17/2012. (HK 11.) HM KÁT s z a k utasítása az elhelyezési szakanyag-gazdálkodási tevékenységek szabályozásáról.

17/2012. (HK 11.) HM KÁT s z a k utasítása az elhelyezési szakanyag-gazdálkodási tevékenységek szabályozásáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 52. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII. 4.) HM utasítás 58. § (4) bekezdés c) pontjára – az elhelyezési szakanyag-gazdálkodási tevékenységek szabályozásáról a következő szakutasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. A szakutasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a parlamenti államtitkár által felügyelt szervezet, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteinek (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) elhelyezési feladatait ellátó állományra terjed ki. 2. A szakutasítás alkalmazásában: a) Központi ellátás: a honvédelmi szervezetek szükség leteinek jellemzően természetben – központi költségvetési keretek terhére történt beszerzésekből az ellátó központ készletéből történő kiutalással – történő biztosítása; b) Központi költségvetés: a honvédelmi szervezetek kiemelt feladataihoz, központi ellátásba vont készletek, anyagok és eszközök beszerzéséhez és szolgáltatások vásárlásához kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzatok; c) Elhelyezési gazdálkodás: a honvédelmi szervezet elhelyezési feladatainak végrehajtásához szükséges anyagok és szolgáltatások tervezése, beszerzése, eszközök, anyagok és készletek tervezése, beszerzése, rendszeresítése, üzemben tartása, nyilvántartása, készletezése, tárolása, kezelése és felhasználása, ezek rendszerből történő kivonása, selejtezése, hasznosítása, megsemmisítése, a veszélyes anyag kezelése, az ellenőrzés, valamint a felhasználásról történő elszámolás. Magában foglalja továbbá az elhelyezési gazdasági műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, valamint a gazdasági események összességének elszámolását, beszámolást; d) Utaltsági rend: a honvédelmi szervezetek feladatainak végrehajtásához szükséges infrastruktúra, eszközök, anyagok, készletek, pénzügyi és pénzügyi-számviteli, valamint egyéb szolgáltatások biztosítása érdekében az ellátást végző, ellátó és az ellátott, utalt honvédelmi szervezetek között gazdaságossági, célszerűségi szempontok alapján kialakított kapcsolatrendszer; e) Szakmai irányító: Meghatározza az elhelyezési szakanyag-szükségletek tervezésére, beszerzésére, nyilvántartására, tárolására, biztosítására, az anyagok átadás-átvételére, használatára, felhasználására, javítására, selejtezésére, felszámolására és elszámolására vonatkozó szakterületet érintő, speciális szabályokat; f) Középirányító szerv: országos illetékességi körű, irányítja, szervezi az irányítása alá tartozó katonai szervezeteket, és meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a szak- mai feladatellátás, valamint a költségvetési gazdálkodás tekintetében 144-28/2011. nyt. számú a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) Alapító Okirata 7.) pontja alapján az MH ÖHP az MH katonai szervezeteinek középszintű vezető szerve; g) Laktanya elhelyezési szolgálat (a továbbiakban: LESZ): A bázisüzemeltetésért felelős szolgálat a csapattagozat végrehajtó szerve, amely a laktanya (helyőrség) gazdálkodást irányító parancsnok közvetlen alárendeltségében és az elöljáró elhelyezési szolgálat (MH ÖHP, HM Fegyverzetei és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság (a továbbiakban: HM FHH II) szakmai irányításával, a HVK Logisztikai Csoportfőnökség felügyelete mellett végzi feladatát. Hatáskörébe tartozik a meglévő és utalt ingatlanok fenntartásának, üzemeltetésének és az elhelyezési szakanyag ellátásának biztosítása; h) Központi ellátó szerv: MH Logisztikai Ellátó Központ (a továbbiakban: MH LEK), amely végzi, koordinálja a központi ellátásba bevont honvédelmi szervezetek és szakanyagok központi beszerzési, nyilvántartási, tárolási, állagmegóvási, javítási, beüzemelési, ellenőrzési és egyéb, részére meghatározott tevékenységét; i) HM vagyonkezelő képviselő: ingó vagyontárgyak és társasági részesedések vonatkozásában a visszavonásig érvényes megbízólevelek alapján, a HM Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az ingó vagyon felügyeletét ellátó HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: HM HVF) főosztályvezetője. 2. Az elhelyezési szakanyag-gazdálkodás célja, általános rendje 3. Az elhelyezési szakanyag-gazdálkodás célja, hogy a honvédelmi szervezetek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, így különösen épületek, építmények, helyiségek használhatóságát, berendezettségét, a szükséges elhelyezési szakanyagokat és szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa. 4. Az elhelyezési szakanyag-gazdálkodás magába foglalja az elhelyezési anyag-szükségletek tervezését, rendszeresítését, beszerzését, tárolását, ellátását, készletgazdálkodást, használatát, felhasználását, javítását, selejtezését, a felesleges készletek rendszerből történő kivonását, a feleslegessé vált készletek felszámolását, az anyagok nyilvántartását és elszámolását. 5. Az elhelyezési szakanyag-gazdálkodás szakmai irányítása, anyagnem felelősi hatásköréből adódóan, a HM FHH II feladata. A HM FHH II meghatározza az elhelyezési szakanyag-szükségletek tervezésére, beszerzésére, nyilvántartására, tárolására, biztosítására, az anyagok átadás-átvételére, használatára, felhasználására, javítására, selejtezésére, felszámolására és elszámolására vonatkozó szakterületet érintő, speciális szabályokat. A központi elhelyezési előirányzatok feletti rendelkezési jogot a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gaz dálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII. 4.) HM utasítás 33. § alapján az MH ÖHP parancsnoka, és a HM FHH főigazgatója gyakorolja. 6. A honvédelmi szervezetek elhelyezési szakanyag gazdálkodásának közvetlen irányítása az MH ÖHP feladata, ennek keretében: a) Felügyeli és koordinálja katonai szervezetek ellátási és gazdálkodási tevékenységét. b) Meghatározza a hatáskörébe tartozó gazdasági folyamatok és jelentések rendjét. c) Elbírálja a honvédelmi szervezetektől beérkezett igényeket, intézkedik azok biztosítására, a honvédelmi szervezetek készleteinek központi készletbe vonására. 7. A honvédelmi szervezetek elhelyezési anyaggal történő természetbeni ellátása a MH LEK feladata. 8. A MH LEK hatáskörébe tartozik a központi elhelyezési költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 89/2011. (VIII. 4.) HM utasítás 33. §-ban meghatározott rendelkezési jogok figyelembevételével. Feladata az elhelyezési szakanyagok központi beszerzésének végrehajtása, a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzési eljárások kezdeményezése, valamint a katonai szervezetek ezen anyagokkal történő természetbeni ellátása, központi raktárak üzemeltetése, az üzemeltetéshez kapcsolódó szakfeladatok végzése. 9. A honvédelmi szervezet elhelyezési gazdálkodási tevékenységének szervezéséért, irányításáért és végrehajtásáért közvetlenül a LESZ felelős. 10. A LESZ költségvetési előirányzat- és elhelyezési szakanyag-gazdálkodással kapcsolatos alapvető feladatait a katonai szervezet működési feltételeinek biztosítása érdekében hatályos rendelkezések előírásai, a katonai szervezet parancsnokának intézkedési alapján: a) tervezi a saját és utalt ingatlanok, így különösen épületek, építmények, helyiségek fenntartásához, üzemeltetéséhez, berendezéséhez szükséges szakanyag szükségletet; b) gondoskodik a saját és az utalt katonai szervezet alegységei elhelyezési anyagokkal történő ellátásáról; c) ellenőrzi az elhelyezési anyagok rendeltetésszerű használatát; d) vezeti a részére meghatározott nyilvántartásokat; 3. Az elhelyezési anyagok csoportosítása 11. Az elhelyezési anyagok a) a szakanyag-gazdálkodás rendje szerint aa) központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó, ab) csapatbeszerzés körébe tartozó elhelyezési anya gokra; b) a HM Számlarendjében meghatározottak szerint tár gyi eszközökre és készletekre csoportosíthatók. 12. A központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartoznak a honvédelmi szervezetek alaprendeltetés szerinti feladatainak végrehajtásához szükséges így különösen a helyiségek egységes belrendjét biztosító nagy mennyiségben beszerzendő elhelyezési anyagok: a) a bútorok; b) az épület-felszerelések közül a hűtő-, fűtő-, főző-, sütő- és melegvíztermelő berendezések; c) az épületgépészeti berendezések. 13. Csapatbeszerzés körébe tartoznak az ingatlanok így különösen épületek, építmények fenntartásához, üzemeltetéséhez, a helyiségek és berendezéseinek folyamatos karbantartásához, javításához szükséges elhelyezési anyagok, úgymint a) a fogyóanyagok: aa) a karbantartó- és javítóanyagok, alkatrészek; ab) a tisztogató-anyagok és -eszközök; ac) a világító és szükségvilágító anyagok és eszközök, alkatrészek; ad) a fásítási és parkosítási anyagok és ae) a tüzelőanyagok és segédanyagok; b) a fogyóeszközök: ba) a berendezést kiegészítő anyagok; bb) a kéziszerszámok és mérőeszközök; bc) a takarító kisgépek; bd) a göngyölegek; be) egyes, speciálisan elhelyezési szakanyagokhoz szükséges kenő-, karbantartó anyagok 14. A tárgyi eszközök és készletek fogalom-meghatáro zását a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (a továbbiakban: HM KPH) által kiadott HM Számlarend 1. és 2. számlaosztály fogalom-meghatározásai tartalmazza. A HM Számlarend a központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó elhelyezési anyagok tárgyi eszközként, vagy készletként történő besorolásának jogát az HM illetékes anyagnemfelelős szerv, szakmai irányító hatáskörébe utalja. 15. A központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó elhelyezési anyagok tárgyi eszközként, vagy készletként történő besorolását és termékazonosítását a központi beszerzés körébe tartozó elhelyezési tárgyi eszközök és készletekről szóló 8/1056 MH ECSF számon kiadott „Szakanyag-jegyzék” tartalmazza. 16. A csapatbeszerzés körébe tartozó elhelyezési fogyóanyagokat és fogyóeszközöket készletként kell kezelni, termékazonosításukra vonatkozó előírásukat „Módszertani segédlet a Honvédségi Egységes Termékkód (a továbbiakban: HETK) MH szintű összehangolt biztosításához és karbantartásához” című MH ATIK 11/431. nyilvántartási számú kiadvány 5. számú melléklete tartalmazza. 4. Tervezés 17. Az elhelyezési anyagszükségletek tervezésének célja, hogy a honvédelmi szervek részére a rendeltetésszerű feladataik ellátásához szükséges anyagok megfelelő időben, a szükséges mennyiségben és jó minőségben biztosítottak legyenek. 18. Az anyagszükségleti tervek a tárgyévet követő év célkitűzéseit és konkrét anyagszükségleteit tartalmazzák. 19. Az anyagszükségleti tervek alapját: a) a norma szerinti szükségletek felszámítási alapadatai a 383-12/1977. MN BFF szám alatt kiadott „Berendezési anyagtervezési norma” tervezet és az infrastrukturális fejlesztések és az elhelyezési ellátás során alkalmazandó egyes normák közzétételéről és alkalmazásáról szóló 45/2003. (HK. 12) HM utasítás (a továbbiakban: norma), b) az állománytáblában meghatározott szervezetszerű állományi létszám, a tényleges létszám, c) az ingatlan és berendezési állapotára jellemző adatok; d) a használatban lévő elhelyezési anyagok mennyisé gére és használhatóságára vonatkozó adatok képezik. 20. Minden LESZ anyagszükségleti tervet készít: a) a központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó utánpótlásra, kiegészítésre szükséges bútorokról, berendezést kiegészítő anyagokról, b) a központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó utánpótlásra, kiegészítésre szükséges épület-felszerelésekről és épületgépészeti berendezésekről. 21. Az anyagszükségleti tervek elkészítésének formátumát jóváhagyásra történő felterjesztését MH ÖHP parancsnok határozza meg. 22. Az MH LEK elkészíti az „MH összesített központi beszerzés és természetbeni ellátás körébe tartozó elhelyezési anyagszükségleti terv”-ét, melyet jóváhagyás után egy példányban írásban a 20. pontban foglaltak szerint elkészített tervek egy-egy példányának csatolásával és mágneses adathordozón elkészítve, a tárgyévet megelőző év szeptember hó 30-ig megküldi a MH ÖHP parancsnok részére. Az MH ÖHP az összesített terv-ben szerepeltett eszközök biztosíthatóságára vonatkozó javaslatát október 31-ig megküldi a HM FHH II részére. 23. A MH LEK az anyagszükségleti tervben feltüntetett, elfogadott, jóváhagyott anyagmennyiségek biztosításának várható időpontjáról, helyéről és módjáról az érintett honvédelmi szervezetet a tárgyév február hó 28-ig tájékoztatja. 24. Ahol az ingatlan állomány fenntartási és üzemeltetési feladatait szolgáltató látja el, a LESZ a 20. pontban meghatározott terveken felül a Szolgáltatási Szerződés keretében a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint Szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) helyi üzemeltetés-vezetőjével együttműködve, a HM vagyonkezelésű ingatlanok külső szolgáltatóval történő működtetésével összefüggő egyes feladatok szabályozásáról szóló 22/2002. HM IKH– MH ÖLTP együttes intézkedésben (a továbbiakban: együttes intézkedésben) meghatározottak szerint elkészíti „A ………………. LAKTANYA ÉS UTALT OBJEKTUMAINAK …… ÉVI ELHELYEZÉSI BIZTOSÍTÁSI TERVÉ”-t (a továbbiakban: EBT), amelyet a felhasznál ható keretek megküldését követő 30. napon belül ellenőrzésre HM FHH II részére felterjeszt. 25. Az EBT elkészítésének szabályait, kitöltési útmutatóit, elkészítésének időpontját, jóváhagyásának és felterjesztésének rendjét az együttes intézkedés tartalmazza. 26. A biztosítási tervben tervezhető és a szolgáltató beszerzési és ellátási feladatkörébe tartozó berendezést kiegészítő- és tisztogató anyagok, valamint kerti szerszámok jegyzékét a HM FHH II évente aktualizálja a tervezési keretszámokkal együtt megküldi a LESZ részére. 27. A honvédelmi szervezet állománytáblájában szakmunkás állománnyal rendelkező LESZ a tárgyévet megelőző év november hó 30-ig tervet készít: a) az elhelyezési anyagok saját szakmunkás állománnyal, vagy külső vállalkozóval történő javítására; b) a csapatbeszerzés körébe utalt elhelyezési fogyóanyagok és fogyóeszközök beszerzéséről. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az EBT szerint elvégezni tervezett feladatok elhelyezési anyagszükségletét és a meglévő raktárkészletet. 28. A 19. és 20 pontok előírásai szerint elkészített terveket a honvédelmi szervezet parancsnoka, vezetője vagy az általa átruházott jogkörrel rendelkező helyettes hagyja jóvá. 29. A 28. pontban foglaltak szerint a jóváhagyott tervek módosítása válhat szükségessé a) szervezeti változás; b) feladatnövekedés; c) feladat szükségszerű átütemezése, valamint a d) 19. pontban felsorolt felszámítási alapadatokban be következett változás esetén. 5. Beszerzés 30. A beszerzési tevékenység magába foglalja az elhelyezési anyagok, eszközök tervben előírt, jóváhagyott mennyiségben, minőségben és a szükséges határidőre a kereskedelmi-, a termelő- és a szolgáltató szervezetektől történő megrendelését, átvételét és rendeltetési helyre történő juttatását. 31. A beszerzési tevékenység alapja a központi- és csapatgazdálkodási feladatokat ellátó honvédelmi szervezetek részére jóváhagyott éves költségvetési előirányzati összeg és a jóváhagyott Éves Beszerzési Terv (a továbbiakban: ÉBT). 32. Beszerzéssel kapcsolatos alapvető feladatok: a) az anyagoknak, eszközöknek a megkívánt minőség ben, mennyiségben és határidőre történő biztosítása érdekében figyelembe kell venni a mindenkori piaci viszonyokat, a kereslet-kínálat alakulását; b) rendszeres és széleskörű piackutató munkát, előzetes tárgyalásokat és ártevékenységet kell folytatni, több lehetőség esetén a leggazdaságosabb megoldást kell választani; c) az anyagok, eszközök szállítására szerződést kell kötni; d) szükség esetén a termékeket előállításuk folyamatában, gyártás közben ellenőrizni kell; e) biztosítani kell az elkészült termékek minőségi és mennyiségi átvételét; f) gondoskodni kell a termékek vállalatoktól a felhasználó honvédelmi szervezethez történő közvetlen szállításának, vagy a MH LEK központi raktáraiba történő szállításának irányításáról, végrehajtásáról. 33. Az elhelyezési anyagok beszerzését a hatályos rendelkezések előírásai alapján kell előkészíteni és végrehajtani. 34. A „szakanyag-jegyzékben” feltüntetett tárgyi eszközök központi beszerzését a 89/2011. (VIII. 4.) HM utasítás szerint az MH LEK hajtja végre. Csapatbeszerzési hatáskörben tárgyi eszköz csak írásbeli kérelem esetén a HM FHH Infrastrukturális Igazgató előzetes engedélye alapján szerezhető be. 35. Az anyag- és eszközszükségletek folyamatos biztosítása és a gazdaságos beszerzés végrehajtása érdekében a megrendelésre történő szállításokat negyedéves, féléves, vagy éves szállítási ütemezéssel célszerű megrendelni. 36. Az ésszerű, takarékos gazdálkodással össze nem egyeztethető, a hagyományostól, rendszeresítettől eltérő magas igényű, luxus-jellegű terméknek, így különösen az egyedi gyártású-, a koloniál-, az antik-, vagy antik jellegű bútorok, a kézi csomózású perzsaszőnyegek, a bársony-, a plüss-, vagy hasonló minőségű sötétítő függönyök, a nem műszálas csipkefüggönyök, kézi szőttes, vagy egyedi készítésű népművészeti asztalterítők és kiegészítők, a magas minőségű porcelán és kristály berendezést kiegészítők nem, vagy csak a honvédelmi miniszter engedélyével szerezhetők be. 37. A jogérvényes szerződéseket, kiadott megrendeléseket, előirányzat lekötéseket, azok mennyiségi teljesítését, valamint a termékre, anyagra, szolgáltatásra vonatkozó, kifizetett számla külön-külön kimutatva az általános forgalmi adó alapjának és a mindenkor hatályban lévő törvényi előírásban meghatározott adókulcsnak megfelelő összegét az 40-41. pontok előírásai szerint nyilván kell tartani. 38. Az elhelyezési anyagok beszerzése, vásárlása, vagy igénybe vett szolgáltatás esetén a vállalatoktól, külső vállalkozóktól olyan számlát, egyszerűsített számlát, vagy nyugtát kell kérni, vagy lehet elfogadni, amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adatokat tartalmazza. 39. Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a számlán a beszerzett, vásárolt anyag, vagy az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, az adó összegét, vámtarifa számot, tévesen tüntették fel, a számlát eredetben vissza kell küldeni és a számla kibocsátójától új számlát kell kérni. 40. A központi- és csapatgazdálkodási feladatkörbe tartozó anyagok, eszközök beszerzéséről, kiadott megrende lésekről, igénybevett szolgáltatásokról megkötött szerződésekről, lekötésekről, a vállalt, vagy előírt kötelezettségekről, valamint a tényleges felhasználásokról, kifizetésekről szabályszerűen kiállított bizonylat, számla alapján, hagyományos módon kézi vezetési módszerrel, vagy elektronikus ügyvitel-technikai eszközökkel folyamatosan, naprakész állapotban nyilvántartást kell vezetni. 41. A nyilvántartás vezetésének alapja: a) az előirányzatok jóváhagyására, módosítására, pót előirányzat biztosítására, előirányzat megvonására, vonatkozó intézkedés; b) az anyag, eszköz beszerzés, vásárlás, szolgáltatás igénybevétele, vagy szolgáltatás nyújtása esetén a szabályszerűen kiállított bizonylat, számla; c) 53-2118 raktári számú nyomtatvány a szerződések egyedi nyilvántartásának adatai. 6. Anyagnyilvántartás 42. Az anyagnyilvántartás vezetésének célja, hogy folyamatos, naprakész vezetése tegye lehetővé az elhelyezési anyagokkal való ésszerű gazdálkodást, az anyagi készletek meglétének számszerű ellenőrzését, a nyilvántartás bármely időpontban számot adjon a használatban lévő, vagy raktáron tárolt elhelyezési anyagok főbb jellemzőiről: a) típusáról, b) gyártási számáról, c) méreteiről, mennyiségéről, d) használhatósági fokáról, értékcsoportjáról. 43. Az elhelyezési anyagokat a) Beszerzését, vásárlását, polgári-, vagy más honvédel mi szervezettől történő átvételét követően azonnal, de legkésőbb 24 órán belül a szabályszerűen kiállított bizonylat így különösen számla, jegyzőkönyv, átadó által készített eszköz-utalvány alapján nyilvántartásba kell venni; b) felhasználását, selejtezését, polgári-, vagy más honvédelmi szervezet részére történő átadását követően a szabályszerűen kiállított bizonylat így különösen átadás-átvételi, selejtezési, kárfelvételi jegyzőkönyv alapján a nyilvántartásból kiadásba kell helyezni. 44. Az elhelyezési anyagokat mennyiség, érték és értékcsoport szerint, vagy csak mennyiség szerint kell nyilvántartani. 45. Mennyiség, érték és értékcsoport szerint kell nyilvántartani az olyan elhelyezési anyagokat, melyek a rendeltetésszerű használat és üzemeltetés mellett előálló részleges értékcsökkenés ellenére is, egészen a selejtezésig megtartják állagukat és jellegüket. Ennek megfelelően mindaddig nyilvántartási és elszámolási kötelezettség alá esnek, amíg felhasználás, selejtezés, más szervnek történő átadás, vagy kártérítési eljárás útján végleges kiadásba-helyezésre nem kerülnek. 46. A mennyiség, érték és értékcsoport szerint nyilvántartandó elhelyezési anyagokat használhatósági állapotu kat, minőségüket figyelembe véve három értékcsoportban lehet nyilvántartani: a) I. értékcsoportban: az új, nem használt, a MH LEK központi, vagy az ellátó katonai szervezet egységszintű raktárában tárolt; b) II. értékcsoportban: a használható, használatra kiadott kisjavítást igénylő; c) III. értékcsoportban: a közép-, vagy nagyjavítást igénylő, vagy gazdaságosan már nem javítható, használhatatlanná vált, selejtezésre váró elhelyezési anyagokat. Az ebben az értékcsoportban nyilvántartott, de közép-, vagy nagyjavítás után rendeltetésszerű használatra alkalmassá tett elhelyezési anyagokat átminősítési jegyzőkönyv alapján vissza kell sorolni a II. értékcsoportba 47. Mennyiség, érték és értékcsoport szerint kell egyedi nyilvántartó lapon nyilvántartani a) fém- és famegmunkáló eszközök, b) gépjárművek, motoros targoncák, pótkocsik, c) építőipari és kommunális gépipari termékek, d) épületgépészeti berendezések e) villamos gépek és eszközök f) mezőgazdasági gépek 48. Mennyiség és értékcsoport szerint kell nyilvántar tani: a) a bútorokat, b) az épületekbe, építményekbe beépített épület-felsze reléseket és épületgépészeti berendezéseket, valamint; c) a karbantartó- és javítóanyagok, alkatrészek közül ca) az építőanyagokat; cb) a finomkerámiai termékeket; cc) az épületszerelvényeket és a berendezési tárgyak szerelvényeit; cd) a villamosvezetékeket és kábeleket; ce) a fa-, fűrész- és asztalosipari termékeket. 49. Csak mennyiség szerint kell nyilvántartani a) a berendezést kiegészítő anyagokat; b) a karbantartó- és javítóanyagok, alkatrészek közül ba) a tisztogató anyagokat és eszközöket; bb) a világítóeszközök és a szükségvilágító eszközök alkatrészeit; bc) a kenő- és üzemanyagokat; bd) az ömlesztett építőanyagokat ; be) a fásítási- és parkosítási anyagokat; bf) a göngyölegeket, valamint bg) a tüzelő- és tüzelési segédanyagokat. 50. A 48. pontban foglaltak szerint mennyiség, érték és értékcsoport szerint nyilvántartandó elhelyezési anyagok közül: a) a bútorokról vezetett anyagnyilvántartásnak tartalmaznia kell: aa) a katonai szervezet összkészletében lévő, így különösen bevétel, kiadás, maradvány; ab) az összkészletből aba) a raktáron tárolt vagy javításra átadott; abb) a katonai szervezet és az utalt katonai szervezet alegységei részére, alegységenként kimutatott, használatra kiadott; abc) a más katonai szervezet, vagy HM HVF által kiadott vagyonkezelői engedély alapján nem katonai szervezet részére meghatározott ideig, kölcsönhasználatra, vagy polgári szerv részére javításra átadott anyagmennyiségeket; b) az épületekbe, építményekbe beépített épülettartozékokról a honvédelmi szerveztek adatszolgáltatása alapján a központi nyilvántartást a HM FHH II vezeti, c) az épületekbe, építményekbe beépített épületgépészeti berendezésekről vezetett anyagnyilvántartásnak tartalmaznia kell: ca) a laktanya elhelyezési szolgálat összkészletében lévő, így különösen bevétel, kiadás, maradvány; cb) az összkészletből cba) a raktáron tárolt vagy javításra átadott; cbb) a katonai szervezet és az utalt katonai szervezet ál tal használt épületekben, építményekben, épületenként és építményenként kimutatott beépített, használatban lévő, üzemképes; cbc) a más katonai szervezet, részére meghatározott ideig, kölcsönhasználatra, vagy polgári szerv részére javításra átadott anyagmennyiségeket; d) a karbantartó- és javítóanyagokról, alkatrészekről vezetett anyagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a laktanya elhelyezési szolgálat összkészletében lévő anyagmennyiségeket. 51. Az épületek, építmények bontásából eredő, a bontási jegyzőkönyvben feltüntetet 48. c) pontban felsorolt karbantartó- és javítóanyagokat, alkatrészeket a) bontás után még használhatók, további felhasználásra, beépítésre alkalmasak, a II. értékcsoportban, b) a bontás vagy a korábbi rendeltetésszerű használat során használhatatlanná váltak, a III. értékcsoportban kell nyilvántartásba venni, majd ki kell selejtezni. 52. Az elhelyezési anyagok nyilvántartását a 45. pontban említett, szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján tárolóhelyi alegység nyilvántartás esetében kézi vezetési, hagyományos módszerrel vagy excel táblázatban számítógépen, szakági nyilvántartás esetében kizárólag a HM KPH által telepített számítógépes programmal kell vezetni. 53. A honvédelmi szervezet alegységeinek használatában csak II. értékcsoportú elhelyezési anyag lehet. Ha a használatban lévő anyag meghibásodik, vagy egyéb okból rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik, azt az alegység anyagkezelő, vagy az épületfelelős javaslatára a LESZ köteles bevonni és gondoskodni az anyag kicseréléséről a norma szerinti ellátás érdekében és mértékéig. 54. Az alegységek részére kiadott, az épületek, építmények berendezésére használt, vagy oda beépített, felszerelt elhelyezési anyagokat helyiségleltáron kell nyilvántartani. 55. A helyiségleltárnak tartalmaznia kell: a) az épület, emelet, helyiség számát; b) a helyiségben elhelyezett, meglévő elhelyezési anyagok HETK számát, megnevezését, mennyiségét; c) a kiállítás időpontját, helyet, az átadó alegység anyagkezelő, vagy épületfelelős; átvevő szobaparancsnok, vagy helyiségfelelős kézaláírását. 56. A helyiségleltárt az alegység anyagkezelő, épületfelelős kettő példányban köteles elkészíteni. Az egyik példányt a helyiségben, képkeretben elhelyezve, jól látható helyen kell kifüggeszteni, a másik példányt pedig az alegység anyagkezelő, épületfelelős köteles nyilvántartási okmányként megőrizni. 57. A helyiségleltárt az alegység anyagkezelő vagy épületfelelős, mint az anyagokat használatra átadó és a helyiséget használó személyek közül a kijelölt szobaparancsnok, vagy rangidős személy, mint átvevő köteles aláírni. 58. A helyiségleltárt módosítani kell, és új helyiségleltárt kell készíteni, ha a) a helyiségben elhelyezett anyagokban és mennyiségükben; b) az átadó, átvevő személyében változás történik. 59. A LESZ a 48. a) pontban foglaltak szerint nyilván tartott, a gazdálkodás és ellátás szempontjából alapvető bútorok összkészletében bekövetkezett változásokról készletnövekedésről és készletcsökkenésről jelentést készít az MH ÖHP részére. 60. A LESZ jelentéshez mellékelni kell az összkészletben bekövetkezett változás anyagnyilvántartásba történt bevételezésének, vagy kiadásba helyezésének záradékolásával ellátott bizonylatának másolati példányát. 61. Amennyiben a jelentésre kötelezett bútorok összkészletében a meghatározott időszakban változás nem történt, nyilvántartási kivonatot nem kell felterjeszteni, de ezt a tényt jelenteni kell. 62. A LESZ által nyilvántartott elhelyezési anyagok összkészletében bekövetkezett változásokról, készítendő jelentések formájára, példányszámára, felterjesztésének módjára és időpontjára a HM Információ Kapcsolati Rendszere (a továbbiakban: HM IKR) külön intézkedik. 63. Épülettartozékok: az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények, úgy, mint: a) vezetékek, és elzáró, osztó szerelvényei, berendezései melyek az épület üzemeltetését biztosítják, így különösen a víz-, gáz-, gőz-, elektromos-, fűtési vezetékek, elzáró-, szabályozó-, mérő-, ellenőrző-, osztószerelvények, elektromos transzformátor, szünetmentes áramforrás; b) hőleadó és hőtermelő berendezés, mely az épület üzemeltetését biztosítja, így különösen a radiátor, konvektor, hősugárzó, hőtárolós kályha, kazán; c) az ablak-, splitklíma és a mobil-klíma kivételével, amelyek egyedi tárgyi eszközként kell nyilvántartani, a szellőző-klíma berendezések; d) melegvíztermelő berendezések, melyek az épület üzemeltetését biztosítják, így különösen a bojler, bojlerkazán, vízmelegítő; e) vízgépészeti berendezések, melyek az épület üzemeltetését biztosítják, így különösen a szivattyú, kompresszor, hidrofór berendezés, víztartály; f) a csillárok kivételével a világító berendezések, így különösen a térvilágító kandeláber, armatúra, lámpatest; g) őrzésvédelmi rendszer anyagai, így különösen érzékelő, riasztó, jelzőrendszer; h) szaniter épületfelszerelési anyagok, így különösen a mosdó, pissoire, WC-csésze, zuhanytálca, kád; i) épületen belüli személy- és teherfelvonó; j) beépített szekrények. 7. Tárolás 64. A tárolás az elhelyezési anyagok szakszerű és veszteségmentes kezelésére, mennyiségük megőrzésére, minőségük maradéktalan megóvására, valamint az anyagok szállításra való előkészítésére irányuló tevékenység. 65. A beszerzett, vagy más honvédelmi szervezettől átvett azonnal használatba, felhasználásra, beépítésre nem kerülő elhelyezési anyagokat raktárban kell tárolni. Gondoskodni kell azok biztonságos megőrzéséről, szakszerű kezeléséről, külső- és belső károsodástól való megóvásáról. 66. Az elhelyezési anyagok tárolásának a) alapvető követelményeit, a tárolás rendszabályait, a raktárakkal szemben támasztott előírásokat „A Magyar Néphadsereg Egységes Tárolási utasítása” (Ált/15.) szabályozza; b) szakmai követelményeit az intézkedés melléklete tartalmazza. 67. A honvédelmi szerveztek vagyonkezelésében lévő elhelyezési anyagok honvédelmi szervezetek alegységei részére történő kiadására, vagy az alegységektől történő bevonására, raktárba történő elhelyezésére a LESZ az általa szabályszerűen kiállított, 65-3036. rsz. utalvány, vagy eszköz-utalvány hitelesített okmány alapján intézkedik. 68. Az okmány átadó-átvevő által aláírt egy példányát az elhelyezési anyagraktár raktárosa mindennap, a munkaidő befejezését megelőzően átadja az LESZ-nek, egy példányát pedig az anyagmozgás anyagnyilvántartáson történt átvezetését követően elhelyezi az okmánygyűjtőbe. 69. A honvédelmi szervezetek által használt ingatlanállomány, így különösen épületek, építmények, helyiségek saját hatáskörben, saját állománnyal történő külső- és belső takarításához beszerzett takarító- és tisztogató anyagok alegységek részére történő havi kiadására a LESZ utalványt, eszköz-utalványt készít. Az utalványon, eszközutalványon feltüntetett az alegységek részére kiadható mennyiségek, a tervben igényelt készletmennyiségeket éves szinten nem haladhatják meg. 70. A honvédelmi szervezetek által használt épületekben, építményekben elhelyezett és használatban lévő egyedi fűtőberendezések üzemeltetéséhez szükséges tüze lő- és tüzelési segédanyagok kiadása a felhasználók, alegységek részére az alábbiak szerint történik: a) a Szolgáltatási Szerződés hatálya alatt üzemeltetett objektumokban a szolgáltató raktári készletéből az éves Elhelyezési Biztosítási Terv alapján; b) nem a Szolgáltatási Szerződés hatálya alatt üzemeltetett objektumokban a honvédelmi szervezet raktári készletéből LESZ által szabályszerűen kiállított és hitelesített utalvány, eszköz-utalvány alapján. 71. A honvédelmi szervezetek vagyonkezelésében lévő a) az alegységeknél feleslegessé vált, b) a rendeltetésszerű használat következtében meghibá sodott, megsérült, de még javítással használhatóvá tehető, c) a rendeltetéstől eltérő használat, vagy szándékos ron gálás következtében gazdaságosan már nem javítható elhelyezési anyagokat további tárolásra az LESZ utalványozását követően az elhelyezési raktárba kell leadni. 72. A 71.c.)pontban foglaltak észlelése esetén az elhelyezési anyagraktárba történő leadását megelőzően a vétkes személlyel szembeni kártérítési eljárás megindítása érdekében kategorizálási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a LESZ, a károkozásért vétkes személy, a raktáros és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát az anyagleadási okmányokhoz kell csatolni, további példányai alapján meg kell indítani a kártérítési eljárást. 73. A gazdaságosan már nem javítható elhelyezési szakanyagot a selejtezés végrehajtásáig az elhelyezési raktárban elkülönítetten kell tárolni. A selejtezés okmányait a 128. pontban foglaltak szerint kell elkészíteni. 8. Készletgazdálkodás 74. A készletgazdálkodás magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek a szükségletek folyamatos kielégítését, a készletek előírt szintentartását, ellenőrizhetőségét, továbbá a tartalékolási szintek kialakítását, az előírt tartalékkészletek állandó meglétét biztosítják. 75. A katonai objektum és helyiségei rendeltetésének és egységes belrendjének biztosítására, a meghibásodott, javítást igénylő bútorok, berendezési és felszerelési anyagok azonnali pótlásának, cseréjének biztosítására a LESZ-nél a legfontosabb irodabútorokból tartalékkészletet kell kialakítani. A tartalékkészletben tárolandó anyagokat, anyagmennyiségeket a honvédelmi szervezetek használatában lévő anyagmennyiségek, azok meghibásodásának gyakoriságát, javításuk szükségességét és a rendelkezésre álló tároló kapacitási lehetőségeket figyelembe véve kell meghatározni. 76. Az előre nem tervezhető feladatok ellátására, a MH LEK raktárában irodabútorokból, konyhatechnológia felszerelésekből az MH ÖHP által meghatározott mennyiségben központi tartalékkészletet tárol. 77. Az állománytáblában szakmunkás, betanított munkás állománnyal rendelkező honvédelmi szervezetnél a legfontosabb fenntartási fogyóanyagokból, fogyóeszközökből gazdálkodási törzskészletet kell kialakítani és folyamatosan szinten tartani. 78. A gazdálkodási törzskészlet kialakítását, a tárolandó anyagokat és azok mennyiségét, a tárolás helyét a LESZ javaslata alapján és az MH ÖHP elhelyezési szakterületi vezetőjének egyetértésével, a honvédelmi szervezet parancsnoka, vezetője határozza meg. 9. Ellátás 79. Az ellátási tevékenység magába foglalja az ellátó szervtől a honvédelmi szervezet működéséhez szükséges elhelyezési anyagoknak kellő időben, a szükséges mennyiségben a használók, felhasználók részére történő rendelkezésre bocsátását. 80. Az ellátási tevékenység alapját a jóváhagyott számvetések, anyagszükségleti tervek és az előre nem tervezhető, soron kívüli anyagigénylések képezik. 81. Az elhelyezési anyagellátás lehet: a) első ellátás, melyre a honvédelmi minisztérium va gyonkezelésébe kerülő ingatlanok építés-beruházás, vásárlás, kezelésbevétel, vagy az épületek, építmények eredeti rendeltetésének megváltoztatása esetén, b) utánpótlásra, kiegészítésre történő ellátás, amikor a honvédelmi szervezetnél kiselejtezett, veszendőbe ment elhelyezési anyagok utánpótlására, vagy a létszám vagy a technikai eszközök mennyiségében bekövetkezett változások esetén kerülhet sor. 82. Soron kívüli anyagigényeket csak a 29. pontban meghatározott esetekben lehet a MH LEK részére felterjeszteni. A MH LEK a beérkezett szakanyag igényeket pontosítás így különösen mennyiség, biztosíthatóság, helyettesíthetőség, sürgősség után minden hét utolsó munkanapján elektronikusan döntésre felterjeszti a MH ÖHP elhelyezési szakterületi vezetőjének. A soron kívüli anyagigényeket az MH ÖHP felülvizsgálja és azokat elsősorban a laktanya elhelyezési szolgálatok közötti anyagátcsoportosítással vagy a MH LEK raktári készleteinek figyelembevételével biztosítja. 83. Az épületek, helyiségek egységes belrendjének biztosítása érdekében a) az irodahelyiségeket és tanácstermeket; b) az alegységkörleteket így különösen alegység-pa rancsnoki iroda, hálóterem, honvéd tisztjelölt, hallgatói hálókörlet, tanterem, fegyvertároló- és tisztítószoba, ruhaszárító helyiség; c) a konyhát és éttermet; d) a gyengélkedőt és az orvosi szobát; e) az őr- és fogdahelyiségeket csak a rendszeresített, központi beszerzés és természetbeni ellátás körében biztosított bútorzattal, berendezést kiegészítő anyagokkal a norma szerint illetményes mértékig lehet berendezni. 10. Anyag átadás-átvétel 84. Az alegységek, a katonai szervezetek és a polgári szervek közötti elhelyezési anyag átadás-átvételének végrehajtásához szabályszerűen kiállított bizonylat, így különösen utalvány, eszköz-utalvány, számla, vagy ezekkel egyenértékű okmány, szállítólevél, jegyzőkönyv szükséges. 85. Az elhelyezési anyagok átadás-átvétele a következő esetekben lehetséges: a) alegységen belül, az alegységparancsnok parancsára, az alegység anyagkezelő, épületfelelős intézkedésére és okmányolása alapján történhet; b) alegységek és az elhelyezési anyagraktár között a LESZ okmányolása (utalványa) alapján történhet; c) honvédelmi szervezeten belül az alegységek között anyagátadás-átvétel csak a honvédelmi szervezet parancsnokának intézkedésére, a LESZ okmányolása, utalványa alapján történhet; d) honvédelmi szervezetek között a MH ÖHP intézkedésére, a HM FHH II és a MH LEK egyidejű tájékoztatása mellett, a LESZ okmányolása, utalványa alapján történhet; e) a MH LEK által kezelt raktáraktól a honvédelmi szervezetek részére anyagátadás-átvétel a MH ÖHP parancsnok intézkedésére, a MH LEK okmányolása és utalványa alapján történhet. f) Az átvevő az átvett anyag nyilvántartásán történő átvezetéséről készített okmány egy másolati példányát megküldi az MH LEK Üzembentartást és Anyagellátást Tervező Részleg elhelyezési szakterület (a továbbiakban : MH LEK ÜATR) részére. 86. A MH LEK ÜATR elhelyezési anyagot csak a 85.e) pontban említett kiutaló intézkedés felmutatását követően, az anyagátvételre megjelent személy azonosságának igazolása után, az anyagátvevő bélyegző, vagy írásbeli meghatalmazás, megbízólevél ellenében ad ki. A meghatalmazást, megbízólevelet a MH LEK ÜATR-nál maradó anyagkiadási okmány mellett kell elhelyezni, megőrizni. 87. A MH LEK ÜATR raktárából kiutalt anyagok elszállításához szükséges szállítóeszközről és rakodó személyzetről az átvevő köteles gondoskodni. 88. Elhelyezési anyag társ fegyveres testület, más költségvetési-, polgári szerv, vagy magánszemély részére kölcsönhasználatra történő átadása csak a MH ÖHP parancsnok előzetes írásbeli engedélye, és a vagyonkezelő képviselője által megkötött szerződés alapján történhet. 89. A honvédelmi szervezetekhez beérkező, ilyen irányú kérelmet a honvédelmi szervezet parancsnoka, vezetője a lehetőségek figyelembevételével mérlegelje, a) dönt arról, hogy a kérelem teljesítését elutasítja, melyről a kérelmezőt értesíti, b) a kérelmet véleményezéssel, javaslattal ellátva, szolgálati út betartásával felterjeszti az MH ÖHP parancsnok útján a vagyonkezelő képviselője részére. 90. A kölcsönhasználat engedélyezésére, vagy elutasítására a vagyonkezelő képviselője intézkedik. 91. A kölcsönhasználat engedélyezése esetén az elhelyezési anyag átadását bérleti vagy használatba adási szerződésben kell rögzíteni. A szerződést a vagyonkezelő képviselője köti, majd a megkötött szerződést a biztosító honvédelmi szervezet részére végrehajtásra, pénzügyi rendezésre megküldi. Az anyagok kölcsönhasználatra történő átadása előtt a kölcsönhasználónak a használati díjat meg kell fizetnie készpénzátutalási megbízáson vagy banki átutalással. A kölcsönhasználó a befizetésről szóló bizonylatot az anyag átvétele előtt az anyag átadásra kijelölt személynek vagy LESZ-nek be kell mutatnia. 92. Az elhelyezési anyag kölcsönhasználatra történő átadásának térítési összegét a) egy év időtartamot el nem érő kölcsönzés esetén a következő képlet alapján kell kiszámítani: x = (2y : 365)z ahol x = a napi kölcsönzési díj, y = a szakanyag-jegyzékben feltüntetett elszámoló ár z = (az általános forgalmi adó %-os értéke+100)/100 b) egy év időtartamot elérő, vagy meghaladó kölcsönzés esetén: x = (y/2 : 365)z képletet kell alkalmazni; c) az ingatlan hasznosítással összefüggő, egy év időtar tamot meghaladó kölcsönzés esetén a kölcsönhasználati díj megállapításánál figyelembe kell venni az ingatlannal együtt átadásra kerülő ca) bútorok mennyiségét, melyek kölcsönhasználati díját a b)pont alatti képlet alkalmazásával, cb) nagyértékű tárgyi eszközök mennyiségét, melyek kölcsönhasználati díját az adott eszköz beszerzéskori értékére vetített éves, 14,5%-os amortizációban, annak időarányos részében kell meghatározni. Amennyiben a beszerzéskori érték nem áll rendelkezésre, akkor az adott eszközre a „Szakanyag-jegyzék”-ben szereplő elszámoló ár az irányadó. 11. Használat 93. Az elhelyezési anyagok használata alatt azok rendeltetésszerű igénybevételét, kezelését, karbantartását, működtetését, üzemeltetését, megőrzését kell érteni. 94. Az elhelyezési anyagokat azok a személyek használhatják, akik azt a LESZ-től használatra átvették és az átvétel írásbeli elismerésével felelősséget vállaltak azok rendeltetésszerű használatáért és megőrzéséért. 95. A közös használatra, közös helyiségek berendezésére kiadott elhelyezési anyagokat a használó szervek, alegységek parancsnokai által kijelölt személyek kötelesek átvenni. 96. A közös használatra kiadott elhelyezési anyagok rendeltetésszerű használatáért, gondos kezeléséért, karbantartásáért és megőrzéséért az átvevők ugyanolyan felelősséggel tartoznak, mintha azokat személyes, egyéni használatra vették volna át, továbbá az előzőek mellett felelősek mindazon személyek, akik az anyagot használják. 97. Az elhelyezési anyagok rendeltetésszerű használatáról a gondos kezeléssel, a folyamatos karbantartással, az előírásszerű működtetéssel, a felesleges anyagmozgatások elkerülésével arra kell törekedni, hogy azok minél hosszabb ideig jól karbantartott, használható állapotban maradjanak. 98. Mindazon anyagokat és eszközöket, melyek a használó személy vagy alegység részére nem szükségesek, vagy norma szerint nem illetményesek, a LESZ utalványozása alapján a raktárba le kell adni. 99. A használóknak elhelyezési anyagot használatra egymásnak átadni alegységen belül az alegység anyagkezelő vagy a LESZ engedélye nélkül tilos. 100. A LESZ, vagy az alegység anyagkezelő tudta és engedélye nélkül átadott elhelyezési anyagokért, az átadás ellenére is, az a személy felelős, aki az anyag átvételét a laktanya elhelyezési-, vagy az alegység anyagkezelő birtokában lévő okmányok szerint írásban, aláírással elismerte. 12. Felhasználás 101. Az elhelyezési anyagok felhasználása alatt azok egy alkalommal történő a 48.c)és a 49. pontokban felsorolt anyagok beépítését, bedolgozását, felszerelését, vagy elhasználódását, megsemmisülését kell érteni. 102. Az elhelyezési fogyóanyagokat általában az MH vagyonkezelésében lévő ingatlanok, így különösen épületek, építmények, épületgépészeti berendezések, épület-felszerelések és tartozékok, valamint az elhelyezési anyagok üzemeltetéséhez, üzemben tartásához, karbantartásához, javításához, tisztántartásához, világításához, fásításhoz és parkosításhoz rendeltetésüknek megfelelően kell felhasználni. 103. Az elhelyezési fogyóanyagokat a LESZ szakmai felügyelete alatt üzemeltetői beosztásban lévő állomány vagy ahol a fenntartási és üzemeltetési tevékenységet szolgáltató látja el, az általa foglalkoztatott szakmunkás, gépész, gépkezelő, fűtő, takarító használhatja fel. 104. Az elhelyezési fogyóanyagokat a felhasználásukra kijelölt személyek részére elszámolási kötelezettség mellett kell kiadni. A fel nem használt anyagokat a felhasználással megbízott személyek feladatuk végrehajtása után kötelesek visszaszolgáltatni, a honvédelmi szervezet elhelyezési szakanyag raktárába leadni. A felhasználást igazoló dokumentum, így különösen Munkanapló, Építési Napló, Felmérési Napló, Beépítési Jegyzőkönyv, amit a LESZ vezető ellenőrzött és aláírt, a felhasználásról szóló mozgásbizonylathoz csatolni kell. 13. Javítás 105. A javítás a meghibásodott, használhatatlanná vált elhelyezési anyagokon végzett olyan munkafolyamat, melynek célja ezek helyreállítása, további használhatóságának biztosítása. 106. Az elhelyezési anyagok javítása kis-, közép- és nagyjavítás lehet, mely szerint: a) a kisjavítás: az elhelyezési anyagok esetleg kisebb alkatrészeinek cseréjével is járó folyamatos karbantartása, melynek célja az anyag használhatóságának biztosítása, üzemképes állapotban tartása, az avulás ütemének lassítása, a rongálódások megszüntetése; b) a középjavítás: az elhelyezési anyagok időszakonként rendszeresen visszatérő javítása alkatrészek cseréje és pótlása, melynek célja a folyamatos kisjavítás mellett keletkező avulás mértékének csökkentése, a rongálódások megszüntetése; c) a nagyjavítás: az elhelyezési anyagok olyan esetenkénti és annak minden alkatrészére, szerkezetére kiterjedő és azok szükség szerinti cseréjével, pótlásával járó javítása, melynek célja az anyag eredeti értékének és használhatóságának teljes vagy megközelítő visszaállítása. 107. A kis- és középjavítások alapos és gondos megszervezésével, időbeni elvégeztetésével meg kell akadályozni az elhelyezési anyagok nagyobb mérvű avulását és el kell érni, hogy költségesebb nagyjavításuk elvégeztetése minél később váljon szükségessé. 108. A meghibásodott, használhatatlanná vált elhelyezési anyag javítását a használó-, vagy a meghibásodást észlelő személynek kell kezdeményezni. 109. Az elhelyezési anyagok javítása elvégezhető: a) a honvédelmi szervezeten belül ott, ahol a laktanya elhelyezési szolgálathoz szervezett, a javítások végrehajtásához megfelelő képzettségű szakmunkásállománnyal, munkagépekkel, kéziszerszámokkal, a javítások elvégzéséhez szükséges fogyóanyagokkal rendelkeznek; b) ott, ahol a honvédelmi szervezet ingatlanállományának fenntartását, üzemeltetését szolgáltató látja el, az általa foglalkoztatott szakmunkásállománnyal; c) polgári vállalati kivitelezésben, figyelembe véve a javítandó anyag javításának gazdaságosságát. 110. Gazdaságosnak tekinthető a javítás akkor, ha annak költsége nem haladja meg a javítandó anyag aktuális napi, kiskereskedelmi beszerzési értékének 60%-át. 111. Ahol a honvédelmi szervezet ingatlanállományának fenntartását, üzemeltetését szolgáltató látja el, a meghibásodott, javítást igénylő elhelyezési anyagokat a LESZ az „Anyagjavítások könyvé”-be történt bejegyzés után átadja a szolgáltató üzemeltetés-vezető részére. 112. Az „Anyagjavítások könyve” a javítás elvégzésére műhelybe leadott anyagok nyilvántartására szolgál. A javítás alatt álló elhelyezési anyagokat a nyilvántartásokból nem kell kiadásba helyezni. 113. Az „Anyagjavítások könyvé”-be be kell jegyezni a javítandó anyag a) javításba történt átadásának idejét, az anyag megnevezését, mennyiségét, mértékegységét, HETK számát 1-6 rovat); b) meghibásodásának rövid leírását 7. rovat; c) a szolgáltató üzemeltetés-vezetője által történt átvételének elismerését kézaláírását, az átvétel időpontját. 114. Az anyagok kijavítása után a műhelyvezető, vagy a szolgáltató üzemeltetés-vezetője a „Javításra átvett anyagok nyilvántartási könyvé”-ben történt bejegyzéssel zárja a munka elvégzését és a megjavított anyagot kézaláírás ellenében visszaadja a használó részére, vagy tárolásra átadja a raktáros részére. 115. A javíthatatlan elhelyezési anyagok nyilvántartott értékcsoportjának módosítására, kategorizálására a szolgáltató üzemeltetés-vezető javaslatára jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a) az anyag HETK számát, megnevezését, mennyiségét, nyilvántartott értékcsoportját b) javaslatot az anyag új értékcsoportba történő besorolására, a nyilvántartás módosítására, c) az anyagra vonatkozó hiba rövid leírását. 116. A jegyzőkönyvet a LESZ, a szolgáltató üzemelte tés-vezető és a szakmunkás lássák el kézaláírásukkal. 117. A jegyzőkönyv nyilvántartási okmányt képez, melynek alapján az anyag nyilvántartás szerinti értékcsoportját módosítani kell. 14. Kártérítés 118. A nem rendeltetésszerű használat, a rongálás, a nem megfelelő kezelés így különösen a karbantartás és megőrzés elmulasztása, túlerőltetés következtében használhatatlanná és selejtessé vált vagy megsemmisült elhelyezési anyag értékét a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a károkozóval meg kell téríttetni vagy – a szükséges feltételek fennállása esetén – a kár leírására kell intézkedni. 119. A kártérítési eljárás során a kártérítés összegét, ha az anyag a) javítható aa) a LESZ szakmunkásállományával történő javítás esetén a javítás elvégzésére fordított munkaidő és a felhasznált anyagköltségek; ab) gazdasági társaság, vagy a szolgáltató által történő javítás esetén a javítást végző által kiállított számla alapján, b) megsemmisült, az anyag nyilvántartott értékcsoportja szerinti aktuális napi, kiskereskedelmi bruttó beszerzési egységárat figyelembe véve a következők szerint kell megállapítani: ba) I. értékcsoportban a beszerzési ár 100%-a; bb) II. értékcsoportban a beszerzési ár 80%-a; bc) III. értékcsoportban a beszerzési ár 40%-a. 15. Selejtezés 120. A rendeltetésszerű használatra, értékcsökkenése, értékvesztése miatt alkalmatlanná vált, vagy rendeltetésel lenes használat következtében megrongálódott, gazdaságosan már nem javítható, más hatósági előírás megváltoztatásának következtében már nem használható és az új előírások szerint átalakítás után a megfelelőséget sem biztosító elhelyezési anyagokat a használatból ki kell vonni és selejtezésre elő kell készíteni. 121. A használatból kivont elhelyezési anyagokat jegyzőkönyv alapján a III. értékcsoportba kell átminősíteni. Az kategorizálási jegyzőkönyvet a LESZ, vagy az elhelyezési anyagraktár raktárosa, valamint az anyagot leadó alegység anyagkezelő, anyagnemfelelős vagy épületfelelős, károkozás megállapítása esetén a károkozó személy köteles aláírni. 122. Amennyiben megállapítást nyert, hogy az elhelyezési anyag a 118. pontban foglaltak szerint vált használhatatlanná, az anyagot a kártérítési eljárás befejezéséig sérült állapotban kell megőrizni és tárolni. Bontását vagy értékesítését csak a vizsgálat, a kártérítési eljárás befejezését, lezárását követően lehet engedélyezni, elrendelni. 123. A használatból kivont, selejtezésre váró elhelyezési anyagokat az elhelyezési anyagraktárban a használható anyagoktól elkülönítetten, külön helyiségben kell a selejtezés végrehajtásáig tárolni. Az anyagok fajtánkénti csoportosításával meg kell teremteni a selejtezés gyakorlati végrehajtásának folyamatos és zavartalan munkafeltételeit. 124. Az elhelyezési anyagok selejtezésre történő előkészítéséért a raktáros, a tevékenység irányításáért, felügyeletéért a LESZ vezető vagy a központi raktárak vonatkozásában a MH LEK ÜATR részlegvezető felelős. 125. Az elhelyezési anyagokat selejtezésre akkor szabad előkészíteni, ha a) a tárgyi eszköz nettó értéke nulla, az anyag használatba vételét követően eltelt évek és a HM Számlarendjében meghatározott amortizációs kulcsszám szorzata nagyobb, vagy egyenlő, mint száz; b) az elhelyezési célú gépjárművek esetében a teljesített kilométer, gépek, készülékek esetében a teljesített üzemóra nagyobb, vagy egyenlő, mint a típusukra meghatározott teljesítmény, vagy élettartam, ciklusidő; c) az anyag javítása, felújítása nem gazdaságos, a javítás, felújítás költsége nagyobb, vagy egyenlő, mint az aktuális napi beszerzési ár 60%-a, d) az anyag javítása, felújítása műszaki okok miatt nem lehetséges, erkölcsileg elavult. 126. A közúti forgalomban résztvevő, forgalmi rendszámmal ellátott elhelyezési feladatokat ellátó gépjárművek selejtezését a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő hadfelszerelési anyagok selejtezéséről és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról szóló 75/2008. (HK 15.) HM utasítás előírásai szerint kell előkészíteni és végrehajtani. 127. A selejtezésre tervezett elhelyezési anyagokról el kell készíteni a 65-3039; 3041; 3042 és a 3043. raktári számú selejtezési kimutatást, melyet a LESZ a szolgálati út betartásával köteles felterjeszteni a selejtezésre jogosult elöljáró részére. 128. A 127. pontban foglaltak szerint elkészített selejtezési kimutatáshoz mellékelni kell a) a 121. pontban foglaltak szerint elkészített átminősítési jegyzőkönyvet; b) nagyértékű tárgyi eszközök esetében ba) a műszaki állapot leírását tartalmazó jegyzőkönyvet; bb) törzskönyvet, törzslapot; bc) igazolást a nagykonyhai főzőüstök, tűzhelyek, sü tők, hűtőszekrények, gáz- és olajégők, szervizelését szerződés alapján végző vállalkozótól, melyben a vállalkozó nyilatkozik a 126.c) és d) pontokban foglalt feltételek fennállásáról. 129. Az elhelyezési anyagok közül a) a központi beszerzés és természetbeni ellátás, vagy a csapatbeszerzés körébe tartozó elhelyezési anyagok selejtezését a HM FHH II; b) összetett anyagok selejtezését a HM FHH II egyetértésével, az MH ÖHP engedélyezi. 130. A selejtezés engedélyezésére jogosult elöljáró a selejtezési kimutatásban és mellékleteiben foglaltak, valamint a gazdaságossági szempontok figyelembevételével dönt a selejtezés végrehajtásáról, mely szerint a) a selejtezésre javasolt elhelyezési anyagok kiselejtezését előzetes megtekintést követően vagy anélkül engedélyezi; b) a selejtezés helyszíni végrehajtására bizottsági elnököt, vagy bizottságot jelöl ki; c) a selejtezési jogkört alacsonyabb szintre átruházhatja és a selejtezést végrehajtatja; d) a selejtezést nem engedélyezi, intézkedik az érintett anyag MH LEK ÜATR központi raktárba történő beszállítására, leadására. 131. A 129.a) pontban említett elhelyezési anyagok selejtezésének helyszíni végrehajtására a 129. pontban meghatározott engedélyező bizottsági elnököt jelöl ki. A bizottság tagjait a katonai szervezet parancsnoka egységparancsban jelöli ki, egyben meghatározza a selejtezés végrehajtásának időpontját. 132. A 129.b) pontban említett elhelyezési anyagok selejtezésének végrehajtására a bizottság elnökét és tagjait a katonai szervezet parancsnoka jelöli ki. 133. A selejtezés végrehajtására az elhelyezési anyagokat jól ismerő személyeket kell kijelölni. 134. A selejtezési eljárás során a bizottság a) a selejtezésre javaslatba hozott elhelyezési anyagok mennyiségi és minőségi megvizsgálását követően dönt aa) az anyagok selejtessé történő nyilvántartásáról; ab) a selejtezett anyagok bontásáról, a bontásból nyert, de még használható, vagy javítással használhatóvá tehető anyagok megfelelő értékcsoportba történő bevételezéséről; ac) a javaslatba hozott anyagok közül a nem selejtezett, visszavételezésre rendelt anyagokról, továbbá ad) a selejtezésből nyert anyagok felhasználásáról, hasznosításáról; b) az anyag szándékos megrongálása, vagy gondatlan kezelésének megállapítása esetén meggyőződik arról is, hogy a kártérítési eljárás lefolytatása a felelős személy ellen megtörtént-e, ha nem, ennek elmulasztása esetén köteles a megfelelő eljárást kezdeményezni; c) az általa tett megállapításokért fegyelmileg és anyagilag is felelős. 135. A selejtezést a visszaélés lehetőségét kizáró módon kell végrehajtani. A bizottság által selejtesnek minősített elhelyezési anyagokat a selejtezés tényére utaló szembetűnő, az anyagról eltávolíthatatlan azonosítási jellel, jelöléssel kell ellátni. Az azonosítás történhet festéssel, bélyegzéssel, egyes részek levágásával, csonkítással, szétdarabolással, vagy összetöréssel. 136. A selejtezésből nyert és a nyilvántartáson hulladékként átvezetett: a) faanyagokat hasznosítani, vagy tüzelőanyagként kell felhasználni; b) vasanyagokat haszonvasként kell értékesíteni a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében levő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 67/2011. (HK 24.) HM utasítás előírásai szerint. 137. A hulladék anyagként értékesítésre kerülő fa-, vasés egyéb fém alapanyagú elhelyezési anyagokat utalvány alapján nyilvántartásba kell venni, majd ezt követően utalvány alapján kell az átvevő részére átadni. A hulladék anyag átadását, értékesítését követően az átadási utalvány okmánynapló számát a selejtezési kimutatás V. résznél be kell jegyezni. 138. A kiselejtezett elhelyezési anyagok utólagos helyreállítása, azoknak az eredeti rendeltetés szerinti használatba történő visszahelyezése tilos és fegyelmi eljárást von maga után. 16. Felesleges anyagok hasznosítása, értékesítése 139. Az MH vagyonkezelésében lévő elhelyezési anyagokkal való célszerű és takarékos gazdálkodás érdekében folyamatosan gondoskodni kell a feleslegessé vált, de rendeltetésének megfelelő, még használható anyagok értékesítés útján történő hasznosításáról. 140. Az MH részére feleslegessé vált elhelyezési anyagok hasznosítását A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében levő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 67/2011. (HK 24.) HM utasítás előírásai szerint kell végrehajtani. 141. A honvédelmi szervezetekhez érkező ilyen irányú kérelmeket a parancsnok véleményezésével, javaslatával ellátva, szolgálati út betartásával kell a HM FHH II részére felterjeszteni. 142. Amennyiben a MH ÖHP szerint a szakmai alárendeltségükbe tartozó katonai szervezet által feleslegesnek megítélt, hasznosításra javasolt anyagokra más katonai szervezet hiányainak ellátására szükség van, úgy kötelesek intézkedni az anyagok átcsoportosítására, az átadás-átvételének elrendelésére, egyben döntésükről kötelesek a kérelmezőt írásban tájékoztatni. 143. Az MH LEK feleslegessé minősítésre javasolt anyagokat az MH ÖHP egyetértésével, feleslegesnek megítélt elhelyezési anyagok hasznosítására vonatkozó javaslattal rögzíti az Inkurrencia Nyilvántartó Programban és felterjeszti az MH ÖHP keresztül a HM FHH II részére. 144. A HM FHH II a feleslegessé minősítésre javasolt anyagokat felülvizsgálja és dönt az anyagok inkurrenciaként történő hasznosításának kezdeményezéséről. 145. A hasznosításra kerülő anyag értékének megállapításakor a Szakanyag-jegyzékben szereplő elszámoló ár alapján számított egységárat kell alkalmazni. 146. Amennyiben valamely berendezési anyag a Szakanyag-jegyzékben nem szerepel, akkor az értéket a mindenkori piaci viszonyok, az aktuális napi beszerzési ár alapján számított egységár ismeretében kell meghatározni. 147. Az egységár az elszámoló ár, a napi beszerzési nettó ár II. értékcsoportba tartozó anyagok esetén 20%-a, III. értékcsoportba tartozó anyagok esetében 7,5%-a. Az ármegállapításoknál el kell érni, hogy a hasznosításra kerülő elhelyezési anyag ára lehetőség szerint minél jobban megközelítse annak használati értékét. 148. Az értékesíteni engedélyezett elhelyezési anyagot az adásvételi szerződésben, átadás-átvételi megállapodásban foglaltak szerint kiállított utalvány alapján kell a kérelmező részére átadni. A szerződés, megállapodás és az utalvány egy-egy másolati példányát az átadást, az anyag elszállítását követően azonnal, a szolgálati út betartásával, fel kell terjeszteni a HM HVF részére. 17. Elszámolás 149. Az elszámolás célja, hogy egy meghatározott időszakra vonatkozóan számot adjon az anyagi készletekkel való gazdálkodásról, megfelelő adatokat szolgáltasson az anyagi készletek állapotáról, a nyilvántartásokkal szemben meglévő készletek mennyiségi összehasonlításáról és számot adjon az igénybevett szolgáltatások szerződésekben meghatározottak szerinti teljesítéséről. 150. A HM vagyonkezelésében, a honvédelmi szervezetek használatában, vagy tárolás alatt lévő elhelyezési anyagok mennyiségéről, használhatósági fokáról és értékéről tételes leltározás végrehajtása alapján kell elszámolni. 151. A HM vagyonkezelésében lévő elhelyezési anyagok leltározásának végrehajtását, az elhelyezési anyagnyilvántartás szerinti mennyiségek és a leltározás során ténylegesen előtalált készletek összehasonlítását, a hiányok és többletek megállapítását,elszámolását 95/65/2001. HM KPSZH kiadvány 1. számú mellékleteként kiadott „LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT”-ban előírtak szerint kell végrehajtani és jelenteni. 18. Átmeneti és záró rendelkezések 152. Az szakutasítás a közzététele na …