423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a felsőoktatási felvételi eljárásról.

423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a felsőoktatási felvételi eljárásról. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el: 1. A felvételi eljárás részei, lebonyolítója 1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás része a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (5)–(6) bekezdése szerint a jelentkezők besorolása, valamint a felvételi döntés. (2) A központi felsőoktatási felvételi eljárást az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bonyolítja le. 2. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az Nftv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre, szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet hatálya – a 42. § kivételével – nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre. 3. A felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. § (1) A felsőoktatási intézmény adatot szolgáltat a felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi jelentkezési kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához a Hivatal számára. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős. (3) Az adatszolgáltatás határideje a) a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 15. napja; b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év október 15. napja. (4) A Hivatal gondoskodik a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig; b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig a Tájékoztató elektronikus formában történő közzétételéről. (5) A Hivatal a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt – a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján – legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé. (6) Az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi. (7) A minisztérium és a Hivatal a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt – amennyiben ilyen megjelenik – teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi. (8) A Tájékoztató könyv formában is megjelentethető. (9) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tájékoztató teljes tartalma legalább 10 évig visszakereshető legyen. 4. § A Tájékoztató tartalmazza, hogy mely, a miniszter által meghatározott, a felsőoktatási intézmények által folytatott alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe a magyar állami (rész)ösztöndíj (a továbbiakban: állami ösztöndíj), továbbá az adott felvételi eljárás során meghirdetésre kerülő szak állami ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot), valamint az 5. § (1) bekezdés szerinti szakos hallgatói kapacitást. 5. § (1) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a hallgatói kapacitást, amelyet a felsőoktatási intézmény – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve az Nftv. 73. § (3) bekezdés hb) pontja szerinti fenntartói hozzájárulást, valamint a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – szakonként, az adott évben meghirdet. (2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakra és osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) vonatkozó információkat, b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve, c) a képzés helyéül szolgáló telephelyet, amennyiben a képzést meghirdető intézmény, kar azt több településen hirdeti, d) a képzés során megszerzendő kreditek számát, e) az adott képzés önálló szakképzettséget eredményező szakirányait, f) az állami ösztöndíjas formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) az önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, h) a jelentkezéshez csatolandó mellékletek felsorolását, i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar, k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat, l) a képzésen belül, amennyiben van összefüggő szakmai gyakorlat, annak idejét, m) a képzésen belül az intézmények által indítani tervezett specializációkat. (3) A felvételi hirdetmény az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy a képzésért felelős karok szerinti bontásban tartalmazza. A több karú intézmények esetén a tanárképzés – összetettségére tekintettel – intézményenként külön egységként is hirdethető. (4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva – erre történő külön utalás mellett – más kiadványban is megjelentethető. (5) A Tájékoztató tartalmazza az elektronikus jelentkezés benyújtásával kapcsolatos adatokat, valamint a papír alapú jelentkezés biztosításához a Hivatal azon postai címét, ahova a felvételi jelentkezési kérelmet be kell küldeni. (6) Az (1) bekezdés szerinti hallgató kapacitás összlétszáma nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámnak az intézménnyel – a szeptemberben induló képzések esetén legkésőbb szeptemberig, a februárban induló képzések esetében legkésőbb februárig – hallgatói jogviszonyban álló személyek várható számával csökkentett számával. (7) A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat Magyarország törvényes fizetőeszközében kell közölni. 6. § (1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőoktatási szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, a szakképesítést; b) egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit. (2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az osztatlan képzésekre vonatkozóan tartalmazza a) a 3. melléklet alapján azt, hogy milyen érettségi vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát teljesíteni jelentkezési feltételként; b) a jelentkezés feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően, valamint a két évvel későbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 2. mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül meghatározott – és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott – érettségi vizsgatárgyakat; c) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően közölt, az 1. mellékletben szakos bontásban meghatározott szóbeli alkalmassági vizsgakövetelményeket; d) az 1. melléklet alapján az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket; e) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével az adott képzési területre, képzési ágra, szakra meghatározott többletpontokat. (3) Az osztatlan tanárszakon az adott tanárszaknak megfelelő alapképzési szakok emelt szintű érettségi követelményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentkező csak egy emelt szintű érettségi vizsga letételére kötelezhető. 7. § (1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról. (2) A Tájékoztatóban az adott felvételi eljárásra vonatkozóan csak a Hivatal által – a 3. § (3) bekezdésében meghatározott időpontokat 10 nappal megelőző időpontig – nyilvántartásba vett szak, szakképzés hirdethető meg. (3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja. (4) A Tájékoztató nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. A felsőoktatási intézmény ezeket az információkat honlapján közzéteszi, egyebekben a közzétételről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik, és a képzésekről a Hivatalt tájékoztatja. (5) A Tájékoztató a besorolási döntés időpontjáról a 25. § (1) bekezdése alapján hozott döntéshez igazodva tartalmazza a jelentkezők számára e rendeletben előírt egyes határidőket. 4. A felvételi eljárások 8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja; b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év március 1. napja. (2) Az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet. (3) A pótfelvételi eljárás során a) a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a Hivatal honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követő egy héten belül nyilvánosságra hozni; b) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 15. nap; c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt; d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet; e) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt; f) a felsőoktatási intézmény a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz. (4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat. (5) A felvételi jelentkezési kérelem határidőig történő benyújtása alatt kell érteni azt az esetet is, amikor a jelentkező a 9. § (2) bekezdés ab) alpontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 8 napon belül beérkezik a kinyomtatott, aláírt hitelesítési nyomtatvány. (6) A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. (7) A magyar felsőoktatási intézmények a határon túli kihelyezett képzéseiket a (3) bekezdésben szabályozott eljárás során hirdetik meg. Ennek során állami ösztöndíjas képzést is hirdethetnek. A felvettekről legkésőbb október 1-jéig értesítik a Hivatalt. (8) A felsőoktatási felvételi eljárásokban igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. 5. A felvételi jelentkezési kérelem 9. § (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet a Hivatalhoz a) a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon aa) azt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve vagy ab) ügyfélkapun keresztül, vagy b) amennyiben ilyen készül, az erre a célra rendszeresített, a Hivatal által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon lehet benyújtani. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatával vagy a banki átutalás igazolása másolatának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. A szükséges további mellékleteket a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be. (4) A jelentkező a kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) – a felvételi kérelem elbírálásához benyújtandó – dokumentumokat a kérelemhez mellékelni köteles. (5) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a felvételi kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig, legkésőbb október 15-éig tájékoztatja a Hivatalt. (6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyomtatványt a Tájékoztatóhoz mellékelni kell, továbbá a Hivatal és az eljárásban közreműködő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Educatio Nkft.) által működtetett ügyfélszolgálatokon és – a felsőoktatási intézmény igénye esetén – a felsőoktatási intézményben személyesen elérhetővé kell tenni. 10. § (1) A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – az Nftv. 39. § (4) bekezdés szerint legfeljebb öt meghirdetésre – felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre – jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma. (2) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre – ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre –, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. (3) A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – postai úton vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja. Az intézményi felvételi vizsgák lebonyolításának biztosítása miatt a mesterképzésekre is jelentkezők sorrendmódosítást a besorolási döntés időpontját megelőző 30. napig terjedő határidőn belül kérhetnek. 11. § (1) Az adatfeldolgozás során – a kérelem hiányos benyújtása esetén – a Hivatal legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban a 20. napig, de legkésőbb a tárgyév január 3-áig – a jelentkezőt a felvételi jelentkezési kérelmében megadott elektronikus levelezési címén hiánypótlásra szólítja fel. Elektronikus levelezési cím hiánya esetén a Hivatal telefonon, ennek sikertelensége esetén postai úton szólítja fel a jelentkezőt hiánypótlásra. (2) A kérelem hiányos benyújtásának minősül a) a természetes személyazonosító adatok, valamint az állampolgárság megjelölésének hiánya; b) 2005-ben vagy azt követően érettségizett jelentkező esetében a tanulói azonosító hiánya; c) a lakcím, elektronikus levelezési cím hiánya; d) alapképzésre, osztatlan képzésre illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat, illetve az érettségi bizonyítvány másolatának hiánya; e) mesterképzésre történő jelentkezés esetén a várható felsőoktatási végzettség, szakképzettség megjelölésének, illetve a korábbi felsőoktatási végzettség, szakképzettség igazolásának hiánya; f) a jelentkezési helyek adatainak hiánya, továbbá – a meghirdetett lehetőségektől eltérő vagy annak nem minden adatát tartalmazó – helytelensége. (3) A jelentkező a hiányt haladéktalanul pótolni köteles. A hiánypótlás határideje a felszólítás kézhezvételétől számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén, a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni, illetve azok elégtelensége esetén az eljárás megszüntethető és a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítandó vagy egyes jelentkezési helyei kizárandók. (4) Az általános felvételi eljárás esetén a felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő 50. napig kell nyilvánosságra hozni. (5) A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott – csak az adott intézményben kötelező – mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt 45 nappal – keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal – hívja fel a jelentkezőt ennek pótlására. 6. A jelentkezők központi nyilvántartása 12. § (1) Az elektronikus jelentkezés során, valamint a jelentkezési lapon és a mellékletként beküldött dokumentumokon feltüntetett adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását. (2) Az adatkezelési feladatokat a Hivatal, az elektronikus nyilvántartás kezeléséhez szükséges informatikai háttér biztosítását, valamint az adatfeldolgozói feladatokat az Educatio Nkft. látja el. (3) A Hivatal – a hiánypótlással érintett kérelmek kivételével – a felsőoktatási intézmény számára továbbítja a) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 50. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig – az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezők természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait (postázási cím) és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés szintje, munkarendje, finanszírozási forma, a képzés neve); b) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 60. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban 45. napig – az adott intézménybe a jelentkező által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait. (4) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Hivatal által meghatározott címre kell benyújtani, a besorolási döntés időpontját megelőző 50. napig terjedő határidőn belül. A besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül kell benyújtani a jelentkezés benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. A keresztféléves felvételi eljárásban és a pótfelvételi eljárásban valamennyi, a jelentkezés benyújtását követően megszerzett dokumentumot a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőig kell benyújtani. A külföldi középiskolában érettségiző jelentkező, kérelmére, hiánypótlását ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig teheti meg. (5) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az eredeti igazolások, okiratok bemutatása. (6) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve a Hivatal a felvételi jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől. (7) A hiánypótlással érintett jelentkezők esetében az (1) és (3) bekezdésben megállapított feladatok határideje a hiánypótlás beérkezését követő 10. nap. 13. § (1) A Hivatal – a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után – a 12. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt követő 14. napig elektronikus levélben, vagy elektronikus levelezési cím hiányában postai úton írásban tájékoztatja a jelentkezőt a nyilvántartásban rögzített adatairól. A Hivatal az Educatio Nkft. által üzemeltetett honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja a jelentkezőt a felvételi nyilvántartásban szereplő adatairól. (2) A jelentkező kérelmére az adatok 30 napon belül történő javítását a Hivatal az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani. (3) Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor – a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor – megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti. 7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén 14. § (1) Felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 15–24. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára a legelőnyösebb. (4) A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők érettségi pontját – ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik – az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani. (5) Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot. 15. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; c) az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot; d) a felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén da) jeles záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot, db) jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot, dc) közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot; e) az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a 24. §-ban meghatározott többletpontokat; f) egyéb, a 20–21. §-ban meghatározott többletpontokat szerezhet. (4) A (3) bekezdés c)–f) pontja alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. (5) Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor meghatározott elbírálási sorrendben legelőbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni. (6) A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felvételi szabályzatukban meghatározott módon a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembe vételével és az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben maximum 200 pontot adhatnak a jelentkezőknek, és annak megkettőzésével, valamint a 20–21. §-ban meghatározott többletpontok hozzáadásával határozzák meg számukra az összpontszámot. 16. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek – a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított – összegét kettővel meg kell szorozni; b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni. (2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból érdemjegyként évente a megfelelő nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk) és a természettudomány tantárgyak. (4) Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (3) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy tanéven keresztül, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább két tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának a Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek. (5) A középiskola – pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó – kérelmére a Hivatal elnöke azt vizsgálja, hogy a pedagógiai programban és a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül melyek azok, amelyek a Nemzeti alaptanterv szerinti az „Ember a természetben” és a „Földünk és környezetünk” műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesítését szolgálják. A Hivatal elnöke határozatában megjelöli a középiskola pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő azon tárgyakat, amelyeknek a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredménynek minősülnek. A határozat a középiskola által az adott naptári évben kiállított bizonyítványokban szereplő tantárgyak eredményeire vonatkozik. (6) Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni. (7) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)–(6) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről. 17. § (1) Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. (2) Az érettségi pontok száma – a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. (3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni. (5) A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett közismereti érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi közismereti vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján a Hivatal állapítja meg. A Hivatal köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75 százaléka megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50 százalékot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a felvételi eljárás honlapján közzéteszi. (6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. (7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből jelentkezési feltétel. (8) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)–(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt az érettségi pont megállapításáról. A külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola kérelmére a Hivatal egyfokú közigazgatási hatósági eljárásban dönt az érettségi vizsgatárgy beszámíthatóságáról és szintjéről azzal, hogy az érettségi tételsor 50 százalék alatti egyezősége esetén középszintű, 75 százalék alatti egyezőség esetén emelt szintű érettségi vizsgaeredményként a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgy nem számítható be. (9) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el. 18. § (1) Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során az 1. mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában normatív módon meghatározva a) egészségügyi vizsgálat; b) pályaalkalmassági vizsgálat, c) gyakorlati vizsga, d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga, e) szóbeli alkalmassági vizsga szervezhető. (2) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja alapján végzett vizsgálat, illetve vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. A „nem felelt meg” minősítés esetén a jelentkező összpontszáma nulla. (3) A művészet és művészetközvetítés képzési területre történő jelentkezés esetében a 14–17. §-ban meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy az e képzési terület szakjaira jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának – amelynek maximális értéke 200 pont – megkettőzésével, többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni. 19. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. (2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult. 20. § (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult. (2) A jelentkező az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. (3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. (4) A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgával rendelkező akkor jogosult 20 többletpontra, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik. (5) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg – a nyelvvizsga és a nyelvi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredmény egyidejűségének kivételével – több jogcím alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára legkedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. 21. § (1) A jelentkező a következő jogcímeken, a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felvételi eljárás során a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján – a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve – aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, ab) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, ac) a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpontra, b) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján ba) világbajnokságon, bb) Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra, c) az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban ca) a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, cb) az Universiadén, cc) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, cd) az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra, d) az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra, e) a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra f) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért 20 többletpontra; g) tárgyanként legfeljebb egy, a ga)–gb) alpont szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ga) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1–10. helyezésért 100, 11–20. helyezésért 50, 21–30. helyezésért 25 többletpontra, gb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra; h) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra; i) egyéb, a g) pont alá nem tartozó tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1–10 helyezés esetén 20 többletpontra; j) az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú (54-es vagy 55-ös szakmaszámú) szakképesítésért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontra; k) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § (2) bekezdés h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. (2) Az (1) bekezdés b)–e) pont alapján a többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte. (3) Az (1) bekezdés ga) alpontja alkalmazása során a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni. (4) Az (1) bekezdés alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkező. 22. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a 14. § (5) bekezdésében, illetve 23. §-ban meghatározott pontszámot – 500 pont. (2) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek, illetve a miniszter döntése alapján a felsőoktatásról szóló törvény, illetve az Nftv. szerint – a miniszter által meghatározott, legalább két féléves – előkészítő tanulmányokat folytatott és e tanulmányok zárásaként eredményes záróvizsgát tett személyek – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek – felvételi összpontszáma 500 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket. 23. § (1) Alapképzésre, osztatlan képzésre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot. (2) A levelező munkarend szerint meghirdetett igazgatásszervező alapképzési szakra az a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képzésről kiállított bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel, aki teljesíti a felsőoktatási intézmény által meghatározott felvételi követelményt. 8. Esélyegyenlőség biztosítása 24. § (1) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a) a hátrányos helyzetű, a tartós nevelésbe vett és az árva jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra; b) a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra; c) az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. (2) A jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni. (3) A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (4) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették. (5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések. (6) A (3)–(5) bekezdés alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. 9. A besorolási döntés 25. § (1) A besorolási döntés előkészítésében a miniszter, a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt. (2) A miniszter az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát a felvételi eljárást megelőző év november 30-ig hozza meg. (3) A felsőoktatási intézmények a (4) bekezdésben meghatározott besorolási döntés elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit. (4) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – az Nftv. 39. §-ában foglaltak alapján tervezetet készít az egyes szakok ponthatárára. (5) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények kezdeményezhetik a) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb létszám növelését; b) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb létszám csökkentését, c) a szakok közötti létszám átcsoportosítását. (6) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti eljárása besorolási döntés napjáig többször ismételhető. (8) A felsőoktatási intézmények a (5) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit. 26. § (1) A Hivatal a besorolási döntést a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 25. napjáig; b) az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig hozza meg. (2) Besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül mely képzés esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be. (3) A Hivatal a besorolásról a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről szakonként (önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként) egységes rangsor, a mesterképzésre, valamint a már oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében intézményi rangsor és a miniszter által az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása alapján dönt. (4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is; b) a miniszternek az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát; c) a felsőoktatási intézmények működési engedélyében szereplő intézményi kapacitást. (5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. 27. § (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését a) elektronikus levélben, vagy b) elektronikus levelezési cím hiányában postai úton írásban közli a jelentkezővel. (2) A döntés indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan a felvételi összpontszámát. (3) A Hivatal besorolási döntés iránti eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. 10. A felvételi döntés 28. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül; b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig, c) a pótfelvételi eljárásban augusztus 31-éig határozatban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki – a Hivatal értesítése alapján – hozzá lett besorolva. (2) A határozatnak tartalmaznia kell a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját; b) a jelentkező által választott képzés pontos megnevezését; c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, ha van, akkor az oktatási azonosító számát; d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást; e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést; f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta; g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását. (3) A határozat tartalmazhatja a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat; b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását. (4) Amennyiben a jelentkező rendelkezik elektronikus levelezési címmel, a határozat elektronikus levélben is kiküldhető. 11. Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során 29. § (1) A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan is végezhetik. (2) Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről az Educatio Nkft. gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre – különösen az adatok módosítására – vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye. (3) Az Educatio Nkft. teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról. 30. § (1) A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát az Educatio Nkft. által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik. (2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi. 31. § (1) A Hivatal a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti. (2) A felsőoktatási intézmények a jelentkezők adataiban bekövetkezett, hozzájuk bejelentett változásokat kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül regisztrálni. (3) A 14–17. §-ban, valamint a 19. §-ban meghatározott adatokat a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között – a köznevelési intézménytől, a köznevelés információs rendszeréből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel. 12. Mesterképzés 32. § A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3–31. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 33. § (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas mesterképzésre felvehető hallgatói létszám – miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását. (2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan az 5. §-ban meghatározottakon felül tartalmazza a) azon alapképzési szakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz; b) a felvehető létszámot; c) az alapképzési, mesterképzési szakokon, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit; d) a tanári mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait; e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit. 34. § (1) A 14–23. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a (3) bekezdésben meghatározott pontszám 50 százalékát eléri. (3) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, amelyek összege legfeljebb 100 pont. (4) A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az esélyegyenlőség biztosítására meghatározott többletpont nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál. (5) A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani. 35. § Amennyiben a jelentkező adott be jelentkezési lapot a 26. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni. 13. Szakirányú továbbképzés 36. § (1) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3–31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 3–7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja. (3) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig jelenteti meg. 37. § (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (3) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját és a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. (4) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat. 14. Doktori képzés 38. § (1) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3–31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 3–7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja. (3) A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítása szerinti év január 31. napjáig jelenteti meg. (4) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető hallgatói létszám – miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását. (5) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza a) azon mesterképzési szakon szerzett szakképzettségek, illetve az Nftv. 40. § (7) bekezdésében meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz; b) az állami ösztöndíjas és az önköltséges formában felvehető létszámot; c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit. 39. § (1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg. (2) A felsőoktatási intézmény a Hivatalnak az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatal által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat. 40. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (3) Az intézmény a felvettekről a képzés indítása szerinti év szeptember 15-éig tájékoztatja a Hivatalt. 15. Egyéb eltérő szabályok 41. § (1) A külföldi hallgatók részére, idegen nyelven meghirdetett képzésekre, a hitéleti képzésekre, és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények képzéseire történő jelentkezés határidejét, módját, valamint a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. (2) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év szeptember 15-ig statisztikai adatot szolgáltat. 16. Felvételi eljárási díjak 42. § (1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, valamint – amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik – intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie. (2) Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőnek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetnie, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít. (3) A befizetett alapdíjból képzésenként 1000 forint illeti meg azt a felsőoktatási intézményt, ahová a jelentkező kérelme szerint jelentkezik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti. (5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. (6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági, szóbeli és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. (7) A (2)–(6) bekezdés alkalmazása során ugyanazon képzés több finanszírozási formájára való egyidejű jelentkezés egy jelentkezésnek minősül. 43. § (1) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni. (2) A 43. § (3)–(4) bekezdése alapján az intézményeket illető részt a Hivatal a jogorvoslati eljárások lezárását követő 30 napon belül utalja át az intézményeknek. (3) A 43. §-ban meghatározott díjak befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni. 44. § (1) A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni. A pótfelvételi eljárási díjból 1000 forint azt a felsőoktatási intézményt illeti, ahová a jelentkező jelentkezik. (2) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg. (3) A 24. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jelentkezői csoport részére a Hivatal – legkésőbb a besorolási döntést követő 30. napig – visszautalja a felvételi eljárás alapdíjának 50 százalékát. (4) A felsőoktatási felvételi eljárásért fizetendő felvételi eljárási díj visszatérítendő, ha a jelentkező a) legkésőbb a jelentkezési határidő lejártáig visszavonja felvételi jelentkezési kérelmét; b) elkésett felvételi jelentkezési kérelme elutasításra kerül; c) a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig; d) nem nyújtott be felvételi jelentkezési kérelmet. 17. Záró rendelkezések 45. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2013. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni. A 2013. évi keresztféléves felvételi eljárásban és az azzal kapcsolatos megismételt eljárásban a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. (2) A 48. § (2)–(3) bekezdése 2013. augusztus 31-én lép hatályba. (3) A 48. § (4) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (3) bekezdés d) pontja, a 15. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba. (5) A 48. § (5) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. (6) A 48. § (6) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba. 46. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 100/1997. Korm. rendelet) 12. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A jelentkezési lapot] „b) május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,” [lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához.] (2) A 100/1997. Korm. rendelet 12. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az összesítő jelentést] „a) május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 8-ig,” [a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.] (3) A 100/1997. Korm. rendelet 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „61/A. § A 2013. évi május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely – mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy – a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.” 47. § (1) A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdésében a „2013/14-es” szövegrész helyébe a „2016/17-es” szöveg lép. (2) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „március 1.” szöv …