16/2012. (XII. 7.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzatáról.

16/2012. (XII. 7.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzatáról. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyát érintő kérdésekben az alábbiak szerint rendelkezem: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Jelen utasítás hatálya a Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre, közszolgálati ügykezelőkre (a továbbiakban együtt: munkatársak) terjed ki. (2) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalókra a III–V. fejezetet – a teljesítményértékelés kivételével – megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közszolgálati jogviszony alatt munkaviszony, kinevezés alatt munkaszerződés, illetmény alatt munkabér, alapszabadság alatt szabadság, felmentés alatt felmondás, lemondás alatt felmondás értendő. (3) A 3. §, 4. §, 7–11. §, 14–17. §, 19. §, 22–26. §, 32. §, 48. §, 51. § a Hivatallal a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a család ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottakra is megfelelően alkalmazandó. (4) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint prémiumévek programban részt vevő munkatársakra ezen utasítást az ott meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. 2. § A jelen utasításban foglaltak elősegítése érdekében a Humánerőforrás Iroda előkészíti és – a főtitkár jóváhagyása esetén – közzéteszi a Hivatal munkatársai számára az 1. mellékletben felsorolt iratok mintájának letölthető, kitölthető változatát. Az 1. mellékletben meghatározott iratok tekintetében a közzétett minta használata kötelező. II. fejezet A közszolgálati jogviszony létesítése A kiválasztás 3. § (1) Új munkatárs felvételére irányuló kiválasztási eljárás megindításáról a saját vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy kezdeményezésére a Hivatal elnöke (a továbbiakban: elnök) dönt. (2) A kiválasztási eljárás megindítását az irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában az elnökhelyettes, a főtitkár és – a szervezeti egységet irányító vezetőn keresztül – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. (3) A kezdeményezésben meg kell jelölni, hogy a) a felvételre milyen álláshely betöltésére és milyen okból kerülhet sor, b) a Költségvetési Iroda tájékoztatása alapján a szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre áll-e, továbbá c) az előírt alkalmazási feltételeken túl a munkakör betöltéséhez milyen további – előnyt jelentő – szempontokat javasolt figyelembe venni. (4) A kezdeményező a kezdeményezésben javaslatot tehet az (6) bekezdés szerinti döntésre. (5) Az elnök által kezdeményezett kiválasztási eljárás esetén a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek vizsgálatát a főtitkár végzi el. (6) Az elnök a kiválasztási eljárás megindítására vonatkozó döntésben egyidejűleg dönt a) a kiválasztási eljárásban résztvevőkről, b) arról, ha ba) a kiválasztás kizárólag pályázati úton történjen, és azt ne előzze meg az 5. §-ban és a 6. §-ban meghatározott eljárás, bb) a kiválasztási eljárásra a 8. § alkalmazásával kerüljön sor, továbbá c) arról, ha pályázatot kizárólag a Hivatal munkatársai nyújthatnak be. (7) Ha a szervezeti egység vezetője ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel a saját szervezeti egységén foglalkoztatott munkatárs felvételét kívánja kezdeményezni, a kiválasztási eljárás mellőzhető, a szervezeti egység vezetője a felvételi eljárásrend szabályai szerint jár el azzal, hogy a felvételi javaslatnak a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölteket is tartalmaznia kell, és a felvételi javaslatot a szervezeti egységet irányító vezetőnek is jóvá kell hagynia. A kiválasztási eljárásban résztvevők 4. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kiválasztási eljárást a Humánerőforrás Iroda folytatja le a kiválasztási eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének bevonásával. (2) A kiválasztási eljárás lefolytatására az elnök legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek tagja a) a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, b) a Humánerőforrás Iroda vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, és c) az elnök által kijelölt munkatárs. (3) Vezetői és az elnök által meghatározott munkakörök esetén az elnök kiválasztási tanácsadót kérhet fel a) a kiválasztási eljárásban való közreműködésre, b) a meghatározott feltételek alapján a betöltendő álláshelyre leginkább megfelelő lehetséges személyek felkutatására. A kiválasztási eljárás 5. § Ha van a Hivatalban ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott olyan munkatárs, aki az adott szakterületen a mentora vagy a szervezeti egység vezetője véleményének figyelembevételével alkalmas lehet a betölteni kívánt munkakörre, a kiválasztási eljárást az ilyen munkatárs, illetve munkatársak körében kell lefolytatni. 6. § (1) A Hivatal kiválasztási adatbázist működtet a Hivatal munkája iránt érdeklődő álláskeresők számára. (2) A kiválasztási adatbázisba jelentkező kérelmére – adatkezelési hozzájárulás esetén – a Hivatal 1 évig nyilvántartja a szakmai önéletrajzot. (3) A 5. § szerinti vizsgálat eredménytelensége esetén a kiválasztási adatbázisban rendelkezésre álló szakmai önéletrajzokat kell áttekinteni arra vonatkozóan, hogy az abban szereplő személy szakképzettsége, iskolai végzettsége, gyakorlata és egyéb képesítése megfelel-e a jogszabályokban, illetve a Hivatal szabályzataiban az adott munkakörre előírt alkalmazási feltételeknek. Ha a kiválasztási adatbázisban nyilvántartott személyek között van ilyen személy, a kiválasztási eljárást e személyek körében kell lefolytatni. 7. § (1) A 5. §, illetve 6. § szerinti eljárás eredménytelensége esetében, illetve ha az elnök így dönt, pályázatot kell kiírni. (2) A pályázati kiírást a vezetői munkakörök esetén az elnök, egyéb esetben a főtitkár hagyja jóvá. (3) A pályázati kiírás tartalmazza a) az arról való tájékoztatást, ha kizárólag a Hivatal munkatársai pályázhatnak, b) a betöltendő munkakörre vonatkozó adatokat, c) a munkakör betöltésének feltételeit és az előnyt jelentő szempontokat, d) az illetményről és az egyéb juttatásokról szóló tájékoztatást, e) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, és f) a pályázati kiírás közzétételének helyéről és időpontjáról, a pályázat benyújtásának határidejéről és helyéről, valamint a pályázat elbírálásának határidejéről szóló tájékoztatást. (4) A benyújtott pályázathoz mellékelni kell a) szakmai önéletrajzot, b) motivációs levelet, c) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt vagy az igénylésről szóló feladóvevényt, d) a munkakör betöltése feltételeinek és az előnyt jelentő szempontoknak való megfelelést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a pályázati eljárásban részt vevő személyek megismerhetik a pályázat tartalmát, a pályázó adatait, és f) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb iratot. (5) A pályázati kiírást legalább a Hivatal honlapján és legalább tíz napra kell közzétenni. (6) A pályázat benyújtására legalább – a pályázatnak a Hivatal honlapján történő megjelenésétől számítva – hat munkanap biztosítandó. (7) A pályázatot postai úton a Hivatal címére vagy elektronikus levélben az humaneroforras@gvh.hu címre kell megküldeni. 8. § A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az 5–7. § szerinti eljárási lépésék mellőzhetők, a számításba vehető jelölteket a kiválasztási tanácsadó kutatja fel és hívja meg a kiválasztási eljárásban való részvételre, amelyet e személyek körében kell lefolytatni. 9. § (1) A kiválasztási eljárás során a szakmai önéletrajzok alapján számításba vehető jelöltek személyes kompetenciáit interjú keretében kell vizsgálni. Interjú nélkül felvételre nem kerülhet sor. (2) A kiválasztási eljárás lefolytató döntésétől függően, különösen ha a számításba vehető jelöltek száma indokolja, az interjút megelőzően a jelöltek elméleti és gyakorlati képességeinek tesztelésére is sor kerülhet. Felvételi eljárási rend 10. § (1) A kiválasztott személyről a felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetője – a munkaköri leírás tervezetét is tartalmazó – felvételi javaslatot készít, amelyet a Humánerőforrás Irodához nyújt be. A Humánerőforrás Iroda beszerzi a Költségvetési Iroda véleményét, ezt követően javaslatával együtt felterjeszti a felvételi javaslatot a főtitkár részére, aki támogatása esetén továbbítja azt az elnök részére. A felvételről az elnök dönt. (2) A felvételi javaslaton szereplő legkorábbi felvételi időpont a javaslat Humánerőforrás Irodához történő benyújtását követő hatodik munkanap. (3) A kiválasztási eljárás eredményéről a Humánerőforrás Iroda tájékoztatja az abban résztvevőket, valamint – ha erről pályázatában nem nyilatkozott – a sikertelen pályázatot benyújtó személy figyelmét felhívja arra, hogy kérelmére és adatkezelési hozzájárulása esetén a Hivatal önéletrajzát nyilvántartásba veszi a kiválasztási adatbázisban. (4) Ha a sikertelen pályázatot benyújtó személy nem járult hozzá önéletrajzának kiválasztási adatbázisban történő rögzítéséhez, a Humánerőforrás Iroda az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől, illetve a pályázati eljárás lezárásától számított tizenöt napon belül visszaküldi a postai úton érkezett pályázati anyagot, egyéb esetben a pályázati anyagot megsemmisíti. 11. § (1) A Humánerőforrás Iroda – munkába lépése előtt – bekéri a belépő munkatárstól azokat az adatokat és iratokat, amelyeket a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzítenie kell, és amelyek még nem állnak a rendelkezésére. Áthelyezés esetén a Humánerőforrás Iroda megkeresi az átadó szervet a személyi anyagok átadás-átvétele érdekében. (2) A belépő munkatárs az (1) bekezdés szerinti iratokat legkésőbb a munkába lépés napján eljuttatja a Humánerőforrás Iroda részére. (3) Az (1) bekezdés szerinti irat valódiságáról az eredeti irat vagy annak hiteles másolata alapján kell megbizonyosodni. (4) A Humánerőforrás Iroda – munkába lépése előtt – beutalja a belépő munkatársat az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra. A kinevezés 12. § (1) A munkatársi eskütétel lebonyolításának megszervezése a Humánerőforrás Iroda feladata. (2) A kinevezéssel egyidejűleg a Humánerőforrás Iroda a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló jogszabályban előírtakról írásban tájékoztatja a munkatársat. Munkaköri leírás 13. § (1) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás Iroda bevonásával készíti el, és a Humánerőforrás Iroda útján három példányban terjeszti fel kiadmányozásra. (2) A munkaköri leírásban foglaltak megértését, annak tudomásul vételét a munkatárs, továbbá az elnök aláírásával igazolja. (3) A munkaköri leírás első példánya a munkatársat, a második példány a kiadmányozót, a harmadik példány a Humánerőforrás Irodát illeti. (4) A munkaköri leírást a kinevezési okmány kiadása előtt kell elkészíteni és csatolni kell a kinevezési okmányhoz. Egyéb esetben az új munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, a kinevezés módosításához kell csatolni az új munkaköri leírást. A szervezeti beilleszkedés elősegítése 14. § (1) A belépő munkatársak szervezeti beilleszkedését a Hivatal a Humánerőforrás Iroda által összeállított orientációs kézikönyv rendelkezésre bocsátásával segíti, amely tartalmazza a Hivatal tevékenységével, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat és tudnivalókat. (2) Ha a Hivatalhoz két hónapon belül öt vagy több új munkatárs lép be, akkor a Humánerőforrás Iroda a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával a Hivatal tevékenységét, működését, kapcsolatait bemutató integrációs képzést szervez. (3) A szervezeti egység vezetője a pályakezdő munkatárs mellé meghatározott időre mentort jelöl ki, más belépő munkatárs mellé pedig akkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója így dönt. (4) A mentor feladata, hogy a belépő munkatársnak feladatai ellátásában tanácsot és segítséget nyújtson, a szervezeti kapcsolatrendszerének fejlődését támogassa. A mentor e tevékenységét célfeladatként látja el. III. fejezet Közszolgálati jogviszony tartalma A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 15. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott kivétellel – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa felett. (2) A (3) bekezdésben, valamint az ebben az utasításban meghatározott kivétellel átruházott hatáskörben a) a Versenytanács elnöke gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 1. pontjában meghatározott alapvető munkáltatói jogokon kívüli egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jog) a Versenytanács mellett dolgozó vizsgálók, a Versenytanács Titkársága és a Döntéshozatal-támogató Csoport munkatársai, valamint a Bírósági Képviseleti Iroda vezetője és vizsgálói, továbbá – a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában foglalt eltérésekre figyelemmel – a Versenytanács tagjai tekintetében; b) a szakmai szervezeti egységek felügyeletével megbízott elnökhelyettes gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében; c) a főtitkár gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Elnöki Titkárság és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében. (3) Átruházott hatáskörben a főtitkár gyakorolja a jogviszonnyal összefüggő igazolások és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási utalvány kiadására, valamint a munkatársak cafetéria-juttatás iránti igény bejelentésére vonatkozó, illetve az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak befogadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében. A munkarend, a munkaidő beosztása 16. § (1) A Hivatal munkatársainak egyhavi munkaidőkeretben kell teljesíteniük a munkaidőt, amely a naptári hónap első napján kezdődik és utolsó napján zárul. A tárgyévben teljesítendő havi munkaidőkeretet a Humánerőforrás Iroda az év elején közzéteszi. A távollétre eső munkaidőt a köztisztviselőre irányadó általános munkarend (a továbbiakban: általános munkarend) szerint a távollét napjára eső napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. (2) A munkaidő munkanapokon 7.00–20.00 óra között dolgozható le (a továbbiakban: rendes munkavégzési időszak) azzal, hogy a hétfőtől csütörtökig a 9.30–15.00 óra, pénteken a 9.00–13.30 óra közötti időtartamot (a továbbiakban: törzsidő) a munkavégzési helyen munkavégzéssel kell tölteni. A főtitkár – a munkatársnak a Humánerőforrás Irodán benyújtott indokolt kérelmére – engedélyezheti a rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzést, és ennek céljából a Hivatal épületébe való be- és kilépést. (3) Ha a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló jogszabály alapján az adott napon a munkarend az általános munkarendtől eltérőn alakul, akkor a törzsidőszakra az arra a napra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amely napra irányadó munkarendet a munkáltató, munkáltatói intézkedés hiányában a jogszabály előír. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában munkavégzési hely a Hivatal épülete, a távmunkavégzés helyszíne, valamint – ha a munkaköri feladatok ellátásához szükséges – a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen történő munkavégzés, továbbá a 21. § szerinti otthoni munkavégzés helye. A külső helyszínen történő munkavégzésről és annak várható idejéről előzetesen tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét. (5) A törzsidőben való munkavégzési kötelezettségtől a kinevezésben eltérő beosztás is megállapítható, valamint attól a távmunkavégzésről szóló megállapodásban el lehet térni. (6) A törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól mentesül a munkatárs a munkaközi szünet idejére, valamint – az engedélyezett távollét idejére – akkor, ha alkalmi, nem munkavégzés célú távollétét a szervezeti egység vezetője engedélyezte. (7) A törzsidőn kívül eső időszakra a szervezeti egység vezetője – munkanapokra egyenlőtlenül is – beoszthatja a munkatárs munkaidejét, amelyről a munkatársat – legalább a beosztás kezdő napját tizennégy munkanappal megelőzően, legalább egy hétre előre – írásban tájékoztatja; a beosztásról egyidejűleg a Humánerőforrás Irodát is tájékoztatni kell. (8) A prémiumévek programban részt vevő, továbbá a részmunkaidőben alkalmazott munkatársak mentesülnek a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól, munkaidejük beosztására a (7) bekezdést kell megfelelően alkalmazni a rendes munkavégzési időszak egészére azzal, hogy a munkaidő beosztására az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. 17. § (1) A munkatárs munkából való távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a jogszabályban foglalt esetekben vagy engedély alapján mentesült a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól. (2) A munkatárs köteles rendkívüli távollét bekövetkezésekor haladéktalanul értesíteni a szervezeti egység vezetőjét a távolléte okáról és várható időtartamáról, valamint – a keresőképtelenség időtartama alatt is – a szervezeti egység vezetőt tájékoztatni a munka felvételének várható napjáról. Ha a munkatárs az értesítési kötelezettsége teljesítésére önhibáján kívül eső okból nem képes, köteles az akadályoztatása megszűnését követő legrövidebb időn belül értesítési kötelezettségének eleget tenni. (3) A szervezeti egység vezetője a munkatárs várhatóan öt munkanapot meghaladó rendkívüli távolléte esetén erről – táppénzes és orvosi igazolás hiányában is – haladéktalanul írásban értesíti a Humánerőforrás Irodát. (4) A táppénzes vagy orvosi igazolást két hetet meg nem haladó betegállomány esetén a munka felvételét követően azonnal, a két hetet meghaladó betegség esetén a tárgyhó 9-éig a Költségvetési Irodára le kell adni, amely a Kincstárnak történő adatszolgáltatással egy időben továbbítja azt a Humánerőforrás Irodára. A rendkívüli munkavégzés 18. § (1) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére az irányítása alá tartozó munkatársak vonatkozásában az elnök, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó munkatársak esetében az elnökhelyettes, a főtitkár irányítása alá tartozó munkatársak esetében a főtitkár jogosult. Ha a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéssel teljesített munkaidőt várhatóan meg kell váltani, az elrendeléshez a Költségvetési Iroda vezetőjének ellenjegyzése is szükséges. (2) Nem minősül rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek az az időtartam, amely alatt a munkatárs a munkaidőkeretre eső törvényes munkaidőt dolgozza le, valamint az az eset sem, ha a munkatárs saját elhatározása alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes írásbeli elrendelése nélkül végez munkaidőn túli munkát. (3) A rendkívüli munkavégzésért – a vezetői munkakörben foglalkoztatott munkatársakra is kiterjedően – elsősorban szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadása iránt a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető intézkedik. (4) Ha a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidőt nem lehet kiadni, azt pénzben meg kell váltani. (5) A rendkívüli munkavégzést igazoló, valamint a szabadidő kiadásáról, illetve a pénzbeli megváltásról rendelkező iratot a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető a Humánerőforrás Iroda részére leadja. A pénzbeli megváltás érdekében a Költségvetési Iroda intézkedik. (6) A tárgyévben teljesített rendkívüli munkavégzések időtartamáról a Humánerőforrás Iroda – az elrendelhető rendkívüli munkavégzés jogszabályban meghatározott éves keretének figyelemmel kísérése érdekében – nyilvántartást vezet, és az éves túlmunkakeret elérését megelőzően jelzi azt a rendkívüli munkavégzés elrendelésére jogosult vezető részére. A munkaközi szünet 19. § (1) A munkaközi szünetet lehetőleg egybefüggően kell igénybe venni. (2) A dohányzásra fordított időtartam a munkaközi szünetet terheli. Távmunka 20. § (1) A távmunka keretében a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a Hivatal biztosítja, ha azzal a munkatárs nem rendelkezik. (2) Az elnök és a távmunkát végző munkatárs közötti írásbeli megállapodásban a jogszabályban meghatározottakon túl rögzíti a Hivatal épületében munkában töltendő időszakot is. (3) A távmunkavégzéssel összefüggő kinevezésmódosítást és (2) bekezdés szerinti megállapodást a Humánerőforrás Iroda készíti elő, és azokat kiadmányozásukat követően a személyi anyagban helyezi el. (4) A Hivatal a jogszabályban foglaltakon túl biztosítja a távmunkát végző munkatárs képzésekhez történő hozzáférését. Otthoni munkavégzés 21. § (1) Az elnök a Versenytanács elnökének előterjesztése alapján a Versenytanács tagjának – kérelmére – legfeljebb heti tizenkét óra otthoni munkavégzési kedvezményt biztosíthat, ha munkavégzésének előző naptári félévre vonatkozó számszerűsíthető mutatói – így különösen a határidők betartása – terén a jogszabályban előírtakhoz, illetve az általa vállaltakhoz képest jelentős elmaradás nem tapasztalható. Az otthoni munkavégzési kedvezmény egy naptári félévre szól azzal, hogy a feltételek fennállása esetén a következő naptári félévre is megadható. (2) Az otthoni munkavégzést annak megkezdése előtt legalább egy nappal be kell jelenteni a Versenytanács elnökének és többi tagjának. Az otthoni munkavégzés során a munkatársnak a Hivatal által biztosított telefonon és e-mailen elérhetőnek kell lennie. Az otthoni munkavégzés nem eshet versenytanácsi tárgyalás és az előre bejelentett versenytanácsi egyeztetések idejére. A fel nem használt heti otthoni munkavégzési kedvezmény a következő hétre nem vihető át. (3) Az otthoni munkavégzés kedvezménye a Versenytanács elnökének előterjesztése alapján bármikor visszavonható, ha az otthoni munkavégzés előzetes bejelentésére és az elérhetőség biztosítására vonatkozó szabályokat a Versenytanács tagja megszegi, illetve ha ügyeiben előzetesen ki nem mentett jelentős késedelembe esik. Igazgatási szünet 22. § A Hivatal a rendes szabadság kiadására évente két alkalommal igazgatási szünetet tart, amelynek időtartama a) nyáron az augusztus 20-át magában foglaló hetet közvetlenül megelőző két naptári hét és az azt követő napok augusztus 20-ával bezárólag, b) télen a január 1-jét magában foglaló hetet közvetlenül megelőző egy naptári hét és az azt követő napok január 1-jével bezárólag. Be- és kilépések dokumentálása, a munkaidő nyilvántartása 23. § (1) A Hivatalban vagy a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen munkában töltött idő nyilvántartására elektronikus beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer szolgál, amelyet – a 30 napot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon, kiküldetésen, kirendelésen, valamint a tartós külszolgálaton lévő munkatárs kivételével – minden munkatárs köteles használni. (2) A Hivatalba, illetve a Hivatalból történő valamennyi be- és kilépéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Hivatal épületének Alkotmány utcai bejáratát kell használni, és a belépőkártyát a recepción, illetve – ha a munkavégzés helye az Ügyfélszolgálati Iroda vagy a könyvtár – e munkaterület bejáratánál lévő beléptető terminálnál a kártyaleolvasóval leolvastatni. (3) A Hivatal Kálmán Imre utcai bejáratát a) az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és a gépkocsivezetők, valamint b) a munkatárs hétköznap 20.00 és 7.00 óra között, továbbá 11.30 és 13.00 között, valamint hétvégén használhatja a kártyaleolvasó igénybevétele mellett. (4) Kilépéskor a kártyaleolvasó mellett található külön konzol használatával meg kell adni a kilépés, illetve a távollét okát az alábbiak szerint: a) „meg./tárgy.”: a meghallgatókban, illetve a konferenciateremben történő munkavégzés vagy hivatali rendezvényen való részvétel, b) „külső munka”: a Hivatal épületén kívüli külső helyszínen történő munkavégzés, c) „kiküld./kirend.”: kiküldetés, kinevezéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatás, d) „távmunka”: az erre jogosult munkatárs távmunkavégzése, e) „csúsztatás”: munkaidő-kedvezmény vagy rendkívüli munkavégzés után járó szabadidő, f) „szabadság”: rendes vagy – harminc napot meg nem haladó – fizetés nélküli szabadság, g) „beteg/táppénz”: betegszabadság vagy táppénz. (5) Ha a kilépésre nem a (4) bekezdés szerinti okokból kerül sor, a konzolt nem kell használni. (6) A kilépést követő első belépés alkalmával a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer automatikusan rögzíti a megjelölt okból történő távollét végét azzal, hogy ha a (4) bekezdés szerinti távollétet követő első belépés a kilépést követő valamely napra esik, a távollét időtartamát a távollét idejére eső munkanapra irányadó általános munkarend – eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás – szerint a munkaidő kezdetére és végére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell kiszámítani. (7) Ha az adott napon a munkavégzés a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti távolléttel kezdődik, akkor a konzol megfelelő gombjának a Hivatalba történő belépéskor történő használatával a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer a belépés napjára irányadó általános munkarend – eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás – szerinti munkaidő kezdő időpontjától a belépés időpontjáig eltelt időt a megjelölt okból való eltávozásként kell figyelembe venni. 24. § (1) A Informatikai és Iratirányítási Iroda minden hét első munkanapján eljuttatja a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszerben az előző hétre vonatkozóan rögzített adatokat a) összesítve a Humánerőforrás Iroda, b) az adott szervezeti egységen dolgozó munkatársakra vonatkozóan a szervezeti egységek vezetői, és c) – rá vonatkozóan – a munkatárs részére. (2) Az adatokat a Humánerőforrás Iroda ellenőrzi, egyezteti, szükség esetén javítja, és a tárgyhót követő hónap 5. napjáig minden szervezeti egység részére megküldi az egyéni jelenléti íveket igazolásuk érdekében. (3) Az egyéni jelenléti ív tartalmazza a napi munkában töltött idő nyilvántartását és a havi munkaidő-kerettel kapcsolatos adatokat. Az egyéni jelenléti ív adatainak valódiságát a munkatárs és a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja. (4) Az aláírt jelenléti ívet a Humánerőforrás Irodára kell leadni, ahol havi bontásban tárolják azokat. (5) A beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer, illetve a (3) bekezdés szerinti jelenléti ívek felhasználásával Humánerőforrás Iroda ellátja a Kttv. 115. §-ában, illetve az Mt. 134. §-ában előírt nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő feladatokat. E körben – a jelenléti ívekben foglalt adatokon túl – nyilvántartja a) a munkatársat az adott évben megillető rendes és pótszabadságot, valamint a tárgyévben igénybe vett szabadságát, b) a munkatárs számára járó és az igénybevett munkaidő-kedvezményeket, c) a munkatárs számára elrendelt rendkívüli munkát és annak mértékét, és az az után igénybe vehető szabadidő mértékét, d) a munkatárs betegszabadságát, táppénzét, e) a munkatárs harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságát, kiküldetését, kirendelését, tartós külszolgálatát. (6) A Humánerőforrás Iroda a nyilvántartásból kérésére adatot szolgáltat a munkatárs tekintetében munkáltatói jogkört gyakorlónak, valamint – a rá vonatkozó adatokról – a munkatársnak. 25. § A Humánerőforrás Iroda folyamatosan nyomon követi a munkaidőkeret kitöltését és a munkaidő beosztását, és haladéktalanul jelzi a szervezeti egység vezetőjének és az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának, valamint az érintett munkatársnak, ha a 16. § (7) bekezdés szerinti beosztás nem felel meg a jogszabályban vagy ez ezen utasításban foglaltaknak. A rendes szabadság kiadása és nyilvántartása 26. § (1) A tárgyévre járó szabadságnapok számát a tárgyév január 31-éig, valamint új belépő esetén a munkába álláskor a Humánerőforrás Iroda állapítja meg és közli a munkatárssal, valamint a szervezeti egységek vezetőivel. (2) Az éves szabadságolási terv összeállítása érdekében a Humánerőforrás Iroda valamennyi szervezeti egység vezetője részére eljuttatja tárgyév január 31-éig a tárgyévben a munkanapokat érintő változásokat is tartalmazó egységes táblázatot. (3) A szervezeti egység vezetője saját szervezeti egysége vonatkozásában elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti az éves szabadságtervet, amelyet tárgyév február 10-éig felterjeszt jóváhagyásra az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának, aki azt – az irányítása alá tartozó területre vonatkozóan – február 28-áig hagyja jóvá. A szabadságolási terv alapján kiadható szabadságot az igazgatási szünet időszakára figyelemmel kell meghatározni. A jóváhagyott szabadságtervet a Humánerőforrás Iroda részére meg kell küldeni, amely annak alapján összeállítja a Hivatal egységes éves szabadságtervét. (4) Az igénybevett szabadságot a szervezeti egység titkársága tartja nyilván és a szabadság-nyilvántartó lapot a tárgyhót követő hónap 5-éig leadja a Humánerőforrás Irodára, amely összesíti a Hivatal munkatársainak szabadság-nyilvántartását. (5) A Humánerőforrás Iroda a szabadság-nyilvántartási feladatba az egyes szervezeti egységeket bevonja, azokkal egyeztet annak érdekében, hogy az egyéni szabadság-nyilvántartásban szereplő adatok hatályosak és a valóságnak megfelelőek legyenek. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 27. § (1) A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet írásban a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A jogszabály szerint alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igény kivételével a Humánerőforrás Iroda beszerzi a kérelemmel kapcsolatban a szervezeti egység vezetőjének véleményét. (2) A jogszabály szerint alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt, valamint a folyamatban lévő fizetés nélküli szabadság meghosszabbítására vonatkozó igényt a főtitkár hagyja jóvá, egyéb esetben a főtitkár javaslata alapján az elnök mérlegelési jogkörében dönt az igényről. (3) A döntésről a Humánerőforrás Iroda tájékoztatja az érintett munkatársat, a szervezeti egység vezetőjét és a Költségvetési Irodát. Teljesítményértékelés 28. § (1) A prémiumévek programban részt vevő munkatársak és a közszolgálati ügykezelők kivételével a munkatárs munkateljesítményét – előre meghatározott egyéni teljesítménykövetelmények figyelembevételével teljesítmény értékelés keretében évente értékelni, és minősíteni kell. (2) Az éves teljesítményértékelés célja, hogy a) segítse elő a hatékony és eredményes hivatali működés megvalósítását, a szervezeti célok elérését és ehhez igazodóan a munkatársak egyéni céljainak megvalósítását, b) biztosítsa a munkatársak munkaköri leírásainak és az egyéni céloknak a rendszeres áttekintését és felülvizsgálatát, a kiváló egyéni teljesítmény megerősítését, folyamatos visszajelzést az erősségekről és fejlesztendő kompetenciákról, területekről, c) szolgáltasson információt az éves képzési terv összeállításához, d) biztosítsa a szakmai teljesítményhez kapcsolódó jutalmazás, alapilletmény-eltérítés feltételeit, támogassa a motiváló légkör kialakítását, e) segítse elő a Hivatal vezetői és a munkatársak közötti nyílt és együttműködésen alapuló munkakapcsolat kialakítását és megerősítését. (3) Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásának és teljesítményértékelésének, illetve minősítésének a jogát a) az elnökhelyettes és a főtitkár vonatkozásában az elnök, b) a közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak és az irányításuk alá tartozó szervezeti egység vezetője vonatkozásában az elnök, az elnökhelyettes, illetve a főtitkár, c) egyéb esetben az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja. (4) A teljesítménykövetelmények meghatározását és a teljesítményértékelést, illetve minősítést az (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elnök, c) pontja szerinti esetben pedig a szervezeti egységet irányító vezető hagyja jóvá. A munkatársak képzése 29. § (1) A Humánerőforrás Iroda által a Költségvetési Iroda bevonásával előkészített tervezet alapján a főtitkár javaslatára az elnök minden év január 31-éig meghatározza a Hivatal éves képzési tervét. (2) Az éves képzési terv tartalmazza a) az előmenetelhez szükséges vagy jogszabályban vagy külön utasításban meghatározott kötelező képzést, továbbképzést, b) az előző évi teljesítményértékelések megállapításai alapján az adott munkakört betöltő munkatárs munkaköréhez szükséges egyéni ismeretek és kompetenciák fejlesztését célzó, valamint – ha előre tervezhető – a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szaktudás megőrzése, fejlesztése érdekében indokolt képzéseken történő részvételt, c) az egyes képzések várható költségét. (3) A munkatárs az éves képzési terv összeállítása, a költségvetésben a képzésre fordítható keretösszeg tervezése érdekében a szervezeti egység vezetője útján jelezheti a (2) bekezdés szerinti képzésen, továbbképzésen, illetve konferencián való részvételi szándékát a Humánerőforrás Iroda számára. (4) Ha egy képzési tárgykörben a részvételre kötelezettek vagy az igények száma alapján hatékonyabb a belső munkahelyi képzés szervezése, akkor a Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával javaslatot készít a témával érintett munkatársak részére belső képzés szervezésére. 30. § (1) A munkatárs a szervezeti egység vezetője útján legkésőbb a képzésre történő jelentkezést megelőző 15 nappal a Humánerőforrás Irodánál benyújtott kérelemben kérheti a munkaidőt érintő nem kötelező képzésben való részvétel engedélyezését, egyúttal – a 44. §-ban és a 45. §-ban foglaltak szerint – kérheti a munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítés biztosítását, illetve a képzési költségek megtérítését. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek engedélyezéséről a főtitkár javaslatára az elnök dönt az alábbi szempontok figyelembevételével: a) a Hivatal szakemberszükséglete, utánpótlási terve, b) a munkatárs meglévő képesítése, c) a munkatárs által megszerezni kívánt képesítés jellege, d) a munkavégzés minősége, a teljesítményértékelés, e) a Hivatalban, illetve az irodákon már tanulmányokat folytatók száma, és f) a költségvetési lehetőségek. IV. fejezet A közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén követendő eljárás A munkakör átadás-átvételének szabályai 31. § (1) A Versenytanács Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltéréssel a Hivatalnál foglalkoztatott munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén munkaköri feladatait, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat, ideértve az elektronikus adathordozón lévő adatokat, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a szervezeti egység vezetője által, vezető munkakörben foglalkoztatott munkatárs esetén az elnök által kijelölt átvevő részére. (2) A közszolgálati jogviszony megszűnése, a munkatárs belső áthelyezése vagy új munkakörbe helyezése esetén, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkatárs köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat soron kívül irattárazni, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadni. (3) A munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az átadó, az átvevő, valamint a szervezeti egység vezetője ír alá. (4) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből egy példány az átvevő, egy példány az átadó munkatársat, egy példány a Humánerőforrás Irodát illet. Elszámolás 32. § (1) A munkatárs a munkakör átadás-átvételi eljárást követően köteles a Humánerőforrás Iroda által a rendelkezésére bocsátott elszámoló lap szerinti szervezeti egységeknél elszámolni a Hivatal tulajdonát képező, személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, szakmai anyagokkal és – a 31. § szerinti iratokon kívüli – egyéb iratokkal, továbbá tárgyévi szabadságával, az igazolt és igazolatlan távolléttel, valamint a részére biztosított juttatásokkal. (2) Az elszámoló lap szerinti szervezeti egység munkatársa az elszámoló lap megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával igazolja az átvétel tényét, azt, hogy tartozás nem áll fenn, illetve rendezetlen tartozás esetén az elszámoló lapra rávezeti a tartozás összegét, jogcímét, valamint a tartozás rendezése iránt megtett intézkedését. (3) Az elszámolást úgy kell lefolytatni, hogy az elszámoló lap legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző 5. munkanapon lezárható legyen. (4) A kitöltött elszámoló lapot a Humánerőforrás Irodán le kell adni, amely az elszámolás rendezettsége esetén felterjeszti azt a főtitkár útján az elnöknek jóváhagyásra. A jóváhagyott elszámoló lap egy-egy másolati példányát a Humánerőforrás Iroda eljuttatja a munkatárs, a Magyar Államkincstár és a Költségvetési Iroda részére. Az eredeti elszámoló lapot a személyi anyagban kell elhelyezni. V. fejezet A munkatársak részére biztosítható juttatásokra és a helyettesítési díjra vonatkozó szabályok Közös szabályok 33. § (1) A Humánerőforrás Iroda figyelemmel kíséri a nyugállományú munkatárs szociális helyzetét, és ha valamely juttatás megállapítását látja indokoltnak, jelzi ezt a főtitkár számára. (2) Az egyes juttatásokat és a helyettesítési díjat terhelő közterhek bevallásáról és megfizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik. Lakásépítést, lakásvásárlást, lakáskorszerűsítést támogató kamatmentes munkáltatói kölcsön 34. § (1) A Hivatal a munkatársak lakásépítése, lakásvásárlása vagy lakáskorszerűsítése érdekében kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújt az erre a célra fenntartott lakásépítési alapszámláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. Ha az alapszámlán rendelkezésre álló keretösszeg év közben kimerül, további munkáltatói kölcsön adott évben nem nyújtható. (2) A munkáltatói kölcsön írásbeli kérelemre annak a munkatársnak nyújtható, aki a) a Hivatalnál több mint egy éve foglalkoztatott és határozatlan időre szól a kinevezése, b) nem áll fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt; ha a munkatárs ellen fegyelmi vagy etikai eljárás folyik, a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását a fegyelmi vagy etikai eljárás befejezéséig fel kell függeszteni, c) belföldön fekvő és részben vagy egészben a tulajdonát képező, illetve részben vagy egészben a tulajdonába kerülő, saját lakhatását szolgáló lakást kíván építeni, vásárolni, korszerűsíteni, d) vállalja, hogy viseli a munkáltatói kölcsön kezelésének költségeit, valamint az azzal kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, és e) hozzájárul ahhoz, hogy az építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásra a munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjog kerüljön bejegyzésre. (3) Munkáltatói kölcsönben részesülhet a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatárs is. (4) E rendelkezés alkalmazásában a) lakás építésének minősül a lakás bővítése is legalább egy önálló lakószoba erejéig, ideértve a tetőtér beépítését is; b) lakás vásárlásának minősül a lakás cseréje is; c) lakáskorszerűsítésnek minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott lakáskorszerűsítés. (5) Nem adható kölcsön a) garázs, nyaraló építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez, b) azon munkatárs részére, aki már rendelkezik munkáltatói kölcsönnel és azt teljes mértékben az igénylés leadásáig nem fizette vissza. (6) Az igényelhető munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb 1 000 000 Ft. (7) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének futamideje legfeljebb öt év. (8) A lakásépítési alapszámlát vezető pénzintézet tájékoztatása alapján a Humánerőforrás Iroda folyamatosan naprakészen közzéteszi a kezelési költség aktuális mértékét. 35. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: a) lakásépítés és lakáskorszerűsítés esetében három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolat, b) lakásépítés, engedélyköteles lakáskorszerűsítés esetén a jogerős építési engedély eredeti példánya, c) lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés vagy előszerződés eredeti vagy hitelesített másolati példánya, amely tartalmazza a munkáltatói kölcsön nyújtásának tényét is, d) lakásépítés, lakáskorszerűsítés esetén a műszaki dokumentáció és a költségvetés. (2) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani, amely annak teljesíthetőségét a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja, és véleményével felterjeszti azt a főtitkár részére. A főtitkár tesz javaslatot az elnök részére a munkáltatói kölcsön odaítélésére és annak mértékére, amelyről az elnök dönt. (3) A munkáltatói kölcsönről a munkatárs és a Hivatal képviseletében a főtitkár szerződést köt. A Hivatal lakásépítési alapszámlájáról a számlavezető pénzintézet folyósítja a szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott összeget. (4) A folyósított munkáltatói kölcsönökről a Humánerőforrás Iroda vezet nyilvántartást. 36. § (1) A munkáltatói kölcsönt havi egyenlő részletben, banki átutalással kell visszafizetni. (2) A munkáltatói kölcsön törlesztését a munkatárs írásbeli kérelmére az elnök mérlegelési jogkörében felfüggesztheti különös méltánylást érdemlő esetekben az alábbiak szerint: a) súlyos betegség idején a táppénzes állomány idejére és az azt követő egy hónapra, b) gyermek születése esetén a szülést követő egy évre, c) üzemi baleset esetén hatvan napot meghaladó táppénzes állomány idejére és az azt követő hatvan napra, d) egyéb előre nem látott, a munkatárs személyes körülményeiben bekövetkezett súlyos körülményekre figyelemmel, a körülmények által indokolt időtartamra, e) átszervezés miatti felmentés esetén a munkanélküli segély folyósítása megkezdésének hatvan napon belüli igazolása mellett. (3) A munkatárs a fennálló kölcsöntartozását a szerződésben vállalt teljesítési határidő előtt egy összegben megfizetheti a Hivatal részére. A munkatárs az előtörlesztést bejelenti a Humánerőforrás Irodának, amely tájékoztatja a Költségvetési Irodát. A Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet. 37. § (1) A Hivatal a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön megfizetését egy összegben követelheti, ha a munkatárs a szerződés alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette. (2) Ha a Hivatal a munkatárstól a munkáltatói kölcsönt visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdésében meghatározott mindenkori törvényes késedelmi kamat illeti meg a támogatás visszakövetelésére irányuló nyilatkozat kézhezvételének időpontjától kezdődően. (3) A kölcsön visszaköveteléséről a Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet. 38. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs határozott idejű áthelyezéséhez csak abban az esetben lehet hozzájárulni, ha az átvevő szervvel a még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre. Végleges áthelyezésnél a Hivatal a munkatárs tájékoztatása mellett az átvevő szervnél kezdeményezi a tárgybeli megállapodás megkötését. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kölcsön visszafizetése egy összegben a Gazdasági Versenyhivatalnál töltött utolsó napon válik esedékessé. (3) A Hivatal részéről történő felmentés vagy hivatalvesztés megállapítása esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben válik esedékessé, kivéve ha az új munkáltatóval a még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre. (4) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített részének visszafizetési módjáról is meg kell állapodni. (5) Ha a tartozás egy összegben válik esedékessé, a tartozásra a munkatárs részletfizetési kedvezményt kérhet, aminek havi összege nem lehet kevesebb az eredeti havi törlesztő részlet háromszorosánál. A részletfizetés engedélyezéséről a főtitkár javaslata alapján az elnök dönt. Gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás 39. § (1) A munkatársat gyermekének megszületésekor 50 000 Ft egyösszegű támogatás illeti meg, ha a próbaideje letelt. (2) A gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás iránti igényhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. (3) Az igényt a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A feltételek megléte esetén a Humánerőforrás Iroda ezt a tényt igazolja a Költségvetési Iroda részére, aki intézkedik a kifizetés érdekében. Rendkívüli szociális segély 40. § (1) Rendkívüli szociális segély adható kérelmére annak a nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak, aki a) legalább hat hónapja a Hivatal alkalmazásában áll, és b) családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök megállapíthat rendkívüli szociális segélyt a) akkor is, ha az egy főre eső nettó jövedelem az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, b) hosszan tartó, legalább két hónap, illetve gyermekét egyedül nevelő munkatárs esetében legalább egy hónap egybefüggő időtartamú betegállomány esetén, c) nagyobb kiadással járó rendkívüli, hátrányos következményekkel járó eseménynél a máshonnan meg nem térülő kiadásokra, d) megélhetést veszélyeztető nagyobb, a munkatárs nettó illetményének legalább egyharmadát elérő egyszeri kiadásoknál. (3) Rendkívüli szociális segély annak a Hivataltól nyugdíjba vonult, nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak is adható, aki családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. (4) A rendkívüli szociális segély összege legfeljebb az illetményalap háromszorosáig terjedhet. (5) Egy munkatárs évente legfeljebb két alkalommal kaphat rendkívüli szociális segélyt. 41. § (1) A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a háztartásban élő családtag jövedelemigazolását is. Ha a családtagnak nincs jövedelemigazolás kiállítására jogosult munkáltatója, a kérelmező nyilatkozik jövedelméről. (2) A Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja a rendkívüli szociális segély személyi, tárgyi feltételeit és javaslatot tesz a kérelem támogatására, valamint mértékére, illetve a kérelem elutasítására a főtitkár számára. (3) A Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár javaslatára a kérelem elbírálásáról az elnök dönt. (4) A támogatás kifizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik. A kifizetésről és támogatásról a Humánerőforrás Iroda nyilvántartást vezet. Illetményelőleg 42. § (1) A Hivatal illetményelőleget nyújthat annak a munkatársnak, aki a) határozatlan idejű kinevezéssel, vagy legalább hat hónapja határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, és kinevezése hat hónapnál hosszabb időtartamra szól, és b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az illetményelőleg összegét a Hivatal a központi illetményszámfejtés útján vonja le a munkatárs havi illetményéből. (2) Nem részesülhet illetményelőlegben a munkatárs próbaideje, felmentési, lemondási ideje, valamint közszolgálati jogviszonya felfüggesztésének ideje alatt, továbbá ha a Hivatallal szemben bármilyen jogcímen meg nem fizetett lejárt tartozása van. (3) A munkatárs részére egy naptári évben legfeljebb egyszer folyósítható illetményelőleg, melynek maximális összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse. (4) Illetményelőleg olyan mértékig adható, hogy a havi nettó illetményből levonásra kerülő összeg az egyéb levonásokkal együtt ne haladja meg az illetmény 33%-át. (5) Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama maximum hat hónap úgy, hogy az a következő évre nem vihető át. (6) A munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor, valamint harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezésekor, továbbá harminc napot meghaladó tartós keresőképtelensége esetén köteles a fennmaradó illetményelőleg-tartozását elszámolásakor vagy a harminc napot meghaladó tartós távollét esetén a távollét 45. napjáig egy összegben visszafizetni. 43. § (1) A kérelmet a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely a Költségvetési Iroda bevonásával véleményezi azt. (2) Az illetményelőleg kifizetését a Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár engedélyezi. (3) Az illetményelőleg visszafizetésének nyilvántartását a Költségvetési Iroda végzi. A munkatársak képzésének támogatása 44. § (1) A munkatárs a szervezeti egység vezetője támogatása esetén kérelmezheti, hogy a Hivatal részben vagy egészben térítse meg a munkakörének magasabb szintű ellátásához indokolt, nem kötelező képzésének költségét, illetve biztosítson részére a képzésben történő részvételhez fizetett munkaidő-kedvezményt. (2) A Hivatal az elszámolható költségek között a tandíj, vizsgadíj, szállás- és útiköltség megtérítését vállalhatja. (3) A kérelmet a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely a Költségvetési Iroda bevonásával véleményezi azt. A Humánerőforrás Iroda előterjesztése alapján a főtitkár javaslatára az elnök dönt a kérelemről a 30. § (2) bekezdésében foglalt szempontok, valamint a Hivatal rendelkezésére álló pénzügyi források figyelembevételével. A támogatásról és mértékéről, valamint a Kttv. 82. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségekről tanulmányi szerződést kell kötni. (4) A Humánerőforrás Iroda készíti elő a tanulmányi szerződéseket, szervezi és tartja nyilván a képzéseket, illetve a képzéssel kapcsolatos juttatásokat. 45. § (1) A belső nyelvtanfolyamon történő részvételt a Hivatal munkaidő-kedvezménnyel, az oktatáshoz szükséges helyiségek, eszközök biztosításával, valamint a képzési díj egészének vagy egy részének átvállalásával támogatja. (2) Ha a belső nyelvtanfolyam egy főre eső költsége a mindenkori minimálbér háromszorosát meghaladja vagy a nyelvtanfolyam 80%-ában munkaidőben valósul meg, a képzésben történő részvételre csak tanulmányi szerződés megkötése mellett van lehetőség. Kegyeleti juttatás 46. § (1) Az elnök a főtitkár javaslatára az elhunyt munkatársat, ideértve a Hivataltól nyugdíjba vonult munkatársat is elhalálozása esetén a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. (2) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül nem nyilvánítható a közszolgálat halottjává az a munkatárs, akinek közszolgálati jogviszonyát felmentéssel a Kttv. 63. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltak miatt szüntették meg. (3) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy teljes temetési költségét a Hivatal – utólag, a Hivatal nevére és címére szabályosan kiállított számla becsatolását követő 8 munkanapon belül – megtéríti. (4) A számlát a Humánerőforrás Irodához kell benyújtani, amely továbbítja azt a Költségvetési Irodára. (5) A közszolgálat halottjává nyilvánított munkatárs tiszteletére a Hivatal épületére ki kell tűzni a fekete zászlót. Temetési segély 47. § (1) Az elhunyt munkatárs hozzátartozóját – ha a munkatársat az elnök nem nyilvánította a közszolgálat halottjává –, valamint a munkatársat a hozzátartozójának halála esetén temetési segély illeti meg. (2) A Hivataltól nyugdíjba vonult munkatársat, és a nyugdíjba vonult munkatárs hozzátartozóját is megilleti a temetési segély. (3) A temetési segély vonatkozásában hozzátartozónak kell tekinteni a Kttv. 6. § 11. pontjában felsorolt személyeket. (4) A temetési segély összege a számlával igazolt költség, de legfeljebb 200 000 Ft. (5) A temetési segély iránti igényt a munkatárs nevére kiállított számlával és a halotti anyakönyvi kivonat másolatával a Humánerőforrás Irodára kell benyújtani. A feltételek megléte esetén ezt a Humánerőforrás Iroda ezt a tényt igazolja a Költségvetési Iroda részére, aki intézkedik a kifizetés érdekében Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 48. § (1) A főtitkár a munkatárs erre irányuló kérelme esetén dönthet úgy, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Utkr.) foglalt, bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás helyett a napi munkába járáshoz használt, üzletpolitikai kedvezményt tartalmazó és utazásra jogosító, legfeljebb egy évig érvényes kártya árát téríti meg a munkatárs részére az Utkr.-ben foglalt mértékben. (2) A (1) bekezdés szerinti kérelmet a Költségvetési Irodánál kell benyújtani. (3) Az elszámolás alapjául szolgáló menetjegyeket és bérleteket a tárgyhót követő hónap 5-éig a Költségvetési Irodára kell leadni. (4) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havonta egy alkalommal a munkatárs lakossági folyószámlájára banki átutalással fizeti ki a Hivatal. A napi munkába járáshoz használt, üzletpolitikai kedvezményt tartalmazó és utazásra jogosító kártya árát egy összegben téríti meg a Hivatal azzal, hogy ha a közszolgálati viszony év közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett költségtérítés értékét a munkatárs utolsó illetményéből kell levonni. 49. § (1) A főtitkár méltányosságból a munkatárs kérelmére akkor is dönthet úgy, hogy az Utkr. szerinti munkába járás költségtérítése címén a munkatárs a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő költségtérítés mértékéig saját gépjárművel történő munkába járásához költségtérítésben részesüljön, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne. E juttatás visszavonásig, de legfeljebb az adott naptári év végéig illeti meg a munkatársat. (2) A saját gépjárművel történő munkába járás iránti kérelmet a Humánerőforrás Irodánál kell benyújtani. A Humánerőforrás Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja a jogszabályban, illetve az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését és javaslatot tesz a döntésre. (3) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének elszámolását – a Humánerőforrás Iroda bevonásával – a Költségvetési Iroda végzi. Szolgáltatási alapú betegségbiztosítás nyújtása 50. § (1) A Hivatal valamennyi, próbaidő alatt nem álló, határozatlan időre vagy 6 hónapot meghaladó határozott időre kinevezett munkatársa számára szolgáltatási alapú, visszavásárlási értékkel nem rendelkező, jövedelmet nem pótló betegségbiztosítást nyújt. A betegségbiztosítás évente egy alkalommal igénybe vehető szűrővizsgálatokat tartalmaz, valamint a biztosítási esemény bekövetkezésekor várólista nélküli, magas színvonalú járóbeteg-ellátást nyújt a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál. (2) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálaton való részvétel idejére a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, amely időtartamra illetményére jogosult. Bankszámla-költségtérítés 51. § (1) A munkatársak a Kttv. 143. § (2) bekezdése alapján az illetmény bankszámlára történő átutalásával és egyszeri felvételével összefüggésben évente költségtérítésre jogosultak. (2) A költségtérítés mértékére a lakossági folyószámlákat terhelő költségek kalkulációját követően a Humánerőforrás Iroda tesz javaslatot, amely alapján a költségtérítés mértékéről és a kifizetésről a főtitkár javaslatára az elnök dönt. (3) A költségtérítést a tárgyév november 30-áig kell kifizetni a november 15-én állományban lévő munkatárs részére. Annak a munkatársnak, akinek jogviszonya év közben keletkezett, a költségtérítés időarányos része jár 100 forintra kerekített összegben. A cafetéria-juttatásra vonatkozó közös szabályok 52. § (1) A cafetéria-juttatást – a külön utasításban meghatározott részletszabályokra figyelemmel – az alábbiak szerint biztosítja a Hivatal. (2) A Humánerőforrás Iroda a cafetéria-juttatás iránti igénybejelentő formanyomtatványt, valamint az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatokat tartalmazó formanyomtatványt legkésőbb a tárgyév január 10. napjáig elektronikus formátumban eljuttatja a munkatársak részére, egyidejűleg tájékoztatást ad a juttatási elemek igénybevételeinek feltételeiről. (3) A (2) bekezdés szerint kitöltött formanyomtatványokat (a továbbiakban együtt: cafetéria-nyilatkozat) – a választott juttatási elemekhez tartozó előírt dokumentációval együtt – a tárgyév január 15. napjáig két példányban kinyomtatva és a munkatárs által aláírva a Humánerőforrás Iroda részére kell eljuttatni. A Humánerőforrás Iroda a teljes dokumentáció egy példányát tárgyév január 20. napjáig megküldi a Költségvetési Iroda részére. (4) Az éves cafetéria-nyilatkozat a tárgyév szeptember 30-áig a tárgyév hátralévő részére vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal módosítható azzal, hogy ha a módosítás a névre szóló utalványok visszaváltásával járna, az csak akkor lehetséges, ha azt a Hivatal még nem rendelte meg a munkatárs részére. (5) Ha a munkatárs által az éves cafetéria-nyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból változik, a munkatárs jogosult a különbözeti összegről a tárgyév november 30. napjáig ismételten nyilatkozni. A cafetéria-nyilatkozat módosítására kizárólag a változással érintett elem vonatkozásában van lehetőség. 53. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, a részére nyújtott cafetéria-juttatásokkal az utolsó munkában töltött nap előtt öt munkanappal köteles elszámolni a Költségvetési Irodával. (2) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett, visszafizetendő cafetéria-juttatás értékét a munkatárs utolsó illetményéből kell levonni. Ehhez való hozzájárulásáról a munkatárs az igénybejelentő formanyomtatvány kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik. (3) Ha a munkatárs az időarányos résznél kevesebb cafetéria-juttatást vett igénybe, részére a különbözet – a munkatárs kérése szerinti juttatási elem formájában – kiadásra kerül. Helyettesítési díj 54. § Ha az elnökhelyettesek vagy a főtitkár – az irányítása alá tartozó munkatársak vonatkozásában – írásban helyettesítést rendelnek el, egyúttal javaslatot tesznek a helyettesítési díj mértékére az elnök részére. A javaslatról a főtitkár véleményének figyelembe vételével az elnök dönt. A munkatársak szakmai elismerése 55. § (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó munkatárs, aki a Hivatal többi munkatársai elé – a Hivatal érdekeit szem előtt tartó hozzáállásával, etikai alapelveknek megfelelő viselkedésével – példaként állítható, munkájának elismeréseként díjban részesülhet. (2) A díjat évente egyszer, július hónapban a Köztisztviselők Napja alkalmából adományozza az elnökhelyettes és a főtitkár javaslatai alapján az elnök. A javaslatokat írásban, indokolással a tárgyév június 10-éig kell megtenni az elnök részére. (3) A díjhoz pénzjutalom jár, amely a munkatárs egy havi illetményével megegyező összeg. (4) Egy évben összesen két fő részesülhet a díjban. VI. fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 56. § (1) Ez az utasítás 2012. december 1-jén lép hatályba. (2) A 50. § akkor lép hatályba, amikor a betegbiztosításra vonatkozó szerződés alapján a szolgáltatás igénybe vehető. A 50. § hatálybalépésének naptári napját a főtitkár annak ismertté válását követően a Hivatal munkatársai számára közzéteszi. Átmeneti rendelkezések 57. § (1) A 2012. év december hónapjára eső havi munkaidőkeret első napja december 1-je, utolsó napja december 31-e, a munkaidő-keretre eső ledolgozandó munkaidő összesen 152 óra. (2) A 24. § (1) bekezdése szerinti adatokat első alkalommal 2012. december 10-én kell megküldeni azzal, hogy abban valamennyi az ezen utasítás hatálybalépését követő korábbi munkanapra vonatkozó adatot szerepeltetni kell, a 24. § (2)–(4) bekezdését pedig első alkalommal a 2012. decemberi munkaidőkeret vonatkozásában kell alkalmazni. A Gazdasági Versenyhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/Eln./2010. évi belső utasítás módosítása 58. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/Eln./2010. évi belső utasítás 1. melléklete (a továbbiakban: SzMSz.) a) 14.4. pontjának nyitó mondatában és 5. franciabekezdésében a „toborzással-kiválasztással” szövegrész helyébe a „kiválasztással” szöveg, b) 19. pontjának nyitó mondatában az „irodavezető-hel …