219/2011. (X. 20.) Korm. rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 49. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 53. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 50–52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket. 2. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja. 3. Kiemelten kezelendő létesítmények: a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt; b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe; c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. 4. Tárolás: a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából. 5. Társhatóság: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek. 6. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét. 7. Veszélyeztetett terület: ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják. 2. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a küszöbérték alatti üzemre. 3. § A rendelet hatálya a következetesen és hatékonyan működő magas szintű védelem érdekében kiterjed a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására. 3. Az engedélyezési, felügyeleti tevékenység 4. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, a biztonsági irányítási rendszer, d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás, e) a belső védelmi tervezés, a külső védelmi tervezés, a tervek végrehajtási feltételeinek megléte, f) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos településrendezési tervezés, valamint g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása. (2) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. 4. Különös eljárási szabályok 5. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel is közölni kell. (2) Az e rendelet szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el. II. FEJEZET A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER 6. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik. 5. A veszélyes tevékenységek azonosítása 7. § (1) Az üzemeltető a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének (a továbbiakban: hatóság) a) tervezés alatt álló veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében az építési engedélyezéshez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, b) olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, amely a veszélyes tevékenység megkezdése előtt építési engedélyezés kapcsán katasztrófavédelmi engedély megszerzésére nem kötelezett, a veszélyes tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg küldi meg. (2) Az üzemazonosítási adatlap valóságtartalmának vizsgálata érdekében a hatóság területi szerve is jogosult helyszíni szemle lefolytatására. 6. A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés 8. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít. (2) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét. (3) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. (4) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette. (5) Az üzemeltető – a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontok szerinti adattartalommal – elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza. 9. § A biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés vizsgálatára vonatkozó ügyintézési határidő 90 nap. 10. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet terjeszt elő. (2) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, b) a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést készítő szakértő nevét, címét, kapcsolattartóját és annak elérhetőségét, és c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét és aláírását. (3) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja: a) a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést két példányban, b) az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást, c) a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot, és d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot. 11. § (1) A biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. (2) A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére, c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. (3) Az ötévenkénti (a továbbiakban: soros), vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak soros felülvizsgálat, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak. (4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő 30 nap. 12. § (1) A hatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra. (2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést nyilvános betekintés céljából megküldi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is. 7. Hatósági ellenőrzés 13. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát – a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi vagy az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér. (2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, és az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit. (3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról. (4) A hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a 7. melléklet 1.6.2. pontjában meghatározottak teljesülését a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által a társadalmi kockázat számításába be nem számított gazdálkodó szervezeteknél és az ipari parkok esetében. (5) A hatóság területi szerve helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a belső védelmi terv gyakorlatot, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel, és értékelését a hatóság részére megküldi. Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság a belső védelmi terv gyakorlat ismételt lebonyolítására kötelezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét. 14. § (1) A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés). (2) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl különös figyelemmel kell lenni arra, hogy: a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül; b) a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek. (3) Az ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot. 15. § A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének kizárására vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentésére szolgáló műszaki megoldások, védelmi tervek és az irányítási rendszer összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. 16. § (1) A belső védelmi terv, a súlyos káresemény elhárítási terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. (2) Amennyiben a biztonság növelése indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a 19. §-ban meghatározott belső védelmi terv, vagy a 35. §-ban meghatározott súlyos káresemény elhárítási terv kiegészítésére kötelezi, vagy a 23. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek. 8. Felmentési szabályok 17. § (1) Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 6. mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben megkövetelt tájékoztatást azokra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek. (2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést a felmentésben szereplő korlátozott tartalommal nyújthatja be. (3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet. (4) A hatóság által – a felmentési kérelemre – kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem melyik létesítményére vonatkozik. Az előbbieken kívül tartalmazza továbbá, hogy a felmentés alkalmazása esetén mely részeiben korlátozható a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalma. 18. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem a felmentési szabály alkalmazása esetén továbbra is felső vagy alsó küszöbértékűnek tekintendő. (2) Új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét a katasztrófavédelmi engedély megszerzésére irányuló kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden más esetben a felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés első alkalommal történő benyújtásakor vagy azok felülvizsgálatakor nyújtható be. III. FEJEZET A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 9. A belső védelmi terv 19. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 8. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít. (2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja. (3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem munkavállalói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak. (4) A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat felkészíti. 20. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor. (2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi. (3) A belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak soros felülvizsgálat esetében, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a belső védelmi tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak. (4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő 45 nap. (5) A módosított belső védelmi terv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő 45 nap. (6) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a hatóság és az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküld. (7) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. 10. A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv 21. § (1) A hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés kézhezvételét követően azt 10 napon belül küldi meg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelemről szóló törvény) 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetében a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. (2) A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet. (3) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési helye szerint illetékes vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatásával érintett település polgármestere a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 15 napon belül köteles közmeghallgatást tartani. (4) A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is. (5) A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóság részére a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi. (6) A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követő 8 napon belül a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli. 22. § (1) A hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzés kézhezvételét követően a katasztrófavédelemről szóló törvény 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetében megküldi a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzést a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének. (2) A polgármester a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. A 21. § rendelkezései a biztonsági elemzés hirdetményi közzétételére és a közmeghallgatásra megfelelően alkalmazandóak. (3) A katasztrófavédelemről szóló törvény 33. § (1) bekezdése alá nem eső engedélykérelem esetében nem kell közmeghallgatást tartani, de a polgármester a biztonsági jelentéshez, biztonsági elemzéshez tett észrevételeket a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi a hatóságnak. 23. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, végleges és jóváhagyott külső védelmi terv készül. (2) A külső védelmi terv elkészítésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes helyi szerve, a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv), az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít. (3) A polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt a lakosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóságnak, valamint hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóságnak a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül. (4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti külső védelmi tervet annak kézhezvételét követően megvizsgálja a 7. melléklet 4. pontja figyelembevételével. (5) A hatóság a (4) bekezdés szerint megvizsgált külső védelmi tervre vonatkozó véleményét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének megküldi, amely a polgármesterrel együtt a vélemény alapján elkészíti a külső védelmi tervet. (6) Az elkészült tervet a hatóság egyetértését követően a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a (2) bekezdésben felsorolt szervezetek számára. Az érintett település polgármestere, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, és a hatóság a külső védelmi terv eredeti példányával rendelkezik. (7) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik. (8) A külső védelmi tervet legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy súlyos káresemény elhárítási terv hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. (9) A külső védelmi terv jelentős módosításának tekintendő, ha a meglévő külső védelmi tervben szerepeltetett adatokhoz képest: a) a feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet új, vagy a lehetséges következmények esetében jelentősen eltérő mennyiségű veszélyes anyag okozza, b) a halálos vagy személyi sérüléseket okozó feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei által veszélyeztetett terület mérete jelentősen változik, c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy a küszöbérték alatti üzem környezetében a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett területen a következő jelentős változások történtek: ca) új, tömegtartózkodásra szolgáló építmény vagy helyiség létesült, cb) a közlekedést érintően új, nagy forgalmú főút vagy vasútvonal épült, cc) a veszélyeztetett terület által érintett lakosság létszáma számottevően változott. (10) A külső védelmi tervben végrehajtott módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet a hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni. A hatóság a területi szerve útján a változtatásokról tájékoztatja a (6) bekezdésben felsoroltakat. (11) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén a (3)–(8) bekezdés szerint kell eljárni. (12) A katasztrófavédelemről szóló törvény 32. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően, amennyiben az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes helyi szerve, a mentőszolgálat, a rendőrség, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít. (13) A katasztrófavédelemről szóló törvény 40. § (5) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett üzem vonatkozásában amennyiben az adott településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét és egyidejűleg megküldi részükre a védendő adatokat nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a (12) bekezdésben felsoroltak vesznek részt és nyilvánítanak véleményt. 24. § (1) A hatóság területi szerve – az illetékes polgármesterrel együttműködve – a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. (2) A polgármester a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. 25. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. (2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 10. mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. (3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. 26. § (1) A hatóság döntése vagy hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tekintetében, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás. (2) A veszélyeztetett település polgármestere a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül – az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállása esetén – kezdeményezheti a hatóságnál, hogy az adott településre vonatkozóan külső védelmi terv ne készüljön. (3) A hatóság a felmentésre vonatkozó indokolt kezdeményezést megvizsgálja és a kézhezvételtől számított 15 napon belül dönt a felmentés megadásáról. (4) A felmentésre irányuló kezdeményezés elutasítása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az általános szabályok szerint elkészíti a külső védelmi tervet. 27. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, és a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, és felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére. 11. A településrendezési tervezés 28. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján – azok elfogadásával egyidejűleg – katasztrófavédelmi engedélyben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait. (2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét. A polgármester a tájékoztatást követően haladéktalanul értesíti a hatóságot a veszélyességi övezet településrendezési tervben történő feltüntetésének várható időpontjáról. (3) A polgármester a veszélyességi övezet településrendezési tervben történő feltüntetéséig a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt állásfoglalást kér a hatóságtól, és kezdeményezi a 29. § (1) bekezdés szerinti bizottság létrehozását. (4) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását, törlését követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét. 29. § (1) A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat C., valamint D. soraiban szereplő fejlesztések esetében az engedélyezési eljárás során állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. (2) A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat A. és B., valamint E. soraiban szereplő fejlesztések esetében a hatóság ad állásfoglalást. (3) A hatóság és a bizottság a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről. (4) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről a lakosság 21 napig véleményt nyilváníthasson. 12. Az üzemeltetőt érintő jelentési rendszer 30. § (1) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül a 12. mellékletben szereplő adattartalommal – lehetőség szerint a hatóság honlapján elérhető adatlap felhasználásával – írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság részére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás a hatóság ügyeleti szolgálata útján e-mailben vagy telefaxon teljesíthető. (3) A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról – annak egy másolati példánya megküldésével – a veszélyeztetett település polgármesterét, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét tájékoztatja. 31. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető – a 30. §-ban meghatározott kötelezettségén túlmenően – részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A részletes jelentés tartalmi követelményeit a hatóság az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével határozza meg. (2) A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől. (3) Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására. (4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik. (5) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről – az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati példányának megküldésével – a veszélyeztetett település polgármesterét, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét tájékoztatja. 13. A hatóságot érintő jelentési rendszer 32. § (1) A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről és a küszöbérték alatti üzemekről, a 30–31. §-ban foglaltak szerint kapott információkról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a nyilvántartásban foglaltakról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából nemzeti jelentést készít, amelyet a hatóság vezetője továbbít az Európai Unió illetékes szervének. (2) A hatóság vezetője a 30. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más európai uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni. (3) A hatóság által készített hároméves nemzeti jelentést az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően kell megküldeni az Európai Bizottság részére. IV. FEJEZET A KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 14. Küszöbérték alatti üzem azonosítása 33. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott iratokat. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az (1) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet. Az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően javaslatot tesz a hatóság részére a katasztrófavédelmi engedély megadására. (3) A hatóság az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a katasztrófavédelemről szóló törvény 40. § (2) bekezdésére tekintettel – a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe. (4) A hatóság – amennyiben nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok és az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról. (5) A súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálatára vonatkozó ügyintézési határidő 60 nap. 34. § (1) Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási tervet kell készíteni: a) az 1. melléklet, 2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; b) az 1. melléklet, 2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; c) cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb propán-bután gázt tartalmazó fogyasztói tartályban történő tárolást; d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben az alábbi kritériumok együttes teljesülése esetén nem kell súlyos káresemény elhárítási tervet készíteni a) amennyiben a küszöbérték alatti üzem határától számítva aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter; és b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb. Az a) pont ac) alpontot nem kell alkalmazni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van. (3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, amennyiben az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg. (4) A kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerinti dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti. 15. Súlyos káresemény elhárítási terv 35. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – amennyiben számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít. (2) A súlyos káresemény elhárítási tervben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető a) meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit, b) bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét, meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. (3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a veszélyhelyzeti feladatok álljanak arányban a feltárt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. (4) Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát. (5) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a küszöbérték alatti üzem munkavállalói véleményt nyilváníthassanak. (6) A súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, az üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat felkészíti. (7) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezése esetén a súlyos káresemény elhárítási tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. (8) Veszélyes anyaggal töltött vagy rakott vasúti kocsi 6 órát meghaladó időtartamban csak olyan vasúti pályaszakaszon vagy vasúti létesítményben tartózkodhat, amely a hatóság által elfogadott belső védelmi tervvel vagy belső veszély-elhárítási tervvel rendelkezik és a védekezés feltételei biztosítottak. (9) A belső veszély-elhárítási terv elkészítése és gyakoroltatása érdekében a vasúti társaságok kötelesek együttműködni a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjével. 36. § (1) A súlyos káresemény elhárítási terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása. (2) Az üzemeltető az irányítási rendszert beépíti a küszöbérték alatti üzem általános vezetési rendszerébe. (3) Az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette. 16. A terv hatósági vizsgálata és értékelése 37. § (1) A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott veszélyeztetés szintjének minősítése a veszélyes tevékenység azonosítását követő bejelentésben és a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő adatok elemzése és értékelése alapján történik. A minősítés alapja a küszöbérték alatti üzem által okozott balesetek lehetséges következményeinek elemzése, a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott megelőző és következmények csökkentésére irányuló tevékenységek vizsgálata. (2) A vizsgálat során a hatóság értékeli, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. (3) A súlyos káresemény elhárítási terv hatósági vizsgálatának részletes szempontjait a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza. (4) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszélyeztetés szintje meghaladja a 7. melléklet 5. pontjában meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a veszélyeztetés szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a súlyos káresemény elhárítási terv tartalmát és az ebben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit. (5) Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására a 3. melléklet 1.6. pontjának megfelelő részletes kockázatértékelést végezhet, és azt a súlyos káresemény elhárítási terv részeként benyújthatja a hatóság részére. Ekkor a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés hatóság általi minősítésére és értékelésére a 7. melléklet 1. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. (6) Amennyiben a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a veszélyeztetés mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról. 38. § A súlyos káresemény elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a soros felülvizsgálatot háromévenként kell elvégezni. 39. § A hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv valóságtartalmát szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti. 17. A terv megvalósíthatóságának ellenőrzése 40. § (1) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. (2) Az üzemeltető a gyakorlatok szervezése során biztosítja, hogy tervben szereplő védekezésben részt vevő erők feladataikat legalább évente egyszer gyakorolják. (3) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti. (4) Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 15 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét. V. FEJEZET A HATÓSÁG IPAR-FELÜGYELETI FELADATAI 18. Hatósági adatok gyűjtése 41. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése céljából a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatainak keretében a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonnyá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist hoz létre és működtet. (2) A hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos – a társhatóságok által a feladat és hatáskörük szerint elvégzett – engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység során keletkezett engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása a hatékony hatóságok közötti információcsere céljából. (3) A társhatóságok a hatósági engedélyeket, jegyzőkönyveket, védelmi terveket a kiadásukat követően haladéktalanul elektronikus formátumban (PDF – Portable Document Format) az ipar-felügyeleti adatbázisba feltöltik. 42. § (1) Amennyiben a társhatóság engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési tevékenysége során felmerül, hogy valamely gazdálkodó szervezet e rendelet hatálya alá tartozhat, azonban az a hatóság ipar-felügyeleti adatbázisában nem szerepel, felhívja a hatóság figyelmét az e rendelet szerinti üzemazonosítási eljárás lefolytatására. (2) A társhatóság a felhíváshoz mellékeli az üzemazonosítási eljárást megalapozó dokumentumokat, különös tekintettel az adatszolgáltatási adatlapokra, ellenőrzési jegyzőkönyvekre, nyilvántartásokra, bevallásokra. (3) A hatóság a bejelentés alapján lefolytatott üzemazonosítási eljárás lezárását követően a bejelentő részére tájékoztatást ad, és szükség esetén az ipar-felügyeleti adatbázis tartalmát kiegészíti. 19. Hatóságok közötti adatmegosztás 43. § (1) A hatóság a társhatóságok részére az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférést biztosít és lehetővé teszi az abban szereplő információk és dokumentumok elérhetőségét. (2) A hatóság az ipar-felügyeleti adatbázis alapján félévente elektronikus úton tájékoztatást küld a társhatóságok részére. A tájékoztatás tartalmazza a rendelet hatálya alá került, vagy annak hatálya alól kikerült üzemeket. (3) A társhatóságok a hatóság által megküldött tájékoztatást követően haladéktalanul a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az ipar-felügyeleti adatbázisba. (4) A feltöltött elektronikus dokumentumok alapján a hatóság az ipar-felügyeleti adatbázist 8 napon belül frissíti. (5) A társhatóságok által hozzáférhető ipar-felügyeleti adatbázis különösen az alábbi adatokat tartalmazza: a) üzem neve, b) üzem székhelye, c) telephelyének címe és GPS koordinátája, d) e rendelet szerinti besorolása, e) hatósági engedélyek társhatóságonként rendszerezve, f) ellenőrzési jegyzőkönyvek társhatóságonként rendszerezve, g) lakossági tájékoztatást szolgáló dokumentumok, h) védelmi tervek vagy azok adatai, i) védelmi gyakorlatok időpontjai, jegyzőkönyvei, eredményei, és j) hatósági, társhatósági ellenőrzések tervezett időpontjai. 20. A társhatósági ellenőrzések koordinálása 44. § (1) A hatóság a területi szervei közreműködésével a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése. (2) A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot. A társhatóságok, valamint a hatóság és területi szervei által tervezett ellenőrzések időpontjait a hatóság az ipar-felügyeleti adatbázison keresztül közzéteszi. (3) A hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot. (4) A hatóság, valamint területi szerve a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen. 21. Hozzáférés üzemeltetői adatokhoz 45. § A hatóság honlapján keresztül a lakosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést: a) üzem neve, b) székhelye, c) telephelyének címe, d) e rendelet szerinti besorolása, e) hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve, f) lakossági tájékoztató kiadványok. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Hatálybalépés 46. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 23. Átmeneti rendelkezések 47. § (1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A hatálybalépéskor folyamatban lévő veszélyes katonai objektum üzemeltetési engedélyezési eljárások esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mint szakhatóság közreműködésével végzett eljárásokat a hatóság mint szakhatóság folytatja le. (3) A hatálybalépést követően a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mint szakhatóság előtt folyamatban lévő eljárásokat a hatóság folytatja le. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzem, és olyan – már működő – veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem áll, a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat 2012. március 31-ig küldi meg a 7. § (1) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. (5) E rendelet 7. melléklet 6.2. pontjában foglalt előírásokat 2013. december 31-ig kell teljesíteni. 24. Az Európai Unió jogának való megfelelés 48. § (1) E rendelet a katasztrófavédelemről szóló törvénnyel együtt a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. december 16-i 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet a katasztrófavédelemről szóló törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről szóló, 1998. június 26-i 98/433/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 25. Módosító rendelkezések 49. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki: (A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek) „18. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve veszélyességi övezet” 50. § A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vko.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hatósági határozatait, valamint az elfogadott, minősített adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentéseket, biztonsági elemzéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére megküldi.” 51. § (1) A Vko. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés alapján javaslatot tesz a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet határainak kijelölésére, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve számára megküld. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 17. § szerint részére megküldött biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kézhezvételét követően megvizsgálja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság javaslatát és ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat. A veszélyességi övezet kijelöléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot. (3) A veszélyes katonai objektumok körüli veszélyességi övezet határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti települ …