8/2016. (III. 25.) MvM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

8/2016. (III. 25.) MvM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 10.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) a  központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra, és központi kezelésű előirányzatokra, amelyek vonatkozásában a  fejezetet irányító szerv és annak vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) 1.  melléklete szerint a  Kormánynak a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter), b) a  költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, és c) az Ávr. alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. II. FEJEZET FELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2. Közös szabályok 2. § Az  egyes előirányzatok különös felhasználási szabályait az  1.  melléklet tartalmazza. Az  1.  mellékletben meghatározott különös felhasználási szabályokat az  egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal (a  továbbiakban: ÁHT azonosító) azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától vagy címrendi módosításától függetlenül. 3. § Az előirányzatok felhasználása során felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj, a  pénzügyi tranzakciós illeték, a  postaköltség, a  fordítási, tolmácsolási, szakértői költség fedezetét vagy az előirányzat terhére vagy a Fejezeti általános tartalék terhére kell biztosítani. III. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS 3. Közös szabályok 4. § E fejezet alkalmazásában 1. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka, 2. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás, 3. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, 4. belső energiapiaci szabályozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131. pontja szerinti szabályok, 5. dedikált infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely ex-ante módon meghatározhatóan az érintett vállalkozás igényeihez igazítottan jön létre, 6. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás, 7. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti fejlesztés, 8. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség, 9. energetikai infrastruktúra: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 130.  pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény, 10. energiahatékonyság: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 103.  pontja szerinti megtakarított energiamennyiség, 11. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti beruházási eszköz, 12. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy, 13. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség, 14. független magánbefektető: olyan magánbefektető, amely a  befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem tulajdonosa, például a  tulajdonosi szerkezettől függetlenül az  üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát, 15. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló, 16. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az  üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez, 17. hitel: olyan megállapodás, amelyben a  hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a  hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a  hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, például kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a  lízinget is, amely a  hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható, 18. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak, 19. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti csoport, 20. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás, 21. innovációs tanácsadás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 94.  pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés, 22. ipari kutatás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 85.  pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, 23. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás, 24. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, például kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés, 25. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti tevékenység, 26. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás, 27. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység, 28. közszolgáltatás: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a  továbbiakban: EUMSz) 106.  cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás, 29. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás, 30. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti létesítmények, erőforrások és szolgáltatások, 31. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység, 32. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél, 33. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő, 34. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti elemzés, 35. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 3.  pontja szerinti munkavállaló, 36. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk (3)  bekezdése szerinti létesítmény, 37. működési eredmény: a  beruházás a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Sztv.) 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevétele és diszkontált működési költsége – például személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a  távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek – közötti pozitív előjelű különbség, 38. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás, 39. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás, 40. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény, 41. saját forrás: a  kedvezményezett által a  projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az  Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a  tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás, 42. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás, 43. szennyezett terület: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121. pontja szerinti terület, 44. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy, 45. szennyező fizet elv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti szabály, 46. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti fejlesztés, 47. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti elv, 48. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerint meghatározott fogalom, 49. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerint meghatározott fogalom, 50. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz, 51. újrafeldolgozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128. pontja szerinti tevékenység, 52. újrahasználat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 126. pontja szerinti művelet, 53. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány. 5. § (1) A  támogató az  állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a  kedvezményezettet a  nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó 8–39. § szerinti támogatási jogcímről és annak szabályairól. (2) A  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  1407/2013/EU bizottsági rendelet és a  2012/21/EU bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (3) Nem ítélhető meg támogatás a) azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve a 8. § (4) bekezdésében foglalt feltételek betartása mellett nyújtott csekély összegű támogatásokat. (4) Nem ítélhető meg a) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúratermékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 4–5., valamint a 8–23. alcím szerinti támogatás, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 4–5., valamint 8–23. alcím szerinti támogatás, c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére a 4. alcím szerinti támogatás, illetve az 5. alcím szerinti támogatás, ha ca) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás, ha az  az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, e) import áru helyett hazai áru használatától függővé tett támogatás, és f ) olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi. (5) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet értelmében vett kulturális célú támogatás kivételével csak akkor ítélhető meg, ha a  kedvezményezett a  651/2014/EU bizottsági rendelet 6.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (6) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az  e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (7) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (8) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (9) A  651/2014/EU bizottsági rendelet 22.  cikke szerinti azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az  azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a  csoportmentességi rendeletekben és az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (10) A  támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az  adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a  támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a  támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (11) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (12) Az általános forgalmi adó nem támogatható, kivéve, ha az általános forgalmi adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében az nem igényelhető vissza. 6. § Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi támogatást, ha a támogatás összege a) eljárási és szervezési innováció támogatása esetében meghaladja a  vállalkozásonként és projektenként 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; b) energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás esetében meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint; c) energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget; d) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a  10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget; e) innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetében meghaladja klaszterenként a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; f ) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén fa) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több, mint fele az  alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, fb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több, mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, fc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több, mint fele a  kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, fd) meghaladja az  fa)–fc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén, fe) meghaladja az  fa)–fd)  alpont szerinti összeg 150%-át, ha a  kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az  elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az  intézkedés biztosítja, hogy a  projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az  előleg legalább a  támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, ff) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; g) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget; h) képzési támogatás esetében meghaladja képzési projektenként a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, i) környezetvédelmi beruházási támogatás esetében – amennyiben ezen szakasz eltérően nem rendelkezik – meghaladja vállalkozásonként és beruházási projektenként a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget; j) sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként 15 millió eurónak vagy 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget vagy sportlétesítményekhez nyújtott működési támogatás esetében meghaladja a létesítményenként évente 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; k) szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében a  támogatás meghaladja vállalkozásonként és beruházási projektenként a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget; l) kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében meghaladja vállalkozásonként és projektenként a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; m) kkv-knak nyújtott innovációs támogatás esetében meghaladja vállalkozásonként és projektenként az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; n) az  uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a  környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 7. § E fejezet alapján a) az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig, b) csekély összegű támogatások esetén 2021. június 30-ig, c) csekély összegű közszolgáltatási támogatások esetén 2018. december 31-ig, d) az SA.34770 (2012/N-2) bizottsági határozat szerinti kulturális célú támogatás esetén 2018. szeptember 1-jéig lehet támogatási döntést hozni. 4. A csekély összegű (de minimis) támogatás 8. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt, csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével –  az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 5. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás 9. § (1) Egy vállalkozás részére odaítélt, a  360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (2) Nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely a  támogatást a  360/2012/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (3) A  támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (4) A  támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e. (5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (6) A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a  részére a  támogatás odaítélésének évében és az  azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 6. A közszolgáltatásért járó ellentételezés 10. § (1) A  közszolgáltatásért járó ellentételezést (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható. (2) A támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (3) A  támogatás mértéke nem haladhatja meg a  közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani. (4) Ha a  kedvezményezett a  2012/21/EU bizottsági határozat 5.  cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a  túlkompenzációt visszafizetni. Ha a  túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből. (5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek. 7. Kulturális célú támogatás 11. § (1) Az  előirányzatok terhére az  alkotóművészeti, az  előadóművészeti, a  múzeumi, a  könyvtári, a  levéltári, a  közművelődési és az  örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek tekintetében az  Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2). számú határozata szerinti kulturális célú támogatás nyújtható a következő célokra: a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, digitalizálására, valamint hazai és határon túli terjesztésére, hozzáférhetővé tételére; b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre; d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre; e) a  kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a  kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a  szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra; f ) kulturális vidékfejlesztésre; g) kulturális jellegű civil és nonprofit szervezetek támogatására; h) határon túli magyar kultúra támogatására; i) a nemzetiségek kultúrájának támogatására. (2) A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) Pályázaton kívüli visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő kulturális célú támogatás csak akkor nyújtható, ha a) a támogatandó cél a kultúra fejlesztésében stratégiai jelentőségű, b) kulturális hatása országos, illetve nemzetközi, c) a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, illetve jelentős hátrány hárítható el, vagy d) a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. (4) A pályázaton kívüli támogatás iránti kérelmet megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztani és meg kell jelölni a támogatási igény nagyságát. 8. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 12. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az  érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a  vállalkozás szokásos működési költségeihez (például folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez). 9. Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás 13. § (1) A  kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható. (2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés, d) megvalósíthatósági tanulmány. (3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé. 14. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni. (2) A 13. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható a) a  kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a  projektben való foglalkoztatásuk mértékéig, b) az  eszközök, berendezések költsége a  projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az  eszközöket és felszereléseket nem a  teljes élettartamuk alatt használják a  projekthez, csak az  általános számviteli elvek alapján elfogadott, a  projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el, c) az  épületek és a  földterület költsége a  projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az  épületek esetén csak az  általános számviteli elvek alapján elfogadott, a  projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a  kereskedelmi, illetve a  ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el, d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a  tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel. (3) A 13. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el. 15. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át. (2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén, b) 15 százalékponttal növelhető, ha ba) a  projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az  EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az  elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a  projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az  elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy bb) ha a  projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján. (3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az  (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető. (4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az  (1)  bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. (5) A  támogatási intenzitást külön kell megállapítani az  egyes kedvezményezettekre, ideértve a  (2)  bekezdés b)  pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is. 10. Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás 16. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni. (4) A  kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a  hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A  kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A  túlkompenzáció elkerülése érdekében a  hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a  beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni. (5) Az  (1)–(4)  bekezdés rendelkezéseit csak a  gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a  kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az  egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. (6) A  támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni. 11. Innovációs klaszterre nyújtott támogatás 17. § (1) Az  innovációs klaszterre nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) kizárólag a klasztert működtető klaszterszervezet részére nyújtható. (2) Az  innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható, melynek keretében az immateriális javakra és a tárgyi eszközre irányuló beruházási költség számolható el. (3) Az  innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható, melynek időtartama nem haladhatja meg a 10 évet. (4) A (3) bekezdés szerinti támogatás esetén a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el: a) az  együttműködés és információ-megosztás elősegítésére, illetve a  specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés, b) az  újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a  klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység, c) a  klaszter létesítményeinek kezelése, az  ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése. 18. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) Beruházási támogatás esetén a  támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban található innovációs klaszter és 5 százalékponttal az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen található innovációs klaszter esetén. 19. § (1) A  klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. Az  innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A  túlkompenzáció elkerülése érdekében a  hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a  beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni. (2) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik. 12. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás 20. § (1) A  kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége, b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a  kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót. 13. Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása 21. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható a) a személyi jellegű ráfordítás, b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére, c) a  szerződéses kutatás, a  külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége, d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel. (2) A  támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az  elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át. (3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kis- és középvállalkozással és, ha az  együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az  összes elszámolható költség legalább 30%-át. 14. A képzési támogatás 22. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatási intenzitás a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal, b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető. (3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető. (4) A támogatás keretében elszámolható a) az  oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az  órákra vonatkozóan, amikor az  oktatók részt vesznek a képzésen, b) az  oktatók és a  képzésben résztvevők közvetlenül a  képzési projekthez kapcsolódó működési költsége (például útiköltség, közvetlenül a  projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az  eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a  képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig), c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége, d) a  képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az  általános közvetett költségek (például adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek) azokra az  órákra vonatkozóan, amikor a  képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen, e) a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége. (5) Nem nyújtható támogatás a  kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez. 15. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás 23. § (1) Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a beruházás a) az  uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a  kedvezményezett számára a  tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az  alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a  kedvezményezett számára a  tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, c) az  elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a  beszerzés a  vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a  hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz. 24. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át. (2) A  támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. (3) A támogatási intenzitás – a  (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető. 25. § (1) A támogatás keretében a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség, b) uniós szabvány hiányában a  környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el. (2) Ha a  környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a  beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el. (3) Ha az  elszámolható költség a  (2)  bekezdés alapján nem határozható meg, a  támogatott beruházás költségének és egy, a  támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el. 16. Jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás 26. § (1) A  jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni. (3) Ha a  beruházás befejezése több mint három évvel az  uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az  elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át. (4) Ha a  beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az  uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az  elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 5%-át. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 24. § (3) bekezdése szerint növelhető. (6) A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el. 17. Energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás 27. § (1) A  vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át. (2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 24. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető. (4) A  támogatás keretében a  magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a  25.  § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el. 18. Szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás 28. § (1) A  szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) a  környezeti károk (például a  talaj, a  felszíni vagy felszín alatti vizek károsodása) helyreállításához nyújtható. (2) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható. (3) A  szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha – az  uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül – a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény 101.  §-a alapján nem állapítható meg a szennyezésért felelős személy kiléte vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. A támogatás a helyreállítási vagy szennyezés-mentesítési munkák elvégzéséért felelős személy részére nyújtható. (4) A támogatás keretében a terület szennyeződésmentesítéséhez kapcsolódó, a szennyeződésmentesített földterület független szakértő által meghatározott értéknövekedésével csökkentett költsége számolható el, függetlenül attól, hogy az adott költség tárgyi eszközként feltüntethető-e a kedvezményezett mérlegében. 19. Energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás 29. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) az  Atr. 25.  § (1)  bekezdése szerinti támogatott területeken energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható. (2) A  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költségek és a  támogatott infrastruktúra működési eredménye közötti különbséget. (3) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (4) A támogatás keretében a beruházás költsége számolható el. (5) Az  energetikai célú infrastruktúrának a  belső energiapiaci szabályozással összhangban lévő teljes körű tarifa- és hozzáférési szabályozás hatálya alá kell tartoznia. (6) Nem nyújtható támogatás villamosenergia- és gáztározó projektekhez, valamint kőolaj-infrastruktúrához kapcsolódó beruházáshoz. 20. Környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás 30. § (1) A  17. alcím szerinti beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) esetén a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatási intenzitás a 24. § (2) bekezdése szerint növelhető. (3) A támogatás keretében környezetvédelmi tanulmány (például energiaaudit) költsége számolható el. (4) Az  energiahatékonyságról, a  2009/125/EK és a  2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a  2004/8/EK és a  2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a  továbbiakban: 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) által kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaaudit kivételével nem nyújtható támogatás nagyvállalkozás részére a  2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (4) bekezdése szerinti energiaaudithoz. 21. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás 31. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható. (2) A  támogatás – a  nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható: a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény – ideértve a  közösségi teret –, koncertterem, b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség, c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (beleértve népi hagyományok, kézművesség), d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység, e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a  kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, f ) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása. 32. § (1) Beruházási támogatás esetén a  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költség és a  beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget, azzal, hogy az  infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult ésszerű nyereséget szerezni. (2) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei: a) az  infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az  infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják, b) a  kulturális örökség megszerzésének költsége (például a  lízingdíj, a  kapcsolódó illetékek vagy a  kulturális örökség áthelyezésének költsége), c) a  tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (például a  megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a  speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a  dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség), d) a  közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége (például a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a  prezentációk, programok és látogatók tekintetében a  kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség), e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége (például a  kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing és a  projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség). 33. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget. (2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az ésszerű nyereségre is. (3) A működésből származó veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni. (4) Az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározottak teljesítése – a  (3)  bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (5) A működési támogatás elszámolható költségei: a) a  kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (például kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség, b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (például az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költsége), c) a  közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (például a  digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a  speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség), d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége, db) a  kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség, dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége, dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége, de) az  eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e  költséget nem fedezte beruházási támogatás, df ) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség, dg) a marketing költsége, dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség, e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása, f ) a  külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség. 34. § Az  egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a  támogatás összege a  32.  § (1) és (2)  bekezdésében, valamint a  33.  § (1)–(4)  bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át. 35. § (1) A 31. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás esetén a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy b) a  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költségek és a  projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a  bevételeket az  elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni. (2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében a) a szerző díjazása (például szerzői joggal kapcsolatos költség), b) a fordító díjazása, c) a szerkesztő díjazása, d) az egyéb szerkesztési költség (például korrektúrázás, javítás, lektorálás), e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége, és f ) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége számolható el. 22. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás 36. § (1) A  sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható. (2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni. (3) A  támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a  felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A  beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a  támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e  feltételeket nyilvánossá teszik. (4) A  támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. (5) Ha a  támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a  hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni. 37. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. (2) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget. (4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározottak teljesítése – a  (4)  bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (6) Az  1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a  támogatás összege az  (1)–(5)  bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át. 38. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszköz és az immateriális javak beruházási költsége számolható el. (2) A  működési támogatás keretében a  sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (például az  igénybevett szolgáltatások és a  karbantartás költsége, a  bérleti díj, a  személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el. (3) Működési támogatás esetén az  értékcsökkenés és a  finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az  értékcsökkenés, finanszírozás vagy az  értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült. 23. A helyi infrastruktúrára irányuló támogatás 39. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: támogatás) a helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az  üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez. (2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a  651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez. (3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie. (4) Az  infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. 40. § (1) A  támogatás keretében a  beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el. (2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. (3) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDEL …