2012. CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról.

2012. CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról. Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki. 2. § E törvény alkalmazásában a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, ide értve az egyéni vállalkozót is; b) gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyéni cég, szövetkezet, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, erdő-birtokossági társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság; c) agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó szervezet; d) agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek; e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara; f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerint meghatározott személy; g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete; h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke; i) TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek felel meg. II. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA Általános szabályok 3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete. (2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint a) testületi szervei, b) tisztségviselői és c) ügyintéző szervezete útján látja el. (3) Az agrárkamara – külön törvény rendelkezései szerint – jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét. A törvényt az Országgyűlés a 2012. július 12-i ülésnapján fogadta el. 4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA A kamarai tagsági viszony keletkezése 5. § (1) Az agrárkamara létrejöttének napján e törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az ezen időpontban agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek. (2) Az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően kamarai tagság e törvény alapján: a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával; b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával; c) bármely agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, egyéni vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetében a cégbírósági bejegyzéssel keletkezik. (3) Ha a (2) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek. (4) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (3) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre. (5) Az agrárkamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára. (6) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet az (1), illetve (2) bekezdés szerinti időpontban tagja a) a Magyar Állatorvosi Kamarának, b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy d) valamelyik hegyközségnek, és e tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat. Az agrárkamarai tagság megszűnése 6. § (1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha a) az őstermelő: aa) meghal, ab) az őstermelői igazolványát nem érvényesíti; b) az egyéni vállalkozó: ba) meghal, bb) agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti; c) az egyéni vállalkozónak nem minősülő egyéb gazdálkodó szervezet: ca) jogutód nélkül megszűnik, cb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint c) pont cb) alpontja szerinti esetben az agrárkamarai tagság az agrárkamarához történt bejelentésben megjelölt időpontban szűnik meg. (3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével a volt kamarai tagot a kamara törli a tagokról vezetett nyilvántartásból. (4) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg. (5) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (6) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott szervezetben való tagságot – tevékenység végzésének feltételeként – törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság – a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában – az 5. § (6) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat. Az agrárkamara tagjegyzéke 7. § (1) Az agrárkamara a tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék tartalmazza az agrárkamarai tag: a) természetes személy esetében nevét és lakóhelyét, b) tevékenységi körét, c) a tagsági jogviszony kezdő időpontját, d) az agrárkamarai tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag nevében képviseletre és tisztségviselésre jogosult személy nevét, e) őstermelő agrárkamarai tag esetében az őstermelői igazolvány számát, f) egyéni vállalkozó agrárkamarai tag esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, g) az egyéni cég vagy gazdálkodó szervezet esetében a cégnevét, székhelyét, telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét, h) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott regisztrációs számát, i) az agrárkamarai nyilvántartási számot. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokról a tag a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg, változás esetén pedig a változást követő harminc napon belül köteles nyilatkozni az agrárkamara részére. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok nem nyilvánosak, azokba betekinteni csak az érintett, illetve harmadik személy az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján jogosult. (4) Az agrárkamara a tagról az (1) bekezdésben rögzített adatok körét a tagsági viszony megszűnését követően akkor kezelheti, ha a kamarai tagnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjában tagdíjhátraléka marad fenn. Az adatokat az agrárkamara a tagdíjhátralék kiegyenlítéséig vagy behajtásáig, de legfeljebb öt évig kezelheti. (5) Az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében az agrárkamara adatkezelőnek minősül, és köteles az adatok fogadására alkalmas nyilvántartási rendszert működtetni. Ennek érdekében az agrárkamara a tagoktól évente kamarai hozzájárulást szedhet. (6) Az (1) a)–g) pontjában meghatározott adatokat az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb február 15-ig átadja. (7) Az agrárkamara az alapszabályban meghatározottak szerint a tag gazdasági tevékenységéről gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet. A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag tulajdonában, használatában levő a) termőföldre, b) gépekre, eszközökre, c) épületekre, építményekre, d) mezőgazdasági vagyoni értékű jogokra, valamint e) az a)–c) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására vonatkozó adatokat. (8) A (7) bekezdés b), c) és e) pontjával kapcsolatban szolgáltatandó adatok körét – a tevékenység jellegétől függően – a küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg. (9) Az agrárkamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon: a) piac- és termelésszervezési célokra, b) statisztikai célokra, c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során használhatja fel. (10) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok – a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével – üzleti titoknak minősülnek. (11) Az agrárkamara a (7) bekezdésben foglaltak szerint vezetett adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt évig kezelheti. 8. § Az ingatlanügyi hatóság az agrárgazdasági tevékenységet folytató agrárkamarai tag földhasználati nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról a változás átvezetésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát. Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei 9. § (1) Az agrárkamara tagjának joga, hogy a) részt vegyen a kamarai küldöttek megválasztásában, b) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák, c) a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen, d) az agrárkamara tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen, e) bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen, f) az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen, g) az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogokat a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja. (3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult a) tanácskozási joggal részt venni a megyei küldöttválasztó közgyűlésen, b) igénybe venni az agrárkamara által nyújtott – az alapszabály által meghatározott körű – szolgáltatásokat. (4) A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg. (5) A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető. 10. § (1) Az agrárkamara tagja köteles a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani, b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni, c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni, d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni. (2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles a) az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni, b) megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait, c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát. (3) Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható. (4) A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat. 11. § (1) Az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját az agrárkamara alapszabálya határozza meg. Az agrárkamara a tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozza meg oly módon, hogy az az egymillió forintot nem haladhatja meg. (2) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. IV. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI 12. § (1) Az agrárkamara törvényben foglalt felhatalmazás alapján szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el. (2) Az agrárkamara részére közfeladatot abban az esetben állapíthat meg törvény, ha a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított. (3) Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg. (4) Az agrárkamara a miniszter által rendeletben meghatározottak, valamint a mezőgazdasági támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve együttműködői feladatokat lát el. 13. § Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és az agrárkamara alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg. 1. Az agrárkamara igazgatási jellegű közfeladatai 14. § (1) Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében a) részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában; b) elkészíti és működteti az agrár-, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési ágazat szereplőinek egységes nyilvántartási rendszerét; c) előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának fejlődését; d) részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási, valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában; e) elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében. (2) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében a) a terméktanácsok és a szakágazati termékpálya bizottságok bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat; b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését; c) az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a tagjával szemben; d) külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít; e) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat; f) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet; g) a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét; h) határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot. (3) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását; c) felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában; d) kidolgozza az agrárkamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot; e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján kifejti véleményét arról, hogy az Európai Unióban egy adott kérdésben milyen tagállami álláspontot volna indokolt képviselni; f) kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban levő jogszabály és egyéb intézkedés meghozatalát, módosítását, hatályon kívül helyezését. (4) Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában. 15. § A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart. 2. Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai 16. § (1) Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében a) országos szaktanácsadói hálózatot működtet, amely tájékoztatást ad a tagok tevékenységét érintő közösségi és nemzeti forrásból folyósított támogatások lehetőségeiről, az igénybevétel feltételeiről, és segíti tagjait a támogatási kérelmek, pályázatok előkészítésében és összeállításában; b) tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését; c) a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint ellátja a tanulószerződés és hallgatói szerződés szervezésével kapcsolatos feladatokat, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, felügyeletét, segíti a szakképzés képzési és beiskolázási szerkezetének, a hiány-szakképesítések körének meghatározását, a fiatalok pályaválasztását, pályaorientációját, továbbá szervezi és végzi a mesterképzést és mestervizsgáztatást. (2) Az agrárkamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként a) biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét; b) az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvételt; c) általános agrometeorológiai tájékoztatást ad; d) a tag kérelmére közreműködik a tagot érintő hatósági vagy más szerv előtti eljárás megindításához szükséges kérelem, beadvány összeállításában; e) tájékoztatást nyújt földügyekkel kapcsolatosan a földtulajdonnal, földhasználattal és földforgalmazással összefüggő kérdésekben, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatokkal kapcsolatosan; f) a tag kérelmére tanácsadás keretében tájékoztatást ad a tevékenységét érintő fa) közösségi, valamint nemzeti forrásból folyósított támogatási lehetőségekről és az igénybevétel feltételeiről, fb) gazdasági és jogi információkról, fc) finanszírozási lehetőségekről; g) a tag kérelmére közreműködik az egységes támogatási kérelem összeállításában és annak elektronikus benyújtásában; h) növényvédelmi előrejelzést ad; i) piaci információkat ad; j) általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről. (3) Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó szolgáltatások körét. (4) Az agrárkamara feladatainak ellátása során – azok feladatkörét érintő ügyekben – köteles együttműködni a szakmaközi szervezetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Magyar Vadászkamarával, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, továbbá azok feladatkörét érintő szolgáltatási közfeladatait a bevonásukkal látja el. V. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában 17. § Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolja. Az agrárkamara alapszabálya 18. § Az agrárkamara alapszabályában – e törvény rendelkezései szerint – meg kell határozni a) az agrárkamara nevét és székhelyét; b) az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat; c) az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét; d) más gazdasági-, szakmai kamarákkal, hegyközségekkel és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait; e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit; f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait, g) a kamarai tagdíj és a kamarai hozzájárulás fizetésének módját, h) a küldöttválasztás részletes szabályait; i) a küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait; j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és határozathozataluk rendjét; k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát; l) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját; m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját; n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek körét; o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat; p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek körét; q) az elnök, alelnökök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a képviseleti jogkör átruházásának szabályait; r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét; s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit; t) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő. Az országos küldöttgyűlés 19. § (1) Az agrárkamara legfőbb szerve a tagok által öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés választott tagjai az agrárkamarai országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei. (2) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az agrárkamara alapszabályának, etikai szabályzatának és a fegyelmi eljárás szabályainak, továbbá más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása; b) az agrárkamarán belüli szervezeti egységek létrehozására, azok feladatkörére vonatkozó szabályok elfogadása; c) az agrárkamara más szervezetekhez való kapcsolódása és működési rendjének meghatározása; d) a részben vagy egészben agrárkamarai tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások beszámolójának, mérlegének és üzleti tervének elfogadása; e) a választott tisztségviselők díjazásának jóváhagyása; f) az Agrárkamarai Választottbíróság választottbíráinak megválasztása; g) az éves saját bevételt meghaladó kölcsön felvételéről való döntéshozatal; h) az agrárkamara éves költségvetésének meghatározásáról, az éves beszámoló és mérleg elfogadásáról való döntéshozatal; i) a kamarai tagdíj és a kamarai hozzájárulás mértékéről és megfizetésének módjáról való döntéshozatal; j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. (3) Az alapszabály – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – más ügyet is az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat. (4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt díjat a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény illetményrendszere alapján kell megállapítani. 20. § (1) Az országos küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az országos küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. (2) Az országos küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – az agrárkamara elnöke hívja össze. (3) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Ha az országos küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt és eltérő napon tartott országos küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. (4) Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés feltételét is előírhatja. (5) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg. Az agrárkamara megyei szervezete 21. § (1) A megyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint működik az agrárkamara területi szervezete. (2) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete. (3) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata: a) az agrárkamara területi szervezete elnökének, valamint alapszabályban meghatározott tisztségviselőinek megválasztása, b) az országos küldöttek megválasztása, c) az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala. (4) A megyei (fővárosi) elnök: a) tagja az országos küldöttgyűlésnek, b) tagja az országos elnökségnek, továbbá c) ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat. (5) Az agrárkamara megyei (fővárosi) szervezetében az alapszabályban meghatározottak szerinti testületi szervek működnek. Az elnökség 22. § (1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv. (2) Az elnökség tagjai: a) az agrárkamara elnöke, b) az agrárkamara alelnökei, c) az agrárkamara megyei szervezetének elnökei. (3) Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint a kamarai osztályok vezetői állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnök, az alelnökök 23. § (1) Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főigazgatóra, igazgatóra írásban átruházhatja. (2) Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős: a) a mezőgazdaságért, b) az élelmiszeriparért, c) a vidékfejlesztésért, d) a mikro-, kis-, és középvállalkozásokért, valamint az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese. (3) A kamarai osztályok szakmai tevékenységét – az alapszabályban meghatározottak szerint – az alelnök felügyeli. (4) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az agrárkamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére. (5) Az elnök és az alelnökök az agrárkamarával munkaviszonyban álló választott tisztségviselők, akik feladatuk elvégzése során a törvényeknek, valamint az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve az agrárkamara érdekében járnak el. A munkáltatói jogokat a jogviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség gyakorolja. Az ellenőrző bizottság 24. § (1) Az országos küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. (2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. (3) Az ellenőrző bizottság az agrárkamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. (4) Az ellenőrző bizottság köteles az agrárkamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. (5) Az országos küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról valamint a mérlegről csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. (6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható. 25. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is. (2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi az országos küldöttgyűlés összehívását. (3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja az országos küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének. Az etikai bizottság 26. § (1) Az etikai bizottság látja el – az etikai szabályok megállapítása kivételével – a 14. § (2) bekezdés a)–c) és g)–h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja. (2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. A főigazgató és a kamara ügyintéző szervezete 27. § (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, az agrárkamarával munkaviszonyban állnak. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni. (2) A főigazgató az agrárkamara megyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján gyakorolja az igazgatók és az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. (3) A főigazgató felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja. (4) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető. 28. § (1) Az agrárkamara országos, megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14–16. §-ban előírt igazgatási és szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési területének kijelölését, működési rendjét az elnökség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, melyet a főigazgató köteles előterjeszteni. (2) Az agrárkamara közfeladatként országos tanácsadói hálózatot működtet. Az agrárkamara tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések 29. § Az agrárkamara tisztségviselői: a) az elnök, az alelnökök, az elnökség tagja; b) az ellenőrző bizottság elnöke; c) az etikai bizottság elnöke; d) a főigazgató; e) a területi szervezet elnöke. 30. § (1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag a) vezetői munkakört betöltve közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll, b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével, c) politikai pártban országos tisztséget tölt be, d) másik gazdasági kamarában tisztségviselő. (3) Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki a) nem választható küldöttnek; b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében, amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó. (5) A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy agrárkamarai tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet elnöke, alelnöke vagy főigazgatója. (6) Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei. (7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. (8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból. Egyéb szervek, szervezeti egységek 31. § (1) Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni. (2) Az agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá az agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. (3) Az alapszabály a (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek minősítheti. 32. § (1) Az agrárkamara állandó választottbíróságot működtet. (2) Az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság alávetés esetén az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogvitákban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. (3) Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre titkos szavazással választja. VI. FEJEZET VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK 33. § Az agrárkamara tagjai az agrárkamarai küldöttek (pótküldöttek) választása céljából megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak. 34. § Az országos küldöttgyűlésbe a megyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban rögzített arányban delegálhatnak tagokat és póttagokat. 35. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttválasztó közgyűlés eljárásáról szóló részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya vagy egyéb önkormányzati szabályzata határozza meg. Az alapszabályban – e törvény keretei közt – rendelkezni kell a kamarai osztályok megalakításáról, összehívásáról, üléseinek és határozathozataluk rendjéről. (2) A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek és területi tagozódásának arányos meghatározására. (3) A kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály legalább egyötöde írásban kéri. A kamarai osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg. 36. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra választhatók meg, és – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – újraválaszthatók. (2) Az országos, illetve a megyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály határozza meg. 37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos-, illetve megyei küldöttnek az választható, aki a) nagykorú; b) az agrárkamara tagja vagy gazdálkodó szervezet tag esetén annak törvényes képviselője. (2) Nem választható országos, illetve megyei küldöttnek, aki a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; b) büntetett előéletű. VII. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSE Az agrárkamara kapcsolata más gazdasági kamarákkal, szakmai kamarákkal és egyéb szervekkel 38. § (1) Az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a civil szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg. (2) Ha az agrárkamara tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközségi szervezet tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni annak érdekében, hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó döntést vagy ellentétes tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve – agrárkamarai tagságával összefüggésben – indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles fellépni tagjának védelme és a hátrány megszüntetése érdekében. 39. § (1) Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttműködik más gazdasági és szakmai kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel. (2) Az agrárkamara feladatainak ellátása és a közös érdekek előmozdítása érdekében együttműködik más gazdasági kamarával, szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó érdek-képviseleti szervezetekkel. Az agrárkamara az alapszabályában meghatározottak szerint kapcsolatot tarthat a külföldi gazdasági kamarák országos és megyei szervezeteivel, továbbá más nemzetközi gazdasági, társadalmi szervezetekkel. (3) Az agrárkamara feladatai ellátása során kifejtett tevékenysége nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés 101. és 102. cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat. 40. § Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő, megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. VIII. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI FORRÁSAI 41. § (1) Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi: a) tagdíjakból; b) kamarai hozzájárulásból; c) az agrárkamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból; d) az agrárkamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó bevételből; e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból; f) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is. (2) Az agrárkamara alanyi adó- és illetékmentességet élvez. (3) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, az agrárkamara közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni. (4) A költségvetési támogatás felhasználásáról az agrárkamara évente beszámol a miniszternek. Társaság alapítása 42. § (1) Az agrárkamara üzletszerűen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelő, feldolgozó kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. (2) Az agrárkamara – gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében – nonprofit gazdasági társaságot alapíthat. (3) Az agrárkamara közfeladatainak ellátása érdekében csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. (4) Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága közfeladatok ellátását veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. IX. FEJEZET AZ AGRÁRKAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE ÉS ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 43. § (1) Az agrárkamara felett az ügyészség az – e törvényben foglalt kivételekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak; b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a) a kamara jogsértő alapszabályát, határozatát, az egyéb önkormányzati szabályzatot, vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el; b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését; c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg – a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára – felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. (4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az agrárkamara országos küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében. 44. § (1) Az agrárkamara tagja a sérelmesnek vélt határozat közzétételét követő harminc napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve vagy tisztségviselője által a kamarai önkormányzati jogkörben, illetve közfeladat ellátási hatáskörben hozott határozatának felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. (2) Perindítás előtt a tag köteles a jogsértést az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. (3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni. (4) A pert a tagnak az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. X. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 45. § (1) Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre. Az agrárkamara alakuló ülését az első választások lezárását követő harmincadik napon, de legkésőbb 2013. március 31-ig kell megtartani. (2) Az agrárkamara létrejöttének napján az agrárkamara tagjává válnak az e törvény hatálybalépésének időpontjában agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák és gazdálkodó szervezetek. (3) Az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek a tagnyilvántartás összeállítása és működtetése érdekében e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kötelesek az agrárkamarai tagnyilvántartásba bejelentkezni és ötezer forint kamarai hozzájárulást fizetni. A kamarai hozzájárulást az agrárkamara köteles a tagjegyzék működtetésére és a kamarai közfeladatok ellátására fordítani. (4) Nem kötelezhető a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére az a gazdálkodó szervezet, amely igazolja, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény 37/A. § (2) bekezdésében foglalt összeget korábban a kereskedelmi és iparkamara részére befizette. A befizetést igazoló gazdálkodó szervezetek tekintetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köteles az agrárkamarával elszámolni és az e törvény szerint agrárkamarai tagságra kötelezett személyek által befizetett kamarai hozzájárulást megfizetni az agrárkamara részére. (5) A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint létrehozott Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg általános jogutódlással beolvadnak az agrárkamarába. (6) A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait és szerződésben vállalt kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el. (7) E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény szerinti kamarai biztos átadja az átmeneti elnökség részére a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlás fordulónapjával elkészített vagyonleltárral alátámasztott zárómérlegét és a jogutód agrárkamara átalakulási nyitómérleg tervezetét valamint az összes folyamatban lévő szerződés és pályázat listáját teljességi nyilatkozattal alátámasztva. Az átadás-átvétellel egyidejűleg a kamarai biztost e minőségében megillető jogok és kötelezettségek az átmeneti elnökre szállnak át. (8) A jogelőd területi agrárkamarák által korábban megkötött és a jogutódlás időpontjában hatályos szerződéseket változatlan tartalommal veszi át a jogutód agrárkamara. (9) A Magyar Agrárkamara és a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint létrehozott területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek megbízatása az átmeneti elnökség megalakulásával egyidejűleg megszűnik. 46. § (1) E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül a miniszter kinevezi az agrárkamara húsz fős átmeneti elnökségének tagjait továbbá az átmeneti elnököt (továbbiakban együttesen: átmeneti elnökség) és kitűzi a megyei-, illetve országos küldöttválasztó gyűlések időpontját. A megyei- és az országos küldöttválasztó közgyűlés időpontját úgy kell kitűzni, hogy a megválasztott küldöttek legkésőbb 2013. március 31-én megtartsák az agrárkamara alakuló ülését. (2) Az átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki megfelel a tisztségviselővé választás e törvény 30. §-ában meghatározott feltételeinek. (3) Az átmeneti elnökség megbízatása a választásokkal létrejövő agrárkamara megalakulásáig, de legfeljebb 2013. március 31-ig szól, működését az általa elfogadott ideiglenes ügyrend alapján gyakorolja. (4) Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok kinevezését követő 30 napon belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az elnökségi tagok kinevezése és az ideiglenes ügyrend elfogadása között az agrárkamara vezetését a kamarai biztos látja el. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával egyidejűleg a kamarai biztos jogköre megszűnik, feladatait az átmeneti elnök veszi át. 47. § (1) Az átmeneti elnök a) közreműködik a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlásának e törvény szerinti lebonyolításában; b) figyelemmel kíséri a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák kötelezettségvállalásainak átadás-átvételét; c) ellenőrizheti a Magyar Agrárkamara gazdálkodását célszerűségi és eredményességi szempontból; d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter részére meghatároz. (2) Az átmeneti elnök az (1) bekezdésben foglaltak szerinti feladatai ellátása érdekében: a) képviseli az agrárkamarát; b) képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az átmeneti elnökség tagjaira átruházhatja; c) az agrárkamara részére feladatot határozhat meg; d) az agrárkamarától jelentést, tájékoztatót kérhet; e) az agrárkamara bármely iratát megtekintheti; f) az agrárkamara által használt bármely helyiségbe beléphet; g) az agrárkamarával bármilyen jogviszonyban levő személytől tájékoztatást kérhet. (3) Az átmeneti elnökség előkészíti az agrárkamara megyei- és országos küldötteinek megválasztását és jóváhagyja az első választások lebonyolításáról szóló ideiglenes választási szabályzatot. (4) Az átmeneti elnökség: a) jóváhagyja a 41. § (4) bekezdés szerinti beszámolót; b) összeállítja a kamarai tagjegyzéket és ez alapján megállapítja a választói névjegyzéket és a kamarai osztályok tagsági körét; c) a tagjegyzék alapján felállítja a kamarai osztályokat és a tagokat kamarai osztályokba sorolja; d) e törvényben foglaltak figyelembevételével kialakítja a küldöttválasztó közgyűlés összehívásának, lebonyolításának részletes szabályait és gondoskodik a küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról; e) javaslatot tesz a kamara alapszabályára és más önkormányzati szabályzatára; f) dönt a küldöttválasztó alakuló gyűlés megszervezésével, lebonyolításával összefüggő, halaszhatatlan intézkedést igénylő kérdésben; g) előkészíti és lebonyolítja a kamarai küldöttválasztó alakuló gyűlést és a tisztségviselők megválasztását. (5) A (3) bekezdésben foglalt választási szabályokat az átmeneti elnökség jóváhagyását követően a miniszter hagyja jóvá. (6) Az agrárkamara működésének jogfolytonosságát és az ügyintéző szervezet működését az átmeneti elnökség alatt az átmeneti elnök irányítja és ellenőrzi, e körben biztosítja a jogelőd területi agrárkamarák törvényben meghatározott vagy szerződésben vállalt kötelezettségeinek és a Magyar Agrárkamara nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek folyamatos teljesítését. (7) A 7. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat az agrárkamara első alkalommal a megalakulását követő hatvan napon belül egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére. 48. § A nemzetközi szerződésekben, továbbá Magyar Agrárkamara által külföldi szervezetekkel, gazdasági, kereskedelmi kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Agrárkamara részére megállapított – kamarai feladatokkal összefüggő – jogok és kötelezettségek az agrárkamarára szállnak át megalakulásával egyidejűleg. XI. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 16. § (2) bekezdés c)–j) pontja 2013. április 1. napján lép hatályba. 50. § Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi agrárkamarát említ azon a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni. 51. § A Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti folyamatban levő eljárásokat e törvény hatálybalépése nem érinti. 52. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a kereskedelmi és iparkamarára, valamint – az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében – gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.” (2) A Gktv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely nem minősül a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. § c) pontja alapján az agrárkamara tagjának;” (3) A Gktv. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „g) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara területi és országos szervezetei, továbbá az agrárkamara;” (4) A Gktv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara e törvény szerint nem hozható létre. A kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.” (5) A Gktv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell megalakítaniuk.” (6) A Gktv. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését.” (7) A Gktv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gazdasági kamarák – külön törvények rendelkezései szerint – részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.” (8) A Gktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § A területi kereskedelmi és iparkamarán belül – e törvény rendelkezéseinek keretei között – kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról – a választási időszakok megtartásának figyelembevételével – a kamara alapszabálya rendelkezhet.” (9) A Gktv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.” (10) A Gktv. 30. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba. (4) Az egyes kamarai tagozatokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.” (11) A Gktv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.” (12) A Gktv. 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép: „(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba sorolja át. (4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe és a külön törvény szerinti agrárkamarai tagságot eredményező tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően az agrárkamarában kíván választójoggal élni.” 53. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi adatszolgáltatási kötelezettség szabályait. 54. § (1) Hatályát veszti a Gktv. 2. § d) pontja, 9/A. § (3) bekezdése, 12. § (4) bekezdése 16. § c) pontjában „az osztályok,” szövegrész, 16. § j) pontja, és 52. §-a. (2) A 46. § (4) bekezdése szerinti ideiglenes ügyrend elfogadása napján hatályát veszti az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke