19/2004. (II. 27.) GKM rendelete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól.

19/2004. (II. 27.) GKM rendelete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (8)—(9) bekezdéseiben és 49. §-ának o) pontjában, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból, Kis- és középvállalkozói célelőirányzatból, Turisztikai célelőirányzatból, Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzatból, valamint a Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatból nyújtott támogatásokra, továbbá az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatból pályázat alapján nyújtott támogatásokra terjed ki. A pályáztatás és az elkülönített pályázati források szabályai 2. § (1) Támogatás — ha az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) másként nem rendelkezik, illetve a (7) bekezdésben, a 14. §-ban, a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: GM rendelet) 6. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (2) bekezdésben és 22. §-ában és a Turisztikai célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: TC rendelet) 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivétellel — kizárólag pályázati úton nyújtható. A pályázati felhívásokat a Minisztérium — a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok véleményének kikérésével, illetve több célelőirányzatból történő közös finanszírozás esetén az érdekelt célelőirányzat kezelőjének egyetértésével — lehetőség szerint egyidejűleg, évente a tárgyév február 28. napjáig, a Minisztérium hivatalos lapjában, hivatalos honlapján és legalább egy országos terjesztésű napilapban teszi közzé. A Minisztérium a GM rendelet 18—22. §-aiban, valamint a TC rendelet 3. §-ában meghatározott egyes előirányzati célokra, jogcímekre vonatkozó pályázat kiírásától eltekinthet, amennyiben annak meghirdetését a rendelkezésre álló források az adott évre nem teszik lehetővé. (2) Az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat terhére a pályázatokat a Minisztérium — a Belügyminisztériummal és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal egyetértésben — félévenként teszi közzé. (3) Az egyes előirányzati célokra, jogcímekre meghatározott és elkülönített források kimerülése esetén a pályázatok befogadását a Minisztérium — az (1) bekezdésben foglaltak szerint közzétett hirdetmény útján — felfüggeszti. A pályázati felhívás az Útfenntartási és -fejlesztési cél előirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 109/2003. (XII. 29.) GKM rendeletben (a továbbiakban: ÚFCE rendelet) meghatározott felhasználási célokra külön is meghirdethető. Az azonos célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokkal közösen meghirdetett pályázat esetében a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat a Minisztérium a finanszírozásban érintett tárcákkal közösen alakítja ki. (4) A Turisztikai célelőirányzat 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. A végrehajtás részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. (5) A Regionális Fejlesztési Tanácsok a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat, a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, a Turisztikai célelőirányzat és az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat tekintetében a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok alapján döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról. Az elkülönített előirányzatok régiók közötti elosztásának elvét, nagyságrendjét, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályait külön jogszabály határozza meg. (6) A Minisztérium e rendeletben foglalt feladatok végrehajtására, így különösen a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok teljesítésének, végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos technikai részfeladatok elősegítése céljából — jogszabály alapján vagy külön szerződésben foglalt feltételek szerint — közreműködő szervezeteket vesz igénybe. Az Ámr. 2. §-ának 71. pontja szerinti jelentősebb vállalati beruházások esetén az Ámr. 82. § (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően az abban meghatározott közreműködői feladatokat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-H Kht.) látja el. (7) A Minisztérium a közreműködő szervezet részére a támogatandó célok és az egyes részfeladatok végrehajtására támogatási keretet különít el (a továbbiakban: keretszerződéses támogatási forma). A támogatási keret felhasználásáról, a támogatás folyósításának feltételeiről, a támogatási kerettel való elszámolás módjáról, a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről, a közreműködő szervezetnél a részfeladatok végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő elismerhető költségek köréről, ezek éves legnagyobb mértékéről, megtérítésének módjáról — az Ámr. és e rendelet előírásaival összhangban — külön támogatási keretszerződésben kell rendelkezni. (8) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány vagy köztestület, továbbá gazdasági társaság nem alapítható, és gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető. (9) Az Ámr. 82. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatásoknál a támogatás feltételeire — a pályázatra és a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével — e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a támogatás feltételeit a pályázati felhívás helyett a döntéshozó egyedileg állapítja meg. Ahol a pályázati felhívás e rendelettől eltérhet, ott pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó állapíthat meg eltérő szabályokat. A rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokból egyedi döntés alapján fejlesztési célú támogatás kizárólag a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának 19. pontjában meghatározott nagyberuházásokhoz nyújtható. (10) E rendelet alkalmazásában a pályázati útmutatóban foglaltakat a pályázati felhívás részének kell tekinteni. A pályázati díj mértéke 3. § (1) A pályázónak — ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik — a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely a) 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint; b) 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint; c) a GM rendelet 18. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 19. §-ában felsorolt jogcímek alapján igényelt, 5 millió forintnál kisebb összegű támogatások esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 1000 forint. (2) Abban az esetben, ha a támogatás odaítélésére a források időközi kimerülése miatt nem kerülhet sor, a pályázati díjat a Minisztérium a forráshiányról szóló közlemény megjelenésétől számított 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség. A pályázat benyújtásának szabályai 4. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt szervezethez kell benyújtani. A pályázathoz az Ámr. 83—84. §-aiban foglalt adatok és dokumentumok mellett — a pályázó személyétől függően — mellékelni kell: a) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és a nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi eredeti példányát vagy hiteles másolatát; b) a pályázó és tulajdonosainak, vezetőinek, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait; c) ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, fejlesztési célú támogatás igénylése esetén a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervét, kiemelve a pályázó tevékenységének különleges kockázatait, továbbá a pályázat tárgyát képező program vagy projekt tekintetében a pályázati formanyomtatvány szerint a pályázó gazdaságossági és megtérülési számításait; d) a pályázat tárgyát képező program vagy projekt bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket, valamint beruházást is tartalmazó projekt esetén az annak helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi számát és 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát; e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt; f) a támogatás révén elérhető gazdasági, így különösen a térségi, foglalkoztatáspolitikai, technológiai, kereskedelemfejlesztési előnyök bemutatását; g) a pályázati díj befizetését igazoló csekk vagy banki terhelési értesítő másolatát; h) a fejlesztési célú támogatás révén megvalósuló projekt környezeti hatásait, így különösen a szennyezés kibocsátását, a természeti erőforrás-használatot, a területhasználatot, forgalomnövekedést és tájképi hatásokat; i) a pályázati felhívásban előírt biztosítékra vonatkozó ígérvényt; j) a pályázó nyilatkozata a pályázat benyújtását követő előzetes helyszíni ellenőrzéshez való hozzájárulásról; k) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb indokolt adatot vagy dokumentumot. (2) Az Ámr. 87. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat — az Ámr. 87. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti igazolást — csak a pályázatok elbírálását követően és csak a támogatást elnyert kedvezményezettektől kell megkövetelni. E dokumentumok rendelkezésre bocsátásáig a támogatási szerződés megkötésére nem kerülhet sor. (3) A pályázatok hiányos benyújtása esetén — ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik — a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése a pályázat elutasítását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja. (4) Ha a beérkezett pályázat tekintetében hiánypótlásra nincs szükség, vagy a pályázó a hiánypótlást határidőben megfelelően pótolta, a pályázatot a közreműködő szervezet befogadja. 5. § (1) Fejlesztési célú támogatás esetén — ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik — a beruházásnak a megkezdésétől számított két éven belül, 3 milliárd forint támogatási összeg felett 3 éven belül, 6 milliárd forint támogatási összeg felett 4 éven belül meg kell valósulnia. (2) Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt esetén a vállalkozás üzleti tervének öt éven belüli, ingatlan-beruházás (pl. ipari park infrastruktúra) és regionális központ esetén tíz éven belüli megtérülést kell biztosítania. (3) Ha a pályázó élni kíván a GM rendelet 9. § (6) bekezdése vagy a TC rendelet 11. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét (projekt), amelynek megvalósításához a támogatást igényli. Ha az igényelt támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a közbeszerzési eljárást csak a megjelölt projekt tekintetében kell lefolytatni. Az igényelt támogatásból megvalósítandó beszerzés során az Áht. 13/B. §-ában foglaltakat érvényesíteni kell. (4) Amennyiben a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy a strukturális alapokból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve, ha a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytatja. (5) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon — amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül — az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (6) A GM rendelet 18. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott jogcímen egy személy részére hét éven belül csak egy alkalommal nyújtható támogatás. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatás tárgyát képező telek forgalmi értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás értékének 10%-át, a telek és az épület együttes forgalmi értéke pedig a 15%-át. A pályázatok elbírálása 6. § A pályázatok elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza. 7. § (1) A pályázatokat — a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően — a pályázati bíráló bizottságok (a továbbiakban: bizottságok) részére döntési javaslat megtétele céljából a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet készíti elő. Társminisztériumokkal és más szervezetekkel közös pályázat esetén az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik a pályázatok előkészítése, kezelése, a bíráló bizottság összeállítása, valamint a döntéshozatal. (2) Amennyiben a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik a bizottságok munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vehetnek részt a miniszter által kijelölt minisztériumi és külső szakértők mellett a Pénzügyminisztérium és a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok, a miniszter által felkért gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervek által delegált tagok, valamint az érdekelt regionális szervezetek, így különösen a regionális fejlesztési tanácsok képviselői. A bizottságok munkájukba tanácskozási és véleményezési joggal a Magyar Államkincstár és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatják. A bizottságok elnökét és tagjait — a delegálást követően — a miniszter nevezi ki. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén rendszeresen, de legalább kéthavonként üléseznek. (3) Az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatból történő támogatásra beérkezett pályázatokat Tárcaközi Bíráló Bizottság készíti elő döntésre. A Tárcaközi Bíráló Bizottság tagjai közül egy-egy főt a belügyminiszter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, valamint két főt — a bizottság elnökét és titkárát — a miniszter jelöli ki. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Más tárcával közös finanszírozású pályázat esetében a miniszter és a közreműködő tárca minisztere közötti külön megállapodásban foglaltak szerint a Tárcaközi Bíráló Bizottság további tagokkal bővülhet ki. (4) Folyamatos beadási határidő esetén — amennyiben az Ámr. másként nem rendelkezik — a pályázatokat el kell bírálni és a támogatási döntést meg kell hozni a befogadástól számított 90 napon belül. A pályázati felhívás rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatokat a minisztérium egy vagy több meghatározott időpontban egyidejűleg bírálja el. A bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot. (5) A pályázatokról — a bizottságok döntési javaslatának ismeretében — a miniszter dönt. (6) A támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a bizottságok titkársága vagy a közreműködő szervezet adatot szolgáltat a) több támogatási forrásra benyújtott támogatási igény esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére; b) az Ámr. 85. §-ának (2) és (7) bekezdéseiben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár részére; c) a Minisztérium hivatalos lapja, hivatalos honlapja számára a támogatásban részesített pályázatok közzététele céljából. (7) A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból igényelt egymilliárd forintot meghaladó támogatás odaítéléséről a miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével dönt, kétmilliárd forintot meghaladó támogatáshoz a Gazdasági Kabinet javaslatát követően a Kormány jóváhagyása szükséges. (8) Az Ámr. 2. §-ának 71. pontja szerinti jelentősebb vállalati beruházások esetén a támogatási igény elbírálására — amennyiben a pályázat befogadásra került — a pályázat benyújtásától számított 45 nap áll rendelkezésre, és a döntéshozó a támogatási döntésről a döntéstől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja az ITD-H Kht.-t, amely arról haladéktalanul értesíti a pályázót. A szerződéskötés 8. § (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az Ámr. 83. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatok birtokában és a támogatási döntés alapján, az Ámr. 87. §-ának (2)—(8) bekezdésében, 88—89. §-aiban, 92. §-ának (6) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium, illetve az általa erre feljogosított közreműködő szervezet köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor. (2) Keretszerződéses támogatási forma esetén a támogatási szerződést — az Ámr. és az e rendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével — a közreműködő szervezet köti meg. Ebben az esetben a támogatások minisztériumi folyósítására kizárólag a megkötött támoga tási szerződés Minisztérium által történő jóváhagyását követően kerülhet sor. (3) Támogatási szerződés akkor köthető, ha legalább a következőket tartalmazza: a) a támogatás összegét, és amennyiben a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezt a tényt, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit, valamint a támogatott program vagy projekt részletes leírását; b) a támogatás folyósításának módját az Ámr. 91. §-ának (3)—(4) bekezdéseiben foglaltak szerint, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését; c) az ellenőrzési jogosultság elfogadását; d) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötele zettségeket, az elállás jogát; e) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kö töttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket; f) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét, az elállás jogát abban az esetben, ha az előleggel a pályázó nem számolt el a támogatási szerződésben meghatározott határidőt követő 30 napon belül; g) a támogatási szerződés lezárásával és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket; h) a felek megnevezését és az aláírási jogosultsággal rendelkezők előnyomtatott nevét és aláírását, a szerződés keltét; i) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket. (4) Az 5. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása. 9. § (1) A pályázati felhívás a szerződéskötés feltételeként meghatározott fajtájú és mértékű szerződési biztosíték nyújtását írhatja elő. Pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó a szerződési biztosítékot egyedileg határozza meg. (2) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően a pályázati felhívás vagy pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó másképp nem rendelkezik, a szerződéskötés feltétele a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott — 5 millió forint összeget meghaladó — támogatás esetén a) a természetes személy, valamint a mikro- és kisvállalkozás olyan közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott, a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy — 10 millió forint összegű támogatásig — ingó dologra legalább a támogatási összeg és járulékai mértékéig a 11. § (2) bekezdés szerinti zárójegyzőkönyvnek az érdekeltek által történő jóváhagyása napjáig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre; b) egyéb, az e rendelet alapján támogatásban részesíthető személy tekintetében, a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi beszámoló jóváhagyásának napjáig, de legalább a pénzügyi beszámoló beküldési határidejét követő 6. hónap végéig a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény rendelkezésre bocsátása; c) a pénzügyi beszámoló jóváhagyását megelőzően a támogatási döntés b) pont szerinti kedvezményezettje köteles a pénzügyi beszámoló jóváhagyásától a 11. § (2) bekezdésében meghatározott zárójegyzőkönyv felvételére megadott határidőt követő 6 hónapig terjedő időszakra, a támogatási szerződésben vállalt további kötelezettségek nem teljesítése esetére a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, visszavonhatatlan bankgaranciát vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt rendelkezésre bocsátani, de választhat, hogy bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény helyett az ezen időszakra eső kötelezettségek teljesítésének biztosítékaként legalább az odaítélt támogatási összeg és járulékai erejéig, a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy — 10 millió forint összegű támogatásig — ingó dologra a Minisztérium javára jelzálogjogot jegyeztet be. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a támogatási összeg járulékaként a támogatási összeg 20%-át kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek döntésüktől függően a támogatás biztosítékaként a (2) bekezdés b) pontja szerinti bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény rendelkezésre bocsátását is választhatják. (5) Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdésének a)—b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki, illetőleg amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást. A támogatások folyósítása 10. § (1) A támogatások folyósítását a Magyar Államkincstár — az Ámr. 90—92. §-aiban meghatározott rendelkezések figyelembevételével — a miniszter vagy az általa utalványo zásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján, továbbá a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan az Ámr. VII. fejezete szerint végzi. (2) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, valamint — a (4) bekezdés kivételével — a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történik. Az utalványozáskor biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla vagy számlát helyettesítő bizonylat meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével. (3) A számlák kelte nem előzheti meg a pályázat benyújtásának időpontját, kivéve a pályázati felhívás alapján elismerhető, a beadás határnapja előtti egy éven belül kifizetett tervezési és engedélyezési eljárási díjakat, valamint a GM rendelet 9. § (5) bekezdés a) pontjában és a TC rendelet 11. § (5) bekezdés a) pontjában említett import esetét. (4) Önkormányzatok részletfizetéssel megvalósuló beszerzései, valamint az úgynevezett harmadikfeles finanszírozás esetén, továbbá a központi költségvetési szervek többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok közhasznú tevékenységével kapcsolatos beruházásaihoz igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítása — a (2) bekezdéstől eltérően — a teljesítés igazolása mellett és a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon alapuló elszámolás alapján történik, a tényleges kifizetést igazoló dokumentumok nélkül. (5) A támogatás igénybevétele, ha jogszabály másként nem rendelkezik — a vissza nem térítendő kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével — teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része — teljesítésarányosan és forrásarányosan — csak azt követően folyósítható, ha a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt és a saját forrás, illetve egyéb pénzügyi források adott évi ütemezés szerinti összegének forrásarányos felhasználását igazolta. (6) Amennyiben a pályázati felhívás lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 50%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleg folyósításáról a támogatási döntésben rendelkezni kell. A támogatási előleg folyósítására, visszatartására, illetve folyósításának felfüggesztésére a (8)—(9) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (7) Támogatási előleg folyósításának igénylése esetén, ha a támogatási döntés kedvezményezettje a pályázati felhívás alapján, vagy a 9. § (2) bekezdése szerinti biztosíték adására egyébként nem lenne köteles, akkor az előleg folyósításának feltételeként — választása szerint — köteles a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő felhasználás esetére a) hozzájárulni, hogy az igényelt előleg biztosítékaként a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy — 10 millió forint összegű támogatásig — ingó dologra, a támogatási előleg összegének és járulékainak erejéig — az előleggel történő elszámolás támogatási szerződésben meghatározott napjáig — a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy b) a támogatási szerződés aláírásától számított 7. hónap végéig, vagy — ha az rövidebb — a támogatás igénybevételének a támogatási szerződésben meghatározott napjáig terjedő időszakra kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, az igényelt támogatási előleg összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt rendelkezésre bocsátani. (8) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint, de legfeljebb öt költségvetési évre kiterjedően történhet. (9) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére a) az Ámr. 90. §-ának (1) bekezdésében, 92. §-ának (4)—(5) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennálltáig, b) felszámolási és végelszámolási eljárás megindulása esetén, illetve c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig kerül sor. A támogatás visszatartása, illetve folyósításának felfüggesztése a támogatási döntés kedvezményezettjének a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti. (10) Vissza nem térítendő támogatással megvalósuló telephelyjuttatás [GM rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont] esetén a támogatást az ingatlan adásvételi szerződés bemutatását követően az eladó részére kell folyósítani. Az adásvételi szerződéshez csatolni kell az eladó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlan ellenértékét még nem kapta meg. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telek és/vagy épület esetén a telephely, illetve az ingatlan támogatási előlegként értelmezhető. A támogatási program, projekt lezárása 11. § (1) Egy fejlesztési célú program vagy projekt akkor tekinthető megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben meghatározott beruházás szerződésszerűen, a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően megvalósult, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolását tartalmazó pénzügyi beszámolója elkészült és támogató általi jóváhagyása megtörtént. (2) Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója benyújtását követően a zárójegyzőkönyv elkészült, és támogató általi jóváhagyása megtörtént. A pályázatok és a támogatások ellenőrzési rendszere 12. § (1) A támogatási programot, projektet — különös tekintettel a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésére, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználásra — a pályázat benyújtásától a támogatási program, projekt lezárásáig a Minisztérium és az általa erre feljogosított közreműködő szervezet, továbbá jogszabályban feljogosított egyéb szervek ellenőrzik. Az ellenőrzésre jogosult közreműködő szervezetek az ellenőrzést az Ellenőrzési Kézikönyvben/Szabályzatban foglaltak alapján végzik, amelyet a Minisztériummal is jóvá kell hagyatni. A közreműködő szervezeteket a Minisztérium ellenőrzi a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint. (2) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni. (3) Ellenőrzésre különösen a pályázat benyújtását követően a döntés-előkészítés folyamatában, illetve a szerződéskötést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során a pénzügyi elszámolás, illetve a finanszírozás folyamatában (közbenső ellenőrzés), a támogatott program, projekt pénzügyi lezárását közvetlenül megelőzően (utóellenőrzés), valamint a támogatási program, projekt lezárását és a zárójegyzőkönyv jóváhagyását megelőzően (záróellenőrzés) kerülhet sor. A pályázó köteles hozzájárulni a pályázat benyújtásakor a pályázat előzetes — helyszíni és dokumentumok alapján történő — ellenőrzéséhez. (4) A pályázati felhívás előírhatja, hogy a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről, a pályázati felhívásban meghatározott időszakonként, meghatározott módon beszámolni köteles. A pályázati felhívás kötelezővé teheti a 100 millió forint feletti támogatással megvalósuló program, projekt pénzügyi beszámolójának auditálását (könyvvizsgáló által történő ellenőrzését) is. (5) Amennyiben a pályázó vagy a támogatott az (1)—(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, az ellenőrzéseket akadályozza, illetőleg az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást nem adja meg, a pályázata elutasítható, illetőleg az odaítélt támogatás visszavonható. A TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatokra vonatkozó szabályok 13. § (1) A kis- és középvállalkozásoknak az Európai Unió programjaiban való részvételével, valamint a PHARE SME programjaival kapcsolatos társfinanszírozást az Ámr. VII. fejezetében foglaltak szerint elkülönítetten kell kezelni. (2) A PHARE SME előirányzat-csoport kezelésére, működtetésére, felügyeletére, az ellenőrzési jogkörök gyakorlására, továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtására a Minisztérium közreműködőként a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt veszi igénybe. A Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közötti jogokat és kötelezettségeket az Ámr. VII. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelő szerződés rögzíti. A Széchenyi Kártya igénylésére és folyósítására vonatkozó eltérő rendelkezések 14. § (1) A vállalkozásoknak nyújtott átmeneti likviditási problémákat kezelő hitelek (a továbbiakban: likviditási hitelek) kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása tekintetében e rendelet szabályait — az Ámr. 93/B. §-ában foglaltakkal összhangban — a (2)—(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási célok megvalósítását a Minisztérium a Széchenyi Kártya Konstrukció keretében biztosítja. A Széchenyi Kártya igénylésének rendjét és további feltételeit, valamint az igényléshez szükséges formanyomtatványokat a Minisztérium hivatalos lapjában, felhívás formájában teszi közzé. (3) A likviditási hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása iránti igény pályázat benyújtása nélkül, igénylőlap kitöltésével és az Ámr. 93/B. §-ának (2) bekezdésében előírt, illetve a hitelbírálathoz szükséges egyéb nyilatkozatok, okiratok és igazolások csatolásával kezdeményezhető. (4) Az igénylőlapot a felhívásban meghatározott, az igénylést regisztráló szervezetekhez kell benyújtani. A regisztráló szervezetek az igényeket továbbítják a közreműködő szervezetnek, amely a támogatási igényeket döntésre készíti elő. A támogatásról a miniszter vagy az általa meghatalmazott személy dönt. (5) A kedvezményezettel a támogatási szerződést az Ámr. 83. § (2) bekezdésének a)—d) és g)—j) pontjaiban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és az igénylőlaphoz csatolt nyilatkozatok alapján, az Ámr. 87. § (4) bekezdésének b) és e) pontjaiban, 88. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium, illetőleg a Minisztérium nevében az általa meghatalmazott közreműködő szervezet köti meg. A támogatási szerződésnek e rendelet 8. § (3) bekezdésének a)—c), e) és h)—i) pontjaiban foglaltakat tartalmaznia kell. (6) A hitelszerződést a felhívásban meghatározott hitelintézetek közül a kedvezményezett választása szerinti hitelintézet köti meg. (7) A megkötött hitelszerződések számáról és összegéről a közreműködő szervezet hetenként írásban értesíti a Minisztériumot. (8) A támogatásokat a Magyar Államkincstár a megkötött hitelszerződések alapján és a 10. § (1) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével folyósítja a hitelintézetnek. (9) A hitelszerződés bármely okból történő megszűnése esetén a kamat- és a garanciadíj-támogatás is automatikusan megszüntetésre kerül. Ez — az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével — a már kifizetett támogatásokat nem érinti. A Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatására vonatkozó eltérő rendelkezések 15. § (1) A Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatból a támogatás pályázati rendszer keretében nyerhető el. A támogatásokra e rendelet rendelkezéseit a (2)—(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely az igényelt támogatás összegének 1%-a. Ennek terhére lehet elszámolni a pályázatok meghirdetésével és az elbírálásával kapcsolatos költségeket. (3) A pályázathoz csatolni kell: a) a szervezet megalakulásáról és nyilvántartásáról szóló 60 napnál nem régebbi okirat, valamint alapszabály hitelesített másolatát; b) a szervezet bankszámláját vezető hitelintézet 60 napnál nem régebbi igazolását — pontos számlaszám megjelölésével — a szervezet bankszámlájának vezetéséről; c) a pályázó írásbeli nyilatkozatát ca) a pályázatban foglalt adatok, információk és doku mentációk teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, cb) annak tudomásulvételéről, hogy 60 napon túli köz tartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, cc) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege nyilvánosságra hozható, cd) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs, ce) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul. (4) A pályázatokat értékelő bizottság munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt a miniszter által kijelölt minisztériumi szakértők mellett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium által delegált tagok. (5) A Bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot. A pályázatok alapján nyújtandó támogatásról — a Bizottság javaslata alapján — a miniszter dönt. A támogatásról szóló döntést tartalmazó, a miniszter által aláírt okirat az Ámr. 66. §-a (10) bekezdésének alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. (6) A támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 9. § (2) bekezdésében előírt biztosítékok esetében a pályázó 25 millió forint összegű támogatásig a Minisztérium által elfogadott ingó dologra is bejegyeztethet jelzálogjogot a Minisztérium javára az odaítélt támogatási összeg és járulékai erejéig. (7) Amennyiben a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerződés megkötésére a Minisztérium által a szerződéskötésre meghatározott határidő határnapjától számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. (8) A támogatás szerződésnek megfelelő felhasználását a Minisztérium a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal bevonásával, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium képviselőinek szükség szerinti közreműködésével ellenőrzi. MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 16. § A GM rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A pályáztatás szabályait, az elkülönített pályázati forrásokat, a pályázati díjat, a pályázatok tartalmi követel ményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások folyósítását, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza.’’ 17. § (1) A GM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körtől eltérően támogatás] ,,c) az energiatakarékosság elősegítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében társasházak, lakásszövetkezetek, vállalkozói és szakmai érdekképviseletek, kamarák, alapítványok, egyesületek és szövetségek részére.’’ (2) A GM rendelet 3. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Nem nyújtható támogatás] ,,b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adóvagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;’’ (3) A GM rendelet 3. §-a (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: [Nem nyújtható támogatás] ,,f) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amely nek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent; g) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére.’’ 18. § A GM rendelet 4. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(1) A célelőirányzatok forrásaiból az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), b) vissza nem térítendő kamattámogatás, c) garanciadíj támogatás, d) természetbeni hozzájárulásként telek vagy ingatlan tulajdonjoga, használati joga, illetve telek vagy ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzésére közvetlen vissza nem térítendő támogatás, e) faktoring-díj támogatás, és f) lízingdíj támogatás nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási for mák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy időben is alkalmazhatók. Az alkalmazott támogatási formát, illetőleg a támogatási jogcímet a pályázati felhívás tartalmazza.’’ 19. § A GM rendelet 5/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: ,,5/A. § (1) A 18. § (1) bekezdésének a)—v) és x) pontjai; (2) bekezdése, a 18. § (3) bekezdésének f)—i) pontjai; a 19. § (1) bekezdésének a)—k) pontjai; a 19. § (2) bekezdésének a)—k) és m)—o) pontjai, valamint a 20. § b), g) és j)—m) pontjai alapján nyújtott támogatások az Áht. 15. §-ának hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősülnek, ezért azokra a (2)—(9) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ezen jogcímeken kizárólag a (2)—(9) bekezdésekben meghatározott támogatás nyújtható. (2) A 18. § (1) bekezdésének c), m), w) és x) pontjaiban, (3) bekezdésének g) és i) pontjaiban; a 19. § (2) bekezdésének a)—b) és m)—n) pontjaiban szereplő támogatások csekély összegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek. Az adott vállalkozás három év alatt ilyen jogcímen kapott támogatásainak támogatástartalma nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelő forintösszeget. A 18. § (1) bekezdés t); a 19. § (1) bekezdés a)—k), valamint a 19. § (2) bekezdésének c)—k) és o) pontjaiban meghatározott jogcímek alapján nyújtható csekély összegű támogatás is. (3) A 18. § (1) bekezdés a)—b), d), g), k) és n)—p) pontjai, (2) bekezdésének e) pontja, a 18. § (3) bekezdésének h) pontjai, alapján nyújtandó támogatások beruházási támogatásnak minősülnek, ezért ezen támogatásokra a Korm. rendelet 29—30. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Amennyiben a 18. § (1) bekezdésének t) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak minősül, arra szintén a Korm. rendelet 29—30. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. (4) A 20. § b), g) és j)—m) pontjaiban meghatározott célok támogatása energiatakarékossági, illetőleg megújuló energiaforrások használatát célzó támogatásnak minősül, arra a Korm. rendelet 14—16. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A 18. § (1) bekezdésének q) és r) pontjaiban, (2) bekezdésének a) pontjában, a 19. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott célok támogatása kutatás-fejlesztési támogatásnak minősül, arra a Korm. rendelet 12. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a 19. § (1) bekezdés a) és d), valamint a 19. § (2) bekezdésének e) és o) pontjaiban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatások kutatás-fejlesztési támogatásnak minősülnek, azokra szintén a Korm. rendelet 12. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A 18. § (1) bekezdésének h) pontjában, (2) bekezdésének d) pontjában, meghatározott cél támogatása képzési célú támogatásnak minősül, arra a Korm. rendelet 26—28. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (7) A 18. § (1) bekezdés i)—j), l) és s) pontjaiban, (2) bekezdésének c) pontjában, a 19. § (1) bekezdésének n) pontjában foglalt célok támogatása támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatásának minősül, arra a Korm. rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a 19. § (1) bekezdés a)—k), valamint a 19. § (2) bekezdésének c)—k) és o) pontjaiban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatások támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatásának minősülnek, azokra szintén a Korm. rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) A 18. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 19. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott célok támogatása környezetvédelmi támogatásnak minősül, ezért arra a Korm. rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a 19. § (1) bekezdés a)—c) és g)—h) pontjai, valamint a 19. § (2) bekezdés f), g) és o) pontjai alapján nyújtandó támogatás környezetvédelmi támogatásnak minősül, arra a Korm. rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (9) A Korm. rendelet 1. §-ának 10. pontja szerinti érzékeny ágazatban működő vállalkozásnak, továbbá nagyberuházás megvalósításához a Korm. rendelet 32—39. §-aiban foglaltak szerint nyújtható támogatás. Ezen támogatásokat a Korm. rendelet 47—48. §-aiban foglalt rendelkezések alapján előzetesen be kell jelenteni a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére.’’ 20. § A GM rendelet 9. §-ának (5)—(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel a pályázat benyújtása (a postára adás dátuma, vagy a személyes benyújtás időpontja) előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztés hez, támogatás nem nyújtható. A beruházás, fejlesztés megkezdésének minősül a) fejlesztési célú projekt esetén az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap (import esetében a határátlépést igazoló okmányon lévő érkeztető vámbélyegző szerinti dátum, belföldi gép, berendezés, anyag, termék stb. esetében a szállítólevélen feltüntetett legkorábbi időpont), építési tevékenységet és árubeszerzést is tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont; az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatból nyújtott pályázati támogatások esetében a beruházás megkezdésének minősül, ha a pályázatban szereplő bármely munkafázis elkezdődött, vagy az építkezésre szerződést kötöttek; b) vissza nem térítendő kamattámogatás esetén a beruházás jogcímén történő első pénzügyi teljesítés dátuma; c) minőségfejlesztési vagy egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén, továbbá olyan építési tevékenység esetén, amelynél jogszabály alapján nem kötelező az építési napló vezetése, a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma; d) azon projektek esetén, ahol a beruházás a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével kezdődik, a közműszerződés szerint igazolt első pénzátadás időpontja. (6) Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy gazdaságilag oszthatatlannak minősülő projekthez igényli, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, az (5) bekezdésben foglalt feltételnek és időpontnak e rész tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.’’ 21. § (1) A GM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok forrását a költségvetési törvényben a Minisztérium fejezetében meghatározott támogatások és bevételek képezik.’’ (2) A GM rendelet 16. §-a a következő (6)—(7) bekezdéssel egészül ki: ,,(6) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni, vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre. (7) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat.’’ 22. § (1) A GM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő jogcímeken is nyújtható támogatás: a) kutatás-fejlesztés támogatása; b) környezetvédelmi célok támogatása; c) támogatási szempontból kedvezményezett vállalko zások támogatása; d) képzési célú támogatás; e) beruházások támogatása.’’ (2) A GM rendelet 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(5) A Beruházásösztönzési Célelőirányzat a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat és a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat jogutódja.’’ 23. § A GM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése a következő l)—n) pontokkal egészül ki: [Kapcsolódva a Kktv. törvényben meghatározott programok céljaihoz, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat támogatási jogcímei:] ,,l) kutatás-fejlesztés támogatása; m) környezetvédelmi célok támogatása; n) támogatási szempontból kedvezményezett vállalko zások támogatása.’’ 24. § A GM rendelet a következő 20. §-sal egészül ki: ,,20. § (1) Az Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzat támogatási jogcímei: a) lakossági energiamegtakarítás támogatása lakossági pályázók részére; b) lakossági energiamegtakarítás támogatása vállalko zók részére; c) önkormányzati és költségvetési intézmények energia felhasználását csökkentő beruházások támogatása; d) közvilágítás korszerűsítésének támogatása; e) távhőellátás primer oldali korszerűsítésének támo gatása; f) megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása önkormányzatok és magánszemélyek részére; g) megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása vállalkozások részére; h) energiatakarékossági szemlélet kialakításának, energiatakarékos közlekedésszervezés megvalósításának a támogatása; i) veszteségfeltáró vizsgálatok támogatása önkormányzatok részére; j) veszteségfeltáró vizsgálatok támogatása vállalkozások részére; k) kis- és középvállalkozások energiamegtakarító beruházásainak támogatása; l) vállalkozói alapon megvalósuló ,,harmadik feles’’ energiamegtakarítási konstrukciók támogatása; m) energiatakarékosság, megújuló energiaforrások használatát célzó támogatás. (2) Az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása előirányzat a Lakóépületek Energiamegtakarítási Programja célelőirányzat jogutódja.’’ 25. § A GM rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,22. § A 18. §-ban meghatározott jogcímeken túl, a gazdasági és közlekedési miniszter döntése alapján, a 6. § (4) bekezdésében meghatározott forrás terhére a gazdaságstratégiai célok mellett az alábbi jogcímek finanszírozhatók a Korm. rendelettel összhangban: a) a nemzetközi kapcsolatok építését segítő hazai és nemzetközi programok; b) a gazdaságstratégiai feladatok megoldását segítő kutatások; c) a stratégiai döntés-előkészítést szolgáló kutató- és szakmai tanácsadói tevékenység; d) az ország-propagandát szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenység; e) a minisztériumi gazdaságstratégiai feladatok megalapozásához szükséges információs rendszer működtetése és fejlesztése.’’ 26. § A GM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(4) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. §-ának (10) bekezdésében meghatározott Lakóépületek Energiamegtakarítási Programja célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére e rendelet általános szabályait megfelelően alkalmazni kell. Az előirányzatból támogatás a 20. § a) pontjában meghatározott célra nyújtható.’’ 27. § A TC rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A pályáztatás szabályait, az elkülönített pályázati forrásokat, a pályázati díjat, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások folyósítását, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza.’’ 28. § A TC rendelet 3. §-a a következő m)—o) pontokkal egészül ki: [A TC felhasználási és támogatási jogcímei:] ,,m) környezetvédelmi célok támogatása; n) képzési célú támogatás; o) beruházások támogatása.’’ 29. § A TC rendelet 4. §-a (2) bekezdésének b)—c) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Nem nyújtható támogatás] ,,b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adóvagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;’’ ,,g) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki illetve amely a beruházást, fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes.’’ 30. § (1) A TC rendelet 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerinti támogatás, valamint a 3. § n) pontjában meghatározott cél támogatása képzési támogatásnak minősül, amelyre a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 26—28. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók.’’ (2) A TC rendelet 6. §-a a következő (5)—(6) bekezdésekkel egészül ki: ,,(5) A 3. § m) pontjában meghatározott cél támogatása környezetvédelmi támogatásnak minősül, ezért arra a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A 3. § o) pontjában meghatározott cél támogatása beruházási támogatásnak minősül, ezért arra a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29—30. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.’’ 31. § A TC rendelet 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás a megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alátámasztott kérelem mellett is csak akkor nyújtható, ha a támogatandó cél a turizmus fejlesztésében stratégiai jelentőségű, turisztikai hatása országos, nemzetközi turisztikai vonzerő kialakítására vonatkozik, a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, vagy hátrány hárítható el, illetőleg a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívül adható támogatás mértéke éves szinten nem haladhatja meg a TC tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át (miniszteri keret). A támogatás pályázaton kívüli odaítéléséről a miniszter dönt.’’ 32. § (1) A TC rendelet 11. §-ának (5)—(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel a pályázat benyújtása (a postára adás dátuma, vagy a személyes benyújtás időpontja) előtt megkezdett rendezvényhez, beruházáshoz, fejlesztéshez, támogatás nem nyújtható. Rendezvény esetében a megkezdés időpontja a rendezvény első napja. A beruházás, fejlesztés megkezdésének minősül a) fejlesztési célú projekt esetén az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap (import esetében a határátlépést igazoló okmányon lévő érkeztető vámbélyegző szerinti dátum, belföldi gép, berendezés, anyag, termék stb. esetében a szállítólevélen feltüntetett legkorábbi időpont), építési tevékenységet és árubeszerzést is tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont; az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatból nyújtott pályázati támogatások esetében a beruházás megkezdésének minősül, ha a pályázatban szereplő bármely munkafázis elkezdődött, vagy az építkezésre szerződést kötöttek; b) vissza nem térítendő kamattámogatás esetén a beruházás hitel kamat jogcímén történő első pénzügyi teljesítés dátuma; c) minőségfejlesztési vagy — rendezvények kivételével — egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén, továbbá olyan építési tevékenység esetén, amelynél jogszabály alapján nem kötelező az építési napló vezetése, a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma; d) azon projektek esetén, ahol a beruházás a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével kezdődik, a közműszerződés szerint igazolt első pénzátadás időpontja. (6) Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy gazdaságilag oszthatatlannak minősülő projekthez igényli, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, a (5) bekezdésben foglalt feltételnek és időpontnak e rész tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.’’ 33. § (1) A TC rendelet 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A TC forrását a költségvetési törvényben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében meghatározott támogatások és bevételek képezik.’’ (2) A TC rendelet 18. §-a a következő (6)—(7) bekezdéssel egészül ki: ,,(6) A TC követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre. (7) A TC terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat.’’ Átmeneti és záró rendelkezések 34. § (1) Ez rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2004. évben és azt követően kiírt pályázatokra és a hatálybalépést követően nyújtott pályázaton kívüli támogatásokra kell alkalmazni. (2) A 2004. január 1. napja előtt meghirdetett támogatási programokra az azok alapjául szolgáló jogszabály rendelkezéseit és a közzétett pályázati felhívás feltételeit kell alkalmazni. E pályázatok támogatási igényéről — a támogatási döntést követően — a pályázati felhívásban megjelölt célelőirányzat terhére kell gondoskodni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet 6. §-ának (1)—(3), (5)—(9) bekezdései, 7—8. §-ai, 9. §-ának (1), (3) és (7)—(9) bekezdései, 10—15. §-ai, az azt módosító 11/20 …