146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól.

146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól. A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendeletet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) terhére nyújtott állami támogatásokra kell alkalmazni; nem vonatkozik azon közfinanszírozású támogatásokra, amelyek nem minősülnek a 2. § 2. pontjában meghatározott állami támogatásnak. Az Alap terhére állami támogatás az e rendeletben megjelölt kategóriák szerint, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) feltételei alapján nyújtható. (2) E rendelet alapján állami támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtotta. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Alapkutatás: az Atv. 12. §-ának a) pontjában megha tározott alapkutatás; 2. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás); 3. Közfinanszírozású támogatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §-ának 7. pontjában meghatározott közfinanszírozású támogatás; 4. Általános képzés: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott képzés; 5. Eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása ideértve a technikákban, felszerelésekben és/vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is. Nem minősülnek eljárási innovációnak: kisebb változtatások vagy fejlesztések; a termelési vagy szolgáltatási képességek növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek hozzáadása révén, melyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz; egy eljárás használatának befejezése; az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés; a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások; az egyedi igényekhez igazítás; a rendes szezonális és ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem; 6. Hátrányos helyzetű munkavállaló a foglalkoztatási támogatások esetében: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének f) pontjában meghatározott munkavállaló; 7. Hátrányos helyzetű munkavállaló a képzési támogatások esetében: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; 8. Induló beruházás: a) a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő kibővítésével, vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos; vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök felvásárlása (a továbbiakban: létesítmény felvásárlása), amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak; 9. Innováció: magában foglalja a technológiai, az eljárási és a szervezési innovációt; 10. Innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez; 11. Ipari vagy alkalmazott kutatás: az Atv. 12. §-ának c) pontjában meghatározott ipari vagy alkalmazott kutatás; 12. Kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. §-ának (3)–(6) bekezdései szerinti kapcsolt vállalkozás; 13. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az Atv. 12. §-ának d) pontjában meghatározott kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés; 14. Kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott valamely vállalkozásnak minősül; 15. Kutatás-fejlesztés: az Atv. 12. §-ának b) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F); 16. Kutatási szervezet: olyan szervezet (például egyetem vagy kutatóintézet), amelynek – jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül – elsődleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez; 17. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 18. Létrehozott munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő munkahely; 19. Magasan képzett munkaerő: olyan kutató, mérnök, tervező vagy marketing szakember, aki egyetemi diplomával rendelkezik és legalább 5 éves releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelybe beleszámít a doktoranduszképzés ideje is; 20. Megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; 21. Nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; 22. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló 2004/C 244/02. számú bizottsági közlemény szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás; 23. Projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján; 24. Referenciaráta: a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott ráta, a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a pénzügyminiszter közzétesz a Pénzügyi Közlönyben; 25. Saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; 26. Speciális képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott képzés; 27. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén; 28. Szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban. Az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minősül innovációnak; 29. Szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné; 30. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 31. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; 32. Technológiai innováció: az Atv. 12. §-ának e) pontjában meghatározott technológiai innováció; 33. Védett munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének h) pontjában meghatározott munkahely. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK KATEGÓRIÁI ÉS JOGCÍMEI 3. § Az Alapból nyújtható támogatások kategóriái és jogcímei: a) K+F projekttámogatás a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabálya (a továbbiakban: K+F+I Keretszabály) alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdés a)–b), d)–e), g) pontjaiban, c) pontjában (a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítő szolgáltatások igénybevétele esetében), f) pontjában (amennyiben az f) pont alapján nyújtott támogatás K+F projekthez kapcsolódik), valamint a (2) bekezdés a), c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; b) műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)–e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; c) kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; d) szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–d), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; e) innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése c)–e) és g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c)–d) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; f) magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d)–g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; g) fiatal innovatív vállalkozásoknak támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) és g) pontja, valamint a (2) bekezdés a), c)–e) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; h) innovációs klasztereknek nyújtott támogatás a K+F+I Keretszabály alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b)–e), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; i) regionális beruházási támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, ha a támogatást nem K+F projekthez nyújtják, d) és g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; j) csekély összegű (de minimis) támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti előírások alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése a), c)–g) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), c)–f) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; k) képzési támogatás a 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d) pontjában, f) pontjában (a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztése, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatása esetében), g) pontjában (a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzése esetében), valamint a (2) bekezdés a), c) pontjaiban megjelölt jogcímeken nyújtható; l) foglalkoztatási támogatás a 2204/2002/EK bizottsági rendelet alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése d), f), g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt jogcímeken nyújtható; m) kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás alapján az Atv. 8. §-ának (1) bekezdése g) pontjában, valamint (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt jogcímeken. A kockázati tőkejuttatás feltételeit külön jogszabály határozza meg; n) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F támogatás az a)–c) pontokban meghatározott jogcímeken és esetekben a 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján is nyújtható e rendelet 34–36. §-aiban meghatározott feltételekkel. A K+F+I KERETSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A támogatás célja és általános feltételei 4. § (1) A 3. § a)–h) pontjában meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekedjék. (2) A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan növeli legalább az alábbi mutatók egyikét: a) a projekt méretét – ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F és innovációs tevékenységekben résztvevő személyek számát; b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket; c) a projekt időtartamát, a végrehajtás ütemét; d) a kedvezményezett által a K+F-re és innovációra fordított teljes összeget. (3) Nem szükséges a (2) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás a) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F projekttámogatásnak minősül és annak összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; b) kis- és középvállalkozások részére műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minősül és a támogatás összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; c) kis- és középvállalkozások részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minősül; d) innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minősül; e) magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatásnak minősül; vagy f) fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásnak minősül. 5. § (1) A támogatott projektek ösztönző hatását illetően összesített éves jelentés készül, amelyhez a kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati útmutatóban meghatározott módon, egyedi esetekben a támogató részére, kérésének megfelelően – figyelemmel a 4. §-ban foglaltakra is – adatot szolgáltatni. (2) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F és innovációs támogatásokra vonatkozó előírásait a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) honlapján is közzé kell tenni. A támogatási program nem indítható el a Hivatal honlapján való közzététel előtt. A támogatás mértéke 6. § (1) K+F projekttámogatás esetén az egyes projektekhez nyújtott, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket. (2) A maximális támogatási intenzitás a) alapkutatásnál 100%; b) ipari kutatásnál 50%; c) kísérleti fejlesztésnél 25%. (3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 20 százalékponttal; b) középvállalkozásnak minősül, akkor a maximális támogatási intenzitás a 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások 80%-os támogatási intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők a) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több, mint 70%-át viselnie, és ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással való együttműködéssel jár együtt, vagy a projekt határokon átnyúló (azaz a K+F tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják); b) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek. 7. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) ipari kutatási tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában aa) nagyvállalkozások esetében a 65%-ot, ab) kis- és középvállalkozások esetében a 75%-ot; b) kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok vonatkozásában ba) nagyvállalkozások esetében a 40%-ot, bb) kis- és középvállalkozások esetében az 50%-ot. 8. § A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 6. §-ban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik. 9. § A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, a 25%-ot középvállalkozások és a 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben kaphatnak ilyen támogatást, ha a támogatott tevékenységben kis- és középvállalkozásokkal működnek együtt, ahol az együttműködő kis- és középvállalkozásoknak az összes elszámolható költség legalább 30%-át kell viselniük. 10. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves időszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át. 11. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás 50%, amely legfeljebb hároméves időszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként. 12. § A fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg a) az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyében; b) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget a Budapesten és Pest megyén kívül eső régiókban. 13. § (1) Innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők: a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%; b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%; c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%; d) Budapesten és Pest megyében 15%. (2) A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. (3) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 éves időtartamra ítélhető oda. Degresszív támogatás esetén a támogatás intenzitás 100%-os lehet az első évben, azonban az ötödik év végére nullára kell csökkennie. Nem degresszív támogatás esetén a támogatás 5 éves időtartamra ítélhető oda, az intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (4) Megfelelően indokolt esetben és a bejelentő tagállam által rendelkezésre bocsátott meggyőző bizonyítékok alapján a klaszterek élénkítésének működési támogatása hosszabb, 10 évet meg nem haladó időtartamra is odaítélhető. Elszámolható költségek 14. § K+F projekttámogatás esetén az elszámolható költségek – melyek körét a pályázati útmutató szűkebben is meghatározhatja – a következők: a) kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet munkaerőköltsége, amennyiben a támogatott projektben foglalkoztatják őket; b) eszközök és felszerelések költségei a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére; c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően azzal, hogy ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a K+F projektben, akkor csak a projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítás minősül elszámolható költségnek; d) a szerződéses kutatás, a külső forrásból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt műszaki tudás és szabadalmak költsége, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor; e) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe; f) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt következtében merülnek fel; g) egyéb működési kiadások, beleértve az anyagköltségeket és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségeit, amennyiben közvetlenül a kutatási tevékenység következtében merülnek fel. 15. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetén a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el. 16. § A kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek a következők: a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megadását megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merültek fel. 17. § A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 14. §-ban foglaltakkal, azzal, hogy a 14. § b) pontjában foglalt költségek az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalhatják magukba. 18. § Innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek a következők: a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében: vezetési tanácsadás, technológiai segítségnyújtás, technológiaátadási szolgáltatások, képzés, szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei; b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében: iroda bérleti díjával, adatbankokkal, műszaki könyvtárakkal, piackutatással, laboratóriumhasználattal, minőség-ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatásokkal, minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek. 19. § Magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező költségeket is. 20. § (1) Az innovációs klasztereknek beruházási támogatás az innovációs klaszterek létrehozásához, bővítéséhez és élénkítéséhez nyújtható. Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében az elszámolható költségek a földterületbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésekbe történő beruházással kapcsolatos költségek. (2) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében az elszámolható költségek azok a munkaerő- és igazgatási költségek, amelyek a következő tevékenységekhez kapcsolódnak: a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt; b) a klaszter nyílt hozzáférésű eszközeinek kezelése; c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek. A támogatás igénybevételének további szabályai 21. § A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig – amennyiben ez lehetséges és célszerű: az egyenlő esélyű hozzáférést támogató (akadálymentes) – az infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia; b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel; c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni, és amelyet lehetőség szerint szabadalmaztatni lehet; d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott iparágban az Európai Közösségen belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest; e) az eljárási vagy szervezési innovációs projektnek világos kockázati szintet kell hordoznia. 22. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) e támogatás kizárólag a kis- és középvállalkozásoknak nyújtható; b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron – ha a szolgáltató nonprofit szervezet, akkor az összköltséget és egy ésszerű haszonrést tükröző áron – történő megvásárlására kell fordítaniuk. 23. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni; b) a kölcsönzött munkaerőt küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalkozásnak a kölcsönzést megelőzően legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia; c) a kölcsönzött munkaerőt küldő szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet; d) a kedvezményezett csak kis- és középvállalkozás lehet. 24. § Fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a kedvezményezett olyan innovatív kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb, mint 6 éve működik. A kedvezményezett akkor tekintendő innovatív kisvállalkozásnak, ha aa) az üzleti terv alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint az Európai Közösségen belül létező legfejlettebb tudás; vagy ab) külső könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F kiadásai az összes működési kiadásának legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során; b) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül; c) a támogatás halmozható a K+F+I Keretszabály szerinti más támogatással, a 70/2001/EK bizottsági rendelet vagy az ezt felváltó bármely más rendelet szerinti mentesség alá tartozó K+F támogatással és a kockázati tőkére vonatkozó iránymutatás szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással; d) a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban részesült kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet a c) pontban meghatározott támogatásoktól különböző támogatásban. 25. § (1) Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban és az innovációs klaszter élénkítésének működési támogatásában kizárólag az innovációs klasztert működtető jogalany részesülhet. (2) A klasztert működtető jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket. (4) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatásra vagy az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatására az a pályázó jogosult, amely a pályázat benyújtásával egyidejűleg a támogatást nyújtó felé elemzést nyújt be technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenéről. 26. § Az innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban kutatóközpontok, képző intézmények, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmények), szélessávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek. BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Regionális beruházási támogatás e rendelet alapján induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő hatóság írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt a rendelkezésre álló adatok alapján megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó előírásait a Hivatal honlapján is közzé kell tenni. A beruházási támogatás mértéke 28. § (1) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkező – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. (2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatás inten zitás 20 százalékponttal; b) középvállalkozásnak minősül, akkor 10 százalék ponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek a nagyberuházási projektek javára és a szállítási ágazatban nyújtott támogatások kivételével. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. Elszámolható költségek 29. § (1) A támogatás elszámolása során az alábbi költségek számolhatók el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke; ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor; ac) immateriális javak közül a találmány, a szabada lom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50%-áig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (3) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalkozások esetében még legalább öt évig, míg kis- és középvállalkozások esetében három évig kell folytatódnia. (4) Az (1) bekezdés ac) pontja szerinti támogatható immateriális javak csak akkor számolhatóak el, ha a) felhasználásuk kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülő létesítményben történik; b) leírható eszközöknek tekintendők; c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől történik a megvásárlásuk; d) a vállalat eszközei közé történik a besorolásuk; és e) legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetén három évig – a regionális beruházási támogatásban részesülő létesítményben maradnak. 30. § Nem számolhatók el az alábbi költségek: a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke; e) a támogatási programot kezelő hatóság által a 27. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény megvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét. A beruházási támogatás igénybevételének további szabályai 31. § (1) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a) létesítmény felvásárlásának esetén, vagy b) ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás. (2) A létesítmény felvásárlása, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, úgy a támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig az érintett régióban fenntartja. (5) A (4) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érin tett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem vagy felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a felszerelés cseréjére vonatkozóan támogatásban nem részesülhet. (6) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felenek meg. (7) Amennyiben a beruházást, fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati útmutatóval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, fejlesztés helyszíne. 32. § Nem nyújtható támogatás: a) a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2003/C 317/06 számú keretszabály 3.1 cikkének (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az iránymutatásban meghatározott szén-bányászathoz; d) az iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) az 1628/2006/EK rendelet 2. cikke értelmében az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, valamint az 1898/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártásához és forgalomba hozatalához; g) azon projektekhez, amelyek esetében a program 27. § (3) bekezdése szerinti, a Hivatal honlapján való közzététele előtt merültek fel költségek; h) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlására. 33. § A támogatott projekt megkezdési időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva); ab) a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilat kozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan, ha építési napló vezetése nem kötelező; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő (kedvezményezett) aláírásával igazolt átvételi nap; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedően valósítják meg, akkor az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT K+F TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A támogatás célja és mértéke 34. § Kis- és középvállalkozások részére e rendelet 3. §-ának n) pontja alapján is nyújtható támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez. 35. § (1) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkező – projektekhez nyújtható, bármely támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéket a) alapkutatás esetén 100%; b) ipari kutatás esetén 60%; c) kísérleti fejlesztés esetén 35%. (2) A (1) bekezdésben szereplő felső határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetők a következők szerint: a) amennyiben a projektre Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a projektre Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető; b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal növelhető; c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül: ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttműködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben; a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen társaság sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet; vagy cb) a projekt egy társaság és egy állami kutatóintézet hatékony együttműködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, abban az esetben, ha az állami kutatóintézet a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az eredményeket, amennyiben azok az adott intézet által végrehajtott kutatásból erednek; vagy cc) a projekt eredményeit műszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, vagy tudományos, műszaki folyóiratokban közzéteszik, nem veszélyeztetve ezzel a szellemi tulajdonjog megszerzését. (3) Amennyiben egy projekt a K+F különböző szakaszait foglalja magában, a felmerülő elszámolható költségek alapján számított, megengedhető támogatási intenzitást a vonatkozó megengedhető támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján állapítják meg. (4) Együttműködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részéről felmerülő elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást. (5) Ipari kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot. (6) A szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéket, azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédel mi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik. Az elszámolható költségek 36. § (1) A kis- és középvállalkozások alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési célú támogatásai alkalmazásában elszámolható költségek a következők: a) személyzeti költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a kutatási projektnél való alkalmazásuk mértékéig); b) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára felhasznált eszközök és felszerelések költségei azzal, hogy amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket a kutatási projektnél nem használják fel teljes élettartamukra, csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el; c) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei azzal, hogy az épületek tekintetében csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el, továbbá a földterület esetében a kereskedelmi célú átruházás, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek elszámolhatók; d) a projekt összes elszámolható költségeinek csak 70%-áig a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadás és egyenértékű szolgáltatások költségei, ideértve a kutatást, műszaki ismereteket és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt, vagy licencia tárgyát képező szabadalmakat, amennyiben a tranzakciót gazdaságilag független felek között hajtották végre, és rosszhiszeműség nem állapítható meg; e) kiegészítő általános költségek, amelyek a kutatási projekt következtében közvetlenül merülnek fel; f) egyéb működési kiadások, ideértve az anyagok, felszerelések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység következtében merülnek fel. (2) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el. (3) Szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában a 16. §-ban meghatározott költségek számolhatóak el. A FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 37. § Foglalkoztatási támogatást munkahelyteremtéshez, hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű mun kavállaló felvételéhez és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségeihez lehet nyújtani. 38. § (1) Amennyiben a támogatás munkahely létesítéséhez kapcsolódik: a) a támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket; b) a kedvezményezettnek 25%-ban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz; c) az elszámolható költségek köre az új munkavállalók két éves időszakra vonatkozó bérköltsége és annak járulékai; d) a létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell hogy jelentsen mind a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, mind az érintett vállalkozásban; e) a létrehozott munkahelyet a támogatásra jogosult régióban legalább három évig – kis- és középvállalkozások esetében két évig – fenn kell tartani; f) a létrehozott munkahelyre olyan munkavállalót kell felvenni, aki korábban még nem állt alkalmazásban, előző munkahelyét elvesztette, vagy ennek veszélye közvetlenül fenyegeti; g) az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felenek meg; h) a támogatás csak akkor nyújtható, ha a támogatás iránti kérelem a munkahelyteremtés előtt benyújtásra került a támogatási kérelem elbírálójának; i) a támogatás csak akkor nyújtható, ha a létrehozott munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projekt végrehajtásához kapcsolódik és a munkahelyet a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozzák létre. (2) Amennyiben a támogatás hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételéhez kapcsolódik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) az érintett hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó összes támogatás bruttó támogatási intenzitása, – a felvételt követő egy év bérköltségeinek százalékában kifejezve – nem haladhatja meg a hátrányos helyzetű munkavállalók esetében az 50%-ot, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a 60%-ot; b) a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás esetét kivéve a munkavállalót vagy munkavállalókat legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatni kell; c) ha a felvétel nem eredményezi az érintett létesítmény munkavállalói létszámának nettó növekedését, egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történik. (3) Amennyiben a támogatást megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának többletköltségeihez nyújtják, a támogatás a (2) bekezdés alapján nyújtott támogatással együtt nem haladhatja meg a munkavállaló vagy munkavállalók megváltozott munkaképességéből következő alacsonyabb termelékenység, valamint a következő költségek bármelyikének kompenzálásához szükséges mértéket: a) a létesítmények átalakításának költségei; b) a kizárólag a megváltozott munkaképességű munka vállaló vagy munkavállalók segítésére alkalmazott munkavállalók munkaerőköltségei; c) az általuk használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének költségei. (4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek akkor számolhatók el, ha azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna, bármely olyan időszakban, amelyben a megváltozott munkaképességű munkavállalót vagy munkavállalókat ténylegesen foglalkoztatta. (5) Ha a kedvezményezett védett munkahelyet biztosít, a támogatás a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően fedezheti – de nem haladhatja meg – az érintett létesítmény építési, üzembe helyezéssel kapcsolatos vagy bővítési költségeit, valamint bármely, a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásából eredő adminisztrációs és szállítási költséget. (6) A (3)–(5) bekezdés értelmében mentesülő támogatási programok mentességének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilvántartást vezessen, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a nyújtott támogatás megfelel az e bekezdésben és a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 39. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei; b) az oktatók és a képzésben résztvevők utazási költ ségei; c) egyéb folyó költségek (pl. anyagköltség, ellátmány költsége); d) az eszközök és berendezések amortizációja, amely kizárólag a képzési projekt céljaira történő felhasználásuk során következik be; e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; f) a képzésben résztvevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező mértékig azzal, hogy a képzésben résztvevők személyes költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. (4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve. (5) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkező – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(8) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) kis- és középvállalkozások esetében 70%; ab) nagyvállalkozások esetében 50%; b) speciális képzéshez: ba) kis- és középvállalkozások esetében 35%; bb) nagyvállalkozások esetében 25%. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetők a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 5 százalékponttal növelhetők a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelhetők a Pest megyén és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében. A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 40. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 41. § Nem nyújtható támogatás: a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló 2004/C 244/02 számú bizottsági közlemény 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. 42. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 43. § (1) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásra vonatkozó irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában megjelölt támogatási intenzitást. (2) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban az Sztv. előírásainak megfelelően is meg kell határozni. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 3. § a)–h) pontjai és a 4–26. §-ok hatálybalépéséről külön kormányrendelet rendelkezik. (3) E rendelet alapján döntés csekély összegű és regionális beruházási támogatások, valamint a K+F+I Keretszabály hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig hozható. (4) E rendelet alapján támogatási döntés foglalkoztatási, képzési, kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F támogatás tekintetében 2008. június 30-ig hozható. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 28. §-a, valamint a Rendelet melléklete hatályát veszti. (6) E rendelet – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regio nális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302. 2006.11.1. 29. o.); – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 33. o.); – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337. 2001.12.13. 3. o.); – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 20. o.), valamint – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.) – a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabály (HL C 323; 2006.12.30.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 45. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyű, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, valamint ezek konzorciumai.” (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő (3) és (4) bekezdés lép: „(3) Az Alapból támogatás nyújtható a) nyílt pályázati rendszerben, támogatási programok keretében; b) pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerző désen, illetve kérelmen alapuló döntés alapján e jogszabályban foglaltakkal összhangban az Atv.-ben meghatározott mértékig. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti, kérelmen alapuló döntés esetén a kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani, a kérelmek alapján nyújtott támogatásról a Hivatal elnökének indokolással ellátott előterjesztése alapján a miniszter dönt az Alap – Tanáccsal egyeztetett – felhasználási tervében szereplő, a pályázaton kívüli kérelmen alapuló támogatások odaítélésére vonatkozó szempontoknak megfelelően.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.” (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősül, az egy projekthez nyújtható bármely államháztartási forrásbó …