11/2016. (IV. 29.) NGM rendelete az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól.

11/2016. (IV. 29.) NGM rendelete az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119. § (1) bekezdés 1., 3–13., 15–21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályok 1. § (1) Ha a  vámhatóság váminformatikai rendszere – hétköznapokon 8 órától 16 óráig (a továbbiakban: munkaidőben) 2 órát meghaladó, egyéb időszakban (a továbbiakban: munkaidőn kívül) 4 órát meghaladó időtartamban – nem  üzemel, abban az  esetben erről a  vámhatóság e-mail útján tájékoztatja az  ügyfeleket, egyidejűleg a  NAV Internetes Portálján közzéteszi az üzemszüneti feldolgozási rend bevezetését. A vámhatóság mind az üzemszüneti eljárás kezdetéről, mind az üzemszüneti eljárás befejezéséről küld tájékoztatást. (2) Ha az  üzemszünet az  ügyféli oldalon jelentkezik (ügyfél okmánykitöltő rendszere vagy kommunikációs rendszere nem üzemel), és az  informatikai alkalmazás munkaidőben 2 órát meghaladó, munkaidőn kívül 4 órát meghaladó időtartamban nem üzemel, abban az  esetben – a  rendszer üzemen kívül kerüléséről szóló bejelentés alapján – az üzemszüneti eljárást az indító/rendeltetési vámhivatal hagyja jóvá. (3) Az  ügyfél rendszerének üzemen kívül kerülése esetén értesíti az  indító/rendeltetési vámhivatalt. Az  értesítés a „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával fax útján, e-mail útján vagy személyesen, az árunyilatkozat benyújtásával egy időben is megvalósulhat. (4) Az  ügyfél rendszerének üzemen kívül kerülése esetén árutovábbításnál az  indító/rendeltetési vámhivatal, kivitel esetén a kiviteli vámhivatal dönt az üzemszünet bevezetéséről. Egyszerűsített eljárás esetén az  indító/rendeltetési vámhivatal soron kívül hozza meg döntését. Ezen túlmenően az  indító/rendeltetési, illetve a  kiviteli vámhivatal – az üzemszüneti eljárás indokoltságára vonatkozóan – bizonyítékot kérhet vagy ellenőrzést végezhet. Amennyiben szükséges, az  azonos hatáskörrel rendelkező, az  ügyfél rendszerét üzemeltető székhely/telephely szerint illetékes vámhivatal is megkereshető ebből a célból. (5) A  vámhatósági döntéssel ellátott bejelentőt az  indító/rendeltetési vámhivatal fax, illetve e-mail útján visszaküldi vagy személyesen visszaadja az ügyfél részére. (6) Az üzemszünet elhárulásáról az ügyfél faxon/e-mail útján/személyesen haladéktalanul értesíti az indító/rendeltetési vámhivatalt. Az  üzemszünet megszűnésének bejelentésére a  (3)  bekezdés szerinti nyomtatvány, vámhatósági engedéllyel ellátott bejelentő lap vagy azzal azonos tartalmú bejelentés is szolgálhat, amennyiben az  indító/ rendeltetési vámhivatal az  üzemszünetet korábban jóváhagyta. Az  ügyfélnek a  bejelentőn fel kell tüntetnie –  amennyiben volt – az  üzemszüneti eljárás alatt felhasznált tételszámokat. Amennyiben a  bejelentőn meglévő hely nem elegendő valamennyi tételszám feltüntetésére, akkor az  ügyfél azt egy általa azonos adattartalommal szerkesztett táblázattal kiegészítheti. Az  indító/rendeltetési, illetve a  kiviteli vámhivatal a  bejelentés tudomásul vételéről az ügyfelet értesíti. 2. A kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályok 2. § A kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozat iránti kérelem papír alapon is benyújtható az 1. mellékletben foglaltak szerint. 3. Az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának szempontjai 3. § (1) A kérelmező az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 23. § (4) bekezdése szerinti 3 éves igazolt szakmai gyakorlat igazolására szolgál különösen: a) a kérelmező által – saját érdekében, vagy képviselőként – végzett vámalakiságok vagy vámügyi tevékenységek vitele, amelynek bizonyítékául szolgálhat az  EORI szám feltüntetése a  vám-árunyilatkozat megfelelő rovatában, vagy vámfizetési kötelezettségek teljesítésének igazolása, b) valamely vámjogszabályokon alapuló engedély legalább 3 évig tartó megléte, amellyel a  konkrét vámtevékenységet végzi, vagy c) valamely exportőr vagy importőr érdekében végzett nemzetközi áruszállítás szervezése, vagy fuvarozóként való lebonyolítása, amelynek bizonyítékául fuvarokmányok és fuvarozási szerződések szolgálnak. (2) Abban az  esetben, ha a  kérelmező valamely cégjogi átalakulás eredményeként 3 évnél rövidebb ideje áll fenn, a  vámügyi tevékenységek végzését a  jogelőd gazdálkodók tevékenységének figyelembe vételével meglévőnek ítélheti, ha a konkrét vámügyi tevékenységek változatlanul fennállnak. (3) A  gyakorlati jellegű szakértelem meglétét a  kérelmező vámügyi tevékenységének vitelére alkalmazott személy – a munkaszerződés, vagy a munkaköri leírás bemutatásával – is teljesítheti, az alábbi szempontok szerint: a) a kérelmező szervezetében a  vámtevékenységek végzéséhez kapcsolódó munkakör betöltésével, több ilyen munkakört betöltő személy esetében valamennyi ilyen jellegű munkaviszonyban álló alkalmazott tekintetében, b) a kérelmezőnél 3 évnél rövidebb ideje betöltött munkakör esetén a  munkaviszonyban álló alkalmazott a  feltétel teljesítését egy korábban egy más cégnél betöltött munkakörrel is igazolhatja, a  korábbi munkaszerződés, vagy munkáltatói igazolás alapján, vagy c) kis- és középvállalkozások esetén, ahol a  munkakörök nem feltétlenül különülnek el, a  bejelentett foglalkoztatotti viszony vagy az egyéni vállalkozás léte és kérelmező nyilatkozata alapján. (4) A  kérelmező vámügyi tevékenységének viteléért felelős, állandó megbízás alapján tevékenykedő személy esetén a  szakmai gyakorlat igazolásául a  megbízási szerződés szolgál, több megbízással foglalkoztatott személy esetén valamennyi ilyen jellegű megbízás tekintetében. A  3 évnél rövidebb ideje fennálló megbízásos viszony esetén a  megbízott személy fennálló vámügyi engedélyei, vagy képviselőként más érdekében végzett vámalakiságok és vámtevékenységek is figyelembe vehetők. 4. A vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályok 4. § (1) A Vtv. 25. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha a) a nyilatkozattevő a  vám-árunyilatkozat, az  átmeneti megőrzési árunyilatkozat, a  belépési gyűjtő árunyilatkozat, a  kilépési gyűjtő árunyilatkozat, az  újrakiviteli árunyilatkozat vagy az  újrakiviteli értesítés benyújtásakor nem biztosítja aa) az  árunyilatkozatban, az  értesítésben vagy a  kérelemben megadott információ pontosságát és teljességét, vagy ab) az alátámasztó okmányok hitelességét, pontosságát és érvényességét, b) a vám-árunyilatkozatot vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozatot benyújtó nyilatkozattevő a nyilatkozatát alátámasztó okmányokat nem nyújtja be a  vámhatóságokhoz, amikor az  uniós jog azt előírja, vagy amikor a vámellenőrzéshez az szükséges, c) ha az  okmányok és információk megőrzésére kötelezett személy nem őrzi meg a  vámalakiságok elvégzéséhez kapcsolódó okmányokat és információkat a vámjogszabályok által előírt ideig, d) vámeljárás esetében a  szóban forgó vámeljárásra irányadó rendelkezések alkalmazásához szükséges alátámasztó okmányok a  vám-árunyilatkozat vagy a  kiegészítő árunyilatkozat benyújtásának időpontjában nincsenek a nyilatkozattevő birtokában és így nem bocsátja azokat a vámhatóságok rendelkezésére, e) a vámeljárás nyilatkozattevője az  egyszerűsített árunyilatkozat vagy a  nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés esetében nem nyújt be a  megadott határidőn belül kiegészítő árunyilatkozatot az  illetékes vámhivatalhoz, f ) a vámjogszabályban erre kötelezett személy az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámkódex) meghatározottak szerint nem nyújt be belépési gyűjtő árunyilatkozatot, tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítést, átmeneti megőrzési árunyilatkozatot, vámáru-nyilatkozatot, indulás előtti árunyilatkozatot, újrakiviteli árunyilatkozatot, kilépési gyűjtő árunyilatkozatot vagy újrakiviteli értesítést. (2) A Vtv. 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha a) az a  személy, aki az  Unió vámterületére árut szállít be, nem tesz eleget az  áru megfelelő helyre történő szállítására vonatkozó kötelezettségének, vagy nem tájékoztatja a vámhatóságot, ha e kötelezettségek nem teljesíthetők, b) az adott vámeljárás jogosultja a vámfelügyelet alatt álló nem uniós árut a vámfelügyelet alól kivonja, c) a vámhatóság által az  árura, a  csomagolásra vagy a  szállítóeszközökre felhelyezett azonosítási eszközöket a vámhatóság előzetes engedélye nélkül eltávolítják vagy megsemmisítik, d) az érintett személy a  vámhatóság kérésére, az  előírt határidőn belül a  megfelelő formában nem bocsátja rendelkezésre a szükséges okmányokat és információkat, vagy nem adja meg részére a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget, e) az a személy, aki az Unió vámterületére árut szállít be, nem állítja azt vám elé a belépést követően, f ) az árut a Vámkódex 140. cikke szerint a vámhatóság engedélye nélkül vagy nem a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott helyeken rakják ki vagy átrakják az azt fuvarozó szállítóeszközről, g) az a személy, aki az Unió vámterületérről árut szállít ki, nem állítja azt vám elé a kilépést megelőzően, h) az Unió vámterületére jogellenesen bejuttatott nem uniós árut vagy az  árutovábbítási eljárás alatt álló, a rendeltetési vámhivatalnál vám elé nem állított árut szereznek meg vagy birtokolnak. (3) A Vtv. 25. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha a) az aktív feldolgozási eljárás jogosultja nem zárja le a vámeljárást a meghatározott határidőn belül, b) a passzív feldolgozási eljárás jogosultja a Vámkódex 262. cikke szerint nem viszi ki a hibás árut a határidőn belül, c) az árutovábbítási eljárás jogosultja a rendeltetési vámhivatalnál az előírt határidőn belül nem állítja vám elé az árut sértetlenül és az azonosítás biztosítására a vámhatóság által hozott intézkedések betartásával, d) a vámeljárás jogosultja nem tesz eleget a  vámraktározási eljárás alatt álló áru tárolásából eredő vámjogszabályok által meghatározott kötelezettségeknek, e) a vámellenőrzéshez vagy az  adott vámeljárás alkalmazásához kapcsolódóan hamis információkat vagy okmányokat bocsátanak a vámhatóságok rendelkezésére, f ) az árun a vámraktárban a vámhatóság engedélye nélkül a megengedett kezelési módokon túl feldolgozást végeznek, g) export-visszatérítéssel érintett áru berakodásának a  612/2009/EK rendelet 5.  cikk (7)  bekezdés b)  pontja szerinti bejelentését elmulasztják vagy a bejelentést az előírt határidőt be nem tartva vagy nem e rendelet 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teszik meg a vámhatósághoz. (4) A Vtv. 25. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha a) az átmeneti megőrzésben lévő nem uniós áruért felelős személy az  árut a  Vámkódex 149.  cikke szerinti határidőn belül nem vonja vámeljárás alá, vagy nem viszi újra ki, b) az árut a  vámhatóság előzetes engedélye nélkül átmeneti megőrzési létesítményben vagy vámraktárban tárolják, c) a vámraktári engedély birtokosa nem tesz eleget a  vámraktározási eljárás alatt álló áru tárolásából eredő kötelezettségeknek, d) a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozat jogosultja nem teljesíti a  határozatból eredő kötelezettségeit, e) a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozat jogosultja nem értesíti haladéktalanul a  vámhatóságot az  említett vámhatóság által hozott határozat meghozatalát követően felmerült bármely olyan tényezőről, amely befolyásolhatja a határozat fenntartását vagy tartalmát, f ) az érintett személy az engedélyezett gazdálkodó engedélyt, az egyszerűsített árunyilatkozat igénybevételére, a  Vámkódex szerinti egyéb egyszerűsítések igénybevételére, az  áru különös eljárások alá vonására vagy tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt a  vámhatóságoktól valótlan nyilatkozatok révén szerezte meg, vagy a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó egyéb határozat meghozatalához a vámhatóság részére valótlan információt bocsátott rendelkezésre, g) a központi vámkezelés engedélyese, valamint az  önértékelésre jogosító engedély birtokosa nem, vagy hibásan, vagy hiányosan teljesíti az  egyéb terhek megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét. (5) A Vtv. 25.  § (1)  bekezdés e)  pontjában foglalt jogsértés valósul meg, ha a  vámmentesség igénybevételéhez szükséges, előírt feltételeket, kötelezettségeket már nem teljesítik, vagy ha a  vámhatóság utólag megállapítja, hogy az  áru vámmentes szabad forgalomba bocsátására vonatkozó feltétel a  vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjában nem állt fenn. (6) A Vtv. 25. § (1) bekezdés f ) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha a) vámszabad területre – amennyiben a vámszabad terület érintkezik valamely tagállam és egy harmadik ország közötti szárazföldi határral – nem közvetlenül, az Unió vámterületének más részén történő keresztülhaladás nélkül szállítanak be árut, b) a vámjogszabályban erre kötelezett személy a  Vámkódexben meghatározottak szerint nem nyújt be vámszabad területen végzett tevékenységekről szóló értesítést, c) vámszabad területen a  Vámkódex 244.  cikkének (1)  bekezdése szerint a  vámhatóság jóváhagyása nélkül épületet építenek, d) az érintett személy a Vámkódex 245. cikke szerint nem állítja vám elé a vámszabad területre szállított árut. 5. § (1) A Vtv. 25. § (7) bekezdésében meghatározott bírságot kell felszámítani, ha az exportőr vagy a beszállító a származási igazolással kapcsolatos benyújtási kötelezettségének a  vámhatóság felszólításában megjelölt időpontig nem tesz eleget. (2) A Vtv. 25.  § (7)  bekezdése szerinti vámigazgatási bírság kiszabásának van helye, ha az  exportőr vagy a  beszállítói nyilatkozatot tevő a  származási igazolás kiállításakor a  vám-visszatérítési tilalom tekintetében a  vámhatóságot megtéveszti azzal, hogy a) eltitkolja az exporttermék nem származó anyaghányadát, vagy b) a valóságnál kisebb arányú nem származó termékhányadot mutat ki. (3) Ha a (2) bekezdés alapján az érintett vámok és egyéb terhek jogcímenkénti összege a 10 EUR-t nem haladja meg, úgy nem kell vámigazgatási bírságot kiszabni. (4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megállapítására külföldi vámhatóság megkeresése alapján kerül sor, a) a (2)  bekezdés a)  pontja esetében a  származási igazolást a  vámhatóság nem erősíti meg, és származási igazolásonként kiszabja a Vtv. 25. § (7) bekezdése szerinti bírságot, b) a (2) bekezdés b) pontja esetében a vámhatóság a Vtv. 25. § (7) bekezdése alapján származási igazolásonként szabja ki a  vámigazgatási bírságot, egyidejűleg – ha a  bírságot és a  vámhiányt megfizetik és a  termék a származásra vonatkozó előírások maradéktalan betartásával a származó helyzetet elnyerte – a származási igazolást megerősíti. (5) A  Vtv. 28.  § (1)  bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a  vámhiány alapján kerekített bírságösszeg az  1000 forintot nem éri el, a bírság mértékét a Vtv. 25. § (4)–(5) bekezdéseinek alkalmazásával kell megállapítani. 6. § (1) A  vámigazgatási bírság a  Vtv. 30.  §-a szerinti gyorsított eljárásban (a továbbiakban: gyorsított eljárás) történő kiszabása feltételeinek megléte esetén, ha az  ellenőrzést végző a  gyorsított eljárás lefolytatása mellett dönt, ezt közli az  érintett személlyel és egyúttal tájékoztatja a  gyorsított eljárás lefolytatásának törvényi feltételeiről és a jogkövetkezményekről. (2) A jogsértő személy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tudomásul vételét nyilatkozat aláírásával ismeri el. (3) A jogsértő személy beleegyező nyilatkozata esetén az ellenőrzést végző a felvett jegyzőkönyv alapján, a helyszínen határozatot hoz. (4) Gyorsított eljárás esetén a  határozat eredeti példányát és a  kiszabott bírság megfizetésének tényét igazoló nyugtát a  jogsértő személy részére igazoltan át kell adni. Az átadott nyugta tartalmazza a határozatot hozó szerv megnevezését, a  vámigazgatási bírság kiszabásáról rendelkező határozat számát, a  jogsértő személy nevét, EORI számát, adóazonosító számát, annak hiányában a személyazonosító okmány számát, a kiszabott vámigazgatási bírság összegét és az államháztartási számla számát. (5) Ha a  gyorsított eljárás lefolytatásának feltételei, a  magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgárral szemben állnak fenn, akkor az  ellenőrzést végző gondoskodik arról, hogy a  jogsértő személy az  általa beszélt nyelven megismerje a  Vtv. 30.  § (2)  bekezdésének megfelelően a  NAV vezetője által kiadott tájékoztatást és a  szükséges nyilatkozatokat megtehesse. Ha a  jogsértő személy a  tájékoztatást nem értette meg, úgy tolmács kirendelésére kerül sor. 7. § (1) Az  eljáró vámhivatal a  lefoglalt dolgokat – a  vámigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges áruazonosításra alkalmas módon – jelzéssel látja el. (2) A  Vtv. 31.  § (1)  bekezdése szerint lefoglalt jövedéki termékek megsemmisítése tekintetében –  a  vámjogszabályokban foglaltak sérelme nélkül – a jövedéki jogszabályok rendelkezései irányadóak. 5. A díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályok 8. § (1) A  közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért – a vizsgálat eredményétől függetlenül – járművenként, a szállítótartályok esetén típusbizonyítványonként 15 000 forint vizsgálati díjat kell fizetni a  vizsgálatot végző vámhivatalnál. A  Honvédelmi Minisztérium, a  Magyar Honvédség, a  NATO és a  NATO békepartner tagországok haderőinek tulajdonában lévő járművekre és szállítótartályokra, valamint a  katonai árukat szállító polgári járművekre és szállítótartályokra nem kell vizsgálati díjat fizetni, ha a nemzetközi árufuvarozás a vámjogszabályok szerinti 302. formanyomtatvány igénybevételével történik. (2) Az áru kérelemre végzett kísérése esetén a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként 5000 forint díjat kell fizetni. A kísérés tényleges költségének elemeit és számításának módját a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. (3) A  NAV Szakértői Intézete (a továbbiakban: Intézet) által az  érintett személy kérelmére végzett laboratóriumi vizsgálat díja az  elvégzett vizsgálat költsége, amelyet a  vizsgálatot kérő a  többi költségtől elkülönítve köteles megfizetni. A  tényleges költséget kell megfizetni akkor is, ha a  nyilatkozattevő a  NAV illetékes vámhivatala felszólítására nem nyújtja be az  analízis bizonyítványt vagy a  termék összetételére vonatkozó dokumentációt, és emiatt a vizsgálatot a NAV illetékes vámhivatala végezteti el. A díjakat az érintett NAV által kiállított számla alapján köteles megfizetni. A  vizsgálati díj összege az  Intézet által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége. Az Intézet vizsgálati díjait a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. (4) A szemledíjak összege: a) az eseti házi szemle díja szemlekérelmenként 3000 forint, továbbá aa) a vámhivatal hivatalos idején belül megkezdett óránként és személyenként 2500 forint, ab) a  vámhivatal hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenőnapon megkezdett óránként és személyenként 5000 forint, b) a rendszeres házi szemle, valamint a II. típusú vámudvaron végzett szolgálat ellátás díja naponta 3000 forint, továbbá ba) a vámhivatal hivatalos idején belül, megkezdett óránként és személyenként 2500 forint, bb) a  vámhivatal hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenőnapon megkezdett óránként és személyenként 5000 forint. (5) A  szemledíjat az  köteles megfizetni, aki az  eljárást kérelmezte. A  kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat nem kell fizetni. (6) Ha a  vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a  kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege az eredetileg fizetendő összeg kétszerese. (7) Meghiúsult eljárás esetében a  szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a  várakozás az  egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni azt is, ha a kért eljárás az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. (8) Meghiúsult eljáráskor – ha a szemledíj összegét az ügyfél vitatja – az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét. A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján az eljáró vámhivatal dönt. (9) Az államháztartási törvény hatálya alá tartozó szerv esetén a díjak megfizetésére a kincstári elszámolásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével. (10) Az  export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek körében a  visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről szóló, 2008. december 17-i 1276/2008/ EK rendelet alapján, a  helyszínen elvégzett fizikai ellenőrzés után 6000 forint szemledíjat kell fizetni, melyet a vámhatóság külön szab ki. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki a mezőgazdasági termék után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 612/2009/EK rendelet) 5.  cikk (7)  bekezdés szerint a berakodást bejelentette. A fizikai ellenőrzést követően a helyszínen elvégzett vámeljárás után külön szemledíjat fizetni nem kell. (11) Ha a fizikai ellenőrzés a bejelentőnek felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, a (6) bekezdésben előírt felemelt szemledíjat kell fizetni a (8) bekezdésben szabályozott eljárás lefolytatása mellett. (12) A szemledíj összege 8000 forint, ha a szállítmány hitelesített mérőeszközzel történő mérésére – a fizikai ellenőrzés felfüggesztése mellett – későbbi időpontban, vagy nem a berakodás, hanem a mérőeszköz helyszínén kerül sor. (13) Ha a  házi szemlét a  Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) Program keretében kérelmezik, vagy ha azon kívül bármely más esetben a  katonai vámügyi szerv kérelmezi, olyan légi járművek esetében, amelyekkel ideiglenes vagy eseti jelleggel nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér igénybevételével történik az  áruszállítás, szemledíjat nem kell fizetni. Az  ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen teljesített vámszolgálatért fizetendő díj mértékét a  határátkelőhely és az  ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról és működtetéséről, valamint a határátlépési pontról szóló kormányrendelet tartalmazza. (14) A  hivatali időn kívül vagy a  vámhivatal helyiségétől vagy területétől eltérő helyen történő szemle iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti szemlebejelentéssel kell kezdeményezni. (15) A  vámhivatalnak az  I. típusú vámudvaron működő szolgálati helyén az  üzemeltető tűrni köteles a  vámhivatalhoz közvetlenül forduló személy- és/vagy járműforgalmat, azonban az  áruvizsgálathoz szükséges személyzet, illetve eszközök, valamint a vámhivatal által be nem rendelt járművek esetében az ingyenes parkolóhely biztosítására nem kötelezhető. Az üzemeltetőnek térítésmentesen biztosítania kell mindenki számára a vámhivatal szolgálati helyének megközelítését, továbbá, ha az érintett személy nem igényli a közreműködését, úgy a vámeljárásnak a vámhatóság által történő elvégzéséért díjat nem számolhat fel. (16) A II. típusú vámudvar üzemeltetője által kérelmezett a vámigazgatási eljárás lefolytatása, ha: a) az üzemeltető maga a külkereskedelmi forgalmat bonyolító személy, aki saját nevében, illetve alkalmazottja útján nyújt be árunyilatkozatot vagy értesítést, vagy b) a vámeljárás során az üzemeltető közvetlen vagy közvetett képviselőként jár el. 9. § (1) A vámhatóság által raktározott áruk esetében a raktározásért fizetendő díj megkezdett 100 kg-onként és naponként 2000 forint. (2) Mentesek a  raktárdíj fizetési kötelezettsége alól a kizárólag a vámhatóság által üzemeltetett raktárban raktározott alábbi áruk: a) az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott és elfogadott áruk a felajánlás napjától, b) a lefoglalt áruk, c) a lefoglalt, de az elkobzás mellőzésével kiadni rendelt áruk a kiadást elrendelő jogerős határozat kézbesítését követő 15 napig, illetve a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő elteltét követő napig, d) a talált áruk addig a napig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják, e) a nem kereskedelmi jellegű áru forgalmában behozott áruk a  beraktározás napjától számított tizenötödik napig, illetve, ha a vámeljáráshoz engedély szükséges – és az engedély iránti kérelmet legkésőbb a belépést követő két munkanapon belül benyújtották –, az  engedély megadásának vagy elutasításának keltétől számított nyolcadik napig, f ) a bíróság, illetve más hatóság által elkobzott, karitatív célra felajánlott áruk a  vonatkozó törvényben meghatározott ideig g) az eljáró vámszerv által értékesített vagy megsemmisített áruk az  értékesítés vagy a  megsemmisítés elrendelésének a napjától. A c)  pont alkalmazásában a  kiadást elrendelő jogerős határozat kézbesítése időpontjának minősül – az  érintett személy ellenkező tartalmú igazolása hiányában – a keletbélyegzőn szereplő dátumtól számított ötödik nap. (3) A  kötelező felvilágosítás kiadása ingyenes, a  kérelmezőnek azonban meg kell téríteni a  vámhatóság részére a  határozat kiadásával kapcsolatos igazoltan felmerült költségeket, így különösen a  laboratóriumi vizsgálattal, az árura vonatkozó szakértői véleménnyel és az áruminta visszaküldésével kapcsolatos költségeket. (4) A Vtv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott célból a NAV által kezelt elektronikus adatbázisokban tárolt közérdekű adatok költségtérítés, illetve az  adatbázisok felépítését leíró műszaki információkat tartalmazó dokumentációk díjazás ellenében – figyelembe véve az  adat- és titokvédelmi jogszabályok rendelkezéseit – hozzáférhetők. A  rendszeres információszolgáltatás a  NAV-val kötött külön szerződés alapján, díjazás ellenében lehetséges. A hozzáférhetővé tett adatok, valamint műszaki dokumentációk körét, illetve az eseti adat- és információszolgáltatás ellenértékét a  NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. A  rendszeres adat- és információszolgáltatás esetén fizetendő ellenérték mértékét a vonatkozó „általános szerződési feltételek” határozza meg. 6. Az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályok 10. § (1) A  vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a  Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2658/87/EGK tanácsi rendelet) 5.  cikk (3)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az  egységes vámokmány (a továbbiakban: EV) 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendő nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait és az  alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket a  NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. (2) A nemzeti kiegészítő kódok meghatározásánál elsőbbséget élvez a nemzeti hatáskörben megállapítható, a NAV által vámigazgatási eljárás keretében beszedésre kerülő adók, díjak és illetékek beszedését elősegítő kódok kialakítása. (3) A  Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer magyarázatát, valamint az  áruosztályozási véleményeket a  NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. 11. § (1) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklete, azaz a Kombinált Nómenklatúra 99. Árucsoportjának I. árualcsoportja szerinti vámtarifaszámok – az árualcsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzésekben foglalt kivételek mellett – nem alkalmazhatóak ha: a) a vámeljáráshoz kapcsolódóan adókötelezettség keletkezik, b) a vámeljárást a Kombinált Nómenklatúra 87. Árucsoportjába tartozó járművekre kérik. (2) Nem egynemű áruknak a  99. Árucsoport I. árualcsoportja szerinti vámtarifaszámok alkalmazásával történő vámkezelésekor az áruk azonosítása érdekében a vámokmányhoz árulista benyújtása szükséges, amely tartalmazza a vámeljárás alá vont áruk megnevezését, mennyiségét és mennyiségi egységét. 7. Az áruk származására vonatkozó részletes szabályok 12. § (1) Az export szállításokhoz igényelt nem preferenciális származási bizonyítványok és igazolások kiadása és igazolása – a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek kivételével – a kereskedelmi és iparkamarák feladata. (2) A  közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében a  származási bizonyítványok kiállítása és igazolása az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv feladata. 13. § (1) A  beszállítói nyilatkozatok kiállítója az  illetékes vámhivatalnál kezdeményezheti az  INF 4 bizonyítvány kiadását az összes, a nyilatkozat igazolására vonatkozó dokumentáció egyidejű benyújtásával. (2) Az  INF 4 bizonyítvány kiadására irányuló kérelem papír alapon is benyújtható. A  kérelemnek ez  esetben meg kell felelnie a  952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2015/2446/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 22-02. számú mellékletében foglalt adatszolgáltatási követelményeknek. Az  INF  4  bizonyítvány kiadása az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015.  november 24-i 2015/2447/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 22-02. számú mellékletben foglalt formai követelményeknek megfelelően történik. 14. § A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem papír alapon is benyújtható. A  kérelemnek ez esetben meg kell felelnie a VA 22-06. számú mellékletben foglalt formai követelményeknek. 15. § (1) Az  exportszállításokhoz igényelt, a  Vámkódex 64.  cikke szerinti preferenciális származási igazolások formanyomtatványainak előállítása felől a  vámhatóság intézkedik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is. (2) A  preferenciális származási igazolások formanyomtatványait a  vámhatóság által kiírt közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozás állíthatja elő. Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, e  szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is. 16. § (1) A  vámhatóság engedélyezheti az  olyan exportőrnek, aki preferenciális megállapodás vagy intézkedés hatálya alá tartozó terméket szállít, hogy a termék értékétől függetlenül számlanyilatkozatot, származási nyilatkozatot tegyen (a továbbiakban: elfogadott exportőr). (2) Az engedélyt kérő exportőrnek a vámhatóság számára minden garanciát biztosítania kell, ami a  termék származó helyzetének, valamint a vonatkozó rendelkezésekben megfogalmazott egyéb szabályok teljesítésének igazolásához szükséges. 17. § Az elfogadott exportőri engedély kiadásának feltétele, hogy 1. az exportőr: a) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy árut kíván szállítani olyan harmadik országokba, amelyekkel az érvényben lévő preferenciális kereskedelemre vonatkozó szabályok lehetővé teszik ilyen engedély kiadását, b) teljesíti a Vámkódex 39. cikk d) pontjában és a VA 26. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt, c) eleget tesz minden esetben maradéktalanul az  áru származására vonatkozó igazolási kötelezettségének, valamint 2. az illetékes vámhivatalnak az EUR.1, EUR-MED szállítási bizonyítvány, helyettesítő FORM A származási bizonyítvány hitelesítését, vagy a  külföldi vámhatóság felkérésére végzett utólagos megerősítési eljárás eredményeként a származási igazolások megerősítését a megelőző 12 hónapban jogerősen elutasítani nem kellett. 18. § (1) Az elfogadott exportőri jogállásra irányuló kérelem papír alapon is benyújtható. (2) Az elfogadott exportőri engedélykérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat: a) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy árut a preferenciális kereskedelem keretein belül szállít vagy szállítani kíván, b) külkereskedelmi szerződést, levelezést, üzleti tervet, ami igazolja, hogy a  jövőben preferenciális megállapodás vagy intézkedés keretében exportálni fog, c) dokumentációt arra nézve, hogy nyilvántartási rendszere alkalmas a preferenciára jogosító származó helyzet bizonyítására, d) írásbeli kötelezettségvállalást a VA 77.  cikk (7)  bekezdése alapján arra az  esetre, ha az  elfogadott exportőr nem kívánja aláírnia számlanyilatkozatot, e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy könyvelését hol vezetik, amennyiben több telephellyel rendelkezik a kérelmező, f ) nyilatkozatot azon személy megnevezéséről és elérhetőségéről, aki felelős a  preferenciára jogosító nyilatkozatok kiadásáért. 19. § Az elfogadott exportőr: a) köteles vállalni, hogy csak azokra az árukra ad számlanyilatkozatot vagy származási nyilatkozatot, amelyekre a  kiállítás idején birtokában van minden szükséges, a  származó helyzetet alátámasztó okmány vagy nyilvántartási adat, b) teljes felelősséget vállal a  felhatalmazás felhasználásának módjára, különösen az  áruk származására vonatkozó hibás nyilatkozatokért vagy a felhatalmazás más helytelen használatáért, c) biztosítja és felelősséget vállal azért, hogy a  vállalkozásában az  áruk származására vonatkozó nyilatkozatok kiadásáért felelős személy ismeri a származási szabályokat, d) vállalja, hogy a  származást alátámasztó okmányokat a  nyilatkozat kiállításának dátumától legalább a vonatkozó preferenciális megállapodásban vagy intézkedésben meghatározott ideig megőrzi, e) vállalja, hogy a vámhatóságnak a d) pontban meghatározott időn belül bármikor bemutatja az áruk származó helyzetét alátámasztó okmányokat. 20. § A vámhatóság köteles rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal ellenőrzést végezni az  elfogadott exportőrnél. 21. § (1) Az  1/95 EK–Törökország társulási tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006.  szeptember 26-i 1/2006 EK–Törökország vámügyi együttműködési bizottsági határozat (a továbbiakban: EK–TR határozat) 11. cikke szerinti elfogadott exportőri engedély kiadására a 17–19. §-ban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók. (2) Az  EK–TR határozat 11.  cikke szerinti elfogadott exportőri engedély visszavonása tekintetében a  VA 77.  cikk (6) bekezdésében foglaltak alkalmazandók. 22. § (1) A  VA 68.  cikk (5)  bekezdésével összhangban a  regisztrált exportőrökre vonatkozóan a  regisztrációt meg kell előznie az  elfogadott exportőri engedélyezésre vonatkozó eljárás lefolytatásának és az  elfogadott exportőri vámfelhatalmazási szám kiadásának. A  VA 85.  cikkében foglalt regisztráció csak az  elfogadott exportőri vámfelhatalmazási szám birtokában kérhető. (2) A  REX rendszer életbelépésekor vámfelhatalmazási számmal már rendelkező elfogadott exportőrök a  VA 85. cikkének megfelelően kérelmezhetik a regisztrált exportőri nyilvántartásba vételüket. (3) A  REX rendszerből való törlés az  elfogadott exportőri vámfelhatalmazás érintetlenül hagyásával is kezdeményezhető. 23. § (1) Az FJA 58. cikkében foglaltak, valamint jelen rendelkezések betartásával a könyvelés szerinti elkülönítésre vonatkozó engedélyt a  kérelmező székhelye szerint illetékes vámhivatal adja ki. Amennyiben a  gyártó több telephellyel rendelkezik, a  telephely(ek) szerint illetékes vámhivatalokat az  engedélyt kiadó vámszerv a  határozat egy példányának megküldésével értesíti. (2) Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező a) teljesíti a Vámkódex 39. cikk d) pontjában és a VA 26. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt, b) uniós termelő tevékenységet folytat és tevékenységét Magyarországon végzi, c) nyilatkozik arra nézve, hogy a termékek származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tesz, d) amennyiben gyártó, annak főkönyvelője vagy pénzügyi vezetője nyilatkozik arról, hogy kettős könyvelést vezet és a  készletnyilvántartásánál a  „first in – first out” (elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva) (a  továbbiakban: fifo) elvet alkalmazza, továbbá, hogy a  könyvelésben a  származó és nem származó anyagokat elkülönítve tartja nyilván, e) nyilatkozik a módszer alkalmazásának szükségességéről a fizikai elkülönítés költségei miatt, vagy arról, hogy a fizikai elkülönítés nem lehetséges. (3) Könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezéséhez csatolandó iratok: a) külkereskedelmi szerződés, levelezés, ami igazolja, hogy a  jövőben is rendszeresen fog exportálni preferenciális megállapodás vagy intézkedés keretében, b) az  exportálandó termékek kereskedelmi megnevezését, vámtarifaszámát, cikkszámát és a  termék gyártási helyének pontos címét tartalmazó irat, c) az  exportálandó termékek származásának igazolására szolgáló dokumentáció, valamint a  származó jelleg részletes kidolgozását tartalmazó irat, d) a  beszerzésre kerülő és készletezett származó és nem származó anyagok egyértelmű megkülönböztetését lehetővé tevő módszer leírására vonatkozó dokumentumok, e) nyilatkozat arról, hogy nem igazolják több termék származó helyzetét, mint amennyit fizikai elkülönítés esetén igazolnának. (4) A könyvviteli rendszerrel szemben támasztott követelmények: a) adjon lehetőséget a származó és nem származó anyagok mennyiségének egyértelmű elkülönítésére; b) kerüljenek feltüntetésre a  készletezés időpontjai, illetve amennyiben azt a  vámhatóság előírja, az  említett anyagok értéke; c) kimutathatóak legyenek az alábbi mennyiségek: 1. a felhasznált származó és nem származó anyagok, illetve amennyiben azt a vámhatóság előírja, azok összértéke, 2. a legyártott késztermékek, 3. az  összes kiszállított késztermék, külön-külön azonosítva azokat a  szállítmányokat, amelyekre preferenciális származás igazolását kérik, valamint azokat a  szállítmányokat, amelyekre a  fenti igazolást nem kérik; d) legyen alkalmas annak bizonyítására, akár a  gyártáskor, akár a  származási igazolás kiállításakor, hogy a könyvelés szerint elegendő mennyiségű származó anyagkészlet állt rendelkezésre ahhoz, hogy a származó helyzet igazolható legyen. (5) A könyvelés szerinti elkülönítés engedélyese köteles a) vállalni, hogy csak azon termékekre ad ki preferenciális származási igazolást, illetve kéri annak hitelesítését, amelyre vonatkozóan a kiállítás idején birtokában van minden szükséges, a származást alátámasztó okmány vagy nyilvántartási adat, b) teljes felelősséget vállalni az engedély felhasználásának módjáért, valamint a tévesen kiállított preferenciális származási igazolásból eredő következményekért, illetve az engedély helytelen alkalmazásáért, c) eljuttatni az engedélyt kiadó vámszervhez minden könyvviteli időszak végén az adott időszakra vonatkozó analitikus nyilvántartását, d) a  vámhatóság kérésére lehetővé tenni a  hozzáférést – a  vonatkozó preferenciális megállapodásban vagy intézkedésben meghatározott okmánymegőrzési időn belül bármely időszakra vonatkozóan – minden okmányhoz, nyilvántartáshoz, könyveléshez, e) vállalni, hogy a  készletnyilvántartás tartalmazza a  könyvelésben szereplő származó és nem származó anyagokat egyaránt. A  készletnyilvántartásban szereplő egyenleget csökkenteni kell minden késztermék gyártásakor, tekintet nélkül arra, hogy a termék preferenciális származó helyzete igazolásra kerül-e, f ) vállalni, hogy amennyiben a termékek preferenciális származás igazolása nélkül kerülnek kiszállításra, a nem származó anyagok készletnyilvántartásában szereplő egyenleget csak olyan mértékben csökkenti, amelyet az  egyenleg lehetővé tesz. Amennyiben ez  nem lehetséges, a  származó anyagok készletnyilvántartásában szereplő egyenlegét kell csökkenteni. (6) A  könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezésekor a  vámhatóság köteles megvizsgálni a  gyártó nyilvántartásait a származó és nem származó anyagok nyitókészleteinek meghatározása céljából. (7) Ha a  vámhatóság az  FJA 58.  cikk (4)  bekezdésében foglaltak szerint az  engedélyt visszavonja, ezzel egyidejűleg az összes helytelenül kiadott preferenciális származási igazolást érvényteleníti. 24. § Az Európai Unióval preferenciális megállapodást kötött országok vonatkozásában a származási jegyzőkönyvekben szereplő EUR összeghatároknak az  egyes tagállamok nemzeti valutáiban kifejezett értékét az  Európai Bizottság évente teszi közzé, melynek elérhetőségét a NAV vezetője által kiadott tájékoztatás tartalmazza. 25. § (1) A  VA 22–10. számú mellékletében meghatározott EUR. 1 szállítási bizonyítvány első példánya a  rendeltetési országban az áru származásának igazolására szolgál. Az okmányt, annak hitelesítését követően, az exportőr ország vámszerve kiadja a vámeljárás jogosultja részére. Az importőr ország vámhatósága a vámeljárás során ezt a példányt bevonja. A  második példány, a „Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem”, a  hitelesítést végző illetékes vámhivatalnál marad. A  harmadik példány a  „Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem exportőr példánya”, amit a  vámhatóság az exportőr kérelmére záradékol, ez azonban a vámhatóság előtt igazolásul nem használható. A negyedik, „Fordítási Példány”-t az okmány idegen nyelvű kiállítása esetén a hitelesítést végző vámszerv bevonja. (2) A  preferenciális megállapodásokban meghatározott EUR-MED szállítási bizonyítvány példányainak, illetve helyettesítő FORM A származási bizonyítvány rendeltetése megegyezik az (1) bekezdésben foglaltakkal. (3) Az EK–TR határozat 6. cikke szerinti A.TR. szállítási bizonyítvány példányainak rendeltetése és kezelése megegyezik az (1) bekezdésben foglaltakkal. 8. A kezességvállalás részletes szabályai 26. § Kezességet írásban, ideértve a telefaxot is, a VA 32-01. számú mellékletében meghatározott kezességi nyilatkozattal vagy elektronikusan benyújtott nyilatkozattal lehet vállalni. A  telefaxon adott kezességi nyilatkozat esetén az okmány eredeti példányát az illetékes vámhivatal részére 3 napon belül igazoltan el kell juttatni. 27. § (1) Ha az  elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő képviselő és a  kezességet vállaló személye megegyezik, a  kezességi nyilatkozat eredeti példányát nem kell benyújtani, ha feltüntetik a  vám-árunyilatkozaton a kezességvállalási engedély számát. (2) Az  (1)  bekezdés szerint beküldött elektronikus vám-árunyilatkozatot egyúttal a  kezességi nyilatkozatban foglalt kötelezettségeket tartalmazó nyilatkozatnak is kell tekinteni (elektronikus kezesség), melynek elfogadásáról és a  kezesség alapján vámbiztosítékként elfogadott összegről az  illetékes vámhivatal elektronikus üzenetben értesíti az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldőt. (3) Az  (1)  bekezdés szerint kezességet vállaló az  elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtásával elfogadja, hogy a vámhatóság által a vámeljáráshoz kapcsolódóan megkövetelt biztosíték összege a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból elkülönítésre kerül. (4) A  (2)  bekezdés szerinti kezességvállalás alapján elkülönített biztosítékösszeg felszabadításáról az  illetékes vámhivatal elektronikus értesítést küld az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő részére. (5) Az illetékes vámhivatal megkövetelheti, hogy az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő a (2) bekezdés alapján vállalt kezesség esetén a kezességi nyilatkozatot eredeti példányban is nyújtsa be részére. 28. § (1) Amennyiben az  írásban adott kezességi nyilatkozatot az  illetékes vámhivatal elfogadja, azt bevonja, és a  kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a  kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli. (2) Az  írásban adott kezességi nyilatkozatot csak abban az  esetben lehet elfogadni, ha azt a  Vtv. 61.  § (4)  bekezdés b) pontnak megfelelően a társaság képviseletére jogosult személy(ek) aláírta(ák), továbbá a kezességi engedélyben meghatározott és a terheléssel csökkentett összeghatár nem kerül átlépésre. (3) Ha a Vámkódex 98. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetek valamelyike bekövetkezik, az illetékes vámhivatal felszabadítja a  kezességi nyilatkozat alapján elkülönített összeget és az  írásban adott kezességi nyilatkozat ügyfél példányát az illetékes vámhivatal záradékával késedelem nélkül visszaadja a kezességet nyújtónak. (4) Az  írásban adott kezességi nyilatkozatot vissza kell adni, ha ugyanaz, vagy egy másik kezes a  nyilatkozatával új kötelezettségi viszonyt alapoz meg, és a  kezes kifejezetten megerősíti, hogy azért a  tartozásért is helytáll, amely a kötelezettségi viszony kezdetén is fennállt. (5) A  kezesség felmondása esetén az  írásban adott nyilatkozatot akkor kell visszaadni, ha a  biztosíték nyújtására kötelezett új biztosítékot nyújt vagy a (2) bekezdésben meghatározott eset bekövetkezik. 9. A készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes szabályai 29. § (1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül minden olyan egyedileg azonosított összeg, amely a vámhatóság rendelkezése alatt áll, és vámtartozás fedezetére különítettek el. A  vámletétként befizetett összeg akkor kerül a  vámhatóság rendelkezése alá, ha azt a  vámletét számlán jóváírták. Az  egyedileg nem azonosított, továbbá a felszabadított összegekkel az adós szabadon rendelkezhet. Amennyiben a szabad rendelkezés alatt álló vámletét visszautalását a befizető kéri, azt az állami adó- és vámhatóságnak a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kell teljesítenie. Harminc napon túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot köteles fizetni. A visszautalni kért szabad rendelkezés alatt álló vámletét a  befizetőnek az  állami adó- és vámhatóság felé fennálló tartozása erejéig visszatartható. (2) Amennyiben a  tartozás megfizetésének biztosítása a  központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és az egyéb terhek kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére kerül sor. (3) A vámletét egyedi azonosításául az arról szóló okmány Közlemény rovatában feltüntetett EORI szám szolgál. 10. A kezességtől és készpénzletéttől eltérő biztosíték részletes szabályai 30. § (1) Ha az  ügyfél a  bankgaranciát, banki fedezetigazolást vagy a  biztosítási kötelezvényt külföldi hitelintézet vagy biztosító által vállalt bankgarancia, banki fedezetigazolás vagy biztosítói kötelezvény formájában nyújtja, csatolnia kell annak hiteles magyar fordítását is. A bankgarancia, banki fedezetigazolás vagy a biztosítási kötelezvény hiteles magyar fordítása akkor is megkövetelhető, ha azt másik tagállamban kiadandó olyan egységes engedélyhez nyújtották be, melyek használatát ki kívánják terjeszteni Magyarországra. (2) A bankgarancia és a biztosítói kötelezvény mintáját a NAV a honlapján teszi közzé. 11. A fizetési könnyítés részletes szabályai 31. § (1) A Vámkódex 112. cikke szerinti fizetési könnyítés esetében a vámhatóság a) részletfizetést maximum 12 hónapra, b) fizetéshalasztást maximum 6 hónapra engedélyezhet. (2) Az  (1) bekezdés a) pontja szerint engedélyezett részletfizetés esetén a befolyó összegekből először a vámot teljes összegében, majd ezt követően esedékességi sorrendben az egyéb terhekre vonatkozó tartozást kell kiegyenlíteni. Azonos esedékességi dátum esetén a fennmaradó összegeket a tartozás arányában kell elszámolni. (3) Az  engedélyezés során a  Vtv. 72.  § (3)  bekezdés d) és e)  pontjában foglalt feltételeket a  Magyarországon letelepedett kérelmező esetében a vámhatóság saját közhiteles hatósági nyilvántartásai alapján vizsgálja. 12. A hitelkamat felszámításának részletes szabályai 32. § (1) A hitelkamat felszámítása során a fizetendő kamat összegét napi kamatszámítással kell megállapítani. A napi kamat mértékét 3 tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül kell a  fizetési könnyítésre irányuló kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamat egy százalékponttal növelt értékének 365-öd részében meghatározni. (2) A  hitelkamat felszámításának módszere részletfizetés esetén megegyezik az  (1)  bekezdésben foglalttal, azzal az  eltéréssel, hogy a  fizetendő kamat összegét – a  részletek gyakoriságától függően – havi vagy negyedéves időtartamokra előre külön-külön kell megállapítani úgy, hogy a részletfizetésben részesített tőke összege a második részlettől kezdődően a  korábban megfizetett tőke összegével csökken, a  napok száma pedig havi törlesztésnél a hónap napjainak számával, negyedéves törlesztésnél a negyedév napjainak számával egyezik meg. (3) A  felszámított hitelkamatot a  tőke törlesztésével egyidejűleg kell teljesíteni. Amennyiben az  adós a  kedvezmény feltételeit vagy az  esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a  kedvezmény érvényét veszti, és a  tartozás járulékaival együtt egy összegben azonnal esedékessé válik. 13. A belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat és az újrakiviteli értesítés benyújtásának szabályai 33. § A NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé a  belépési, illetve kilépési gyűjtő árunyilatkozatokat fogadó vámhivatalok kódjainak listáját. 34. § Kereskedelmi, kikötői és szállítási informatikai rendszerek nem használhatók fel: a) a belépési gyűjtő árunyilatkozat, b) a kilépési gyűjtő árunyilatkozat, és c) az újrakiviteli értesítés benyújtásához. 35. § A belépési gyűjtő árunyilatkozat érvénytelenítéséről a vámhatóság a nyilatkozattevőt elektronikus üzenettel értesíti. 36. § A kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy az  újrakiviteli értesítés érvénytelenítéséről a  vámhatóság a  nyilatkozattevőt értesíti. 14. Az áruátengedést követő eljárások során alkalmazandó nyomtatványok mintája, illetve a kitöltésükre vonatkozó útmutató 37. § Az áruátengedést követő eljárások során az árunyilatkozat adatainak módosítására szolgáló nyomtatvány mintáját, illetve a kitöltésére vonatkozó útmutatót a 3. melléklet tartalmazza. 15. Az egységes vámokmány nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételei 38. § (1) A  vámhatóság az  EV-nek adatfeldolgozó rendszerek segítségével történő kinyomtatását és benyújtását az  általa jóváhagyott formában engedélyezheti. Az  EV-től eltérő forma tekintetében, az  EV alaki és tartalmi, továbbá technikai követelményeit a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. (2) Az adatfeldolgozó rendszerek segítségével kinyomtatott EV-n az engedély számát mindkét esetben fel kell tüntetni. (3) Nem kell a  vámhatóság engedélye ahhoz, hogy az  ügyfél az  árunyilatkozatot számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon rögzítve is benyújthassa az  (1)  bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak megfelelően. 39. § (1) A  vám-árunyilatkozat írásbeli árunyilatkozat helyett az  adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával (elektronikus vám-árunyilatkozat) is benyújtható. Ebben az esetben az árunyilatkozat elfogadásához, illetve az áru átengedéshez kapcsolódó dátumot és azonosítószámot elektronikus üzenet formájában adja meg az  illetékes vámhivatal az elektronikus árunyilatkozatot beküldő részére. (2) Elektronikus vám-árunyilatkozatot az nyújthat be, aki bármely illetékes vámhivatalnál az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében regisztráltatta magát. Az  elektronikus vám-árunyilatkozatot a  regisztrált személy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás szerint nyújtja be. (3) Az  elektronikus vám-árunyilatkozat adás nem mentesíti az  ügyfelet a  vámeljárások során – a  vámellenőrzés végrehajtására vonatkozóan – meghatározott kötelezettségei teljesítése alól mindaddig, amíg az áru átengedésére vonatkozó üzenetet meg nem kapta. (4) A NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé: a) az elektronikus vám-árunyilatkozatot fogadó vámhivatali kódok listáját, b) a regisztráció technikai végrehajtását, c) a  szabad forgalomba bocsátás vámeljárásnál a vám elé állításhoz kapcsolódó előzmény adatok átadásának módját, d) a  vám-árunyilatkozat elektronikus üzenet formájában történő beküldéséhez szükséges üzenet tartalmát, módját, struktúráját, e) az elektronikus eljárásba vonható vámeljárások, illetve eljáráskódok listáját, valamint f ) az árutovábbítási és kiviteli vámeljárások, illetve a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása tekintetében bekövetkező üzemszüneti eljárás rendjét. 40. § Az EV kézzel történő kitöltése olvashatóan, tintával és nyomtatott betűkkel engedélyezett. 16. A Vámjegy alkalmazásának részletes szabályai 41. § (1) A  behozatali vagy kiviteli vám és egyéb teher fizetési kötelezettség alá eső áruk esetében adott szóbeli vám-árunyilatkozat alapján az  illetékes vámhivatal vámellenőrzést tart, megállapítja a vámértéket és a Vámjegyen történő árunyilatkozat-adás feltételeinek fennállását. A  megállapított vámérték alapján az  illetékes vámhivatal szóban közli a fizetendő vám és egyéb terhek összegét. (2) Ha a  vámeljárást kezdeményező a  megállapított összeget elfogadja, a  vámot és egyéb terheket az  illetékes vámhivatal a Vámjegyen írásban is közli. A vámeljárás lefolytatásának elfogadását az ügyfél a Vámjegy „B” rovatában aláírásával igazolja. (3) A  vám és az  egyéb terhek megfizetését az  illetékes vámhivatal a  Vámjegy „C” rovatában bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. A Vámjegy eredeti példányát – a vámfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásául – az illetékes vámhivatal az utasnak átadja. (4) Ha a  vámtartozás és az  egyéb terhek kiegyenlítése vámbiztosíték elszámolásával történik, úgy a  Vámjegy A/6. rovatban az elszámolt vám és egyéb terhek összegét fel kell tüntetni. (5) A  Vámjegy alkalmazása mellett is biztosítani kell az  utas részére a  vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendelet 41.  cikkében, valamint az  utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényben meghatározott kedvezményeket. (6) A Vámjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza. (7) Amennyiben a vámeljárást kérő a megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vám, és egyéb terhek mértékével nem ért egyet, a vámeljárást az általános szabályok szerint írásban kell kezdeményeznie. 17. Az adónyilatkozattal kapcsolatos szabályok 42. § Az adónyilatkozat tartalmi és formai követelményeit e rendelet 5. melléklete tartalmazza. 18. A vámraktárra, vámszabad terület létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályok 43. § Vámraktárként zárt helyiségeket, illetve területet vagy más, állandó jellegű, zárt tároló berendezést, valamint egyéb tárolásra alkalmas helyiséget, ahol a vámfelügyelet biztosított, lehet engedélyezni. Folyadékok raktározására állandó jellegű tároló berendezést csak akkor lehet engedélyezni, ha azt a mérésügyi hatóság hitelesítette, és az erről szóló okmányokat az illetékes vámhivatal részére benyújtották. 44. § (1) Az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetőjének a Vtv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott garanciajelentése – a Vtv. 81. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – napi bontásban, forintban tartalmazza a  tárgyhónapban átmeneti megőrzés alatt álló áruk után esedékes a) behozatali és kiviteli vám összegét, b) az általános forgalmi adó összegét és c) a b) ponttól eltérő egyéb terheket. (2) Az  (1)  bekezdés szerint összeállított garanciajelentést a  tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell benyújtani a Vtv. 81. §-ában meghatározott vámhivatal részére. 45. § (1) Épületeket, építményeket a  vámhatártól – határvizek esetében a  partvonaltól – 100 méterre, zárt építésmódú területeken 50 méterre, ha a  vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, csak az  illetékes vámhivatal engedélyével lehet felépíteni vagy átépíteni. (2) Az  ingatlanok állapotát, művelési ágát az  (1)  bekezdésben meghatározott terepszakaszon csak az  engedélyező vámhatóság jóváhagyásával lehet megváltoztatni. Az  engedély megtagadható, ha a  változtatás vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti. (3) Amennyiben az építési munkálatokat vagy a változtatásokat az engedélyező vámhatóság jóváhagyása nélkül hajtják végre, az engedélyező vámhatóság a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását. (4) Épületek és úszó létesítmények esetében az  engedélyező vámhatóság elrendelheti biztonsági berendezések felszerelését. 46. § (1) Egyedi esetekben az  engedélyező vámhatóság korlátozhatja – az  ott lakók kivételével – az  52.  §-ban megjelölt ingatlanok használatát. (2) A  NAV – a  vámjogszabályok érvényesülése érdekében – saját költségén biztonsági berendezéseket helyezhet el, utakat létesíthet az 52. §-ban meghatározott terepszakaszon elhelyezkedő ingatlanokon. 47. § A vámszabad terület körül fekvő területekre az  52.  §-ban és 53.  §-ban foglaltak alkalmazandók azzal, hogy a vámszabad terület kerítésétől számítva a legkisebb távolság 3 méter. 48. § Az 52.  § és 53.  § rendelkezései nem érintik a  gátakat, a  fegyveres erők vagy a  szövetséges államok csapatainak létesítményeit, valamint az egyéb, jogszabályban meghatározott forgalomtechnikai berendezéseket. 49. § (1) Természetes személyek a  vámszabad területen csak az  illetékes vámhivatal külön engedélyével lakhatnak. A  vámhatóság az  engedélyt megtagadja, ha kiadása a  vámérdeket, így különösen a  vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti. (2) A kijelölt vámszabad területen épületeket, építményeket építeni, az épületek szerkezetét jelentősen megváltoztatni vagy azokat más célra felhasználni csak az illetékes vámhivatalnál benyújtott kérelem jóváhagyását követően lehet. A vámhatóság az engedélyt megtagadja, ha a változtatás a vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti. (3) Ha az  építési munkálatokat vagy a  változtatásokat a  NAV vezetőjének engedélye nélkül hajtják végre, az  illetékes vámhivatal elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére. (4) Az érintettnek az építési tervek hiteles másolatát legkésőbb az építési munkálatok megkezdése előtt egy hónappal be kell nyújtania az illetékes vámhivatalhoz. 50. § (1) A vámszabad terület üzemeltetőjének a vámszabad terület szárazföldi részét – a kijelölésben meghatározottaknak megfelelően – vámszempontból biztonságosan kell bekerítenie. (2) A  kerítésnek legalább 3 méter magas, erős dróthálóból készültnek kell lennie, amely legfeljebb négy centiméter hosszú és széles hálószemekből áll. Ahol a  vámszabad terület két oldalán húzódó földterület nem azonos magasságú, a  kerítésnek a  magasabban fekvő terület felszínétől számítva kell 3 méter magasnak lennie. Ahol a  kerítés vízfelülettel érintkezik, a  kerítésre derékszögben egy, legalább két méter széles, a  tetején őrzött, vasból vagy bádogból készült falat vagy egy, több méter széles dróthálórácsot kell emelni. (3) A  vámszabad terület üzemeltetőjének az  illetékes vámhivatal utasítása szerint arról is gondoskodnia kell, hogy a  vámszabad terület épületeken kívüli részét úgy megvilágítsák, hogy az  illetékes vámhivatal általi felügyelet biztosítható legyen. 19. Az export-visszatérítésre vonatkozó részletes szabályok 51. § (1) A 612/2009/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés benyújtható: a) személyesen, b) telefax útján, c) adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával (elektronikus berakodási bejelentés). (2) Elektronikus berakodási bejelentést az  nyújthat be, aki az  illetékes vámhivatalnál az  elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében regisztráltatta magát. (3) Ha az export-visszatérítésben részesülő szállítmány berakodásának tervezett időpontja szabadnapra, munkaszüneti napra, vagy a  hét első munkanapjára esik, akkor az  …