13/2018. (XII. 21.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről.

13/2018. (XII. 21.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, – figyelemmel a  hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13) Korm. rendelet, valamint a  hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseire – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi  CLXI. törvény 76.  § (1)  bekezdés b)  pontjában és (4)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a  következő normatív utasítást adom ki: 1. A szabályzat célja, hatálya 1. § [A szabályzat célja] (1) Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy előremutató módon biztosítsa a hivatalos statisztikára és a bírósági szervezetre vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelést, segítse a bírósági központi és helyi igazgatási feladatok ellátását, lehetővé tegye a hivatalos bírósági statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt célok érdekében a szabályzat rendelkezései elősegítik – az OBH hivatalos statisztikai tevékenységének szabályozása mellett – a  valósághű, tárgyilagos kép kialakítását a  bíróságok ítélkező tevékenységének ügyforgalmáról, időszerűségéről és megalapozottságáról; a  megalapozott vezetői döntések meghozatalát, a  bírák és az  érdemi ügyintézők munkájának értékelését, a  munkateher arányos elosztását, illetve a  közérthető bírósági kommunikációt. A  szabályzat hozzájárul az  emberi erőforrások optimális hasznosítása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága stratégiai célok megvalósításához. (3) A célok megvalósításához a szabályzat rendelkezéseket fogalmaz meg a bírósági kötelező statisztikai adatszolgáltatás rendje, koordinálása és az  arányos munkateher kialakításához szükséges adatok kinyerése érdekében a  bírósági statisztikai adatok hatékony gyűjtése, feldolgozása, közzététele és elemzése tárgyában. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a  hivatalos statisztikára vonatkozó jogszabályokban, a  szabályzatban, valamint az  OBH és a  bíróság elnöke által esetileg előírt tartalmú adatszolgáltató lapokat és adatbázisokat kell használni. 2. § [A szabályzat hatálya] (1) A szabályzat személyi hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16.  §-ában szereplő bíróságokra és az  Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban: OBH), valamint az  ezen szervezetekben szolgálatot teljesítő bírákra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki. (2) A szabályzat tárgyi hatálya a  jogszabályokban – különösen hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben (a  továbbiakban: Sttv.), annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.), az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban (OSAP) és a  Bszi-ben – meghatározott hivatalos statisztikai tevékenységre, valamint a  szabályzatban és az  OBH elnökének döntéseiben megjelölt bírósági statisztikai adatok szolgáltatására, rögzítésére, gyűjtésére, feldolgozására, továbbítására, közzétételére és elemzésére, illetve a hivatalos statisztikai tevékenység körébe nem tartozó, az  OBH elnökének, a  bíróság elnökének döntéseiben meghatározott egyes előzetes és döntés előkészítő adatok gyűjtésére és felhasználására terjed ki. (3) A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki az OBH és a bíróságok szakmai közfeladatának ellátáshoz szükséges kisegítő vagy funkcionális (különösen gazdálkodási, személyzeti, infrastrukturális) tevékenységekről történő adatok gyűjtésére és felhasználására, valamint a minősített adatot tartalmazó ügyekre. 2. A statisztikai és egyéb adatgyűjtési tevékenység alapvető szabályai 3. § [A bírósági statisztika alapelvei] A bírósági statisztikai tevékenység során különösen a következő alapelvekre kell kiemelt figyelemmel lenni: a) a bírósági statisztika előállításában közreműködő szervezetek közötti koordinált együttműködés; b) előre meghatározott statisztikai adatközlési rend, valamint a felhasználók közérthető tájékoztatása; c) megalapozott statisztikai módszertan; d) megfelelő szervezeti (emberi, pénzügyi, képzési, informatikai, kommunikációs, infrastrukturális) erőforrások biztosítása; e) megfelelő minőségű statisztikai adat megállapítása, közlése, ennek érdekében a  statisztikai adatfelvétel tervezettsége, a rendszeres mérés, értékelés és fejlesztés biztosítása. 4. § [Alapvető rendelkezések] (1) A hivatalos statisztikai tevékenység során megszerzett adatok kizárólag statisztikai célból használhatók fel. Biztosítani kell az Sttv.-ben meghatározott statisztikai egységekre vonatkozó adatok védelmét, különösen a személyes adatok védelmét, és azt, hogy a közzétett statisztikai adatból egyedi ügyre, az ügyben érintett személyre, a bíróra és érdemi ügyintézőre vonatkozó, törvény által védett adat ne kerüljön nyilvánosságra. (2) A  hivatalos statisztikai tevékenységben közreműködő, nem az  alapfeladat körében eljáró bíró és igazságügyi alkalmazott az  Sttv.-ben meghatározott statisztikai egységekre vonatkozó adatokhoz kizárólag statisztikai célból férhet hozzá, ezen adatokat kizárólag a szabályzatban, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezelheti. (3) A bírósági szervezetben az OBH látja el a hivatalos statisztikai adat-előállítás feladatát. Az OBH elnöke – a jogszabályok keretein belül – önállóan alakítja ki a  bírósági szervezetrendszer statisztikai tevékenységének kereteit, technikáit, módszertanát. (4) A  Kúria, az  ítélőtáblák, valamint a  törvényszékek elnökei – utóbbiak a  szervezeti egységükként működő járásbíróságokra  és kerületi bíróságokra (a továbbiakban együtt: járásbíróság), közigazgatási és munkaügyi bíróságokra is kiterjedően – a  szabályzat és az  OBH elnökének utasításai alapján alakítják ki, szervezik, irányítják és ellenőrzik az általuk vezetett bíróság statisztikai tevékenységét; felelősek annak jogszerű működéséért. (5) A  bíróság elnöke az  általa vezetett bíróság, a  bírósági vezető az  általa vezetett szervezeti egység tekintetében a  szabályzatban írt adatgyűjtésen felül a  vezető és irányító tevékenységéhez szükséges további adatgyűjtést, -feldolgozást és -elemzést is elrendelhet. (6) Az  előzetes adatok elsősorban az  igazgatási feladatok ellátása érdekében, a  vezetői döntések előkészítésére használhatók fel. (7) Az  OBH a  statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében szükséges mértékben kezelheti a bíróságoknál kezelt adatokat, ennek érdekében központi szinkronizált adatbázist működtet, és közvetlenül kérhet le adatot a bíróságok lajstromaiból. (8) A bíróságok a statisztikai adatokat az elektronikus iratkezeléshez kapcsolódva, illetve külön erre a célra kialakított adatbázisokban, elsősorban elektronikus úton gyűjtik, rendszerezik, dolgozzák fel és továbbítják. 3. Értelmező rendelkezések 5. § [A szabályzatban szereplő fogalmak értelmező rendelkezései] E szabályzat alkalmazásában a) adatbázis: a  hivatalos bírósági statisztikai adatokat, azok összesítését, valamint az  előzetes adatokat tartalmazó  elektronikus nyilvántartások összessége, ide értve a  bírósági lajstromokat és a  központi szinkronizált adatbázist is; b) adatszolgáltató lap: a hivatalos bírósági statisztika előállítására rendszeresített, elsősorban elektronikus űrlap, felület, ide értve az ügyforgalmi jelentések rögzítésére szolgáló felületet is; c) alapfeladat: a bíróság jogszabályban meghatározott igazságszolgáltatási tevékenysége, ide értve a peres és nemperes ügyekben történő eljárást; d) bíró: a bíróság alapfeladataihoz tartozó ügyben eljáró bíró, tanácsban eljárás esetén a tanács elnöke; e) bíróság elnöke: a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke; f ) bírósági statisztikus: az  ítélőtáblán és a  törvényszéken részben vagy egészben statisztikusi munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott vagy a statisztikai feladatok ellátására létrehozott szervezeti egység vezetője, ide értve a Kúrián a bírósági statisztikus feladatait ellátó igazságügyi alkalmazottat is; g) előzetes adat: a  nem hivatalos statisztikai-, adminisztratív adat, különösen a  bíróságok által vezetett lajstromokból és a  központi szinkronizált adatbázisból közvetlenül kinyert, feldolgozott, továbbított vagy közzétett adat; h) érdemi ügyintéző: a  bíróság alapfeladataihoz tartozó ügyben eljáró bírósági titkár, bírósági fogalmazó és bírósági (végrehajtási) ügyintéző; i) hivatalos statisztikai adat: az az adat, amit az OBH az OSAP keretében gyűjt; j) hivatalos statisztikai tevékenység: a  bíróságokon és az  OBH-ban megvalósuló, az  Sttv.-ben meghatározott statisztikai adat-előállítási folyamat; k) OSAP: az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretei között történő, az  adott tárgyévre vonatkozó, jogszabályban vagy az OBH elnöke által előre meghatározott hivatalos statisztikai adatfelvétel; l) ügyminőség: a polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi peres és nemperes ügyszakban a pertárgynak a statisztikai adatszolgáltatási célú egysége; m) ügytárgy: a büntető ügyszakban a pertárgynak a statisztikai adatszolgáltatási célú egysége. 6. § [A szabályzat alapján meghatározott, illetve előállított ügyforgalmi adatszolgáltató lapokon, ügyforgalmi statisztikában használt fogalmak] (1) Az ügyforgalmi adatszolgáltató lapokon a) alkotmányjogi panasz: a  beszámolási időszakban a  bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban. Beisz.) 118. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybírósághoz megküldött panasz; b) befejezett ügy: az az ügy, amelyet a bíróság a beszámolási időszak folyamán a lajstromban a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) vagy a Beisz. szerint befejezett, vagy befejezettként kezelendő ügyként tüntetett fel; c) beszámolási időszak: az a naptári időszak (hónap, félév, év), amelyre nézve a statisztikai adatgyűjtés történik; d) bírósági végrehajtási ügy: a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a beszámolási időszakban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány, ha azt kezdőiratként kell lajstromozni; e) büntető nemperes ügy: a Beisz. 11. § (2) bekezdésében ekként meghatározott ügy; f ) büntető peres ügy: a Beisz. 11. § (2) bekezdésében ekként meghatározott ügy; g) csődeljárás: az 1991. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti eljárás; h) eljárás tárgya: a bírósági ügyeknek az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok sajátosságaira figyelemmel egy vagy több ügyminőségből vagy ügytárgyból meghatározott statisztikai adatszolgáltatási egység; i) előző időszakról folyamatban maradt ügy: az az ügy, amelyet a bíróság az adott beszámolási időszakot megelőző beszámolási időszak végén folyamatban maradt ügyként tartott nyilván; j) érkezett ügy: az  az ügy, amelyet a  bíróság a  beszámolási időszak folyamán a  Büsz., valamint a  Beisz. szerint kezdőiratként, vagy kezdőiratként kezelendő iratként lajstromozott; k) fellebbezett büntető peres ügy: a Beisz. 11. § (2) bekezdésében ekként meghatározott ügy; l) fellebbezett közigazgatási peres ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; m) fellebbezett munkaügyi peres ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; n) fellebbezett polgári (gazdasági) peres ügy: a Beisz. 11. § (1) bekezdésében ekként meghatározott ügy; o) felszámolási eljárás: az 1991. évi XLIX. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti eljárás; p) felülvizsgálati kérelem vagy indítvány: a beszámolási időszakban a Beisz. 114. § (1) bekezdése szerint a Kúriához felterjesztett felülvizsgálati kérelem (polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi ügyben), illetve felülvizsgálati indítvány (büntető ügyben); q) időszak végén folyamatban maradt ügy: az  az érkezett ügy, amelyet a  bíróság a  beszámolási időszak végén a Büsz. vagy Beisz. szabályai szerint nem tart nyilván befejezett ügyként; r) közigazgatási nemperes ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; s) közigazgatási peres ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; t) munkaügyi nemperes ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; u) munkaügyi peres ügy: a Beisz. 11. § (4) és (5) bekezdésében ekként meghatározott ügy; v) pertárgy értéke: a  beszámolási időszakban érkezett polgári és gazdasági ügyben a  pertárgy értékeként a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (3) bekezdés a) pontjára, illetve az 1952. évi III. törvény 121. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a keresetlevélben, illetve fizetési meghagyásos eljárást követő per esetén a  keresetet tartalmazó iratban a  felperes által megjelölt, forintban kifejezett összeg. A  fellebbezett polgári és gazdasági ügyben a pertárgy értékét a fellebbezésben vitatott perérték szerint kell számba venni; w) polgári (gazdasági) nemperes ügy: a Beisz. 11. § (1) bekezdésében ekként meghatározott ügy; x) polgári (gazdasági) peres ügy: a Beisz. 11. § (1) bekezdésében ekként meghatározott ügy; y) súlyszám: a  polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi, illetve büntető elsőfokú peres ügyekben a kezdőirati jellemzők alapján az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető által megállapított mutató, amely az adott bírósági szervezetben az egyenlő munkateher biztosításának egyik lehetséges eszköze; z) szabálysértési nemperes ügy: a Beisz. 11. § (3) bekezdésében ekként meghatározott ügy; aa) szabálysértési peres ügy: a Beisz. 11. § (3) bekezdésében ekként meghatározott ügy; bb) újra megindult ügy: újra megindult ügyként kell számba venni azt az ügyet, amelyet a bíróság a beszámolási időszakban a Beisz. 84. § (2) bekezdés a)–g) és u) pontja szerint kezdőiratként kezelendő iratként lajstromozott. (2) A befejezett ügyeknél a meghozott határozatok fajtáit a megfelelő eljárási jogszabályokban használt fogalmak szerint kell használni és számba venni. (3) Az  OSAP adatgyűjtésen kívül, bíróságok által vezetett lajstromokból és a  központi szinkronizált adatbázisból közvetlenül kinyert, feldolgozott, továbbított vagy közzétett statisztikai adatszolgáltatás során az  ügycsoport, ügytárgy, ügyminőség, pertárgy fogalmát a Beisz. 3. §-ában meghatározottak szerint kell használni. (4) Ahol OBH utasítás vagy egyéb szabályozó „elhúzódó ügy”, „elhúzódó pertartamú ügy”, „elhúzódó eljárás”, „elhúzódó per” kifejezést használ, ott azokat az  eljárásokat kell érteni, amelyeknek a  10.  § (2)–(3)  bekezdés szerint számított időtartama a) első fokú eljárás esetében a kettő évet; b) másodfokú eljárás esetében az egy évet meghaladja. 4. A statisztikai, valamint egyéb adatfelvétel köre és eszközei 7. § [Az adatfelvétellel érintett adatok köre] (1) A bíróságok és az OBH a hivatalos statisztikai adatok körében gyűjtik, illetve szolgáltatják: a) az ügyforgalmi statisztika; b) az eljárások időtartamára vonatkozó statisztika és c) a büntetőeljárás vádlottjairól szóló statisztika körébe tartozó adatokat. (2) A  bíróságok adatszolgáltató tevékenységükkel közreműködnek a  jogszabályban meghatározott népmozgalmi adatszolgáltatásban. (3) A bíróságok és az OBH a bírósági igazgatás segítése, a bírák és érdemi ügyintézők munkájának értékelése és az arányos munkateher biztosítása céljából adatokat gyűjtenek a tanácsok, bírák és az érdemi ügyintézők alapfeladatok körébe tartozó tevékenységéről. (4) A  bíróságok és az  OBH előzetes, nem hivatalos statisztikai adatokat gyűjtenek az  igazgatási munka elősegítése, valamint a vezetői döntéshozatal megalapozása érdekében. 8. § [Az adatfelvétel eszközei] (1) A  statisztikai és egyéb adatfelvétel eszközei az  adatszolgáltató lapok. Az  adatszolgáltató lap kitöltésére, valamint az előzetes adatok rögzítésére elsősorban a bírósági informatikai szakrendszer (BIR-O) szolgál. (2) A  házasság felbontásáról, valamint érvénytelenné nyilvánításáról, a  bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről történő adatfelvétel a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által kidolgozott űrlapon történik. 9. § [Ügyforgalmi statisztikai adatgyűjtés adatszolgáltató lapjai] (1) A  Kúria, az  ítélőtáblák és a  törvényszékek az  OSAP-ban meghatározott, alábbi havi ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapokon teljesítik az ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüket: a) „K-M minta”, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi statisztikai jelentése; b) „NI minta”, A törvényszék ügyforgalmi statisztikai jelentése elsőfokú ügyek; c) „NII minta”, A törvényszék ügyforgalmi statisztikai jelentése fellebbezett ügyek; d) „O minta”, Járásbíróság ügyforgalmi statisztikai jelentése; e) „Cg minta”, Jelentés a cégbíróság cégregisztrációs tevékenységéről; f ) „T minta”, Ítélőtábla ügyforgalmi statisztikai jelentése; g) „L minta”, A Kúria ügyforgalmi statisztikai jelentése. (2) Az  (1) bekezdés szerinti adatszolgáltató lapok adat-tartalmát (az adatfelvétel típusa, címe, gyakorisága, beérkezési határideje, adatkör) évente az OSAP tervezése során az OBH elnöke határozza meg. A tervezés során törekedni kell a valós felhasználói igények megismerésére és kielégítésére, valamint az adatszolgáltatói teher optimalizálására. 10. § [Az eljárások időtartamára vonatkozó statisztikai adatgyűjtés] (1) A Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek a 9. § (1) bekezdésében meghatározott havi ügyforgalmi adatszolgáltató lapok kitöltésével szolgáltatnak adatot az eljárások időtartamáról. (2) Az eljárás időtartamát: a) első fokon folyamatban lévő ügyben az  eljárás Büsz. és Beisz szerinti kezdőiratának az  adatszolgáltató bírósághoz történő érkezése (lajstromozása) napjától kell számítani; b) másod- vagy harmadfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban folyamatban lévő ügyben az  ügynek a  másodvagy harmadfokú bíróságra, illetve a Kúriára érkezése (lajstromozása) napjától kell számítani; c) befejezett ügyben – valamennyi bírósági szinten – az adatszolgáltató bírósághoz történő érkezés (lajstromozás) napjától az ugyanazon bíróság előtti befejezés napjáig kell számítani; d) az  alább felsorolt, kezdőiratnak minősülő irattal újra megindult ügyekben az  alapeljárás kezdő iratának az  adatszolgáltató bírósághoz történő érkezése (lajstromozása) napjától kell számítani (minősített érkezési időpont): da) a  másod vagy harmadfokú bíróság eljárásában hozott, hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata az érintett bíróságon, ha a hatályon kívül helyezett határozat az alapeljárást befejezte; abban az esetben, ha a másodfokú határozat kerül hatályon kívül helyezésre, alapeljárás alatt a másodfokú eljárást kell érteni; db) az  igazolási kérelemnek helyt adó jogerős határozat, ha a  mulasztás az  alapeljárás befejezését eredményezte; dc) a kézbesítési vélelmet vagy a kézbesítési fikciót megdöntő határozat, ha a vélelemhez vagy fikcióhoz kapcsolódó határozat az alapeljárást befejezte; dd) a bírósági meghagyás elleni ellentmondás; de) a büntető végzést követően tárgyalás tartására irányuló kérelem; df ) az ügy egyesítésének megszüntetése után az egyesített ügyek iratai, az alapügy kivételével; dg) a bíróság kijelöléséről szóló határozat; dh) az ügyésznek a bizonyítási eszköz felkutatására és a vádirat hiányosságai pótlására felhívó bírósági megkeresésre adott válasza. (3) Az eljárás időtartamának meghatározása során a) a  félbeszakadás, felfüggesztés, szünetelés időtartamát az  újra megindult ügy eljárási időtartamának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni; b) a  perújítási, valamint a  felülvizsgálat és alkotmányjogi panasz folytán újra meginduló eljárásban az alapeljárás időtartamát nem kell figyelembe venni. (4) Az eljárások időtartamát a 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltató lapokon szereplő kategóriák szerint kell számba venni. (5) Az előzetes adatok gyűjtése során a (4) bekezdéstől eltérő kategóriákat is lehet alkalmazni. 11. § [Bűnügyi statisztikai adatgyűjtés adatszolgáltató lapjai] A Kúria, az  ítélőtáblák és a  törvényszékek az  alábbi, OSAP-ban meghatározott statisztikai adatszolgáltató lapokon teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket: a) „jelentőlap a jogerős határozattal befejezett büntető eljárás felnőtt korú vádlottjairól („C-D” minta)”; b) „jelentőlap a jogerős határozattal befejezett büntető eljárás fiatalkorú vádlottjairól („Fk” minta)”. 12. § [Az alapfeladatok körébe tartozó tevékenységről történő adatgyűjtéshez használt adatszolgáltató lapok] Az alapfeladatok körébe tartozó tevékenységnek a hivatalos statisztika körébe nem tartozó adatgyűjtéséhez az alábbi adatszolgáltató lapokat kell használni: a) Bírói/titkári/bírósági ügyintézői/végrehajtási ügyintézői egyéni havi adatszolgáltatás első fokú civilisztikai ügyszakban; b) Bírói/titkári egyéni havi adatszolgáltatás elsőfokú büntető és katonai büntető ügyszakban; c) Bírói/titkári/bírósági ügyintézői egyéni havi adatszolgáltatás a  közigazgatási és a  munkaügyi bíróságokon első fokú és törvényszék elsőfokú közigazgatási ügyekben; d) Másodfokú tanácsok havi adatszolgáltatása másodfokú civilisztikai ügyszakban – törvényszék/ítélőtábla (polgári, gazdasági, munkaügyi); e) Tanácsok havi adatszolgáltatása másod- és harmadfokú büntető ügyszakban – törvényszék/ítélőtábla; f ) Másodfokú tanácsok havi adatszolgáltatása másodfokú közigazgatási ügyszakban – törvényszék (közigazgatási); g) Másod- és harmadfokú tanácselnökök/bírák egyéni havi adatszolgáltatása; h) Bírák és a bírósági titkárok havi egyéni adatszolgáltatása szabálysértési ügyszakban; i) Bírák havi adatszolgáltatása másodfokú szabálysértési ügyekben; j) Bírák és bírósági titkárok havi adatszolgáltatása törvényszéki büntetés-végrehajtási elsőfokú ügyekben. 5. A statisztikai és egyéb adatszolgáltatási tevékenység ellátásában közreműködők feladatai 13. § [Az OBH elnökének feladatai] (1) Az  OBH elnöke statisztikai feladatait az  OBH-nak az  OBH szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egysége közreműködésével látja el. (2) Az OBH elnöke az Sttv. alapján: a) közreműködik az akkreditációs eljárásban; intézkedési tervet készít a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexének történő folyamatos megfelelés érdekében; tájékoztatást nyújt a jogszabályban meghatározott előrehaladásról; b) tagot jelöl az Országos Statisztikai Tanácsba; c) tagot jelöl a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületbe; d) a statisztikai célra történő adatátadásról megállapodást köthet a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjával; e) évente javaslatot tesz az OSAP összeállításához az OBH által végzett statisztikai adatfelvételek tekintetében; f ) összeállítja és közzéteszi a bírósági statisztikai adatgyűjtések adatszolgáltató lapjait; és g) nyilvánosságra hozza a statisztikai célból előállított adatokat. (3) Az OBH elnöke a bíróságok statisztikai adatgyűjtésével kapcsolatos feladatkörében: a) normatív utasítást ad ki az OBH és a bíróságok statisztikai tevékenységéről; b) meghatározza az  alapfeladatok körébe tartozó tevékenység méréséhez szükséges adatok körét, összeállítja az adatszolgáltató lapokat; c) irányítja és ellenőrzi az OBH és a bíróságok statisztikai tevékenységét; d) rendszeres időközönként kiadványban és a bíróságok központi honlapján tájékoztatást ad a már feldolgozott ügyforgalmi, időszerűségi, megalapozottsági adatokról, valamint az alapfeladatok körébe tartozó tevékenység főbb mutatóiról. (4) A  statisztikai tevékenységben közreműködőknek a  szabályzatban meghatározott feladatait külön segédlet összefoglaló módon is tartalmazza. 14. § [Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének feladatai] (1) A  bírósági szervezet hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálása keretében az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége: a) döntésre előkészíti a 13. §-ban meghatározott feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról, javaslatot tesz az OBH elnöke részére a statisztikai adat-előállítási folyamat fejlesztésére; b) szakmailag irányítja és felügyeli a bíróságok adatgyűjtését; c) segíti az országos adatokról szóló kommunikációs tevékenységet; d) koordinálja a bírósági statisztikai hálózat működését; e) kezdeményezi a bírósági statisztikus számára feladat meghatározását; f ) elvégzi a hivatalos statisztikai adatok országos összesítését és feldolgozását és elemzését; g) közreműködik az országos adatok továbbításában, átadásában; h) gondoskodik az országos statisztikai adatok összesítéséről és közzétételéről; i) módszertani segítséget ad a bíróságoknak; j) megállapítja az  első fokon jogerőre emelkedett, valamint a  helybenhagyással és hatályon kívül helyezéssel érintett határozatok arányának mutatószámait; k) hivatalos vagy előzetes statisztikai adatokat szolgáltat a bíróságok ügyforgalmáról, az ítélkezés időszerűségéről, megalapozottságáról; l) közreműködik a bírósági statisztikusok továbbképzésében, ide értve a statisztikai célú adatvédelem oktatását is; m) ellenőrzi, véglegesíti az adatbázisba feltöltött ügyforgalmi jelentéseket; n) közreműködik a statisztikai adatok felülvizsgálatában; o) feldolgozza és elemzi a hivatalos ügyforgalmi és időszerűségi adatokat. (2) Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége az alapfeladatok körébe tartozó tevékenység mutatóinak országos összesítése, feldolgozása és közzététele során központi adatbázist használ. (3) Az OBH elnökének, valamint szervezeti egységeinek törvényben vagy az OBH elnökének utasításában meghatározott feladatai, illetve az OBH-hoz érkező megkeresések (különösen adatigénylés, kutatási kérelem, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat) teljesítéséhez az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége szolgáltat hivatalos vagy előzetes statisztikai adatokat a bíróságok ügyforgalmáról, az ítélkezés időszerűségéről, megalapozottságáról. 15. § [A bírósági statisztika előállításáért felelős vezető] (1) A bíróság elnöke, mint a bírósági statisztika előállításáért felelős vezető – a törvényszék elnöke a területén működő járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróság tekintetében is – kialakítja a statisztikai tevékenység szervezetét. A bíróság elnöke a bíróság részéről az OBH felé statisztikával összefüggő adatszolgáltatásra jogosult, illetve a bírósági statisztikus és helyettesítésére jogosult személy nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus elérhetőségét a változást követő öt napon belül jelenti az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének. (2) A  szabályozás során biztosítani kell a  statisztikai tevékenység átláthatóságát, a  munkakörök, a  helyettesítés, a felelősségi és ellenőrzési rend egyértelmű kialakítását és mindezek megfelelő dokumentálását. (3) A bíróság elnöke szabályozza, irányítja és felügyeli bíróságának statisztikai tevékenységét. (4) A jogszabályban és az OBH elnökének utasításában előírt rendszeres vagy eseti adatfelvételen kívül a bíróság elnöke maga határozza meg a vezető és irányító tevékenységéhez szükséges egyéb adatgyűjtések rendjét. (5) A bíróság elnöke, mint a bírósági statisztika előállításért felelős vezető, gondoskodik a statisztika készítéshez szükséges ügyviteli adatok pontos rögzítéséről, a  jogszabályban és az  OBH elnökének utasításában előírt adatszolgáltatás határidőben történő teljesítéséről, a bíróság által szolgáltatott statisztikai adatok teljességéről és helyességéről. (6) A  járásbíróság elnöke, illetve a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke felelős a  törvényszék elnöke által meghatározott statisztikai feladatok ellátásáért. 16. § [A bírósági statisztikus feladatai] (1) A  bírósági statisztikus a  jogszabályok, az  OBH elnökének utasításai, intézkedései és a  bíróság belső szabályzata, valamint a bíróság elnökének utasítása szerint végzi a bíróság statisztikai tevékenységét. (2) A  bírósági statisztikus felelős az  adatgyűjtés szervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, elvégzi az  adatok feldolgozását, rendszerezését, elemzését. A  bírósági statisztikus közreműködik a  statisztikára vonatkozó szabályok és határidők megismertetésében, szükség esetén hiánypótlásra hív fel. (3) A  járásbíróságon, illetve a  közigazgatási és munkaügyi bíróságon a  statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazott állítja össze az ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapokat, és a járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének jóváhagyását követően továbbítja a törvényszék elnökének. (4) A törvényszéken a bírósági statisztikus ellenőrzi és összesíti a törvényszék területén működő járásbíróságok, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságok által szolgáltatott adatokat. (5) A törvényszéken a bírósági statisztikus állítja elő és tölti fel az erre szolgáló adatbázisba a törvényszék ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapjait, valamint a  törvényszék területén működő járásbíróságok, közigazgatási és munkaügyi bíróságok összesített ügyforgalmi adatszolgáltató lapjait. (6) Az  ítélőtáblán és a  Kúrián a  bírósági statisztikus állítja elő és tölti fel az  erre szolgáló adatbázisba az  ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapokat. (7) A bírósági statisztikus ellenőrzi a büntető ügyek vádlottjairól kiállított, az adatbázisba feltöltött adatszolgáltató lapok kitöltési határidejének betartását. (8) A  feltöltött, ellenőrzött adatszolgáltató lapokat a  bírósági statisztikus a  tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig továbbítja a központi adatbázisba. 17. § [A bíró és az érdemi ügyintéző feladatai] (1) A népmozgalmi statisztika keretében rendszeresített adatszolgáltató lapokat, illetve a büntető ügyekben a határozat jogerőre emelkedését követően kiállítandó adatszolgáltató lapokat az  ügyben eljáró bíró ellenőrzi és véglegesíti. A  bíró gondoskodik ezen adatszolgáltató lapok jogszabályban vagy a  szabályzatban meghatározott személyek részére, határidőben történő továbbításáról, az adatbázisba feltöltésről. A bíró mellé beosztott tisztviselő vagy írnok – erre vonatkozó utasítás esetén – felelős az adatszolgáltató lapok kitöltéséért, továbbításáért, feltöltéséért. (2) A  bíró és az  érdemi ügyintéző az  alapfeladatok körébe tartozó tevékenysége mennyiségi mutatóinak mérésére rendszeresített, a bírósági informatikai szakrendszer által előállított adatszolgáltató lap adatait ellenőrzi és véglegesíti. (3) A  bíró és az  érdemi ügyintéző a  statisztikai feladatok teljesítése során együttműködik a  bírósági statisztikussal, a  lajstromiroda vezetőjével és a  járásbíróságon, illetve a  közigazgatási és munkaügyi bíróságon a  statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottal, akik a szabályok és határidők ismertetésével, a hiánypótlásra történő felhívással közreműködnek a bírósági statisztika előállításában. 18. § [A lajstromiroda vezetőjének feladatai] (1) A  lajstromiroda vezetője vagy a  bíróság ezzel megbízott igazságügyi alkalmazottja havonta, a  következő hónap harmadik munkanapjáig az elektronikus lajstrom, tárgyalási napló és perkönyv alapján előállítja a bíróság bíráinak és érdemi ügyintézőinek adatlapjait az alapfeladatok körébe tartozó tevékenység mutatóiról. (2) A  lajstromiroda vezetője az adatlapot a bíróval és az érdemi ügyintézővel egyezteti, eltérés esetén haladéktalanul gondoskodik – szükség esetén a (3) bekezdés a) pont alkalmazásával – a lajstrom, a tárgyalási napló, illetve a perkönyv hiányzó adatainak pótlásáról, a téves adatok helyesbítéséről. (3) A lajstromiroda vezetője: a) mulasztás vagy hiányosság esetén haladéktalanul felhívja a  bírót és az  érdemi ügyintézőt a  téves adatok javítására, a hiányzó adatok pótlására; b) a javítás, pótlás elmaradása esetén tájékoztatja a bíróság elnökét. (4) A lajstromiroda vezetője a) ellenőrzi a bűnügyi statisztikai adatgyűjtés keretében kiállított adatszolgáltató lapok számát és teljességét; b) az ellenőrzést a lajstromban bejegyzi. (5) A lajstromiroda vezetője együttműködik a bírósági statisztikussal a hivatalos statisztikai adatok előállítása során. 6. A bírósági statisztikai hálózat 19. § [A bírósági statisztikai hálózat feladata] (1) A bírósági statisztikai feladatok ellátásában bírósági statisztikai hálózat működik közre. A bírósági statisztikai hálózat tevékenysége elősegíti a bírósági statisztika a) fejlesztését lehetővé tevő megoldások kidolgozását; b) előállítása során felmerült feladatok megoldását; c) egységes alkalmazásának biztosítását; d) előállításában közreműködő szervezetek és személyek közötti tudásmegosztást. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a bírósági statisztikai hálózat: a) közreműködik a  bírósági statisztikát érintő jogszabályok bírósági véleményezésben, szabályzatok, adatszolgáltató lapok, informatikai megoldások előkészítésében; b) elősegíti a szabályzatban foglalt feladatok hatályosulását; c) közreműködik a bírósági statisztikusok, illetve a bírósági ügyvitelt ellátó igazságügyi alkalmazottak képzése szakmai tartalmának összeállításában; d) közreműködik a  hatékony statisztikai adatfelvételhez, adatfeldolgozáshoz és adat-előállításhoz szükséges ismeretek megosztásában; e) közreműködik a statisztikai adatfelvétel során jelentkező feladatok megoldásában, a statisztikai adatfelvételi gyakorlat javításában; f ) közreműködik a statisztikai adatok országos és helyi elemzésében. 20. § [A bírósági statisztikai hálózat tagjai] A bírósági statisztikai hálózat tagja: a) az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője; b) az  OBH elnöke által a  22.  § (2)  bekezdése alapján – a 13.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatokra figyelemmel – kijelölt kapcsolattartók; c) a bírósági statisztikusok; d) az  OBH vagy a  bíróság elnöke által egyes bírósági statisztikát érintő szakmai vagy igazgatási feladatokban közreműködésre felkért bíró vagy igazgatási alkalmazott; e) az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének közreműködésre kijelölt munkatársa. 21. § [A bírósági statisztikai hálózat működése] (1) A bírósági statisztikai hálózat tevékenységét az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője koordinálja. (2) Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője: a) javaslatot tehet az  OBH elnöke számára külön feladatok ellátása érdekében a  hálózat tagjaiból szakértői csoport létrehozására; b) az  OBH elnökének jóváhagyásával meghatározza a  19.  § (2)  bekezdésben szereplő feladatok ellátásának módját, ennek érdekében – az  OBH, illetve a  bíróság elnökén keresztül – kezdeményezheti a  hálózat tagja számára feladat meghatározását; c) összefoglalja és az OBH elnökének bemutatja a bírósági statisztikai hálózat által kidolgozott szakmai javaslatot; d) nyilvántartja a  bírósági statisztikus, valamint a  hálózat egyéb tagjának nevét, beosztását, elérhetőségét, a számára kiadott feladatot, illetve annak végrehajtását. (3) A bírósági statisztikai hálózat tagja: a) feladatának ellátásához, a bíróság elnöke által kijelölt bírósági vezető előzetes tájékoztatását követően szakmai iránymutatást kérhet az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységétől; b) javaslatot tehet bírósági statisztikai hálózat részére annak feladataival kapcsolatban; c) részt vehet a bírósági statisztikusok központi képzésén, javaslatot tehet a képzés témájára; d) közreműködik bírósági statisztikai hálózat feladatainak megvalósításában; e) ellátja a  jogszabályban, a  szabályzatban, az  OBH elnökének utasításában és bírósági belső szabályzatban a részére meghatározott feladatokat. 7. Az OBH és a bíróságok külső statisztikai kapcsolatai 22. § [Az OBH és a bíróságok együttműködése a hivatalos statisztikai szervezetekkel] (1) Az OBH az Sttv.-ben, a Vhr.-ben és az egyedi megállapodásokban meghatározott módon együttműködik a hivatalos statisztikát előállító szervezetekkel, valamint a hivatalos statisztikai testületekkel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben rendszeres kapcsolattartásra jogosult személyt az OBH elnöke jelöli ki. A rendszeres kapcsolattartásra jogosult az együttműködés során az OBH elnökével egyeztetett álláspontot képvisel, a  bírósági szervezet felé megfogalmazott javaslatokról, kérésekről haladéktalanul tájékoztatja az  OBH elnökét, biztosítja a folyamatos információátadást. (3) A bíróságok a hivatalos statisztikát előállító szervezetek, illetve a hivatalos statisztikai testületek feladatkörét érintő kezdeményezéseiket szolgálati úton, az OBH elnökéhez juttatják el. A bíróság elnöke a hivatalos statisztikát előállító szervezetektől, illetve a hivatalos statisztikai testületektől érkező megkeresésről, kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét. 8. Az egyes adatszolgáltatások, adatfeldolgozások külön eljárásrendje 23. § [Népmozgalmi adatszolgáltatás] (1) A  házasság felbontásáról, valamint érvénytelenné nyilvánításáról szóló űrlapot a  Vhr. 6.  mellékletének megfelelő adattartalommal, a kötelék kérdésében meghozott határozat jogerőre emelkedését követő hét munkanapon belül a  jogerős határozatot meghozó bíróság, vagy az  a  bíróság tölti ki, amelynek eljárása során a  határozat jogerőre emelkedett. Fellebbezés visszavonása vagy elutasítása esetén a kitöltést az elsőfokú határozatot hozó bíróság végzi. A kitöltés a bíró mellé beosztott tisztviselő vagy írnok feladata. Az űrlap ellenőrzése és véglegesítése a bíró, illetve az érdemi ügyintéző feladata. (2) Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről szóló űrlapot a Vhr. 7. mellékletének megfelelő adattartalommal kell kitölteni. A kitöltésre alkalmazni kell az (1) bekezdés előírásait. (3) A kitöltést követő hét munkanapon belül az (1)–(2) bekezdés szerinti űrlapot a kitöltő bíróságon a bíró mellé beosztott tisztviselő vagy írnok megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek. 24. § [Ügyforgalmi statisztikai adatgyűjtés] (1) Az adatszolgáltató lapokat a bíróságokon elektronikusan vezetett lajstromok, tárgyalási napló és egyéb nyilvántartások alapján a járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottja, valamint a bírósági statisztikus a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig állítja elő. (2) A járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottja a 9. § (1) bekezdés a) és d) pont szerinti ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapot a tárgyhónapot követő hónap hatodik munkanapjáig továbbítja a törvényszék statisztikusához. (3) A  törvényszéki statisztikus a  területén működő járásbíróságok, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságok ügyforgalmi statisztikai adatszolgáltató lapjait a  tárgyhónapot követő hónap kilencedik munkanapjáig összesíti és  feldolgozza; a  járásbíróságok, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságok adatszolgáltató lapjait és az összesített ügyforgalmi jelentést a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig az erre a célra rendszeresített adatbázisba feltölti. (4) A törvényszék a 9. § (1) bekezdés b)–c) és e) pont szerinti, az ítélőtábla az (1) bekezdés f ) pont szerinti, a Kúria pedig az (1) bekezdés g) pont szerinti ügyforgalmi jelentést a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig a bírósági statisztikus közreműködésével az erre a célra rendszeresített adatbázisba feltölti. (5) A  törvényszék a  9.  § (1)  bekezdés e)  pont szerinti jelentésének elkészítésében a  Céginformációs és Elektronikus Eljárásban Közreműködő Szolgálat adatszolgáltatással közreműködik. (6) Az adatbázisba feltöltött ügyforgalmi jelentéseket az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig ellenőrzi és véglegesíti. Amennyiben feltöltési késedelmet, hiányos vagy hibás jelentést észlel, haladéktalanul felhívja az  érintett bíróság bírósági statisztikusát a  hiányosság pótlására, az  adat javítására. Az  érintett bíróság három munkanapon belül megteszi a  szükséges intézkedéseket és arról a  bírósági statisztikus tájékoztatja az OBH statisztikáért felelős szervezeti egységét. (7) A lezárt statisztikai időszakra vonatkozó, végleges ügyforgalmi jelentés – a 34. §-ban foglaltak kivételével – utólagosan nem módosítható. (8) A statisztikai tevékenység szabályzatban meghatározott határidőit és határnapjait az 1. melléklet összefoglaló módon tartalmazza. A  bíróság és az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  tárgyév első félévi, valamint tárgyévi ügyforgalmi és ügyek időtartamára vonatkozó (időszerűségi) adatokat az  1.  mellékletben szereplő ütemezésben állítja elő és összesíti. 25. § [Bűnügyi statisztikai adatgyűjtés] (1) Az OBH központi adatbázisban gyűjti azon vádlottak egyes fontosabb adatait, akiknek a büntetőjogi felelősségéről a bíróság jogerős ügydöntő határozatot hozott. (2) A 11. § szerinti adatszolgáltató lapok adat-tartalmát (az adatfelvétel típusa, címe, gyakorisága, beérkezési határideje, adatkör) az OBH elnöke határozza meg. A tervezésre a 9. § (2) bekezdés megfelelően irányadó. (3) A  11.  § szerinti adatszolgáltató lapokat a  bíróságokon elektronikusan vezetett lajstromok és az  ügy iratai alapján, az erre szolgáló informatikai alkalmazás segítségével kell előállítani és továbbítani. 26. § [A bűnügyi statisztikai adatszolgáltató lapok kitöltése és továbbítása] (1) A büntetőügyben az adatszolgáltató lapot az eljárást az érintett vádlott vonatkozásában befejező határozat jogerőre emelkedését követő hét munkanapon belül a  bíró mellé beosztott tisztviselő vagy írnok állítja elő, a  bíró, illetve az érdemi ügyintéző ellenőrzi és véglegesíti. Az adatszolgáltató lapot a bíró mellé beosztott tisztviselő vagy írnok tölti fel az adatbázisba. A kiállításra az a bíróság köteles, amelyik a jogerős határozatot hozta, illetve amelynek az eljárása során a határozat jogerőre emelkedett; ide értve azt is, ha a vádlott tekintetében bejelentett fellebbezést visszavonják. Ebben az esetben az a bíróság köteles a kiállításra, amelynek határozata a fellebbezés visszavonása okán emelkedik jogerőre. A határidőt a fellebbezés visszavonásáról való tudomásszerzéstől kell számítani. (2) Az adatszolgáltató lapot ki kell állítani, ha az érintett vádlottal szemben a bíróság jogerős határozatában büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott. Az  adatszolgáltató lapot ki kell állítani, ha a  bíróság a  vádlottal szemben az eljárást jogerősen megszüntette; vagy a vádlottat jogerősen felmentette. (3) Az adatszolgáltató lapot ki kell állítani akkor is, ha: a) a bíróság a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggesztette; b) a bíróság az elítéltet előzetes mentesítésben részesítette; c) a mentesítés hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének napján beállt; d) a bíróság a felmentő ítéletben a vádlott terhére szabálysértés elkövetését állapította meg; vagy e) a bíróság a felmentő ítéletben a vádlott kényszergyógykezelését rendelte el. (4) Rendkívüli jogorvoslati eljárásban (perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat) az adatszolgáltató lapot csak akkor kell kiállítani, ha az alapeljárásban hozott határozatot a bíróság a bűnösség vagy a büntetés kiszabása kérdésében megváltoztatta – ide értve, ha vádlottat felmentette, az alapeljárásban felmentett vádlottat elítélte, vagy az alapeljárásban megszüntetett eljárás helyett elítélte – vagy az eljárást megszüntette. (5) Nem kell adatszolgáltató lapot kiállítani: a) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CVI. fejezetében írt, vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében lefolytatott eljárás; b) közérdekű munkának vagy pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása; c) korábbi jogerős ítéletek összbüntetésbe foglalása; d) magánvádas ügyben a tárgyalás előtt történő megszüntetés; e) pótmagánvádas ügyben a vádindítvány elutasítása [Be. 794. § (1) bekezdés] esetén. (6) Újból ki kell állítani az adatszolgáltató lapot, ha a korábban: a) próbára bocsátott elkövetővel szemben a bíróság büntetést szab ki; b) meghatározott próbaidő tartamát a bíróság meghosszabbítja; vagy c) próbára bocsátott fiatalkorú elkövető esetén a bíróság intézkedést alkalmaz [Be. 841. § (1) bekezdés]. (7) A kitöltött adatszolgáltató lapról a 17. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzést, véglegesítést és feltöltést követően a bíró vagy az  érdemi ügyintéző haladéktalanul tájékoztatja az  irodavezetőt, aki elvégzi a  18.  § (3)  bekezdés szerinti ellenőrzést. A  járásbíróság statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottja a  tárgyhónapot követő hónap hatodik munkanapjáig továbbítja a  bűnügyi statisztikai adatszolgáltató lapokat a  törvényszék statisztikusához. A járásbíróság elnöke a bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására mást is kijelölhet. (8) A  (7)  bekezdésben írtakat követően a  bírósági statisztikus – a  16.  § (7)  bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig tölti fel az adatszolgáltató lapokat a központi adatbázisba. A bíróság elnöke a bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására mást is kijelölhet. (9) A központi adatbázisba feltöltött adatszolgáltató lapokat – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem lehet módosítani. 27. § [Adatgyűjtés az alapfeladatok körébe tartozó tevékenységről] (1) A  tanácsok, bírák és az  érdemi ügyintézők alapfeladatok körébe tartozó tevékenységére vonatkozó adatgyűjtés keretében havi adatszolgáltatásra köteles valamennyi bíró, igazságügyi alkalmazott és tanács, aki (amely) a tárgyidőszakban tényleges érdemi ügyintézést végzett. (2) A 12. §-ban meghatározott adatszolgáltató lapok adatbázisban tárolt adatai képezik az alapját a) a tárgyaló tanácsok számáról; b) az eljárás-eseményekkel (a Pp.-ben, a Be.-ben és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott tárgyalás, meghallgatás, nyilvános ülés, előkészítő ülés, ülés, tanácsülés, tárgyaláson kívüli elbírálás) érintett, vagy iratok alapján intézett ügyek számáról; és c) a halasztások és napolások okairól készítendő országos és bírósági szintű, rendszeres és eseti adatgyűjtéseknek, kimutatásoknak, elemzéseknek. (3) Az adatszolgáltató lapok adataiból állítja elő a bírósági statisztikus a bíró és az érdemi ügyintéző alapfeladatok körébe tartozó tevékenységének mennyiségi vizsgálatához szükséges egyéni, valamint az  összehasonlításhoz szükséges bírósági szintű adatokat. 28. § [Az alapfeladatok körébe tartozó tevékenységre vonatkozó adatszolgáltató lapok előállítása] (1) A  12.  § szerinti adatszolgáltató lapokat a  lajstromiroda vezetője a  bíróságokon vezetett elektronikus lajstrom, tárgyalási napló és perkönyv adatai felhasználásával, elektronikus úton állítja elő a  tárgyhónapot követő hónap második munkanapjáig. (2) A  kitöltött adatszolgáltató lapokat a  lajstromiroda vezetője a  bíróval és az  érdemi ügyintézővel egyezteti. Eltérés esetén haladéktalanul gondoskodik a  lajstrom, tárgyalási napló, perkönyv hiányzó adatainak pótlásáról, a  téves adatok helyesbítéséről. (3) Az  ellenőrzött adatszolgáltató lapokat a  bíró és az  érdemi ügyintéző a  tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig véglegesíti. (4) A  járásbíróságon, valamint a  közigazgatási és munkaügyi bíróságon a  statisztikai feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazott, ennek hiányában a  lajstromiroda vezetője a  tárgyhónapot követő hónap hatodik munkanapjáig továbbítja az adatszolgáltató lapokat a törvényszék statisztikusához. A törvényszék tanácsaira és bíróira vonatkozó adatszolgáltató lapokat a bírósági statisztikus a fenti határidőben gyűjti össze. (5) A  bírósági statisztikus a  (4)  bekezdés alapján megkapott adatszolgáltató lapokat a  tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig összesíti, és ellenőrzi a  (6)  bekezdésben meghatározott számszaki összefüggést, valamint feltöltéssel továbbítja az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége részére. Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége az adatokat a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig számszakilag ellenőrzi, szükség esetén a bírósági statisztikust három munkanapos határidővel történő hiánypótlásra hívja fel. Az adatokat országos szinten a tárgyév első félévére a  tárgyév szeptember 30. napjáig, a  tárgyévre a  tárgyévet követő év március 31. napjáig az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége összesíti. (6) Az adatszolgáltatás során a tárgyidőszakra vonatkozó folyamatban lévő, illetve befejezett ügyek számának egyeznie kell – a  megfelelő bírósági szintre vonatkozó – a  9.  § (1)  bekezdés szerinti ügyforgalmi statisztikai adatgyűjtésen feltüntetett folyamatban lévő, illetve befejezett ügyek számával. (7) A Kúria és az ítélőtáblák adatszolgáltatására értelemszerűen alkalmazni kell a (4)–(6) bekezdések rendelkezéseit. 29. § [Az első fokon eljáró bíró alapfeladatai körébe tartozó tevékenységének összesített adatai] (1) Az első fokon eljáró bírák számának kimutatásához meg kell állapítani a bíróságon első fokon eljáró bírák számított létszámát (működő bíró). Ennek során az adott bíróságon első fokon eljáró tényleges bírói létszámból kell kiindulni, az alábbiak figyelembe vételével: a) a  járásbíróságon, valamint a  közigazgatási és munkaügyi bíróságon az  elnököt, az  elnökhelyettest, a  csoportvezetőt, a  csoportvezető-helyettest a  bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015. (XI.30.) OBH utasítás (a továbbiakban: igazgatási szabályzat) 102. § (2) és (7)–(8) bekezdésében meghatározott tárgyalási kötelezettsége arányában kell figyelembe venni; b) a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, kollégium-vezetőjét, kollégiumvezető-helyettesét, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét az igazgatási szabályzat 102. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott tárgyalási kötelezettsége arányában kell figyelembe venni; c) a részmunkaidőben foglalkoztatott bírót ennek arányában kell figyelembe venni; d) az  igazgatási szabályzat 102.  § (10)  bekezdésében meghatározott feladatot ellátó bírót a  tárgyalási kötelezettsége arányában kell figyelembe venni; e) a  másod- vagy harmadfokon is eljáró bírót az  első fokon megtartott eljárás-eseményekkel érintett napok arányában kell figyelembe venni. (2) Az  adott hónapra irányadó munkanapok számát a  heti pihenőnapok és munkaszüneti napok levonása után kell megállapítani, majd ki kell mutatni a  munkából kiesett napokat, és a  kiesett, az  igazgatási szabályzat 102.  § (9) bekezdésében meghatározott tárgyalási napokat. (3) Munkából kiesett nap az a munkanap, amelyet a bíró igazolt betegség, igénybe vett szabadság, kötelezően előírt vagy választott oktatás, vagy egyéb ok, különösen kiküldetés, munkaértekezlet miatt nem töltött munkával. (4) Kiesett tárgyalási nap az a munkából kiesett nap, amelyre a bíró eljárás-eseményt tűzött ki, de az az (5) bekezdésben felsorolt okból elmaradt – ide értve azt is, ha a már kitűzött eljárás-esemény előtt kerül sor új határnap kitűzésére (ún. beállítás) is. (5) Ha az adott hónapban a bíró nem dolgozott a teljes időszakban, meg kell állapítani a tényleges tevékenységének számított mértékét (tárgyaló bíró). Ennek során az (1) bekezdésben számított arányok és a munkából kiesett napok figyelembe vételével kell eljárni. A  bíró ténylegesen munkában töltött napjainak számát el kell osztani a  havi munkanapok számával; és szorozni kell a (1) bekezdés szerint számított arányszámmal. (6) Az adott bíróságon kirendeléssel működő bírót a kirendelés helye szerinti bíróságon kell számba venni, ha eredeti szolgálati helyén tevékenységet nem végez. Ha tevékenységét megosztva végzi a kirendelés és az eredeti szolgálati helye között, őt a tárgyhónapban intézett ügyei arányában kell megosztva számba venni. (7) Ha a  bíró a  tárgyhónapban több ügyszakban is eljárt, tevékenységét a  tárgyhónapban intézett ügyei arányában az adott ügyszakban kell számba venni. 30. § [Az alapfeladatok körébe tartozó tevékenység minőségi mutatói] (1) Az adatbázisból az OBH – az elsőfokú bíróságokra nézve, ügyszakonként, tájékoztató és előzetes jelleggel – évente kidolgozza: a) az első fokon jogerőre emelkedett, valamint b) a helybenhagyással és hatályon kívül helyezéssel érintett peres ügyben hozott határozatok arányának mutatószámait. (2) Az első fokon jogerőre emelkedett határozatok arányának meghatározásához a tárgyévben az adott bírósági szinten és ügyszakban hozott eljárást befejező határozatok össz-mennyiségével el kell osztani azon eljárást befejező határozatok számát, amelyek jogerőre emelkedését az első fokú bíróság a következő év január 31-ig megállapította. (3) A helybenhagyott határozatok arányának meghatározásához a tárgyévben az adott bírósági szintről és ügyszakból a  fellebbezést elbíráló bírósághoz felterjesztett ügyek össz-mennyiségével el kell osztani az  utóbbi bíróság által a következő év január 31-ig meghozott, helybenhagyó határozatok számát. (4) A  hatályon kívül helyezett határozatok arányának meghatározásához a  tárgyévben az  adott bírósági szintről és ügyszakból a fellebbezést elbíráló bírósághoz felterjesztett ügyek össz-mennyiségével el kell osztani az utóbbi bíróság által a következő év január 31-ig meghozott, hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatok számát. (5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott mutatószámokat az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  tárgyévet követő év március 15-ig állapítja meg. Az  OBH elnökének jóváhagyását követően a  mutatószámokat az  OBH az ítélőtáblák és a törvényszékek részére megküldi. (6) Az ítélőtábla, illetve a törvényszék az (5) bekezdésben szereplő mutatószámokat a bírósági lajstromadatok segítségével – a  (2)–(4)  bekezdésben meghatározott módszerrel – a  tárgyévet követő év április 30-ig ellenőrzi. A  végleges mutatószámokat az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke május 10-ig küldi meg az OBH-nak. 31. § [Adatszolgáltatás a hivatalos statisztika előállításában közreműködő külső szervezet felé] (1) Abban az esetben, ha az OBH-t vagy a bíróságot az OSAP előírása szerinti, a bírósági szervezetrendszeren kívüli szerv felé kötelező adatszolgáltatás terheli, az adatszolgáltatás módjára, tartamára és határidejére nézve az OSAP előírásait kell alkalmazni. (2) Az  OBH adatszolgáltatásának teljesítéséért az  OBH elnöke felelős. Az  adatszolgáltatás előkészítését a  feladatkör szerint érintett főosztály végzi. (3) A bíróság adatszolgáltatásának teljesítéséért a bíróság elnöke felelős. 9. A hivatalos statisztikai adatok és elemzések közzététele 32. § [A közzétett országos statisztikai adatok, a közzétételi naptár] (1) Az  országos statisztikai adatokat az  OSAP keretében gyűjtött ügyforgalmi-, és eljárások időtartamára vonatkozó, valamint bűnügyi statisztikai adatok alapján az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége állítja elő. Az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a hivatalos statisztika közzététele előtt gondoskodik a felfedés elleni védelem biztosításáról. (2) Az országos statisztikai adatok tartalmazzák a bírósági szervezet országosan összesített, illetve a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek bírósági szintenként és ügyszakonként bontott ügyforgalmi- és ügyek időtartamára vonatkozó (időszerűségi) adatait, amelyek feltüntetik a  tárgyidőszakot megelőző év azonos időszakának adataival történő összehasonlítást is. (3) Az  országos bűnügyi statisztikai adatok tartalmazzák a  jogerős határozattal befejezett büntetőeljárások fiatalkorú és felnőtt vádlottjainak összetételére, az általuk elkövetett bűncselekményekre, valamint a velük szemben alkalmazott fő- és mellékbüntetésekre, intézkedésekre vonatkozó, országosan összesített adatokat. (4) Az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  (2)  bekezdésben meghatározott körben, az  OBH elnökének jóváhagyását követően gondoskodik a) a tárgyév első félévi statisztikai adatoknak a tárgyév október 31-ig; b) a tárgyévi statisztikai adatoknak a tárgyévet követő év április 30-ig történő közzétételéről. (5) Az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége gondoskodik az  ügyforgalmi statisztikai adatok közzétételével egyidejűleg az  alapfeladatok körébe tartozó tevékenységre vonatkozó tárgyévi első félévi és tárgyévi, országos és helyi statisztikai adatok közzétételéről. (6) Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  (3) bekezdésben meghatározott adatokat a  tárgyévet követő év március 31. napjáig állítja elő és – az OBH elnökének jóváhagyását követően – a tárgyévet követő év április 30-ig teszi közzé. (7) A hivatalos statisztika közzétételére a bíróságok központi honlapja szolgál. 33. § [A statisztikai adatok elemzése és az elemzések közzététele] (1) Az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége az OBH elnöke által meghatározott körben, módszerrel, szempontok szerint és gyakorisággal feldolgozza, majd elemzi a hivatalos ügyforgalmi és időszerűségi adatokat. (2) Az  OBH elnöke által jóváhagyott elemzést az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  bíróságok központi honlapján teszi nyilvánosan hozzáférhetővé. 10. A statisztikai adat felülvizsgálata 34. § [Az adatszolgáltató lap és a közzétett statisztikai adat felülvizsgálata] (1) Amennyiben a  bíróság észleli, hogy a  kitöltött adatszolgáltató lap vagy a  statisztikai adatbázisban található adat felülvizsgálata szükséges – különösen téves adatrögzítés, számítási hiba esetén –, erről a bíróság elnöke a pontosított adatok feltüntetésével tájékoztatja az OBH elnökét. Egyidejűleg a bíróság a hibát tájékoztatásul bejelenti a bírósági informatikai szakrendszer (BIR-O) üzemeltetőjének. (2) Az  OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége a  jelzett módosítási igényt megvizsgálja és annak statisztikai relevanciája esetén a bírósági informatikai szakrendszer (BIR-O) üzemeltetőjének közreműködésével az adatszolgáltató lapot a statisztikai adatbázisban módosítja, vagy a módosítás átvezethetőségét a bíróság számára jelzi. (3) Hivatalos statisztikai adat felülvizsgálata rendkívüli esetben lehetséges. Amennyiben a közzétett hivatalos statisztikai adat releváns módosítása szükséges, azt az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége végzi el. (4) Az  adatok felülvizsgálatát eredményező körülményről, valamint a  hasonló esetek elkerülése érdekében megtett intézkedésekről a bíróság elnöke az OBH elnökét a felülvizsgálattól számított három munkanapon belül tájékoztatja. Szükség esetén az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége további, központi intézkedést kezdeményez. 35. § [A közzétett hivatalos bírósági statisztika felülvizsgálata] (1) A hivatalos bírósági statisztika felülvizsgálata rendkívüli esetben lehetséges. Amennyiben az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége – különösen az alapadatok összesítésére vonatkozó új módszertan bevezetése esetén – észleli, hogy a közzétett hivatalos statisztikai adatok releváns módosítása szükséges, erről tájékoztatja az OBH elnökét. (2) Az OBH elnökének felülvizsgálatot előíró döntése esetén az OBH statisztikáért felelős szervezeti egysége az adatbázis összesítő adatait, valamint a közzétett hivatalos statisztikai adatokat módosítja. 11. A hivatalos statisztikai adatgyűjtéssel össze nem függő adatok 36. § [Vezetői Információs Rendszer] A Vezetői Információs Rendszer (a továbbiakban: VEIR) a  bíróságra vonatkozó előzetes ügyforgalmi és pertartam adatokat az iratkezelésre használt szakrendszerből (BIR-O) lekérdező, összesítő és bemutató informatikai alkalmazás. A  VEIR-ből nyert előzetes adat elsősorban az  igazgatási feladatok ellátása érdekében használható fel, amelynek érdekében az OBH elnöke módszertani útmutatót adhat ki. 37. § [A bíró munkájának értékelésére szolgáló adatok] Az OBH és a bíróság a bíró munkájának értékeléséhez a BIR-O-ból a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításban meghatározott vezetői döntést megalapozó adatokat gyűjt, elemez és használ fel. 38. § [Az ügyfelek előzetes tájékoztatása] Az OBH az ügyfeleknek a bírósági eljárások országos vagy helyi adatairól történő előzetes tájékoztatása, különösen a várható pertartam kiszámítása érdekében külön informatikai alkalmazást rendszeresí …