11/2015. (V. 29.) IM utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről.

11/2015. (V. 29.) IM utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.  § (5)  bekezdésére, valamint az  államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (3) bekezdésére figyelemmel a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataival kapcsolatos eljárási rendet és hatásköröket tartalmazó gazdálkodási szabályzat hatálya a) a  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvénynek az  Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új előirányzatokra, d) az év közben megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatokra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § A jelen utasítás alkalmazásában a) kötelezettségvállalás: a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség finanszírozási terven alapuló vállalása, b) kötelezettségvállalás jogi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az  adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a  szerződés és a  kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a  szerződés az  annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel, c) kötelezettségvállalás pénzügyi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a  jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a  kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a  befolyt vagy a  megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a  fedezetet, a  kifizetés időpontjában a  fedezet rendelkezésre áll, a  kötelezettségvállalási jogkör fennáll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, d) kötelezettségvállalás dokumentumának szakmai szempontú ellenjegyzése: a  kötelezettségvállalás indokoltságának és a fejezeti kezelésű előirányzat céljával való összhangjának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – igazolása, e) teljesítés igazolása: a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak teljesítésének írásban történő igazolása, f ) érvényesítés: a  teljesítés igazolása alapján az  összegszerűségnek a  szerződéssel való egyeztetése, a  fedezet megléte és az  érvényesítést megelőző ügymenetben az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.), az  Ávr. és az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: számviteli kormányrendelet) előírásai betartásának ellenőrzése, ideértve a  szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is, g) utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint elszámolásának elrendelése, h) utalvány ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a 2. § c) pontjában foglaltak, továbbá – a jogszabály alapján kötelező – teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e, i) fedezetigazolás: a kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum, j) kezdeményező irat: az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatában (a továbbiakban: IM GKSZ) ekként meghatározott irat. II. Fejezet Az előirányzatok tervezése 3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban foglaltak alapján történik. (2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a kötelezettségvállaló a felügyelete alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartozik felelősséggel. (3) A  fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a  Költségvetési Főosztály vezetője felelős, aki az  államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat. (4) Az  éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a  kötelezettségvállaló az  előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a Költségvetési Főosztály részére. (5) A  központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a  Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslata alapján megállapítja az  egyes fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés). (6) A megállapított kincstári költségvetés alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a Költségvetési Főosztály Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztálya a kincstár honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra. (7) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – aláírásával – hagyja jóvá. III. Fejezet Az előirányzatok megváltoztatásának és átcsoportosításának szabályai 3. Az előirányzatok megváltoztatása 4. § (1) A  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben az  Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak. Felhasználásuk a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 10/2015. (V. 29.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) meghatározott célokra történhet. (2) A  fejezeti kezelésű előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 5. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az  Áht. 33.  §-ában és 35.  §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor. (2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az érintett fejezet által jóváhagyott megállapodás – és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, illetve a Kormány döntése – alapján kerülhet sor. (3) A  fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a  kötelezettségvállalás, az  ellenjegyzés, az  utalványozás és az  érvényesítés az  átcsoportosítással érintett intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzat szerint történik. 6. § (1) Az  előirányzat-átcsoportosítási és -módosítási jogkört a  miniszter által átruházott hatáskörében, az  Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI. 14.) IM utasításban (a továbbiakban: a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata) kapott jogkörében eljárva a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja. (2) Az  átcsoportosított előirányzatot a  megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a  feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni. (3) Az  előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – ha szükséges az államháztartásért felelős miniszter engedélye, akkor annak birtokában – engedélyezi. Az engedélyezés a Költségvetési Főosztály külön feljegyzése alapján történik. (4) A  központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően a Költségvetési Főosztály nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter részére. (5) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során – az e mellékletben foglaltakra is figyelemmel – a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. IV. Fejezet Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai 7. § Az  előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a  kötelezettségvállaló és a kezelő szerv felel. 8. § (1) Az  előirányzatok felhasználása támogatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés, megállapodás, egyoldalú jognyilatkozat (fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás) alapján történhet. (2) Ha az előirányzatok felhasználása polgári jogi szerződés alapján történik, a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra az IM GKSZ rendelkezéseit is alkalmazni kell. (3) Támogatási szerződéssel történő felhasználás esetében a VI. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. (4) Az  Ávr. 34.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszköz-átadási megállapodásokat, valamint az  Áht. 33.  §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat és az egyoldalú jognyilatkozatokat a Költségvetési Főosztály készíti elő. 9. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása, vagy a  vállalkozás szerepel a  köztartozásmentes adózói adatbázisban. (2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik. (3) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződések esetében a teljesítésigazoló a nettó 200 ezer forintot elérő vagy az alatti kifizetés kezdeményezésekor a korábbi kifizetések adatait a Költségvetési Főosztállyal egyezteti. (4) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Költségvetési Főosztály részére. 10. § A  kötelezettségvállalásra, a  teljesítés igazolására, a  kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az  érvényesítésre, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Költségvetési Főosztály naprakész nyilvántartást vezet. 11. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. 4. Kötelezettségvállalás kezdeményezése 12. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményező irattal kezdeményezhető. (2) A kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles beszerezni a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese által kiadott, a 2. § i) pontja szerinti fedezetigazolást. (3) A Költségvetési Főosztály a fedezetigazolással egyidejűleg igazolja a kötelezettségvállalási jogkör fennállását, illetve rögzíti a támogatandó tevékenység kormányzati funkció szerinti besorolását. (4) Ha a kezdeményezés – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel – módosításra szorul, a Költségvetési Főosztály vezetője jelzi azt a kötelezettségvállalónak. 5. A kötelezettségvállalás 13. § (1) Kötelezettségvállalásra a  miniszter vagy az  általa erre írásban felhatalmazott személy jogosult, illetve az, akit az 1. melléklet a kötelezettségvállalásra, előirányzat feletti rendelkezésre feljogosít, ideértve a kezelő szerv képviseletét ellátó személyt, továbbá a helyettesítés esetét is. Ha a helyettesítés nem jogszabályon, illetve a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatán alapul, azt írásbeli meghatalmazással igazolni szükséges. (2) Helyettesítés esetére meghatalmazás csak a  minisztériumnál foglalkoztatott állami vezető, illetve a  miniszteri kabinetfőnök részére adható. (3) A  kötelezettségvállalást tartalmazó eredeti (aláírt) dokumentumot a  Költségvetési Főosztály Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztálya a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli. (4) A  kötelezettségvállalásokról év közben a  Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztálya FORRÁS SQL-programmal analitikus nyilvántartást vezet. 6. Az ellenjegyzés 14. § (1) A kötelezettségvállalás a) pénzügyi ellenjegyzésére aa) a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese, valamint ab) a  Költségvetési Főosztály vezetője által írásban felhatalmazott, a  kezelő szerv alkalmazásában álló személy, b) jogi ellenjegyzésére ba) a Jogi Szolgáltatási Főosztály vezetője vagy helyettese, valamint bb) a Jogi Szolgáltatási Főosztály vezetője által írásban felhatalmazott, a Főosztály jogtanácsosa, c) szakmai ellenjegyzésére a  kötelezettségvállalás tárgyát érintően feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumi szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a miniszteri kabinetfőnök, illetve a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetője jogosult. (2) Ha a  kötelezettségvállalás nem felel meg a  2.  § b)–d)  pontjaiban foglaltaknak, az  ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban kell tájékoztatnia az  adott előirányzat kötelezettségvállalóját, a  minisztert és a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Ha a  miniszter a  tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az  ellenjegyzésre, az  ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben az okmányt „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el, és erről a minisztert írásban haladéktalanul értesíti. 7. A teljesítés igazolása 15. § (1) A  kiadás teljesítésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményezni, és érvényesíteni kell a szerződésben rögzített szankciókat. (2) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata. (3) A támogatási szerződés alapján felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a  szakmai és pénzügyi beszámoló megfelelőségét, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű ellátására, a feladatellátás színvonalára, a feladatok határidőre történő elvégzésére és a pénzügyi elszámolásának a szakmai teljesítéssel való összhangjára. (4) A teljesítés igazolására jogosult kérésére a Költségvetési Főosztály előzetes véleményben tájékoztatást ad a beszámoló pénzügyi megfelelőségéről. (5) A teljesítést igazoló – a teljesítés igazolásával egyidejűleg – aláírásával nyilatkozik a szakmai beszámoló elfogadásáról, annak megfelelőségéről is. (6) Teljesítés igazolására az  jogosult, aki az  1.  melléklet alapján erre felhatalmazást kap, továbbá az  a  személy, akit a miniszter erre írásban feljogosít. 8. Az érvényesítés 16. § (1) Érvényesítést a  Költségvetési Főosztály vezetője vagy általa írásban felhatalmazott munkatárs – ideértve a  kezelő szerv alkalmazásában álló személyt is – végezhet. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos érvényesítési feladatokra felhatalmazott munkatársakat, illetve a  helyettesítés rendjét – a  kezelő szervnél felhatalmazottak kivételével – a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza. (2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. (3) Ha az  érvényesítő a  2.  § f )  pontja szerinti vizsgálata során az  ott megjelölt jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. 9. Az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése 17. § (1) Utalványozásra a  miniszter felhatalmazása alapján a  Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese, továbbá a kezelő szerv alkalmazásában álló, az utalványozásra a miniszter által felhatalmazott személy jogosult. Az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzője – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. (2) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (3) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni a) a költségvetési évet, b) az „Utalvány” szót, c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését és címét, pénzforgalmi számlaszámát, d) a fizetés időpontját, módját, összegét és devizanemét, e) a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, f ) a keltezést, g) az érvényesítő, az utalványozó és az ellenjegyző aláírását, h) a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát és i) a rendelkezőnek (utalványozónak) és a rendelkezést végrehajtónak (a könyvelőnek) a megnevezését. (4) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni. (5) Utalvány ellenjegyzésére a  Költségvetési Főosztály vezetője által kijelölt személy jogosult, ideértve a  kezelő szerv alkalmazásában álló személyt is. Az  egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos utalvány ellenjegyzésére felhatalmazott munkatársakat, illetve a  helyettesítés rendjét – a  kezelő szervnél felhatalmazottak kivételével – a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza. (6) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. 10. Összeférhetetlenség 18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. (2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. (3) Az érvényesítést végző és a teljesítés igazolását végző nem lehet azonos személy. (4) A  kötelezettségvállaló és a  teljesítés igazolását végző személy – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. V. Fejezet Az egyes előirányzatok felhasználásának különös szabályai 11. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás előirányzat 19. § (1) Az  előirányzat felhasználásához – jogszabály alapján – előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, a  kötelezettségvállalás jogi alapja a  jogerős, részben jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági határozat. (2) A kifizetéshez szükséges dokumentumok: a) a  Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza a  felperes nevét, címét, a  jogi képviselő nevét, címét, a  jogerős, illetve részben jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat számát, a  marasztalás (tőke) összegét, a  késedelmi kamat számítására vonatkozó jogosultság időszakát, a  perrel összefüggésben felmerült költség összegét, továbbá – ha ilyen megítélésre került – az állam javára levonásba helyezendő perköltség összegét, b) a  Jogi Szolgáltatási Főosztálynak a  felperest vagy jogi képviselőjét az  utaláshoz szükséges számlaszám közlésére felszólító levele, amennyiben a számlaszámot egyéb, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő irat nem tartalmazza, c) a  felperes vagy jogi képviselője Költségvetési Főosztályt értesítő levele vagy tárgyalási jegyzőkönyv, amely tartalmazza: ca) a jogi képviselő letéti számlaszámát, cb) a felperes saját számlaszámát, cc) a  felperes által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a  marasztalási összeg átvételére meghatározott személy számlaszámát vagy cd) postai úton történő kifizetés iránti kérelmet és a teljesítési címet, valamint d) a felperes részére járó kamat összegének részletes számítási anyagát. (3) A  Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése alapján a  Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztálya érvényesítéssel megbízott dolgozója kiszámítja a felperesnek járó kártalanítás, kártérítés összegét a perköltség és a késedelmi kamat figyelembevételével, és gondoskodik annak – átutalással vagy postai úton – a jogosult részére történő megfizetéséről. (4) A kártalanítás összege magában foglalja a marasztalás (tőke) összegét, a késedelmi kamatot, a felperes javára megítélt perköltség összegét, illetve az alperes javára megítélt perköltség esetén ezen összeg levonását. (5) A késedelmi kamat összegét a Polgári Törvénykönyv pénztartozás esetére előírt kamatszámítási szabályai alapján kell megállapítani. A  kamatszámítás ideje a  jogerős ítéletben meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelését követő munkanapig (végső időpont) terjed. (6) Az  utalást, illetve a  postai úton történő teljesítést követően a  Költségvetési Főosztály a  teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Jogi Szolgáltatási Főosztályt és a felperest vagy jogi képviselőjét. (7) Az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján teljesítés igazolása nem szükséges, a kifizetés teljesítéséhez az érvényesítőnek csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat kell vizsgálnia. (8) Az előirányzathoz kapcsolódó követelések nyilvántartásának, a behajthatatlan követelések leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza. 20. § (1) A  kiszámított és utalandó kártalanítási (kártérítési) összeget, illetve számított késedelmi kamatot a  Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztályának kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi, és az  ellenőrzés tényét aláírásával dokumentálja. (2) Az  ellenőrzést végző dolgozó az  általa ellenőrzött anyagot – az  utalási határidőre figyelemmel – visszajuttatja az  érvényesítéssel megbízott dolgozó részére, aki az  utalványlappal ellátott bizonylatokat az  ellenjegyzést és utalványozást végző vezetők részére továbbítja. (3) A  kártalanítás összegének pénzügyi rendezésére – a  kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül, illetve postai úton – a késedelmi kamat számításának végső időpontját figyelembe véve kell intézkedni. 12. Jogi segítségnyújtás előirányzat 21. § (1) Az előirányzatot az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) kezeli, illetve a teljesítés igazolása tekintetében – az IH-val kötött megállapodás alapján – kezelői feladatot látnak el a jogi segítségnyújtó szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal). (2) Az  IH az  Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájához megnyitott jogi segítségnyújtás alszámla felett rendelkezésre jogosult. A jogosultság gyakorlásához a Költségvetési Főosztály vezetője bejelenti a kincstárnál az IH-nál alkalmazásban álló alszámla felett rendelkezésre jogosult személyt (személyeket). (3) Az  IH a  kezelésében levő előirányzat tekintetében felelős az  elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért, a pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi elszámolásért, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért és a főkönyvi könyveléshez szolgáltatott adatok valódiságáért. (4) Az  IH belső szabályzatában elkülönítetten szabályozza az  előirányzat felhasználásával kapcsolatos utalványozás, teljesítésigazolás és érvényesítés rendjét. (5) Az  IH a  belső kontrollrendszerébe beilleszti az  előirányzat felhasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket, ideértve az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés feladásainak egyeztetését és ellenőrzését is. (6) A (2) bekezdés szerinti alszámla kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között jogi segítségnyújtás jogcímen jóváhagyott előirányzat felhasználásának pénzügyi lebonyolítására szolgál. 22. § (1) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, a  kötelezettségvállalás jogi alapja az  illetékes jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó igazságügyi szolgálat által hozott határozat vagy jogorvoslat folytán az IH által hozott határozat vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatának felülvizsgálata tárgyában hozott bírósági határozat. (2) A kifizetést megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az arra felhatalmazott személyek látják el a teljesítés igazolását a jogi segítői, illetve pártfogó ügyvédi díj kifizetésére vonatkozó számla vagy a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerinti egyéb okirat (a továbbiakban együtt: számla) IH-ba történő továbbítása előtt. 23. § (1) A 18. § (2) bekezdése szerinti számla kifizetése iránt – a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresése alapján – az IH gondoskodik. (2) A jogi segítői díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) kifizetése és a díj (díjelőleg) visszatérítésére irányuló követelés előírása érdekében a  fővárosi és megyei kormányhivatal az  IH belső eljárásrendje szerint, a  jogszabályban meghatározott rendszerességgel küldi meg a kifizetendő összegek listáját. (3) Az IH a kifizetendő összeget a jogi segítő, illetve más ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére a jogszabályban meghatározott határidőn belül a jogi segítségnyújtás elnevezésű előirányzat terhére utalja át. 24. § (1) A  bűnügyi költségek körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének elmulasztása esetén az  illetékes törvényszék keresi meg a fővárosi és megyei kormányhivatal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alszámláról történő pénzügyi teljesítést az IH bonyolítja le. A pénzügyi teljesítés a jogi segítői díj és a pártfogó ügyvédi díj esetében a hatályos jogszabályban előírt határidőn belül átutalással történik. 25. § Az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos fordítási költségeket az IH a jogi segítségnyújtási előirányzat terhére előlegezi meg. 26. § Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. Ha  a  jóváhagyott előirányzat nem fedezi a  tényleges kiadásokat, a  többletigényt – az  IH felterjesztése alapján – a 6. § (5) bekezdése szerinti eljárást követően, a hivatali út betartása mellett a Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztálya jóváhagyás céljából az  államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg, amely alapján a  kincstár megnyitja a kifizetéshez szükséges keretet. 27. § (1) A  behajthatatlan követelés és a  határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait – a hivatali út betartására is figyelemmel – a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza. (2) A  behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi. (3) A  (2)  bekezdés szerinti engedély alapján az  IH a  Költségvetési Főosztály értesítésével egyidejűleg gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről. 13. Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése 28. § (1) Az előirányzatot az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) kezeli, illetve a teljesítés igazolása tekintetében – az IH-val kötött megállapodás alapján – kezelői feladatot látnak el a  területi áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal). (2) Az  előirányzat tekintetében a  teljesítés igazolását átutalással és postai kézbesítés útján történő kifizetés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott határozat alapján az IH végzi. A teljesítés igazolása során ellenőrizni kell, hogy a megküldött határozat megfelel-e a jogszabályban előírtaknak. (3) Az előirányzat kezelése során az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájához megnyitott bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése alszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásához a Költségvetési Főosztály vezetője bejelenti a kincstárnál az IH-nál alkalmazásban álló, az alszámla felett rendelkezésre jogosult személy vagy személyek nevét, aláírási címpéldányát. (4) Az  IH a  kezelésében levő előirányzat tekintetében felelős az  elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért, a pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi elszámolásért, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért és a főkönyvi könyveléshez szolgáltatott adatok valódiságáért. (5) Az  IH belső szabályzatában elkülönítetten szabályozza az  előirányzat felhasználásával kapcsolatos utalványozás, teljesítésigazolás és érvényesítés rendjét. (6) Az  IH a  belső kontrollrendszerébe beilleszti az  előirányzat felhasználásával kapcsolatos ellenőrzéseket, ideértve az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés feladásainak egyeztetését és ellenőrzését is. 29. § (1) Az előirányzat terhére a) azonnali pénzügyi segély kifizetése céljából a  határozat jogerőre emelkedésének napján a  nyilvántartásba történő bejegyzést követően haladéktalanul, b) egyösszegű kárenyhítés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, c) járadékfolyósítás esetén a határozat jogerőre emelkedését követő hónap tizedik napjáig – oly módon, hogy az áldozat a járadék első hónapra jutó részét ezen időpontig kézhez kapja – kell kifizetést teljesíteni. (2) A kifizetés történhet az áldozat nevére szóló bankszámlára történő átutalással, lakcímre történő utalással, egészben vagy részben készpénzben történő kifizetéssel. Ha a kifizetés részben készpénzben történik, a fennmaradó összeget átutalással vagy lakcímre történő utalással kell kifizetni. (3) Az  azonnali pénzügyi segély kifizetése céljából az  IH a  fővárosi és megyei kormányhivatal részére előleget utal, amelynek felhasználásáról a fővárosi és megyei kormányhivatal havi rendszerességgel, a tárgyhónap utolsó napján elszámol. Az elszámolás tartalmazza a) a tárgyhónapban felvett előleg összegét, b) a pénzügyi segélyben részesültek nevét, c) a segély kifizetésének időpontját és összegét, d) a segély kifizetésének alapjául szolgáló határozat számát és e) a maradványösszeget. (4) Az utólagos elszámolásra felvett előleg nyilvántartásához az IH analitikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból az előleg elszámolásához szükséges adatok egyértelműen megállapíthatóak legyenek. (5) Ha a  jóváhagyott előirányzat nem fedezi az  abból nyújtandó költségvetési támogatással kapcsolatos valamennyi kifizetést, a többletigényt – az IH előzetes írásbeli indokolása alapján – a 6. § (5) bekezdése szerinti eljárást követően, a  hivatali út betartása mellett a  Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztálya küldi meg jóváhagyás céljából az államháztartásért felelős miniszternek. 30. § (1) Az  előirányzat felhasználása következtében keletkezett, behajthatatlan követelés és a  határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait – a hivatali út betartására is figyelemmel – a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza. (2) A  behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi. (3) A  (2)  bekezdés szerinti engedély alapján az  IH a  Költségvetési Főosztály értesítésével egyidejűleg gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről. 14. Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabály-előkészítésben 31. § (1) A minisztériumba kirendelt – a  jogszabály-előkészítésben részt vevő – személyek személyi juttatásának kifizetését, elszámolását, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó átutalását, elszámolását az IM Igazgatás végzi. (2) A ténylegesen kifizetett személyi juttatás és az azt terhelő járulékok összegét a Költségvetési Főosztály az előirányzat terhére félévenként felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás formájában átadja (megtéríti) az IM Igazgatás részére. (3) Az IM Igazgatás ellátja a kötelezettségvállalás nyilvántartásával, a kiadások számviteli elszámolásával, a kiadásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások, bevallások elkészítésével kapcsolatos feladatokat. (4) A második félévi teljesített kifizetésekre vonatkozó elszámolást a Költségvetési Főosztály olyan időpontig fogad be, amely alapján – tekintettel a  kincstár év végi munkarendjére is – az  előirányzat-átcsoportosítás a  tárgyévre vonatkozóan megtörténhet. VI. Fejezet Támogatási szerződések 32. § Ha az IM rendelet 1. mellékletében meghatározott előirányzatok támogatási szerződéssel kerülnek a kedvezményezett részére átadásra, az e fejezetben meghatározottak szerint kell eljárni. 15. A támogatási kérelem 33. § (1) A  kedvezményezett a  költségvetési támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási igény) a minisztertől, a közigazgatási államtitkártól, illetve a kötelezettségvállalótól. (2) Támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási igény benyújtója – a központi költségvetési szervek kivételével – a támogatási kérelemmel egyidejűleg a) az Áht. 50. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a 2. melléklet, valamint b) a 3. melléklet, az országhatáron túlra irányuló költségvetési támogatás esetén a 4. melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött nyilatkozatokat a kötelezettségvállaló rendelkezésére bocsátja. (3) A  támogatási kérelem akkor minősül befogadottnak, ha a  támogatási kérelem mellett a  (2)  bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak, és a kötelezettségvállaló kibocsátja az Ávr. 70. §-a szerinti befogadó nyilatkozatot. 34. § (1) Ha a  benyújtott és befogadott támogatási kérelem nem felel meg a  jogszabályi előírásoknak, valamint a  kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a  támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (így különösen annak székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a  kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására. (2) Ha a  támogatási kérelem benyújtója a  hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a  hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasításra kerül. 16. A támogatási döntés 35. § (1) Támogatási igény elbírálására a miniszter, a közigazgatási államtitkár, illetve a kötelezettségvállaló jogosult. (2) A  támogatási döntés meghozatalában a  döntésre jogosultnak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a  költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – igénylő által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, valamint a  kérelemnek a  közfeladat ellátásához történő illeszkedését. (3) A kötelezettségvállaló a támogatási döntésről szóló értesítésben a szerződés megkötéséhez szükséges – az Ávr.-ben meghatározott nyilatkozatok és dokumentumok megjelölésén túl – következő nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására hívja fel a kedvezményezettet: a) a kedvezményezett 5. melléklet szerinti nyilatkozata az igénybe vett de minimis támogatásokról, b) – az országhatáron túlra irányuló költségvetési támogatás kivételével – a kedvezményezett 6. melléklet szerinti nyilatkozata az adott tárgyban benyújtott támogatási kérelmekről, c) a Kbt. hatálya alá tartozó beruházások esetén a közbeszerzési dokumentáció másolata, d) a  támogatandó program, feladat teljes költségvetése, költségterve, amely tartalmazza az általános forgalmi adót, a megvalósításhoz igényelt költségvetési támogatás, a saját forrás, az egyéb forrásból származó bevétel összegét, a várható kifizetések ütemezését, e) támogatási előleg esetében a kedvezményezett 7. melléklet szerinti nyilatkozata a bankszámláiról, f ) országhatáron túli kedvezményezett esetén a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozata, ha azzal rendelkezik, g) felhalmozási célú költségvetési támogatás esetében a nem az állam vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolata. (4) A (3) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy a) a szerződéskötés várható határideje a támogatási döntés közlésétől számított harmincadik nap, feltéve hogy a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok, dokumentumok rendelkezésre állnak, b) ha a költségvetési támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének hatálya alá tartozik, a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter állásfoglalása szükséges, amelyre tekintettel az a) pontban meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbodik. 36. § Költségvetési támogatás a  támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania. 37. § (1) Ha a  kedvezményezett egyházi jogi személy, a  nyilvántartásba való bejegyzésének tényét a  kötelezettségvállaló ellenőrzi. (2) Ha a  kedvezményezett olyan belső egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezett a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője által kiadott igazolást nyújt be létezésének igazolására. Ha a határon túli egyház létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a  kötelezettségvállaló előírhatja a  kedvezményezett részére a  létezését igazoló, nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatának benyújtását. (3) Támogatási kérelemre nyújtott költségvetési támogatás esetén a) a  kedvezményezett eredeti vagy közjegyző által hitelesített vállalkozói igazolványáról vagy működési engedélyéről az ügyirat szakmai előadója is készíthet hiteles másolatot, amelyre – dátummal és aláírásával – rávezeti „A bemutatott eredetivel mindenben megegyező másolat” szöveget, b) aláírási címpéldányként az eredeti okiratról az ügyirat szakmai előadója által készített másolat is csatolható, amelyre a szakmai előadó – dátummal és aláírásával – rávezeti „A bemutatott eredetivel mindenben megegyező másolat” szöveget, c) a  kedvezményezett képviselőjének személyes megjelenésével és a  támogatási szerződés – a  javaslattevő jelenlétében, a  képviselő aláírását tartalmazó személyazonosításra alkalmas okiratának bemutatását követően  – személyesen történő aláírásával, valamint e  ténynek az  ügyiraton a  pro-domóban történő feltüntetése esetén a képviselő aláírási címpéldányát nem kell a szakmai ügyirathoz csatolni, d) ha a  kedvezményezett képviseletére jogosult személy – közjegyző által hitelesített vagy a  (2) bekezdésben meghatározott eljárás szerint záradékolt eredeti vagy az  e  bekezdés alapján záradékolt másolat – aláírási címpéldánya korábbi költségvetési támogatás nyújtásából eredően rendelkezésre áll, és a képviselő személye nem változott, aláírási címpéldányként csatolható az  ügyirat szakmai előadója által e  korábban benyújtott címpéldányról készített másolat is. E másolatra az előadó – dátummal és aláírásával – rávezeti „Az eredetivel mindenben megegyező másolat” szöveget. 17. A támogatási szerződés 38. § A támogatási szerződés a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza a) a  kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (címét), adószámát, számlavezető bankjának nevét, számlaszámát és képviselőjének nevét, b) a  szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – ne haladja meg a tárgyévet követő év június 30-át, c) a támogatott cél (projekt) elfogadott költségvetését, költségtervét, d) az  összeg kifizetésének határidejét, a  következő évek előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben, e) a jogi és pénzügyi ellenjegyzést, f ) a  kötelezettségvállaló és a  kedvezményezett képviseletében eljáró személy nevét és aláírását, valamint az aláírás helyét és időpontját és g) visszatérítendő támogatás nyújtása esetén a támogatás visszafizetésének módját és határidejét. 18. A támogatási szerződés előkészítése 39. § (1) A  benyújtott támogatási igények elbírálását követően az  arra felhatalmazott a  kezdeményező irat kitöltésével kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését. (2) A kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a kezdeményezést megelőzően tett intézkedések szabályszerűen történjenek. 40. § (1) Támogatási szerződést a  szerződés pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező vezető, illetve az  általa írásban meghatalmazott kormánytisztviselő kezdeményezhet. (2) A  támogatási szerződés megkötését elektronikus úton, a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező iratnak a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságára, a szerzodes@im.gov.hu címre történő megküldésével a 35. §-a szerinti értesítésben a szerződéskötésre megjelölt időpontot legalább 15 nappal megelőzően kell kezdeményezni. (3) A kezdeményező irathoz mellékelni kell a) a támogatási kérelem, b) a támogatási döntésről szóló, a 35. §-a szerinti értesítés, c) a 35. §-ában megjelölt dokumentumok digitalizált példányát. (4) A kezdeményező iraton szerepelnie kell a 12. § (2)–(3) bekezdése szerinti igazolásnak. 41. § A támogatási szerződés előkészítését a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. 42. § Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter jóváhagyó véleménye szükséges, az előzetes állásfoglalás beszerzéséről a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik. 43. § (1) A  támogatási szerződés tervezetét a  Jogi Szolgáltatási Főosztály elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a Költségvetési Főosztály, a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton 3 napon belül jelzik. (2) A szerződéstervezet kedvezményezettel történő egyeztetését a kötelezettségvállaló által kijelölt ügyintéző végzi, aki az (1) bekezdés szerinti véleményét ennek figyelembevételével adja meg. 44. § (1) Az egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján a Jogi Szolgáltatási Főosztály elkészíti a támogatási szerződést, melyet jogi ellenjegyzéssel lát el, majd soron kívül továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre. (2) A  támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a  pénzügyi ellenjegyző továbbítja a  szakmai ellenjegyző részére. (3) A szakmai ellenjegyző az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja. (4) A  kötelezettségvállaló az  általa történt aláírást követően gondoskodik a  szerződésnek a  kedvezményezett által történő aláírásáról. 45. § A kötelezettségvállaló a  felek által aláírt támogatási szerződés 1-1 példányát megküldi a kedvezményezett, illetve az ellenjegyzők részére. 19. Adatszolgáltatás 46. § A  támogatási kérelmekkel és a  támogatási szerződésekkel kapcsolatos, az  Áht. 54/B.  §-ában és az  Ávr. 74.  § (4) bekezdésében előírt, a kincstár által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget – a kötelezettségvállaló adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály teljesíti. 20. A támogatási szerződések módosítása, megszüntetése 47. § (1) A támogatási szerződés módosítására a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A  támogatási szerződést a  kötelezettségvállaló – a  kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával – a kedvezményezett javára módosíthatja. (3) A támogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosítására a kötelezettségvállaló kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával, a támogatási szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén van lehetőség. 48. § (1) A  támogatási szerződés módosítására irányuló igény előterjesztésére a  szerződés kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által e célra rendszeresített és a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező irat felhasználásával. (2) A  támogatási szerződés megszüntetésére, az  elállásra, illetve a  szerződés felmondására irányuló feljegyzést a  kötelezettségvállaló a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál köteles előterjeszteni, az  Igazságügyi Minisztérium jognyilatkozatát a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő. (3) A  kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a  kötelezettségvállaló a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz az  ügy megoldására. Az  értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés a) a kedvezményezett magatartására, eljárására vezethető-e vissza, illetve b) a felek együttműködése szempontjából milyen súlyt képvisel. (4) A  kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről a  Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik. 21. Költségvetési támogatások folyósítása 49. § A költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor. 50. § A támogatási szerződések pénzügyi teljesítését a Költségvetési Főosztály végzi a részére megküldött – az Igazságügyi Minisztérium Ellenőrzési nyomvonala kialakításának és működtetésének szabályzata 1. függelékében meghatározott – dokumentumok alapján. 22. Beszámolási kötelezettség a támogatásokról, ellenőrzés 51. § A teljesítésigazoló figyelemmel kíséri a  támogatási szerződés teljesítését, és a kedvezményezett szerződésszegése esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, az eljárás körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja. 52. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámoló – pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló (a  továbbiakban együtt: beszámoló) – benyújtására előírt határidőt a  költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő hatvan napon belüli időpontra kell meghatározni. (2) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolója a) pénzügyi elszámolás része a költségtervben szereplő tételek felhasználására vonatkozó összesítő kimutatást és – az Ávr. 93. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben – aa) a költségvetési támogatás felhasználását igazoló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányának a (3) bekezdés szerint záradékolt és hitelesített másolatait a költségterv szerinti bontásban, ab) készpénzkifizetés esetén a készpénzkiadás tényét igazoló számviteli bizonylatot, átutalással teljesített kifizetés esetén a  pénzforgalmi számla terheléséről szóló banki igazolást vagy olyan kivonatot, amelyen a kifizetett számla összegét meg kell jelölni, ac) bérköltség elszámolása esetén a  kifizetés pontos jogcímének megjelölését és a  bérfizetést megalapozó jogviszony-igazolásokat, b) szakmai része a  támogatott tevékenység megvalósításának igazolása tekintetében legalább a  támogatási szerződésben meghatározott támogatott cél (projekt) főbb naturális mutatószámait és a  feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontjára való utalást foglalja magában. (3) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés iktatószámát vagy nyilvántartási számát. A beszámolóhoz csatolt számla, számviteli bizonylat másolatára az eredeti számlával, számviteli bizonylattal történő egyezőségre vonatkozó záradékot kell felvezetni és azt a kedvezményezett aláírásával hitelesíteni. (4) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlára, számviteli bizonylatra akkor is fel kell vezetni a (3) bekezdés szerinti szöveget, ha a számla, számviteli bizonylat másolatát a beszámolóhoz nem csatolták. 53. § (1) A  kedvezményezett beszámolóját a  teljesítésigazoló a  beszámoló kézhezvételét követő 30 – hiánypótlás esetén a hiánypótlás elfogadását követő 30 – napon belül szakmai és pénzügyi szempontú ellenőrzésnek veti alá, és ennek eredményétől függően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A beszámoló szakmai és pénzügyi ellenőrzéséről a támogatási szerződés dokumentumaihoz csatolandó feljegyzés készül. (2) A  beszámolóval egyidejűleg (ide nem értve a  részletekben történő finanszírozás esetén az  egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolót) a  költségvetési támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja. (3) A teljesítésigazoló az (1) bekezdés szerinti döntésről, ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is, a döntést követő 5 napon belül írásban tájékoztatja a kedvezményezettet. 54. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználását a  miniszter, valamint jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) A  költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a  költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a  beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül. VII. Fejezet Beszámolás 23. Beszámolási kötelezettség 55. § A  fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a  teljesítésről – a  főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és a számviteli kormányrendeletben előírtak alapján – a Költségvetési Főosztály Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztálya a) időközi mérlegjelentést, b) időközi költségvetési jelentést, c) éves költségvetési beszámolót, d) zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást készít. 24. Időközi költségvetési jelentés és időközi (negyedéves) mérlegjelentés összeállítása 56. § (1) A  Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály az  időközi költségvetési jelentést havonta, a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el a kincstári költségvetési jelentés MÁK általi közzétételét követő 15 munkanapon belül, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5-éig. (2) A  Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály az  eszközök és források alakulására vonatkozó időközi (negyedéves) mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a MÁK által működtetett elektronikus program alkalmazásával. (3) Az  időközi költségvetési jelentés és az  időközi (negyedéves) mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik. (4) A MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a  Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik. 25. Az éves költségvetési beszámoló összeállítása 57. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatokról az  éves költségvetési beszámolót a  számviteli kormányrendeletben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a kincstár által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon kell továbbítani a kincstár részére. (2) Az éves költségvetési beszámolót a Költségvetési Főosztály vezetőjének intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-áig kell összeállítani. 58. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály vezetője gondoskodik. (2) A  beszámolót a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a  Költségvetési Főosztály vezetője a  kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá. 59. § (1) A  számviteli kormányrendelet alapján az  éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, illetve a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni. (2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a FORRÁS SQL-programmal regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik. (3) Az  éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot. (4) A  mérlegkészítés időpontjáig a  leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést. (5) A  fejezeti kezelésű előirányzatokról – a  jogszabályban meghatározottak szerint – a  kincstár által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a  munkaköri leírás szerinti, főkönyvi könyvelést végző – jogszabálynak megfelelő képesítéssel rendelkező – munkatárs készíti el, és adja át a Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja. (6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik. 26. A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 60. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll. (2) A számszaki rész – a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az  általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a  kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja. (3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az  éves előirányzat felhasználása, az  azokból megvalósult feladatok bemutatása. (4) A zárszámadás összeállításáért, a határidők betartásáért a Költségvetési Főosztály vezetője felelős. 27. Költségvetési maradvány megállapítása, jóváhagyása, elszámolása és felhasználása 61. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások különbözete a  költségvetési maradvány. A  költségvetési maradvány megállapításának módját, szabályait a  számviteli kormányrendelet szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni. (2) Az  előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, a  kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a  fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. szabályozza. (3) A keletkezett – kötelezettségvállalással terhelt és szabad – költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik. (4) A  költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően a  fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. (5) A  kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel. A pénzügyi teljesítés során teljesítésigazolásra az 1. mellékletben meghatározott személy jogosult. 28. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról történő pénzügyi és szakmai beszámolási kötelezettség 62. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalójának, illetve kezelő szervnek – az éves költségvetési beszámoló, illetve a  zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az  előirányzat felhasználásáról, a  megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról. (2) A  fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalója a  beszámolót (értékelést) a  Költségvetési Főosztály által – a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan – meghatározott határidőre készíti el, és küldi meg a Főosztály részére. VIII. Fejezet Ellenőrzés 63. § A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását és elszámolását a belső kontrollrendszer keretében kell ellenőrizni, azt az Ellenőrzési Főosztály a munkatervében és a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint is ellenőrizheti. IX. Fejezet Záró rendelkezések 64. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Ezen utasítás rendelkezéseit az ezen utasítás hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 65. § Hatályát veszti a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2013. (III. 8.) KIM utasítás. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter