47/B. §-ának (1) és (11) bekezdésében, 47/C. §-ának (3) bekezdésében, 48. §-a (1) bekezdésének a)–l) pontjában, 49. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében, 56. §-ában, 57. §-ában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 61. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontjában, 71. §-ának (3)–(5) bekezdésében, 72. §-ában, valamint a Mellékletének 22. és 39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a NÉBIH laboratóriumot működtet, illetve kijelöli az Éltv. szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi. (3) A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága által az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján nyilvántartott bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezések és -fertőzések adatait a NÉBIH rendszeresen értékeli és közzéteszi. (4) A NÉBIH az Éltv. 33. §-ának c) pontja szerinti eseményeket országos szinten összegzi és elemzi, és amennyiben az szakmailag indokolt, koordinálja azok – szükség szerint helyszíni – kivizsgálását és az intézkedéseket. (5) Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a NÉBIH elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. (6) Az Éltv. 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján a NÉBIH koordinálja az engedélyköteles termékek hivatalos vizsgálataiban közreműködő megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak tevékenységét, ennek keretében előkészíti az engedélyezési vizsgálatokat, nyilvántartja és ellenőrzi a kísérleteket. (7) Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti nyilvántartást a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet vezeti. (8) Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján az elnök a NÉBIH, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve a kerületi hivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. (9) A NÉBIH ellátja a Bizottság 2009. július 13-i, a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 616/2009/EK rendeletének végrehajtása során a tagállami feladatokat. (10) Az országos főállatorvos – az országos illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-felügyeleti szerv útján – a külön jogszabályban foglaltak alapján elrendeli a) az állatjárványügyi intézkedések közül a megfigyelési körzet kialakítását, a vakcinázást, a gyógykezelést, magán-állatorvosok közcélú igénybevételét, b) a több megyére kiterjedő – az Éltv. szerinti – ellenőrzések és intézkedések végrehajtását, c) a NÉBIH-en belül az országos járványügyi központ felállítását, valamint az országos élelmiszerlánc-esemény kezelő központ felállítását, valamint d) jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben utasítást adhat da) a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelésére, db) az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítására. (11) A miniszter az Éltv. 28. §-ának a)–d) pontjában, 29. §-ában, 42. §-ának (4) bekezdésében, valamint 71. §-ának (1) bekezdésében leírt feladatait az országos főállatorvos a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja. (12) Az Éltv. szerinti állami védekezés több megyére kiterjedő, illetve országos szintű elrendelésére a NÉBIH jogosult. (13) A NÉBIH ellátja a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező hatósági, és (2) bekezdés szerinti nemzeti koordináló hatósági feladatokat. (14) Az évente befolyt felügyeleti díjnak az Éltv. 47/B. § (10) bekezdése szerint fejlesztésre fordítandó 10%-a a NÉBIH bevétele. A felügyeleti díj bevétel fennmaradó összegének 40%-a a NÉBIH bevétele, 60%-át a Nemzeti Államigazgatási Központ részére tovább kell utalni. (15) Az Éltv. 47/B. § (11) bekezdése szerinti beszámoló elkészítése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év március 15-éig köteles a NÉBIH-nek megküldeni. 9. § (1) Az Éltv. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 24. §-ának (2) bekezdésében, a 27. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 31. §-ában foglalt feladatokra a Kormány a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A NÉBIH: a) közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika végrehajtásában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában, b) kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, c) az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság megbízására szakvéleményeket, szaktanulmányokat készít, segítséget nyújt, adatot gyűjt, és elvégzi a felmerülő kockázat azonosítással kapcsolatos feladatokat, d) kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének hálózatában, e) javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához, f) azonosítja és jellemzi az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket, g) kialakítja az egységes kockázatbecslési módszereket, h) a nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket gyűjt, elemez, értékel, i) közreműködik az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában, j) az adatszolgáltatás keretében adatokat gyűjt és elemez az élelmiszerek okozta megbetegedésekről. (3) A többéves nemzeti ellenőrzési terv előkészítését és végrehajtását a NÉBIH koordinálja. (4) A 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerinti éves országjelentést a NÉBIH készíti, az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján. (5) A hatóságok a hatékony, koordinált és magas színvonalú élelmiszerlánc felügyelet érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat évente, intézkedést igénylő esetben soron kívül átadják a NÉBIH-nek. (6) A hatóságok a rendkívüli élelmiszerlánc eseményekről és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint minden, a 178/2002/EK rendelet 50. cikkében meghatározott esetben a NÉBIH-et haladéktalanul kötelesek tájékoztatni. (7) Az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető, (6) bekezdés szerinti rendkívüli élelmiszerlánc eseményről a NÉBIH valamennyi érintett hatóságot haladéktalanul értesíti, és eleget tesz a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének. (8) A NÉBIH a soron kívüli intézkedések koordinációja keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmány-biztonsági válságkezelés során követendő intézkedési és kommunikációs tervet (a továbbiakban: válságkezelési terv), amelyet – az országos főállatorvos javaslatára – a miniszter hagy jóvá. (9) Az élelmiszerlánc termékek ellenőrzése tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köteles a NÉBIH-hel szorosan együttműködni, és minden elvárható segítséget és információt megadni, a NÉBIH hatékony élelmiszerlánc felügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek keretében különösen a NÉBIH rendelkezésére bocsátja a feladatkörében tudomására jutott, az élelmiszerlánc szempontjából jelentős áruforgalmi és határellenőrzési adatokat. 10. § A NÉBIH ellátja a szakmai szintű hazai és nemzetközi állatvédelmi kapcsolattartói feladatokat, szervezi az állami állatvédelmi feladatok végrehajtását, szakmailag előkészíti az állatvédelmi szabályozást, ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb állatvédelmi feladatokat. 11. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 3. §-a (1) bekezdés k) pontjában, 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 32. §-a (2) bekezdésében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 12. § A mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 13. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 20. §-ának (1) bekezdésében, 21. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (5), (7) és (10) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 24/A. §-ának (1), (2), (5) és (8) bekezdésében, 25. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 28. §-ában, 29. §-ában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 40. §-ának (5) és (7) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 48. §-ának (1), (5), (6) és (9) bekezdésében, valamint 51. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A bortörvény 3. §-ának (2), (3) és (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki. (3) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 34. §-ában és 36. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (4) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. 14. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 32. §-ának (5) bekezdésében, 43. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és 103. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A NÉBIH igazgatási feladatai körében a) koordinálja, irányítja és ellenőrzi a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági feladatai végrehajtását, b) koordinálja, irányítja és ellenőrzi a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti támogatásokhoz kapcsolódó feladatai végrehajtását, c) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai és a saját tevékenysége során keletkezett adatokat, d) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását, e) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket, f) kialakítja és működteti az erdészeti hatóság tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszereket, g) a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában, h) a jogszabályban foglalt tartalommal üzemelteti, felügyeli és vezeti ha) az Országos Erdőállomány Adattárat, hb) az erdőgazdálkodói nyilvántartást, hc) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást, hd) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást, he) az erdei lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását, hf) az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartást, i) ellátja a NATURA 2000 erdők körzeti erdőtervezésével, felülvizsgálatával kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatokat, j) ellátja az erdészeti hatóság feladatköréhez kapcsolódó nyilvántartásokból származó külön jogszabályban nem nevesített adatszolgáltatási feladatokat, k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. (3) A NÉBIH a 14. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a) a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságának vezetőjét, b) ismételt vagy súlyos szabálytalanság vagy jogsértő gyakorlat esetén a kormánymegbízottat. (4) A NÉBIH erdészeti ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének vezetője kizárólag felsőfokú erdészeti végzettséggel rendelkező személy lehet. (5) Az erdőről és erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerinti erdőfenntartási járulék beszedésével kapcsolatos feladatok ellátására – amennyiben a követelés végrehajtása még nem indult meg – a Kormány a NÉBIH-et jelöli ki. (6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a (13) bekezdésének b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (7) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. 15. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 21. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ának (3) és (6) bekezdésében, 24. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 25/A. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ában, 33. §-ának (2) bekezdésében, 38/A. §-ának (4) bekezdésében, 74. §-a (6) bekezdésében, 82. §-ában, 88. §-ában, 89. §-ában, 89/A. §-a (2)–(5) bekezdésében, valamint a 92. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 16. §-ának (6) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 22. §-ának (3) bekezdésében, valamint 25. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. 16. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében, 30/A. §-ában, valamint 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány halászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A NÉBIH ellátja a Tanács 2008. szeptember 29-i, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelete 16–18. cikkében, valamint 21. cikkében meghatározott tagállami illetékes hatósági feladatokat. 17. § Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott agrárgazdasági adatbázist működtető szervként a Kormány az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, valamint a NÉBIH-et jelöli ki. 18. § (1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/C. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 29/D. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 29/E. §-ának (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerinti mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 19. § (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti mezőgazdasági igazgatási szervként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, növénytermesztési hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésében, 8/B. §-ának (2) bekezdésében, 8/C. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. (3) A külföldi, nem tagállami állampolgárok mezőgazdasági földterület megszerzéséhez kapcsolódó, mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó igazolás kiadására a Kormány a NÉBIH-et jelöli ki. (4) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/C. § (3) bekezdése szerinti kifogás a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságánál, a NÉBIH-nek címezve nyújtható be. (5) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-ában foglalt adóhatóság felé történő adatszolgáltatás tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. (6) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 20. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény alkalmazásában a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki. 21. § (1) A NÉBIH ellátja a 2004. május 1-je előtt meghirdetett, nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt a) a fiatal gazdálkodók támogatási programja, b) a kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről szóló program, valamint c) a gazdahitel program szerinti támogatások felhasználásával összefüggő jogszabályban előírt egyes feladatokat. (2) Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében, valamint 11. §-ában a miniszter hatáskörébe utalt ügyek döntés-előkészítését a NÉBIH végzi. 22. § (1) A Kormány a vágóállatok vágás utáni minősítése szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (2) A Kormány a) az állattenyésztési törvényben szabályozott inszeminátor és embrióátültető, b) a Vtv.-ben szabályozott hivatásos vadász tevékenysége, valamint c) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (3) A Kormány a vetőmagtörvényben szabályozott a) a mintavevő, valamint b) a vetőmag forgalomba hozatala szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. (4) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a Kormány az Éltv. hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. 6. A fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezésére és a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban közreműködő szakhatóságok 23. § (1) A Kormány a fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezése iránti másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló másodfokú eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg. 7. A talajvédelmi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 24. § (1) A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban – a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti másodfokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti másodfokú eljárásban, a) – a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége és az ivóvízbázisok védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint b) a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásában a) a szakhatósági megkereséshez csatolni kell a talajvédelmi tervet, és b) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakhatóságként jár el. (4) A Kormány – függetlenül a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználási módjától – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban a) a bányatelek, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bánya, meddőhányó, célkitermelő hely, bányászati tevékenységgel érintett egyéb terület, bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetének, illetve – az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületével számolva – a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség tereprendezéssel történő érintettségének megállapításával, b) a tereprendezés során kitermelt ásványi nyersanyag felhasználása, értékesítése, hasznosítása feltételeinek és a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásával kapcsolatos szakkérdésben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. 8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 25. § (1) A Kormány a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban – a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésének a) és e)–j) pontjaiban meghatározott tevékenység(ek)et végző üzem működésének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a higiénés és egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint b) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges – a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatának megítélése kérdésében, illetve barlang védőövezetén belüli engedélyezés esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a védőövezetben tervezett tevékenység a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében – a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. 9. A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 26. § A Kormány a) a vadászterület természetvédelmi érdekből történő különleges rendeltetésének megállapítása iránti eljárásban – természetvédelmi érdek fennállásának kérdése tekintetében –, b) a Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászterületen történő vadászati célú telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, c) a vadaskert védett természeti területen, barlang védőövezetében történő létesítése iránti eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, valamint d) a vadaspark védett természeti területen, barlang védőövezetében történő létesítése iránti eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 27. § (1) A Kormány a védett természeti területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivadvadászat rendjének szabályozására irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló másodfokú eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen található – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány védett természeti területen a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló másodfokú engedélyezési eljárásban, b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló másodfokú engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 28. § (1) A Kormány a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a vadászterület határának megállapítására irányuló másodfokú eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló másodfokú eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg, b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 10. A halászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 29. § (1) A Kormány a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a halászati tilalmi időtől való eltérésre feljogosító mentesítésre, illetve a mentesítés meghosszabbítására irányuló másodfokú engedélyezési eljárásban, valamint b) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a mesterséges szaporításhoz szükséges tenyészállatok begyűjtése, tudományos kutatás vagy rendkívüli állománymentés érdekében az egyes halfajok egyedének fogására vonatkozó halászati tilalmi idő alóli mentesítésre irányuló másodfokú engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a természeti, országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen a halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra adott felmentés megadására irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a felmentés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, illetve a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítására, illetve a halgazdálkodási tervtől való eltérésre irányuló másodfokú engedélyezési eljárásban a) vízilétesítmény esetén – a felszíni víztest állapotának védelme, továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot és potenciál elérése érdekében a halászati tevékenységgel járó terhelés hatásainak vizsgálata, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélése, valamint a monitoring tevékenység feltételei meglétének vizsgálata, továbbá a zsilipek és az engedélyezett és tényleges mederállapot mellett gyakorolható halgazdálkodás feltételeinek, valamint a szükséges és lehetséges beavatkozások, a vízkormányzás szakszerű biztosításának vizsgálata szakkérdésében –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, b) természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint c) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése érdekében kíméleti területté nyilvánított halászati vízterület kíméleti területi minőségének megszüntetésére irányuló másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 11. Az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok 30. § (1) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szereplő – az MgSzH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló másodfokú eljárásban, b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló másodfokú eljárásban, c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, valamint e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti másodfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány védett természeti területen található erdő esetén a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló másodfokú eljárásban, b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, c) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló másodfokú eljárásban, d) a természetes, természetszerű és származék erdő természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, e) az erdőnek közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, f) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló másodfokú eljárásban, g) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, h) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, i) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti másodfokú eljárásban, j) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló másodfokú eljárásban, k) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult másodfokú eljárásban, l) az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre készített átalakítási vagy szálalási terv jóváhagyására irányuló másodfokú eljárásban, m) az erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek meghatározására, korlátozására, tiltására irányuló másodfokú eljárásban, ha ma) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során a 2009. évi XXXVII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, vagy mb) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy mc) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, n) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló másodfokú eljárásban, o) természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakon kívül történő elvégzésének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, p) a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelésének tiltására irányuló másodfokú eljárásban, q) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló másodfokú eljárásban, r) lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint az f), g) és i) pontban foglaltak esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (3) A (2) bekezdés l) pontja szerinti eljárásban a szakhatóság 5 napon, a (2) bekezdés m) pontja szerinti eljárásban 8 napon belül köteles állásfoglalását megadni. (4) A Kormány védett természeti területen lévő természetes és természetszerű erdő, valamint a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítése feltételeinek meghatározására, tiltására irányuló másodfokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló másodfokú eljárásban, b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, c) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásáról határozó másodfokú eljárásban, valamint d) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti másodfokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint az a), b) és d) pontban foglaltak esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló másodfokú eljárásban, b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó másodfokú eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezte, valamint d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó másodfokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a tájvédelem nemzeti és közösségi jogi követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (7) A Kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló másodfokú eljárásban, b) az erdőterv megállapítási és módosítási másodfokú eljárásban, c) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló másodfokú eljárásban, d) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, e) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítására vonatkozó másodfokú eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvéd …