424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól.

424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya, kötelező elektronikus kommunikáció 1. § (1) Az  e  rendeletben foglalt szabályokat a  közbeszerzési eljárásban és a  koncessziós beszerzési eljárásban (a  továbbiakban: közbeszerzési eljárás), továbbá a  tervpályázati eljárásban kell alkalmazni. E  rendelet szabályai a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 117. §-a szerinti közbeszerzési eljárásban is alkalmazandóak, amennyiben az e rendeletben szabályozott eljárási cselekményre az eljárásban sor kerül. (2) Az  elektronikus közbeszerzési rendszer (a  továbbiakban: EKR) a  Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer. 2. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha e  rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik. (2) A  Kbt. 41.  § (2)–(3) és (5)  bekezdése csak abban az  esetben alkalmazandó, ha az  elektronikus úton történő kapcsolattartás e rendeletben foglaltak szerint nem kötelező. Ahol a Kbt. kifejezetten faxon vagy elektronikus úton történő kapcsolattartási módot ír elő, a  faxon történő kapcsolattartás csak akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás e rendeletben foglaltak szerint nem kötelező. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni a) az eljárás előkészítése során a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra, b) a szerződés megkötésére és c) – a  szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az  azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a  Kbt. 45.  § (2)  bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikációra. (4) A Kbt. 98. § (4) bekezdés c)–d) pontja szerinti eljárásra, valamint az  innovációs partnerség szerződéses szakaszára az (1) bekezdés szerinti, elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelezettsége nem alkalmazandó. (5) A  tervpályázati eljárásban, a  keretmegállapodás alapján az  ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az  ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, valamint az  elektronikus katalógus Kbt. 109.  § (5) és (11)  bekezdése szerinti alkalmazása során az  (1)  bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet. (6) Nem kötelező az  ajánlatkérő és a  gazdasági szereplők között az  elektronikus kapcsolattartás során az  EKR alkalmazása a  központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az  ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a  központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor. (7) Az ajánlatkérő a (4)–(6) bekezdés szerinti esetekben is köteles a) a  Kbt. 37.  § (1)  bekezdés h)  pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót – az  erre szolgáló űrlap alkalmazásával – az EKR-en keresztül nyilvánosan közzétenni, b) az  EKR útján nyilvánosan közzétenni a  Kbt. 43.  § (1)  bekezdés a)–f )  pontja szerinti adatokat a  7.  § (3)–(4) bekezdése szerint, c) az EKR-ben az erre szolgáló statisztikai űrlapon rögzíteni a 8. §-a szerinti adatokat, d) az EKR-ben az erre szolgáló felületen az eljárás teljes iratanyagát utólag rögzíteni. (8) Ahol e  rendelet lehetővé teszi az  EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a  hatályos közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő elektronikus közbeszerzési szolgáltatást az a jogi személy nyújthat, amely a) rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel; b) tevékenysége ellátásához felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vesz igénybe; c) a  közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását e célra fenntartott hívószámon folyamatosan biztosítja; d) saját honlapján közzéteszi da) az informatikai biztonsági szabályzatát, db) az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatát, dc) általános szerződési feltételeit, dd) a c) pont szerinti hívószámot. (9) Ahol e  rendelet lehetővé teszi az  EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a  3–5.  §, a  9.  § (1)–(3) bekezdése, a 10. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15–17. § rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy EKR alatt az alkalmazott informatikai rendszer értendő. (10) A 15. § (2) bekezdésétől eltérően az alkalmazott más informatikai rendszer az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontását az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának időpontjában is megkezdheti. (11) Az  EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazása esetén a  20.  § (4)  bekezdése csak akkor alkalmazandó, ha a  Kbt. 66.  § (4)  bekezdése szerinti információt az  alkalmazott informatikai rendszer a  gazdasági szereplőkről nyilvántartja. 3. § (1) Az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha: a) a  közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az  elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak; b) az  ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket az 5. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában; c) az  elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az  ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére; d) az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában); e) az  EKR üzemeltetője által – a  honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az  EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy f ) az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a  rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható. (2) Az  ajánlatkérőnek az  ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az  elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az  elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az  ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az  (1)  bekezdés szerinti okok fennállnak. Az  elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az  (1)  bekezdés e)–f )  pontja alapján az  ajánlatok benyújtása egészében papír alapon történik. (3) Ha az  elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az  (1)  bekezdés e)–f )  pontja indokolja, az  ajánlatkérő ez esetekben is köteles a) a  Kbt. 37.  § (1)  bekezdés h)  pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az  EKR-ben kitölteni, és – amennyiben az  a  hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges – az  EKR-en keresztül, vagy – ha az üzemzavar [22. § (2) bekezdés] miatt nem lehetséges – a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az  éves statisztikai összegezésről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvánosan közzétenni, b) az  EKR útján nyilvánosan közzétenni a  Kbt. 43.  § (1)  bekezdés a)–f )  pontja szerinti adatokat, a  7.  § (3)–(4) bekezdése szerint, c) az EKR-ben az erre szolgáló statisztikai űrlapon rögzíteni a 8. §-a szerinti adatokat, d) az EKR-ben az erre szolgáló felületen az eljárás iratanyagát utólag rögzíteni. (4) A  közbeszerzési dokumentumok elektronikus rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség alóli kivételekre a Kbt. 39. § (2) bekezdése alkalmazandó. 2. Általános követelmények 4. § Az EKR-nek biztosítania kell, hogy: a) a  kapcsolattartás, valamint az  információk továbbítása, cseréje és tárolása oly módon történjen, hogy az  biztosítsa az  adatok változatlan továbbítását, illetve a  dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, továbbá az  ajánlatok, részvételi jelentkezések, megoldási javaslatok, pályaművek (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését; b) az ajánlat benyújtásakor elektronikusan továbbított adatokhoz határidő lejárta előtt ne lehessen hozzáférni; c) az ajánlatok benyújtása pontos időpontja meghatározható legyen; d) az eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek, a jogosultság azonosításával férhessenek hozzá; e) a beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak az arra jogosult személyek állapíthassák meg; f ) a beérkezett és megnyitott adatok csak a jogosultak számára maradjanak hozzáférhetőek; g) a  továbbított adatokhoz hozzáférési jogosultságot csak az  arra jogosult személyek, az  előírt időpontot követően biztosíthassanak; h) az e § szerinti követelmények megsértése felderíthető legyen. 5. § (1) Az  EKR-nek a  működése során biztosítania kell a  gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, együtt kell működnie a  széles körben használt informatikai alkalmazásokkal, és nem korlátozhatja a  gazdasági szereplők részvételét a  közbeszerzési eljárásban. A  gazdasági szereplőktől az  EKR használata az  általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési eszközök rendelkezésre állását követelheti meg. (2) Annak érdekében, hogy a  gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a  közbeszerzési dokumentumokban az  ajánlatkérő előírja az  EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a  fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az  ajánlatkérő ilyen előírásának meg kell felelnie az (1) bekezdés szerinti követelményeknek. (3) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  ajánlatkérő szükség esetén megkövetelheti a  gazdasági szereplőktől olyan alkalmazások és berendezések használatát, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, feltéve, hogy azok használatához alternatív hozzáférést biztosít a következő feltételek valamelyikének megfelelően: a) az  eljárást megindító felhívásban megjelölt internetcímen elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen, díjmentes hozzáférést kínál ezekhez az alkalmazásokhoz és berendezésekhez az eljárást megindító felhívás közzétételének, illetve a gazdasági szereplők részére megküldésének időpontjától; b) biztosítja, hogy azok a  gazdasági szereplők, amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel az  érintett alkalmazásokhoz és berendezésekhez – feltéve, hogy a  hozzáférés hiányáért nem a  gazdasági szereplő okolható – online díjmentesen rendelkezésre bocsátott ideiglenes kódok használata révén részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban. 3. Az EKR használata 6. § (1) Az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet. Az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 5.  § (1) bekezdés a) pontja alapján az EKR-ben szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan a regisztráció során az EKR üzemeltetője megszerzi az Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulást. (2) Az  ajánlatkérő szervezet regisztrációja a  Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásához kötött. A  jóváhagyást a Közbeszerzési Hatóság megadja, ha a szervezet a) önálló jogalanyisággal rendelkezik, b) a Kbt. szerint önálló ajánlatkérőnek minősül. (3) A  Közbeszerzési Hatóság az  EKR-ben létrejövő ajánlatkérői nyilvántartásban ellenőrizheti, hogy az  ajánlatkérő részéről a  megfelelő Kbt. szerinti jogalap szerint történik-e az  ajánlatkérői minőség megjelölése és felszólíthatja az ajánlatkérőt ennek javítására. Amennyiben az ajánlatkérő ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti. (4) A  felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók regisztrációja a  névjegyzéket közzétevő szerv jóváhagyásához kötött. A  névjegyzéket közzétevő szerv a  jóváhagyást megadja, ha a  regisztrált adatok a  közzétett névjegyzékbe bejegyzett adatokkal megegyeznek. Az  eljárásban közreműködő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vagy szaktanácsadókat az EKR-ben az ajánlatkérő az adott eljáráshoz elektronikusan hozzárendeli. (5) A  (2)–(4)  bekezdés szerinti követelményeknek nem megfelelő regisztráció esetén a  jóváhagyást végző szervezet a regisztrációt végző személy részére tájékoztatást küld a regisztráció jóváhagyása megtagadásának okairól. (6) Részvételre vagy ajánlattételre csak olyan gazdasági szereplő hívható fel, amely regisztrált az EKR-ben azzal, hogy az  ajánlatkérő a  részvételre vagy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőt az  EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a regisztráció megtételére. (7) A  gazdasági szereplő a  regisztráció során rögzíti, hogy a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (8) A gazdasági szereplő a regisztráció során – az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából – rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy – közvetlenül vagy közvetetten – a  szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembe vételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó. (9) A  regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az  adataiban bekövetkezett változást a  rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen. (10) Előzetes vitarendezés kezdeményezése érdekében kamara vagy érdekképviseleti szervezet – feltéve, hogy nem minősül ajánlatkérőnek – akkor is regisztrálhat gazdasági szereplőként, ha nem felel meg a Kbt. 3. § 10. pontjában foglaltaknak. (11) Az  ajánlatkérőnek közbeszerzési szabályzatában vagy a  Kbt. 27.  § (2)  bekezdésének alkalmazása során meg kell határoznia az ajánlatkérő nevében eljáró, az EKR-ben történő regisztrációra jogosultak körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét. 4. Az ajánlatkérői nyilvántartásra vonatkozó szabályok és a nyilvánosság biztosítása az EKR-ben 7. § (1) Az  ajánlatkérő a  Kbt. 26.  § (1)  bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az  EKR-ben történő regisztráció vagy adatmódosítás útján teljesíti. A  Közbeszerzési Hatóság az  ajánlatkérő szervezet regisztrációját az EKR-ben ellenőrzi és hagyja jóvá. (2) A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást az EKR-ben vezeti. (3) Az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdés c), d) és f ) pontja szerinti adatokat az EKR-ben és a Közbeszerzési Hatóság által az  elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatása keretében működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban köteles közzétenni. (4) Az  ajánlatkérő a  Kbt. 43.  § (1)  bekezdés a), b), és e)  pontja, valamint a  Kbt. 103.  § (6)  bekezdése és 115.  § (7)  bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint a  Kbt. 113.  § (1)  bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást az EKR-ben köteles közzétenni. (5) Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális adattartalmaként az EKR-ben megadja: a) a közbeszerzés tárgyát, b) a közbeszerzés tervezett mennyiségét, c) a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet, d) a tervezett eljárás fajtáját, e) az eljárás megindításának tervezett időpontját, és f ) a szerződés teljesítésének várható időpontját. (6) A  Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis a  2018. április 15-ét megelőzően, az  EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások nyilvános adatainak elérhetőségét biztosítja a Kbt.-ben foglalt időtartam alatt. 5. Statisztikai célú adatrögzítésre vonatkozó kötelezettség 8. § A Kbt.-ben foglaltak mellett az ajánlatkérő az EKR-ben az erre szolgáló űrlapon rögzíteni köteles: a) a  szerződés teljesítésére vonatkozó, a  Kbt. által előírt adatok rögzítésével egyidejűleg azt a  tényt, ha a feltüntetett nyertes ár egységár, b) az  alkalmazott értékelési szempontokhoz tartozó súlyszámok alapján az  ár és (összesítve) az  ártól eltérő értékelési szempontok súlyát százalékos mértékben kifejezve, azzal, hogy amennyiben az ajánlatkérő az árat több értékelési szempontra bontva értékeli, azok súlyozásának összegét adja meg, c) a jogorvoslati eljárás megindítását követő munkanapon az adott eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indulásának tényét és – a  Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának közlését követő munkanapon – a jogorvoslati eljárás eredményét. 6. Az eljárások dokumentálása 9. § (1) Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. (2) Az  EKR gondoskodik valamennyi, a  rendszerben lefolytatott eljárási cselekmény naplózásáról. A  naplózott adatállomány bejegyzéseit védeni kell az arra jogosulatlan személy általi hozzáféréstől, törléstől, illetve biztosítani kell, hogy a  napló tartalma a  Kbt. 46.  § (2)  bekezdése szerinti időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az  előírt hosszabb időtartam alatt – a  jogosult számára megismerhető és értelmezhető maradjon. (3) A Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a jogszabályban az adott eljárás ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli kezdeményezés benyújtása esetén a  Közbeszerzési Döntőbizottság és az  eljáró bíróság a  közbeszerzési eljárás iratait az  EKR-ben megtekintheti. Az  iratokhoz való elektronikus hozzáférést az  ajánlatkérő köteles az  erre jogosult szervnek biztosítani. Amennyiben az  iratok az EKR-ben nem hozzáférhetőek, vagy – a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a  Gazdasági Versenyhivatal kivételével – valamely ellenőrzésre jogosult szervezet azt kéri, az ajánlatkérő köteles a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat az ellenőrzésre jogosultnak megküldeni. (4) Az ajánlatkérő – az ellenőrzésre jogosult hozzáférése és az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében – köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az  EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé. 7. Az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények, képviselet elektronikus úton megtett nyilatkozatok esetében 10. § (1) Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a  dokumentum benyújtható az  EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az  adott dokumentumra a  nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a  papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a  (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. (2) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az  EKR-ben elektronikus űrlapként a  nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a  nyilatkozatot az  elektronikus űrlap kitöltése útján kell az  ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az  adott nyilatkozatra az  EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az  ajánlatkérő az  adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az  ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni. (3) Ahol a  Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a  dokumentum benyújtható a  papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a  papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel. (4) Az  ajánlatkérő a  Kbt. 47.  § (2)  bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az  olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a  polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. (5) Ahol a  Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum e rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell. 11. § (1) Az  EKR-ben az  ajánlatkérőnek a  közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a  felolvasólap mintáját, amelyet az  ajánlattevő az  elektronikus űrlap formájában köteles az  ajánlat részeként kitölteni. (2) Amennyiben az  EKR-ben az  ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a  közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az  ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az  előírt követelményeknek. Amennyiben az  ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az  előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. (3) Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az  ajánlatkérő – ha a  közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az  ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az  ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a  dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az  ajánlattevő az  érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a  Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. (4) A  gazdasági szereplő a  Kbt. 44.  §-ának alkalmazása során az  üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. (5) Ahol a Kbt. az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az  EKR-ben az  eljárás iránti érdeklődését az  eljárásra vonatkozóan jelezte. (6) Az előzetes tájékoztatóval meghirdetett közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatát az EKR-ben teszi meg. (7) Ahol az  EKR az  ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az  ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni. 12. § (1) Az  elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az  EKR – valamint ahol e  rendelet lehetővé teszi, az  alkalmazott más informatikai rendszer – haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. (2) Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a  gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a  gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az  EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az  esetben a  gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a  bírálat során. Az  ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a  korábban benyújtott igazolás megfelel-e az  adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a  korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki. 13. § (1) Az  EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az  ajánlatkérő szervezet vagy – az  ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a  személyt, aki az  EKR-ben az  ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a  nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az  EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni. (2) Az  EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a  közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az  alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az  ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A  más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a  meghatalmazásnak és a  számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az  általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez  a  szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét. (3) Közös ajánlattétel esetén az  ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a  részvételi jelentkezésben csatolni kell a  Kbt. 35.  § (2)  bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A  meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az  EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az  egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. (4) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn vagy részvételre jelentkezőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65.  § (8)  bekezdése szerinti szervezet részéről az  ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a  részvételi jelentkezésben csatolni kell – az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat. 8. A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívás 14. § (1) Ahol a  Kbt. a  felhívás kötelező tartalmi elemeként a  közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének megjelölésére utal [Kbt. 50.  § (2)  bekezdés c)  pont, 84.  § (1)  bekezdés c)  pont, 92.  § (1)  bekezdés c)  pont, 94.  § (4)  bekezdés c)  pont], ez  alatt az  EKR-ben folytatott eljárások tekintetében azt az  információt kell érteni, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el. (2) Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés p) pont, 92. § (1) bekezdés e) pont, 119. § (2) bekezdés k) pont], ez alatt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében az EKR internetcímét kell érteni. (3) Ahol a Kbt. a  felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r)  pont, 94.  § (4)  bekezdés b)  pont, 105.  § (3)  bekezdés j)  pont, 119.  § (2)  bekezdés m)  pont], ezt az  információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból nem elektronikusan történik az ajánlattétel. 9. Az ajánlattételi és részvételi határidő időpontjának meghatározása, üzemzavar esetén szükséges meghosszabbítása, és az elektronikus bontás szabályai 15. § (1) Az  ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg. (2) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. (3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. (4) Az  elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az  EKR végzi úgy, hogy a  bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. (5) Az  elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a  Kbt. 68.  § (4)–(5)  bekezdése szerinti adatokat az  EKR a  bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a  tartalommal, ahogyan azok az  ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek – az  ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi. (6) Részben elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat bontását a  (4)  bekezdésben foglaltak szerint az  EKR végzi, az  ajánlatkérő azonban ebben az  esetben köteles a  részvételi jelentkezés és az  ajánlat EKR-en kívül beérkező részeit – külön bontás tartása nélkül – a  megfelelő ajánlathoz társítani és azt dokumentálni. Fizikai modell benyújtása esetén azt fénykép vagy jegyzőkönyv készítésével és annak az  EKR-be az  eljárás iratai közötti feltöltésével kell az ajánlatkérőnek dokumentálnia. (7) Az elektronikusan benyújtott ajánlat (tárgyalásos eljárásban végleges ajánlat) esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az  EKR által generált jegyzőkönyvben a  fedezet összegét, amennyiben azt a  bontást megelőzően az  EKR-ben rögzítette. (8) Ahol a Kbt. az ajánlattételi határidő rövidítésére ad lehetőséget arra tekintettel, hogy az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak [Kbt. 81. § (7) bekezdés, 84. § (4) bekezdés, 123. § (2) bekezdés], az ajánlatkérő nem élhet a rövidítés lehetőségével abban az esetben, ha az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan. 16. § (1) Az  ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az  EKR vagy annak az  ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [22.  § (2)  bekezdés] az  ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető. (2) A  Kbt. 52.  § (4)  bekezdésében foglaltakon túl az  ajánlatkérő az  (1)  bekezdés szerinti esetben is köteles az  ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítani az  EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az  EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben a  határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de – a  hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására. (3) Amennyiben az  ajánlattételi vagy részvételi határidő módosítása szükséges, de az  EKR üzemzavara [22.  § (2)  bekezdés] miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a  Kbt. 55.  § (2)–(3)  bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az  ajánlatkérő az  ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az  ajánlattételi vagy a  részvételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a  hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a  módosításról szóló értesítést a  Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az  üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a  következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell. 17. § (1) Ha az  ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az  előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [22. § (2) bekezdés] következik be, és a  vonatkozó határidő az  üzemzavar során eltelt, vagy abból az  EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az  EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. (2) Nem követ el jogsértést az  ajánlatkérő akkor, ha a  Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az  EKR üzemzavara [22.  § (2)  bekezdés] nem teszi lehetővé az  adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az  esetben az  ajánlatkérő az  EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. 10. Az ajánlat és a részvételi jelentkezés módosítása 18. § A Kbt. 55.  § (7)  bekezdése az  EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az  eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a korábban benyújtott ajánlatot vagy részvételi jelentkezést az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt vissza kell vonnia. 11. A hirdetmények feladása 19. § (1) A  Kbt.-ben meghatározott hirdetmények (a  továbbiakban: hirdetmény) elektronikus úton történő benyújtására a  közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a  hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az  éves statisztikai összegezésről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: közzétételi rendelet) rendelkezései szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel és követelményeknek megfelelően kerülhet sor. (2) A  kérelmet és mellékleteit – a  2.  § (4)–(6)  bekezdése és a  3.  § (1)  bekezdés e)–f)  pontja szerinti esetek kivételével – az  EKR-ben kell létrehozni és az  EKR-en keresztül a  Közbeszerzési Hatóság részére megküldeni. A  közzétételi rendeletben meghatározottakon túl a kérelemben meg kell adni a kérelmező elektronikus levélcímét. (3) A  Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egysége – a  Kbt.-ben és a  közzétételi rendeletben meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzését megelőzően – a  hirdetmény közzétételére irányuló kérelmet először abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az megfelel-e az e § szerinti követelményeknek. Amennyiben a  kérelem és mellékletei nem felelnek meg az  e  § szerinti követelményeknek, úgy a  kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül elektronikus úton vagy telefaxon felhívja az  ajánlatkérőt a dokumentum ismételt benyújtására. A Kbt.-ben és a közzétételi rendeletben meghatározott határidők számítását az e rendelet szerinti követelmények teljesítésétől kell számítani. (4) Az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a  közzétételi kérelem visszavonására irányuló, valamint a helyesbítési kérelemre is. 12. Egyéb eljárási cselekmények részletes szabályai 20. § (1) A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja. (2) A  Kbt. 51.  § (1)  bekezdése szerinti esetben ugyanazon előzetes tájékoztatóval csak egy közbeszerzési eljárás hirdethető meg. (3) A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó. (4) Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani. (5) A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a  hiba és a  javítandó érték, valamint a  javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a  közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az  összesített ellenértéket vagy más – az  ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a  számítási hiba javítását nem, vagy nem az  előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen. (6) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható. (7) A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. (8) A Kbt. 75. § (6) bekezdésétől eltérően, elektronikus árlejtés alkalmazása esetén az ajánlatkérő alkalmazhatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, annak az eljárást megindító felhívásban történő megadása nélkül. (9) Az  előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az  előzetes vitarendezés során a  kommunikáció az  EKR-ben történik. (10) Ahol a  Kbt. tárgyalási jegyzőkönyv átadását vagy megküldését írja elő, a  jegyzőkönyvet az  EKR-ben kell az  adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőknek megküldeni. (11) A  Kbt. 113.  §-át azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  ajánlatkérő a  Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldés nélkül az  összefoglaló tájékoztatást az  EKR-ben teszi közzé. Az  összefoglaló tájékoztatás visszavonása a  Közbeszerzési Hatóság értesítése nélkül az  EKR-ben történik. Az  ajánlatkérő a  Közbeszerzési Hatóság értesítése nélkül az  EKR-ben köteles az  összefoglaló tájékoztatás közzétételét megelőzően rögzíteni, hogy mely gazdasági szereplőknek kívánja saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást megküldeni. (12) Az  ajánlatkérő a  Kbt. 115.  § (7)  bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének az  EKR-ben történő közzététellel tesz eleget. (13) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához. (14) Dinamikus beszerzési rendszerben történő beszerzés esetén a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően – az ajánlattételi határidőt megelőzően – észszerű határidőn belül kell megválaszolni. 21. § (1) Tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az  ajánlatkérő nem él a  Kbt. 87.  § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel. (2) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása. (3) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a  Kbt. 103.  § (1)  bekezdése szerinti kötelezettségét az  ajánlatkérő az  EKR-en keresztül teljesíti. A  Közbeszerzési Hatóság a  Kbt. 103.  § (4)  bekezdése szerinti döntését az  EKR-ben teszi közzé. Az  ajánlatkérő a  Kbt. 103.  § (6)  bekezdésében foglalt adatokat az  EKR-ben teszi nyilvánosan közzé. A  Közbeszerzési Hatóságnak küldött tájékoztatás tartalmából az  ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakhelyéről) szóló tájékoztatást és a  beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatást nem kell előzetesen közzétenni. 13. Üzemzavar, üzemszünet 22. § (1) Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az  EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi. (2) Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. (3) Az EKR üzemeltetésével összefüggő szabályokról, az üzemszünet és az üzemzavar kezelésének részletes szabályairól az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezik. 14. Rendszerhasználati díj 23. § (1) Az  EKR használatáért az  ajánlatkérő megindított közbeszerzési eljárásonként egységesen 40 000 forint rendszerhasználati díjat fizet. (2) A rendszerhasználati díjat az EKR üzemeltetőjének a honlapján közzétett számlaszámú számlájára kell befizetni. (3) A  rendszerhasználati díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az  átutalások beazonosíthatóságának biztosítása érdekében az átutaláskor a „Közlemény”, vagy ennek értelemszerűen megfelelő rovatban meg kell adni azon eljárás EKR azonosítóját, amely vonatkozásában a rendszerhasználati díj megfizetésre kerül. (4) A  rendszerhasználati díjat a  közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak – a  Közbeszerzési Hatóság felé feladásra vagy nem hirdetménnyel induló eljárások esetében a  gazdasági szereplők részére – az  EKR-ben történő megküldéséig kell megfizetni. A  rendszerhasználati díj azon a  napon minősül megfizetettnek, amely napon az a (2) bekezdés szerinti számlán jóváírásra kerül. (5) A 2. § (4)–(6) bekezdése, és a 3. § (1) bekezdés e)–f ) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőt rendszerhasználati díj fizetési kötelezettség nem terheli. 24. § (1) Ha a  rendszerhasználati díj nem vagy nem az  előírt mértékben került befizetésre, a  rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével az  EKR üzemeltetője jogosult az  érintett ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának megindítását lehetővé tevő szolgáltatás korlátozására. (2) Az  EKR üzemeltetője mindaddig jogosult az  eljárás megindítását vagy a  hirdetmény megküldését lehetővé tevő szolgáltatás korlátozására, amíg a rendszerhasználati díj megfizetésére nem kerül sor. (3) A  közbeszerzési eljárás megindítását lehetővé tevő szolgáltatás korlátozása nem érinti más, a  közbeszerzési eljárással összefüggő, jogszabály alapján előírt ellenőrzések lefolytatására vonatkozó kötelezettséget. 25. § A befizetett rendszerhasználati díj tizenöt napon belül visszautalásra kerül: a) ha az  ajánlatkérő hirdetménnyel induló eljárás esetén az  eljárást megindító felhívást a  közzététele előtt visszavonja és a hirdetmény visszavonását igazoló tájékoztatást megküldi az az EKR üzemeltetője részére, b) ha az  ajánlatkérő adminisztratív hiba folytán ugyanazon eljárás vonatkozásában a  rendszerhasználati díjat kétszer fizeti be, vagy c) ha a  3.  § (1)  bekezdés e)  pontja szerinti tartós üzemzavar a  rendszerhasználati díj befizetését követően, de az  eljárást megindító felhívás közzététele előtt következik be, és az  ajánlatkérő úgy dönt, hogy az  eljárást papír alapon folytatja le, és erről az üzemeltetőt tájékoztatja. II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI 26. § (1) Amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az  ajánlatkérő úgy dönt, hogy a  Kbt. 108. §-a alapján elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, az eljárás lebonyolítása során köteles e fejezet szabályainak figyelembevételével eljárni. Amennyiben az  ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, az  eljárás előkészítése során köteles meggyőződni arról, hogy az értékelés általa választott módszerét az árlejtés során történő újrarangsorolásnál az EKR támogatja. (2) Ha nem nyújtottak be az  ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az  ajánlatkérő az  eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a  benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az  eljárást. Ebben az  esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be. (3) E  fejezet rendelkezései a  Kbt. 116.  §-a szerinti elektronikus licit lefolytatása során megfelelően alkalmazandóak, kivéve a 28. § (3) bekezdés c) pontjában, a 29. § (2) bekezdésében és a 31. § (1) bekezdésében foglaltakat. (4) Ajánlatkérő a  közbeszerzési eljárás részeire vonatkozóan külön-külön, eltérő időpontban is lefolytathatja az elektronikus árlejtést. 15. A felhívás és a közbeszerzési dokumentumok kötelező tartalmi elemei 27. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni: a) arról a  tényről, hogy az  elektronikus árlejtést az  ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a  Kbt. 108.  § (5)  bekezdés b)  pontja esetében – az  ár mellett vagy az  áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytatja le, b) azon elemekről, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, c) a Kbt. 77. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a benyújtható értékek esetleges határáról, d) azokról a  feltételekről, amelyek mellett az  ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, ideértve az  elektronikus árlejtés lebonyolítása során a  rendszerbe bevihető értékek közötti minimális különbségekre vonatkozó információkat, e) arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információk mely időpontban lesznek elérhetők az elektronikus árlejtés során, f ) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információkról, g) arról az  elérhetőségről, amelyen az  EKR üzemeltetője az  árlejtéssel összefüggő technikai előírásokról szóló tájékoztatást közzétette. 16. Ajánlattevők értesítése, tájékoztatása 28. § (1) A  Kbt. 69.  § (3)  bekezdése szerinti értékelést követően az  elektronikus árlejtés időpontjáról az  ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint – érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti és egyben felhívja ajánlattételre. Az  ajánlatkérő a  Kbt. 72.  §-a szerinti bírálatot az  árlejtés megkezdését megelőzően a  69.  § (2)  bekezdése szerinti bírálat keretében is elvégezheti. Az  ajánlatkérő az  árlejtés befejezését követően az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a Kbt. 69. § (4)  bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett, és akinek ajánlata a  Kbt. 72.  §-ára tekintettel nem érvénytelen. (2) Az  értesítést az  ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy az  alapján az  EKR-ben elérhető információkat az  ajánlattevők az  elektronikus árlejtés kezdő időpontjaként megjelölt időpont előtt legalább öt munkanappal megismerhessék. (3) Az értesítés alapján az EKR-en keresztül ajánlatkérő legalább az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni: a) az elektronikus árlejtés megkezdésének és lezárásának időpontjáról, b) az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkról, c) az ajánlatoknak a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelésének eredményéről, d) arról a képletről, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül. (4) A  (3)  bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazhatja azt az  ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlat megtételének időpontjában az elektronikus árlejtés új szakasza kezdődik. A  tájékoztatásnak ebben az  esetben tartalmaznia kell az  új szakasz befejező időpontját, valamint azt, hogy az  ilyen módon megkezdődött új szakaszban a  befejező időpontot megelőzően az  e  bekezdés első mondatában meghatározott határidőn belül tett ajánlat egyben új szakasz kezdetét jelenti-e. (5) Valamennyi, a  (4)  bekezdés szerint megkezdett új szakaszra a  (4)  bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (6) A  (3)  bekezdés d)  pontja szerinti képletnek a  Kbt. 108.  § (5)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben tartalmaznia kell valamennyi értékelési szempontnak az eljárást megindító felhívásban szereplő súlyozását. 17. Az elektronikus árlejtés megkezdése 29. § (1) Az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő a 28. § szerinti tájékoztatásban közölt időpontban kezdi meg. (2) Az  elektronikus árlejtés során az  ajánlattevő ajánlatát a  csak számára hozzáférhető, az  ajánlatok megtételére szolgáló adatátviteli lehetőség igénybevételével teheti meg. Az  első ajánlat megtétele – ellenkező bizonyításig – vélelmet keletkeztet arra nézve, hogy az ajánlattevő jogi helyzetében a korábbi, a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint értékelt érvényes ajánlata megtételétől az elektronikus árlejtés megkezdéséig terjedő időszakban semmilyen olyan körülmény nem állt be, mely az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból a Kbt. szerinti kizárását eredményezheti. 18. A beérkezett ajánlatokkal összefüggő cselekmények 30. § (1) A beérkező ajánlatokat az EKR automatikusan, a 28. § (3) bekezdés d) pontja szerinti képlet alkalmazásával értékeli, és az ajánlattevőkkel egyidejűleg, elektronikus úton közli a (2) bekezdésben meghatározott információkat. (2) Az  ajánlatkérőnek az  elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt folyamatosan legalább annyi információval el kell látnia, amely elegendő ahhoz, hogy az  ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. (3) Az  ajánlatkérő az  elektronikus árlejtés lefolytatása során az  egyes ajánlattevőket véletlenszerűen választott azonosítóval jelöli, és gondoskodik arról, hogy az ajánlattevőknek – saját azonosítójukon túl – ne legyen tudomásuk arról, hogy melyik azonosító melyik ajánlattevőt jelöli. 19. Az ajánlatok megtétele, az ajánlati kötöttségre vonatkozó különös szabályok 31. § (1) Amennyiben az  ajánlattevő az  elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az  elektronikus árlejtést megelőzően benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn. (2) Az  ajánlattevőnek az  elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az  elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn a Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés lezárásakor áll be. (3) Az  elektronikus árlejtés lebonyolítása során az  ajánlattevő az  árlejtés tárgyát képező szempontok tekintetében módosíthatja ajánlatát. (4) Az  ajánlattevő az  elektronikus árlejtés során saját korábbi ajánlatánál az  ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában kizárólag kedvezőbb, a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az egyes – ellenszolgáltatáson kívüli – részszempontok vonatkozásában kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlatot is tehet. (5) Az  ajánlattevőnek az  elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a  28.  § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott képlet alapján történő, más ajánlattevők ajánlatait figyelmen kívül hagyó automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál. 20. Az elektronikus árlejtés lezárása 32. § (1) Az elektronikus árlejtés lezárul: a) a 28. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időpontban, b) ha nem nyújtottak be érvényes ajánlatot és a 28. § szerinti tájékoztatás tartalmazta, hogy ebben az esetben az  utolsó ajánlat beérkezésétől számított mely időpontban kerül sor az  elektronikus árlejtés lezárására, a tájékoztatásban meghatározott időpontban, c) ha az elektronikus árlejtést szakaszokban folytatták le, az utolsó szakasznak a 28. § szerinti tájékoztatásban meghatározott befejezési időpontjakor. (2) Első helyen rangsoroltnak az az ajánlattevő minősül, akinek ajánlatát az informatikai rendszer az árlejtés lezárásakor a legkedvezőbb ajánlatként tartja nyilván. (3) Az  elektronikus árlejtés lezárásakor az  ajánlatkérő az  árlejtés során érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket elektronikus úton tájékoztatja az  elektronikus árlejtés során az  ellenszolgáltatás mértéke, illetve más értékelési szempont(ok) tekintetében kialakult rangsorról. (4) Amennyiben az  ajánlatkérő az  elektronikus árlejtést az  (1)  bekezdés c)  pontjának megfelelően – esetleg azt az  (1)  bekezdés b)  pontjában megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – szándékozik lezárni, az  árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni az  új szakaszok nyitásának feltételeit (ütemterv). 21. Az elektronikus árlejtés lebonyolítása során jelentkező üzemzavar esetén követendő eljárás 33. § (1) Amennyiben az  elektronikus árlejtés lebonyolítása során az  EKR-nek az  árlejtést érintő üzemzavara [22.  § (2)  bekezdés] lép fel vagy azt üzemszünet érinti, az  elektronikus árlejtést – e  tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett – az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja. (2) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az elektronikus árlejtést abban az esetben is, ha az ajánlattevőknek legalább fele az  elektronikus hírközlési hálózatban fellépő üzemzavar következtében nem fér hozzá az  EKR-hez az  elektronikus árlejtés során, és az  adott ajánlattevők ennek tényét – az  EKR üzemeltetője által erre a  célra fenntartott telefonos vagy elektronikus elérhetőségen – az elektronikus árlejtés időtartama alatt jelezték. (3) Amennyiben az  ajánlatkérő, a  szolgáltató vagy az  elektronikus árlejtésben részt vevő valamelyik ajánlattevő az árlejtés titkosságának sérelmét észleli, az elektronikus árlejtést – e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett – az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja. (4) Az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 28. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor, a 28. § (2) bekezdése az ismételt lebonyolítás során nem alkalmazandó. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Záró és átmeneti rendelkezések 34. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 35. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Kbt. 196. § (3) bekezdésével összhangban 2018. április 15. napjától kell alkalmazni. (2) E rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2018. január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján az EKR-ben történő lebonyolítást írja elő. (3) Amennyiben az  ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az  EKR alkalmazását is. (4) A  központi beszerző szervek által alkalmazott informatikai rendszereknek a  2.  § (8)  bekezdésében foglalt feltételeknek 2018. április 15. napjáig kell megfelelniük. (5) Minden, a  felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékében szereplő szaktanácsadó legkésőbb 2018. március 1-jéig köteles az EKR-ben történő regisztrációját kezdeményezni. (6) Minden, a  Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a  Kbt. 5.  § (2)–(4)  bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles legkésőbb 2018. március 1-jéig az EKR-ben a szervezet regisztrációját kezdeményezni. (7) Azon természetes személy vagy szervezet, aki az  EKR-ben a  (4) és (5)  bekezdés szerinti regisztrációját 2017. november 15. és 2017. december 31. között kezdeményezte, 2018. január 1-jét követően nem köteles a regisztrációt megismételni. (8) A  2018. január 1-jét megelőzően elektronikusan megkezdett eljárásokra a  közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az  elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendeletnek az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 36. § Ez a rendelet a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 37. § Hatályát veszti a  közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2–6. §-a és 12–26. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök