396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznaci

396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásáról. A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. § és az 1. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 10–14. alcím tekintetében az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.  § (1)  bekezdés 41.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás, 2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, 3. átutalás igénylési dokumentáció: az  igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, 4. audit hatóság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123.  cikk (4)  bekezdése szerinti szervezet, 5. auditor csoport: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25.  cikk (2)  bekezdése szerinti munkacsoport, 6. csalás: az  Európai Unióról szóló szerződés K.3.  cikke alapján létrejött, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az  azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az  Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2)  bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1.  cikk (1)  bekezdése szerinti, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás, 7. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás, 8. együttműködési program technikai segítségnyújtási keretéhez történő nemzeti hozzájárulás: az együttműködési programban résztvevő partnerországok által évenként, lakosságszámuk arányában nyújtott hozzájárulás az együttműködési program hatékony működtetéséhez szükséges költségek fedezésére, 9. elektronikus monitoring és információs rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok és projektek lebonyolítását támogató rendszer, 10. hazai kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a  vezető kedvezményezettel aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél, 11. hazai társfinanszírozás: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a  hazai kedvezményezett a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettel támogatási szerződést köt, 12. hitelesítés: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikk (4)  bekezdése szerinti, a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a  hazai kedvezményezett a  támogatási, valamint a  hazai társfinanszírozási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette, 13. hitelesítési jelentés: az  igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a  nemzeti hatóság által összeállított jelentés, 14. hitelesítési nyilatkozat: a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a  vezető kedvezményezett, illetve a hazai kedvezményezett részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum, 15. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikk (4) bekezdése szerinti szervezet, 16. igazoló hatóság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123.  cikk (2)  bekezdése szerinti szervezet, 17. irányító hatóság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123.  cikk (1)  bekezdése szerinti szervezet, 18. költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenység, 19. költségigazoló nyilatkozat: az  igazoló hatóság által kiállított, a  kedvezményezettnél felmerült költség hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozat, 20. közös titkárság: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikk (2)  bekezdése szerinti szervezet, 21. megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés, 22. monitoring: a  források felhasználása, az  eredmények és a  teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten, 23. monitoring bizottság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (3) bekezdése szerinti bizottság, 24. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi – ugyanazon szempontok szerinti, ismételt és teljes körű – ellenőrzése, 25. nemzeti hatóság: a monitoring bizottságban a  tagállami képviseletet biztosító, valamint az együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet, 26. nemzeti kapcsolattartó pont: az együttműködési program hatékony lebonyolítását nemzeti szinten biztosító szervezet, 27. partnerország: az együttműködési program végrehajtásában résztvevő tagállam vagy harmadik ország, 28. programszámla: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27.  cikk (1)  bekezdése szerinti, az  uniós támogatások és a  partnerországi társfinanszírozás fogadása, valamint a  kifizetések lebonyolítása céljából a  Duna Transznacionális Program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik, 29. rendszerszintű szabálytalanság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2.  cikk 38.  pontja szerinti szabálytalanság, 30. szabálytalanság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2.  cikk 36.  pontja, a  nemzeti jogszabályok, illetve az  uniós támogatási szerződésben, a  hazai társfinanszírozási szerződésben, illetve a  megelőlegezési szerződésben a  felek által vállalt kötelezettségek megsértése, amelynek eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, 31. TA projekt: olyan – az  együttműködési program technikai segítségnyújtás keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az  együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a  végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése, 32. uniós támogatási szerződés: az  együttműködési program irányító hatósága és a  vezető kedvezményezett között létrejött, az  uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az  együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá, 33. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a  projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél. (2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni. 2. A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtási intézményrendszere 2. § A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában az 1. mellékletben meghatározott szervezetek vesznek részt. II. FEJEZET A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 3. A hitelesítés 3. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a) a Duna Transznacionális Program, b) az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program, c) az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program és d) az URBACT III interregionális együttműködési program keretében megítélt uniós támogatások, továbbá a  technikai segítségnyújtás keret terhére felmerült költségek hitelesítése. (2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a) a Duna Transznacionális Program, b) az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és c) az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program hazai társfinanszírozása felhasználásának hitelesítése. 4. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai kedvezményezett által benyújtott, a  felmerült és a  hazai kedvezményezett által kifizetett költséget alátámasztó dokumentum formai és tartalmi ellenőrzéséről. A dokumentum – ide nem értve az eredeti számlát – elektronikus monitoring és információs rendszerbe történő feltöltése egyenértékű a dokumentum papír alapon történő benyújtásával. (2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy a) a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott, b) a  benyújtott számla vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és az együttműködési program keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel, c) a  benyújtott számlán vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a  pályázatra vagy a  TA projektre vonatkozó döntéssel és az  uniós támogatási szerződéssel, d) a  költség elszámolható az  uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az  együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban, e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő, f ) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik, g) az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság, h) kettős finanszírozás nem valósult meg, i) az  állami támogatással, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották, j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották, k) az uniós támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása, l) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak. (3) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  hitelesítés részeként köteles ellenőrizni a  közbeszerzésekről szóló törvény és a  közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A  hazai kedvezményezett köteles az  általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére benyújtani. 5. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  hitelesítés részeként köteles gondoskodni a  projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. (2) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai kedvezményezett által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja. (3) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. (4) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az  egymillió eurót, a  (2)  bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a  projektrészt minden, a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés. (5) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles gondoskodni a TA projekt megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról. (6) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen a) a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, b) a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a  hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját, c) azt, hogy a  jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a  hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a  jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott másolatokkal, d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját, e) a  termékek és szolgáltatások teljesítésének az  uniós támogatási szerződésben foglaltakkal, illetve a  TA projekttel való összhangját, f ) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását, g) a  közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a  korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a  benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, h) az  állami támogatással, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását és i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. 6. § (1) A  hitelesítési tevékenységet dokumentálni kell, rögzítve az  elvégzett munkát, a  hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a  megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a  szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését. (2) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  4.  § és az  5.  § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére. 7. § A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem alátámasztásához szükséges információt a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával biztosítja. 8. § (1) Az  uniós támogatás és a  hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható, az  eurótól eltérő pénznemben felmerülő költséget a  hazai kedvezményezett köteles átváltani euróra – az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke alapján – az együttműködési programban meghatározott módon. (2) A hazai kedvezményezett a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget kizárólag euróban meghatározva nyújthat be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. 4. Szabálytalanságkezelés 9. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a  támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az  Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a  támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen. (2) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  szabálytalansági vizsgálat során köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön. 10. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezeten belül ki kell jelölni a  szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős). (2) A szabálytalanság-felelős a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat, b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket, c) a  Duna Transznacionális Program, az  Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program, valamint az  INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program esetén gondoskodik a  szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok elektronikus monitoring és információs rendszerbe való feltöltéséről. 11. § (1) Aki a  támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt és megküldeni a szabálytalanság-felelősnek. (2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére, a 13. § szerinti esetben a szabálytalansági vizsgálat mellőzésére vagy a  szabálytalansági gyanú megalapozatlansága esetén a  szabálytalansági vizsgálat megindításnak elutasítására. (3) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a  (2)  bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, mellőzéséről vagy elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről. (4) Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg. 12. § (1) A  szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a  szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a  hazai kedvezményezettet a  szabálytalansági vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az  iratok becsatolásának, illetve a  helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. (2) A  szabálytalanság-felelős megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a  szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges. (3) Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy más hatóság előzetes döntése, vagy szakértői vizsgálat szükséges, a  szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a  hatáskörrel rendelkező hatóság határozatának meghozataláig, vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. 13. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha a) a  hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult, b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a  törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből, c) a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét, d) az  Európai Bizottság, az  audit hatóság, a  Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet hazai kedvezményezettre vonatkozó megállapításait elfogadja, e) rendszerszintű szabálytalanság történt. 14. § (1) A  szabálytalanság-felelős a  szabálytalansági gyanút, a  szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti az elektronikus monitoring és információs rendszerben. (2) A  szabálytalansági vizsgálat megindításáról, a  szabálytalansági vizsgálat felfüggesztéséről, a  kifizetések felfüggesztéséről, valamint a  szabálytalansági vizsgálat lezárásáról a  szabálytalanság-felelős tájékoztatja a szabálytalansági vizsgálatban érintetteket. 15. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság hiányának megállapítása esetén is – a szabálytalanságfelelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít. (2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen a) az  érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat, b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét, c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását, d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését, e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását, f ) a  meghallgatott személyek megnevezését, a  meghallgatás, illetve a  helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a  vizsgálatot végző és a  meghallgatott, illetve a  helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát, g) a  meghallgatott, illetve a  helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az  f )  pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot és h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket. (3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást, b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget és c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát. 16. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a  szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a  szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A  szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a  szabálytalanságvizsgálati jelentés – hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője általi – jóváhagyásának a  napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított 45 napon belül le kell zárni. (2) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével vagy b) a  szabálytalanság megtörténtét megállapító, és a  szabálytalansággal arányos intézkedést – így különösen a  hazai kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését – elrendelő döntéssel. (3) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  szabálytalanságot a  hazai kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság – ide nem értve a rendszerszintű szabálytalanságot – megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet terheli. (4) A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésről értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket. 17. § (1) A  közbeszerzésekről szóló törvény vagy a  közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi. (2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a  szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az  ajánlatkérő nevében eljáró vagy az  eljárásba bevont személy részére kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése egészében vagy részben megtagadható, visszakövetelhető. 18. § (1) A  pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az  egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A  pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a  támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal. (2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az  átalányon alapuló korrekció mértékét a  szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni. 19. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a  már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összeg a hazai kedvezményezettől visszakövetelésre kerüljön. (2) Ha a szabálytalanul felhasznált támogatási összeget az együttműködési program lezárásáig nem sikerül behajtani, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles a behajtásra tett kísérletek és intézkedések dokumentációját a hazai kedvezményezett zárójelentése jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni. 5. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat 20. § (1) Az  a  hazai kedvezményezett, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a  szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a  szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet. (2) A  jogorvoslati kérelmet a  szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az  indokok megjelölésével kell benyújtani a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. (3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a) az  érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat, b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre történő pontos hivatkozást és c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket. (4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. (5) A  szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a  kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig nem kezdhető meg. 21. § Az audit hatóság és az  Európai Bizottság által megállapított szabálytalanság és az  annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának – a 42. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye. 22. § (1) Ha a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet megállapítja, hogy a  szabálytalansági döntés jogszabályt sért, az uniós támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja. (2) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le, és az  ennek során hozott szabálytalansági döntést haladéktalanul közli az érintett hazai kedvezményezettel és a nemzeti hatósággal. (3) Ha a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  szabálytalansági döntést nem vonja vissza, a  jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és a  közbeszerzési döntőbizottsági, egyéb hatósági, vagy bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt megküldi a nemzeti hatóság részére. (4) A  nemzeti hatóság értesíti a  jogorvoslati eljárás megindításáról a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, valamint a szabálytalansági vizsgálattal érintett uniós támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. 23. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő, b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, c) a  jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul, d) a  beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a  jogszabály, az  uniós támogatási szerződés, illetve a  felhívás megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését. (2) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja. 24. § (1) A nemzeti hatóság a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz. (2) Ha a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt. (3) A  nemzeti hatóság az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles a tájékoztatást haladéktalanul a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani. (4) A nemzeti hatóság az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet. (5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a jogorvoslati eljárást a kérdés jogerős eldöntéséig vagy elbírálásáig felfüggeszti. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, a  nemzeti hatóság az  eljárás megindítását kezdeményezi a  hatóságnál vagy a bíróságnál. (7) A  jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a  jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele. 25. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja: a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja, b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti és új szabálytalansági döntést hoz vagy c) a  szabálytalansági döntést megsemmisíti és – a  szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, ha a  jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a  jogorvoslati eljárás alatt új tény merül fel vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség. (2) Ha a  nemzeti hatóság a  szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet. (3) A nemzeti hatóság tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről. (4) A jogorvoslati eljárást a megindításától számított 45 napon belül le kell zárni. 6. Jelentés a szabálytalanságokról 26. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet – az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122.  cikk (2)  bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben részletezett tartalommal – jelentést küld a  nemzeti hatóság, valamint az  adott együttműködési program irányító hatósága, igazoló hatósága és audit hatósága részére. (2) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet minden év február 1-ig együttműködési programonként kimutatást küld a nemzeti hatóság részére az (1) bekezdés szerinti bizottsági rendeletben részletezett tartalommal. (3) A  szabálytalanságok jelentése érdekében a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a  nemzeti hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával. 27. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  szabálytalanság megtörténtét megállapító döntést a  döntés meghozatalát vagy a  42.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti tájékoztatást követő harminc napon belül a  hazai kedvezményezett neve, a  projekt megnevezése, a  szabálytalanság elkövetésének módja, a  szabálytalanság következménye és a  szabálytalansággal érintett összeg feltüntetésével – a  személyes adatok kivételével – a honlapján közzéteszi. III. FEJEZET A DUNA TRANSZNACIONÁLIS PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 7. Irányítási és kontrollrendszer leírás 28. § Az irányító hatóság és közös titkárság kialakítja a  Duna Transznacionális Program irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti és évente aktualizálja a  Duna Transznacionális Program irányítási és kontrollrendszerének leírását. Az  irányító hatóság és közös titkárság az aktualizált leírást minden év október 30-ig megküldi az audit hatóság részére. 8. Pályáztatás és szerződéskötés 29. § (1) A monitoring bizottság a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikkének megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét, b) jóváhagyja a pályázati kiírásokat, c) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket. (2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével az irányító hatóság és közös titkárság köti meg az uniós támogatási szerződést. 9. Kifizetési előrejelzés 30. § (1) Az  irányító hatóság és közös titkárság kifizetési előrejelzést küld az  igazoló hatóság részére a  tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig. (2) Az  igazoló hatóság az  (1)  bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a  tárgyévre és a  tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az  Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig. 10. Programszámla 31. § (1) A programszámlán a vezető kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés és a támogatási összeg biztosítása írható jóvá. (2) A  programszámláról indított átutaláshoz az  átutalási megbízást az  elektronikus monitoring és információs rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstár részére. (3) Az igazoló hatóság a Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a kézhezvételét követő három napon belül rögzíti az elektronikus monitoring és információs rendszerben. (4) A  programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a  központi költségvetésből történik. 11. Az uniós támogatás folyósítása 32. § (1) A  vezető kedvezményezett az  elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a  projekt előrehaladási jelentést, valamint a  hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását. (2) Az irányító hatóság és közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az elektronikus monitoring és információs rendszerben. (3) Az  igazoló hatóság a  (2)  bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az  uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető kedvezményezett fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez. 12. Költségigazolás 33. § (1) Az  igazoló hatóság a  kedvezményezettnél felmerült költség alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére. (2) Az  igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az  átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezettnél felmerült költség a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerből származnak, b) ellenőrizhető bizonylaton alapul, c) megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, valamint d) – a  Duna Transznacionális Programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – a  finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel. (3) Az  igazoló hatóság a  költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a végrehajtásban érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani. (4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a  kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le. 34. § (1) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik a) az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről, b) a  Duna Transznacionális Program keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról, valamint c) a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről. (2) A  nemzeti hatóság az  igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a  hitelesítési jelentést az irányító hatóság és közös titkárság részére. 35. § Az irányító hatóság és közös titkárság megküldi az igazoló hatóság részére a) az ellenőrzési nyomvonalat, b) az  Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait. 13. Elszámolás az Európai Bizottsággal 36. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal. (2) Az  Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, éves beszámoló és záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a  kedvezményezettek kifizettek, az  elektronikus monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a  hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal támasztottak alá, és amelyek a  támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek. 37. § (1) Az  igazoló hatóság az  uniós támogatás, a  hazai társfinanszírozás és a  kedvezményezett saját forrásának felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt az elektronikus monitoring és információs rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére. (2) A záró egyenleg átutalás igénylés során az igazoló hatóság az elektronikus monitoring és információs rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a Duna Transznacionális Program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hat hónapon belül. (3) Az igazoló hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációt – az irányító hatósággal és közös titkársággal folytatott egyeztetést követően – megküldi az  audit hatóság részére a  Duna Transznacionális Program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hét hónapon belül. (4) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik. 14. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal 38. § (1) Az  éves elszámolás időszaka – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart. (2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tart. (3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15. 39. § (1) Az  igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig megküldi az  audit hatóság részére a  számviteli évben az  Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját képező tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az  audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az  igazoló hatóság az  audit hatóság kérését követő 15 napon belül megküldi a  statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóság részére. (2) Az irányító hatóság és közös titkárság minden év október 15-ig megküldi a számviteli évről az éves összefoglalót és az uniós mintának megfelelő vezetői nyilatkozatot az audit hatóság és az igazoló hatóság részére. (3) Az  audit hatóság a  mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az  egyes tételekre vonatkozó megállapításait december 15-ig megküldi az  irányító hatóság és közös titkárság, valamint az  igazoló hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni. (4) A  mintában talált, az  audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az  éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az  irányító hatóság és közös titkárság, valamint az audit hatóság egyeztet. Az egyeztetés eredményeként a szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba. (5) Az  audit hatóság, valamint az  igazoló hatóság az  éves összefoglalóra tett észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság és közös titkárság részére. (6) Az  igazoló hatóság január 15-ig elkészíti és megküldi az  uniós mintának megfelelő éves beszámoló tervezetét az audit hatóság részére. (7) Az irányító hatóság és közös titkárság január 31-ig megküldi az igazoló hatóság és az audit hatóság részére a) a végleges éves összefoglalót, b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint c) a vezetői nyilatkozatot. (8) Az igazoló hatóság február 10-ig véglegesíti és megküldi az éves beszámolót az audit hatóság részére. (9) Az  audit hatóság a  nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az  uniós mintának megfelelő auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít. (10) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait (éves összefoglaló, vezetői nyilatkozat, éves beszámoló, auditvélemény, éves kontrolljelentés) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (4) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik. 15. A technikai segítségnyújtás 40. § (1) A  technikai segítségnyújtás keretből finanszírozott tevékenységek a  monitoring bizottság által elfogadott TA projektek keretében kerülnek megvalósításra. (2) A TA projekt több éves fizetési kötelezettséggel járó – a technikai segítségnyújtás keret terhére történő – szerződése megkötéséhez kötelezettségvállalás több évre, vagy a költségvetési éven túli évre is vállalható. A TA projekt keretét a monitoring bizottság állapítja meg. 16. A szabálytalanságkezeléssel összefüggő feladatok 41. § A szabálytalanságok jelentése érdekében az  igazoló hatóság együttműködik az  Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával. 42. § (1) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg a) az  igazoló hatóság a  soron következő átutalás igénylési dokumentációt a  pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottság részére, b) az  audit hatóság felkéri a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, hogy tájékoztassa a  kedvezményezettet a  szabálytalanság megállapításáról és intézkedjen a  pénzügyi korrekció és az  egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról. (2) Ha a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (1)  bekezdés b)  pontja szerinti tájékoztatása számítási hibát tartalmaz, jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye. 43. § A már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összeg visszakövetelését követően az  igazoló hatóság a  programszámlán jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az  Európai Bizottság részére. 44. § Az irányító hatóság és közös titkárság köteles a  rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásáról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni. 45. § (1) Az  irányító hatóság és közös titkárság közreműködik a  csalás megelőzésében, azonosításában a  programszintű dokumentumokban foglaltak szerint. (2) Ha az irányító hatóságnak és közös titkárságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodáját. 17. Ellenőrzés 46. § Az irányító hatóság és közös titkárság, az  igazoló hatóság és a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  szerződéskötés, a  pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak az  elektronikus monitoring és információs rendszerben történő rögzítése során köteles biztosítani a négy szem elvének érvényesülését. 18. Az audit hatóság feladatai 47. § (1) Az audit hatóság a) az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124.  cikk (2)  bekezdésének és az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21.  cikk (3)  bekezdésének megfelelően lefolytatja a  kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt, b) elkészíti az audit stratégiát, c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket, d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését, e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát, f ) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén, g) nyomon követi az  ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az  intézkedési tervek végrehajtását, h) teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket, i) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken, j) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában, k) gondoskodik az  Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról. (2) Az  audit hatóság az  (1)  bekezdés szerinti feladatait az  Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el. 19. Ellenőrzési tervezés 48. § (1) Az audit hatóság a Duna Transznacionális Program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül elkészíti az audit stratégiát az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján. (2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az audit stratégiát az Európai Bizottság részére. (3) Ha az  Európai Bizottság észrevételt tesz, az  audit hatóság felülvizsgálja az  audit stratégiát a  válaszadásra meghatározott határidőn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére. (4) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett audit stratégiát megküldi az irányító hatóság és közös titkárság részére. (5) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig köteles évente felülvizsgálni az audit stratégiát. (6) Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően köteles elkészíteni minden év február 28-ig az éves ellenőrzési tervét, melyet tájékoztatás céljából megküld az államháztartásért felelős miniszter, valamint az  irányító hatóság és közös titkárság részére. 20. Rendszerellenőrzés 49. § (1) Az audit hatóság köteles éves rendszerességgel elvégezni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzést. (2) Az  audit hatóság az  (1)  bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a  jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére. 21. Mintavételes ellenőrzés 50. § (1) Az audit hatóság köteles évente elvégezni az  igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését. (2) Az  audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az  elektronikus monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz. (3) Az  audit hatóság a  mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a  jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére. 22. Intézkedési terv 51. § (1) Az  ellenőrzéssel érintett szervezet vagy hatóság vezetője valamennyi vonatkozó, a  Duna Transznacionális Programmal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül köteles intézkedési tervet készíteni, ha az  ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni az  intézkedési terv – így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről. (3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készíteni a  (2)  bekezdés szerinti tevékenységéről és azt, valamint az  azt alátámasztó dokumentumokat 15 napon belül tájékoztatás céljából megküldeni az audit hatóság részére. IV. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 23. A Duna Transznacionális Program és az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program forrásainak felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok 52. § (1) A  transznacionális együttműködési programok forrásaiból állami támogatás a  Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy részére nyújtható. (2) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó – a transznacionális együttműködési programok forrásaiból megítélt vissza nem térítendő – támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható. 53. § A Duna Transznacionális Programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: a) az innováció keretfeltételeinek javítása, üzleti és társadalmi innovációs készségek fejlesztése, b) transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem, c) a természeti és kulturális örökség, valamint az erőforrások fenntartható használata, d) az ökológiai folyosók helyreállítása és menedzsmentje, e) felkészülés a katasztrófakockázatok kezelésére, f ) környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek fejlesztése, g) az energiabiztonság és energiahatékonyság javítása, h) a jelentősebb társadalmi kihívások kezelésére szolgáló intézményi kapacitások növelése. 54. § Az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: a) a  vállalkozói kompetenciák és készségek javítása, az  innovációs rendszerek szereplői közötti fenntartható kapcsolatok javítása, b) az  energiahatékonyság növelését és a  megújuló energiaforrások használatát támogató stratégiák, megoldások kidolgozása, c) a területi alapú, alacsony széndioxid-kibocsátást eredményező energiatervezési stratégiák támogatása, d) a  mobilitás-tervezési kapacitások fejlesztése a  funkcionális városi területeken az  alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás érdekében, e) a természeti és kulturális örökség, erőforrások védelme, fenntartható használata, f ) a funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése, g) regionális személyszállítási és áruszállítási rendszerek tervezése és koordinációja. 24. A csekély összegű támogatás 55. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (5) A  támogatás a  csekély összegű közszolgáltatási támogatással az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos célú kockázatfinanszírozási intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével – az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (8) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. 25. Az elektronikus monitoring és információs rendszerre vonatkozó speciális szabályok 56. § (1) A  Duna Transznacionális Program végrehajtásában érintett szervezet köteles az  elektronikus monitoring és információs rendszert használni a  végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési, monitoring, hitelesítési és szabálytalanságkezelési feladata, valamint az  ezen feladatához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége ellátása során. (2) Az  Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és az  INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program végrehajtásában érintett szervezet köteles elektronikus monitoring és információs rendszert használni a  hazai társfinanszírozási és megelőlegezési szerződések és kifizetések, valamint a szabálytalanságok kezelésére. 57. § (1) Ha az  elektronikus monitoring és információs rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, az  adott modulban el nem végezhető feladatok, kifizetések rendezése dokumentálását az  érintett szervezet működési kézikönyvében részletezett módon kell biztosítani. Ez esetben haladéktalanul gondoskodni kell az érintett modulokban az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről. (2) Ha az elektronikus monitoring és információs rendszer finanszírozási modulja nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, az  érintett szervezet működési kézikönyve szerinti dokumentáltság mellett az  átutalási megbízás kiállítása elektronikus utalás nélkül papír alapon is történhet. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben az  érintett szervezet köteles biztosítani az  elektronikus monitoring és információs rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását. (4) Az  Európai Unióval történő elszámolás benyújtása az  elektronikus monitoring és információs rendszerben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag az  elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet. (5) Az  egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az  értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is. 58. § Az elektronikus monitoring és információs rendszerben használt elektronikus aláírások a  belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók. 59. § A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott elektronikus monitoring és információs rendszert egyedi jelszóval kell védeni. A  jelszó biztonságáért, a  jelszó használatával az  elektronikus monitoring és információs rendszerben elvégzett műveletekért a kedvezményezett felelős. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 61. § Ez a rendelet a) az  Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az  Európai Szociális Alapra, a  Kohéziós Alapra, az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az  Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az  Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az  Európai Szociális Alapra és a  Kohéziós Alapra és az  Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) az  Európai Regionális Fejlesztési Alap által az  európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, c) az  Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az  Európai Szociális Alapra, a  Kohéziós Alapra, az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az  Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az  Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az  Európai Szociális Alapra és a  Kohéziós Alapra és az  Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 62. § A 24. alcím az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 63. § Hatályát veszti a  2014–2020-as programozási időszakban a  transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtási intézményeiről szóló 126/2014. (IV. 10.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök