167/2012. (VII. 20.) Korm. rendelete a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló M

167/2012. (VII. 20.) Korm. rendelete a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról 2011. szeptember 13-án aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: Megállapodás a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozása tárgyában minthogy 1971-ben létrejött a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport (a továbbiakban: CGIAR) mint állami és a magánszektorhoz tartozó, Déli és Északi intézmények olyan informális hálózata, amely elkötelezett a nemzetközi mezőgazdasági kutatás mozgósítása iránt a fejlődő országok mezőgazdasága fejlesztésének támogatása céljából; minthogy a nemzetközi mezőgazdasági kutatás döntő fontosságú azon kihívások leküzdéséhez, amelyeket az éhezés, az alultápláltság és a szegénység jelent az éghajlatváltozás időszakában. minthogy a CGIAR 2008-ban elfogadott új jövőképe: „A szegénység és az éhezés enyhítése, az emberek egészségének és táplálkozásának javítása és az ökoszisztéma rugalmasságának fokozása magas színvonalú nemzetközi mezőgazdasági kutatás, partneri együttműködés és irányítás révén”; minthogy a CGIAR nagyszabású szervezeti reformokról is döntött, amelyeknek célja az aktív szerepvállalás és az érdekeltek széles körével, köztük nemzeti mezőgazdasági kutató rendszerekkel, egyetemekkel, nem kormányzati szervezetekkel és a magánszektor képviselőivel való partneri együttműködés elősegítése, a kutatások hatékonyságának és eredményességének optimalizálása, a kapacitás és az országok tulajdonának megerősítése, valamint a CGIAR kutatásainak teljes körű hasznosítása a fejlesztési hatások elérése érdekében; minthogy jelenleg a CGIAR egy globális, fejlesztési célú kutatási partneri együttműködést testesít meg a CGIAR finanszírozói, a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciuma és más partnerek részvételével, amelyek együttesen munkálkodnak egy közös stratégia megvalósításán; minthogy a reform részeként a CGIAR által támogatott tizenöt nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpont3 2010. április 29-én létrehozta a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumát mint szerződéses vegyesvállalatot annak nemzetközi szervezetként történő hivatalos megalapításáig; minthogy a jelen megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) részesei (a továbbiakban: Felek) most saját jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi szervezetként létre kívánják hozni a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumát, az alábbiakban ismertetett feltételek szerint; EZÉRT EZENNEL a Felek az alábbiakban állapodnak meg: 1. cikk – A Konzorcium nemzetközi szervezetként történő létrehozása (1) Ezennel létrejön a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciuma (a továbbiakban: Konzorcium) mint teljes körű nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező független nemzetközi szervezet, amely birtokában van a feladat- és hatáskörének gyakorlásához és rendeltetésének teljesítéséhez szükséges jogképességnek, különösen beleértve – és az előzőekben említettek általános érvényességének csorbítása nélkül – az alábbiakra vonatkozó jogosultságokat: a) egyezmények, megállapodások és szerződések kötése; b) ingó és ingatlan vagyontárgyak megszerzése és elidegenítése, valamint c) jogi eljárások kezdeményezése és ilyen eljárásokban azok alanyaként való részvétel. (2) A Konzorcium jogutódja a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának, amelyet tizenöt nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpont a 2010. április 29-én kelt megállapodás értelmében szerződéses vegyesvállalatként hozott létre. 2. cikk – A Konzorcium célja és tevékenysége (1) A Konzorcium arra hivatott, hogy ellássa a CGIAR rendszer irányítását, és közös stratégia jegyében összehangolja a tagközpontok és a többi partner tevékenységét annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a CGIAR elé felvázolt jövőkép megvalósításához való egyéni és együttes hozzájárulásuk fokozását. (2) A Konzorcium a célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges tevékenységeket fejti ki. 3. cikk – A Konzorcium belső szabályai A Konzorcium a csatolt alapszabályban (és annak függelékeiben) (a továbbiakban: Alapszabály) rögzített szabályok szerint működik. Az Alapszabály hatálya semmiképpen nem terjed ki arra, hogy a Felekre nézve kötelezettségeket teremtsen vagy ilyeneket rójon rájuk. 4. cikk – A végrehajtás általános vállalása (1) A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a Konzorcium rendeltetéseként meghatározott célok elérésének és a Konzorcium szervei által hozott döntésekből eredő kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében. (2) A jelen Megállapodásban foglaltak semmilyen tekintetben nem teremtenek pénzügyi kötelezettségeket a Felekre nézve, illetve ilyeneket nem rónak rájuk. 5. cikk – Jogok, kiváltságok és mentességek (1) A Konzorciumnak, személyzete tagjainak és hivatalos látogatóinak a befogadó ország területén megadott jogokat, kiváltságokat és mentességeket a Konzorcium és a befogadó ország között megkötendő székhely-megállapodásban kell pontosan rögzíteni. (2) Az előző bekezdésben említett jogokat, kiváltságokat és mentességeket azért kell biztosítani, hogy minden körülmények között garantálható legyen a Konzorcium akadálytalan működése és azon személyek függetlensége, akiket a szóban forgó jogok, kiváltságok és mentességek megilletnek. 3 A CGIAR által támogatott tizenöt nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpont: Africa Rice Center [Afrikai Rizsközpont] (WARDA); Bioversity International (IPGRI); Centro Internacional de Agricultura Tropical (CIAT); Center for International Forestry Research [Nemzetközi Erdészeti Kutatóközpont] (CIFOR); Centro Internacional de Mejoramiento de Maiz y Trigo (CIMMYT); Centro Internacional de la Papa (CIP); International Center for Agricultural Research in the Dry Areas [Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontja] (ICARDA); International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics [Félsivatagi Trópusi Területek Nemzetközi Terménykutató Intézete] (ICRISAT); International Food Policy Research Institute [Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet] (IFPRI); International Institute of Tropical Agriculture [Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Intézet] (IITA); International Livestock Research Institute [Nemzetközi Állatállomány-kutató Intézet] (ILRI); International Rice Research Institute [Nemzetközi Rizskutató Intézet] (IRRI); International Water Management Institute [Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet] (IWMI); World Agroforestry Centre [Mezőgazdasági Erdészeti Világközpont] (ICRAF); Worldfish [HALÁSZATI Világközpont] (ICLARM) 6. cikk – A Konzorcium megszüntetése és felszámolása A Konzorcium feloszlatására vonatkozó bármely döntés meghozatala előtt a Konzorcium Igazgatóságának konzultálnia kell a Felekkel. 7. cikk – A jelen Megállapodás részesévé válás (1) Mindazok az államok a jelen Megállapodás részeseivé válhatnak, amelyek tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, annak valamely szakosított szervének, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. (2) Az előző bekezdésben említett államok az alábbiak szerint válhatnak a jelen Megállapodás részeseivé: a) a jelen Megállapodás ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás kikötése nélküli aláírásával, vagy b) a jelen Megállapodás ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás kikötése mellett történő aláírásával és annak későbbi ratifikálásával, elfogadásával vagy jóváhagyásával, vagy c) a jelen Megállapodás hatálybalépését követően csatlakozási okirat letétbe helyezésével. (3) A jelen Megállapodás 2011. szeptember 13-ától áll aláírásra készen. 8. cikk – A jelen Megállapodás hatálybalépése A jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor bármely két állam a fenti 7. cikk (2) (a) és (b) bekezdésében leírt módon annak részesévé válik. A jelen Megállapodás a később részesévé váló egyes államokra vonatkozóan azon a napon lép hatályba, amelyen a szóban forgó állam a Letéteményesnél letétbe helyezi a csatlakozási okiratot. 9. cikk – Módosítások (1) A jelen Megállapodást érintő módosítások a) A jelen Megállapodásra vonatkozóan (az Alapszabály kivételével) bármelyik Fél javasolhat módosításokat. A módosító javaslatokat a Letéteményes részére kell megküldeni, aki azokat a lehető legrövidebb időn belül valamennyi Félhez eljuttatja. b) Az ilyen módosítások az azokat elfogadó Felekre nézve akkor lépnek hatályba, amikor a kérdéses módosítások ratifikálására, elfogadására illetve jóváhagyására vonatkozó okiratot a Felek kétharmada a 7. cikk (2) bekezdés c) pontjában rögzített eljárás szerint letétbe helyezte. Azokra a Felekre nézve, amelyek a módosításokat később ratifikálják, fogadják el vagy hagyják jóvá, a módosítások akkor lépnek hatályba, amikor a szóban forgó Felek a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okiratukat letétbe helyezik. Azokra a Felekre nézve, amelyek a módosításokat nem ratifikálják, nem fogadják el vagy nem hagyják jóvá, ezek a módosítások nem kötelezőek. (2) Az Alapszabályt érintő módosítások a) Az Alapszabályt érintő módosítások esetében az Alapszabály 22. cikkében foglaltak szerint kell eljárni, és ezekről a módosításokról a (az alanti 12. cikkben meghatározott) Letéteményesnek valamennyi Felet értesítenie kell. b) Az Alapszabály szóban forgó módosításainak hatálya semmiképpen nem terjed ki arra, hogy a Felekre nézve kötelezettségeket teremtsen vagy ilyeneket rójon rájuk. 10. cikk – Kilépés A Felek bármelyike a Letéteményeshez eljuttatott írásos okirat útján léphet ki a jelen Megállapodásból. A kilépés azon naptól számított három hónap múlva válik érvényessé, amelyen a Letéteményes az arról szóló okiratot megkapta. 11. cikk – A vitás kérdések rendezése (1) A jelen Megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő bármely vitás kérdést a Felek közötti tárgyalással vagy konzultációval kell rendezni. (2) A Konzorcium Igazgatósága az ilyen vitás ügyek békés rendezéséhez felajánlhatja jószolgálati közreműködését. 12. cikk – Letéteményes A jelen Megállapodás letéteményese (a továbbiakban: Letéteményes) a Francia Köztársaság kormánya. 13. cikk – Hiteles szöveg (1) A jelen Megállapodást egy példányban kell aláírni, angol és francia nyelven – mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. (2) A jelen Megállapodásról más nyelvű hivatalos fordítások az érdekelt kormányokkal való konzultáció után készíthetők. Az ilyen hivatalos fordítások nem tekinthetők hiteleseknek. Melléklet A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának Alapszabálya 1. cikk Jogállás (1) A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciuma ezennel a nemzetközi jog alapján mint teljes körű nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező független nemzetközi szervezet jön létre, amely birtokában van a feladatés hatáskörének gyakorlásához és rendeltetésének teljesítéséhez szükséges jogképességnek, különösen beleértve – és az előzőekben említettek általános érvényességének csorbítása nélkül – az alábbiakra vonatkozó jogosultságokat: a) egyezmények, megállapodások és szerződések kötése; b) ingó és ingatlan vagyontárgyak megszerzése és elidegenítése, valamint c) jogi eljárások kezdeményezése és ilyen eljárásokban azok alanyaként való részvétel. (2) A Konzorcium jogutódja a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának, amely a Konzorciumot létesítő, 2010. április 29-én hatályba lépett megállapodás értelmében szerződéses vegyesvállalatként jött létre. 2. cikk Meghatározások A jelen Alapszabályban előforduló kifejezések jelentése, hacsak a szövegösszefüggés eltérő értelmezést nem tesz szükségessé: Igazodás: – a Stratégia és Eredménykeret vonatkozásában – a Stratégia és Eredménykeret szerinti, azzal összhangban lévő illetve mindenképpen annak célkitűzéseit támogató fogalom; A CGIAR által támogatott Központok Szövetsége: a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport által támogatott 15 nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpont társulása, amint az a Konzorciumnak a jelen Megállapodással történt létrehozását megelőzően létezett; Igazgatóság: – a Konzorcium Igazgatósága; Kuratórium: – valamely tagközpont kuratóriuma, amelynek hatáskörét és jogosítványait a kérdéses tagközpont alapszabálya rögzíti; CEO vagy vezérigazgató: – a Konzorcium első számú vezetője; CGIAR: – Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport, a CGIAR módosítási eljárása szerint módosítva; CGIAR-rendszer: – adományozók, egyéb érdekeltek és a CGIAR nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpontjai alkotta globális hálózat, beleértve az összes kormányzati és tanácsadó testületet; CGIAR-alap vagy Alap: – az a több adományozótól származó alap, amely a Konzorcium pénzügyi igényeinek kielégítéséhez szükséges stratégiai finanszírozási forrásként szolgál; Elnök: – a Konzorcium Igazgatóságának elnöke; Konzorcium: – a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciuma, amely a jelen Alapszabály 1. cikke értelmében jött létre; CGIAR kutatási programok: – a Stratégia és Eredménykeret összehangolt végrehajtását szolgáló kutatási vagy egyéb programok; Az Alap Tanácsa: – a CGIAR-alap döntéshozó testülete, amely az Alap adományozóinak nevében tevékenykedik; Finanszírozók Fóruma: – a CGIAR adományozók szélesebb köre, amely a Stratégiát és Eredménykeretet jóváhagyja; Az Alap Irodája: – az Alap Tanácsának, a Finanszírozók Fórumának és azok elnökeinek támogató egysége; Tagközpontok: – a Konzorcium tagközpontjai; Jelölőbizottság: – a Konzorcium Igazgatóságának bizottsága, amely a Konzorcium Igazgatóságának megbízása és felhatalmazása alapján tanácsokkal látja el az Igazgatóságot igazgatósági tagságra pályázók jelölését illetően; Partnerek: – a Konzorciumon, a Tagközpontokon, az Alapon, az adományozókon, a Vagyonkezelőn és azok kapcsolt vállalkozásain kívüli Felek, akikkel/amelyekkel a Konzorcium és a Tagközpontok közös céljaik elérése érdekében együttműködnek; Teljesítési megállapodások: – a CGIAR kutatási programokra vonatkozó, kötelező érvényű megállapodások, amelyek a Konzorcium és az Alap Tanácsa között, a Konzorcium és a CGIAR kutatási programokat vezető Tagközpontok („Vezető Tagközpontok”) között, valamint a Vezető Tagközpontok és más résztvevő Tagközpontok és Partnerek között jönnek létre, és amelyek a kölcsönös kötelezettségeket, elvárásokat és feltételeket határozzák meg; Felkutató és Kiválasztó Bizottság: – a Szövetséget támogató felkutató és kiválasztó bizottság, ahogyan az a Konzorciumnak a jelen Megállapodással történt létrehozását megelőzően létezett; Stratégia és Eredménykeret: – a CGIAR Stratégiája és az a keret, amely annak mérhető fejlesztési célértékekké alakítására szolgál; Vagyonkezelő: – a Világbank, amely vagyonkezelőként tevékenykedik a CGIAR-alap fenntartása és a Konzorcium pénzügyi eszközökkel történő ellátása kapcsán. 3. cikk A Konzorcium tagsága (1) A Tagközpontok jogilag független testületek, amelyeknek a Konzorciummal való viszonya a 15. cikkben ismertetett jogokkal és kötelezettségekkel jár. (2) Az alapító Tagközpontok azok a CGIAR által támogatott központok, amelyek a Konzorciumot létrehozó, 2010. április 29-én hatályba lépett megállapodás részesei. (3) A Tagközpontok az Igazgatóság jelölése alapján, a Tagközpontok háromnegyedes szavazattöbbségével új tagközpontokat vehetnek fel, feltéve, hogy a) azok eleget tesznek az Igazgatóság által meghatározott általános felvételi ismérveknek, és b) a szóban forgó új tagok mindegyike hivatalosan, írásban önmagára nézve kötelezőnek fogadja el a jelen Alapszabály rendelkezéseit. (4) Valamely Tagközpont az Igazgatóság elnökéhez legalább hat hónappal előbb eljuttatott, ilyen tartalmú írásbeli felmondással szüntetheti meg tagságát. (5) Az igazgatósági tagok a 18. cikk rendelkezései szerint háromnegyedes szavazattöbbséggel megvonhatják valamely meglévő Tagközponttól a Konzorcium tagságát. (6) Az Igazgatóságnak a (3) bekezdés szerinti jelölés megtétele, illetve a tagságnak a fenti (5) bekezdés szerinti megvonására vonatkozó döntés meghozatala előtt konzultálnia kell az Alap Tanácsával. (7) Valamely Tagközpont felvételéről vagy kiválásáról hivatalos formában, írásban értesíteni kell a Nemzetközi Mezőgazdasági Központok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló Megállapodás Letéteményesét. 4. cikk A Konzorcium célja A Konzorcium arra hivatott, hogy ellássa a CGIAR rendszer irányítását, és a Stratégia és Eredménykeret, valamint a CGIAR kutatási programok keretében összehangolja a Tagközpontok és a többi Partner tevékenységét annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a CGIAR elé felvázolt jövőkép megvalósításához való egyéni és együttes hozzájárulásuk fokozását az alábbiak révén: (i) Még serkentőbb nemzetközi környezet megteremtése a mezőgazdasági kutatás számára a fejlődés és a CGIAR jelentőségének és eredményességének fokozása érdekében a nemzetközi fejlődés intézményi rendszerén belül; (ii) A Tagközpontok által végzett kutatás hatásának fokozása közös stratégiai célok, programadó konvergencia, összehangolt intézkedések és az innováció elősegítése révén; (iii) A CGIAR-alap Tanácsával közösen a Tagközpontok számára munkájuk elvégzéséhez rendelkezésre álló pénzügyi források bővítése; (iv) A pénzeszközök elosztásának irányítása a Stratégiában és Eredménykeretben meghatározott prioritások teljesítéséhez, valamint az Alaptól a Konzorciumhoz és/vagy a Tagközpontokhoz kerülő valamennyi pénzeszközzel kapcsolatos bizalmi és operatív felelősségi központ szerepének betöltése; (v) Minden egyes Tagközpont és a CGIAR-rendszer egésze költséghatékonyságának javítása tanácsadással, funkciók és kutatási platformok megosztásával és egyéb eszközökkel, valamint (vi) A Tagközpontokkal közösen olyan lehetőségek feltérképezése és támogatása, amelyek révén javulhat a szakszerűség, a hatékonyság és az eredményesség. 5. cikk A Konzorcium tevékenysége (1) A Konzorcium a céljainak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket fejti ki. (2) A Konzorcium – az előzőekben említettek általános érvényességének csorbítása nélkül – mindenekelőtt az alábbiakat végzi: a) A Tagközpontokkal együttműködve és az adományozók és partnerek széles körének hozzájárulásaival egységes Stratégiát és Eredménykeretet dolgoz ki, amelyet a Finanszírozók Fórumának kell jóváhagynia; b) Kapcsolatot tart az adományozókkal és a CGIAR-alap Tanácsával finanszírozás megszerzése céljából a CGIAR kutatási programok és a Tagközpontok intézményi szervezete számára; c) A Tagközpontokkal együttműködve fejleszti, jóváhagyja és irányítja a CGIAR kutatási programok teljesítését; d) Figyelemmel kíséri a Tagközpontok hatékonyságát és optimális szervezeti felépítését, és a jelen Alapszabály szerint dönt a megfelelő intézkedésekről; e) Adott esetben a Tagközpontokkal együttműködve megosztott szolgáltatásokat fejleszt ki, irányít és működtet a Tagközpontok számára a működési hatékonyság fokozása céljából; f) A CGIAR, a Konzorcium és a Tagközpontok szerepét hirdeti, és nemzetközi fórumokon azok szószólójaként lép fel. (3) A Konzorcium bevételeit és vagyonát kizárólag a Konzorcium céljaira lehet felhasználni, és azoknak semmilyen hányadát nem szabad osztalékként, prémiumként vagy profitra utaló bármilyen egyéb formában, közvetlenül vagy közvetve bármely igazgatósági tagnak, tisztségviselőnek vagy egyéb magánszemélynek kifizetni vagy átutalni, azzal a megkötéssel, hogy a jelen (3) albekezdés semmilyen tekintetben nem tiltja ilyen személyek részére méltányos illetmény kifizetését a Konzorciumnak nyújtott szolgálataik fejében, illetve az igazgatósági tagok vagy tisztségviselők feladataik ellátása során felmerült, indokolt készkiadásainak megtérítését. 6. cikk Felépítés és irányítás A Konzorcium szervei a következők: a) A Konzorcium Igazgatósága; b) A Konzorcium vezérigazgatója. 7. cikk Az Igazgatóság tagsága (1) Az Igazgatóság 10 (tíz) tagból áll. (2) A (3) bekezdés értelmében a Tagközpontok 9 (kilenc) tagot választanak ki és jelölnek a jelen Alapszabály 1. függelékében ismertetett eljárás szerint. (3) Az Igazgatóság legelső tagjait a CGIAR által támogatott Központok Szövetsége részéről jóváhagyott folyamatot követően egy Felkutató és Kiválasztó Bizottság választja ki. (4) A Tagközpontok által kijelölt igazgatósági tagokat egyéni érdemeik alapján kell kiválasztani, és az illetők személyes minőségükben tevékenykednek. (5) Az Igazgatóság tagjainak kiválasztása és jelölése során a Tagközpontoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy gondoskodni kell az Igazgatóság sikeres működéséhez szükséges képességek – köztük elsősorban a politikai, tudományos/kutatói és pénzügyi/vezetői képességek – kiegyensúlyozott képviseletéről, valamint biztosítani kell a nemek és a sokszínűség egyensúlyát. (6) Az Igazgatóság egyetlen tagja sem lehet egyidejűleg a Vagyonkezelő tisztségviselője, igazgatósági tagja, vagy a CGIAR által támogatott valamely központ, hivatal vagy program alkalmazottja, vagy az Alap bármely szervének, az Alap bármely adományozójának vagy az Alapot támogató bármely intézménynek irányító testületi tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja. (7) Az Igazgatóságban mindenkor legalább 4 olyan tagnak kell lennie, akik a Konzorcium Igazgatóságába történt belépésüket megelőző 3 évben nem álltak kapcsolatban a CGIAR-rel. (8) A Konzorcium vezérigazgatója ex officio tagja az Igazgatóságnak, teljes szavazati joggal. (9) A 10. bekezdés értelmében a fenti (2) bekezdés szerint kijelölt igazgatósági tagok mindegyikének kinevezése három évre szól, és újabb három évvel meghosszabbítható, azzal a kikötéssel, hogy folyamatosan hat évnél hosszabb ideig egyetlen igazgatósági tag sem töltheti be tisztségét. (10) A politikák és az operatív műveletek folyamatosságának biztosítása érdekében az Igazgatóság tagjainak hivatali idejét lépcsőzetesen kell kialakítani. A kezdeti Igazgatóság tagjait a Felkutató és Kiválasztó Bizottság ajánlása alapján a Tagközpontok által meghatározott időtartamra nevezik ki. (11) Az Igazgatóság tagjait szolgálataikért megfelelő fizetség illeti meg, amelynek összegére a Konzorcium Igazgatósága tesz javaslatot, és amelyet a Tagközpontok hagynak jóvá. Az induló Igazgatóság tagjait megillető fizetség összegére a Felkutató és Kiválaszt Bizottság tesz javaslatot, és azt a Tagközpontok illetve – a Konzorcium létrehozását megelőzően – a CGIAR által támogatott Központok Szövetsége hagyja jóvá. Azonkívül az Igazgatóság tagjai részére meg kell téríteni a feladataik ellátása során felmerülő költségeiket. (12) Az Igazgatóságnak megfelelő eljárási rendet kell elfogadnia az igazgatósági tagok részéről a Konzorcium ügyeinek intézése során felmerülő esetleges összeférhetetlenség elkerülése érdekében. (13) Az Igazgatóság bármely tagja tisztségéről bármikor lemondhat, az Elnökhöz eljuttatott írásbeli értesítés, vagy az Igazgatóság bármelyik ülésén elhangzó szóbeli bejelentés útján: az utóbbi esetben a szóbeli bejelentést rögzíteni kell az ülés jegyzőkönyvében. A lemondás az arról szóló bejelentésben meghatározott időpontban, vagy – időpont-megjelölés hiányában – az értesítésnek az Elnök által történt kézhezvétele időpontjában lép hatályba, (14) Az Igazgatóság valamely tagja súlyos kötelességszegés, csalás vagy bűncselekmény elkövetése esetén az Igazgatóság egyhangú szavazatával – amely szavazásban az érintett igazgatósági tag nem vehet részt –, vagy a Tagközpontok háromnegyedes szavazattöbbségével váltható le. (15) A Tagközpontoknak joguk van egy megfigyelőt kinevezni az Igazgatóságba, akinek feladata a Tagközpontok érdekeinek képviselete. (16) Az Alap Tanácsának joga van egy megfigyelőt kinevezni az Igazgatóságba, akinek feladata az Alap Tanácsa érdekeinek képviselete. (17) A (18) bekezdésre is figyelemmel a megfigyelőknek joguk van jelen lenni az Igazgatóság ülésein, részt venni az ott folyó tanácskozásban, napirendre tűzendő témákra javaslatot tenni, valamint intézkedési javaslatokat megfogalmazni, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek. (18) Az Igazgatóság zárt üléseket is tarthat, amelyekről a megfigyelőket kizárják, amennyiben ezt az Igazgatóság indokoltnak tartja. 8. cikk Az Igazgatóság feladat- és hatásköre (1) Az Igazgatóság végzi a Konzorcium elvi irányítását és vezetését, és felelős céljainak megvalósításáért. (2) Az előzőekben említettek általános érvényességének csorbítása nélkül az Igazgatóság az alábbi feladat- és hatáskörökkel rendelkezik: a) A stratégiai fejlesztés, az erőforrások mozgósítása és a pénzeszközök elosztásával kapcsolatban az Igazgatóság: (i) Felügyeli a CGIAR Stratégia és Eredménykeret kidolgozását, azt felülvizsgálja és támogatja, és jóváhagyás végett a Finanszírozók Fóruma elé terjeszti. A Stratégia és Eredménykeret kidolgozása a Tagközpontokkal közösen és az adományozók és partnerek széles körének támogatásával történik. (ii) Az Alap Tanácsával közösen finanszírozási keretet dolgoz ki, beleértve az erőforrás-mozgósítási stratégiát is, a finanszírozási eszközök áramlásának strukturálására a programadó és strukturális finanszírozási igények kielégítése érdekében; (iii) Az Alap Tanácsával közösen szerepet vállal a pénzeszközök előteremtésében; (iv) Vállalja a végső felelősséget az Alaptól a Stratégia és Eredménykeret megvalósítása céljából kapott, a Vagyonkezelővel, illetve az Alap Tanácsával kötött megállapodásokban rögzítettek szerinti pénzeszközökért, és teljes körű felhatalmazással rendelkezik ilyen és hasonló megállapodások megkötésére; (v) Minden olyan esetben, amikor elosztás céljából pénzeszközök érkeznek a Konzorciumhoz, dönt azoknak a Tagközpontok és a programok közötti elosztásáról; (vi) Szükség esetén elfogadja a Konzorcium arra vonatkozó politikáját, hogy milyen mértékig kell a Konzorciumnak visszatartania a pénzeszközöket a Tagközpontok részére történő kifizetése előtt, a Tagközpontoknak háromnegyedes szavazattöbbséggel való jóváhagyásától függően. b) A CGIAR kutatási programokat illetően az Igazgatóság a jelen Alapszabály 14. cikkében rögzített feladat- és hatásköröket gyakorolja: c) A Konzorcium Tagközpontjainak teljesítményét és eredményességét illetően az Igazgatóság: (i) Az Alap Tanácsával egyetértésben és a szokásos beszámolókészítési normáknak megfelelően olyan egységes elveket és normákat állapít meg a Tagközpontok teljesítményére és eredményességére vonatkozóan, amelyek összhangban vannak a Konzorcium céljával; (ii) Áttekinti a Tagközpontok teljesítményét és eredményességét az Alapon keresztül finanszírozott CGIAR kutatási programok tekintetében; (iii) Áttekinti, hogy mennyire van összhangban a Tagközpontok tevékenysége a Stratégiával és Eredménykerettel; (iv) Miután megvalósult a Stratégia és Eredménykeret, és az teljesen működőképes, a Tagközpontok körében felülvizsgálja a meglévő és a potenciális strukturális szervezeteket, és megfelelő intézkedésekről hoz döntéseket, beleértve a Tagközpontok átszervezésének vagy a helyszíni adottságok és infrastruktúra megosztásának lehetőségeit is, például közös szolgáltatások és infrastruktúra kifejlesztése révén4. Ennek a felülvizsgálatnak mélyreható elemzésen kell alapulnia, és abba megfelelőképpen be kell vonni a Tagközpontokat. Amennyiben az Igazgatóság valamely döntése olyan intézkedést tenne szükségessé, amely valamelyik Tagközpont Kuratóriumának hatáskörébe tartozik, az érintett Tagközpont a szóban forgó döntést ajánlásként terjeszti Kuratóriuma elé. Ha a Tagközpont vagy Kuratóriuma elmulasztja a szükséges intézkedés megtételét, az a 17. cikkben foglaltak szerinti lépéseket vonhatja maga után. (v) Tanácsokat ad a Tagközpontoknak a legjobb gyakorlatról és konzultál velük a közös érdekeket megtestesítő területeken – ideértve az irányítási, a kockázatkezelési és a támogató funkciókat – ; (vi) A Tagközpontokkal konzultálva terveket tanulmányoz és támogat a CEO számára, és vele közösen felügyeli a megosztott funkciókat és kutatási platformokat. d) A beszámolókészítést és a külső kapcsolatokat illetően az Igazgatóság: (i) Tevékenységéről naprakészen tájékoztatja az Alap Tanácsát. Az Igazgatóság évente kétszer, a két fél által egyeztetett formában hivatalos jelentést készít az Alap Tanácsának. Ez a jelentés kitér a rendszer teljesítményére a Stratégia és Eredménykerethez képest, pénzügyi beszámolót tartalmaz a pénzeszközöknek a kikötött célokra történt felhasználásáról, ismerteti a CGIAR kutatási programok és a Tagközpontok működési teljesítményét, a Konzorcium Igazgatósága által a Tagközpontok műveletei és a közös szolgáltatások kapcsán tett intézkedéseket, valamint a Konzorcium és a Tagközpontok mindazon egyéb tevékenységét, amely az Alap Tanácsának befektetései szempontjából lényeges lehet; (ii) Az Alap Tanácsával együttműködve közös normákat alakít ki a CGIAR kutatási programok és a Tagközpontok teljesítményéről szóló jelentések összeállításához annak érdekében, hogy csökkenjenek a Tagközpontokra nehezedő általános beszámolókészítési terhek; (iii) Támogatást nyújt a Konzorcium vezérigazgatójának és a Konzorcium Irodájának képviseleti, közönségkapcsolati és kommunikációs tevékenységéhez. e) Az adminisztratív ügyeket illetően az Igazgatóság felügyeli a Konzorcium mint gazdálkodó szervezet műveleteit, különösen: (i) Kidolgozza, karbantartja és szükség szerint frissíti a Konzorcium Irodájának stratégiai és operatív terveit; (ii) Jóváhagyja a Konzorcium Irodájának és a Konzorcium Igazgatóságának működési költségvetését; (iii) Kiválasztja, alkalmazza a Konzorcium vezérigazgatóját, ellenőrzi annak teljesítményét, és dönt további alkalmazásáról illetve leváltásáról. f) Az irányítást illetően az Igazgatóság: (i) Pénzügyi és működési felelősséget vállal a Konzorcium Irodájáért, beleértve a megosztott szolgáltatásokat és kutatási platformokat is; (ii) Rendszeresen külső vizsgálatokat kezdeményez a Konzorcium működésével és teljesítményével kapcsolatban; (iii) Meghatározza a Konzorcium tagságának feltételeit, és indokolt esetben tagságra jelöl leendő Tagközpontokat; (iv) Az Alap Tanácsával egyetértésben a jelen Alapszabályra vonatkozó módosításokat javasol a Tagközpontoknak; (v) Igyekszik megoldani a Tagközpontok között felmerülő konfliktusokat: a Tagközpontok közötti nézeteltéréseket a 16. cikkben foglaltak szerint kell rendezni; (vi) Megfelelő kockázatkezelési és megfelelőségi mechanizmusokat dolgoz ki, és felügyeli azok végrehajtását. (3) A fenti feladatok ellátása során az Igazgatóság az Igazgatóságon belüli és kívüli szakértői segítséget vehet igénybe. 4 Az Igazgatóságnak a 8. cikk (c) bekezdés (iv) pontja szerinti hatásköre azokra a Tagközpontokra nem terjed ki, amelyek kormányközi státusszal rendelkeznek, és amelyeknek irányítási hatáskörét a Központhoz kapcsolódó tagállamok gyakorolják. (4) Az Igazgatóság Jelölőbizottságot és Számvizsgáló Bizottságot állít fel, és egyéb, általa szükségesnek tartott bizottságokat, munkacsoportokat, tanácsadói csoportokat vagy egyéb kisegítő testületeket hozhat létre. A szóban forgó kisegítő testületek az Igazgatóság döntésétől függően igazgatósági és/vagy Igazgatóságon kívüli tagokból állnak. (5) Tevékenységéről az Igazgatóságnak éves beszámolót kell készítenie, amelyet el kell juttatnia a Tagközpontokhoz, az Alap Tanácsához és a Partnerekhez. Az éves beszámolót a nagyközönség számára hozzáférhetővé kell tenni. 9. cikk Az Igazgatóság tisztségviselői (1) A (2) bekezdésre is figyelemmel az Igazgatóság egyszerű szavazattöbbséggel saját tagjai közül elnököt és alelnököt illetve alelnököket választ. (2) Az Igazgatóság legelső elnökét és alelnökét, illetve alelnökeit a CGIAR által támogatott Központok Szövetsége részéről jóváhagyott folyamatot követően egy felkutató és kiválasztó bizottság választja ki. (3) Az Elnök elsődleges feladata a CGIAR jövőképének és a Konzorcium céljainak támogatása, szoros együttműködésben az Igazgatósággal és a CEO-val, továbbá az Igazgatóság ülésein az elnöki teendők ellátása. (4) A (6) bekezdésre is figyelemmel az Elnök és az Alelnök, illetve az Alelnökök megbízatásának időtartamát az Igazgatóság határozza meg; ez az időtartam nem lehet rövidebb két évnél, és azon ülés időpontjával kezdődik, amelyen az illetőket tisztségükre megválasztják, illetve – a legelső Elnök és Alelnök illetve Alelnökök esetében – a kezdési időpont a kinevezésükről szóló szerződésben megjelölt dátum. (5) Az Elnök és az Alelnök, illetve Alelnökök megbízatásának időtartama nem haladhatja meg az Igazgatóságban betöltött tagságuk időtartamát. (6) Az Igazgatóság kivételes okokból egyszerű szavazattöbbséggel dönthet az Elnök vagy az Alelnök, illetve Alelnökök hivatali idejének módosításáról, vagy megbízatásukat megszüntetheti. 10. cikk Az Igazgatóság ülései (1) Az Igazgatóságnak annyiszor kell üléseznie, ahányszor azt az Igazgatóság eredményes működéséhez szükségesnek tartja, de évente legalább kétszer mindenképpen rendes ülést kell tartania. (2) Rendkívüli ülést az Elnök kérésére, vagy az igazgatósági tagok háromnegyedének, vagy a Tagközpontok háromnegyedének írásbeli kérésére kell összehívni. (3) Kiegészítő igazgatósági üléseket szükség esetén telefonos konferencia formájában vagy egyéb elektronikus eszközök segítségével lehet megtartani. (4) Évente legalább egy igazgatósági ülés napirendjén a tagokkal kapcsolatos kérdéseknek is kell szerepelniük. Az ilyen kérdéseket tárgyaló ülésekre meg kell hívni a Tagközpontok vezérigazgatóit és kuratóriumi elnökeit. 11. cikk Az Igazgatóság ügyrendje (1) Az Igazgatóság határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges. (2) Az Igazgatóságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy konszenzusra jusson mindazon ügyekben, amelyekről az Igazgatóságnak döntenie kell. Ha egy bizonyos ügyben minden erőfeszítés ellenére sem sikerül konszenzusra jutni, végső lehetőségként és azzal a feltétellel, hogy az Igazgatóság Ügyrendje másként nem rendelkezik, az Igazgatóság Ügyrendje szerinti egyszerű szavazattöbbséggel kell döntést hozni. (3) Az Igazgatóság saját maga fogadja el ügyrendjét és szükség esetén a kisegítő testületekre vonatkozó ügyrendet, amely szabályzatoknak összhangban kell lenniük a jelen Alapszabállyal. 12. cikk Pénzügyi eszközök (1) A Konzorcium finanszírozása elsősorban az Alapból történik. A Konzorcium más forrásokból származó pénzeszközöket is elfogadhat, amennyiben azok az Igazgatóság megítélése szerint összeegyeztethetők a Konzorciumnak a 4. cikkben ismertetett céljaival, valamint az érvényes Stratégiával és Eredménykerettel, különösen, ha a CGIAR hagyományos adományozói hálózatán kívüli forrásokról van szó. (2) A Konzorciumnak a Tagközpontok részére történő kifizetésük előtt fizikailag olyan mértékig kell visszatartania a pénzeszközöket, ami összhangban van az erre vonatkozóan az Igazgatóság által elfogadott és a Tagközpontok által jóváhagyott politikával. 13. cikk A Konzorcium vezérigazgatója (CEO) (1) A Konzorcium vezérigazgatóját az Igazgatóság választja ki, és a CEO az Igazgatóságnak tartozik felelősséggel. A CEO a Konzorciumnak a nyilvánosság előtt megjelenő képviselője és a Konzorcium Irodájának a vezetője. (2) A CEO felelős a Konzorcium napi működéséért, és ő irányítja a Konzorcium Irodáját, valamint alkalmazza és irányítja annak személyzetét. (3) A CEO az Igazgatóság felügyeletével – és adott esetben az Igazgatóság Elnökével és más tagjaival közösen – képviseli a Konzorciumot annak külső kapcsolataiban. (4) A CEO mindazon egyéb feladatokat is ellátja, amelyek a Konzorcium céljainak előmozdításához szükségesek lehetnek. (5) Sem a CEO, sem a Konzorcium Irodája nem folytathat közvetlenül mezőgazdasági kutatást vagy adhat ilyenre megbízást. (6) A CEO feladatainak meghatározását a jelen Alapszabály 3. függeléke tartalmazza. A feladatok meghatározását az Igazgatóság szükség esetén felülvizsgálhatja. (7) Az Igazgatóságnak évente át kell tekintenie a CEO teljesítményét. 14. cikk CGIAR kutatási programok (1) A Konzorcium Igazgatósága a CGIAR kutatási programok kialakítására és végrehajtására vonatkozóan olyan egységes elveket és normákat határoz meg, amelyek elősegítik a CGIAR kutatási programok eredményességét, és összhangban vannak a Konzorcium céljaival. (2) Bármely Tagközpont a Konzorcium Igazgatósága elé terjeszthet CGIAR kutatási programokra vonatkozó javaslatokat; a Partnerek CGIAR kutatási programokkal kapcsolatos ötleteket nyújthatnak be. A javaslatokat és az ötleteket a Konzorcium Igazgatósága által erre vonatkozóan elfogadott eljárás szerint kell benyújtani. (3) A javaslatoknak ki kell térniük legalább a projekt céljára és várható eredményeire, vezetőre és irányítási struktúrájára, a feladatok és a pénzeszközök résztvevők közötti felosztására, a költségvetésre, a teljesítmény mérésére, az elért előrehaladás figyelemmel kísérésére és a jelentéskészítési eljárásra; (4) A Konzorcium Igazgatóságának meg kell vizsgálnia a CGIAR kutatási programokra vonatkozó javaslatokat, és az Igazgatóság egyetértése esetén azokat azokkal a javaslatokkal együtt, amelyek a pénzeszközöknek a programok közötti felosztását tartalmazzák, a finanszírozás elbírálása végett az Alap Tanácsa elé kell terjesztenie. (5) A CGIAR kutatási programokat egy vagy több Tagközpontnak kell vezetnie. (6) A Konzorcium Igazgatósága a jóváhagyott CGIAR kutatási programok megvalósítására vonatkozóan teljesítési megállapodásokat köt az Alap Tanácsával, az egyes CGIAR kutatási programok végrehajtására vonatkozóan pedig a Vezető Tagközponttal, illetve Vezető Tagközpontokkal. (7) A Vezető Tagközpont, illetve Vezető Tagközpontok teljesítési megállapodásokat kötnek az egyes CGIAR kutatási programokban részt vevő többi Tagközponttal és Partnerrel. (8) Az egyes CGIAR kutatási programokon belüli forráselosztást – az ütemezést is beleértve – a Konzorcium Igazgatósága végzi a CGIAR kutatási programok résztvevői által benyújtott javaslatok alapján. (9) A Konzorcium Igazgatósága felügyeli a CGIAR kutatási programok teljesítését, és a résztvevőkkel közösen megfelelő korrekciós intézkedéseket tesz, ha az a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása és a CGIAR kutatási program sikere érdekében szükséges. A Konzorciumnak a CGIAR kutatási programok kapcsán betöltött teljesítésirányítási szerepének ki kell terjednie a fejlesztési hatásokra, valamint a pénzügyi és operatív teljesítésre is; (10) A CGIAR kutatási programok pénzügyi és operatív felelőssége a Konzorcium Igazgatóságát terheli, és ennek kifejezésre kell jutnia a teljesítési megállapodásokban. 15. cikk A Konzorcium Tagközpontjai (1) A Tagközpontok a CGIAR-rendszeren belül a kutatási szakértelem és a kutatásirányítás helyszínei. (2) A Konzorciumnak a jelen Alapszabály keretein belül törekednie kell arra, hogy támogassa a Tagközpontokat kutatási és irányítási feladataik ellátásában. Ennek megfelelően a Tagközpontok felhatalmazzák a Konzorcium Igazgatóságát és a CEO-t, hogy a jelen Alapszabály 8. és 13. cikkében meghatározott feladat- és hatáskörüket gyakorolják, és következésképpen elfogadják a Konzorcium Igazgatósága és a CEO jogosultságát azon döntéseket illetően, amelyeket e feladat- és hatáskörük gyakorlása során hoznak. (3) A Tagközpontokat és Kuratóriumaikat saját alapszabályuk alapján megillető jogokat és hatásköröket a jelen Alapszabály nem érinti, kivéve, ha a jelen Alapszabályban foglalt valamely rendelkezés ezt kifejezetten megkívánja. (4) A Tagközpontok kötelezettségei – A Tagközpontok: a) A jelen alapszabály szerint tevékenykednek; b) Partnerei egymásnak és a Konzorcium Igazgatóságának, és támogatják a Konzorcium Igazgatóságát feladat- és hatásköre ellátásában; c) A Konzorciummal vagy a Vezető Tagközpontokkal kötött teljesítési megállapodásoknak megfelelően magas színvonalú kutatást folytatnak; d) A Stratégia és Eredménykerettel összhangban működnek; e) Hatékonyan működnek; f) A Konzorcium Igazgatósága és/vagy a CEO által meghatározott egységes normák, kritériumok és formák szerint beszámolnak a Konzorciumnak a kutatás hatásairól és eredményességéről; g) Felelősek a kétoldalú finanszírozású projektek ellenőrzéséért és értékeléséért. (5) A tagsággal járó jogok – A Tagközpontokat a Konzorciumban való tagságuk alapján az alábbi jogok illetik meg, a 17. cikkben foglalt rendelkezések fenntartásával: a) Ahhoz való jog, hogy a Konzorcium Igazgatósága konzultáljon velük, tanácsot és visszajelzést kérjen tőlük; b) Ahhoz való jog, hogy mérlegelés és az Alapból történő lehetséges finanszírozás végett CGIAR kutatási programokra vonatkozó javaslatokat nyújtsanak be a Konzorcium Igazgatóságához; c) Ahhoz való jog, hogy a Konzorcium Igazgatósága és Irodája által az Alap részére készített valamennyi, általuk kért jelentés másolatát megkapják; d) Ahhoz való jog, hogy megosztott szolgáltatásokat és a hatékonyságot és az eredményességet szolgáló egyéb módszereket dolgozzanak ki és javasoljanak; e) Ahhoz való jog, hogy részt vegyenek az Igazgatóság azon ülésein, amelyeknek napirendjén a tagokkal kapcsolatos kérdések szerepelnek. A Konzorcium Igazgatóságával kötött írásbeli megállapodás útján a Tagközpontok további jogokkal is felruházhatók. (6) Kétoldalú finanszírozás a) A Tagközpontok fenntartják maguknak a kétoldalú finanszírozás biztosításához való jogot, azzal a kikötéssel, hogy – kivételes eseteket kivéve – az ilyen finanszírozásnak magában kell foglalnia az érintett Tagközpontnak a finanszírozott tevékenységgel kapcsolatos költségei teljes megtérítését, a Konzorcium költségtérítésre vonatkozó elveivel összhangban. b) A Tagközpontoknak a kétoldalú finanszírozású projektekről szóló, az adott központ éves beszámolójában szereplő valamennyi jelentésük másolatát meg kell küldeniük a Konzorcium Igazgatósága részére. A Tagközpontoknak a kétoldalú finanszírozású projektek tekintetében a Konzorciummal szemben további beszámolási kötelezettségük nincsen, de eleget kell tenniük a Konzorcium Igazgatóságától érkező, további információkra vonatkozó kéréseknek, amennyiben ezek az információk a jelen cikknek való megfelelés biztosításához szükségesek. (7) A Konzorcium irányításával kapcsolatos jogok – A Tagközpontok az irányítás kapcsán az alábbi jogokkal rendelkeznek, amelyek mindegyikéhez a Konzorcium Igazgatóságának előzetes jelölése vagy javaslata szükséges: a) A Konzorcium Igazgatóságába jelölt tagok megválasztása; b) A Konzorcium Alapszabályát módosító javaslatok jóváhagyása; c) A Konzorcium igazgatósági tagjainak illetményére vonatkozó javaslatok jóváhagyása; d) Felvételre jelölt Tagközpontok felvétele; e) A megosztott szolgáltatásokra és kutatási funkciókra vonatkozó valamennyi terv CEO-val közösen történő tanulmányozása és megbeszélése. (8) A Konzorcium irányításával kapcsolatos további jogok – A Tagközpontok az irányítás kapcsán az alábbi egyéb jogokkal rendelkeznek, amelyekhez nem szükséges a Konzorcium Igazgatóságának előzetes jelölése vagy javaslata: a) A Tagközpontok köréből egy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelő beválasztása a Konzorcium Igazgatóságába; b) A Konzorcium Igazgatósága rendkívüli üléseinek összehívása; c) „Nem titkos” szavazat leadása. Az ilyen szavazat nyilvános, és a Konzorcium Igazgatóságának teljesítményével, döntéseivel és/vagy magatartásával való súlyos egyet nem értés kifejezésére szolgál, azonban hivatalosan nem bír kötelező érvénnyel az Igazgatóság valamely konkrét intézkedését illetően, és nem vonja maga után az Igazgatóság szükségszerű lemondását; d) A 7. cikk (14) bekezdése szerinti kivételes esetekben a Konzorcium igazgatósági tagjainak leváltása; e) Javaslattétel az Alapszabályt érintő módosításokra; f) A 23. cikk értelmében a Konzorcium fennmaradásának jóváhagyása. (9) Szavazás – Azokban az esetekben, amikor a Tagközpontok szavazatára van szükség, minden Tagközpont egy-egy szavazattal rendelkezik. A Tagközpontoknak a Konzorcium irányítására vonatkozó döntéseit az összes Tagközpont háromnegyedes szavazattöbbségével kell elfogadni, hacsak a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik. (10) A Tagközpontok értekezletei – A Tagközpontoknak olyankor kell értekezletet tartaniuk, amikor ez a Konzorcium szabályszerű működéséhez szükséges. 16. cikk Partnerség, békéltetés és választott bíráskodás (1) Az elvárások szerint a Konzorcium Igazgatóságának szoros partneri együttműködésben kell tevékenykednie a Tagközpontokkal, beleértve azok kuratóriumát és vezetői testületét is, valamint az Alap Tanácsával, és a Konzorcium Igazgatóságának amikor csak lehetséges, konzultáció alapján és az összes fél számára elfogadható eredménnyel kell meghoznia döntéseit. (2) Ha a Konzorcium Igazgatósága és valamelyik Tagközpont vezetősége nem ért egyet, bármelyikük kérheti egy jól képzett külső közvetítő (Mediátor) kijelölését. A Mediátor személyében a két félnek meg kell egyeznie. (3) Ha a felek valamelyike kéri, a békéltetést az Alapszabály 2. függelékében foglalt békéltető eljárás szerint kell lefolytatni. (4) Amennyiben a felek a békéltetés segítségével nem jutnak egyezségre a nézeteltérés rendezését illetően, a vitás kérdésben a felek bármelyike választott bíráskodást kezdeményezhet. A választott bíráskodást a felek megegyezése szerinti módon, vagy – ilyen megegyezés hiányában – az UNCITRAL Választott Bírósági Szabályzatának mindenkori érvényes változata alapján kell lefolytatni. A választott bírósági határozat végleges. (5) A Tagközpontok között felmerülő, a jelen Alapszabály értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos esetleges vitás kérdéseket az előző bekezdésben említett választott bíráskodás útján kell rendezni. 17. cikk A Konzorcium Igazgatósága döntéseinek végrehajtása a Tagközpontok részéről (1) Amennyiben egy Tagközpont nem teljesíti a 15. cikkben ismertetett kötelezettségeit, vagy nem tesz eleget a Konzorcium Igazgatósága által, annak a 8. cikkben rögzített feladat- és hatáskörén belül hozott valamely döntésének – beleértve azokat a döntéseket is, amelyek a Tagközpont Kuratóriumának szóló, a 8. cikk (2) bekezdés c) (iv) albekezdés szerinti ajánlások –, a Konzorcium Igazgatósága a jelen Alapszabályban foglalt határokon belül olyan intézkedéseket tehet, amelyeket az adott helyzetben alkalmasaknak tart. Ilyen esetben a Konzorcium Igazgatóságának első intézkedése a Tagközpont Kuratóriumával folytatott konzultáció a felek valamelyike részéről megteendő korrekciós intézkedések megbeszélése céljából. Ha a két fél nem tud megegyezni, bármelyikük kérheti a 16. cikkben foglalt békéltetést. A Konzorcium Igazgatóságának megfelelő időt kell adnia a korrekciós intézkedések megtételéhez. (2) Amennyiben egy Tagközpont kötelezettségének elmulasztása egy CGIAR kutatási programban nyújtandó teljesítményével függ össze, a Konzorcium Igazgatósága által foganatosítható intézkedés a Tagközpontnak a szóban forgó CGIAR kutatási programból való kizárására, továbbá az érvényes teljesítési megállapodás alapján az adott CGIAR kutatási programhoz folyósítandó finanszírozás megtagadására is kiterjedhet. (3) Amennyiben a Tagközpont mulasztása egyéb ügyekkel függ össze, és a Tagközpont Kuratóriuma nem képes vagy nem hajlandó megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Konzorcium Igazgatósága által foganatosítható intézkedések az alábbiakra terjedhetnek ki: a) a Tagközpont kizárása a jövőbeni finanszírozási lehetőségekből; b) aktuális finanszírozás megtagadása (olyan mértékig, amennyire azt az érvényes megállapodások illetve szerződések lehetővé teszik); c) a tagsággal összefüggő, a 15. cikkben ismertetett jogok valamelyikének vagy mindegyikének megvonása. (4) A Konzorcium Igazgatósága valamely Tagközpontot nem foszthat meg a bilaterális finanszírozás biztosításához való jogtól, vagy bármely egyéb, olyan jogtól, amely a Tagközpontot nem a Konzorciumban való tagság folytán illeti meg. A Konzorcium Igazgatósága ugyancsak nem vonhatja meg valamely Tagközpont ahhoz való jogát, hogy tagságát önként megszüntesse, és mindaddig nem vonhatja meg a Tagközpontnak a Konzorcium irányítását illető jogait sem, ameddig annak tagsága fennáll. 18. cikk Tagközpontok tagságtól való megfosztása (1) Abban a legvégső esetben, ha a 17. cikkben ismertetett lehetőségek kimerültek, és nem hoztak az Igazgatóság számára kielégítő megoldást, a Konzorcium Igazgatósága a 3. cikk (5) bekezdése szerint szavazásra bocsáthatja az érintett Tagközpont tagságától való megfosztását. (2) A Konzorcium Igazgatóságának intézkedéseitől függetlenül a Tagközpontok egyénileg fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a Konzorciumban való tagságukat önként megszüntessék. 19. cikk Kapcsolatok más szervezetekkel Célkitűzéseinek a leghatékonyabb módon történő elérése érdekében a Konzorcium szoros együttműködésre vonatkozó megállapodásokat köthet téma szerint illetékes országos, regionális vagy nemzetközi szervezetekkel, alapítványokkal és ügynökségekkel. 20. cikk A Konzorcium székhelye A Konzorcium székhelyének helyszínét az Igazgatóság határozza meg. 21. cikk Jogok, kiváltságok és mentességek (1) A Konzorcium székhely-megállapodást köt annak az országnak a kormányával, amelyben a székhelye található, annak biztosítása érdekében, hogy a Konzorciumot, személyzetének tagjait és hivatalos látogatóit a befogadó ország területén ugyanolyan jogok, kiváltságok és mentességek illessék meg, mint amilyenekben szokás szerint más nemzetközi szervezetek, azok tisztségviselői, munkatársai és hivatalos látogatói részesülnek. Ezeket a jogokat, kiváltságokat és mentességeket a befogadó országgal megkötött székhely-megállapodásban kell pontosan rögzíteni. (2) Az előző bekezdésben említett jogokat, kiváltságokat és mentességeket azért kell biztosítani, hogy minden körülmények között garantálható legyen a Konzorcium akadálytalan működése és azon személyek teljes függetlensége, akiket a szóban forgó jogok, kiváltságok és mentességek megilletnek. 22. cikk Módosítások (1) A jelen Alapszabályt érintő módosításokra az Igazgatóság bármely tagja vagy a Tagközpontok bármelyike javaslatot tehet az Igazgatóságnak. (2) A jelen Alapszabályt érintő módosításokat az Igazgatóság az összes tag háromnegyedes szavazattöbbségével fogadhatja el, feltéve, hogy a kérdéses módosító javaslatról szóló értesítést a javaslat teljes szövegével együtt legalább nyolc héttel az ülés előtt valamennyi taghoz eljuttatták, hacsak az Igazgatóság összes tagja ki nem mondta, hogy eltekint ettől az értesítéstől. (3) Az Igazgatóságnak a javasolt módosításokról azok elfogadása előtt konzultálnia kell az Alap Tanácsával. (4) A jelen Alapszabályt érintő, az Igazgatóság által elfogadott módosításokat jóváhagyás végett meg kell küldeni a Tagközpontok részére. A módosítások jóváhagyásához a Tagközpontok háromnegyedes szavazattöbbsége szükséges. 23. cikk Megszüntetési záradék A Konzorcium nemzetközi szervezetként történt hivatalos létrehozása után tíz évvel az Igazgatóságnak el kell rendelnie a Konzorcium értékeinek és fenntarthatóságának vizsgálatát. A vizsgálat során konzultálni kell a Tagközpontokkal, az Alap Tanácsával, a Vagyonkezelővel és a Partnerekkel, majd pedig tudomásukra kell hozni a vizsgálat megállapításait és következtetéseit. A Konzorciumot fel kell oszlatni, ha a Tagközpontok jóváhagyják a Konzorcium megszüntetését és jóváhagynak egy átmeneti tervet – mindkettőt 3/4-es szavazattöbbséggel –, feltéve, hogy az átmeneti tervhez rendelkezésre áll mindazoknak az esetleges egyéb feleknek a jóváhagyása, akiknek jóváhagyása az átmeneti terv hatálybalépéséhez szükséges. 24. cikk Megszüntetés és felszámolás (1) Ha az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy a Konzorcium kielégítő mértékig elérte célját, vagy ha úgy találja, hogy a Konzorcium már nem képes hatékonyan működni, az Igazgatóság összes tagjának háromnegyedes szavazattöbbségével határozatot hozhat a Konzorcium megszüntetéséről. (2) A Konzorcium megszüntetésére vonatkozó bármely döntés meghozatala előtt az Igazgatóságnak konzultálnia kell az Alap Tanácsával és a Tagközpontokkal, valamint azokkal az államokkal, amelyek részesei a Konzorcium nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló megállapodásnak. (3) A Konzorcium mindaddig működésben marad és nem oszlatható fel, amíg a megszüntetéséhez a Tagközpontok háromnegyede hozzá nem járult, továbbá az alatt az idő alatt is működésben marad, amely időszak esetleg a Konzorcium tevékenységének szabályszerű beszüntetéséhez és vagyonának elidegenítéséhez szükséges lehet. (4) Megszüntetés esetén a Konzorcium fel nem használt forrásait a szóban forgó forrásokra vonatkozó feltételek szerint vissza kell szolgáltatni az eredeti adományozóknak, vagy az eredeti adományozók beleegyezésével olyan szervezetekhez kell eljuttatni, amelyeknek célkitűzései hasonlóak a Konzorciuméihoz. (5) A Konzorcium egyéb nettó vagyontárgyait – az Igazgatóság döntésétől függően – vagy a Tagközpontok között, vagy a Konzorciuméihoz hasonló célkitűzésekkel rendelkező szervezetek között kell szétosztani. 1. Függelék AZ IGAZGATÓSÁG TAGJAINAK KIVÁLASZTÁSI ÉS KINEVEZÉSI ELJÁRÁSA Az igazgatósági tagok kiválasztása és kinevezése az alábbi jelölési eljárással történik: – Ha az Igazgatóságban a normál hivatali idő lejártától eltérő bármilyen időpontban várhatóan szabaddá válik egy hely, az Elnök az üresedésről értesíti a Jelölőbizottságot; – Miután meghirdették az igazgatóságbeli üresedést, a Jelölőbizottság nyílt és átlátható eljárás keretében jelöléseket kér az Igazgatóság tagjaitól, a Tagközpontoktól, a Partnerektől és az Alap Tanácsától; – Az Igazgatóság a Jelölőbizottság ajánlása alapján javaslatot tesz a Tagközpontoknak a lehetséges jelölt(ek)re (minden betöltetlen pozícióra egy-egy személyre); – Minden Tagközpont minden jelölt mellett vagy ellen egy-egy szavazatot adhat le; a jelölteket a Tagközpontok 3/4-es szavazattöbbségével kell megválasztani; – Ha egy jelölt nem kapja meg a szükséges számú, mellette szóló szavazatot, a Jelölőbizottságnak arra a pozícióra új jelöltet kell javasolnia; – Ha egy bizonyos üres helyre három, egymás után javasolt jelölt nem kapja meg a szükséges számú szavazatot, az utánuk következő jelöltet a Tagközpontoknak – a fenti eljárással – egyszerű többséggel kell megválasztaniuk. Azokat a jelölteket, akiknek megválasztását korábban 3/4-es szavazattöbbséggel elutasították, az egyszerű többségi szavazás alkalmával a Konzorcium Igazgatóságának szabad belátása szerint ismét javasolni lehet. 2. Függelék BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁS 1. A Mediátor 1.1 A Mediátornak olyan szakképzett közvetítőnek kell lennie, aki a nézeteltérésben részes felek egyikével sem áll kapcsolatban, és akinek személyében a Konzorcium Igazgatósága és az érintett Tagközpontok megegyeznek. A Mediátor adott esetben olyan tiszteletdíjat kap, amelynek összege a felek és a Mediátor közötti megállapodástól függ, a szokásos gyakorlat figyelembevételével. A Mediátor – szükség esetén a Felekkel történt konzultációt követően: – jelen van a békéltetést megelőzően a felek bármelyikének vagy mindegyikének részvételével tartott megbeszéléseken, ha ezt kérik, vagy ha a Mediátor ezt szükségesnek tartja, és a felek beleegyeznek; – a békéltetés előtt elolvassa az esetről készült összefoglalókat és a részére megküldött dokumentumokat (lásd az alanti 7. pont); – a békéltetés folyamán elnököl, és meghatározza az eljárás menetét; – segít az egyezségi megállapodás megszövegezésében, valamint – betartja a jelen békéltető eljárás és a mediációs megállapodás feltételeit. 2. Résztvevők 2.1 A feleknek a békéltetés időpontja előtt tájékoztatniuk kell a Mediátort mindazon személyekről, akik az egyes felek nevében részt vesznek a békéltetésben. 3. Mediációs megállapodás 3.1 A szóban forgó vitás ügy részesei megállapodást kötnek a békéltetés lefolytatását illetően („mediációs megállapodás”). A jelen eljárás („eljárási modell”) beépül a mediációs megállapodásba, és annak részét képezi. 4. Információcsere 4.1 A felek mindegyike elegendő számú másolatot készít az alábbi dokumentumokról a többi fél és a Mediátor részére: – a nézeteltérés tárgyának tömör összefoglalása („eset-összefoglaló”) és – az eset-összefoglalóban hivatkozott valamennyi dokumentum és azok az esetleges egyéb iratok, amelyekre az illető fél a békéltetés folyamán hivatkozni szándékozik („dokumentumok”). 4.2 A felek a békéltetés időpontját vagy a felek és a Mediátor megegyezése szerinti esetleges egyéb időpontot megelőzően kicserélik egymás között az eset-összefoglalókat és az egyéb dokumentumokat, és azok másolatait ugyanazon a napon közvetlenül megküldik a Mediátor részére. 4.3 Azonkívül a felek a Mediátornak elküldhetnek és/vagy a békéltetésre magukkal vihetnek olyan további dokumentumokat is, amelyeket bizalmasan csak a Mediátor, de nem a többi fél elé kívánnak tárni, és amelyekről írásban egyértelműen kijelentik, hogy azokat a Mediátornak bizalmasan kell kezelnie. 4.4. Amennyiben a nézeteltérés valamely Tagközpontnak egy CGIAR kutatási program keretében végzett kutatásának vagy nyújtott teljesítményének minőségével függ össze, a békéltetésnek kölcsönös megegyezéssel kiválasztott társak véleményének kikérését is magában kell foglalnia. 5. A békéltetés 5.1 A békéltetésre a mediációs megállapodásban rögzített helyen és időben kerül sor. 5.2 A békéltetés folyamán a Mediátor elnököl, és ő határozza meg az eljárás menetét. 6. Egyezségi megállapodás 6.1 A békéltetés keretében elért egyezség jogilag nem kötelező érvényű, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. 7. A békéltetéstől való elállás 7.1 A békéltetéstől a felek bármelyike bármikor elállhat, és erről a Mediátort és a többi érdekeltet haladéktalanul, írásban értesítenie kell. A békéltetés véget ér, ha: – valamelyik fél eláll a békéltetéstől, vagy – a Mediátor saját elhatározása alapján eláll a békéltetéstől, vagy – írásbeli egyezségi megállapodás jön létre. 7.2 A Mediátor a békéltetést elnapolhatja annak érdekében, hogy lehetővé tegye a felek számára bizonyos javaslatok mérlegelését, további információk beszerzését, vagy bármely egyéb olyan okból, amely a Mediátor véleménye szerint elősegítheti a békéltető eljárás további menetét. A békéltetést azután a felek egyetértésével újra összehívja. 8. A Mediátor jelentése 8.1 A Mediátornak a békéltetésről jelentést kell készítenie, amely a felek által előadott érveket és az esetleges egyezségi megállapodás részleteit is tartalmazza. 8.2 A békéltetésről készült jelentést nyilvánosságra kell hozni. 8.3 A mediációs megállapodásban részes felek egyike sem kérheti fel a Mediátort tanúnak, tanácsadónak, választott bírónak vagy szakértőnek olyan perben vagy bármely egyéb olyan eljárásban, amely a békéltetés tárgyát képező kérdés miatt vagy annak kapcsán folyik. A Mediátor az összes fél írásbeli hozzájárulása nélkül önkéntesen nem szerepelhet ilyen minőségben. 9. A felelősség kizárása 9.1 A Mediátor nem felelős a felekkel szemben az általa nyújtott szolgáltatás kapcsán vagy a békéltetést illetően történt bármely cselekedet vagy mulasztás tekintetében, kivéve, ha a kérdéses cselekedet vagy mulasztás bizonyíthatóan rosszhiszeműségből fakadt. 3. Függelék A CEO FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA (1) A CEO a Konzorcium irányítása során együttműködik a Konzorcium Igazgatóságával. (2) A CEO az alapszabály alapján reá háruló feladatokat végzi. (3) A CEO felelős a Konzorcium napi működéséért, és mindenekelőtt: a) Vezeti a Konzorcium Irodáját, és alkalmazza és irányítja annak munkatársait; b) Beszámol az Igazgatóságnak a Konzorcium Irodájának tevékenységéről amikor az Igazgatóság ezt igényli, de évente legalább kétszer; c) A Tagközpontokkal és a Partnerekkel szoros együttműködésben hozzájárul a Stratégia és Eredménykeret és a CGIAR kutatási programok portfoliójának kidolgozásához és azok végrehajtásához; d) Irányítja a Stratégia és Eredménykeret végrehajtását; e) Szoros együttműködést folytat a Konzorcium Igazgatóságával a CGIAR kutatási programokra és a Tagközpontokra vonatkozó egységes elvek és normák kidolgozása kapcsán; f) Az érintett Tagközpontokkal és Partnerekkel közösen irányítja a CGIAR kutatási programokra vonatkozó javaslatok, a Stratégia és Eredménykeret végrehajtásához szükséges költségvetések és teljesítési megállapodások kidolgozását, beleértve a CGIAR kutatási programokra vonatkozó költségvetéseket és megállapodásokat is; g) Ellátja a Konzorcium azon feladatkörének napi felügyeletét, amelynek lényege a CGIAR kutatási programok és a Stratégia és …