2011. CLXXVII. törvény az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvá

2011. CLXXVII. törvény az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről. Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A KATONAI IGAZGATÁS RENDSZERE I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában a) behívhatósági korhatár: 1. a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára, 2. más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja, amelyben 40. életévét betölti, b) hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfi, c) igénybevevő: a Honvédség, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § r) pontjában meghatározott rendvédelmi szervek és a Hvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek, d) igénybevételi hatóság: az ország egész területére, vagy több megyét érintő részére a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter, az ország egy közigazgatási területére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester, törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a katonai igazgatás szervének vezetője, e) katonai igazgatás: a közigazgatás része, a közigazgatási szervek (állami, önkormányzati, katonai) jogilag szabályozott olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében, törvény alapján létrehozott jogalanyok és a természetes személyek honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul. II. FEJEZET A KATONAI IGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADATAI 2. A katonai igazgatási szervek 2. § (1) A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve. A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 5-i ülésnapján fogadta el. (2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségében a) katonai igazgatási központok, b) toborzó és érdekvédelmi központok, valamint c) katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák működnek. (3) A katonai igazgatási központok a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelezettség idejére sorozó központokká alakulnak át. (4) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek e törvényben meghatározott feladataik vonatkozásában hatósági jogkört gyakorolnak. 3. A katonai igazgatási szervek feladatai 3. § A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat: a) az önkéntes tartalékosok, a potenciális hadkötelesek és a kiképzett tartalékosok, a hadkötelezettség bevezetését követően az önkéntes tartalékosok és a hadkötelesek nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, vezetése és végrehajtása, b) a polgári munkakörben történő meghagyásba bevont szervezetek kormányrendeletben meghatározottak szerinti ellenőrzése, c) a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése, d) az önkéntes tartalékos állomány behívásának előkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges, törvényben meghatározott nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történő kapcsolattartás, e) az önkéntes tartalékos állomány behívása, f) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának kezelése, g) a Honvédség központi hadköteles nyilvántartásának kezelése, h) a Honvédség központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának kezelése, i) a hadkötelezettség bevezetését követően a hadköteles nyilvántartás átadása a sorozó központoknak illetékességi területük szerinti bontásban, j) a behívhatósági korhatárt elért tartalékos állomány adatainak átadása a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének, k) jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről, és meghagyásra kijelölt munkakörökről békében is, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásban részesült hadkötelesekről, l) a háborús veszteség-nyilvántartás és tájékoztatás nemzetközi egyezmények szerinti végrehajtása, m) a Honvédség személyi állománya részére a szolgálati-, a kormánytisztviselői-, a közalkalmazotti-, a nyugdíjas-, a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történő ellátása. 4. § A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat: a) békében a 7. § szerinti nyilvántartás kezelése a katonai szervezetek hadi beosztásai feltöltésének előkészítése érdekében, b) hadkötelezettség fennállása idején a hadköteles nyilvántartás kezelése, a Honvédség hadkötelesekkel történő hadkiegészítése, c) a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése, d) szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején részvétel a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében. 5. § A toborzó és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák részt vesznek a gazdasági-anyagi szolgáltatások biztosítása előkészítésében, valamint a toborzó, érdekvédelmi és hadkiegészítési szakfeladatok végrehajtásában. III. FEJEZET A HADKÖTELES ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA 4. A hadköteles nyilvántartás 6. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából, a kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről már béke idején, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről, a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából szükséges, az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó hadköteles nyilvántartást vezet, amely hatósági nyilvántartás. (2) Az 1. melléklet J)–M) pontjaiban meghatározott adatok kizárólag a hadkötelezettség fennállása idején kezelhetők a hadköteles nyilvántartásban, és azokat a kényszerintézkedés megszüntetése napjának hatályával, vagy a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjával törölni kell. (3) A 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest, valamint a hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi. A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött kiképzett tartalékost, potenciális hadkötelest és hadkötelest, a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell hadköteles nyilvántartásba venni. (4) Béke idején annak az évnek december 31-éig, melyben a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt eléri, az adatait a hadköteles nyilvántartásban kizárólag a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. (5) A nyilvántartásból az e törvényben és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. 7. § (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos-, szerződéses-, vagy önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya 2011. január 1-jét követően, legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati jogviszony megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése céljából az érintettek lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ már békében is kezeli. (2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett tartalékosok 1. melléklet A) pont a)–e), alpont, F) pont c) alpont és R) pont a)–e) alpont szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békében továbbítja a katonai szervezet részére. (3) A katonai igazgatási központ és a katonai szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti adatkezelésre a) a kiképzett tartalékosnak a hivatásos-, szerződéses-, vagy önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya megszűnését követő 10. év december 31-éig, de legfeljebb a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig, vagy b) a hivatásos-, szerződéses-, önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítéséig, vagy c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig jogosult. (4) A katonai szervezet a (2) bekezdés szerinti adatkezelésre a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, legfeljebb a tervezett hadi beosztás megszűnéséig jogosult. 8. § (1) A hadkötelezettség fennállása idején, a szükséges létszám biztosítása érdekében, a hadkötelesek adatait a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és illetékességi területe vonatkozásában a sorozó központ, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. (2) A hadkötelezettség fennállása idején a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek adatairól a katonai szolgálat időtartamára a hadköteles nyilvántartásból annak a katonai szervezetnek is adatot szolgáltat, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. A katonai szolgálat ellátásával összefüggő nyilvántartás és adatok kezelésére a katonai szervezet is jogosult. 5. A hadkötelesek érdekvédelmi nyilvántartása 9. § (1) A hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási és szociális ellátásra jogosult, korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítettekről, illetve ellátásra jogosult hozzátartozóikról a Honvédség (2) bekezdésben meghatározott szerve – a nyugállományú katonák törvényben meghatározott érdekvédelmi nyilvántartásával megegyező tartalmú – nyilvántartást vezet az ellátások biztosítása céljából. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a területi katonai igazgatási szervek az ellátásra jogosult személy (1) bekezdésben meghatározott adatait a jogosultság megszűnéséig, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. (3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, továbbá a 2. § (2) bekezdés szerinti szervek a nyilvántartott adatokról a gondoskodási feladatokban együttműködő szerveknek az ellátások biztosítása érdekében szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl további adatszolgáltatás nem teljesíthető. IV. FEJEZET ADATSZOLGÁLTATÁS A HADKÖTELES NYILVÁNTARTÁSHOZ 6. Központi adatszolgáltatások 10. § (1) A 40. életévüket tárgyév december 31-éig be nem töltő potenciális hadkötelesekre, kiképzett tartalékosokra és hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot. (2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 2. mellékletben meghatározott adatokról a hadköteles nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat a) a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig, b) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek haladéktalanul, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő 8 napon belül, c) az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden év január 31. napjáig, d) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről adataik megváltozását követő 8 napon belül. (3) A Honvédség központi személyügyi szerve a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományában szolgálatot teljesítőkről minden hónap 5. napjáig az 1. melléklet A), F), S) és T) pontjában, valamint az R) pont a)–f) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltat adatot. (4) A rendvédelmi szervek az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről minden év december 31. napjáig az 1. melléklet A) pontjában és az R) pont a)–e) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltatnak adatot. (5) A rehabilitációs szakértői szerv az (1) bekezdés szerinti személy legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről, valamint a legalább 29%-ot elérő egészségkárosodásáról minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot. (6) Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter az állampolgárságról való lemondásról minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot. (7) A Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a rendvédelmi szervek a hivatásos, szerződéses, vagy önkéntes tartalékos állományba felvettekről, valamint szolgálati viszonyuk megszűnéséről a hadkötelezettség fennállása idején a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatot. (8) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a (4) és (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget és az adatok védelméhez szükséges különös biztonsági követelményeket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás határozza meg. 11. § (1) A hadkötelezettség bevezetése esetén, a hadkötelezettség fennállása idejéig, a 40. életévüket tárgyév december 31-ig be nem töltő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve számára az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot. Az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség – a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem érinti a 10. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. (2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve minden hónap 5. napjáig adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti azon Magyarországon élőkről, akiknek van magyarországi lakóhelye, vagy – ennek hiányában – tartózkodási helye, de bejelentették három hónapon túli külföldi tartózkodásukat, vagy onnan történt visszatérésüket. (3) A választási szerv adatot szolgáltat azokról az (1) bekezdés szerinti személyekről, akiket országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy annak megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt, a hadkötelezettség elrendelésétől számított 5 napon belül, valamint a hadkötelezettség fennállásának idején a nyilvántartásba vételt, a megválasztást, vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül. (4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a hadköteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden hónap 5. napjáig. (5) Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter az állampolgárságról való lemondásról minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatot. 7. Egyedi adatszolgáltatások 12. § (1) A behívás, illetve a meghagyásba helyezés tervezése és végrehajtása céljából a 40. életévüket tárgyév december 31-éig be nem töltő potenciális hadkötelesekre, kiképzett tartalékosokra és hadkötelesekre vonatkozóan az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot. (2) A jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére szolgáltatja a) békében, 3 évente január 31-éig a 3. mellékletben meghatározott adatokat, b) a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül a 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint a meghagyásban érintett hadköteles 1. melléklet A) pont a)–e) alpontjában és U) pontjában meghatározott adatait. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást érintő adatokban változás történik, teljes adatszolgáltatást kell teljesítenie a változást követő 8 napon belül. (4) Az első adatszolgáltatást a kormányrendeletben kijelölt szervezetek e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, az egyedileg kijelölt szervezetek a kijelölést követő 30 napon belül teljesítik. 8. Megkeresésre történő adatszolgáltatások 13. § A jegyző közreműködik a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére a települési önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek lakcímés anyakönyvi adatainak pontosításában, b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére a települési önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában. 14. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére, a megkeresésben szereplő személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a nyilvántartás pontosításához a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a 10. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról, b) a rendvédelmi szerv az állományában hivatásos szolgálatot teljesítők 10. § (4) bekezdésben meghatározott adatairól, c) az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a 10. § (6) bekezdésében meghatározott adatokról, d) a Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a rendvédelmi szerv a 11. § (7) bekezdése szerinti adatokról, e) a választási szerv a 11. § (3) bekezdése szerinti adatokról, f) a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a meghagyásban érintett személyek 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatairól, g) a kezelést végző orvos a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében az 1. melléklet F) pont a) és c) alpont, G), H), I) és S) pont szerinti adatokról. (2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére, a megkeresésben szereplő hadkötelesekről 8 napon belül adatot szolgáltat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 11. § (2) bekezdésben meghatározott adatokról. 9. Az adatszolgáltatás költsége, azonosító adatai 15. § A 6–8. alcímben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek. 16. § A 6–8. alcímben szolgáltatott adatokat a) a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve és a Honvédség központi személyügyi szerve, b) a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja minden további adatszolgáltató. MÁSODIK RÉSZ A KATONAI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG JÁRULÉKOS KÖTELEZETTSÉGEI V. FEJEZET SZEMÉLYES KÖTELEZETTSÉGEK 10. Személyes adatszolgáltatási kötelezettség 17. § A hadkötelezettség bevezetését követően a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek és a katonai igazgatási központnak – azok megkeresésére – köteles adatot szolgáltatni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, az 1. melléklet A)–F) és T) pontjában meghatározott adatairól. 11. Bejelentési kötelezettség 18. § (1) A hadköteles a 17. § szerinti adatszolgáltatást követően az abban foglalt adatokat érintő változást a rá vonatkozó behívhatósági korhatár betöltéséig bejelenteni tartozik, valamint bejelenteni köteles az 1. melléklet R) pont g) alpontja szerinti félbeszakítási ok megszűnését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott. (3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a sorozó központnak jelenti be a változást követő 8 napon belül írásban vagy – személyes megjelenés esetén – szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni, a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát. 12. Megjelenési kötelezettség 19. § (1) A hadkötelesnek a sorozó központ felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából. (2) A rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a sorozó központ, a sorozóbizottság, vagy a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban megjelenni. (3) A hadköteles a sorozó központ felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését, és visszaadását nem tagadhatja meg. (4) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a sorozó központ vezetőjének határozata szerint a rendőrség elővezeti. 13. Személyes kötelezettség teljesítése a kötelezett akadályoztatása esetén 20. § Ha a hadköteles a 17. §, a 18. § (1) bekezdése, vagy a 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésében akadályozva van, helyette közeli hozzátartozója a rokonsági fok igazolásával, vagy a törvényes képviselője, meghatalmazottja is teljesítheti – az akadályoztatás okának megjelölésével – a bejelentési kötelezettséget. HARMADIK RÉSZ A HONVÉDELMI ÁGAZATBAN HASZNÁLT IGAZOLVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS VI. FEJEZET A HONVÉDELMI ÁGAZATBAN HASZNÁLT IGAZOLVÁNYOK ADATTARTALMA ÉS NYILVÁNTARTÁSA 14. A katonai igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés 21. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadköteles katonák szolgálati jogviszonyának és személyazonosságának igazolására szolgáló katonai igazolványának kiadása céljából a 4. melléklet szerinti adatokat kezeli a hadkötelezettség fennállása idején. (2) A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza: a) a tulajdonos nevét és a 4. melléklet C)–E) és G)–H) pontjai szerinti adatokat, b) a hadköteles katona katonai szervezetének megnevezését, a szervezet bélyegzőlenyomatát, c) a katonai igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét, d) a katonai igazolvány kiállításának időpontját, e) a kiállító katonai szervezet megnevezését, bélyegzőlenyomatát és vezetőjének aláírását, f) az igazolvány megnevezését. (3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, és a hadköteles katona szolgálati beosztása szerint illetékes katonai szervezet a kiadott katonai igazolványokról a hadkötelezettség fennállása idején nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti adatokat tartalmazza. (4) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. 15. A honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés 22. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hivatásos-, a szerződéses- és az önkéntes tartalékos katonák, valamint a honvéd tisztjelöltek és honvéd altiszt-jelöltek szolgálati jogviszonya fennállásának igazolására szolgáló szolgálati igazolványának, valamint a Honvédség személyi állományába tartozást igazoló kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadása érdekében a 4. melléklet szerinti adatokat kezeli a Honvédséggel fennálló szolgálati-, kormánytisztviselői- és közalkalmazotti jogviszony időtartama alatt. (2) A szolgálati igazolvány, a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti igazolvány tartalmazza: a) az igazolvány megnevezését, b) a tulajdonos nevét és a 4. melléklet E)–H) pontjai szerinti adatokat, c) az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét, d) az igazolvány kiállításának dátumát, e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését, f) Magyarország címerét, g) a Honvédség emblémáját. (3) A (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza. (4) A kiadott igazolványokról az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat. (5) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. 16. A katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés 23. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a tényleges katona állományból nyugállományba helyezett személyek Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében jogosultságuk igazolására szolgáló katonai nyugdíjas igazolványának kiadása céljából e személyek 4. melléklet szerinti adatait kezeli a jogosultság fennállása alatt. (2) A katonai nyugdíjas igazolvány tartalmazza: a) a tulajdonos nevét és a 4. melléklet E)–I) pontja szerinti adatokat, b) a katonai nyugdíjas igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét, c) a katonai nyugdíjas igazolvány kiállításának dátumát, d) a katonai nyugdíjas igazolványt kiállító szervezet megnevezését, e) Magyarország címerét, f) a Honvédség emblémáját, g) az igazolvány megnevezését. (3) A (2) bekezdés a), d) és g) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza. (4) Aki szolgálati járandóságban részesül a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényből eredő jogosultságait a katonai nyugdíjas igazolvánnyal gyakorolja. (5) A kiadott katonai nyugdíjas igazolványokról a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat. (6) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. 17. Az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés 24. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség hivatásos és szerződéses katona állománya részére kiadott, a szolgálati jogviszony igazolására szolgáló, ideiglenes szolgálati igazolványok központi nyilvántartása céljából e személy 4. melléklet A), B), E), F) és J) pontja szerinti adatait kezeli a szolgálati igazolvány kiadásáig. (2) Az ideiglenes szolgálati igazolvány tartalmazza: a) a tulajdonos nevét és a 4. melléklet E)–G) pontja szerinti adatokat, b) Magyarország címerét, c) a Honvédség emblémáját, d) az igazolvány megnevezését, e) a „hivatásos vagy szerződéses katona” feliratot, f) az igazolvány egyedi azonosítóját, g) az igazolvány érvényességének idejét, h) az igazolvány kiállításának dátumát, i) a kiállító szervezet megnevezését, j) a kiállító személyügyi szerv bélyegzőlenyomatát. (3) Az ideiglenes szolgálati igazolványról a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az (1) bekezdés és a (2) bekezdés f)–i) pontja szerinti adatokat. (4) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. 18. A személyi igazolójegy kiadásával kapcsolatos adatkezelés 25. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség tényleges katona állománya részére a katonai cselekmények időszakában történő azonosítás és segítségnyújtás biztosítása érdekében a szolgálati jogviszony időtartama alatt személyi igazolójegy kiadása céljából e személy 4. melléklet B), F) és J) pont szerinti adatait, továbbá társadalombiztosítási azonosító jelét, vércsoportját és RH faktorát kezeli. (2) A személyi igazolójegy tartalmazza: a) a tulajdonos nevét, és a 4. melléklet J) pontja szerinti adatot, b) a HUNGARY feliratot, c) a tulajdonos vércsoportját és RH faktorát. (3) A személyi igazolójegyekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat, a tulajdonos társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint az igazolójegy kiállításának dátumát. (4) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető. NEGYEDIK RÉSZ GAZDASÁGI- ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK VII. FEJEZET A GAZDASÁGI- ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS 19. Gazdasági- és anyagi szolgáltatás adatainak nyilvántartása 26. § A honvédelem feladatainak végrehajtása körében, az igénybevevő igényének teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatokról a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatási központ nyilvántartást vezet a kormányrendeletben meghatározott ingatlanokról, technikai eszközökről és szolgáltatásokról. Az ingatlanokról és szolgáltatásokról nyilvántartható adatokat az 5. melléklet, a technikai eszközökről nyilvántartható adatokat a 6. melléklet tartalmazza. 20. Adatszolgáltatás a gazdasági- és anyagi szolgáltatások nyilvántartásához 27. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az igénybevétel tervezéséhez a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresése alapján a törvényben meghatározott adatkörben adatszolgáltatást teljesít a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a hajózási hatóság. (2) A katonai igazgatási központ megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít az 5. és 6. mellékletben meghatározott adatokról a) a gazdasági és anyagi szolgáltatásra törvényben meghatározottak szerint kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, b) a jegyző az illetékességi területén lévő ingatlanokra és szolgáltatásokra vonatkozóan a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása alapján. 28. § Az adatszolgáltatás során – a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül – nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kérhetők különösen a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó, b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó, c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó, d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó, e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, és f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási adatok. 29. § (1) A nyilvántartott adatokat a nyilvántartásból törölni kell, ha a honvédelmi feladat végrehajtásához az adatszolgáltatásra kötelezett ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre a továbbiakban már nincs szükség. (2) Az adatszolgáltatásra kötelezett bejelentése alapján kell törölni az adatokat, ha a) az ingatlannal, szolgáltatással már nem rendelkezik, b) a technikai eszközt időközben forgalomból kivonták vagy azzal már nem rendelkezik. 30. § Az e fejezet szerinti adatszolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani. ÖTÖDIK RÉSZ KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA VIII. FEJEZET ALKALMASSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE 21. Előzetes alkalmasság megállapítása 31. § A kiképzett tartalékos egészségi alkalmassága a hivatásos-, szerződéses-, vagy önkéntes tartalékos jogviszony megszűnésekor érvényes, a személyügyi nyilvántartásban szereplő, egészségügyi alkalmassága alapján kerül folyamatosan rögzítésre a hadköteles nyilvántartásban. 32. § (1) A sorozás előkészítése érdekében a sorozó szak-főorvos már béke idején a) a behívhatósági korhatárt be nem töltött kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát aa) a sorkatonai szolgálatból leszerelés időpontjában érvényes egészségi alkalmasság, ab) ha a hadköteles korú katonai szolgálatra tervezhető személy egészségi alkalmassága 2005. január 1. előtti sorozás alkalmával megállapításra került, annak eredménye, valamint ac) a 14. § (1) bekezdés g) pont szerinti adatszolgáltatás, b) a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát a 10. § (5) bekezdés, a 14. § (1) bekezdés g) pontja, a 17. §, a 18. § (1) bekezdés és a 31. § szerint rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. (2) Az előzetes egészségügyi alkalmasság vizsgálata során megállapítható fokozatok: a) sorozásra tervezhető, b) katonai szolgálatra várhatóan alkalmatlan, c) sorozás alól mentes. (3) Béke idején az előzetes alkalmasság megállapításához a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve kizárólag saját bázisán biztosít hozzáférést a hadköteles nyilvántartáshoz a sorozó szak-főorvos részére. IX. FEJEZET ALKALMASSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA 22. Sorozás alóli mentesítés 33. § (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a sorozó szak-főorvos – szakorvosi igazolás alapján – 32. § (2) bekezdés c) pontja szerint tett javaslatára a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve határozatban állapítja meg a sorozás alóli mentesítését annak a hadkötelesnek, aki a) mozgásképtelen, b) önmaga ellátására képtelen, c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen, d) siket, néma vagy siketnéma, nagyothalló vagy beszédfogyatékos, e) vak, vagy egyik szeme hiányzik, f) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen vagy hiányzik. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hadkötelesnek írásban kézbesíteni kell. 23. Sorozás 34. § Sorozásra kell tervezni azt a hadkötelest, a) akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik, és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra, vagy b) aki fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be és nem töltötte be a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt. 35. § (1) A hadkötelesnek – a 33. §-ban és 38. §-ban foglalt esetet kivéve – sorozás céljából meg kell jelennie a sorozó központ felhívásában megjelölt helyen és időben. (2) A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának megállapításához a sorozó központ felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni. 36. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi. (2) Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt katona, tagja a) a 38. §-ban foglalt esetben a belgyógyász sorozó szakorvos, b) a hadköteles személyes megjelenéssel történő sorozása esetén a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. (3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a sorozás helye szerinti település polgármestere, a fővárosban a főpolgármester által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt. (4) Az elsőfokú sorozóbizottság orvos tagjait a sorozó központ vezetőjének megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jelöli ki. (5) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a beosztás tervezésével kapcsolatos véleményezési joggal részt vesznek a hadköteleseket fogadó katonai szervezetek képviselői, valamint részt vehet a hadköteles lakóhelye szerinti polgármester képviselője. (6) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, a sorozó központ sorozó szak-főorvosa. (7) A másodfokú sorozóbizottság munkájában a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt. 37. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok, és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét. (2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”. (3) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága, vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a gyógyulás várható időpontjáig, de legfeljebb egy év időtartamra „a katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” fokozatba helyezi. (4) Az ideiglenesen alkalmatlanná minősítés legfeljebb két egymást követő esetben ismételhető meg, ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen el kell bírálni. 38. § (1) Az első fokú sorozóbizottság, a sorozó szak-főorvos 32. § (2) bekezdés a) pontja szerinti javaslata, valamint a 10. § (5) bekezdés, a 14. § (1) bekezdés g) pontja, a 17. §, a 18. § (1) bekezdés és a 31. § szerint rendelkezésre álló adatok alapján, személyes megjelenés nélkül sorozza a 7. § szerinti hadkötelest. (2) Az alkalmasság-megállapítás időpontja előtt 8 nappal az (1) bekezdés szerinti hadkötelest a sorozóbizottság írásban tájékoztatja a sorozás tervezett időpontjáról. 39. § (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. (2) Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat hadköteles részére való kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet benyújtani. E határidő jogvesztő. Fellebbezésnek csak a határozat katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítására vonatkozó része ellen van helye. (3) A fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A jogerős másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a hadköteles a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. (4) A sorozóbizottság jogerős határozata a hadkötelezettség megszűnésével vagy a hadköteles katonai szolgálatteljesítési kötelezettsége felső korhatárának elérésével veszíti hatályát. (5) Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott. 40. § A hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatár eléréséig kérheti a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában az alkalmasságát érintő változás állt be. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve bírálja el a sorozó szak-főorvos javaslatának ismeretében. 41. § A sorozó központ ismételten sorozásra rendeli azt a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelest, a) akinek a katonai szolgálatát egészségi okból félbeszakították, a szolgálat folytatásának megkezdése előtt, b) aki az egészségi állapotában történt változás miatt a katonai szolgálatra való alkalmasságának újbóli megállapítását kérte és a csatolt orvosi igazolás alapján a sorozó központ parancsnoka a kérelmének helyt adott, c) aki a sorozáson katonai szolgálatra „ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott, és a minősítéstől számított legalább 1 év elteltével, d) aki a sorozásról távol maradt, e) akit egészségi okból a bevonulás napján a bevonulási helyről elbocsátottak. 42. § A sorozás lebonyolításához, a hadköteles nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez megfelelően berendezett helyiséget a sorozó központ megkeresése alapján a polgármester biztosítja. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK X. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 24. Felhatalmazások 43. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szervét, annak feladat- és hatásköreit, b) a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait. (2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a katonai igazolvány, a személyi igazoló jegy és a katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat. 25. Hatálybalépés 44. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. 26. Módosító rendelkezések 45. § (1) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfetv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Országgyűlés a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körű biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:” (2) A Küfetv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében – az állomány tagjainak Magyarország területén tartózkodó hozzátartozóira.” (3) A Küfetv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Külföldi fegyveres erőnek Magyarország területére történő belépését és tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése alapján engedélyezett. (2) Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának Magyarország területére történő belépése, a) ha az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése alapján engedélyezett, vagy b) – amennyiben az nem tartozik az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdés hatálya alá – ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai ellátása érdekében történik, és a belépésről, valamint a szolgálati célról az állományt küldő állam illetékes hatósága a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal megelőzően értesíti.” (4) A Küfetv. 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet) „d) a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az azokhoz tartozó, és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak Magyarország által nemzetközi szervezetként történő elismeréséig.” (5) A Küfetv. 4. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:” (6) A Küfetv. 4. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:)] „c) Magyarországnak a külföldi fegyveres erők Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének hatékony ellátása.” (7) A Küfetv. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.” (8) A Küfetv. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként nem ismerte el, ] „b) a Magyarország területén felállított, azonban Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszűnéséről szóló, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat kézhezvételéig” (kell megőrizni.) (9) A Küfetv. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Amennyiben a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat – a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően – átadja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. (5) A Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében tartja nyilván.” (10) A Küfetv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint Magyarország honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.” (11) A Küfetv. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés alapján nem korlátozható a következő adatok nyilvánossága, amennyiben azok nem képeznek minősített adatot:)] „c) a Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése; d) a Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarország területén lévő szervezetének teljes létszáma.” (12) A Küfetv. 9. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külföldi fegyveres erő Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyarország területén felállított és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói Magyarország joghatósága alá tartoznak.” (13) A Küfetv. 10. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külföldi fegyveres erő, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket Magyarország területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják.” (14) A Küfetv. 11. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kizárólag Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság külföldi állománya tagjának egészségügyi ellátását végző, a külföldi fegyveres erő vagy a nemzetközi katonai parancsnokság állományába tartozó személy e tevékenységének végzése erejéig mentesül az egészségügyi tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alól.” 46. § A Küfetv. a) 1. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 4. § (3) és (4) bekezdésének nyitó szövegrészében, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 9. § (2) bekezdésében,10. § (2) bekezdésében és 5. alcímében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, b) 3. § (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés b) pontjában, 4. § (3) bekezdés c) és g) pontjában, 4. § (4) bekezdés c) és e) pontjában, 4. § (6) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében,7. § (3) bekezdés a), c) és i) pontjában, 13. § (1) bekezdés a) pontjában, 13. § (5) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, c) 5. § (2) bekezdés e) pontjában és 11. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg, d) 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg, e) 17. § b) pontjában az „Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy 40/C. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése” szöveg, f) 8. §-ában az „államnak a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „állam Magyarország” szöveg lép. 47. § 2012. május 1-jén hatályát veszti a Küfetv. 18. § (3) bekezdése. 48. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A hadkötelezettség bevezetését követően a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából jogosultak közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat: a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok, b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok, c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok, valamint d) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.” 49. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § A katonai igazgatás területi szerve a technikai eszközök igénybevételének tervezése, igénybevételi célú kijelölése céljából a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat igényelheti.” 50. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 52/A. §-sal egészül ki: „52/A. § A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség bevezetése után a behívás alóli mentesség megállapítása céljából igényelheti a feladat- és hatáskörrel rendelkező választási szervtől a jelöltként nyilvántartásba vett személy családi és utónevét, személyi azonosítóját, és lakcímét.” 51. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a) 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki: (A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:) „j) a Magyar Honvédség a törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladatai ellátásához.” b) 24. §-a a következő l) ponttal egészül ki: (A TAJ szám továbbítására jogosultak:) „l) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei egymás között a törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladataik ellátásához.” c) 32. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult) „f) a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes katonai szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett tartalékos állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, valamint a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez;” d) 36. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyi azonosító továbbítására jogosult:) „k) a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között az ott meghatározott feladataik ellátásához;” e) 37. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:) „a) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről, vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá a honvédelmi kötelezettség alá eső polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról és lakcíméről;” 52. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. § c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:] „b) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;” 53. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában a „honvédelmi igazgatás szerve” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve” szöveg lép. 54. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (2) bekezdésében a „a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szervét” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve” szöveg lép. 55. § A közúti közlekedésről 1988. évi I. törvény a következő 28/A. §-al egészül ki: „28/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjaira (a továbbiakban: külföldi állomány), valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozójára az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A külföldi állomány tagja, valamint az (1) bekezdés szerinti hozzátartozója a saját tulajdonában lévő, és a saját részére, vagy hozzátartozója személyes használatára – szolgálati célú tartózkodása idejére ideiglenesen – behozott gépjárművét (a továbbiakban: külföldi állomány gépjárműve) külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel is használhatja Magyarország területén. (3) Ahol e törvény vagy a közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabály lakóhelyet, lakcímet vagy tartózkodási helyet említ, ott a külföldi állomány tekintetében az igazolt elhelyezési helyet is érteni kell. (4) A külföldi állomány gépjárműve – a közlekedésbiztonsági üzemeltetési műszaki feltételek kivételével – mentesül a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek alól.” 56. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:] „c) potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,” (2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontjában a „Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve” szöveg lép. 27. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 57. § E törvény 17–20. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke