57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri sze

57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendeletre, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 68. § (1) bekezdésében, illetve a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről szóló 33/2011. (XII. 2.) BM utasításban meghatározottakra – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeleti feladatai ellátásának és a segélyhívásokat fogadó központok működésének egységes szabályozása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed: a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR); c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI); d) a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre (a továbbiakban: BSZKI); e) a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóságra (a továbbiakban: KGEI); f ) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: MRFK); valamint g) a rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban: HRK), (a továbbiakban együtt: helyi szervek). 2. Az utasítás alkalmazásában: a) állandó ügyeleti szolgálat: a rendőri munka folyamatosságát a nap 24 órájában biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő szolgálat; b) ideiglenes ügyeleti szolgálat: állandó ügyeleti szolgálat hiányában meghatározott célra és időtartamra létrehozott ügyeleti szolgálat; c) tevékenység-irányítási központ (a továbbiakban: TIK): az MRFK és a rendőrkapitányságok ügyeleti feladatát központosított formában ellátó, osztály vagy főosztály jogállással létrehozott állandó ügyeleti szolgálati forma; d) tudásbázis: a Hívásfogadó Rendszerbe (a továbbiakban: HIR) épített adattár, amelyből a segélyhívást fogadó operátor a hívó fél részére felvilágosítást ad az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség), a mentők és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörébe tartozó kérdésekben, valamint fontosabb állami szervek, szervezetek, közművek, szolgáltatók elérhetőségéről; e) vezető ügyeleti szolgálat: készenléti jellegű, egyszemélyi ügyeleti szolgálat, ahol a vezető ügyeleti szolgálatot ellátó személy a feladatok szakszerű és hatékony végrehajtása érdekében a szerv vezetőjének jogkörében eljárva, a részére meghatározott kérdésekben dönt, azokban aláírási jogosultsággal rendelkezik. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. TIK és az ügyeleti szolgálatok működtetése 3. A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében TIK-et kell működtetni minden MRFK-n. 4. Állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni: a) az ORFK-n; b) a KR-nél; c) az RRI-nél; d) a HRK-n [az a)–d) alpontok együtt a továbbiakban: ügyeleti szolgálatok]. 5. A 4. pontban meghatározottakon kívül az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti ügyeleti szolgálat létrehozását, amelyre az utasítás rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 6. Az MRFK-n és a rendőrkapitányságokon vezető ügyeleti szolgálatot kell működtetni, amelyet legalább alosztályvezetői szintű vezetői előre elkészített ütemterv alapján, hivatali munkaidőn kívül látnak el. 7. A 4. pont b)–d) alpontjaiban meghatározott ügyeleteket működtető rendőri szervek vezetői határozzák meg az ügyeleti szolgálatot ellátók által a hivatali munkaidőn kívül gyakorolható jogköröket és a foganatosítható elsődleges intézkedéseket. 8. Szükség esetén az MRFK vezetője megerősítő erőt vezényel a TIK-be és az ügyeleti szolgálatokra a helyi viszonyok, a terület közbiztonsága, valamint a mindenkori bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében, valamint kiemelt fontosságú eseménnyel összefüggésben, a szolgálat zavartalan ellátása érdekében. 9. Készenlétbe helyezés és különleges jogrend kihirdetése esetén a Rendőrség Összesített Készenlétbe Helyezési Terve alapján a TIK-et és az ügyeleti szolgálatokat meg kell erősíteni, szükség esetén ideiglenes ügyeleti szolgálatokat kell szervezni. 10. Az ORFK állandó ügyeleti szolgálatának feladatait az ORFK Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztálya (a továbbiakban: ORFK Főügyelet) látja el. 11. A TIK az MRFK megyei rendőrfőkapitány-helyettes (rendészeti), a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) esetén Budapest rendőrfőkapitánya alárendeltségében működik. 12. A TIK és az ügyeleti szolgálatok állománya a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről, valamint a szolgálati időrendszerekről szóló ORFK utasítás szerinti I. számú váltásos (váltásonként 12 óra szolgálat 24 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 48 óra szabadidő) és a vezényléses szolgálati időrendszerek kombinációja szerint teljesítik szolgálatukat (kombinált szolgálati időrendszer). 13. A TIK és az ügyeleti szolgálatok állománya vegyes ruhás ruházati normatípus besorolása alá tartoznak, szolgálatellátásuk során az egyenruha viselése kötelező. 14. A TIK és az ügyeleti szolgálatok állományának szolgálata során a rendszeresített kényszerítő eszközeit nem kell hordmódban viselnie, azokat az arra rendszeresített helyen kell tárolnia. 2. Szakmai irányítás 15. Az országos rendőrfőkapitány az ügyeleti tevékenység szakmai irányítását az ORFK Főügyelet útján látja el a) a KR Központi Ügyelete, b) az RRI ügyelete, valamint c) a TIK vonatkozásában. 16. Az MRFK vezetője az ügyeleti tevékenység szakmai irányítását a TIK útján látja el az MRFK illetékességi területén működő a) a rendőrkapitányságok állománya, valamint b) a HRK-k ügyeletei vonatkozásában. 17. A HRK állományát a feladatellátásuktól csak indokolt esetben lehet elvonni. 18. A szolgálat átadás-átvétele során a szolgálatot kezdő TIK ügyeletvezető és az ügyeleti szolgálatok ügyeletvezetői kötelesek megismerni az előző szolgálatuk óta történt, az 1. melléklet alapján „kiemelt rendkívüli” és „rendkívüli” kategóriába tartozó eseményeket, valamint a szolgálat ellátását érintő feladatmeghatározásokat. 3. Az országos eseménykövető és jelzőrendszer 19. Az országos eseménykövető és jelzőrendszer (a továbbiakban: MONITORING) működtetéséből adódó rendőrségi feladatokat az ügyeleti szolgálatok és a TIK végzi. 20. A MONITORING I. készenléti fokozatban jelentkező, a békeidőszakban teljesítendő jelentéstételi kötelezettséget a TIK és az ügyeleti szolgálatok az általános jelentési kötelezettségen felül a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságok részére is teljesíteni kötelesek az 1. melléklet 1–8., 12. A., 12. B., 17., 43., 44. B., 44. C., 44. E., 44. F., 87. A–C. és F., 90. pontjaiban megjelölt események, valamint a védelmi bizottság intézkedésében meghatározottak tekintetében. 21. A Magyarország miniszterelnöke által – a Belügyminisztérium vagy az általa meghatározott egyes esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal riasztási rendszerén keresztül – a békeidőszakban, különleges jogrend kihirdetésére alapot adó események bekövetkezésére, illetve veszélyére tekintettel elrendelt MONITORING II. készenléti fokozatban jelentkező jelentési kötelezettséget a TIK és az ügyeleti szolgálatok az általános jelentési kötelezettségen felül kötelesek teljesíteni az elrendelésben meghatározottak szerint. 22. Az ügyeleti szolgálatok és a TIK részére a MONITORING II. készenléti fokozat továbbrendelése a 2. mellékletben szereplő típusszöveggel történik. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendeléséről kapott értesítést követően – további intézkedések megtételét megelőzően – az elrendelés jogosságát az ORFK Főügyelet visszahívással ellenőrzi az elrendelő által megadott telefonszámokon. 23. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendelése esetén – amennyiben az elrendelő mást nem határoz meg – az információkat a TIK az általános jelentési kötelezettségen felül a megyei (fővárosi) védelmi bizottságnak, valamint a helyi védelmi bizottságnak jelenti. 4. A TIK feladatai 24. A TIK elsődleges feladata a tudomására jutott bejelentések jogszerű, szakszerű kezelése, a szolgálati feladatot ellátó állomány irányítása és munkájának összehangolása, továbbá a jogszabályokból, a közjogi szervezetszabályozó eszközökből, az egyéb jogi eszközökből, valamint vezetői utasításokból adódó jelentési, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 25. A TIK feladata a társszervekkel történő kapcsolattartás, intézkedést igénylő események során a tevékenység koordinálása, a feladatellátáshoz szükséges jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatok átadása és átvétele, az együttműködési megállapodásokból adódó kötelezettségek teljesítése. 26. A TIK részére rendszeres vagy folyamatos végrehajtást igénylő egyéb feladatot telepíteni vagy a TIK feladatkörét érintő, új együttműködési megállapodást kötni csak az ORFK rendészeti főigazgatója engedélyével lehet. Ez alól kivételt képez az egyszeri, soron kívül végrehajtandó feladatmeghatározás. 5. A TIK (fő)osztályvezetőinek jogköre, feladatai 27. A TIK osztályvezetői, valamint a BRFK főosztályvezetője az alábbi jogköröket gyakorolják, valamint a következő feladatokat végzik: a) vezetik a TIK állományát; b) elkészítik a TIK állományának szolgálatvezénylését, felelnek az ügyeleti feladatok szakszerű megosztásáért, a helyettesítés, a munkaközi szünet és az egyéb szolgálati időkedvezmények kiadásának megszervezéséért; c) a TIK állománya tekintetében a Robotzsaru-Neo integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben (a  továbbiakban: Robotzsaru rendszer) a szolgálat vezénylésében történő eligazítással személyre szabottan meghatározzák a feladatokat, és kijelölik az irányítandó rendőrkapitányságok körét; d) szükség esetén intézkednek a TIK szolgálatban lévő állományának megerősítésére; e) kapcsolatot tartanak az illetékességi területükön lévő helyi szervek vezetőivel; f ) teljesítik ellenőrzési kötelezettségüket. 6. A TIK ügyeletvezetőjének jogköre, feladatai 28. A TIK ügyeletvezető szolgálati tevékenységével összefüggésben jogosult az MRFK, valamint a helyi szervek személyi állománya részére a megyei rendőrfőkapitány és a rendőrkapitány jogkörében eljárva utasítást adni. 29. A TIK ügyeletvezetője hivatali munkaidőn kívül az MRFK vezetőjének jogkörében az alábbi elsődleges intézkedéseket teszi meg, amelyekről az MRFK vezetőjének jelentést tesz: a) panaszügyekben megteszi az elsődleges és szükséges intézkedéseket, ennek során: aa) megadja a felvilágosítást a jogorvoslat előterjesztéséhez, ab) rendőri intézkedés elmulasztása esetén – szükség szerint – intézkedik annak utólagos foganatosítására, ac) intézkedik a szakszerűtlen rendőri intézkedés hibáinak megszüntetésére, ad) intézkedik a rendőr mulasztására, jogsértő magatartására utaló panasz esetén a panaszra okot adó körülmények megszüntetésére, továbbá a közvetlen szolgálati elöljáró, az ügyész, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) és a fegyelmi munkatárs szükség szerinti tájékoztatására; b) a jogszabályokban meghatározott esetekben elrendelheti az útzár, valamint a csapaterő alkalmazását; c) indokolt esetben berendelheti az érintett szervezeti egység(ek), elem(ek) vezetőjét, a készenléti szolgálatban lévő személyeket, intézkedhet a társszervek azonos szintű vezetőjének tájékoztatására, valamint kérheti e szerveket a szükséges intézkedések megtételére; d) jogosult az esemény helyszínén lévő parancsnoktól a tett intézkedésekről jelentést kérni; e) jogosult és köteles az MRFK vagy a helyi szervek állománya által foganatosított intézkedéseket – jogszabálysértés vagy szakszerűtlenség észlelése esetén, az irányadó jogszabályi keretek között – felülbírálni, indokolt esetben az MRFK és a helyi szervek intézkedő parancsnokának további feladatokat meghatározni; f ) jogosult az MRFK, valamint a helyi szervek állományának bevonásával részleges és fokozott körözési akció elrendelésére; g) jogosult a következő tárgykörökben és esetekben írásbeli rendelkezést kiadni, és azt az érintett szervek részére továbbítani: ga) eseti adatszolgáltatás elrendelése, gb) állomány értesítése, berendelése, gc) jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott ellenőrzések, akciók elrendelése, gd) erők, eszközök biztosítása, átcsoportosítása, ge) kísérési, biztosítási feladatok ellátása; h) fokozott ellenőrzést rendelhet el; i) kivételesen indokolt esetben körözést rendelhet el; j) dönt a fogvatartás helyéről, férőhely hiányában a rendőrségi szabad fogdai férőhelyek átcsoportosítására utasítást adhat. 30. A TIK ügyeletvezetője irányítja és ellenőrzi a főügyeletes és az ügyeletesek munkáját, összehangolja a szakmai munkavégzést, teljesíti jelentési kötelezettségeit az ORFK Főügyelete és az MRFK vezetője, valamint az MRFK vezetője által meghatározott vezetők részére. 31. A TIK ügyeletvezetője irányítja az MRFK állományát, az MRFK szolgálatparancsnokának akadályoztatása esetén figyelemmel kíséri a mozgásukat, beszerzi és továbbítja a feladatellátáshoz szükséges adatokat, és elvégzi az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, rögzítési feladatokat. 32. A TIK ügyeletvezetője hivatali munkaidőn kívül fogadja és nyilvántartja az MRFK elektronikus rendszerébe, valamint a postai, hivatali kézbesítés, futárszolgálat útján érkező küldeményeket, és végrehajtja az ebből adódó elsődleges intézkedéseket. 33. A TIK ügyeletvezetője végrehajtja a Robotzsaru NOVA Tevékenység-irányítási Rendszerben (a továbbiakban: TIR), valamint a határrendészeti feladatok ellátásához szükséges rendszerekben történő adatrögzítési feladatokat, folyamatosan vezeti az ügyeleti nyilvántartásokat, összeállítja és továbbítja a statisztikai adatokat. 34. A főügyeletes és az ügyeletes felelősségi körébe tartozó, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz elektronikus adatait megjelenítő webes alkalmazásnak és a TIR integrált felületnek figyelemmel kísérése, valamint riasztás esetén a szükséges intézkedések megtétele tekintetében a TIK ügyeletvezetője gondoskodik a feladat végrehajtásának ellenőrzéséről. 35. A TIK ügyeletvezetője szolgálatának megkezdésekor köteles a TIK-ben lévő technikai eszközöket, szolgálati okmányokat és nemzeti minősített adatokat tartalmazó iratokat, adathordozókat tételesen átvenni. 36. A TIK ügyeletvezetője összehangolja a rendőri intézkedéseket, dönt az erők, eszközök ideiglenes átcsoportosításáról és alkalmazásáról. 37. Az MRFK területén lévő rendőrkapitányságok állományának átcsoportosítására csak a rendőrkapitány vagy a vezető ügyeleti szolgálatot ellátó személy engedélye alapján kerülhet sor, kivéve, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a TIK ügyeletvezetője a veszély elhárítása után azonnal jelenti az engedélyezőnek az átcsoportosítás tényét, okát és előre látható időtartamát. 38. A TIK ügyeletvezetője a főügyeletes és az ügyeletesek bevonásával külön utasítás alapján vagy szúrópróbaszerűen – dokumentált módon – ellenőrzi a TIR térképén a szolgálatban lévő, GPS jeladóval rendelkező egységek szolgálatteljesítésének – eligazítás során, valamint az útiránytervekben meghatározott – végrehajtását, valamint az eszközök és a rendszer működését. 39. A TIK ügyeletvezetője elkészíti a 0.00 órától 24.00 óráig tartó időszakra vonatkozó MRFK Napi Jelentést (a továbbiakban: NJ), és azt e-mailen keresztül minden nap 6.00 óráig megküldi az MRFK vezetője által meghatározott személyeknek. 40. A TIK ügyeletvezetője végrehajtja az MRFK személyi állományának készenlétbe helyezésével és értesítésével kapcsolatos feladatokat. 41. A TIK ügyeletvezetője – amennyiben ő az őrségutasításban kijelölt őrparancsnok – a TIK elhelyezésére szolgáló objektumban működő fogda, valamint a fegyveres biztonsági őrség tekintetében teljesíti ellenőrzési kötelezettségét. 42. A TIK ügyeletvezetője által végrehajtott ellenőrzéseket az ellenőrzési naplón kívül a TIR-ben is dokumentálni kell. 7. A TIK főügyeletesének jogköre, feladatai 43. A TIK főügyeletese az ügyeletvezetőt – annak akadályoztatása vagy távolléte esetén – helyettesíti, és a megyei rendőr-főkapitányságokon a megyeszékhelyi rendőrkapitányság vonatkozásában végrehajtja a 18. és a 31–36. pontokban foglalt feladatokat. 44. A TIK főügyeletesének akadályoztatása esetében a feladatokat a TIK ügyeletvezetője által kijelölt személy látja el. A főügyeletes szükség esetén ellátja a 45–48. és az 50. pontokban meghatározott ügyeletesi feladatokat is. 8. A TIK ügyeletesének jogköre, feladatai 45. A TIK ügyeletese látja el a részére eligazításban meghatározott rendőrkapitányság(ok) tevékenység-irányítási feladatát. 46. A TIK ügyeletese feladatkörében utasítást adhat az MRFK területén lévő rendőrkapitányságok irányított személyi állományának. 47. A TIK ügyeletese kezeli a bejelentéseket, az adatlapokat, megteszi a szükséges intézkedéseket, folyamatosan felügyeli és koordinálja az intézkedések végrehajtását, utasításokat ad. 48. A TIK ügyeletese az irányított állomány részére – figyelemmel a 75. pontban meghatározottakra – végrehajtja az adattárakból történő adatszolgáltatást. 49. A TIK ügyeletese végrehajtja az MRFK területén lévő rendőrkapitányságok személyi állományának készenlétbe helyezésével és értesítésével kapcsolatos elsődleges feladatokat. 50. A TIK ügyeletese az MRFK területén lévő helyi szervek vonatkozásában végrehajtja a 31–36. pontokban, az irányított rendőrkapitányságok tekintetében a 18. pontban foglalt feladatokat. 51. A TIK ügyeletese az MRFK területén lévő helyi szerveket érintő kérdésekben folyamatosan kapcsolatot tart az MRFK területén lévő rendőrkapitányságok szolgálatparancsnokaival, a bűnügyi készenlétes csoportparancsnokokkal, a vezető ügyeleti szolgálatot ellátóval, valamint a HRK-k ügyeleteseivel. 9. A TIK működésével kapcsolatos egyéb feladatok 52. A TIK ügyeletvezető, a főügyeletes és az ügyeletes (a továbbiakban együtt: TIK Ügyeletesek) az általuk koordinált feladatokkal kapcsolatban, az irányított állomány jelentése alapján beállítják a TIR térképén az egységek státuszát. Az irányított állomány minden esetben – a mobil eszközök üzembe helyezéséig EDR rádión – jelenti a TIK ügyeletesének a státuszok változását. 53. A GPS jeladóval ellátott kézi rádiók és a szolgálati járművekbe telepített egységek adatainak karbantartásáért az MRFK megyei rendőrfőkapitány-helyettes (gazdasági), az MRFK területén lévő rendőrkapitányságok tekintetében a kapitányságvezetők által kijelölt személy a felelős. 54. A TIR térképen lévő adatok naprakészsége, ezáltal a hatékony tevékenység-irányítás biztosítása érdekében az irányított állomány haladéktalanul jelenti a TIK-nek az ügyeletes által kiadott címre történő elindulás, a kiérkezés, az intézkedés befejezésének és a helyszín elhagyásának időpontját, a tett intézkedéseket, a TIK-en kívül más személytől kapott utasítást, a munkaközi szünetének kezdetét és végét, valamint minden olyan eseményt, ami a TIK által történő irányítás szempontjából jelentőséggel bír. 55. A GPS helymeghatározóval ellátott kézi rádiókat a közterületi szolgálatot ellátók részére kell kiosztani. 56. A TIK Ügyeletesek a szolgálat kezdetekor kötelesek megismerni az előző szolgálatuk óta keletkezett NJ-ket, továbbá kötelesek a Robotzsaru rendszer szolgálatvezénylésben rögzített eligazításukat tudomásul venni. 57. A TIK Ügyeletesek az általuk irányított állomány tekintetében engedélyezik a megkülönböztető jelzés használatát, azt dokumentálják a Robotzsaru rendszerben. 58. Abban az esetben, ha az irányított állomány saját elhatározásból használja a megkülönböztető jelzést, azt haladéktalanul jelenti a TIK-nek, amit a TIK Ügyeletesek kötelesek a Robotzsaru rendszerben rögzíteni. 59. A hívások előszűrését követően a TIK kezeli a 112-es egységes európai segélyhívó és a 107-es nemzeti segélyhívó számokra érkező, valamint az egyéb módon tudomására jutott, beavatkozást igénylő segélykéréseket, és megteszi az azokkal kapcsolatos intézkedéseket. 60. Az állampolgárokkal történő kommunikáció során a TIK Ügyeletesek köteles kulturált, udvarias hangnemet használni. Kerülni kell a személyeskedő, a szubjektív értékítéletet tartalmazó vagy sértő megjegyzéseket. 61. Az 59–60. pontokban meghatározottak betartását a TIK (fő)osztályvezetője a hívások fogadása során rögzített hanganyagok szúrópróbaszerű visszahallgatásával havonta legalább egy alkalommal, dokumentált formában ellenőrzi. 62. A TIK Ügyeletesek kötelesek a hívásfogadó által küldött hívást és adatlapot – lehetőleg a bejelentés alapján illetékes helyi szervek tevékenység-irányításának a TIK Ügyeletesek közötti felosztására tekintettel – haladéktalanul átvenni, az adatlapon rögzített adatokat ellenőrizni, és a bejelentés tartalmának és a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően intézkedni. 63. A Hívásfogadó Központokból (a továbbiakban: HIK) „életveszély” jelzéssel érkező adatlapot illetékességi területre és egyéb szolgálati feladatra tekintet nélkül bármelyik TIK Ügyeletes köteles azonnal átvenni, és a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően intézkedni. 64. A TIK Ügyeletesek az eseményekre történő reagálást, az irányított állomány küldésének sorrendjét, az igénybe vett erő-eszköz mennyiséget a folyamatban lévő eseményt folyamatosan mérlegelve határozzák meg. 65. A HIR-ben lévő tudásbázis adattartalmát a TIR-ben és a HIR-ben havi rendszerességgel dokumentáltan ellenőrizni és aktualizálni kell, amely feladat ellátására a megyei rendőr-főkapitányságon 2 főt, a BRFK-n 5 főt, a HIK-ben 2 főt kell kijelölni. 66. A tudásbázis adatainak a HIR-ben történő rögzítését az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály (a továbbiakban: ORFK Ügyeleti Főosztály) vezetője engedélyezi. 67. A segélyhívást fogadó operátor az általa adott felvilágosítás során a tudásbázisban lévő adatokat közölheti. 10. A TIK és az irányított állomány kommunikációja, EDR rádiók alkalmazásával kapcsolatos feladatok 68. Az irányított állomány a TIK-kel elsősorban EDR rádión keresztül kommunikál. Indokolt esetben szolgálati mobiltelefon vagy egyéb telefonkészülék is használható. 69. A TIK-ből indított hívásokat olyan telefonkészülékről kell kezdeményezni, amelyen a hangrögzítés biztosított. 70. Az EDR rádión keresztül történő kommunikáció során a rendőri egységek hívójeleinek használata kötelező. 71. A rádióforgalmazás és a telefonon történő kommunikáció során adott utasításnak, közlésnek, jelentésnek rövidnek és tényszerűnek kell lennie. Tilos a személyeskedő, sértő, a bejelentőt vagy az intézkedés alá vont személyt minősítő, a rendőr szubjektív értékítéletét tartalmazó, valamint a szolgálati feladatokkal össze nem függő közlés. 72. A TIK Ügyeletesek a rádióforgalmazásban a bejelentésekhez kapcsolódó rendőri egységek küldésénél kötelesek az ORFK rendészeti főigazgató által meghatározott kódszótárt alkalmazni. 73. A TIK ügyeletvezető az MRFK alárendeltségébe, a TIK főügyeletes és ügyeletes az általa irányított állománnyal a  meghatározott rádiócsatornán kommunikál, amelytől a TIK főügyeletes és ügyeletes csak a TIK ügyeletvezető engedélyével térhet el. 74. Több rendőrkapitányság állományát érintő feladatban részt vevő állomány a részére meghatározott rádiócsatornán hajtja végre a rádióforgalmazást, amit a művelet parancsnoka a TIK ügyeletvezető részére jelenteni köteles. 75. Az irányított állomány adatlekérdezésre köteles az EDR Prio rendszert alkalmazni, kivéve, ha az intézkedés körülményei vagy a lekérendő adatok, információk a közvetlen rádiókapcsolat alkalmazását indokolják. 76. Tömeges adatlekérést szükségessé tevő feladat végrehajtásához a TIK szolgálatban lévő állományának létszámát adatlekérdezővel meg kell erősíteni. 77. A rendőri intézkedést igénylő esemény helyszínén feladatot teljesítő állomány parancsnoka ad tájékoztatást, valamint tesz jelentést a TIK-nek, akivel a TIK folyamatosan együttműködik. 78. A TIK (fő)osztályvezetője köteles havonta legalább egy alkalommal, dokumentált módon ellenőrizni a rádióforgalmazásra vonatkozó szabályok betartását. 11. Az ORFK Főügyelet ügyeletvezetőjének jogkörei 79. Az ORFK Főügyelet ügyeletvezetője (a továbbiakban: ORFK ügyeletvezető) hivatali munkaidőn kívül az országos rendőrfőkapitány alábbi jogköreit gyakorolja: a) a tudomására jutott panaszügyben megteszi a szükséges intézkedéseket, ennek során aa) megadja a felvilágosítást a jogorvoslat előterjesztéséhez, ab) rendőri intézkedés elmulasztása esetén intézkedik annak utólagos foganatosítására, ac) intézkedik a szakszerűtlen rendőri intézkedés hibáinak megszüntetésére, ad) a rendőr jogsértő magatartása esetén tájékoztatja annak szolgálati elöljáróját, az ügyészt és az NVSZ-t; b) a külképviseletek biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzetben utasítást ad a biztosítási feladatra rendelt erők parancsnokának; c) elrendelheti útzár, valamint csapaterő alkalmazását; d) berendelheti a rendőri állomány bármely tagját; e) tájékoztathatja a társszervek vezetőjét, kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét; f ) jogosult az esemény helyszínén lévő parancsnoktól a tett intézkedésekről jelentést kérni; g) jogosult és köteles a KR, az RRI, a BSZKI, a KGEI és az MRFK-k által foganatosított intézkedéseket – szakszerűtlen intézkedés vagy jogsértés észlelése esetén, az irányadó jogszabályi keretek között – felülbírálni, indokolt esetben a felsorolt szervek intézkedő vezetőjének további feladatokat meghatározni; h) jogosult körözési akció elrendelésére; i) jogosult az alábbi tárgykörökben rendelkezést kiadni: ia) eseti adatszolgáltatás elrendelése, ib) állomány riasztása, berendelése, ic) ellenőrzések, akciók elrendelése, id) erők, eszközök biztosítása, átcsoportosítása, ie) kísérési, biztosítási feladatok ellátása; j) engedélyezheti a jogosultsággal nem rendelkező személyek Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő beléptetését; k) fokozott ellenőrzést rendelhet el; l) határesemény kivizsgálására soron kívüli határtalálkozót engedélyezhet; m) szolgálati helikopter azonnali szolgálati feladatra történő alkalmazását rendelheti el; n) kirendelheti a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálatot; o) dönthet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetbe vétel helyéről, férőhely hiányában az őrzött szálláshelyek és rendőrségi szabad fogdai férőhelyek átcsoportosítására utasítást adhat; p) jogosult a Rendőrség személyi állománya életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetekben a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője szakmai állásfoglalásának kikérésével és egyetértésével megelőző intézkedések elrendelésére. 80. A 79. pont c), f ), h), k), m) és n) alpontjaiban meghatározott intézkedéseket az ORFK ügyeletvezetője a hivatali munkaidőn túl szakterületüket érintően az ORFK bűnügyi, rendészeti főigazgatójának, valamint a KR parancsnokának jelenti. 81. Az ORFK ügyeletvezetője a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság BM Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: BM Ügyeleti Osztály) által továbbított különleges jogrend elrendelésének vétele után végrehajtja az érintett állomány berendelését. 82. Az ORFK ügyeletvezetője az országos rendőrfőkapitány nevében foganatosított intézkedéseiről, azok végrehajtásáról haladéktalanul köteles az országos rendőrfőkapitánynak jelentést tenni. 12. Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés készítésére, megismerésére vonatkozó szabályok 83. Az ORFK Főügyelet a BRFK NJ-t is tartalmazó Napi Tájékoztató Jelentést (a továbbiakban: NTJ) készít, amely a 0.00 órától 24.00 óráig a jelentéstételre kötelezett szervek által a tárgynapot követő nap 2.00 óráig írásban jelentett kiemelt rendkívüli eseményeket tartalmazza. 84. Az összesített statisztikát az 1. melléklet szerint kell elkészíteni és az NTJ-be foglalni. 85. Az ORFK ügyeletvezetője intézkedik, hogy a tárgynapot követő 4.00 óráig a teljes adattartalommal elkészített NTJ elektronikus formában megküldésre kerüljön: a) a BM Ügyeleti Osztály; b) az országos rendőrfőkapitány; c) az ORFK bűnügyi főigazgatója; d) az ORFK rendészeti főigazgatója; e) az ORFK Kommunikációs Szolgálat vezetője; f ) az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetője; g) az ORFK Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztály vezetője; h) a KR parancsnoka; i) a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság igazgatója; j) a KR rendészeti igazgatója; k) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága igazgatója; l) a KR Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója; m) az RRI igazgatója; n) az MRFK vezetője; o) a BRFK Központi Ügyeleti Főosztály vezetője; p) az országos rendőrfőkapitány által meghatározott egyéb személyek részére. 86. Az NTJ-t korlátozott adattartalommal is el kell készíteni. A korlátozott adattartalommal elkészített NTJ-ben nem szerepelhet személyes adat, valamint olyan esemény, amellyel kapcsolatban valamely jelentésre kötelezett rendőri szerv „sajtóban nem közölhető” kritériumot fogalmazott meg. 87. A korlátozott adattartalommal elkészített NTJ-t az ORFK Kommunikációs Szolgálata a tárgynapot követő munkanap 7.00 óráig a Rendőrség intranetes honlapján közzéteszi, és biztosítja az egy hónapra visszamenőlegesen történő elérhetőségét. 13. A jelentési, tájékoztatási kötelezettség rendje 88. A helyi szervek vezetői az ügyeleteik vagy szolgálatparancsnokaik útján a TIK-nek, a TIK, valamint a 4. pont b)–c)  alpontjaiban szereplő ügyeleti szolgálatok – tekintet nélkül arra, hogy előzetesen szóban már jelentettek az ORFK hatáskörrel rendelkező vezetőjének – az ORFK Főügyeletnek jelentik a) az 1. mellékletben meghatározott, „kiemelt rendkívülinek” minősített eseményeket (a továbbiakban: „K” esemény) az alábbiak szerint: aa) elsődleges adatokat a hírforrás megjelölésével, az előzetes ellenőrzés után távbeszélőn azonnal, ab) az élet és anyagi javak mentése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan, ac) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az előidéző okokat, következményeket, a tett intézkedések addigi eredményét távbeszélőn haladéktalanul; b) az 1. mellékletben „rendkívülinek” minősített eseményeket (a továbbiakban: „R” esemény) írásban a tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után; c) a 3. mellékletben felsorolt eseményeket a különleges jogrend kihirdetése esetén szóban, szükség esetén írásban soron kívül, illetve folyamatosan; d) a MONITORING alapján az elrendelő által meghatározott információkat. 89. A 88. pont a) alpontjában foglaltaknak megfelelően a „K” eseményről készített összefoglaló jelentést az esemény tudomásra jutását követően írásban soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül a Robotzsaru rendszerben továbbítani kell. 90. A konzuli képviseletet a TIK tájékoztatja a nem magyar állampolgár a) rendkívüli halálesetéről; b) halálos kimenetelű vagy súlyos személyi sérüléssel járó közlekedési balesetéről. 91. A TIK a 90. pontban meghatározott kötelezettségét az esemény tudomásra jutását követően, legkésőbb 24 órán belül a 4. mellékletben szereplő adatlap kitöltésével teljesíti. Az adatlapot e-mailben küldi meg a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya által összeállított adatbázisban szereplő címre. 92. A hiányosan, pontatlanul készített és a jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentések kiegészíttetésére a TIK vagy az ORFK Főügyelet intézkedik. 93. A szóban jelentett „K” eseményekről a jelentést fogadó TIK ügyeletvezetőnek és az ügyeleti szolgálatok ügyeletvezetőinek legkésőbb egy óra elteltével kiegészítő információt kell kérnie. Az írásos jelentés megérkezéséig folyamatosan figyelemmel kell kísérni az esemény alakulását. 94. A 88. pontban foglaltaktól eltérően, késedelmesen küldött írásbeli jelentésen a TIK ügyeletvezető és az ügyeleti szolgálatok ügyeletvezetői rögzítik az írásbeli jelentés érkezésének és az első szóbeli jelentésnek a pontos időpontját, a jelentést küldő és az azt fogadó személy nevét. 95. Az ORFK ügyeletvezetője köteles intézkedni a késedelmesen vagy kifogásolható tartalommal küldött jelentések kivizsgálására, és az arról szóló jelentést az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetőjének felterjeszti. 96. Az MRFK és a 4. pont b)–d) alpontjaiban felsorolt szervek vezetői kötelesek intézkedni az illetékességi területükön történt, az 1. mellékletben fel nem sorolt, de közérdeklődésre számot tartó eseményeknek az ORFK Főügyelet részére – a szolgálati út betartásával – történő haladéktalan jelentéséről. 97. A TIK a helyi rendőri szervek vezetőinek kizárólag az 1. mellékletben meghatározott eseményeket köteles jelenteni. 98. A helyi rendőri szerv vezetője az 1. mellékletben nem szereplő eseményekkel kapcsolatos jelentést a saját állományának tagjától kérhet. 99. Az ORFK Főügyelet elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenetben az 1. mellékletben felsorolt „K” eseményeket, és az abban nem szereplő, de közérdeklődésre számot tartó eseményeket a 88. pontban meghatározottak szerint jelenti az országos rendőrfőkapitánynak, valamint az általa engedélyezett személyi körnek, valamint szóban a BM Ügyeleti Osztálynak. Az ORFK Főügyelet a TEK Műveleti Igazgatóság egységeinek előre tervezett kirendelését kizárólag az országos rendőrfőkapitánynak jelenti. 100. Az 1. melléklet 1–5., 12., 19., 30. A., 31. A., 32. A., 33. B., 39., 43., 44. B–C., 44. E., 68., 69. A–B., 72., 76. A., 87. B., 97.  A.  pontjaiban meghatározott eseményeket az ORFK Főügyelet soron kívül szóban, majd elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenetben az illetékes vezetőnek jelenti. 101. Az 1. melléklet 60. B., 61. D., 64. A. pontjaiban meghatározott eseményeket az ORFK Főügyelet szóban az országos rendőrfőkapitánynak, az ORFK bűnügyi és rendészeti főigazgatójának, valamint az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjének, míg a 97. A. pontjában meghatározott eseményt az ORFK gazdasági főigazgatójának jelenti. A felsoroltakon kívül az eset körülményei és a vezető határozzák meg a szóbeli jelentési kötelezettséget. 102. A 101. pontban foglaltak kivételével a különleges jogrend kihirdetése vagy a Rendőrség készenlétbe helyezésének elrendelése esetén a 3. melléklet alapján kell teljesíteni a jelentési kötelezettséget. 103. Az ORFK Főügyelet a Rendőrség magasabb készenlétbe helyezése és különleges jogrend kihirdetése esetén a 3. melléklet 2. pontjában foglaltakat soron kívül szóban, külön utasításra írásban jelenti a) az országos rendőrfőkapitánynak, az ORFK bűnügyi és rendészeti főigazgatójának; b) az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetőjének; c) az a)–b) pontokban megjelölt vezetők által meghatározott személyeknek, szerveknek. 104. Az ORFK Főügyelete az NVSZ területileg illetékes vezetőjét, a TIK, a KR Központi Ügyelete és az RRI ügyelete pedig az NVSZ helyi munkatársát szóban, azonnal tájékoztatja a) a rendőri jelleg színlelésével elkövetett bűncselekményekről; b) az 1. melléklet 9., 10., 11., 21., 22., 31. N., 31. O., 31. P., 32. N., 32. O., 32. P., 71., 73., 74. A–D., 75. A–E., 76., 76. A., 77. és 82. pontjaiban meghatározott eseményekről, amennyiben azzal kapcsolatban a Rendőrség hivatásos állományú tagja, valamely dolgozója vagy a Belügyminisztérium munkatársa érintett. 105. Az 1. melléklet 45. E. pontban meghatározott bűncselekménnyel kapcsolatban tudomásra jutott adatokról elektronikus levélben az alábbiak szerint kell tájékoztatni: a) az elkövetés helye szerinti MRFK TIK-je a feltételezett menekülési útvonallal érintett MRFK-k TIK-jeit; b) a bejelentés helye szerinti MRFK TIK-je az elkövetés helye szerinti MRFK és a feltételezett menekülési útvonallal érintett MRFK-k TIK-jeit; c) az elkövetés helye szerinti MRFK TIK-je az ORFK Főügyeletét. 106. Az elektronikus levelezőrendszer riasztási paramétereit úgy kell beállítani, hogy az ügyeleti szolgálatok és a TIK által küldött üzenetek megérkezésekor erre felugró ablak és hangjelzés is figyelmeztessen. 107. Az 1. melléklet 15., 17. A–D., 26., 28., 33. A–B., 43., 45. D., 50. B., D–F., 60. A–B., D., 61. A., C., 62. A., 64. A., 65., 68., 92. A., 95. F. pontjai esetén amennyiben a rendkívüli halál közéleti személlyel kapcsolatos, továbbá a 97. pontjában meghatározott eseményekről az MRFK vezetője a megyei (fővárosi) kormánymegbízottat az eseményt követően, az országos rendőrfőkapitány a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárt heti rendszerességgel tájékoztatja. 14. A Nemzeti Koordinációs Központ 108. A Nemzeti Koordinációs Központ (a továbbiakban: NKK) az ORFK ügyeletvezetőjének alárendeltségében, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály (a továbbiakban: ORFK Határrendészeti Főosztály) szakmai felügyelete mellett végzi feladatait. 109. Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendeletében meghatározottakon túl az NKK feladatai: a) a Frontex közös műveletek végrehajtása során jelentkező feladatok, a vendégtisztek, valamint más tagállamok által a műveleti területre telepített technikai eszközök nyilvántartása, szükség szerint kapcsolattartás a más országokban Frontex műveletben résztvevő magyar rendőrökkel; b) felel az Európai Parlament és a Tanács 562/2006 EK rendelete (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) IV. számú melléklet 4. pontja, valamint a Határőrök gyakorlati kézikönyve [Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges] 3. mellékletében foglaltak alapján az átléptető bélyegzők biztonsági kódjáért; c) felel a Határőrök gyakorlati kézikönyve [Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges] 37. számú mellékletében foglaltak alapján a kiskorúakkal összefüggő feladatok ellátásáért; d) felel a Határőrök gyakorlati kézikönyve [Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges] 2. mellékletében foglaltak szerint a külső határokkal kapcsolatos közvetlen információcseréért. 110. Az ORFK Főügyelet az 1. melléklet 92. pontjában szereplő eseményekről tájékoztatja az NKK-t. 111. A KR, az RRI és a TIK elektronikus levelezőrendszer alkalmazásával az alábbi jelentéseket és anyagokat küldi meg az NKK részére: a) a tárgynapot követő nap 8.30 óráig az ORFK Határrendészeti Főosztály számára készített határrendészeti Napi Jelentést; b) a Frontex közös műveletekről készített anyagokat, valamint a külső határokon végrehajtásra kerülő nemzetközi határrendészeti akciókra készült megyei terveket, amelyek tartalmazzák a területi kapcsolattartó személyek elérhetőségét, valamint a külföldi rendvédelmi szerv résztvevő tagjainak szolgálati beosztását; c) a Frontex közös műveletek során a Frontex részére megküldött jelentéseket. 112. Az ORFK Határrendészeti Főosztály alárendeltségében működő Frontex Nemzeti Kapcsolattartó Pont az Európai Határőrizeti Ügynökséggel (Frontex Ügynökség) történő kapcsolattartással összefüggő feladatok körében az NKK részére az alábbi információkat biztosítja: a) más ország területén Frontex közös műveletben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök napi szolgálati beosztását és elérhetőségét (mobiltelefonszám, e-mail cím); b) más tagállamok által a műveleti területre telepített technikai eszközök számát, jellegét; c) az érintett Frontex közös műveletre vonatkozó angol nyelvű műveleti tervet. 113. Az NKK a 0.00 órától 24.00 óráig bekövetkezett határrendészettel összefüggő eseményekkel kapcsolatban a nemzeti helyzetkép, valamint a 110–112. pontok alapján tudomására jutott eseményekről írásos napi jelentést készít, amelyet elektronikus úton a tárgynapot követő nap 7.00 óráig megküld az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetői állománya, valamint az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Rendészeti Elemző-értékelő Osztály vezetője részére. 114. A 113. pont szerinti napi jelentés az 1. melléklet 107. pontjában meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza. 115. Az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője gondoskodik a 113. pont szerinti napi jelentésnek – a jóváhagyását követően – a KR és az RRI rendészeti igazgatójának, az MRFK megyei rendőrfőkapitány-helyettes (rendészeti), valamint a BRFK rendészeti rendőrfőkapitány-helyettese részére elektronikus úton történő megküldéséről. 116. Az NKK ügyeletese munkanapokon 7.00–8.00 óra között szóban jelent az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetőjének az illegális migrációval és az államhatár rendjével összefüggő, folyamatban lévő eseményekről. A hétvégén és munkaszüneti napokon történt események az azokat követő első munkanap jelentésének részét képezik. 15. Az ORFK Főügyelet együttműködési megállapodásból adódó feladatai 117. Az ORFK Főügyelet az 1. melléklet 5., 6., 13., 17., 24., 25., 42., 43., 60. A., 60. B., 60. D., 61., 62., 64., 65., 90., 93., 94., 95. A. és B. pontjaiban meghatározott eseményekről, információkról a szükséges mértékben késedelem nélkül tájékoztatja a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (a továbbiakban: RSOE) Diszpécserszolgálatát (http://www.rsoe.hu; tel.: 469-4164, 06-20-202-7763, fax: 469-4167). 118. A tájékoztatás nem tartalmazhat személyes és minősített adatot, nem sérthet személyiségi jogot és nem sértheti folyamatban lévő eljárásban a nyomozás érdekeit. 119. Az ORFK Főügyelet az 1. mellékletben fel nem sorolt, de a közvélemény tájékoztatása és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében számottevő eseményekről – amennyiben indokolt – tájékoztatja az RSOE Diszpécserszolgálatát. 16. A Rendőrség munkavédelmi és közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője részére történő tájékoztatás rendje 120. A TIK, a KR Központi Ügyelete és az RRI ügyelete az ORFK Főügyeletnek jelent a 121. pontban meghatározott munkavédelmi, valamint a 122. pontban meghatározott és tudomására jutott közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események bekövetkezése esetén, amelyekről az ORFK Főügyelet elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenetben tájékoztatja a Rendőrség munkavédelmi vagy közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét. 121. Munkavédelmi események: a) a személyi állomány bármely tagját ért súlyos személyi sérüléssel járó vagy halálos kimenetelű baleset bekövetkezése; b) egyidejűleg 2 vagy több főt érintő szolgálati- és munkabaleset bekövetkezése; c) a személyi állomány bármely tagjának öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete; d) fogvatartott balesete, súlyos személyi sérülése, elhalálozása; e) szolgálati lőfegyverrel és annak használatával összefüggő esemény, függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e személyi sérülés; f ) a személyi állomány sérelmére elkövetett erőszak; g) olyan esemény, amikor a személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérülhet. 122. Közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események: a) a személyi állomány körében előforduló, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló ORFK utasítás 1. melléklet I. fejezetének 6. pontjában meghatározottak szerint a II. fejezetében feltüntetett fertőző megbetegedések vagy annak gyanúja; b) a személyi állomány körében előforduló, 2 vagy több főt érintő ételfertőzés, ételmérgezés; c) rendőrségi fogdákban, előállító helyiségekben vagy őrzött szállásokon bekövetkezett bármely rendkívüli járványügyi esemény, függetlenül attól, hogy a személyi állomány tagját vagy a fogvatartottakat érinti-e; d) amikor a személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet, sérülhet, vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani. 17. Ügyeleti szolgálatokon használt nyilvántartások, alkalmazások 123. A TIK és az ügyeleti szolgálatok által vezetett nyilvántartásokat a TIR-ben a szolgálatparancsnoki modultól elkülönítve kell vezetni. 124. A TIK-ben és az ügyeleti szolgálatokon az alábbi nyilvántartásokat, alkalmazásokat kell egységesen vezetni: a) bevetésirányítás-küldés (tartalmazza a megkülönböztető jelzések használatára, valamint a forgalomkorlátozásra vonatkozó információkat); b) ügyeleti statisztika készítés; c) napi jelentés szerkesztése; d) gyors iktatószámadás; e) szolgálat átadás-átvétel. 125. A TIK-ben és az ügyeleti szolgálatokon az alábbi nyilvántartásokat, alkalmazásokat kell egységesen használni: a) harcérték bekérés/jelentés; b) ügyeleti jelentőrendszer; c) ügyeleti naplók, nyilvántartások megtekintése; d) adattárakból történő lekérdezés; e) EDR lekérdezés; f ) gépjármű indítónapló. 126. Az ügyeleti naplókban, nyilvántartásokban megfelelő jogosultság birtokában keresés és ellenőrzés hajtható végre. 127. A TIR-nek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a bevitt adatok tekintetében a keresést és ellenőrzést bármikor, bármilyen adatra végre lehessen hajtani, abból a felhasználó által beállított keresési paramétereknek megfelelő leválogatásokat, statisztikákat ki lehessen nyerni. 128. A bevetésirányítás-küldés alkalmazásban minden bejelentést rögzíteni kell, függetlenül attól, hogy az milyen módon jutott tudomásra. 129. A helyi szervek illetékességi területén történt eseményeket a bevetésirányítás-küldés alkalmazásból automatikusan generált küldési napló rendőrkapitányságonként külön tartalmazza. 130. A küldési napló a 125. pont c) alpontja szerinti alkalmazásban megtekinthető. 131. A 124. pont a) alpont és a 125. pont b) alpontjaiban meghatározott alkalmazásokban jóváhagyott eseményeket a Robotzsaru rendszer automatikusan generálja az NJ-be, annak további szerkesztése az ügyeletvezető feladata. 132. Az NJ-nek az alábbi eseményeket kell tartalmaznia: a) 1. melléklet szerinti „K” események; b) 1. melléklet szerinti „R” események; c) személyi szabadság korlátozása; d) a)–b) alpontokon kívül azon bűncselekmények, események, amelyekkel kapcsolatosan helyszíni szemle végrehajtására került sor; e) az a)–b) alpontokon kívül a személyi sérüléses közlekedési balesetek; f ) a további intézkedést igénylő SIS találatok; g) az MRFK vezetője által meghatározott eseményeket (a bevetésirányítás-küldésben és az ügyeleti jelentőrendszerben rögzített). 133. A lekérdezéseket lehetőség szerint a Robotzsaru rendszerből kell indítani, amelyek adatait az adattárakból történő lekérdezéseknél lehet megtekinteni. 134. A TIK-ben az alábbi főnyilvántartó számmal ellátott nyomtatványokat kell vezetni: a) ha a TIK kezeli a fegyverszobát, fegyverkiadási füzet vagy előjegyzés; b) ellenőrzési napló; c) nyilvántartás telefax és e-mail küldemények érkezéséről és továbbításáról. 135. Az ügyeleti szolgálatokra és a TIK-be szolgálati célból érkező, valamint onnan kimenő e-maileket visszakereshető módon, napi bontásban, 30 nap időtartamra az elektronikus levelezőrendszerben archiválni kell, ezért az illetékes informatikai szakterület vezetője felelős. 136. A 124–125. pontokban meghatározott azon nyilvántartást vagy alkalmazást, amellyel összefüggésben feladat nem keletkezik, az ügyeleti szolgálatokon nem kell vezetni, használni. 137. Az MRFK vezetője a TIK tekintetében az utasításban előírtakon túl egyéb nyilvántartás, alkalmazás vezetését, használatát csak az ORFK rendészeti főigazgatójának engedélyével rendelheti el. 138. A 134. pont szerinti főnyilvántartási számmal ellátott nyomtatványok tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. 139. A nyilvántartásokat a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint kell kezelni. 140. Amennyiben rendszerkiesés vagy bármilyen más technikai hiba miatt nem lehet a 124–125. pontok szerinti alkalmazásokat, nyilvántartásokat a Robotzsaru rendszerben rögzíteni, úgy azokat a hiba megszüntetéséig a  Robotzsaru rendszerben lévő adattartalommal papír alapon kell rögzíteni. A hiba megszüntetése után a papír alapon rögzített adatokat a Robotzsaru rendszer megfelelő alkalmazásába, nyilvántartásába utólag fel kell vinni. 141. Az NTJ és az NJ tartalmazza a tevékenységi statisztikát (gépi statisztika), amelyet a TIR-be felvitt adatokból kell automatikusan kinyerni. 142. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie az 1. melléklet 106. pontjában meghatározott statisztikai adatoknak a berögzített adatokból történő automatikus generálására. 143. A feladat végrehajtása érdekében a rendszert alkalmassá kell tenni a szükséges statisztikai adatok automatikus generálására. 18. A HIK szervezeti felépítése és szolgálati időrendszere 144. A HIK az ORFK Ügyeleti Főosztály osztály jogállású szervezeti eleme. HIK Miskolcon és Szombathelyen működik, azonos szervezeti felépítéssel, feladatkörrel. 145. A HIK tevékenységének irányítása az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetője hatáskörébe tartozik. 146. A HIK tevékenységének közvetlen vezetése a HIK osztályvezetője hatáskörébe tartozik. 147. A HIK-ben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállalóként műszakvezetők (supervisorok), csoportvezetők (supervisorok) és 112-es hívásfogadók (operátorok) látnak el híváskezelési, hívástovábbítási feladatokat. 148. A HIK megszakítás nélkül, napi 24 órán keresztül végzi feladatait. 149. A műszakvezetők (supervisorok), a csoportvezetők (supervisorok) és a 112-es hívásfogadók (operátorok) munkaidőkeret alkalmazásával, több műszakos munkarendben (3×8 óra, beosztástól függően) teljesítik szolgálatukat. 150. A napi munkaidő indokolt esetben ettől eltérhet, azonban a munkavégzés napi 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet. 19. A HIK feladatrendszere, a HIK és a TIK együttműködéséből adódó feladatok 151. A HIK elsődleges feladata: a) a segélykérővonalon beérkező segélyhívások fogadása és értékelése; b) a segélyhívás alapján – szükség esetén az élőhang továbbkapcsolásával, az elektronikus adatlap továbbításával vagy egyéb elektronikus, infokommunikációs úton – a bejelentés közvetítése a Rendőrség, a mentők és a  katasztrófavédelmi szervek (a továbbiakban együtt: készenléti szervek), a közmű üzemeltetők vagy más érintett hatóságok, hivatalos szervek vagy szervezetek felé; c) a vészhelyzeti segélyhívás kapcsán az adatkezelésre jogosult készenléti szervek, közmű üzemeltetők vagy más érintett hatóságok, hivatalos szervek vagy szervezetek által végrehajtott intézkedések, beavatkozások, események státuszának nyomon követése; d) a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint egyedi vezetői döntés alapján a jelentési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 152. A HIK a TIK-kel, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységirányító egységeivel, valamint a mentők mentésirányítási központjaival együttműködve látja el feladatát. 153. A HIK kapcsolatot tart a készenléti szervekkel, közreműködik a veszélyhelyzeti feladatellátás gyorsításában és szervezettebbé tételében, továbbá biztosítja, hogy csak az intézkedést igénylő bejelentések jussanak el a készenléti szervek tevékenység-irányítóihoz. 154. A HIK a beavatkozást igénylő hívásokat a lehető legrövidebb idő alatt továbbítja a készenléti szervek felé. 155. Az elektronikus adatlapon valamennyi lényeges adatot szerepeltetni kell, ezáltal minimalizálva annak lehetőségét, hogy az átkapcsolást követően a kikérdezés – akárcsak részletekre kiterjedően is – megismétlődjön. 156. Az azonnalos intézkedést igénylő segélyhívásokat a HIK késedelem nélkül átkapcsolja az illetékes TIK-be. 157. A HIK-ben intézkedő hívásfogadónak meg kell győződnie a továbbkapcsolás eredményességéről, és csak a készenléti szerv ügyeletesének egyértelmű jelzése után léphet ki a beszélgetésből. 20. A HIK osztályvezetőjének jogköre, feladatai 158. A HIK osztályvezetője a) szakmai irányítást gyakorol a HIK tekintetében; b) biztosítja a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb normák alapján az irányítása alatt álló szervezeti elem törvényes és szakszerű feladatellátását; c) szervezi és összehangolja a szolgálatellátásból adódó feladatokat, biztosítja a folyamatos szolgálatellátást; d) jóváhagyja a HIK állományának szolgálatvezénylését, figyelemmel kíséri a hívásfogadói feladatok szakszerű megosztását, a helyettesítés, a munkaközi szünet kiadásának megszervezését; e) szükség esetén intézkedik a HIK szolgálatban lévő állományának megerősítéséről; f ) teljesíti adatszolgáltatási, beszámolási és jelentési kötelezettségét a felettes vezetők felé; g) részt vesz a szakterületre vonatkozó koncepciók, stratégiai és fejlesztési tervek kidolgozásában, és képviseli a vezetése alatt álló szervezetet a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben; h) kapcsolatot tart a készenléti szervek, a közmű üzemeltető vagy készenléti szerveken kívüli hatóság, hivatalos szerv vagy szervezet azonos beosztású vezetőivel; i) gondoskodik a hatályos balesetvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonsági rendszabályok, továbbá a gazdálkodás vitelére és az ellátás megszervezésére vonatkozó normatív rendelkezések betartásáról és érvényre juttatásáról; j) gondoskodik a személyes és a minősített adatok védelmére irányadó rendelkezések, iratkezelési szabályok betartásáról és érvényre juttatásáról; k) az Ellenőrzési Szabályzatról szóló ORFK utasításban előírt eljárási rend betartásával ellenőrzést végez vagy végeztet; l) indokolt esetben fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. 159. A HIK osztályvezetőjét – annak akadályoztatása vagy távolléte esetén – a HIK osztályvezető-helyettese teljes jogkörben helyettesíti. 21. A HIK műszakvezetőjének (supervisorának) jogköre, feladata 160. A HIK műszakvezetője (supervisora) feladatainak ellátása során munkahelyi vezetője a HIK-ben szolgálatot teljesítő csoportvezetői (supervisori) és 112-es hívásfogadói (operátori) állománynak, a hivatali munkarenden kívül eső időszakban felel a HIK objektumában folytatott valamennyi tevékenységért. 161. A HIK műszakvezetője (supervisora) a) koordinálja és irányítja az alárendeltségébe tartozó csoportvezetők (supervisorok) és 112-es hívásfogadók (operátorok) tevékenységét, ügyel a törvényesség és szakszerűség követelményeinek betartására; b) ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó csoportvezetők (supervisorok) munkáját, a hibák kijavítása érdekében intézkedéseket kezdeményez, a felmerülő problémák megoldásához elvi és gyakorlati segítséget nyújt a csoportvezetők (supervisorok), valamint a 112-es hívásfogadók (operátorok) részére; c) összehangolja a műszakja szakmai munkavégzését, teljesíti jelentési kötelezettségeit a HIK vezetője, valamint a HIK vezetője által meghatározott vezetők felé; d) az alárendeltségébe tartozó állomány munkateljesítményét – a vonatkozó jogszabályok, belső normák és egyedi vezetői döntések alapján – figyelemmel kíséri és értékeli; e) szervezi az alárendeltségébe tartozó csoportvezetők (supervisorok) és 112-es hívásfogadók (operátorok) munkaidőbeosztását; f ) elemző, értékelő, összefoglaló jelentéseket készít, statisztikai adatszolgáltatást végez; g) végrehajtja a műszakjába tartozó személyi állomány készenlétbe helyezésével és értesítésével kapcsolatos feladatokat; h) megfogalmazza a szakmai, valamint a HIR-rel kapcsolatos fejlesztési igényeket; i) kapcsolatot tart a készenléti szervek, közmű üzemeltetők, vagy készenléti szerveken kívüli hatóságok, hivatalos szervek vagy szervezetek azonos beosztású munkatársaival. 162. A HIK műszakvezetője (supervisora) szolgálatának megkezdésékor köteles az előző szolgálata óta eltelt, a HIK vezetője által meghatározott eseményekről tájékozódni, továbbá a HIK-ben lévő technikai eszközöket, szolgálati okmányokat átvenni, és azok naprakész vezetéséről gondoskodni. 22. A HIK csoportvezetőjének (supervisorának) jogköre, feladata 163. A HIK csoportvezetője (supervisora) feladatainak ellátása során munkahelyi vezetője a csoportjába beosztott 112-es hívásfogadói (operátori) állománynak. 164. A HIK csoportvezetője (supervisora) a) koordinálja és irányítja az alárendeltségébe tartozó 112-es hívásfogadók (operátorok) tevékenységét, ügyel a törvényesség és szakszerűség követelményeinek betartására; b) ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó 112-es hívásfogadók (operátorok) munkáját, szükség esetén az operátori tevékenységbe azonnal beavatkozik, a hibák kijavítása érdekében intézkedéseket kezdeményez, a felmerülő problémák megoldásához elvi és gyakorlati segítséget nyújt a 112-es hívásfogadók (operátorok) részére; c) összehangolja a csoportja szakmai munkavégzését, teljesíti jelentési kötelezettségeit a műszakvezető felé; d) az alárendeltségébe tartozó állomány munkateljesítményét – a vonatkozó jogszabályok, belső normák és egyedi vezetői döntések alapján – figyelemmel kíséri és értékeli; e) szervezi az alárendeltségébe tartozó 112-es hívásfogadók (operátorok) munkaidőbeosztását; f ) elemző, értékelő tevékenységet folytat, összefoglaló jelentéseket készít, statisztikai adatszolgáltatást végez; g) végrehajtja a csoportjába tartozó személyi állomány készenlétbe helyezésével és értesítésével kapcsolatos feladatokat; h) szükség esetén – a 112-es hívásfogadó (operátor) jelzésére – idegen nyelvű segítséget nyújt a segélyhívóknak; i) kapcsolatot tart a készenléti szervek, közmű üzemeltetők vagy készenléti szerveken kívüli hatóságok, hivatalos szervek vagy szervezetek azonos beosztású munkatársaival. 23. A HIK 112-es hívásfogadójának (operátorának) jogköre, feladatai 165. A HIK 112-es hívásfogadója (operátora) a csoportvezető (supervisor) szakmai irányítása mellett önállóan látja el feladatát. 166. A HIK 112-es hívásfogadója (operátora) a) a napszaknak megfelelően köszön, majd a „Segélyhívó központ. Miben segíthetek?” egységes operátori bejelentkezést alkalmazza; b) fogadja és kezeli a nemzetközi és nemzeti segélyhívó számokra érkező, valamint az egyéb kommunikációs csatornákon bejövő hívásokat; c) a HIR segítségével meghatározza: ca) a segélyhívás kezdeményezőjének földrajzi helyét, cb) a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámát, cc) a segélyhívás időpontját; d) kikérdezi a bejelentőt és a kapott információkat az elektronikus adatlapon és térképi felületen rögzíti; e) amennyiben lehetséges, a segélyhívás fogadása során megállapítja és rögzíti: ea) a bejelentő személyes adatait, eb) a segélyhívás alapjául szolgáló vészhelyzet vagy esemény földrajzi helyét, ec) a segélyhívás alapjául szolgáló vészhelyzet vagy esemény leírását, ed) a kikérdezés során ismertté vált egyéb szükséges információkat és adatokat; f ) értékeli a segélyhívásokat és ennek alapján: fa) felvilágosítást ad, fb) kiszűri a zaklató hívásokat, fc) ha a segélyhívás készenléti szerv intézkedését teszi szükségessé, továbbítja az elektronikus adatlapot, valamint szükség esetén haladéktalanul továbbkapcsolja a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező készenléti szervnek, fd) ha a segélyhívás a közmű üzemeltető vagy a készenléti szerveken kívüli hatóság, hivatalos szerv vagy szervezet helyszíni intézkedését teszi szükségessé, gondoskodik e szervek értesítéséről; g) nyomon követi a végrehajtott intézkedések, beavatkozások, események státuszát, valamint lezárja az eseményt az elektronikus adatlapon; h) a rosszindulatú hívások kiszűrése érdekében intézkedik a hívó fél azonosítására, majd ennek megtörténtét követően a feljelentés elkészítésére, és továbbítására a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé; i) kapcsolatot tart a készenléti szervek, közmű üzemeltetők vagy készenléti szerveken kívüli hatóságok, hivatalos szervek vagy szervezetek azonos beosztású munkatársaival; j) a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértési tényállás megvalósulása esetén kezdeményezi a szabálysértési eljárás lefolytatását. 167. A segélyhívások kezelése során a 112-es hívásfogadó (operátor) az állampolgárokkal való kommunikáció tekintetében köteles kulturált, udvarias hangnemet használni, kerülnie kell a személyeskedő, a szubjektív értékítéletet tartalmazó, esetleg sértő megjegyzéseket. 24. Egyéb rendelkezések 168. A 3–4. pontokban szereplő szervek vezetői az ügyeleti feladatok végrehajtására szolgáló norma tervezetét véleményezés céljából, majd a már kiadott normát az ORFK rendészeti főigazgatónak megküldik. 169. Az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetője az előírt jelentési kötelezettségen túlmenően, a kialakult közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében – átmeneti jelleggel …