162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valami

162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról. A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (8) és (9) bekezdése, a 6. § (5)–(7) bekezdése, valamint a 24. § (4) bekezdése tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (3) bekezdése és a 14. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont me) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a IV. és V. Fejezet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 49.  § tekintetében az  egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28.  § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az 50.  § tekintetében az  egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28.  § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben (a továbbiakban: szakképzés) részt vevő jelöltekre, b) a fiatal szakorvosok támogatásában e rendelet alapján részesülő szakorvosokra és szakgyógyszerészekre, c) az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban: egyetem), d) a  jelöltek szakképzésében részt vevő, a  szakképzésre akkreditált elsődleges képzőhelynek, külső képzőhelynek vagy a  költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltet foglalkoztató munkáltatónak minősülő egészségügyi szolgáltatókra és e) az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központra (a továbbiakban: ENKK) terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. akkreditáció: az  ENKK által lefolytatott minősítési eljárás, amelynek során az  egészségügyi szolgáltató jogosultságot szerez szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész, szakpszichológus jelöltek képzésére egy meghatározott szakképesítés vonatkozásában, és amely adott intézményre, illetve a  képzési program egészére, vagy a  képzési program egyes – miniszteri rendeletben meghatározott – képzési elemeire vonatkozik, 2. elsődleges képzőhely: a  támogatott szakképzésben az  ENKK által a  szakképzés lefolytatására munkavégzési helyként elsődlegesen kijelölt egészségügyi szolgáltató, ideértve az egyetemeket is, 3. jelölt: a rezidens, valamint a költségtérítéses szakképzésben részt vevő személy, 4. külső képzőhely: az elsődleges képzőhelytől vagy költségtérítéses képzés esetén a munkáltatótól eltérő azon egészségügyi szolgáltató, amely a  képzés azon elemére akkreditált, amelyre az  elsődleges képzőhely vagy a munkáltató akkreditációja nem terjed ki, és ahol a jelölt ezen képzési elemek tekintetében az egyetem által elkészített képzési tervének megfelelően a gyakorlatát tölti, 5. munkáltató: az ENKK, valamint a költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltet a képzés teljes időtartama alatt foglalkoztató, a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató, 6. szakképesítés: a szakképzés során megszerezhető végzettség, 7. szakképzési grémium: az  egyetemeken működő, vagy egyes – miniszteri rendeletben meghatározott – szakterületeken országosan létrehozott, az  adott szakma vagy szakterület tekintetében kiemelkedő szakmai ismeretekkel bíró szakemberek testülete, amely a szakképzési grémium feladatkörébe tartozó szakterületeken a szakorvos képzés tartalmával, a képzés szervezésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokat lát el, 8. támogatott szakképzés: a  rezidens képzésével és foglalkoztatásával összefüggő költségeket központi költségvetési forrásból biztosító szakképzés. 3. A szakképzés általános szabályai 3. § (1) A  szakképzésben jelöltként hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, az  adott szakképesítés megszerzéséhez megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkező, a  szakképzésre az  egyetemmel szakképzési megállapodást létesített személy vehet részt. (2) A szakképesítés megszerzése támogatott szakképzés vagy költségtérítéses szakképzés keretében történik. (3) A  támogatott szakképzés megszervezésére központi rendszerben kerül sor. Az  ENKK a  támogatott szakképzés szervezésével kapcsolatos feladatát az egyetemekkel együttműködve látja el. (4) Támogatott szakképzésben az  első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és szakpszichológus képzésben részt vevők az e rendelet alapján meghatározott keretszámok erejéig vehetnek részt. (5) A  támogatott szakképzésben a  rezidensek – a  6.  § (2)  bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett – az  egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben előírt időtartamnak megfelelő ideig vehetnek részt. (6) A szakképzés képzési programjának teljesítése során a jelölt munkáját közvetlenül a tutor felügyeli, aki folyamatos szakmai segítséget nyújt a jelöltnek az egészségügyi tevékenység végzésében. (7) Tutor a  jelölt szakképzése alatt teljesítendő egyes képzési elemeknek megfelelő szakvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a) támogatott képzés esetén az  elsődleges vagy a  külső képzőhely (a  továbbiakban együtt: képzőhely) által foglalkoztatott, az ENKK által vezetett tutori névjegyzékben szereplő vagy b) költségtérítéses képzés esetén a  munkáltató vagy külső képzőhely által foglalkoztatott és a  képzőhely vezetője által kijelölt személy lehet. 4. § (1) A  szakképzés megkezdésekor a  jelölt a  szakképzés idejére az  általa választott egy egyetemmel szakképzési megállapodást létesít. A  szakképzés kezdő időpontja a  szakképzési jogviszony létrejöttének napja. A  szakképzési megállapodás melléklete a jelölt képzési terve. (2) Az  egyetem a  szakképzési jogviszony létesítésének a  jelölt által történő kezdeményezésétől számított 30 napon belül meghatározza a jelölt képzési tervét. A rezidens képzési terve képzési elemenként tartalmazza a képzés során elsajátítandó szakmai ismeretekhez szükséges ügyeleti tevékenység mértékének meghatározását. (3) A szakképzési jogviszony keretében a jelölt a) a szakképzésért felelős egyetemmel folyamatosan kapcsolatot tart, b) részt vesz az  elméleti program végrehajtására biztosított képzésben és az  egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján kötelező tanfolyamokon és c) bemutatja az  egyetem által meghatározott, a  szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését igazoló dokumentumait. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok benyújtásának határidejét és módját az egyetem határozza meg és a honlapján hozzáférhetővé teszi. 5. § (1) A szakképzés teljesítése érdekében a) a támogatott szakképzés keretében a rezidens az ENKK-val közalkalmazotti jogviszonyt, b) a költségtérítéses szakképzés keretében a jelölt a munkáltatóval – az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 17. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Eütev. 7. § (2) bekezdés a) vagy c)–i) pontja szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít. (2) A  4.  § (1)  bekezdése szerinti szakképzési megállapodás nem feltétele az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti közalkalmazotti jogviszony létesítésének. A  közalkalmazotti jogviszony létesítésétől a  szakképzési megállapodás megkötéséig eltelt idő a rezidens képzésébe beszámít. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony keretében a munkáltató vállalja a) a jelölt foglalkoztatását a szakképzés teljes időtartama alatt, b) a  képzési idő alatt a  munkavégzés helyének szakképzés céljára történő, ideiglenes, a  szakképzés teljesítéséhez szükséges megváltoztatása engedélyezését és c) a szakképzés tekintetében az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján előírt beavatkozások, műtétek és vizsgálatok teljesítésének biztosítását a  nála teljesítendő képzési elemek tekintetében. (4) A  támogatott szakképzés keretében az  ENKK megállapodást köt a  rezidens részére megjelölt elsődleges képzőhellyel, amely alapján az elsődleges képzőhely vállalja a) a  rezidens szakképzése teljesítésének igazolását a  9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen folyamatosan, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig, b) a  háziorvostan szakképzésben részt vevő, a  17.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti keretszám terhére felvett és a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt ösztöndíjban részesülő rezidens kivételével a  rezidensnek a  támogatott szakképzés 3.  § (5)  bekezdése szerinti idejének leteltét követő időponttól történő, a  szolgáltatónak a  rezidens elsődleges képzőhelyeként kijelölésének időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását, c) a szakképzés tekintetében az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján előírt beavatkozások, műtétek és vizsgálatok teljesítésének biztosítását a  nála teljesítendő képzési elemek tekintetében és d) a rezidens illetményének, valamint a 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti juttatások meghatározásához szükséges adatszolgáltatás teljesítését, valamint az  illetménynek a  rezidens részére történő kifizetésében való közreműködést. (5) A háziorvostan szakképzésben részt vevők elsődleges képzőhelyeként az ENKK valamely egyetemet jelöli ki. (6) Az elsődleges képzőhely mentesül a (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség teljesítése alól, ha a) a  rezidens nem kíván a  támogatott szakképzés befejezését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy annak megszüntetésére a rezidens kezdeményezésére kerül sor, illetve b) a  rezidens olyan magatartást tanúsít, amely alapján a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Kjt.) alapján a  jogviszony azonnali hatállyal vagy rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésének van helye. (7) Ha a  3.  § (5)  bekezdésében meghatározott támogatott szakképzési idő eltelt, azonban a  rezidens a  szakképzését nem fejezte be vagy a szakképesítést lezáró szakvizsgát nem teljesítette, az egészségügyi szolgáltató (4) bekezdés b) pontja szerinti vállalásának kezdő időpontja a támogatott szakképzési idő lejártát követő nap. (8) A  (4)  bekezdés szerinti megállapodás – az  Eütev. 11/B.  § (2)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel – tartalmazza a rezidens feletti munkáltatói jogoknak az ENKK és az elsődleges képzőhely közötti megosztását. (9) Az egészségügyi szolgáltatónál fennálló kollektív szerződés hatálya azon rezidensekre is kiterjed, akiknek elsődleges képzőhelyeként az adott egészségügyi szolgáltató kijelölésére került sor. (10) Az  egészségügyi szolgáltató által a  fennálló kollektív szerződésből fakadóan vagy a  rezidenssel történő egyéb megállapodás alapján meghatározott juttatásokat az  egészségügyi szolgáltató a  rezidens részére saját költségvetéséből biztosítja. 6. § (1) A szakvizsgára bocsátáshoz a jelöltnek teljesítenie kell az adott szakképzés miniszteri rendeletben előírt programját, ideértve a  képzés során teljesítendő tanfolyamokat, valamint az  adott szakképzés tekintetében meghatározott beavatkozásokat, műtéteket és vizsgálatokat. (2) A szakorvos képzés miniszteri rendeletben meghatározott képzési elemeinek teljesítése akkor fogadható el, ha a) a jelölt azt akkreditált képzőhelyen teljesítette és b) a képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama ba) 1–4 hónap időtartamú képzési elemnél az adott képzési elem egyötöd részét, bb) 5–12 hónap időtartamú képzési elemnél az egy hónapot, bc) 12 hónap időtartamot meghaladó képzési elemnél arányosan az éves rendes szabadság mértékét nem haladja meg. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltak alkalmazása érdekében az  egyetem kérésére a  rezidens szabadságának, illetve betegszabadságának időtartamára vonatkozó információkat az ENKK az egyetem rendelkezésére bocsátja. (4) Ha a  képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama a  (2)  bekezdés b) pontja szerinti időtartamot meghaladja, az adott képzési elem a szabadság vagy betegszabadság időtartamának megfelelő azon szakterület szerinti gyakorlati idő igazolásával elismerhető el, amelynek elismerésére a  szabadság vagy betegszabadság miatt nem került sor. (5) A  szakképzés ideje alatt az  Eütev. 11/B.  § (6)  bekezdése alapján ügyeleti feladatellátást a  rezidens a  képzőhellyel kötött szabadfoglalkozású jogviszony keretében, kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezhet. (6) A  szabadfoglalkozású jogviszony alapján végzett egészségügyi tevékenység az  Eütev. 12/G.  § (1)  bekezdésében foglaltak alkalmazásával végezhető azzal, hogy az  ügyeleti tevékenységet követő pihenőnap a  szakképzés teljesítésébe beleszámít. (7) Az Eütev. 11/B. § (7) bekezdésének alkalmazásában munkaidőkeretként – az ügyeleti feladatellátás helyétől függően – a képzőhely által meghatározott munkaidőkeretet kell figyelembe venni. 4. Külső képzőhelyen töltött gyakorlat 7. § (1) A  jelölt a  szakképzés képzési idejének egy részét a  külső képzőhelyen vagy a  munkáltatótól eltérő egészségügyi szolgáltatónál akkor töltheti, ha az  elsődleges képzőhely az  adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs akkreditálva. (2) A  külső képzőhelyen vagy a  munkáltatótól eltérő egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés időtartama az Eütev. 15/A. §-a szerinti időtartamot nem haladhatja meg. (3) Támogatott képzésben az  Eütev. 11/B.  § (6)  bekezdése alapján az  elsődleges képzőhellyel ügyeleti feladatellátás céljából létesített szabadfoglalkozású jogviszony keretében a  külső képzőhelyen teljesített gyakorlat ideje alatt havonta legfeljebb három alkalommal teljesíthető ügyeleti ellátás. Az elsődleges képzőhelyen teljesítendő ügyeleti feladatellátás időpontjáról és időtartamáról az  elsődleges képzőhely legkésőbb annak esedékességét 30 nappal megelőzően tájékoztatja a külső képzőhelyet. 5. A szakképzés teljesítésének megszakítása 8. § (1) A szakképzés teljesítése a) a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, állami vagy külföldi ösztöndíjjal támogatott tudományos munka, b) a szülési szabadság, c) a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság, d) baleset, tartós betegség miatt 30 napot meghaladó keresőképtelenség, e) 10 éven aluli beteg gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, vagy f ) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése teljes időtartamára megszakítható. (2) A  szakképzés ideje az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl csak méltányolható, a  jelölt egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkező okból, előzetesen meghatározott időtartamra szakítható meg, ha valószínűsíthető, hogy az ok megszűnése esetén a jelölt a szakképzését teljesíti. A méltányolható ok elfogadásáról támogatott szakképzés esetén az ENKK elnöke, költségtérítéses szakképzés esetén az egyetem dönt. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ENKK a közalkalmazotti jogviszonyt megszünteti. 6. Az ENKK feladata a szakképzéssel összefüggésben 9. § (1) A szakorvos képzéssel összefüggésben az ENKK a) működteti az  egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a  továbbiakban: Eütv.) 116/A.  § (4)  bekezdése szerinti nyilvántartást, b) ellátja a  szakképzéshez kapcsolódó támogatások és juttatások biztosításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, c) ellátja a szakképzéshez kapcsolódó támogatások és juttatások költségvetési forrásának kezelését, d) ellenőrzi a szakképzés teljesítésének menetét, e) ellenőrzi a szakképzéssel összefüggő támogatások és juttatások felhasználását, f ) gondoskodik a 18. § (2) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti pályázatok lebonyolításáról, g) végzi az intézményi akkreditációt, h) vezeti a tutori névjegyzéket, i) az Eütev.-ben, valamint e  rendeletben foglaltaknak megfelelően gyakorolja a  munkáltatói jogokat a támogatott szakképzésben részt vevő rezidensek tekintetében. (2) Az ENKK az (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti feladatokat az egyetemekkel együttműködésben látja el. 7. Az egyetem feladata a szakképzéssel összefüggésben 10. § A jelöltek képzését – szakképzési megállapodás alapján – az egyetem irányítja és felügyeli, ennek keretében a) az országos szakképzési grémiumok kivételével valamennyi szakképesítés tekintetében meghatározza a szakképzési grémiumokat és működteti azokat, b) meghatározza a  jelölt képzési tervét – ennek keretében dönt a  miniszteri rendelet alapján biztosítható mentességek, beszámítható képzési elemek tekintetében –, szükség esetén gondoskodik a  képzési terv módosításáról, c) folyamatosan kapcsolatot tart az  ENKK-val és a  képzőhelyekkel, valamint a  munkáltatókkal, és ezen intézményekkel együttesen felelős a  szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért, gondoskodik a külső képzőhelyen vagy a munkáltatótól eltérő helyen töltendő gyakorlat megszervezéséről, d) a szakképzés befejeztével igazolja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését, e) a társegyetemekkel együttműködve lefolytatja a rendszerbevételi eljárást, f ) a 9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti nyilvántartásban folyamatosan igazolja a  rezidensek szakképzésének teljesítését, g) az intézményi akkreditáció folyamatában előkészítési, véleményezési, javaslattételi feladatokat lát el, h) együttműködik a társegyetemekkel, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal a képzési programok és képzési követelmények összehangolásában, i) közreműködik a képzőhelyek szakképzési tevékenységének felügyeletében és j) véleményezi az ENKK által vezetett tutori névjegyzéket. 8. A szakképzés minőségbiztosítása 11. § (1) A szakorvos képzés minőségének, valamint a tutorok tevékenységének monitorozására alkalmas minőségbiztosítási rendszer kialakítását és működtetését az  egészségügyért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által – pályázati eljárás keretében – ötévente kiválasztott szervezet vagy intézmény végzi. A  minőségbiztosítási rendszer kialakításának és működtetésének költségéhez a  miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) a pályázati felhívásban meghatározott mértékben hozzájárul. (2) Az  (1) bekezdés szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény az  (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszer alapján évente értékeli a szakképzést és beszámolót készít annak színvonaláról. A beszámolót az (1) bekezdés szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan minden év március 31-ig készíti el és küldi meg az ENKK részére. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti beszámolót az  (1)  bekezdés szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény nem, vagy késedelmesen teljesíti, annak pótlásáig a 14. § (1) bekezdése alapján a részére járó támogatásra nem jogosult. II. FEJEZET A TÁMOGATOTT SZAKKÉPZÉS 9. A szakképzésben nyújtható támogatás-típusok és juttatások 12. § (1) A támogatott szakképzésben a következő képzési támogatások és juttatások biztosítására kerül sor: a) dologi jellegű támogatások és juttatások: aa) a képzésszervezési dologi költségek fedezetét biztosító támogatás és ab) a képzés dologi költségeinek biztosítását segítő juttatás; b) bér jellegű támogatások és juttatások: ba) a szakképzési grémium díjazása és bb) a tutori díj. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja és b)  pont ba)  alpontja szerinti támogatások fedezetéül a  minisztériumnak az  egészségügyi szakképzési rendszer működésének fedezetéül szolgáló előirányzata, az  (1)  bekezdés a)  pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti juttatások fedezetéül az ENKK költségvetési előirányzata szolgál. (3) A támogatások és juttatások folyósítására a 3. § (5) bekezdésében meghatározott ideig kerül sor. (4) Az  (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja szerinti támogatás folyósítása az  egyetem és a  11.  § (1)  bekezdése szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény részére történik a  14.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint. Az  (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontja szerinti juttatás folyósítása – az  5.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti jogviszony alapján – a rezidens, az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatás folyósítása az egyetem, az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti juttatás folyósítása a tutor részére történik. (5) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti támogatás és juttatás kifizetésére a  számított munkáltatói járulékot és szociális hozzájárulási adót is magába foglalva kerül sor. Az  (1)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja szerinti juttatás biztosítása a  tutor részére a  képzőhelynek minősülő egészségügyi szolgáltató foglalkoztatójával fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján történik. (6) A szakképzés 8. § (1) bekezdése szerinti megszakításának időtartama alatt az  (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti támogatás és juttatás folyósítása szünetel. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatások és juttatások folyósításának feltétele, hogy a  rezidens szakképzésének teljesítéséről az elsődleges képzőhely és az egyetem minden hónap 10. napjáig a megelőző hónap vonatkozásában teljesítse az ENKK részére az Eütv. 116/A. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét. (8) Az egyetem (7) bekezdés szerinti tájékoztatása érdekében a rezidens szakmai gyakorlatát igazoló, az egyetem által az elsődleges képzőhely rendelkezésére bocsátott nyomtatványt a képzőhely minden hónap 5. napjáig elektronikus úton megküldi az egyetem részére. 13. § (1) A támogatott szakképzésben a tutort az ENKK által – az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adattartalommal – vezetett tutori névjegyzékből a képzőhely jelöli ki és erről az ENKK-t tájékoztatja. (2) Egy tutor egyidejűleg legfeljebb három jelölt szakképzését felügyelheti. (3) A  tutori díj összege rezidensenként havonta 50 000 forint a  támogatott szakképzés teljes időtartama alatt, amely díjazást a képzőhely biztosít az 5. § (4) bekezdése, valamint külső képzőhely esetén az ENKK és a külső képzőhely között kötött külön megállapodás alapján a tutor részére. (4) A  képzőhely az  adott szakképesítés vonatkozásában tutorként kijelölhető személyekről, illetve a  tutorok Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változásokról folyamatosan tájékoztatja az ENKK-t. (5) Az egyetemek a tutori névjegyzék adattartalmát az ENKK felkérése alapján folyamatosan felülvizsgálják. (6) A  tutori tevékenység minősítését – a  11.  § (1)  bekezdése szerint létrehozott minőségbiztosítási rendszer keretein belül – miniszteri rendeletben meghatározott módon a rezidensek végzik. Ha a minősítés során a tutor a miniszteri rendeletben meghatározott eredményt nem éri el, az  ENKK a  tutort a  tutori névjegyzékből törli és erről a  tutor munkáltatóját tájékoztatja. (7) Ha a tutorral szemben az illetékes szakmai kamara etikai vétség elkövetését jogerősen megállapítja, az ENKK a tutort a tutori névjegyzékből törli. Az etikai vétség elkövetésének megállapításáról az illetékes szakmai kamara a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül tájékoztatja az ENKK-t. (8) A (6) vagy a (7) bekezdés szerinti okból történő törlés esetén a tutor a törléstől számított két évig nem vehető fel újra a tutori névjegyzékbe. Nem vehető fel a tutori névjegyzékbe az, akit a tutori névjegyzékből a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti okból három alkalommal töröltek. 14. § (1) A  képzésszervezés dologi költségeinek fedezetére biztosított támogatás összege havonta rezidensenként 20 000 forint, melynek 97%-a az  egyetemek, 3%-a a  11.  § (1)  bekezdése szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény részére kerül folyósításra. (2) Az  egyetem az  (1)  bekezdés szerinti támogatás terhére köteles biztosítani a  rezidens részére a  képzés során kötelező tanfolyamokat – ideértve a  törzsképzési tanfolyamokat –, valamint a  szakképzés szervezésével és adminisztrációjával kapcsolatosan keletkező egyéb költségeit. (3) Az  egyetem a  rezidenstől vagy elsődleges képzőhelyétől a  képzés biztosítása érdekében képzési díjat vagy a képzéshez kapcsolódó tanfolyamért részvételi díjat nem kérhet. 15. § (1) A  szakképzési grémium az  illetékességi körébe tartozó szakképesítések tekintetében közreműködik a  10.  § b)–e), valamint h) és i) pontja szerinti feladatok ellátásában. (2) A szakképzési grémium részére az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében havonta biztosított támogatás összegét – a  szakképzési grémium tagjainak az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legkisebb számától függően – a  költségvetési keretek figyelembevételével az adott évre vonatkozóan a miniszter minden év január 31-éig határozza meg. 16. § (1) A  támogatott szakképzésben történő részvétel során a  rezidens a  szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek fedezése céljából, az  adott évre vonatkozóan a  költségvetési törvényben meghatározott mértékű juttatásra jogosult, amelyet legfeljebb az  egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben a szakképesítésére vonatkozóan meghatározott időtartamra vehet igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás igénybevételének feltétele a szakképzés követelményeinek megfelelő, az egyetem által igazolt 12 hónap időtartamú képzési idő letöltése. 10. A keretszámok és hiányszakmák 17. § (1) A miniszter meghatározza és az ENKK a honlapján minden év október 31-éig közzéteszi a tárgyévet követő év január 1-jétől december 31-éig betölthető, (2) bekezdés szerinti keretszámokat. (2) A támogatott szakképzés keretében a következő keretszámok meghatározására kerül sor: a) a szakképzési és szakmai jellemzők alapján kiemelt szakorvosi szakmák országos keretszáma, b) az a) pontba nem tartozó szakorvosi szakképesítések keretszámai fővárosi és megyénkénti bontásban, c) a kórházi-klinikai szakgyógyszerészi szakképzés országos keretszáma, d) a háziorvostan szakképzés keretszáma egyetemenként, e) a házi gyermekorvosi ellátás biztosítása érdekében betölthető országos keretszám és f ) az egyetemi oktatói utánpótlást szolgáló, az  egyetemek által betölthető szakfogorvosi, – a  kórházi-klinikai szakgyógyszerész kivételével – szakgyógyszerészi és szakpszichológusi keretszámok. (3) A keretszámok meghatározására a) a humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak, b) a megyei és a fővárosi lakosságszámnak, valamint az arra jutó orvosok számának, c) az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának, d) az intézményi orvos ellátottságnak, e) az egészségügyi dolgozók demográfiai adatainak, valamint az azokból levonható következtetéseknek és f ) egyes állami kötelezettségvállalásból fakadó feladatok teljesítésének a figyelembevételével kerül sor. (4) A  szakorvosi képzés tekintetében az  (1)  bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg, az  ott meghatározott időtartamra vonatkozóan a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszámok vonatkozásában meghatározza és az  ENKK a  honlapján közzéteszi fővárosi és megyénkénti bontásban a  hiányszakmák körét. A  miniszter a  (2)  bekezdés a)  pontja, valamint d) és e)  pontja szerinti keretszámok tekintetében is meghatározza, hogy az  ott megjelölt szakmák mely megyében minősülnek hiányszakmának. 11. A pályázati rendszer 18. § (1) A  17.  § (2)  bekezdés a)–c) és e)  pontja szerinti keretszámok betöltésére az  ENKK elnöke évente két alkalommal az egészségügyi szolgáltatók részére pályázatot hirdet. (2) A  tárgyévet követő évre vonatkozó, a  17.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti keretszámok 85%-ára az  ENKK elnöke minden év november 15-éig teszi közzé a pályázati felhívását. (3) A pályázati felhívás tartalmazza a) a jelentkezés feltételeit, b) a pályázat benyújtásának határidejét, c) az értékelési szempontokat és d) pályázatonként azon szakmai szervezeteket, amelyek delegáltjai az értékelést végzik. (4) A  pályázó egészségügyi szolgáltató a  pályázati felhívásban meghatározott módon megjelöli, hogy hány rezidens tekintetében vállalja elsődleges képzőhelyként a  képzés lebonyolítását, valamint a  képzést követő továbbfoglalkoztatást. (5) A  pályázat elbírálása során az  ENKK elnöke meghatározza az  egyes pályázó egészségügyi szolgáltatók által betölthető keretszámokat, valamint ezen belül a  17.  § (3)  bekezdése szerinti adatok figyelembevételével a hiányszakmában betölthető keretszámokat. (6) A 17. § (2) bekezdés b), c), e) és f ) pontja szerint meghirdetett vagy odaítélt keretszámok terhére az egészségügyi szolgáltató a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján meghirdetett pályázat útján választja ki a rezidenst. (7) A  17.  § (2)  bekezdés b), c) és e)  pontja szerinti keretszámok terhére az  egészségügyi szolgáltató minden év szeptember 30-áig jelentheti be az  ENKK részére, hogy azt mely rezidenssel kívánja betölteni, egyidejűleg elektronikus úton megküldi az ENKK részére a) a rezidens foglalkoztatásához szükséges adatokat, valamint b) a rezidens szakképzésével összefüggésben az  általa foglalkoztatott tutoroknak az  Eütv. 114.  § (2)  bekezdés g) pontja szerinti adatait. (8) A 17. § (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti keretszámok betöltése a szakorvos képzésbe történő belépés szabályait meghatározó miniszteri rendelet szerinti rendszerbevételi eljárás keretében történik. (9) A 17. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti keretszámok betöltése minden év december 31-éig folyamatos, a keretszámok betöltésének szándékáról az  egyetem a  (7)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti adatok megküldésével egyidejűleg tájékoztatja az ENKK-t. 19. § (1) A  keretszám közzétételét követő év szeptember 15-éig pályázati úton elnyert, de be nem töltött keretszámokra, valamint a  18.  § (2)  bekezdése alapján meg nem hirdetett keretszámokra az  ENKK elnöke minden év szeptember 30-áig pályázatot hirdet oly módon, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszámokra a megyei és fővárosi megoszlás figyelembe vétele nélkül valamennyi egészségügyi szolgáltató pályázhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat során odaítélt keretszámok betöltésének szándékáról az egészségügyi szolgáltató a  18.  § (7)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti adatok megküldésével legkésőbb az  adott év december 31-éig tájékoztatja az ENKK-t. (3) Az ENKK – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – közalkalmazotti jogviszonyt létesít a) a pályázó egészségügyi szolgáltató által a (2) bekezdés vagy a 18. § (7) bekezdése alapján bejelentett, b) a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretszám esetén a rendszerbevételi eljáráson valamely szolgáltatónál történő képzésre felvételt nyert, c) a 17. § (2) bekezdés d) pontja szerinti keretszám esetén a rendszerbevételi eljáráson felvételt nyert és d) a 18. § (9) bekezdése szerinti esetben az egyetem által megjelölt rezidenssel, azzal, hogy elsődleges képzőhelyként az  a) és b)  pont szerinti esetben a  pályázó egészségügyi szolgáltatót, a c) és d) pont szerinti esetben az egyetemet jelöli ki. 12. Elsődleges képzőhely megváltoztatása és szakváltás a képzés ideje alatt 20. § (1) A  támogatott képzés keretében oly módon van lehetőség az  elsődleges képzőhely megváltoztatására, hogy az  elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató részére a  18.  § (1)  bekezdése vagy a  19.  § (1) bekezdése szerinti pályázatokon odaítélt keretszámokon felül további egy, a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszám jóváírására kerül sor, amelynek betöltésére e rendelet szerint kerülhet sor. Az az egészségügyi szolgáltató, amely a  rezidens elsődleges képzőhelyeként a  váltás következtében kijelölésre kerül, a  18.  § (1)  bekezdése vagy a  19.  § (1)  bekezdése alapján odaítélt keretszáma terhére kezdeményezheti az  ENKK-nál a  rezidens tekintetében elsődleges képzőhelyként történő kijelölését. (2) A  rezidens a  támogatott képzés során az  ENKK elnökének jóváhagyása esetén szakot válthat. Szakváltás esetén támogatott szakképzésben a  rezidens az  általa elsőként választott – vagy ha a  másodikként választott szakképesítésnek az  egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott ideje hosszabb, a  másodikként választott – szakképesítés miniszteri rendeletben meghatározott képzési idejéig vehet részt. 13. A támogatások, juttatások ellenőrzése, visszafizetése 21. § (1) Az  ENKK a  12.  § (1)  bekezdése szerinti támogatások és juttatások felhasználását ellenőrzi. Az  ENKK az  ellenőrzés keretében kiegészítő adatokat kérhet a képzőhelytől, az egyetemtől és a rezidenstől. (2) Ha az  ENKK az  ellenőrzése során megállapítja, hogy az  elsődleges képzőhely jogosulatlanul vett igénybe vagy használt fel foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatást vagy juttatást, az  a  következő esedékes juttatás összegéből levonásra kerül. (3) A  támogatások és juttatások elszámolásának utólagos – indokolt esetben helyszíni szemle útján történő – ellenőrzése céljából a  képzőhely köteles részletes – jogosult személyenkénti bontású – nyilvántartást vezetni a tutorok munkaköri és a szakképzéssel összefüggő béradatairól. (4) Ha az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzés során az  ENKK azt állapítja meg, hogy az  egyetem jogosulatlanul vett igénybe vagy használt fel képzéshez kapcsolódó támogatást – ideértve az (5) bekezdés szerinti esetet is –, az ENKK a  jogosulatlanul igénybe vett vagy felhasznált támogatást az  általa biztosított következő esedékes támogatási összegből levonja. (5) Az  egyetem a  részére az  adott rezidens után folyósított, a  12.  § (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja és b)  pont ba) alpontja szerinti támogatások megtérítésére köteles, ha olyan magatartást tanúsít, amely a rezidens szakképzése lezárásaként a szakvizsgára bocsáthatóságát ellehetetleníti, azt késlelteti vagy más módon korlátozza. 22. § Ha a támogatott szakképesítés megszerzését megelőzően a rezidens a) az általa választott szak vonatkozásában a miniszteri rendeletben meghatározott képzési idő leteltét követő három éven belül – ide nem értve a szakképzés megszakításának időtartamát – nem szerez szakvizsgát, b) a szakképzéshez kapcsolódó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát megszünteti, c) az egyetemmel megkötött szakképzési megállapodását felmondja és egyidejűleg más egyetemmel szakképzési megállapodást nem létesít, vagy d) teljesítéséről a  képzőhely és az  egyetem egyike sem ad tájékoztatást a  9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen egybefüggően legalább hat hónap időtartam tekintetében és a rezidens a szakképzés szüneteltetését nem jelezte az ENKK részére, a szakképzésére tekintettel folyósított, a  12.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontja szerinti juttatás visszafizetésére köteles. III. FEJEZET KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES SZAKKÉPZÉS 14. A költségtérítéses képzés általános szabályai 23. § Az egyetem minden év január 15-éig tájékoztatja az  ENKK-t arról, hogy a  megelőző évben hány fő kezdte meg költségtérítéses képzés keretében a szakképzést az egyetemmel létesített szakképzési megállapodás alapján. 15. A Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományában szakképzést teljesítők 24. § (1) A  Magyar Honvédség (a  továbbiakban: MH) hivatásos vagy szerződéses állományába tartozó, a  szakképzés során az  Eütev. 7.  § (2)  bekezdés g)  pontja szerinti jogviszonyban álló jelöltek a  szakképzést költségtérítéses képzés keretében teljesítik azzal, hogy a minisztérium a) a szakképzés teljesítéséhez a  12.  § (1)  bekezdés a)  pontja és b)  pont bb)  alpontja szerinti támogatásoknak megfelelő összegű és b) a jelölt szakképzés alatti foglalkoztatásához az Eütev. szerinti alapilletménynek megfelelő összegű támogatást biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerinti személyektől a képzésben történő részvételért az egyetem legfeljebb a 12. § (1) bekezdés a)  pont aa)  alpontja és b)  pont bb)  alpontja szerinti támogatások és juttatások együttes összegének megfelelő összegű szakképzési díjat szedhet. (3) Az (1) bekezdés szerinti jelöltek részére az MH köteles – a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – a 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti juttatás biztosítására. (4) A  szakképzés ideje alatt az  (1)  bekezdés szerinti jelöltnek a  foglalkoztatótól eltérő ügyeleti feladatellátására az Eütev. 11/B. § (5)–(7) bekezdésében, valamint a 6. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott, a rezidensnek a külső képzőhelyen történő ügyeleti feladatellátására vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. 16. A költségtérítéses szakképzés szakképzési díja 25. § (1) Az  egyetem a  szakvizsgával már rendelkező és költségtérítéses képzés keretében második, illetve további vagy ráépített szakképzésben részt vevő jelölttől havonta legfeljebb a  Kjt. szerinti közalkalmazotti J fizetési osztály 1.  fizetési fokozat garantált illetménye 15%-ának megfelelő mértékű szakképzési díjat szedhet. A  szakképzési díj a  (2)–(4)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével havonta egy alkalommal, legfeljebb egy hónapra vonatkozó összegben, utólag szedhető be. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési díj a) a szakképzéssel kapcsolatos adminisztratív költségeket és b) az egyetem által a jelölt képzési programja végrehajtásával összefüggésben nyújtott szolgáltatások költségét foglalja magába. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti adminisztratív költségek összege nem haladhatja meg havonta az  (1)  bekezdés szerinti összeg 10%-át. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg az adott hónapban a szakképzés teljesítéséhez az egyetem által ténylegesen nyújtott szolgáltatással arányosan határozható meg. (5) Az  e  fejezetben nem szabályozott esetekben a  költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltek képzési díját az egyetem állapítja meg és a honlapján közzéteszi. IV. FEJEZET A REZIDENS TÁMOGATÁSI PROGRAM ÖSZTÖNDÍJAI 17. A Rezidens Támogatási Program célja, időtartama 26. § (1) A  Kormány a  Rezidens Támogatási Program (a  továbbiakban: RTP) keretében a  támogatott szakképzésben részt vevő rezidensek – ideértve a  24.  § (1)  bekezdése szerinti jelölteket is – és szakgyógyszerész-jelöltek pályakezdésének elősegítése és szakmai megbecsültségének erősítése, valamint a jelöltek szakképzést követő hazai munkavállalásának elősegítése érdekében a) a közfinanszírozott vagy a  Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott egészségügyi ellátásban történő elhelyezkedését támogató általános ösztöndíjat, b) egyes, a  miniszter által meghatározott speciális szakterületeken a  szakképzést megkezdők részére kiemelt ösztöndíjat és c) az egészségügyi ellátás szempontjából hiányszakmának minősülő területen elhelyezkedő rezidensek részére hiányszakmás ösztöndíjat [az a)–c) pont szerinti ösztöndíj a továbbiakban együtt: ösztöndíj] alapít. (2) Az  ösztöndíj időtartama az  adott rezidensnek, valamint szakgyógyszerész-jelöltnek az  egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott szakképzési idejéből az  ösztöndíj odaítélésekor hátralévő időtartam. (3) Az  ösztöndíjak folyósításának feltétele, hogy a  9.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen a képzőhely, valamint az egyetem is havonta igazolja a jelölt teljesítését. (4) A  hiányszakmás ösztöndíjra a  szakképzését a  17.  § (4)  bekezdése szerinti hiányszakmában megkezdő jelölt jelentkezhet. 18. Az RTP működtetése 27. § Az ENKK az  RTP-vel kapcsolatos teljes körű koordinációs, kapcsolattartási, információs és pénzügyi-ügyviteli feladatokat lát el, ennek keretében különösen a) kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi az ösztöndíj pályázati felhívását, b) meghatározza a pályázat értékelési szempontjait és lefolytatja a pályázati eljárást, c) ellátja a  rezidensek és szakgyógyszerész-jelöltek szerződésének megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, d) ellátja az RTP-vel kapcsolatos pénzügyi-ügyviteli feladatokat, e) kapcsolatot tart az  egyetemekkel, valamint az  ösztöndíjas elsődleges képzőhelyeként kijelölt egészségügyi szolgáltatóval és f ) évente beszámolót készít a miniszter számára az RTP végrehajtásáról. 19. Jelentkezés és kiválasztás az RTP-be 28. § (1) Az  ENKK az  RTP-be való jelentkezésre kiírt pályázatot a  Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a honlapján teszi közzé. (2) A pályázati felhívás tartalmazza a) a jelentkezés feltételeit, b) a pályázat benyújtásának határidejét, c) az értékelési szempontokat és d) pályázatonként azon szakmai szervezeteket, amelyek delegáltjai az értékelést végzik. (3) Pályázat benyújtására az jogosult, aki a) a pályázat benyújtásának időpontjában hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert általános orvosi, illetve gyógyszerészi oklevéllel rendelkezik, b) az első szakképzését még nem kezdte meg vagy az  elsőként megszerzendő szakképesítésének képzéséből még legalább 1 év van hátra, c) vállalja, hogy a  szakképesítésének megszerzése után az  ösztöndíj folyósítása időtartamának megfelelő ideig hazai, társadalombiztosítás által vagy a  Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidőben, illetve a  (4)  bekezdés szerinti feltételekkel részmunkaidőben a támogatott szakképzésben megszerzett szakorvosi vagy szakgyógyszerészi tevékenységet és d) vállalja, hogy az általa biztosított egészségügyi ellátással összefüggésben semmilyen formában nem fogad el paraszolvenciát. (4) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott vállalási időszak annyival hosszabbodik meg, hogy megfeleljen a teljes munkaidejű foglalkoztatás időtartamának. (5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti vállalási időszak a) a 8. § (1) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott körülmény fennállásának az időtartamára vagy b) a vállalási időszakban összesen legfeljebb 12 hónap időtartamra szüneteltethető. (6) A  pályázatnak a  (2)  bekezdés alapján meghatározott szempontok szerinti értékelését követően a  rezidens és a szakgyógyszerész-jelölt RTP-be történő felvételéről az ENKK elnöke dönt. (7) Ha a  rezidens és a  szakgyógyszerész-jelölt a  (3)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti vállalását nem teljesíti, a  részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles. 20. Szakváltás az RTP-ben 29. § (1) Szakváltás esetén a) a kiemelt ösztöndíjra jogosult – ha valamely kiemelt ösztöndíjnak megfelelő szakmában folytatja a szakképzését és a kiemelt ösztöndíj pályázati felhívásában foglaltakat vállalja – a kiemelt ösztöndíjra, b) a hiányszakmás ösztöndíjra jogosult – ha a  szakváltást követően hiányszakmának minősülő szakmában folytatja a szakképzését – a hiányszakmás ösztöndíjra továbbra is jogosult a 20. § (2) bekezdésében meghatározott ideig. (2) Szakváltás esetén, ha a  kiemelt ösztöndíjra jogosult kiemelt ösztöndíjjal nem érintett szakmában folytatja a szakképzését és a) az általános ösztöndíj feltételeit vállalja, az  általános ösztöndíjra történő átvételére kerül sor, azzal, hogy a részére folyósított, az általános és a kiemelt ösztöndíj különbözetének visszafizetésére köteles, b) az általános ösztöndíj feltételeit nem vállalja, a részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles. (3) Szakváltás esetén, ha a  hiányszakmás ösztöndíjra jogosult hiányszakmának nem minősülő szakmában folytatja a szakképzését és a) az általános ösztöndíj feltételeit vállalja, az  általános ösztöndíjra történő átvételére kerül sor, azzal, hogy a részére folyósított, az általános és a hiányszakmás ösztöndíj különbözetének visszafizetésére köteles, b) az általános ösztöndíj feltételeit nem vállalja, a részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles. (4) Ha a rezidens általános ösztöndíjra jogosult, de szakváltás következtében megfelel a hiányszakmás vagy a kiemelt ösztöndíj feltételeinek és vállalja a  pályázati kiírásban és e  rendeletben foglaltakat, a  soron következő pályázati eljárásban kezdeményezheti a hiányszakmás vagy a kiemelt ösztöndíj megállapítását. V. FEJEZET FIATAL SZAKORVOSOK TÁMOGATÁSI PROGRAMJA 21. A Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjának célja, tartalma és időtartama 30. § (1) A 31. § (1) bekezdése szerinti igénylés alapján a fiatal szakorvosok támogatására jogosultak azon fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik teljes munkaidős foglalkoztatás keretében valamely érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató munkáltatónál – ideértve a  Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató munkáltatót is – az Eütev. 7. § (2) bekezdés d)–g) pontja szerinti jogviszonyban állnak, és az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtásában – a  (4) bekezdésben foglaltak kivételével – teljes munkaidős foglalkoztatás keretében részt vesznek. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban a) a 2015. augusztus 31-ét követően az első szakorvosi vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerészi szakvizsgájukat megszerző szakorvosok és szakgyógyszerészek részesülhetnek a szakvizsga megszerzését követő öt évig és b) az RTP ösztöndíjaiban részesülő és 2015. augusztus 31-éig első szakorvosi vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerészi szakvizsgát tett fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek részesülhetnek 2016. január 1-jétől számított öt évig az (1) bekezdés szerinti feltételeknek a támogatási időszak alatti folyamatos fennállása esetén. (3) A (2) bekezdésben foglalt ötéves jogosultsági időtartam szüneteltethető a szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időtartamára, ha a jogosult nem végez ezen időtartam alatt egészségügyi tevékenységet, valamint a betegség miatt 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamára. (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási segélyben részesülő és egészségügyi tevékenységet részmunkaidős foglalkoztatás keretében végző fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek is jogosultak a fiatal szakorvosok támogatására. (5) A támogatás összege szakorvosonként havi bruttó 151 000 forint. A támogatás biztosítása érdekében igényelhető költségvetési forrás kifizetésére a számított munkáltatói járulékot és szociális hozzájárulási adót is magába foglalva kerül sor. (6) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatással kapcsolatos adminisztrációs és költségvetési feladatokat az  Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a  továbbiakban: OEP) látja el. Az  OEP a  Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjának megvalósulásáról évente beszámolót készít a miniszter részére. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatás biztosításának pénzügyi fedezetét az  Egészségbiztosítási Alap fejezetében kell tervezni. (8) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatást a  támogatásban részesülőt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató részére folyósítja az OEP, a szolgáltatónak az OEP-pel fennálló finanszírozási szerződése alapján. 31. § (1) A  támogatás igénylése az  OEP által a  30.  § (1)  bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fiatal szakorvost vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsátott, az 1. melléklet szerinti tartalmú, elektronikusan kitöltendő kérelemnek az  OEP részére elektronikus úton való benyújtásával történik. (2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott igénybejelentés alapján az OEP az egészségügyi szolgáltató részére folyósítandó támogatási összeget a) az adott év március 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra vonatkozóan az  adott év január 1-jei egészségügyi szolgáltatói foglalkoztatási adatok alapján, b) az adott év szeptember 1-je és az adott évet követő év február 29-e közötti időszakra vonatkozóan az adott év július 1-jei egészségügyi szolgáltatói foglalkoztatási adatok alapján állapítja meg. (3) A  támogatás összegét az  OEP havonta utalványozza a  fiatal szakorvost, kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónak, amelyet az  egészségügyi szolgáltató az  érintett fiatal szakorvosnak, szakgyógyszerésznek továbbfolyósítani köteles. (4) A fiatal szakorvost, kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató a tárgyévet megelőző év október hónapjától a tárgyév szeptember hónapjáig tartó időszakra kifizetett támogatási összegekkel a tárgyév október 15-éig a 2. melléklet szerinti tartalommal elszámol az OEP felé. (5) Az OEP a fiatal szakorvost, kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató által igényelt, de a  támogatás biztosítására fel nem használt támogatási összeget a  (4)  bekezdés szerinti elszámolási időpontot követő hónapban esedékes támogatási összegből levonja. (6) Az  OEP a  támogatás iránti igényt – az  igénylés adattartalmát is ide értve –, valamint az  ezen jogcímen kiutalt támogatási összeg felhasználását folyamatosan ellenőrzi. Az OEP az ellenőrzés keretében az igénylés adattartalmát érintően kiegészítő adatokat kérhet a  fiatal szakorvost, kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatótól. (7) Ha az OEP ellenőrzése során megállapítja, hogy a fiatal szakorvost, kórházi, klinikai szakgyógyszerészt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jogosulatlanul vette igénybe vagy használta fel a kiutalt támogatási összeget, a  jogosulatlanul igénybe vett vagy felhasznált támogatást a tárgyhónapot követő hónapban esedékes, a jövedelem-kiegészítéssel összefüggő támogatási összegből levonja. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Hatályba léptető rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 48. § az e rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba. (3) A 26–29. § és a 33. § (5) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba. 23. Átmeneti rendelkezések 33. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a 30. és 31. § kivételével – a szakképzésüket 2015. június 30-át követően megkezdőkre kell alkalmazni. A szakképzésüket 2015. július 1-jét megelőzően megkezdőkre az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Kr.1.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  30.  § (1)  bekezdése szerinti támogatásra jogosult az  a  fiatal szakorvos vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerész is, aki első szakorvosi, szakgyógyszerészi szakképesítését a  Kr.1. vagy az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet szerint szerzi vagy szerezte meg és egyebekben a 30. § szerinti feltételeknek megfelel. (3) A 30. § szerinti támogatás folyósítására első alkalommal 2016. január 1-jétől kerül sor azzal, hogy a 2015. szeptember 1-je és 2015. december 31-e között szakvizsgát tett személyek esetében az  5 éves jogosultsági időszak kezdő időpontja 2016. január 1-je. (4) A  30.  § szerinti támogatási igényeket az  egészségügyi szolgáltatók első alkalommal 2015. december 10-éig kötelesek megküldeni az OEP részére. (5) A  szakképzésüket e  rendelet szerint 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között megkezdő rezidensek – ha a  26.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti ösztöndíj pályázaton eredményes pályázatot nyújtottak be – az  ösztöndíjra visszamenőlegesen, a szakképzésük megkezdésétől jogosultak. (6) A  4.  § (2)  bekezdésében foglaltaktól eltérően a  szakképzésüket 2015. július 1-je és 2015. szeptember 1-je között megkezdők képzési tervét az  egyetem a  szakképzési jogviszony kezdeményezésétől számított 90 napon belül határozza meg azzal, hogy az ENKK-val létesített jogviszony kezdő időpontjától a szakképzési terv meghatározásáig teljesített gyakorlati idő a képzés teljesítésébe beleszámít. (7) A szakképzést a Kr.1. alapján megkezdő, azonban 2015. június 30-át követően szakot vagy egészségügyi szolgáltatót váltó személyek képzésére, szakváltására és egészségügyi szolgáltató váltására a Kr.1. rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az  RTP-ben a  2011–2015. években meghirdetett pályázatokon ösztöndíjat elnyert szakorvos és szakgyógyszerész jelöltek e rendelet hatálybalépését követően is külön pályázati eljárás nélkül jogosultak az ösztöndíjra. 34. § (1) A Kr.1. alapján meghirdetett keretszámok – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az ott meghatározott szakmákban 2015. december 31-éig használhatók fel azzal, hogy a) az egyetemek által be nem töltött központi gyakornoki keretszámokat az  adott egyetemek rezidensi keretszámként tölthetik be és b) az egyes egyetemi régiókba tartozó szakpszichológus rezidensi keretszámok betöltésére az  egyetemek jogosultak, továbbá a keretszámok betöltése 2015. december 31-éig a Kr.1.-nek a rezidensi keretszámok betöltésére vonatkozó rendelkezései alapján történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti rezidensi keretszámokból 40 házi gyermekorvosi tevékenység végzésére irányuló képzésben történő részvételre használható fel oly módon, hogy a  Semmelweis Egyetem régiójába tartozó egészségügyi szolgáltatók 13, a  Debreceni Egyetem, a  Pécsi Tudományegyetem és a  Szegedi Tudományegyetem régiójába tartozó egészségügyi szolgáltatók 9-9 keretszám betöltésére jogosultak. Ezzel egyidejűleg az  (1) bekezdés alapján az egyetemi régióban felhasználható rezidensi keretszám a házi gyermekorvosi tevékenységre e bekezdés alapján elkülönített mértékben csökken. (3) A  (2)  bekezdés szerinti keretszámoknak az  egyetemi régiókon belüli intézményi szintű elosztásáról az  ENKK 2015. augusztus 31-éig dönt. (4) A miniszter a 17. § (2) bekezdése szerinti keretszámokat első alkalommal a 2016. évre vonatkozóan határozza meg és teszi közzé 2015. október 31-éig. (5) A Kr.1. alapján meghirdetett, az (1) bekezdés szerint felhasználható keretszámok között a miniszter 2015. december 1-jéig átcsoportosíthat. (6) A Kr.1. alapján meghirdetett, az (1) bekezdés szerint felhasználható keretszámokat a miniszter 2015. december 1-jéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével megemelheti. 35. § (1) A  szakképzést a  Kr.1. alapján megkezdő személyek esetében a  tutori feladatokat ellátó személyek Eütv. 114.  § (2)  bekezdés g)  pontja szerinti adatait a  munkáltatók legkésőbb 2015. szeptember 1-jéig kötelesek megküldeni az ENKK részére. (2) A szakképzési grémium díjazásának meghatározására a 2015. év vonatkozásában 2015. szeptember 30-áig kerül sor a 15. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján. 24. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosítása 36. § A Kr.1. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  szakképzési rendszerben jelöltként az  a  személy vehet részt, aki hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, a szakképesítés megszerzéséhez megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik.” 37. § A Kr.1. 2. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Az (1a) bekezdés szerinti megállapodás egy példányát az egészségügyi szolgáltató a 11. § szerinti támogatásigénylés jóváhagyását követően megküldi annak a  felsőoktatási intézménynek, amellyel a  szakorvos jelölt a  16.  § alapján szakképzési megállapodást létesít.” 38. § A Kr.1. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatások folyósításának feltétele, hogy a  jelölt szakképzésének teljesítéséről a munkáltató és a felsőoktatási intézmény havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton tájékoztassa a 22. § szerinti szervet. A felsőoktatási intézmény elektronikus tájékoztatása érdekében a rezidens szakmai gyakorlatát igazoló, a  felsőoktatási intézmény által az  egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátott nyomtatványt az  egészségügyi szolgáltató, vagy a  jelölt munkavégzési helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása esetén a  fogadó egészségügyi szolgáltató minden hónap 5. napjáig elektronikus úton megküldi a felsőoktatási intézmény részére.” 39. § A Kr.1. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti támogatás a felsőoktatási intézmények által nem vehető igénybe.” 40. § A Kr.1. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  kirendelés időtartama alatt a  munkáltató egészségügyi ügyelet ellátása érdekében havonta három alkalommal visszarendelheti a jelöltet. A visszarendelésről a munkáltató a kirendeléskor, de legkésőbb a visszarendelés időpontját 30 nappal megelőzően, az egészségügyi ügyelet időtartamát is magába foglalóan tájékoztatja a  kirendelés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót. Az  ügyeleti tevékenységet követő pihenőnap a szakképzési idő teljesítésébe beleszámít.” 41. § (1) A Kr.1. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A felsőoktatási intézmény-váltásról a fogadó felsőoktatási intézmény tájékoztatja a 22. § szerinti szervet.” (2) A Kr.1. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A  2.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti központi gyakornok egészségügyi szolgáltató-váltása esetén – ha az  új foglalkoztató felsőoktatási intézmény – a képzését rezidensként folytathatja tovább.” 42. § (1) A Kr.1. 15. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A szakorvos képzés miniszteri rendeletben meghatározott képzési elemeinek teljesítése akkor fogadható el, ha a) a jelölt azt akkreditált képzőhelyen töltötte, b) a képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama ba) 1–4 hónap időtartamú képzési elemnél az adott képzési elem egyötöd részét, bb) 5–12 hónap időtartamú képzési elemnél az egy hónapot, bc) 12 hónap időtartamot meghaladó képzési elemnél arányosan az éves szabadság mértékét nem haladja meg. (3b) A (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazása érdekében a felsőoktatási intézmény kérésére a jelölt szabadságának, illetve betegszabadságának időtartamára vonatkozó információkat a  jelölt munkáltatója a  felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátja. (3c) Ha a képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama a  (3a) bekezdés b) pontja szerinti időtartamot meghaladja, az adott képzési elem a szabadság vagy betegszabadság időtartamának megfelelő azon szakterület szerinti gyakorlati idő igazolásával elismerhető el, amelynek elismerésére a  szabadság vagy betegszabadság miatt nem került sor.” (2) A Kr.1. 15. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5a) A  támogatott jelölt a  szakképzés szüneteltetését, valamint a  szakképzés folytatásának szándékát írásban köteles jelezni a  munkáltatója, az  illetékes felsőoktatási intézmény, valamint a  22.  § szerinti szerv részére. A  szakképzés folytatásának kezdő időpontja – a  hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítő katona kivételével – a bejelentéstől számított 1 hónapnál korábbi időpontban nem határozható meg.” 43. § A Kr.1. 16. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Ha a  támogatás odaítélésétől számított 60 napon belül a  szakképzési jogviszony a  jelölt hibájából nem jön létre, a támogatási döntés érvényét veszti.” 44. § (1) A Kr.1. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatott szakképzési helyet el …