2015. LVII. törvény az energiahatékonyságról.

2015. LVII. törvény az energiahatékonyságról. Az Országgyűlés a  nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e  feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása céljából, az  energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve – az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel – a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. bázisévekben értékesített energiamennyiség: az  összes kiskereskedelmi energiaértékesítő által a  végső felhasználónak a  villamosenergia-, a  földgáz- és a  távhőszektorban 2010-től 2012-ig évente értékesített energiamennyiség számtani átlaga; 2. egyéni fellépés: olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került sor; 3. energia: az  energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2.  cikk d)  pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája; 4. energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége; 5. energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az  energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a  tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét; 6. energiahatékonyság: a  teljesítményben, a  szolgáltatásban, a  termékben vagy az  energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa; 7. energiahatékonyság-alapú szerződés: az  energiafogyasztó és az  energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik; 8. energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása –  beleértve a  szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz –, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek; 9. energiahatékonysági szolgáltató: az  a  gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a  végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében; 10. energiahatékonyság-javulás: az  energiahatékonyság növekedése a  technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen; A törvényt az Országgyűlés a 2015. május 12-i ülésnapján fogadta el. 11. energiamegtakarítás: az  az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást; 12. energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat; 13. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magánvagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről; 14. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet; 15. energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy; 16. gazdálkodó szervezet: a  polgári perrendtartásról szóló 1952.  évi III.  törvény 396.  §-ában meghatározott szervezet; 17. hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik; 18. hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik; 19. jelentős korszerűsítés: olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a  tüzelőberendezést az  általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról; 20. kis- és középvállalkozás: a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározottak alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás; 21. kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az  a  gazdálkodó szervezet, amely villamos energiát, földgázt értékesít, valamint távhőt szolgáltat a végső felhasználó számára; 22. komplex korszerűsítés: az  épülethatároló szerkezetek és az  épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez; 23. közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet; 24. központi kormányzat: a minisztérium, a kormányhivatal országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, a  központi hivatal – a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kivételével – országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, az  országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek; továbbá ha e  szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a  szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére; 25. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a  hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés; 26. nagyvállalat: a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás; 27. névleges bemenő hőteljesítmény: az  adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a  berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az  energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MW th) kifejezve; 28. primerenergia-fogyasztás: a nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás; 29. teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi; 30. végrehajtási időszak: az energiahatékonysági célkitűzés végrehajtására rendelkezésre álló, 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszak; 31. végső felhasználó: az  a  természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; 32. végsőenergia-fogyasztás: az  ipar, a  közlekedés, a  háztartások, a  szolgáltatások és a  mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével. II. FEJEZET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI 2. Energiahatékonysági célkitűzés 2. § (1) Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást. (2) A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről az Európai Bizottság részére évente jelentést kell benyújtani. 3. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 3. § (1) Az  e  törvény hatálya alá tartozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket, továbbá a  várható és az  elért energiamegtakarítást háromévente – az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel és a  2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a  nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági végrehajtási határozattal összhangban – Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti várható és elért energiamegtakarítás leírása során részletesen be kell mutatni az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért azon megtakarításokat, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez. (3) A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet az Európai Bizottság részére be kell nyújtani. 4. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4. § (1) A  magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni. (2) A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a) tartalmazza a  magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállomány áttekintését; b) meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat; c) olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a  legalább költségoptimalizált követelményszint elérését lehetővé tevő komplex korszerűsítések, ideértve a  szakaszos korszerűsítéseket is; d) a  magánszemélyek, az  építőipar és a  pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó iránymutatások tekintetében előretekintő perspektívát alakít ki; e) meghatározza az  épületenergetika terén várható energiamegtakarítást és becslést tartalmaz az energiamegtakarításon kívül elérhető további előnyök vonatkozásában. (3) A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát háromévente felül kell vizsgálni. (4) A  felülvizsgált Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a  Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv részeként kell benyújtani az Európai Bizottságnak. 5. Az energiaellátás hatékonysága 5. § (1) Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését – az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kötelező tartalommal – el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a  fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas. (3) Ha az  (1)  bekezdés szerinti értékelés és a  (2)  bekezdés szerinti országos költség-haszon elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a  hatékony távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a  haszon meghaladja a  költségeket, a  Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a  hatékony távfűtési vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az  kompatibilis legyen a  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával. (4) Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, attól függetlenül – el kell végezni a  földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így különösen a  szállítással, az  átvitellel, az  elosztással, a  terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az  energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre. III. FEJEZET A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI 6. A Kormány energiahatékonysági feladatai 6. § A Kormány a) meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést; b) kidolgozza a  Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és gondoskodik annak felülvizsgálatáról, valamint az Európai Bizottság részére történő megküldéséről; c) elkészíti a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet; d) biztosítja, hogy a  végrehajtási időszakban a  felújítási kötelezettség alá eső központi kormányzati épületek alapterületének évente 3%-át felújítsák az  energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően és kijelöli a  központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert; e) meghatározza az  energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit; f ) kidolgozza a  végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a  végső felhasználók körében szükséges, a  13.  § (2)  bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket és ellenőrzésük rendszerét, gondoskodik a  szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az  Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről, valamint kijelöli az  egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat, meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét; g) gondoskodik a  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a  hatékony távfűtés és a  hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az  ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről; h) meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket; i) elkészíti a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentést; j) biztosítja az  Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését; k) meghatározza az  energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket. 7. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági feladatai 7. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a) adatokat gyűjt az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek energiahatékonysági célú beszerzéseiről; b) nyilvántartja és közzéteszi a  végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az  egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat; c) névjegyzéket (a  továbbiakban: névjegyzék) vezet az  energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, nyilvántartást vezet az energetikai auditorokat regisztráló szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését; d) a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn; e) értékelést készít a  földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így többek között a  szállítással, az  átvitellel, az  elosztással, a  terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az  energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre; f ) meghatározza fa) a  20  MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel, fb) a  20  MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással, fc) a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén a  hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére – többek között kapcsolt energiatermeléssel – történő felhasználásával, valamint fd) a  hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a  már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20  MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a  közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek értékelésére (a  továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit; g) jóváhagyja az f ) pont szerinti költség-haszon elemzést; h) felmentést ad az f ) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól; i) meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. IV. FEJEZET KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI 8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása 8. § (1) A központi kormányzat által használt, a) állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő, b) fűtött vagy hűtött, c) az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és d) 500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű épületek (a  továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek. (2) A  végrehajtási időszakban évente el kell végezni a  felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a  felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő területű épületek –  legalább a  jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő  – energiahatékonysági felújítását, amelynek során kötelezően vizsgálni kell a  felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását. (3) Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe a) a hitéleti célra használt épületek, b) azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az  energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a  műemléki vagy a  helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné, c) a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek. 9. § A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, valamint energiahatékonysági adatait. A nyilvántartást közzé kell tenni. 9. Energiahatékonysági célú beszerzés 10. § (1) Ha a  termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az  országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek (a  továbbiakban együtt: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az  ajánlatkérők által kizárólag magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez  összeegyeztethető a  költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a  fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő érvényesülésével. (2) Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával. (3) Az  energiahatékony beszerzés lefolytatására köteles szervezet minden év január 31-ig a  Hivatal rendelkezésére bocsátja a  tárgyévet megelőző évben megvalósult energiahatékony beszerzéseivel kapcsolatban készített valamennyi dokumentációt. 11. § Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban kell megkötni. V. FEJEZET ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN 10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke 12. § (1) A  bázisévekben értékesített, az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű új megtakarítást kell elérni a végrehajtási időszakban (a  továbbiakban: végfelhasználási energiamegtakarítás), amely kötelezettség teljesítéséről a Kormány gondoskodik. (2) A  végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető. 11. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések meghatározása és számítási módja 13. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítást a) az  energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az  energia végfelhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik, b) finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel, c) szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal, d) termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó szabványok, normák bevezetésével, e) energiacímkézési rendszerekkel, f ) oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal, g) egyéb eszközökkel, vagy h) az a)–g) pontban meghatározott eszközök kombinációjával kell elérni. (2) Az  (1)  bekezdés a)–g)  pontjában meghatározott eszközök célja a  piaci szereplők számára olyan támogatási keret, követelmény vagy ösztönző biztosítása, amelynek eredményeként energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtanak és vesznek igénybe, valamint egyéb energiahatékonyság-javító intézkedéseket (a továbbiakban együtt: szakpolitikai intézkedés) vezetnek be. (3) A  szakpolitikai intézkedést az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. (4) A  szakpolitikai intézkedés végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani. (5) A végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésébe nem számítható be azon energiamegtakarítás, amely valamely európai uniós szabályozás vagy kötelezettség alapján alkalmazandó intézkedés végrehajtásának eredménye. (6) Ha az  energiamegtakarítás több szakpolitikai intézkedés eredménye, kizárólag egy szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. (7) A  szakpolitikai intézkedéseket és az  alkalmazásukra vonatkozó, az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokat az Európai Bizottság számára be kell jelenteni. 12. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása 14. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) a) gondoskodik a  hatáskörébe tartozó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a  végrehajtás ellenőrzéséről, b) – az  egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás összesítése érdekében – minden év január 31-ig adatot szolgáltat a szakpolitikai intézkedés végrehajtásáról a Hivatalnak és a  Hivatal megkeresésére köteles az  energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatás megadására. (2) Az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat közzé kell tenni. 15. § (1) Ha a  Hivatal a  végrehajtó hatóságok által az  energiamegtakarításról szolgáltatott adatok alapján megállapítja, hogy az  összes energiamegtakarítás elmarad az  Európai Bizottság számára benyújtott jelentésben tervezettől, haladéktalanul tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben az  energiapolitikáért felelős miniszter javaslatot tesz a  Kormány számára a szakpolitikai intézkedések felülvizsgálatára. VI. FEJEZET ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE 13. Költség-haszon elemzés készítése 16. § A 7. § f ) pontja szerinti esetekben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy köteles költség-haszon elemzést készíteni, és azt a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtani. 17. § (1) A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon elemzés elkészítése alól. (2) A  költség-haszon elemzés elkészítése alól az  (1)  bekezdés szerint mentesített köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek megváltoztak és megadni annak okát. (3) A  bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a  Hivatal a  villamos energiáról szóló törvénynek az  engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit alkalmazhatja. 14. A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése 18. § A Hivatal az  összehasonlító költség-haszon elemzés alátámasztásához, a  módszertan kialakításához és módosításához szükséges adatokat, információkat bekérheti valamennyi érintett szereplőtől. 15. Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól 19. § (1) A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt a  jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az  jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt. (2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát – a határozat meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül – megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter és az Európai Bizottság részére. VII. FEJEZET AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 16. Energiahatékonysági tájékoztató honlap 20. § (1) Az  energiafogyasztók és a  piaci szereplők részére az  energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az  energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást elektronikus úton, rendszeresen frissülő honlapon (a  továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani. (2) Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról. 17. Kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok tájékoztatási feladatai 21. § (1) A  kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az  energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az  energiafogyasztók számára, amely segíti a  fogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását, gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaz az  egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a  beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról. (2) A  tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget a  kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat üzletszabályzatában fel kell tüntetni. (3) A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles honlapján az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást feltüntetni. VIII. FEJEZET AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS 18. Az energetikai auditálási kötelezettség 22. § (1) A  nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás). (2) Mentesül a  kötelező energetikai auditálás alól az  a  nagyvállalat, amely az  EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az  esetben a  nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a  Hivatal részére az  érvényes tanúsítványt. A  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a  Hivatal részére, amennyiben a  nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került. (3) Ha egy vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államon (a továbbiakban: EGT-tagállam) kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása figyelembevételével esik az  (1)  bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá, a  kötelező energetikai auditálást az EGT-tagállam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell elvégezni. (4) Annak a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak, amelynek végsőenergia-fogyasztása nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem kell az  (1)  bekezdés szerinti energetikai auditálást lefolytatni vagy a  (2)  bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni. 19. Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás 23. § (1) Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditor, ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét, az  energetikai auditáló szervezet köteles az  e  törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt módon és adattartalommal adatszolgáltatást teljesíteni. (2) Ha a kötelezett az  (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. 20. Az energetikai auditálás ellenőrzése 24. § (1) A  Hivatal az  e  törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a  kötelező energetikai auditálás teljesítését és az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét. (2) A  Hivatalt az  ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást. (3) Az  ellenőrzési eljárásban az  ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. 25. § (1) A Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely a) a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy b) a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti. (2) A  Hivatal a  bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a  nagyvállalat ellenőrzést megelőző évi, összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a  nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét, továbbá a mulasztás időtartamát. (3) A  bírság ismételten is kiszabható, az  ismételt bírság legkisebb összege az  előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet. 26. § (1) A  Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg a  tárgyévet megelőző évben elvégzett kötelező auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést köteles elvégezni. (2) A  megbízó és az  energetikai auditor, valamint az  energetikai auditáló szervezet az  ellenőrzés során köteles együttműködni az ellenőrzés lefolytatójával. (3) Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a  jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az  energetikai auditáló szervezetet a  feltárt hibák kijavítására, aki köteles a  feltárt hibát a  Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kijavítani. (4) Szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet, hogy a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül adjon új, szakszerű és valós szakvéleményt. (5) A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet 100 000 forint bírsággal sújtja, ha a) az  audit ellenőrzése során együttműködési kötelezettségének – az  audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem tesz eleget, b) a feltárt hibát az energetikai auditban a Hivatal felhívására és határidőben nem javítja ki vagy c) szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a  Hivatal felhívására nem ad új, szakszerű és valós szakvéleményt. (6) Ha az  energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 5 éven belül legalább 5 alkalommal szabtak ki bírságot és az  újabb ellenőrzés során is bírság kiszabásának lenne helye, a  Hivatal a  bírság kiszabása helyett megtiltja az  energetikai auditor vagy az  energetikai auditáló szervezet számára az  energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a bírság ötödik alkalommal történő kiszabásakor figyelmeztetni kell. (7) A  feltárt hibák kijavításának elmaradása esetén, valamint szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit készítését követően a Hivatal felhívása ellenére az új, szakszerű és valós szakvélemény adásának elmaradása esetén az energetikai audit érvénytelennek minősül, ennek tényéről a megbízót a Hivatal értesíti. A nagyvállalat az értesítés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül köteles új energetikai auditot beszerezni. 27. § (1) A  Hivatal a  nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi. (2) A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a 25. §, a 26. § (1) bekezdése, valamint a  26.  § (7)  bekezdésében az  energetikai audit érvénytelennek minősülését követően fennálló, új energetikai auditra vonatkozó beszerzési kötelezettség kivételével a  kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. 21. Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek 28. § (1) Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki a) büntetlen előéletű, b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel, c) rendelkezik legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlattal, d) valamely, a  24. alcím szerinti regisztráló szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette, e) az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és f ) nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt. (2) Az  energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 32. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy b) a  32.  § (7)  bekezdés a)  pontja alapján amiatt tiltotta meg az  energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott. 29. § (1) Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, a) amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja, aki a szervezet nevében az energetikai auditálási tevékenységet végzi, b) amely az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és c) amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt. (2) Az  energetikai auditáló szervezet energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja az  energetikai auditálást a  saját szakmai felelőssége mellett, az energetikai auditáló szervezet nevében végzi. (3) A  névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal a) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 33. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy b) a  33.  § (7)  bekezdés a)  pontja alapján amiatt tiltotta meg az  energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott. 30. § (1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést a Hivatal felé, a regisztrációs díj egyidejű megfizetésével, valamely energetikai auditorokat regisztráló szervezet útján kell megtenni. (2) A  bejelentéshez csatolni kell az  energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat. 31. § A Hivatal névjegyzéket vezet az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést tett energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről. 32. § (1) A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza: a) a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdés a)−c) pontjában foglalt adatok, b) anyja születési neve, c) születési helye és ideje, d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az  energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat), e) nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka), f ) szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával, g) igazolt szakmai gyakorlat jellege, h) a bejelentés időpontja, i) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja. (2) A  névjegyzék az  (1)  bekezdés g)−i)  pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) A  névjegyzék (1)  bekezdés a)  pontjában szereplő adatok közül a  név és az  energetikai auditori tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, valamint a  d)−i)  pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat a  Hivatal az  energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. A  névjegyzék többi adata nem nyilvános, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. (4) Az  energetikai auditor a  bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a  regisztráló szervezetnek a névjegyzékben nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. (5) Ha az  energetikai auditor a  (4)  bekezdésben meghatározott kötelezettségét a  regisztráló szervezet tudomásszerzését követő 8 napon belül megküldött figyelmeztetése ellenére 8 napon belül sem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. (6) Az  energetikai auditort törölni kell a  névjegyzékből a  Szolgtv. 28.  § a) és b)  pontjában foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditor meghalt. (7) A Hivatal az energetikai auditor számára megtiltja az energetikai auditálási tevékenység folytatását a) ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt, b) ha valamely, e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy c) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott esetben. 33. § (1) A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza: a) a Szolgtv. 22. § (1) bekezdés a)−c) pontjában foglalt adatok, b) cégjegyzékszám vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám, c) a vezető tisztségviselő neve, d) elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az  energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat), e) energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának neve, f ) a bejelentés időpontja, g) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja. (2) A névjegyzék az (1) bekezdés f ) és g) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) Az  energetikai auditáló szervezet (2)  bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a  Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. (4) Az  energetikai auditáló szervezet a  bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a  regisztráló szervezetnek a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. (5) Ha az  energetikai auditáló szervezet a  (4)  bekezdésben meghatározott kötelezettségét a  regisztráló szervezet tudomásszerzését követő 8 napon belül megküldött figyelmeztetése ellenére 8 napon belül sem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. (6) Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell a Szolgtv. 28. § a) és b) pontjában foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt. (7) A Hivatal az energetikai auditáló szervezet számára megtiltja az energetikai auditálási tevékenység folytatását a) ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt, b) ha valamely e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy c) az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott esetben. 34. § (1) A  névjegyzékbe vételt követően az  energetikai auditor és az  energetikai auditáló szervezet köteles éves nyilvántartási díjat fizetni a regisztráló szervezet útján. (2) A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. (3) A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel négyötöde a regisztráló szervezet, egyötöde a Hivatal bevételét képezi. A  regisztráló szervezet köteles a  hozzá befolyt regisztrációs díj és nyilvántartási díj egyötödét félévente, a tárgyfélévet követő második hónap végéig a Hivatalnak megfizetni. (4) A  nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a  regisztráló szervezet határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szab ki. (5) Az e törvény szerint kiszabott bírság a Hivatal bevételét képezi. 22. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás 35. § (1) Az  EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles valamely regisztráló szervezet útján a  Hivatalnak bejelenteni. (2) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja az energetikai auditálási tevékenységet, ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben az energetikai auditorokra előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. (3) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditáló szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet az  energetikai auditorok névjegyzékében szereplő vagy Magyarország területén energetikai auditálásra a (2) bekezdés szerint jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja. (4) A  határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai auditálási tevékenységet végző személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai auditálási tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat. (5) A  Hivatal a  határon átnyúló szolgáltatás nyújtását bejelentő személyekről és szervezetekről névjegyzéket vezet a  32.  § (1)  bekezdése, valamint a  33.  § (1)  bekezdése szerinti adattartalommal, amelynek a  következő adatait az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi: a) az energetikai auditor aa) családi neve és utóneve, ab) elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az  energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat), ac) nyelvismerete (nyelv, nyelvtudás foka), ad) bejelentésének időpontja, b) az energetikai auditáló szervezet ba) elnevezése, bb) székhelye, bc) cégjegyzékszáma vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási száma, bd) vezető tisztségviselőjének neve, be) elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat), bf ) energetikai auditálást végző természetes személy tagjának vagy alkalmazottjának neve, bg) bejelentésének időpontja és ha az 5 évnél rövidebb időre szól, lejártának időpontja. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti névjegyzékből történő törlésre az  energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet névjegyzékből történő törlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a névjegyzékből akkor is törölni kell a bejelentőt, ha a határozott időre szóló bejelentés lejárt. 23. Harmadik ország energetikai auditálást végző szolgáltatói 36. § Harmadik országbeli, energetikai auditálást végző szolgáltató számára energetikai auditálás folytatására való jogosultság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján állapítható meg. 24. A regisztráló szervezet 37. § (1) Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket regisztráló szervezet e törvényben meghatározott feladatait a  Hivatal regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a  továbbiakban e  § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély 5 évre szól. (2) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek regisztrálását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet. (3) Az  engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a  kérelmező szervezet által a  Hivatallal történő kapcsolattartásra kijelölt személy családi és utónevét, valamint elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme) is. (4) A Hivatal a regisztráló szervezet engedélyét visszavonja, ha a regisztráló szervezet a) nem felel meg e  törvényben, valamint végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, b) e törvény szerinti kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti vagy c) bejelenti regisztráló szervezeti tevékenysége megszüntetését. (5) Az engedély hatályát veszti: a) az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével, b) a regisztráló szervezet megszűnése esetén, c) visszavonással. (6) A  regisztráló szervezet az  engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek való megfelelősége tekintetében bekövetkezett változást köteles a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenteni. (7) Ha az  engedély hatályát veszti, a  regisztráló szervezet köteles saját költségén a  regisztrálási tevékenységével kapcsolatos iratoknak a  Hivatal vagy a  Hivatal által megjelölt regisztráló szervezet részére történő átadásáról gondoskodni. 38. § (1) A Hivatal a regisztráló szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a regisztráló szervezet a) elnevezését, b) székhelyét, c) levelezési címét, valamint a regisztráló szervezet által megjelölt egyéb elérhetőségi adatait, d) engedélye kiadásának, visszavonásának, hatályvesztésének időpontját, e) részére engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként az  „energetikai auditorok regisztrációja” megjelölést. (2) A nyilvántartás – az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A  nyilvántartás adatai nyilvánosak, amelyeket a  Hivatal közzétesz az  energiahatékonysági tájékoztató honlapon. (3) A Hivatal törli a regisztráló szervezetet a nyilvántartásból, ha az engedélye hatályát veszti. 39. § (1) Az  energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát a  regisztráló szervezet köteles megszervezni és lebonyolítani. A regisztráló szervezet a szakmai vizsgát jelentkező esetén legalább negyedévente köteles megszervezni és a vizsga teljesítéséről igazolást kiállítani. (2) A  regisztráló szervezet az  energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot köteles kidolgozni, amelynek elfogadása és módosítása a  Hivatal engedélyéhez kötött. A  Hivatal felügyeli a szakmai vizsga lebonyolítását. (3) A  szakmai vizsgát megelőzően a  vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A  regisztráló szervezet köteles a  szakmai vizsgára felkészítő tanfolyamot szervezni és a  tanfolyamot meghirdetni, valamint jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal lefolytatni. (4) A  felkészítő tanfolyam tananyagáról és a  részletes oktatási módszertanról a  regisztráló szervezet köteles szabályzatot kidolgozni, amelynek elfogadása és módosítása a  Hivatal engedélyéhez kötött. A  Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam lebonyolítását. (5) A  regisztráló szervezet évente köteles – e  törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal – jelentést készíteni tevékenységéről a Hivatal számára. 25. A névjegyzék vezetésének és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának, az adatok kezelésének közös szabályai 40. § (1) A  Hivatal az  energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek bejelentéseinek intézése, névjegyzékének vezetése, a regisztráló szervezetek nyilvántartásának vezetése, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési feladatainak ellátása céljából kezeli a) az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő adatokat, valamint a bejelentéseikben szereplő adatokat, b) az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatásból származó adatokat, c) az energetikai auditálás ellenőrzése során beszerzett adatokat, d) a regisztráló szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat, valamint a regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása és visszavonása során tudomására jutott adatokat, e) a regisztráló szervezetek jelentésében szereplő adatokat. (2) A  Hivatal a  névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a  megtagadás jogerőre emelkedéséig, valamint a névjegyzékből és a regisztráló szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés szerinti adatok megőrzéséről. A Hivatal köteles az adatokat a határidő lejártát követő 15 napon belül visszavonhatatlanul törölni. 41. § (1) A  regisztráló szervezet az  energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek bejelentéseinek intézésével, valamint az energetikai auditori szakmai vizsgák megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli a) az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek bejelentéseiben szereplő adatokat, b) az energetikai auditori szakmai vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat. (2) A  regisztráló szervezet a  szakmai vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti, valamint a  névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt. (3) A  regisztráló szervezet a  névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a  megtagadás jogerőre emelkedését, valamint ha a  hiányos bejelentés Hivatalnak történő továbbítását a  bejelentő nem kéri, a  bejelentés hiányairól szóló tájékoztatásban foglalt határidő leteltét követő 15 napon belül köteles gondoskodni az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti adatok visszavonhatatlan törléséről. 42. § Az adatkezelők által kezelt személyes adatokat az adatkezelő és az adatfeldolgozó korlátozás nélkül, egyéb szervek és személyek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg. 43. § (1) A  névjegyzéket és a  regisztráló szervezetek nyilvántartását elektronikus úton kell vezetni, az  azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. (2) A névjegyzéknek és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. Felhatalmazó rendelkezések 44. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a  nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentés kötelező tartalmi elemeit, b) a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemeit, c) a  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a  hatékony távfűtés és hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit, d) a  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a  hatékony távfűtés és a  hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit, e) a  felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekből a  tényleges felújításra kijelölt mennyiség meghatározásának részletes szabályait, a  felújítási kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó szabályokat, a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartása közzétételének szabályait, valamint a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartását vezető miniszter kijelölését, f ) a  közintézmények által az  energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit, g) a végfelhasználási energiamegtakarítás alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, a  végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat, a  szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a  szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerét, a  szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit, az  Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az  egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését, h) a 7. § f ) pontja szerinti költség-haszon elemzésre kötelezettek körét, a költség-haszon elemzéssel érintettek jogait és kötelezettségeit, a  költség-haszon elemzés jóváhagyásának és a  költség-haszon elemzéssel kapcsolatos mentesség részletes szabályait, valamint a költség-haszon elemzés módszertanának kialakítása érdekében a Hivatal részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait, i) az  energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az  energetikai auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait, j) az  energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a  kötelező energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, k) az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek energetikai auditálási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésének, valamint névjegyzékbe vételének részletes szabályait, l) a regisztráló szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési követelményeket, az engedély kiadásának és visszavonásának általános eljárási szabályait, a regisztráló szervezetek tevékenységének végzésére vonatkozó szabályokat, m) Magyarországnak az Európai Bizottság felé teljesítendő energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, n) az  energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket, o) a  7.  § f )  pontja szerinti költség-haszon elemzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a kiszabható bírság mértékét rendeletben állapítsa meg. 45. § Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter arra, hogy a) az energiahatékonysággal kapcsolatos, az energiafogyasztók és a piaci szereplők tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat, b) az  energiahatékonyság növelésével kapcsolatos energiahatékonysági tájékoztató honlap tartalmával és üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat, c) a regisztráló szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját, d) az energetikai auditból származó, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adatok körét és az adatszolgáltatás módját rendeletben állapítsa meg. 46. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy a) a  7.  § f )  pontja szerinti költség-haszon elemzés módszertanát és a  költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit, b) a  nem kötelező energetikai audit ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, c) az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. 27. Hatályba léptető rendelkezések 47. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (2) A 21. § (1) és (2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba. 28. Átmeneti rendelkezések 48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a  nagyvállalat 2012. december 4-e és 2015.  december 5-e között az  e  törvény, valamint a  végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, az  energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek – ide nem értve a  regisztráló szervezetek által szervezett energetikai auditori szakmai vizsga letételét – megfelelő, de az energetikai auditorok névjegyzékében nem szereplő személlyel végeztetett el energetikai auditálást. (3) A  Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a  kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása …