11/2009. (III. 6.) ÖM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagja

11/2009. (III. 6.) ÖM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés b), c), f), n), o) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések (a Hszt. 1. §-ához) 1. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a miniszter által irányított katasztrófavédelem hiva tásos szerveire, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra (a továbbiakban: tűzoltóság), valamint e szervek hivatásos szolgálati viszonyban és a szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) álló tagjaira, b) a minisztérium hivatali szervezeti egységeire, valamint e szervhez, továbbá a rendvédelmi oktatási intézményekhez, illetve az uniós intézményekhez vezényelt, berendelt hivatásos állományúakra. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intéz mény által, annak szabályzata alapján fizetett ellátás; b) napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakér tővel a foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő ba) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs) valamint, bb) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, nevelt gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek); c) nemzeti szakértő: az uniós intézményhez vezényelt és a szervezet által határozott időre foglalkoztatott hivatásos állományú; d) rendészeti átképzés: a hivatásos állomány azon felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak iskolarendszeren kívüli képzése, akik a rendészeti alapképzettség mellett nem rendelkeznek az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendészeti ismeretekkel; e) rendészeti szakirányú továbbképzés: felsőfokú szakirányú szakképzettségre épülő akkreditált szakirányú képzés, továbbképzési szakon szerzett új képesítés, amely speciális rendészeti szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul; f) rendészeti szakvizsga: az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó és vezetői beosztások betöltéséhez előírt (felkészülés) felkészítés és vizsga; g) szakképzettség: olyan képesítés, amely meghatározott szakismeretet igénylő munkakör ellátására jogosít, és amelyről az érintett bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik; h) szakmai továbbképzés: a hivatásos állomány feladatai ellátásához, tudása és személyisége fejlesztéséhez, illetve szinten tartásához szükséges olyan iskolarendszeren kívüli felkészítés, amely a miniszter által meghatározott rendészeti oktatási intézményben, a rendvédelmi szerv központi, területi, helyi szervezeti egységénél vagy felkért oktatási intézményben az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott éves továbbképzési terv szerint kerül végrehajtásra; i) szaktanfolyam: a II. besorolási osztály III. és IV. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez a rendészeti alapképzésen túli speciális szakképesítést biztosító iskolarendszeren kívüli képzés; j) szolgálati érdek (a szolgálati viszony módosítása esetén figyelembe veendő): a rendvédelmi szerv egészének vagy egyes szervezeti egységeinek jogszabályokban és az elöljárók által parancsokban, utasításokban, egyéb rendelkezésekben meghatározott szakmai feladatai eredményes végrehajtását szolgáló együttes (szervezeti, személyi, egyéb) feltételek biztosítása; k) uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek; l) vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít szolgálatot (hivatásos, szerződéses), amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére ideiglenesen alárendelt állomány munkájának irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős. A szolgálati viszony létesítésével összefüggő szabályok (a Hszt. 36. §, 269. §-aihoz) A szolgálati viszony alanyai 3. § (1) Hivatásos állományba történő felvétel, kinevezés, a szolgálati viszony létesítése olyan kétoldalú jognyilatkozaton alapuló sajátos közszolgálat, amelyben a konkrét feltételeket a személyi állományról szóló parancs vagy határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában írásba kell foglalni. (2) Szerződéses szolgálati jogviszony létesítése esetén a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket külön szerződésben is kell meghatározni. A felvételi eljárás során végrehajtandó ellenőrzés rendje (a Hszt. 37. §-ához) 4. § (1) A ellenőrzés során a személyügyi szerv: a) a felvételi kérelem és a benyújtott okmányok, vala mint az érintettel történő beszélgetés alapján előzetesen állást foglal a jelentkezőnek a tervezett beosztásra való alkalmasságáról, b) intézkedik az egészségi alkalmasság elbírálásához szükséges, külön rendelkezés alapján rendszeresített „adatlap” kitöltéséről, az alkalmassági vizsgálatra történő előjegyzésről, c) a Hszt. 37. § (5) bekezdése szerinti előírás esetén intézkedik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) meghatározott „biztonsági kérdőív” kitöltésére, d) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vttv.) 3. §-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja szerint érintett beosztásokba felvételre tervezettek esetében értesíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, annak határidejéről és az érintett nyilatkozattételét követően intézkedik a vagyonnyilatkozat-tételéhez szükséges megfelelő számú nyomtatvány és a hozzá kapcsolódó kitöltési tájékoztató átadására, e) az alkalmassági ellenőrzés adatainak megismerése – valamint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek esetében a vagyonnyilatkozatok megtétele – után, a leendő szolgálati elöljáróval értékelik a jelentkező megfelelését, és alkalmazásra vonatkozó döntés esetén elkészíti a kinevezéshez szükséges okmányokat. (2) A kinevezéssel összefüggésben a személyzeti szervnek elő kell készíteni: a) a kinevezési javaslatot, b) a személyi adatlapot, c) a kinevezési parancsot, d) az eskü- (fogadalom-) okmányt. Szerződéses szolgálati viszony létesítése (a Hszt. 265. §, 270. §-aihoz) 5. § (1) A szerződéses szolgálati viszonyba kerülőt a rendfokozati állománykategóriának megfelelő kezdő rendfokozatba kell kinevezni. (2) A szerződéses állománykategória jelölésére a rendfokozat megnevezése előtt a személyügyi okiratokban az „sz.” rövidítést kell alkalmazni. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai (a Hszt. 39–40. §, 268–269. §-aihoz) 6. § (1) A rendvédelmi szervvel történő szolgálati jogviszony kérelem alapján, felvételi eljárás keretében létesíthető. A kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, az illetékes személyügyi szerv útján írásban kell előterjeszteni. (2) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező személyi adatait, b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, c) a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalá sáról szóló nyilatkozatot. (3) A kérelem mellé csatolni kell a) kézzel írt önéletrajzot, b) legmagasabb iskolai végzettséget (végzettségeket) és szakképzettséget (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, c) saját írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. §-ban meghatározott ellenőrzésekhez és személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról (a formanyomtatványt az 1. melléklet tartalmazza), d) Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolás másolatát, e) adóazonosító jelről szóló adóigazolvány másolatát, f) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszo nyokról szóló igazolásokat. (4) Amennyiben a szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy a jelentkező személy a nemzetbiztonsági követelményeknek is megfeleljen, az ehhez szükséges adatokat az Nbt. alapján meghatározott „biztonsági kérdőív” kitöltésével szolgáltatja. (5) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek meglétét az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján, az illetékes személyügyi szerv köteles ellenőriztetni, illetve ellenőrizni. (6) Amennyiben a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztásra kiírt pályázat alapján a munkakör betöltése felvételi eljárás lefolytatását is igényli, az a képviselő testület (közgyűlés) felkérése alapján a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) személyügyi szerve közreműködésével végezhető el. (7) A felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró ok felmerülése esetén az eljárást lefolytató személyügyi szerv, az érintettet köteles írásban tájékoztatni az elutasítás okáról. Próbaidő (a Hszt. 41. §-ához) 7. § (1) Nem kell próbaidőt kikötni a más rendvédelmi szervtől áthelyezettek esetében. (2) A katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek próbaidejének kikötésétől akkor lehet eltekinteni, ha az érintett és a rendvédelmi szerv, a tanulmányok befejezését követő alkalmazásra megállapodást kötött, illetve tanulmányi ösztöndíj szerződés megkötésére került sor. 8. § (1) A hivatásos állomány tagjává az adott beosztásra, munkakörre jogszabályban meghatározott, államilag elismert iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. (2) Az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a kinevezési okmányban a szükséges végzettség megszerzését az oktatási intézmény képzési idejének megfelelő határidő figyelembevételével elő kell írni. 9. § A próbaidő alatt az állomány tagja a megfelelő szakképzésben előírt eredményes szakmai vizsga letételéig önálló szolgálati feladat végrehajtására nem osztható be. 10. § Az állományba kerülő által aláírt eskü- (fogadalom-) okmányt a kinevezési parancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni. Rendelkezési állományba helyezés (a Hszt. 44. §, 248. §-aihoz) 11. § (1) A Hszt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján, illetve a minisztériumba és a miniszter irányításával működő szervezetekhez berendeltek esetében a munkakör, a besorolás és az illetmény megállapítását a más szerv illetékes vezetője végzi. (2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását – a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével – az előző beosztásának megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani, amennyiben nincs előző beosztása, pályakezdőként kell figyelembe venni. (3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e) pontjai alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett részére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számára – képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő – szolgálati feladatot biztosítani. A pályázat kiírásával kapcsolatos szabályok és az elbírálás rendje (a Hszt. 45. §, 269. §-aihoz) 12. § (1) A rendvédelmi szerv azon speciális szakképzettséget igénylő beosztásainak betöltése, ahol a szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakképesítés megszerzése nem igényel iskolarendszerű képzést, az utánpótlást a munkáltatói jogkör gyakorlójának elsősorban nyílt pályázat útján kell biztosítania. (2) A beosztások betöltésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult pályázatot kiírni. (3) Amennyiben az adott beosztás ellátására a szervnél minden feltételnek megfelelő, alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, úgy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a pályázat kiírását mellőzni. (4) Sikertelen pályázat esetén a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését. A pályázat útján betölthető beosztások esetén a kinevezés határozott időre is szólhat. (5) A pályázat feltételeit az adott beosztásra meghatározott követelmények alapján a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró határozza meg. (6) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét; b) a hivatásos szolgálati viszony létesítésének általános feltételeit; c) a betöltendő beosztásba a kinevezés határozott vagy határozatlan időre történik; d) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, az azzal járó díjazás mértékét; e) a szolgálati hely címét; f) a beosztással járó feladatok rövid leírását; g) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegennyelv-ismeret, szakmai gyakorlat stb.); h) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket; i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket; j) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét; k) az elbírálás várható időpontját; l) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogo sult személy nevét, munkahelyi elérhetőségét; m) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájé koztatás rendjét. (7) A pályázatot oly módon kell nyilvánosan és országos elérhetőséggel közzétenni, hogy a pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 nap rendelkezésre álljon. 13. § (1) A munkakör, beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálására a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles bírálóbizottságot kijelölni, amelybe be kell vonni a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megbízottját; b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását végző szakmai vezetőt; c) az illetékes személyügyi szerv megbízottját; d) a tűzoltó-parancsnoki pályázat esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjét. (2) A bizottság tagjainak felkérését, megbízását írásba kell foglalni. (3) A bizottság a pályázatok értékelése és a pályázók személyes meghallgatása alapján tesz javaslatot a kinevezésre vonatkozóan. A szolgálati viszony módosítása (a Hszt. 15., 33., 46., 48–50., 60., 102., 248., 250., 271. §-aihoz) Más beosztásba helyezés, vezénylés, berendelés, megbízás 14. § (1) A szolgálati viszony kinevezési parancsban rögzített, a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb lényeges körülményt érintő módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, azonos vagy annak megfelelő, illetve alacsonyabb beosztás esetén az állomány tagjának kérelmére is történhet. A módosítást parancsban kell rögzíteni. (2) Más szolgálati ághoz tartozó, illetve vezetői beosztásokba történő áthelyezés (kinevezés) esetén ismét meg kell vizsgálni a hivatásos állomány tagjának alkalmasságát, a képesítési követelményeknek való megfelelését. Vezetői beosztásba csak az kerülhet kinevezésre, aki a beosztásra meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve a speciális rendészeti végzettség megszerzését – a képzés időtartamának figyelembevételével – részére előírták. (3) Az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriába tartozó és vezetői beosztásokba történő kinevezés esetén legfeljebb egy év határidő megjelölésével elő kell írni a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettségét. Mentesül a szakvizsga-kötelezettség alól, aki a kinevezés időpontjáig részt vett a beosztáshoz előírt rendészeti szakirányú képzésben. Más (magasabb) beosztásba történő kinevezés [a Hszt. 47. § (1) bekezdéséhez] 15. § (1) Magasabb beosztásnak az minősül, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke. (2) Az állomány tagjának kérelme alapján történő más beosztásba helyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb méltánylandó indok alapján a szolgálati érdek elsődlegességének biztosítása mellett engedélyezhető. (3) A kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet javaslatával együtt 8 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani. (4) A vezetői beosztásból történő felmentésről, valamint a Hszt. 245/D. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (5) A (4) bekezdés szerinti megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv képviselőjének. Áthelyezés [a Hszt. 47. § (2) bekezdéséhez és az 59/A. §-ához] 16. § (1) Áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv parancsnoka, az állomány tagja) előzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés időpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő költségek viselésében. (2) Az áthelyezését kérő – indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok javaslata alapján – a szolgálat érdekében, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró in tézkedésével legfeljebb hat hónapig visszatartható. Ez esetben a visszatartást írásban kell indokolni. (3) Nem alkalmazható a visszatartás akkor, ha a hivatásos állomány tagja olyan megalapozott családi ok miatt kéri az áthelyezést, amely más intézkedéssel nem oldható meg. (4) Köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésnél a Hszt. 59/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (5) Abban az esetben, ha az érintett nem rendelkezik a Hszt. 59/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel, akkor írásban kell rögzíteni, hogy korkedvezményes szolgálatként milyen időtartam vehető figyelembe, melynek egy példányát a személyi anyaggyűjtőben is el kell helyezni. Alacsonyabb beosztásba helyezés (a Hszt. 48. §-ához) 17. § Az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére, a kérelem esetét kivéve, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező, vagy amennyiben az alacsonyabb beosztásba helyezés áthelyezéssel valósul meg, az új szolgálati helyen a kinevezésre vonatkozóan munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult. Berendelés, vezénylés (a Hszt. 46. §, 49. §, 248. §-aihoz) 18. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezeti egységeihez, a rendvédelmi szerv irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására rendszeresített hivatásos beosztásba, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörbe a hivatásos állomány tagja berendelhető. (2) A berendelést kezdeményező hivatali szerv vezetője a berendelés kezdő időpontjáról, annak várható időtartamáról a berendelést megelőzően legalább egy hónappal írásban köteles tájékoztatni az adott rendvédelmi szerv állományilletékes parancsnokát. (3) Hivatásos szolgálati beosztásba történő berendelés esetén a hivatásos állomány tagját a berendeléssel betöltendő beosztásba ki kell nevezni, és illetményét ennek figyelembevételével a Hszt. 100–103. §, illetve a XIX/A. fejezet vonatkozó rendelkezései – vezetők esetében a 245/H. § (2) bekezdés – szerint kell megállapítani. (4) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történő berendelés esetén – vezetői munkakörbe berendelt ki vételével – az elismert szolgálati idő alapján végrehajtandó köztisztviselői, közalkalmazotti besorolás alapján, vezető esetében a besorolástól független, de a berendelés helyén a szerv munkavállalóira alkalmazott bérrendszer szabályai szerint kell az illetményt megállapítani, biztosítva, hogy az érintett illetménye megfeleljen a berendelés elrendelésekor – azonos beosztás esetén – a rendfokozati illetmény beszámítása nélkül legalább olyan összegű illetménynek, mint a berendelést megelőző illetmény összegének valamint a rendfokozati illetménynek megfelelő pótléknak. (5) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe berendeltek esetében – eltérő megállapodás hiányában – a berendeltet megillető ruházati utánpótlási illetmény, valamint a berendelés ideje alatt esedékessé váló jubileumi jutalom összege és ezek közterhei a rendvédelmi szervet terhelik. (6) A berendelés megszüntetése történhet az azt kezdeményező vezető vagy a rendvédelmi szerv állományilletékes parancsnoka, illetve a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján. 19. § A hivatásos állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el. Vezénylés nemzeti szakértői feladatok ellátására 20. § (1) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete – a külügyminiszter útján – az uniós intézmény által a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vonatkozó felhívásáról a tudomásra jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki a jelölés érdekében értesíti az adott rendvédelmi szervet. (2) A jelölésre felhívott Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a felhívásban meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján kezdeményezheti a jelölést a miniszter útján. (3) Nemzeti szakértőnek kizárólag az a hivatásos állományú jelölhető, aki a felhívásban megjelölt munkakörhöz az uniós intézmény által előírt feltételekkel rendelkezik. (4) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója által kezdeményezett jelölést a miniszter – a külügyminiszter útján – az állandó képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé. 21. § (1) A hivatásos állomány tagjának nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásáról az uniós intézmény és a minisztérium közötti megállapodásban kell rendelkezni. (2) A megállapodásban a nemzeti szakértő személyi adatain és szolgálati helyén túl meg kell határozni a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét, b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és annak időtartamát, c) a napidíjra való jogosultságot, a napidíjpótlékra jogosult személyt. (3) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítása az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíthető azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 6 évet nem haladhatja meg. 22. § (1) A hivatásos állomány tagját a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a Hszt. 44. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az adott rendvédelmi szerv rendelkezési állományába kell helyezni. (2) A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményhez történő kihelyezése vezényléssel történik, amelynek elrendelésére – a Hszt. 43. §-ában foglaltaknak megfelelően, illetve az uniós intézménnyel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel – a miniszter jogosult. 23. § A hivatásos állomány uniós intézményhez kihelyezett tagjának a szakértői feladat ellátásával összefüggésben utasítás nem adható. Szolgálati viszony szünetelése (a Hszt. 51. §-ához) 24. § (1) Az állomány tagjának az országgyűlési képviselői, polgármesteri, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történő indulását a jelöltkénti nyilvántartásba vételével egyidejűleg írásban be kell jelentenie, melynek alapján az érintett szolgálati viszonyát szüneteltetni kell. (2) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szünetelése esetén beosztása a választások eredményének közzétételéig csak megbízással tölthető be. (3) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, az a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját is módosítja. A szolgálati viszony megszűnése (a Hszt. 53–59. §, 61–63. §-aihoz) 25. § A szolgálati viszony megszüntetésekor, ha az érintett a Hszt. 182. § (1)–(2) bekezdése szerinti szolgálati idővel rendelkezik, intézkedni kell a szolgálati nyugdíjra jogosultság megállapítására, esetlegesen az általános szabályoktól eltérő nyugdíjfolyósítás módjára is. Közös megegyezés (a Hszt. 54. §-ához) 26. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést egyik félnek sem kell indokolnia. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írniuk. (2) A közös megegyezésről szóló nyilatkozatot az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz köteles felterjeszteni. Felmentés (a Hszt. 56. §-ához) 27. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén az indoklásból egyértelműen ki kell tűnni azon oknak, amely miatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya nem tartható fenn. (2) A felmentésről szóló értesítést a felmentés kezdő időpontja előtt az állomány tagjának át kell adni. (3) Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes orvosi felülvizsgáló (a továbbiakban: FÜV) bizottság jogerős határozatával történhet. (4) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönthet. (5) Akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merült fel, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, soron kívül intézkedni kell más beosztásba helyezésére, illetve a szolgálati viszony megszüntetésére. (6) A hivatásos állomány tagjának a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén személyi beszélgetést kell folytatni és az érintettet írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, amelyet követően a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az állomány tagjának döntése alapján kell meghatározni. 28. § A Hszt. 56. § (6) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetőeljárásban hozott jogerős – írásba foglalt – ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet kézhezvételét követően az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva (a Hszt. 59. §-ához) 29. § (1) A szolgálat felső korhatárának elérése miatt a szolgálati viszony megszüntetését a felső korhatár elérésének napjával kell megállapítani, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának meghatározására. (2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja értelmében történő megszüntetése esetén a parancsban rögzíteni kell, hogy a mandátum lejárta után, az érintett kérelme esetén, a rendvédelmi szervet visszavételi kötelezettség terheli. (3) A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén, annak lejártakor, illetve az állomány tagjának kérése szerint ugyancsak a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint kell intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére. A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok (a Hszt. 61. §-ához) 30. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt – bármely okból is kerül arra sor – az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnoknak vagy felhatalmazásával vezetői munkakört betöltő személynek és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy a beszélgetésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. (2) A beszélgetést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és fegyelmi ok miatti megszüntetés, a hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmatlanság kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idő kezdete előtt kell végrehajtani. (3) A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi személyzeti, munkajogi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdek-képviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs mellékleteként, annak jóváhagyását követően a személyi anyag részeként kell kezelni. (4) A szolgálati viszonynak a Hszt. 53. § b), e)–f) pontja, valamint az 59. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti megszüntetése esetén a beszélgetés során külön vizsgálni kell, hogy az érintettet terheli-e megtérítési kötelezettség. (5) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak összegét az érintettel közölni kell, és a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban azt elő kell írni, és a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni. 31. § A szolgálati viszony megszüntetésekor a) az állományilletékes parancsnok aa) ellenőrizze a szolgálati viszony megszüntetésének törvényes és okszerű végrehajtását, ab) ismertesse az érintettel a parancsot, ac) intézkedjen a beosztással járó szolgálati feladatok átadására; b) a személyügyi szerv ba) gondoskodjon a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap, Tb-igazolvány stb.) előkészítéséről és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, bb) vonja be a szolgálati igazolványt, bc) nyugállományba helyezés esetén adja ki a nyugdí jasigazolványt; c) az illetékes anyagi, pénzügyi szerv ca) vonja be a kiadott fegyver, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, cb) gondoskodjon a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről, cc) eltérő megállapodás hiányában vonja be a szerv által kiadott okmányokat (BKV bérlet stb.), cd) a szolgálati igazoláson rögzítse a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat. Hivatásos állományba való visszavétel (a Hszt. 64. §-ához) 32. § (1) A hivatásos állományba történő visszavétel esetén a Hszt. 64. § (2) bekezdésben rögzített esetet kivéve, ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést. (2) Hivatásos állományba történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során a Hszt. hatálybalépése előtt már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni. (3) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért és legfeljebb a Hszt. 64. § (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni. (4) A Hszt. 64. § (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor. A szolgálat felső korhatárát elértek esetében haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére, nyugállományba helyezésre. (5) A felmentési idő alatt az állomány tagjával ismételten nem létesíthető szolgálati viszony. Összeférhetetlenség (a Hszt. 65–66. §-aihoz) 33. § (1) Az állomány tagjának méltánylandó okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelmét – a közeli hozzátartozójával az alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést – az állományilletékes parancsnok a javaslatával együtt a miniszterhez terjeszti fel engedélyezésre. Az állományilletékes parancsnok részére ilyen engedély nem adható. (2) A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állománya esetében a közeli hozzátartozóval az alá-fölérendeltségi viszonyba kerülés engedélyezése a városi (fővárosi) tűzoltóparancsnok hatáskörébe tartozik. (3) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező személyi adatait (név, születési idő, anyja neve), b) szolgálati helyét, beosztását, c) milyen jogviszony alapján, milyen szervnél, milyen minőségben, milyen időtartamban, milyen munkarendben kíván munkát végezni. (5) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, illetve egyéb okirat. Amennyiben az érintett az iratok becsatolására vonatkozó kérésnek nem tesz eleget, az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. (6) Nem engedélyezhető munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése – a Hszt. 65. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – az osztályvezető és azzal azonos, illetve magasabb beosztási kategóriába tartozó vezetők részére. 34. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni. (2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – amennyiben az az állományilletékes parancsnok tudomására jut – az érintettet írásban kell felszólítani adatközlési kötelezettsége teljesítésére. 35. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony engedélyezése a személyállományra vonatkozó parancsban határozott vagy határozatlan időtartamra történhet. (2) Kizáró okok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról határozatban kell rendelkezni. (3) Az engedély megtagadása esetén a hivatásos állomány tagja a Hszt. vonatkozó szabályainak megfelelően jogorvoslattal élhet. (4) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyzeti alapnyilvántartásban is rögzíteni kell. A szolgálati viszony tartalma A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok (a Hszt. 67–70. §-aihoz) 36. § (1) A szolgálati viszony létesítésével – más beosztásba helyezéssel – egyidejűleg meg kell ismertetni az állomány tagjával a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettel alá kell íratni és részére az első példányt át kell adni. A második példányt a parancs részeként a személyi anyagban kell kezelni. (2) A szolgálatteljesítés megkezdése előtt az állomány tagját ki kell oktatni a munkavédelmi és egyéb jogszabályokban meghatározott biztonsági rendszabályokra, melynek megtörténtét a munkaköri leíráson rögzíteni kell. (3) A szolgálati tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét az elöljáró parancsnok által jóváhagyott előírásokban (Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend stb.) kell szabályozni. Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények (a Hszt. 72–74. §, 336. §-aihoz) 37. § (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy tanulmányi szerződés nem köthető, az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét a rendvédelmi szervnek kell biztosítania és azt az érintettnek írásban tudomásul kell vennie. (2) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül. (3) A hivatásos állomány tagja részére a szakmai továbbképzésen, illetve a speciális rendészeti végzettséget biztosító képzéseken történő részvételét biztosítani kell, amelyek megvalósítására az állományilletékes parancsnok évente képzési, továbbképzési tervben intézkedik. A hivatásos állomány előmenetele [a Hszt. 3. § (5) bekezdéséhez és a 71–81. §, 254. §-aihoz] 38. § (1) A hivatásos állomány előmenetelét – a szükséges feltételek megléte esetén – az alábbiak szerint kell biztosítani: a) a beosztásban eltöltött szolgálati időhöz kötötten a magasabb fizetési fokozatba sorolással, b) iskolai végzettséghez, várakozási időhöz kötötten magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel, c) az adott beosztásban nyújtott szakmai teljesítményhez, képesítési követelményekhez kötötten magasabb szolgálati beosztásba, vezetői munkakörbe történő kinevezéssel. (2) Az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró és az illetékes személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a hivatásos állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről, feltételekről. (3) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszünése (közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba való átminősítése) az abban a munkakörben kinevezéssel foglalkoztatottnak a hivatásos jogviszonyba történő továbbfoglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát, a beosztási és rendfokozati előmenetelét nem érinti. a) rendfokozatban való előmenetelnél az általa betöltött hivatásos beosztáshoz a szolgálati jelleg megszűnéséig meghatározott rendfokozati maximumot kell figyelembe venni, amennyiben az előléptetés feltételeivel rendelkezik, b) a szolgálati jelleg megszüntetésével érintett beosztásban való előmenetelénél az átminősítés előtti beosztási kategóriát, munkaköri megnevezést kell figyelembe venni, amennyiben az előmenetelhez szükséges feltételekkel rendelkezik vagy azt megszerzi. 39. § (1) A beosztásban történő előmenetelt az állományilletékes parancsnok a magasabb beosztásokra, illetve vezetői munkakörökre pályázat kiírásával vagy kiválasztással valósíthatja meg. (2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott beosztásra előírt képesítési követelményeknek megfelelő és egészségileg alkalmas minősítéssel, valamint a munkavégzését érintően készült legalább alkalmas minősítéssel rendelkező személyt lehet. (3) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői beosztásba történő kinevezést megelőzően készített minősítésben részletesen elemezni kell a korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét, a vezetői készségét. Előmenetel a rendfokozatban (a Hszt. 77–81. §-aihoz) 40. § (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba tör ténő előmenetel – a tábornoki rendfokozatok kivételével – előléptetéssel történik. (2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető – jogszabályban meghatározott – rendfokozati maximumig valósulhat meg. (3) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni. (4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)–h) és j) pontja alapján rendelkezési állományba lévők – a rendfokozati állománycsoportjukon belül – a beosztáshoz előírt rendfokozati maximum figyelmen kívül hagyása mellett előléptethetők. 41. § (1) Azon rendfokozatoknál, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés – az egyéb feltételek megléte esetén is – soron kívülinek minősül. (2) Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor, az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, úgy az új rendfokozathoz előírt várakozási időt az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani. (3) A Hszt. 80. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előléptetés csak akkor kezdeményezhető, ha a hivatásos állomány tagja aktuális minősítésének legalább „alkalmas” végkövetkeztetése van. Besorolás, előresorolás (a Hszt. 99–100. §, 102. § és 254. §-aihoz) 42. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egy időben, illetve beosztási kategória váltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor az állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és rendfokozati illetményét a Hszt. 6. melléklete, beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket a Hszt. 245/H. §-ának és a 6/B. számú mellékletének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. (3) Beosztás változás esetén – amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor – a korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani. (4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti. Az állomány minősítése, jellemzése (a Hszt. 82–83. § és a 252. §-aihoz) 43. § (1) A minősítés adattartalmát a Hszt. 4. melléklete határozza meg, melynek formanyomtatványát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A tiszthelyettesi és zászlósi állományt érintően azt szolgálati jellemzés formájában a Hszt. 252. §-ban rögzítettek figyelembevételével rendszeresen értékelni kell. (2) A minősítést, illetve a szolgálati jellemzést minden esetben írásban, a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően kell elkészíteni. Azt a szolgálati elöljáró állítja össze és az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá. (3) Az elkészült minősítést a jóváhagyást követően az állomány tagjával 30 napon belül ismertetni kell. (4) Az ismertetésen részt vesz a közvetlen elöljáró és a személyügyi szerv képviselője, az érintett kérelme esetén az érdek-képviseleti szerv megbízottja. (5) Az ismertetés előtt biztosítani kell, hogy az érintett a róla készült minősítést (szolgálati jellemzést) megismerje. Az ismertetést követően a minősítés egy példányát az érintettnek át kell adni. (6) A rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóiról (tanulóiról) tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni, melynek főbb tartalmi elemeit az intézmény vezetője határozza meg. Teljesítményértékelés (a Hszt. 245/F. §-ához) 44. § (1) A hivatásos állomány szolgálati tevékenységének, munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt záradékkal látja el és jóváhagyja. (2) Az állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, míg másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni, amelyek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés elkészítésekor köteles figyelembe venni. (3) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell venni a szolgálati elöljárónak, a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjének és a személyügyi szerv képviselőjének. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai (a Hszt. 89–97. §-aihoz) 45. § (1) Az állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve annak változása esetén meg kell állapítani és azt az érintett tudomására kell hozni. (2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. (3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört – kivéve a vezetők esetében – az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. (4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása csak a szolgálati napok figyelembevételével történik. (A szolgálati napok szabadságkénti átszámítását a 3. melléklet tartalmazza.) (5) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a tanulmányok befejezését követően időarányosan a szolgálati idejüknek megfelelő szabadságra jogosultak. (6) A szolgálati vagy egészségügyi okból az esedékesség évében ki nem vett szabadság utólagos kiadása esetén is csak az esedékesség évében megállapított mértékű szabadság adható. Szolgálati jogvita, a jogorvoslat rendje (a Hszt. 193–197. §-aihoz) 46. § (1) Az állomány tagja által a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró – a személyügyi szerv bevonásával – köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni, munkáltatói intézkedést igénylő ügyekben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszteni, aki a kérelem tárgyában 30 napon belül köteles intézkedni. (2) Az állomány tagja kérelmet vagy panaszt csak a saját szolgálati viszonyát érintő ügyben, ezzel összefüggő döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban nyújthat be. Személyügyi igazgatás 47. § (1) A rendvédelmi szerveknél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása; b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek; c) a rendvédelmi szerv és szervezeteik működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása; d) a hivatásos és szerződéses állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi feladatok végzése; e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatás elvei: a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását; b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen elöljárót; c) a személyügyi intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét; d) biztosítani kell – a titokvédelmi szabályok betartásá val és a személyiségi jogok tiszteletben tartásával – a kinevezésekről és a felmentésekről szóló személyi döntésekről való nyilvános tájékoztatást. A személyügyi igazgatás irányítása, felügyelete és ellenőrzése 48. § (1) A katasztrófavédelem hivatásos szerveire és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra kiterjedően a személyzeti igazgatás felügyeletét a minisztérium a központi személyügyi szerve útján, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a személyügyi szolgálata útján végzi. (2) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, illetve a személyügyi szerv útján irányítani és ellenőrizni. (3) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére; b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, személyügyi szervek személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére; c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára. 49. § (1) Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai: a) gondoskodik az állományba kerülő hivatásos állomány tagja beilleszkedésének segítéséről, az előmenetelhez szükséges feltételek megteremtéséről, biztosításáról; b) kezdeményezi a szükséges személyi változtatásokat; c) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas veze tők felkészítéséről; d) figyelemmel kíséri a szervezethez tartozó állomány életminőségének alakulását, szociális helyzetét és intézkedik a szükséges intézkedések megtételére; e) gondoskodik a hatáskörébe tartozók minősítésének, szolgálati jellemzésének előkészítéséről, jóváhagyásáról; f) biztosítja, hogy a személyi döntések előkészítése a személyügyi vezető útján kerüljön végrehajtásra. (2) A minisztérium központi személyügyi szerve, a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében a) kezdeményezi a személyügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok előkészítését, szükséges módosítását, és végrehajtja az ezzel kapcsolatos szakmai tennivalókat; b) tervezi a miniszteri vagy magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók előmenetelét, és végrehajtja az ezzel összefüggő feladatokat; c) gondoskodik a vezetőképzésre és továbbképzésre történő kiválasztás egységes elvek alapján történő végrehajtásáról; d) rendszeresen tájékoztatja a minisztert a hivatásos állomány érdek-képviseleti szervei által tett észrevételekről, javaslatokról, kezdeményezi a problémák megoldását; e) kezeli a miniszter, illetőleg magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók személyi anyagát. (3) A szervezeti egységeknél működő személyügyi szervek, személyek feladatai: a) segítik az állományilletékes parancsnok személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatai végrehajtását; b) tervezik és döntésre előkészítik a személyügyi vonatkozású döntéseket, elkészítik az ezekhez kapcsolódó okmányokat; c) tervezik és előkészítik az adott rendvédelmi szerv, szervezeti egység hivatásos állományának előmenetelét, utánpótlását, képzését, továbbképzését; d) együttműködnek a hivatásos állomány érdek-képviseleti szerveivel; e) figyelemmel kísérik és rendszeresen elemzik az állomány szociális helyzetét, szükség esetén kezdeményezik a felmerülő problémák megoldását; f) kezelik és naprakész állapotban tartják az adott szervezeti egység állományába tartozók személyi anyagait, a nyilvántartásokat; g) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre vonatkozóan a Vttv. 11. § (3) bekezdése értelmében meghatározzák a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát és biztosítják a nyilvántartását. A személyügyi nyilvántartás rendje (a Hszt. 199–203. §-aihoz) 50. § (1) A személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni a keletkezés sorrendjében az alábbi személyi iratokat: a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányok (kérelem és annak mellékletei, alkalmassági ellenőrzések anyagai, az érintett nyilatkozatai, munkaköri leírás stb.); b) a kinevezési okmány egy, eredeti aláírásokat tartalmazó példánya (szerződéses állomány esetén a külön szerződés egy példánya); c) személyi adatlap (a formanyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza); d) a szolgálati viszony során keletkezett okmányok (előresorolás, előléptetés, kinevezés, vezénylés, áthelyezés, egyéb intézkedést tartalmazó okmány, hatályos fenyítési határozat, szolgálati igazolvány nyilvántartás stb.); e) képzéssel (továbbképzéssel) kapcsolatos okmányok (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat); f) minősítés (jellemzés) adatlapjai, a teljesítményértékelések; g) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolások, egyéb nyilatkozatok; h) a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos okmányok (javaslat, kérelem, szolgálati igazolás stb.). (2) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján az érintett egyidejűleg történő tájékoztatásával lehet. (3) A személyi anyagból kikerülő okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően selejtezni kell. (4) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni és külön kell tárolni. (5) A miniszter által irányított rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyagot át kell adni a fo gadó szervnek, míg egyéb rendvédelmi szervek kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag átadható. 51. § (1) A minisztériumban és Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon az adott rendvédelmi szervre vonatkozó központi személyügyi nyilvántartást, a Hszt. 199. § (2) bekezdése szerinti szervezeti egységeknél, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon pedig személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni. (2) Az 1. §-ban meghatározott szervek szervezési (állománytáblázat) adatainak és hivatásos állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatainak számítógépes rendszerben történő feldolgozását, valamint egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolattartását az egységes számítógépes személyzeti-munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer (a továbbiakban: SZENYOR) programmal kell végrehajtani. (3) A SZENYOR rendszer rendszergazdai feladatait és országos működtetését, valamint a központi személyügyi nyilvántartási adatok feldolgozását az Önkormányzati Minisztérium Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály látja el. (4) A személyügyi nyilvántartási feladatok végrehajtására a SZENYOR rendszert használja: a) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság személyzeti és munkaügyi feladatait ellátó szervezeti egysége az adott rendvédelmi szerv állományára vonatkozó személyügyi adatok alapnyilvántartására; b) az állományilletékes parancsnokok, szervezeti egységeinél működő személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó szerv, illetve személy, a személyügyi alapnyilvántartás vezetésére. (5) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a (4) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat az Önkormányzati Minisztérium Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztálynak számítástechnikai módszerrel (hálózaton vagy mágneses adathordozón) megküldik. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása (a Hszt. 326–329. §-aihoz) 52. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja. 53. § (1) A Hszt. 329. §-a szerinti kedvezményesen számított szolgálati időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén parancsban rögzíteni kell. (2) Minden év végén a szolgálati viszony kezdő időpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idő tartamát hozzá kell adni. (3) A kedvezményesen számított szolgálati időket az e célra rendszeresített „NYILVÁNTARTÓ LAP”-on kell vezetni (a formanyomtatványt az 5. melléklet tartalmazza) és azt a személyi anyagba kell elhelyezni. 54. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 53. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Amennyiben a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, úgy a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. (3) Amennyiben a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor az erről szóló parancs egy példányát a miniszter által kijelölt Nyugdíjmegállapító Szervnek is meg kell küldeni. (4) A Hszt. 115/A. §-ának (3) bekezdése szerinti igazolást a 6. melléklet szerinti adattartalommal és formában, két példányban kell kiállítani és annak egyik példányát az érintettről készített személyi alapnyilvántartás részeként kell kezelni. (5) A (4) bekezdés szerinti igazolásban szolgálati időként csak a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából elismerhető szolgálati időt lehet figyelembe venni. A szolgálati viszony időtartamának megállapításakor a több részletben töltött időket össze kell számítani. (6) Az igazolást, illetve a szolgálati időnek a Hszt. 115/A. §-a (6) bekezdése szerinti megszűnéséről szóló igazolást az illetékes személyügyi szerv megbízottja készíti el és azt kizárólag az állományilletékes parancsnok – akadályoztatása esetén az őt helyettesítő és a személyügyi hatáskör gyakorlásával is megbízott vezető – írhatja alá. (7) A szolgálati viszony megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére szolgálati idő igazolást kell kiadni (a formanyomtatványt a 7–8. melléklet tartalmazza). A személyi állományra vonatkozó munkáltatói parancsok kiadásának rendje 55. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket általában írásban, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon parancsban, a minisztériumban, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéseket határozatban kell elrendelni. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlés), illetve a polgármester által hozott döntéseket tartalmazó határozat alapján, arra történő hivatkozással – amennyiben az indokolt – annak parancsban történő megjelentetéséről a szakmai felügyeletet ellátó főigazgató, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik. (3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományára vonatkozó határozatokhoz, parancsokhoz szükséges adatszolgáltatást az érintett szervek a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján kötelesek felterjeszteni. (4) Parancsban kell elrendelni: a) a szolgálati viszony keletkezését, kinevezést; b) szolgálati hely, beosztás változását, módosítását; c) besorolást, előléptetést, előresorolást; d) iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó elő írást; e) kitüntetést, jutalmazást; f) fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket (pl. szolgálati beosztásból felfüggesztést); g) fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével a rendfo kozatot, beosztást és a szolgálati jogviszonyt érintő intézkedéseket; h) illetmény nélküli szabadság engedélyezését; i) szolgálati viszony szüneteltetését; j) névváltozás átvezetését; k) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezést, a ve zénylést, megbízást; l) rendelkezési állományba helyezést, annak megszün tetését; m) a szolgálati viszony megszüntetését, nyugállomány ba helyezést; n) korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és mindazon döntéseket, amelyek az addig hatályos parancs lényeges elemét érintik. (5) A parancs szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (6) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy parancsban kell elrendelni. (7) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni. (8) Az állományparancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (9) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott parancs intézkedésre megküldött példányait ugyancsak személyi iratként kell kezelni és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. Átmeneti, záró rendelkezések 56. § (1) A rendvédelmi szerv e rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját, aki az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik, ha részére a rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési előírást, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével köteles azt a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő alatt a Hszt. 336. § (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásában elő kell írni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hivatásos állomány tagja a rendelet hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A hivatásos állomány tagját ez esetben is képesítettnek kell tekinteni. 57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgat …