150/2012. (XII. 28.) VM rendelete a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről.

150/2012. (XII. 28.) VM rendelete a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 23. § d) pontjában, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) be nem takarítás: az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 84. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés; b) elismerési terv: 1. mellékletnek megfelelő tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy az előzetes elismerést kérő szövetkezet, illetve gazdasági társaság hogyan kívánja a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges – e rendeletben, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) tanácsi rendeletben (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint a bizottsági rendeletben foglalt – feltételeket teljesíteni; c) forgalmazható termékek értéke: a bizottsági rendelet 24. cikke alapján számított érték, d) forgalomba hozott termék értéke: a bizottsági rendelet 50. cikke alapján számított érték, e) gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia): a tanácsi rendelet 103f. cikk (2) bekezdése szerint elkészített stratégia, amelyet az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján tesz közzé; f) ingyenes szétosztás: a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerinti piacról történő árukivonás; g) képzés: a bizottsági rendelet 87. cikkében foglaltakkal összhangban a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos válságmegelőzési és -kezelési intézkedés; h) leányvállalat: a bizottsági rendelet 19. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vállalat, ideértve az olyan vállalatot is, amelyben egy vagy több zöldség-gyümölcs termelői csoport rendelkezik részesedéssel, és amely hozzájárul a zöldség-gyümölcs termelői csoport célkitűzéseinek megvalósulásához; i) működési alap: a tanácsi rendelet 103b. cikke alapján létrehozott alap; j) működési program: a tanácsi rendelet 103c. cikke szerinti program; k) piacról történő árukivonás: a tanácsi rendelet 103c. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés; l) promóció és kommunikáció: a bizottsági rendelet 86. cikkében foglaltakkal összhangban a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos válságmegelőzési és -kezelési intézkedés; m) termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló a (2009. január 19.) 73/2009 EK tanácsi rendelet 2.cikk a) pontja szerint; egy termelőnek számít a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező minden személy, valamint az ugyanazon mezőgazdasági területen termelő magánszemélyek és vállalkozások összessége; n) termelői szervezet: a tanácsi rendelet 122. cikk a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött és a tanácsi rendelet 125.b cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet; o) zöldség-gyümölcs termelői csoport: a tanácsi rendelet 125e. cikkében meghatározott szervezet, figyelemmel a 203a. cikk (4) bekezdésében foglaltakra. 2. Elismerési terv, elismerés iránti kérelem 2. § A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismerés szükséges. Termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként csak e rendeletben, valamint a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság ismerhető el. Az elismerési terv elfogadásáról és az elismerés iránti kérelemről a miniszter dönt. 3. § (1) Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a) taglétszáma legalább tíz termelő, gazdasági társaság esetén pedig legalább tíz termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és b) a szövetkezet, vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy ezek termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladta a százötvenmillió forintot. Az elismerési terv benyújtásakor az a) pont szerinti minimumfeltétel szempontjából azok a termelők vehetők figyelembe, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság egy termelői szervezettel közös értékesítést valósít meg, és tagjai kizárólag olyan termelők, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy ezek termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladja a százmillió forintot. A benyújtás további feltételei megegyeznek az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel. (3) Közös értékesítés valósul meg, ha az elismerés hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, figyelembe véve a tanácsi rendelet 125a. cikk (2) bekezdésében foglaltakat a) a zöldség-gyümölcs termelői csoport és a termelői szervezet közös leányvállalatot hoz létre a közös értékesítés céljából, vagy b) a zöldség-gyümölcs termelői csoport a termelői szervezeten keresztül értékesíti a tagok által termelt áru legalább hetvenöt százalékát. (4) A közös értékesítést addig kell fenntartani, amíg a termelői csoport bizonylatokkal igazolt, forgalmazott termékeinek egyéves időtartamra eső értéke a százötvenmillió forintot meghaladja. (5) A termelői szervezetnek a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben is meg kell felelnie a bizottsági rendelet 26. cikkében foglaltaknak. 4. § (1) Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a) taglétszáma legalább tizenöt termelő és gazdasági társaság esetén legalább tizenöt termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és b) a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési kérelem benyújtását megelőző egy évben meghaladta a kettőszázötvenmillió forintot. (2) Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, feldolgozóipari céllal termesztett zöldségre, illetve gyümölcsre, valamint ezek tetszés szerinti csoportjára kérhető. (3) Az elismerési kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező a) folyamatosan biztosítson a tagjai részére a piac igényei alapján összeállított ütemezett és ellenőrzött termelési tervet és termesztési technológiát, valamint ezek végrehajtásához szükséges információs és szaktanácsadási rendszert b) rendelkezzen integrált termesztés- és növényvédelemi technológia alkalmazását elősegítő ellenőrzött minőség-tanúsítási rendszerrel, forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelést szolgáló minőségi kézikönyvvel és ezek alkalmazása érdekében tagjai számára biztosítson szaktanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az integrált technológia tagok által történő alkalmazásához szükséges inputanyagokhoz való szervezett hozzáférést, c) a gazdasági ügyek, valamint a kereskedelem irányítására főmunkaidőben olyan szakembert alkalmazzon, aki feladatkörének megfelelően gazdasági vagy kereskedelmi felsőfokú végzettséggel, vagy legalább ötéves igazolható szakmai tapasztalattal rendelkezik. 5. § (1) A forgalmazható termék értékére vonatkozó, a 3. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 4. § (1) bekezdése szerinti minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, a szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság tagja részére az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) vagy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet (a továbbiakban: kárenyhítési rendelet) szerint jogszabály alapján igazolt árbevétel-kiesés mértékét a szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság javára figyelembe kell venni. (2) A forgalomba hozható termék értékét induló gazdaságok esetén a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság más tagjainak az adott termék vonatkozásában egy hektárra vetített átlagos forgalomba hozható termék értékének alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben más tagok nem rendelkeznek az adott termék vonatkozásában értékesítési adatokkal, úgy a forgalomba hozható termék értékét a kárenyhítési rendelet alapján megállapított referenciahozam érték figyelembevételével kell az induló gazdaságra jutó forgalomba hozható termék értékét megállapítani. 3. Termelői szervezetek társulása 6. § (1) A termelői szervezet – a tanácsi rendelet 125c. cikke alapján – más termelői szervezettel történő társulással új szervezetet hozhat létre, amennyiben összesített forgalmazható termékük értéke meghaladja az évi egymilliárd forintot. (2) A termelői szervezetek társulásának – a bizottsági rendelet 34. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a termelői szervezeteken kívül tagja lehet: a) zöldség-gyümölcs termelői csoport, b) termelői szervezetek, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportok leányvállalata, valamint c) zöldség-gyümölcs termelő. (3) Nem termelői szervezetek részvétele esetén biztosítani kell, hogy a) minden termelői szervezet tag közvetlenül képviselve legyen a szervezet irányításában, b) a (2) bekezdés szerinti tagok összesített szavazati aránya ne haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, valamint c) a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre. (4) A (2) bekezdés szerinti tagok sem közvetlenül, sem a szervezet irányításában résztvevő képviselőjük útján nem szavazhatnak a működési programokat érintő döntésekben. 4. A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szervezeti működésére vonatkozó közös szabályok 7. § (1) A gazdasági társaságként működő termelői szervezet, és zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerésének feltétele, hogy alapszabályában, alapító okiratában vagy társasági szerződésében (a továbbiakban: létesítő okirat) rendelkezni kell arról, hogy a termelő tagok szavazati aránya csak abban az esetben haladhatja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, amennyiben az nem haladja meg a forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulásuk arányát. A forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulás arányának számítása során az elmúlt három év átlaga figyelembe vehető, amennyiben az adott termelő tag vonatkozásában a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A szavazati felső határ tekintetében össze kell számítani a termelő tag valamint azon termelő tag vállalkozások szavazati arányát, amelyben a termelő tag tulajdonrésszel rendelkezik. Az összeszámítás során a termelő tag vállalkozás szavazati aránya valamint a tulajdonos termelő tag tulajdoni hányadának szorzatát kell figyelembe venni. Egyetlen termelő tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok negyvenkilenc százalékát. (2) Az elismerés feltételeként a zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratának meg kell felelnie a tanácsi rendelet 125a. cikk (1) bekezdés a), b), d) pontjában, valamint (3) bekezdés a), c), d), e), és f) pontjában foglaltaknak. (3) Az elismerési terv elfogadásának feltételeként a termelői szervezetnek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak a létesítő okiratában az alábbiak szerint kell biztosítania a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, ellenőrzésében. Az alapító okirat módosításához, a vezető tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához, kötelezettségeket megállapító szabályzatok elfogadásához, valamint pénzügyi hozzájárulás fizetésének és annak mértékének megállapításához az ülésen megjelent egyenként a szavazatok kevesebb mint öt százalékával rendelkező tagok legalább felének egyetértése szükséges, amennyiben ezen tagok összesített szavazati aránya nem éri el a leadható szavazatok egyharmadát. A legfőbb döntéshozó szerv ülésén egy tag csak abban az esetben képviselhet más termelő tagot, amennyiben erre írásban, a leadandó szavazatra vonatkozó rendelkezés megjelölésével felhatalmazzák. Kapcsolt vállalkozások, illetve közeli hozzátartozók szavazati aránya nem haladhatja meg a leadható szavazatok negyvenkilenc százalékát. (4) A termelői szervezet engedélye esetén a termelő tagok termésük, illetve termékeik legfeljebb huszonöt százalékát közvetlenül a gazdaságukban, illetve azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik abban az esetben, ha erről az értékesítésről hiteles bizonylatokkal rendelkeznek, és ezek alapján hiteles tájékoztatást adnak a termelői szervezetnek. A tanácsi rendelet 125a. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazási feltételeiről és a vonatkozó döntési jogosultságokról az alapító okiratban, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott szabályzatban kell rendelkezni. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak és termelői szervezetnek naprakész tagnyilvántartást kell vezetni, amely a tagjaik azonosító adatait, regisztrációs számát, termelői státuszát, tagsággal érintett termékeiket, ezek helyrajzi számmal azonosított termőterületét és termésmennyiségét, valamint a tagság időtartamát tartalmazza. (6) A zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet a kilépő tagja kérelmére – annak kilépését követően – igazolja annak az időszaknak a hosszát, amely alatt a kérelmező által megtermelt terméket az értékesített termék értékének a tanácsi rendelet 103a. cikk szerinti támogatás igénybevétele érdekében történő meghatározása során figyelembe vette. Termelői szervezet korábbi tagja a termelői szervezettel szemben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését követő hat hónap elteltével, legkorábban a kilépést követő év január hónapjának első napját követően létesíthet tagsági jogviszonyt zöldség-gyümölcs termelői csoportban ugyanazon termék vagy termékek tekintetében A kilépésre vonatkozó, a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet által érkeztetett írásos bejelentést, gazdasági társaság esetén a kilépést igazoló jegyzőkönyvet, vagy taggyűlési határozatot, és a termelői szervezet által kiállított igazolást arról, hogy a tag a termelői szervezettel szemben vállalt kötelezettséget mely időpontban teljesítette, a 12. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, másolatban meg kell küldeni a minisztérium részére. (7) A kilépő és a belépő tag termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül forgalomba hozott termékének értéke tekintetében a tagsági jogviszony fennállása alatt leszállított termék értéke vehető figyelembe a termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport által forgalmazható vagy forgalomba hozott termék értékébe. (8) Amennyiben a kilépési szándék bejelentését követő hat hónap úgy telt el, hogy ezalatt a tag nem lépett ki és kilépési szándékának bejelentését sem vonta vissza, vagy a tag az e rendeletben vagy a bizottsági rendeletben, valamint a létesítő okiratban foglalt kötelezettségeit a termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport ismételt felszólítását követő hatvan napon belül sem teljesíti, úgy kell tekintetni, mint aki kilépett a termelői szervezetből, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportból. Ezt a tényt a gazdasági társaságként vagy szövetkezetként működő, vagy gazdasági társaság vagy szövetkezet meghatározott részeként működő zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet vezető tisztségviselője írásban megállapítja, és a kilépés időpontjának megjelölésével közli a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet volt tagjával, valamint a minisztériummal. A termelői szervezetből, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportból kilépett tagnak e rendeletben, valamint a bizottsági és tanácsi rendeletben meghatározott döntéseknél leadott szavazatát nem lehet figyelembe venni. 8. § (1) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak tagjai lehetnek nem termelő természetes és jogi személyek is, azonban e személyek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. (2) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak tagja maradhat az a természetes személy, aki a zöldség- és gyümölcstermeléssel végleg felhagyott vagy azt átmenetileg szünetelteti. A termelés megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó szabályokat a termelői szervezet az alapító okiratában állapítja meg. Ezen nem termelő tagokat nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben megállapított arányok tekintetében. (3) A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában. 9. § (1) A termelői szervezet és a termelői szervezetek társulása a bizottsági rendelet 23. cikkében meghatározottakra figyelemmel bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a kiszervezésre vonatkozó szerződés megkötése előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez a célkitűzések, illetve intézkedések megvalósításának megfelelő módját jelenti. (2) A kiszervezés feltétele, hogy a kiszervezésre vonatkozó szerződés rendelkezéseket tartalmazzon, a kiszervezett tevékenység megvalósításának fonatosabb követelményeire, a kiszervezett tevékenység végrehajtásának termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által történő ellenőrzésének és a kiszervezett tevékenyég elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló fél beszámoltatásának módjára. (3) A kiszervezésre vonatkozó szerződést a termelői szervezet, vagy termelői szervezetek társulása legfőbb döntéshozó szervének jóvá kell hagynia. A legfőbb döntéshozó szerv által történő jóváhagyás során a kiszervezett tevékenyég elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló fél illetve annak képviselője nem szavazhat. 5. Egyesülés 10. § (1) A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok más termelői szervezetekkel, és zöldség-gyümölcs termelői csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás. (2) Egyesülés esetén az elismerési tervet vagy a működési programot módosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmet a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kell megküldeni a minisztériumnak. (3) Ha az egyes zöldség-gyümölcs termelői csoportok vagy termelői szervezetek egyesülésére az (1) bekezdés szerint nincs lehetőség, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezet és a szövetkezeti formában működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezet egymással szerződést köthet, amelyben vállalják, hogy a) a szerződés létrejöttének napján az átadó zöldség-gyümölcs termelői csoportban, vagy termelői szervezetben nyilvántartott tagok legalább kilencven százaléka igazoltan tagsági viszonyt létesít az átvevő zöldség-gyümölcs termelői csoportban vagy termelői szervezetben, és b) a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet státuszából eredő jogosultságokat az átadó zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet átengedi, a kötelezettségeket pedig az átvevő átvállalja, különös tekintettel a támogatásokból eredő kötelezettségekre. (4) A (3) bekezdés szerinti szerződés létrejöttéhez a miniszter jóváhagyása szükséges. 6. Eljárási szabályok 11. § (1) Zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismeréshez az elismerési tervet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. (2) A termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az elismerés iránti kérelemben be kell mutatni azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet teljesíti a 4. §-ban és a tanácsi rendelet 125b cikkében meghatározott feltételeket és ezáltal alkalmas az elismerés megszerzésére. (3) A termelői szervezetek társulásának elismerése iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az elismerési kérelemben be kell mutatni, hogy a társulás a tagok – a tanácsi rendelet 122. cikk c) pontjában, és a bizottsági rendelet 23. cikkében felsorolt – mely tevékenységeit, mely termékek vonatkozásában kívánja elvégezni, és ezt milyen hatékonysággal képes megvalósítani. (4) Ha a benyújtott elismerési terv vagy elismerés iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint a tanácsi és bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek, a miniszter a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. (5) A miniszter a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulásának elismerésére és az elismerési terv, a működési program, és ezek módosításainak elfogadására vonatkozó döntését közli a kérelem benyújtójával, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (a továbbiakban: MHV) , valamint az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai, és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok listáját negyedévenként a minisztérium honlapján közzéteszi. A miniszter az elismerési terv, a működési program, és ezek módosításainak elfogadásáról szóló döntésével egyidejűleg az elfogadott terv vagy program továbbá azok módosításainak egy példányát elektronikus adathordozón megküldi az MVH részére. 12. § (1) Az elismerés iránti kérelemhez, valamint az elismerési tervhez a következő okiratokat kell csatolni: a) a létesítő okirat cégbírósághoz benyújtott, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt közjegyző által hitelesített másolati példányát, b) a kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy a papír alapon és elektronikus úton benyújtott kérelem egymással teljes mértékben megegyező, c) a 2. melléklet 1. és 2. táblázata szerinti – kitöltött – adatlapot, d) a kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy aláveti magát a tanácsi rendelet szerinti nemzeti és közösségi ellenőrzéseknek, különös tekintettel a közpénzek megfelelő felhasználására, e) a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy a termelői szervezet, illetve ezek tagjainak rendelkezésére álló, az áru begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához, értékesítéséhez szükséges létesítmények, irodahelyiség vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy a termelői szervezet működéséhez szükséges bármilyen, az elismerési feltételek szempontjából figyelembe vehető ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának igazolására szolgáló dokumentumot, vagy, ha a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek, illetve valamely tagjának ezekre vonatkozó használati joga áll fenn, az ennek igazolására szolgáló dokumentumot, f) a termelői szervezetek társulásának az elismerési kérelemben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, vagy a működéséhez szükséges bármilyen ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy használati jogának igazolására szolgáló dokumentumot, g) a zöldség-gyümölcs termelői csoport írásos kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy nem részesült és nem fog részesülni sem közvetlenül, sem közvetve más közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosító tevékenységek tekintetében, h) termelői szervezetként történő elismeréshez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy képes elősegíteni a tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru begyűjtését, tárolását, csomagolását és értékesítését – ideértve a tanácsi rendelet 113. és 113a. cikkében a zöldség és gyümölcsfélék tekintetében meghatározott forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelést –, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét, i) szükség szerint a bizottsági rendelet 61. cikke alkalmazásának bizonyítására szolgáló dokumentumokat, j) a 4. § (3) bekezdésében megahatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat, és k) a tanácsi rendelet 125k. cikke szerint az ágazatban elismert szakmaközi szervezet elismerési kérelemre vonatkozó, az elismerést támogató vagy elutasító szakértői véleményét. (2) A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet az elismerést támogató vagy elutasító javaslatát köteles a kérelmező részére, annak a szakmaközi szervezettel fennálló tagsági jogviszonyától függetlenül kiadni az arra irányuló kérelem beérkezése alapján elvégzett helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül. A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet a szakértői vélemény kiadását követően kérheti a kérelmezőtől a helyszíni szemlével összefüggésben felmerült költségeihez való hozzájárulás megfizetését. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatlapot elektronikus úton – szerkeszthető formában – is meg kell küldeni a minisztérium honlapján közzétett táblázatok kitöltésével. A nem termelő tagok vonatkozásában a 2. melléklet 3. táblázatát, a termelői szervezetek társulása esetén a 2. melléklet 4. táblázatát kell benyújtani. A táblázatokat úgy kell kitölteni, hogy a termelés tekintetében a szervezetre vagy annak tagjaira vonatkozó, a benyújtását megelőző teljes év adatait tükrözze. (4) Az elismerés iránti kérelem, valamint az elismerési terv elbírálásához a miniszter az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az elismeréshez szükséges tények bizonyítása érdekében egyéb iratokat (szabályzat, Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend, szerződés) is bekérhet, és helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról gondoskodik. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása köteles az (1) bekezdésben felsorolt okiratokban, a taglétszámban, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és működési programban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban és elektronikus úton értesíteni a minisztériumot. (6) A termelői szervezetek társulása legkésőbb minden év február 15. napjáig jelentést küld a minisztérium részére a 11. § (3) bekezdésében hivatkozott, az elismerés hatálya alá tartozó tevékenység végrehajtásáról. 7. Az elismerési terv végrehajtása 13. § (1) A zöldség-gyümölcs termelői csoport – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt elismerési terv egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón a minisztériumhoz történő benyújtásával – kérelmezheti a miniszter által elfogadott elismerési terv és az abban szereplő intézkedések, beruházások módosítását. A módosítás eredményeképpen a jóváhagyott kiadások összege legfeljebb negyven százalékkal csökkenhet. Folyamatban lévő végrehajtási szakasz tekintetében a kérelmet legkésőbb harminc nappal az éves vagy a féléves szakasz befejezése előtt kell benyújtani. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról az elismerési terv végrehajtására, valamint az elismerési feltételeknek való megfelelésre. A módosított intézkedések, az elismerési időszaknak megfelelő éves vagy féléves szakaszokban történhet. A miniszter a módosítási kérelmekről a bizottsági rendelet 47. cikk (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló összegre figyelemmel dönt. (2) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok egyesülése esetén a beolvadt szervezet által a beolvadást megelőzően forgalomba hozott termék értékét a befogadó szervezet elszámolási időszakához igazodóan lehet figyelembe venni a forgalomba hozott termék értékének kiszámításakor, amennyiben az ezen érték alapján járó támogatást a beolvadást megelőzően nem igényelték. (3) Ha egy zöldség-gyümölcs termelői csoport egy termelői szervezetbe vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportba olvad be és a termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport továbbra is teljesíti a tanácsi rendeletben foglalt elismerési feltételeket, akkor a bizottsági rendelet 116. cikk (2) bekezdésében hivatkozott szankció a jogutód szervezet tekintetében nem alkalmazható. A létrejött szervezet a bizottsági rendelet 48. cikk (4) bekezdés második albekezdésére figyelemmel, a bizottsági rendelet 43. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint igényelheti a tanácsi rendelet 103a. cikke szerinti támogatást. (4) A miniszternek a zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerési kérelmére vonatkozó döntését az elismerési terv végrehajtását követő négy hónapon belül meg kell hoznia. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak az elismerési terv végrehajtásáról az elismerési terv éves vagy féléves szakaszainak végét követő harminc napon belül jelentést kell benyújtania a minisztérium részére, amelyben bemutatja, hogy az adott évre kitűzött feladatok hogyan teljesültek, a jóváhagyott beruházások miként valósultak meg. A jelentésben bizonylatokkal igazoltan be kell mutatni az adott időszakban forgalomba hozott termék értékét és mennyiségét, valamint adott esetben a tervezettől való eltérés okait. 8. Működési alap 14. § (1) A működési alap finanszírozásának módját és a hozzájárulás mértékét kizárólag a termelői szervezet legfőbb döntéshozó szerve állapíthatja meg. (2) A működési alap felhasználásának módjáról a termelői szervezet létesítő okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt. A döntésben nem vehet részt az a tag, akinek a gazdaságában a működési alap felhasználásával beruházás történik, vagy aki a működési programban foglalat intézkedés vagy tevékenyég végrehajtására a termelői szervezettel saját nevében, vagy az általa képviselt gazdálkodó szervezet nevében szerződést köt. (3) A bizottsági rendelet 51. cikkében hivatkozott referencia időszak a működési program végrehajtásának évét megelőző naptári év. A termelői szervezet indokolt esetben új működési program benyújtásával egyidejűleg eltérő referencia időszak alkalmazását is kérheti a működési program teljes időtartamára. (4) A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulásnak, tagjaik hozzájárulásának és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulásának a következő évre vonatkozó becsült összegét a működési program elfogadására vonatkozó, vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmek benyújtásával egyidejűleg legkésőbb november 15. napjáig a 3. melléklet 6. táblázatának kitöltésével be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján könyvvizsgáló által hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását. (5) A termelői szervezet által létrehozott működési alap a szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi. A működési alap tanácsi rendeletnek megfelelően történő felhasználása a termelői szervezet közvetlen gazdasági érdekeit szolgálja, és mint ilyen gazdasági tevékenységét szolgáló alaptevékenységének részét képezi. (6) A működési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy azok a működési alap, és a működési program mely intézkedéséhez kapcsolódnak. A működési alapot külső könyvvizsgáló évente megvizsgálja, ellenőrzi és hitelesíti annak kiadásait és bevételeit. (7) A működési alap támogatásáról a működési programban foglalt intézkedések végrehajtását követően, a bizottsági rendelet 69. cikke alapján benyújtott támogatási kérelem alapján az MVH dönt. 9. Működési program 15. § (1) A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15. napjáig kell benyújtani a minisztériumhoz. (2) A termelői szervezetek társulása elismerési kérelmével egyidejűleg vagy az elismerést követően teljes vagy részleges működési programot nyújthat be a minisztériumhoz. Ezzel egy időben a termelői szervezetek társulását alkotó termelői szervezeteknek be kell nyújtaniuk működési programjuknak a termelői szervezetek társulása teljes vagy részleges működési programja által érintett területére vonatkozó módosítási kérelmét is. (3) A működési programot, a részleges működési programot és ezek módosítását a Nemzeti Stratégia figyelembevételével az 5. mellékletben szereplő feltételeknek megfelelően, a 7. mellékletben meghatározott formanyomtatványon, a bizottsági rendeletben előírtak figyelembevételével kell benyújtani a minisztériumhoz. A működési program részeként részletesen be kell mutatni a tevékenységek végrehajtását igazoló dokumentáció tervezett formáját és tartalmát. (4) A működési programoknak tartalmazniuk kell kettő vagy több, a tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdésének megfelelő környezetvédelmi intézkedést, vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a 6. mellékletben szereplő előírásoknak. (5) A termelői szervezet – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt működési program egy eredeti példányának papír alapon, valamint elektronikus adathordozón történő benyújtásával – legkésőbb december 15. napjáig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott működési program legutolsó hatályos változatának és a működési alapnak az év közben történő módosítását. A működési alap az év közben történő módosítás, vagy részleges végrehajtás eredményeképpen legfeljebb az eredetileg jóváhagyott összeg negyven százalékával csökkenhet, azonban a működési alap mértéke és az egyes intézkedések keretösszege a módosítás eredményeképpen nem lehet kisebb, mint a módosítást megelőzően benyújtott részleges kifizetési kérelemben intézkedésenként elszámolt kiadások összege. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. (6) A termelői szervezet – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt működési program egy eredeti példányának papír alapon valamint elektronikus adathordozón történő benyújtásával – legkésőbb november 15. napjáig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott működési program legutolsó hatályos változatának és a működési alap következő évre vonatkozó módosítását. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. (7) A miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani a működési programban foglalt tevékenységek technikai paramétereit, kapacitását és költségeit, valamint az intézkedések költségvetését az intézkedésre eredetileg a működési program teljes időtartamára jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a működési alap mértéke nem változhat. Az e bekezdés szerinti működési program módosítást, legkésőbb az érintett naptári év december 31. napjáig be kell jelenteni a minisztériumnak. (8) Egyesülés esetén a működési program év közben úgy módosítható, hogy a működési alap nagysága elérje az egyesüléssel létrejött szervezet referencia időszaka alapján lehetséges legnagyobb mértéket. Egyesülés esetén a működési programok módosítás útján történő egyesítése iránti kérelemhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyekkel a módosítás okát, jellegét és következményeit ismertetik. (9) A termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása a működési program, valamint a részleges működési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követő február 15-éig – figyelemmel a bizottsági rendelet 96. cikkében foglaltakra – a bizottsági rendelet VIII. mellékletében meghatározott mutatók – a minisztérium által honlapján közzétett formanyomtatványok kitöltése útján történő – megadásával és szöveges értékeléssel éves jelentést nyújt be a minisztériumnak, és az MVH-nak a működési alap éves támogatására vonatkozó kérelemhez csatolva. 10. Válságmegelőzés és -kezelés 16. § A termelői szervezetek, és azok társulásai működési programjaik keretében a tanácsi rendelet 103c. cikk (2) bekezdésében felsorolt válságmegelőzési és -kezelési eszközök közül a promóció és kommunikációt, a képzést, a piacról való árukivonást, a be nem takarítást és a betakarítási biztosítást alkalmazhatják. 11. Promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 17. § (1) A bizottsági rendelet 86. cikke alkalmazásában a folyamatban lévő promóciós és kommunikációs fellépések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következők: a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése, b) reklámtevékenység, c) együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából, d) egyéb, a termelői szervezet által bemutatott és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott promóciós és kommunikációs eszköz, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja. (2) A működési programnak tartalmaznia kell egy akciótervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt promóciós és kommunikációs intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának célját és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat tételesen, a közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket. (4) A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak elsősorban a keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell szolgálnia. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatóak. (6) Amennyiben a válságmegelőzés és -kezelés érdekében alkalmazott fogyasztásösztönző marketing és promóciós intézkedés keretében, egy legfeljebb kilenc napos időszakban, a termelői szervezet által forgalmazott adott termék mennyisége legalább huszonöt százalékkal meghaladja az intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt forgalmazott termékmennyiséget, úgy az intézkedés keretében értékesített terméket alkotó zöldség és gyümölcsfélék beszerzési átlagára és a megelőző, megegyező időtartam alatt értékesített termékmennyiség beszerzési átlagára közötti árkülönbözet és az intézkedés által érintett időszakban forgalmazott mennyiség szorzata az intézkedés végrehajtása tekintetében jogosult költségként elszámolható kiadásnak minősül. 12. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 18. § (1) A bizottsági rendelet 87. cikke alkalmazásában a következő témákban végezhetők képzések: a) kereskedelmi minőségszabványok és azok ellenőrzése, b) minőségirányítási rendszerek kiépítése és alkalmazása, c) fogyasztói igények változása és az azoknak megfelelő termék-előállítás, d) környezettudatos termelési és áruvá készítési módszerek, e) a piaci viszonyokat figyelembe vevő termeléstervezés. (2) A működési programnak tartalmaznia kell egy képzési tervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt képzési intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának célját és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat, a képzésben résztvevők körét, a képzés várható időtartamát, a képzésen tanultak hasznosulásának várható mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredményeket. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatók, amennyiben a képzések végrehajtása az annak tartalmát bemutató írásbeli dokumentumok és a képzéseken történt részvételt tanúsító jelenléti ívek alapján igazolt. 13. Piacról történő árukivonás a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 19. § (1) A piacról kivont árut a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendeltetéseknek megfelelően, valamint állatokkal történő feletetés céljából lehet felhasználni. (2) A bizottsági rendelet XI. mellékletében fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a miniszter a működési program jóváhagyása során egyedileg állapítja meg, figyelembe véve a termelői árak és a bizottsági rendelet XI. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát. (3) A termelői szervezetek a piacról történő kivonási szándékukról szóló, a bizottsági rendelet 78. cikkében hivatkozott értesítést az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon, a kivonás időpontját legalább öt nappal korábban beérkezően megküldik az MVH-hoz. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivonás alá vont termékek jegyzékét, az érintett termékek becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, és annak a helynek a megjelölését, ahol a kivonási műveleteknek a bizottsági rendelet 108. cikkében meghatározott elsőfokú ellenőrzése megtörténhet. Az értesítéshez mellékelni kell egy, a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott megyei kormányhivatalok növény és talajvédelmi igazgatósága által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a kivont termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak. A kivonásra csak munkanapokon kerülhet sor. (4) Az MVH a bizottsági rendelet 108. cikkében meghatározott első fokú ellenőrzéseket a kivonásra bejelentett ingyenes szétosztásra szánt mennyiségek legalább harminc százalékának vonatkozásában végzi. Az MVH az ellenőrzések végrehajtását követően, a feltételek teljesítése esetén engedélyezi a kivonási műveletet. (5) A piacról történő árukivonás intézkedés alkalmazása esetén támogatás csak akkor igényelhető, ha a piacról kivont áru – ingyenes szétosztás esetén az MVH által jóváhagyott – fogadó szervezet részére történő átadása a termelői szervezet és az átvevő intézmény között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodás alapján történik. 20. § (1) A kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódóan – az MVH által közleményben közzétett felhívás alapján – jóváhagyási kérelmet nyújthatnak be: a) a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről szóló IM rendeletben felsorolt büntetés-végrehajtási intézetek, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmények, c) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi intézmények. (2) Az ingyenes szétosztásban való részvételhez kapcsolódóan benyújtott jóváhagyási kérelemben meg kell adni: a) a szállítható termékek körét, b) a teljesítés helyszínét, c) a szétosztott termékben részesülők maximális számát, és d) a szállítható termék minimális, illetve maximális mennyiségét (kilogrammban, illetve darabszámban). (3) Az ingyenes szétosztásban való részvétel jóváhagyásának feltétele, hogy a termelői szervezet és az átvevő intézmény, illetve szervezet az áru átadásának technikai feltételeiről írásbeli megállapodást kössön. (4) A szétosztásban részesülő szervezeteknek kötelezettséget kell vállalniuk a kivont termékek tárolására és szétosztására, valamint a bizottsági rendelet 83. cikkében foglaltak betartására. (5) Az MVH az ingyenes szétosztásban részt vevő intézmények adatait az erre vonatkozó kérelmük elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi. 14. Be nem takarítási intézkedés alkalmazása a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 21. § (1) A termelői szervezetek a működési programjuk keretében be nem takarítási intézkedést a bizottsági rendelet 84. cikkében foglalt feltételekkel szerepeltethetnek. (2) A bizottsági rendelet 85. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az intézkedés keretében támogatható termékek listáját a 4. melléklet tartalmazza. (3) A termelői szervezeteknek a be nem takarítási művelet alkalmazására vonatkozó szándékukról a bizottsági rendelet 85. cikk (2) bekezdésében hivatkozott előzetes értesítést kell benyújtaniuk az MVH által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell az intézkedés által érintett termék és területnagyság meghatározására, és az intézkedés végrehajtása helyszínének és időpontjának azonosítására alkalmas adatokat. Az értesítést legkésőbb öt nappal az adott termék betakarítási periódusát megelőzően kell megküldeni az MVH-hoz. (4) Az igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a miniszter a bizottsági rendelet 85. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján a működési programban – a bizottsági rendelet 85. cikk (3) bekezdés második albekezdése alkalmazása esetén az intézkedés végrehajtását követő hat hét termésmennyiségének vonatkozásában – 1 hektárra vetítve határozza meg. (5) A működési programban szerepeltethető be nem takarítási intézkedések: a) denaturálás, b) talajba történő bedolgozás (a bejelentett területen lévő termés lekaszálása, beszántása, betárcsázása, leégetése, valamint egyéb más intézkedés a be nem takarítás elvégzésére), c) egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a miniszter által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzést és -kezelést szolgálja. (6) A be nem takarítási intézkedés alapján csak abban az esetben vehető igénybe támogatás, ha a bejelentett terület vonatkozásában az MVH a helyszíni ellenőrzés során is megállapítja az intézkedés alkalmazásával összefüggő szabályok maradéktalan betartását. 15. Betakarítási biztosítás 22.§ A bizottsági rendelet 89. cikkére figyelemmel azon mezőgazdasági biztosítások díja foglalható be a működési programba, a) amelyet a miniszter a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény alapján előzetesen jóváhagyott, és b) amely megfelel a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló miniszteri rendelet által megállapított, a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződés általános feltételeinek, és c) amelyet a termelő tagok, mint biztosítottak javára a termelői szervezet, mint szerződő fél köt meg. 16. Adatszolgáltatás 23. § (1) A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni a) tagjainak a tulajdonában, illetve használatában lévő, a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, és tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban), és b) a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban). (2) A termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport az (1) bekezdésben, valamint a 7. § (5) bekezdésében részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követő február 15. napjáig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a 2. melléklet 1–3. táblázatának, valamint a 3. melléklet 1–5. táblázatának megfelelően – a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és szerkeszthető formátumban való megküldésével – tájékoztatni. (3) A bizottsági rendelet 148. cikkének alkalmazásában a tagoknál bekövetkezett a tagok részére a vis maior vagy a kárenyhítési rendelet alapján igazolt vis maior eseményt legkésőbb a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet a 11. § (1)–(3) bekezdése, valamint a bizottsági rendelet 45. cikke szerinti kérelmével, vagy a 13. § (5) bekezdése, valamint a 14. § (4) bekezdése szerinti jelentéssel, vagy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásával egy időben kell bejelenteni. A vis maior rendelet szerinti vis maior bejelentési kötelezettség a zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve a termelői szervezet tagjai által termelt árut érintő vis maior események esetében a zöldség-gyümölcs termelői csoportot, illetve termelői szervezetet terheli, amennyiben az elháríthatatlan külső ok miatt kiesett árumennyiség figyelembevételét e rendelet vagy a bizottsági rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése szempontjából a termelői csoport, illetve termelői szervezet által forgalmazható vagy forgalomba hozott termék értékének meghatározásával összefüggően kezdeményezik. 17. Finanszírozás 24. § (1) A termékértékesítéshez tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen elkülöníthető legyen az elismerés alá tartozó termékek esetében a tagok és a nem tagok által termelt termékek mennyisége, azok értékesítéséből származó árbevétel, valamint az egyéb árbevétel. A forgalmazott termék értékébe történő beszámítás szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó. (2) A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok a forgalomba hozott termék értékébe a melléktermékek értékét beszámíthatják. (3) Ha a termelői szervezet, vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport központosított begyűjtő vagy csomagoló pontjai és elosztási pontja között legalább kétszáz kilométer távolság van, úgy a két pont között szállított áru vonatkozásában a forgalomba hozott termék értékének számításakor a számlán szereplő értéket négy tized százalékkal csökkenteni kell. (4) A termelői szervezetek a működési alap támogatásának részleges kifizetését igényelhetik. (5) Az elfogadott működési programmal és működési alappal rendelkező termelői szervezetek részére nemzeti támogatás nyújtható a működési program finanszírozására, amely nem haladhatja meg a tagok valamint a termelői szervezet által befizetett hozzájárulás nyolcvan százalékát. (6) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív működésük elősegítése érdekében a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplő tevékenységekhez nyújtható – a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék, de legfeljebb huszonöt százalék lehet. A tevékenység megvalósításának értékét olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékig az elismerési feltételeknek való megfelelést szolgálja. (7) A nemzeti forrásból nyújtott támogatásokról külön jogszabály rendelkezik. (8) Az MVH a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdése, valamint 103d. cikkének alkalmazása során meghozott határozatokat a minisztériumnak is megküldi. 18. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 25. § (1) A bizottsági rendelet 104. és 111. cikkében hivatkozott helyszíni szemle, helyszíni ellenőrzés és adminisztratív ellenőrzés elvégzéséről ideértve a bizottsági rendelet 44. cikkében foglalt feltétel teljesülésének az ellenőrzését is, a miniszter – szükség esetén szakértők bevonásával – gondoskodik. Más, a bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzéseket az MVH végzi. A bizottsági rendelet 107. cikkében meghatározott, valamint a 106. és 112. cikk keretében végzett ellenőrzés során az elismerési feltételeknek való megfelelés tekintetében tett megállapításokat is tartalmazó dokumentum egy másolati példányát meg nem felelőség, vagy szabálytalanság gyanúja esetén az MVH megküldi a minisztérium részére. (2) Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 2008. május 26.-i 485/2008/EK Tanács rendeletnek megfelelően elvégzett az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből történő kifizetések utólagos ellenőrzéséről szóló 23/2004. (IV. 22.) PM rendelet alapján az MVH részére megküldött vizsgálati jegyzőkönyv az elismerési feltételek megszegésével kapcsolatos megállapításokat tartalmaz, úgy az MVH a jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a minisztérium részére. Az elismerési feltételek megszegésével kapcsolatos ügyben a minisztérium által hozott döntésig az MVH a jegyzőkönyvvel érintett ügyben folyatatott eljárását felfüggeszti. (3) Az elismerési feltételek megszegésével – ideértve az elismerési terv végre nem hajtását, késedelmes végrehajtását –, valamint a bizottsági rendelet 115. cikkében meghatározott csalással kapcsolatos jogkövetkezményeket a miniszter, valamint ezek alapján a támogatások folyósításának felfüggesztése, vagy a korábban már folyósított támogatási összeg visszakövetelése vonatkozásában pedig az MVH alkalmazza. (4) Az előzetes elismeréshez kapcsolódó elismerési terv éves teljesítésének, valamint a termelői szervezetekre és a zöldség-gyümölcs termelői csoportokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és az azokban foglalt kötelezettségek teljesítésének adminisztratív úton történő ellenőrzéséről valamint, azon termelői szerezetek vonatkozásában, amelyek nem rendelkeznek működési programmal, illetve nem nyújtanak be támogatási kérelmet, az elismerési követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséről, ideértve a helyszíni szemlét is a miniszter gondoskodik. (5) A bizottsági rendeletben foglalt esetekben, továbbá az elismerési terv végre nem hajtása, vagy késedelmes végrehajtása esetén a miniszter dönt az elismerés ideiglenes felfüggesztéséről vagy az elismerés visszavonásáról. (6) Ha egy zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet az e rendeletben, valamint a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben szabályozott jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy nem megfelelően tesz eleget, az elismerése felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg e kötelezettségeit hiánytalanul nem teljesíti. (7) A miniszter az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatát az MVH-nak is megküldi. (8) A termelői szervezetként való elismerés visszavonása esetén a visszavonás időpontját megelőző öt évben a tanácsi rendelet 103a. cikk, valamint végrehajtás alatt lévő működési program esetén a tanácsi rendelet 103d. és 103e. cikke alapján nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (9) Amennyiben a termelői szervezet a 15. § (10) bekezdésében meghatározott jelentését nem vagy nem megfelelően küldi meg, részére támogatás addig nem fizethető ki, amíg a jelentés megküldésre nem kerül és az a hivatkozott formai és tartalmi követelményeknek eleget nem tesz. 19. Záró rendelkezések 26. § A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 9.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az ügyfélnek beruházás pénzügyi rendezését, használatba vételét, üzembe helyezését, illetve tulajdonba kerülését igazoló dokumentumokat legkésőbb a (3) bekezdésben biztosított ügyintézési határidő letelte előtt egy hónappal kell az MVH részére benyújtania, azzal, hogy a pénzügyi rendezésnek eddig az időpontig kell megtörténnie, valamint a fenti dokumentumok megszerzéséhez szükséges legelső hatósági eljárás megindítását az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtását megelőzően kérelmezni kell. Az igazoló dokumentumok benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.” 27. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor már elismert termelői szervezet, termelői szervezet társulása vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport vonatkozásában a 3., 4., 6. §-ban, valamint a 7. § (1) és (3) bekezdésében és 9. §-ban foglalt rendelkezéseket 2013. július 1-jétől kell alkalmazni. 20. Az Európai Unió jogának való megfelelés 28. § Ez a rendelet a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet), b) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 29. § Hatályát veszti a) a zöldség-gyümölcs termeli csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet azzal, hogy e rendelet hatálybalépésekor már elismert termelői szervezet, termelői szervezet társulása vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport vonatkozásában a zöldség-gyümölcs termeli csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 4–6. §-ának, 7. § (1) és (3) bekezdésének, valamint 9. §-ának rendelkezéseit 2013. június 30-ig alkalmazni kell; b) a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 7.§ (2) bekezdése. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter