27/2011. (VII. 26.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról.

27/2011. (VII. 26.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. és 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira terjed ki. (2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állományba felvételre jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgálatára. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) alapellátást végző orvos: az egészségügyi szolgálat területileg illetékes orvosa, b) egészségügyi szolgálat: a Kormány által kijelölt, a NAV hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv. 3. Az alkalmassági vizsgálat általános követelményei 3. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálatra, ezen belül adott szolgálati beosztás, munkakör betöltéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat). (2) A hivatásos szolgálatra egészségileg, pszichikailag és fizikailag az a személy alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichikai és fizikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a hivatásos szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, pszichikai és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható. 4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) a szolgálati viszony létesítése előtt, b) külföldön történő szolgálat teljesítése előtt és után, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 76. § (1) bekezdése szerinti új beosztásba, munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően, d) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően, e) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából, f) a hivatásos szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott, g) a hivatásos állomány tagja betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség elbírálása szükségessége esetén, 60 naptári napot meghaladó egészségügyi szabadság, illetőleg keresőképtelenség eltelte után, h) más fegyveres szervtől történő áthelyezés előtt, i) a Hszt. 44. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor, új beosztásba, munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően. (2) Az (1) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott esetben egészségi és pszichikai alkalmasságot kell minősíteni. (3) A hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának elbírálására foglalkozás-egészségügyi vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, aki e tevékenységében – jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével – nem korlátozható és nem befolyásolható. (4) A hivatásos állomány tagja fizikai alkalmassági vizsgálatát – előzetes orvosi vélemény figyelembevételével – megfelelő testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel rendelkező személy végzi, a központilag kiadott módszertani követelményrendszer betartásával. 5. § (1) Az alkalmassági vizsgálat során el kell bírálni, hogy az érintett személy a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátására, különösen, ha új beosztása vagy munkaköre a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt, b) ha egészségi kockázatokkal járó beosztásban teljesít szolgálatot, egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e erre, c) nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé. (2) Az a hivatásos állományba felvételre jelentkező, aki az előzetes vagy ismételt előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt hivatásos állományba nem vehető fel. (3) Az a hivatásos állományú tag, aki a számára e jogszabály alapján előírt alkalmassági vizsgálaton – önhibájából – nem vett részt, vagy a vizsgálaton való részvételt megtagadja a vizsgálat elvégzéséig nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető. 4. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések 6. § (1) Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg: a) „Egészségileg alkalmas”, b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”, c) „Egészségileg alkalmatlan”, d) „Egészségileg alkalmas egészségügyi felmentéssel”, e) „A tervezett szolgálati beosztás, munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg”. (2) A pszichológiai vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg: a) „Pszichológiailag alkalmas”, b) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”, c) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg”, d) „A tervezett szolgálati beosztás, munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg”. (3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg: a) „Fizikai állapota megfelelő”, b) „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”, c) „Fizikai állapota nem megfelelő”. 5. Az összesített alkalmassági minősítések 7. § (1) Az alkalmassági vizsgálat összesített minősítése az egészségügyi szolgálat feladata. (2) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”, b) „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”, c) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas”, d) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan”, vagy e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, f) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel”, g) „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan”. (3) Az előzetes, az ismételt előzetes és a véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat összesített minősítése kizárólag alkalmas vagy alkalmatlan lehet. (4) „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítést kell adni, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti. (5) „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet. (6) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a tervezett beosztás, munkakör ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti. (7) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő szolgálati beosztással, munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. melléklet 1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat. (8) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi hivatásos beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos beosztás ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a NAV Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Elsőfokú FÜV Bizottság) és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) (a továbbiakban együtt: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetőleg a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni. (9) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 44. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) szolgálati beosztását (munkakörét) el tudja látni. (10) „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott beosztáson, munkakörön kívül más beosztásban, munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető beosztást, munkakört a szervezeti egység személyügyi szerve határozza meg. 6. Az egészségi alkalmassági követelmények 8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára, b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra, betegségekre, c) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására, d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati és mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra, e) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrő-audiometriás vizsgálatra, f) EKG, szükség esetén a kardiológiai vizsgálatra, g) a mellkasi tüdőszűrő vizsgálatra, h) vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatra (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek), i) nők esetében a nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra, j) szükség esetén az egyéb, kiterjedtebb diagnosztikus és szakorvosi vizsgálatokra. (2) A döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális szolgálati beosztások, munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők. 9. § (1) Az egészségi alkalmasságot a rendelet 1. mellékletében meghatározott táblázatban (a továbbiakban: Táblázat) foglaltak szerint kell minősíteni. A minősítést az 1. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni. (2) Az 1. mellékletben a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) kiadványban foglaltak alapján történik. (3) A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásának, munkakörének megfelelően, az 1. melléklet 1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni. (4) A Táblázat rovatai és a kapcsolódó magyarázatok az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűvel jelölik, a következők szerint: a) „Egészségileg alkalmas” („AS”), b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” („IAN”), c) „Egészségileg alkalmatlan” („AN”). (5) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez „Egyéni elbírálás” („E”) megjelölést tartalmaz. Az „E” nem minősítés, csak választási lehetőséget biztosít a (4) bekezdés szerinti minősítések közül. (6) Ha a vizsgálat során a vizsgált személynél olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvostanilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni. (7) A NAV speciális bevetési egységének tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. (8) „A tervezett szolgálati beosztás, munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátásával összefüggésben támasztott egészségi követelményeknek. 10. § A Táblázatban szereplő „E” megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni: a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat, b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét, c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását, d) a hivatásos állományú tag aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, e) a hivatásos állományú tag más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatásának lehetőségét. 7. Pszichikai alkalmassági vizsgálat 11. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni. (2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot egységes, a szakirányító pszichológus által meghatározott és elfogadott vizsgálati módszerekkel, a 12. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni. (3) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgálat személy pszichés állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti. (4) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet. (5) „Pszichológiailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. (6) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. E minősítés legfeljebb 180 naptári napra adható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítés nem állapítható meg. (7) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. (8) „A tervezett szolgálati beosztás, munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. (9) A minősítést a 12. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni. 8. Fizikai alkalmassági követelmények 12. § (1) A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani. (2) A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint a) I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek, b) II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek, c) III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek, d) IV. korcsoport: a 46 év felettiek. (3) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott. 13. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők: a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, b) 60 m futás, c) felülés, d) távolugrás helyből, e) guggolás, f) 2000 m futás. (2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható. (3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I–III. korcsoportba tartozó személyek esetében: a) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”, b) 60–125 pont esetén „Megfelelő”. (4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében: a) 0–15 pont esetén „Nem megfelelő”, b) 16 pont felett „Megfelelő”. (5) „Fizikai állapota megfelelő” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” értékelést kapott. (6) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges” minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül egy alkalommal kerülhet sor, melyet az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során „Nem megfelelő” értékelést kap, akkor „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kell adni. (7) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kapott, az ismételt fizikai állapotfelmérés során az alapellátást végző orvos bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személy szolgálati beosztás, munkakör ellátására való alkalmasságát. (8) „A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázatát”, valamint „Az egyes feladatok végrehajtásának követelményeit és rendjét” a 2. melléklet tartalmazza. (9) A NAV speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet tartalmazza. (10) A minősítést a 2. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni. 9. Előzetes alkalmassági vizsgálat 14. § (1) A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni a 11. § (1) bekezdésben és a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. (2) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatát, a felvételi eljárást lefolytató szervezeti egység bejelentés alapján kezdeményezi az egészségügyi szolgálatnál. (3) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját az egészségügyi szolgálat úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön. A felvételi eljárást lefolytató szervezeti egységnek az előzetes alkalmassági vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell határoznia, hogy a felvételre jelentkezőt várhatóan milyen szolgálati beosztásba, munkakörbe tervezi kinevezni. 15. § (1) A felvételre jelentkezőnek az előzetes alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet), b) a felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet (5. melléklet), c) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát, d) ha van, a katonai igazolványát, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot, e) a háziorvosa által kitöltött adatlapot (6. melléklet), f) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, az egészségügyi törzskönyvet, illetve, ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik az erről szóló igazolást, g) egy éven belüli tüdőszűrés eredményét, h) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét, i) HIV, Hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) vizsgálat eredményeit, j) három hónapnál nem régebbi drogszűrés eredményét. (2) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés – ha az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll –, továbbá a szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő egészségkárosodás bármilyen mértéke, a hivatásos állományba történő jelentkezés esetén alkalmatlan minősítést jelent. (3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat. (4) Ha a felvételre jelentkező az előzetes alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással lévő, egészségi állapotára vonatkozó információkat elhallgat, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után az állományilletékes parancsnoka tudomására jutnak, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni. 10. Ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat 16. § (1) A felvételre jelentkező ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatát kell elrendelni, ha a jelentkező alkalmas minősítést kapott, de nem került hivatásos állományba vételre és a minősítés óta már hat hónap eltelt, továbbá igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, mely az alkalmasságát kizárná. (2) Az egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni. (3) Nincs helye ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha a jelentkező a) az utolsó alkalmassági vizsgálat során másodfokon, egy éven belül alkalmatlan minősítést kapott, vagy b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentő, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved, vagy c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved, vagy d) egy éven belül végzett pszichológiai vizsgálaton „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg” minősítést kapott. 17. § Az ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat során a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül – a megfelelő orvosi igazolás hiányában – az általános belgyógyászati vizsgálatot és a pszichológiai vizsgálatot az egészségügyi szolgálat szakorvosának meg kell ismételnie, b) meg kell ismételni mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül. 18. § (1) A hivatásos állományba próbaidőre felvett személy egészségi alkalmasságát, ha azt az állományilletékes parancsnok írásban megindokoltan kezdeményezi, az egészségügyi szolgálat a FÜV Bizottság általi eljárás (a továbbiakban: FÜV eljárás) keretében, a véglegesítését megelőzően ismételten véleményezi. (2) Az eljárás során értékelni kell az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményeit, a próbaidő alatt előfordult betegségeket, és szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat lehet elrendelni. A próbaidőre felvett személy alkalmasságát az előzőeket összesítve kell meghatározni. (3) A próbaidőre felvett személy véglegesítés előtti alkalmasságának véleményezését úgy kell kezdeményezni, illetve azt úgy kell elvégezni, hogy a véglegesítésre vonatkozó döntést a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni. 11. Időszakos alkalmassági vizsgálat 19. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében, a hivatásos állomány minden tagjánál időszakos egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatokat és fizikai állapotfelmérést kell végezni. (2) Az időszakos alkalmassági vizsgálat során az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot a kockázatértékelés eredményének megfelelő időközönként, de legalább évente, és a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével kell elvégezni. (3) A hivatásos állomány időszakos alkalmassági vizsgálatát úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon. (4) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján a következő egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatra a (2) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat. 20. § A hivatásos állomány tagjának az időszakos alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet), b) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát, c) az előző alkalmassági vizsgálat óta keletkezett kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, esetleges a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) szakvéleményét, d) két éven belüli tüdőszűrésének eredményét, e) nők esetében három évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét. 21. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a hivatásos állomány tagját aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotától függően kell minősíteni. 12. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat 22. § (1) A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a) 60 naptári napot meghaladó keresőképtelenség esetén, b) ha munkavégzése (egészségügyi ok kivételével) 6 hónapot meghaladóan szünetel, vagy c) a 15. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, d) az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott alkalmassági kategóriák közötti átsorolást megelőzően. (2) Ha az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja – függetlenül a keresőképtelen napok számától –, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele. (3) A NAV elnöke (a továbbiakban: elnök) a hivatásos állományra vonatkozóan elrendelheti egyes szolgálati beosztásokat, munkaköröket betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését is. (4) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatra rendelő lappal kell kezdeményezni. 23. § (1) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot megalapozó körülmények által indokolt vizsgálatokat kell elvégezni. (2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be. 13. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat 24. § (1) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állomány azon tagjánál, a) aki szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélynek van kitéve, b) akinek esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti. (2) A vizsgálatok elvégzése az alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezet. 14. Az időszakos, a soron kívüli és a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat közös szabályai 25. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos FÜV eljárást köteles kezdeményezni. (2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az egészségügyi szolgálat orvosa által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni. (3) A 4. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat. 15. Külföldi szolgálatra vezényeltek alkalmassági vizsgálata 26. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően, egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni a hivatásos állomány tagjánál. A vizsgálatokat az egészségügyi szolgálat végzi. (2) Külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi alkalmassági vizsgálatát és az egészségügyi felkészítést az egészségügyi szolgálatnál a NAV Központi Hivatala illetékes személyügyi szerve írásban kezdeményezi. (3) Az egészségügyi szolgálatnak az egészségügyi felkészítés keretében időben tájékoztatnia kell a kiutazót, hogy a) a kötelezően előírt, valamint – beleegyezése esetén – az ajánlott védőoltásban részesüljön, b) a külszolgálat időtartamára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen. (4) A hivatásos állomány tagja az orvosi vizsgálatra köteles magával vinni a korábbi vizsgálatok alapján kiállított és rendelkezésére álló orvosi leleteit, kórházi zárójelentéseit, ha van, oltási könyvét. (5) A vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni. 27. § Ha az egészségügyi szolgálat a hivatásos állomány tagját egészségügyi, pszichikai vagy fizikai szempontból alkalmatlannak tartja külföldi munkavégzésre, ennek okáról az érintettet tájékoztatja. 28. § (1) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagjának az első szolgálatteljesítési napján kell jelentkeznie az egészségügyi szolgálatnál. (2) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálat lezárásáig a hivatásos állomány tagja részére egészségügyi szabadságot kell elrendelni. 16. Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése 29. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni. (2) Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult: a) a hivatásos állomány tagja, b) az alapellátást végző orvos, c) az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró. (3) A felülvizsgálat kezdeményezéséről a hivatásos állomány tagja haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül köteles jelentést tenni, az alapellátást végző orvos pedig tájékoztatást adni az állományilletékes parancsnoknak. (4) A felülvizsgálat iránti kérelmet az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik a FÜV eljárás lefolytatása iránt. 17. Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai 30. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek: a) egészségügyi könyv, b) kórtörténeti lap, c) alapellátást végző orvos véleménye, d) állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleménye, e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) (11. melléklet), f) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről, g) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek, h) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek, i) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzőkönyv, az ezzel kapcsolatos minősítő határozat, j) alkalmassági nyilatkozat hivatásos szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatához (7. melléklet), k) alkalmassági vizsgálatra rendelő lap (4. melléklet). (2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő orvos eltekinthet, ha az érintett egészségi állapota e nélkül is egyértelműen megítélhető. 18. A vezetői és orvosi vélemény 31. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a hivatásos állomány tagja élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a hivatásos állomány tagja korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is. (3) Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását, b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár, c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott, d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon, e) milyen más szolgálati beosztásba, munkakörbe helyezésére van lehetőség, f) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját. (4) Ha a FÜV eljárást az alapellátást végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, melynek két példányát megküldi az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének. (5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének helyét, idejét és körülményeit, továbbá a szolgálati kötelmekkel való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. 19. A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok 32. § (1) A hivatásos állomány alkalmassági felülvizsgálatra rendelt tagja a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha a) a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó vagy cselekvőképtelen, illetőleg utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, b) büntetőeljárás keretében elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll. (2) A FÜV Bizottság a hivatásos állomány tagja alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől az (1) bekezdés alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke a FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a hivatásos állomány tagját írásban értesíti. (3) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hivatásos állomány tagja kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen. (4) A FÜV eljárás előkészítéséért felelős orvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni. (5) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő orvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján kell javaslatot tennie az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a hivatásos állomány tagjának minősítésére. (6) A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetőleg vizsgálatok elvégzését kérheti. 20. Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre 33. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat alapellátó rendszerében kell működtetni. (2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az egészségügyi szolgálat vezetője bízza meg, a bizottságban egy fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelező. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus, valamint az illetékes szakterületnek megfelelő szakorvos is bevonható. (3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak kivizsgáltatásáról, a FÜV eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, az előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről. 34. § (1) A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés, b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 365 naptári napig, c) egészségügyi felmentés engedélyezése, a 44. § (2) bekezdés szerint, d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 300 naptári napig. (2) A bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést és az ügy iratait az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a Másodfokú FÜV Bizottság elnökéhez. (3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata végrehajtható a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő, b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták. 21. A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre 35. § (1) A három tagból álló Másodfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat szakellátó rendszerében kell működtetni. (2) A Másodfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait a NAV elnöke bízza meg. (3) Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a Másodfokú FÜV Bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkező szakorvos részvétele kötelező. (4) Ha az alkalmasság elbírálása szempontjából a bizottság elnöke indokoltnak tartja, szakkonziliárust kell a bizottságba bevonni. (5) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata. 36. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott határozatba (9. melléklet) foglalt döntése a közléssel jogerős és végrehajtható. (2) A Másodfokú FÜV Bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el. (3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig. (4) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig. 22. A jogorvoslat rendje 37. § (1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat (8. melléklet) kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet. (2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat. (3) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokát, és a NAV Központi Hivatalát az alkalmassági minősítésről – a FÜV határozat indokolást nem tartalmazó kivonata megküldésével – értesíteni kell. (4) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. 23. A FÜV Bizottság eljárása 38. § (1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be. A FÜV Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött. (2) A hivatásos állomány tagját a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre. (3) A FÜV Bizottság szótöbbséggel határoz. A FÜV Bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja. (4) A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti. (5) Alkalmatlanság megállapítása esetén a FÜV Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie. 24. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása 39. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni az NRSZH szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékéről, ha a) egészségi állapota alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés megállapítása indokolt, b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor, c) a hivatásos állomány tagja kéri. (2) A szakvélemény beszerzését az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi az NRSZH beutaló (10. melléklet) kiállításával. (3) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni. 40. § Az első fokú orvos szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakértői bizottsághoz fellebbezhet. 25. Egészségügyi szabadság engedélyezése 41. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja betegség vagy baleset következtében szolgálati beosztásának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt. (2) Ha a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti keresőképtelenség megállapítására feljogosított egészségügyi szolgáltató orvosa, a háziorvos vagy az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét megállapította, a hivatásos állomány tagja köteles erről a szolgálati elöljáróját – a várható gyógyulási időtartam meghatározásával – haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni. (3) Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni. (4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni. (5) A hivatásos állomány kórházból, gyógyintézetből elbocsátott tagja két munkanapon belül köteles az alapellátást végző orvost az elbocsátásáról tájékoztatni és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére eljuttatni. 42. § (1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére 300 naptári nap időtartamig. (3) A fekvőbeteg gyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít. 43. § (1) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el. (2) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az egészségügyi szolgálat nyilvántartja. 26. Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól 44. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés): a) testnevelés, b) tartós állás, c) alaki foglalkozás, d) nehéz fizikai munka, e) őrszolgálat, f) egyenruhaviselés, g) 24 órás szolgálat, h) lövészet, i) váltószolgálat, j) fizikai felmérés, k) fegyverviselés. (2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság – a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával – legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult. (3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni. (4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni. (5) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt. (6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi. 45. § (1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet. (2) A hivatásos állomány tagját – ha egészségi állapota indokolja, az erre meghatározott eljárási rendben – a NAV hévízi Gyógyházába 14 napos támogatott gyógykezelésre lehet utalni. Az orvosi rehabilitáció keretében más szanatóriumba utalásra és ellátásra az egészségbiztosítás vonatkozó szabályai szerint jogosult. 27. Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása 46. § (1) Az alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján – a kórállapot megjelölése nélkül – írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül kezdeményeznie kell az érintett szolgálati elöljárójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását, az ideiglenes cselekvőképtelenség, illetve a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállása esetén. (2) A szolgálati lőfegyver ideigelnes bevonását – az alkalmassági vizsgálat lezárásáig terjedő időre – az állományilletékes parancsnok rendeli el. 28. A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése 47. § (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van. (2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett vagy tudomására jutott balesetről 48 órán belül a Hszt. 180. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére intézkedni. (3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg. (4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátást végző orvos véleményezi. Az alapellátást végző orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. (5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettnek – elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának – kell átadni, további egy példányát az egészségügyi dokumentációba kell elhelyezni. 48. § (1) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről – az orvosi vélemény figyelembevételével – a NAV Központi Hivatala a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül minősítő határozatot hoz, melyet másolatban megküld az alapellátást végző orvos számára is. A határozat elleni fellebbezésre a Hszt. 180. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A határozat rendelkező részének a sérült személyére, szolgálati helyére és a baleset helyére, idejére vonatkozó adatokon, valamint a baleset minősítésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmaznia kell. Az indoklásban meg kell határozni a bekövetkezett sérülést, a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztó vagy kizáró körülményeket, a sértett közrehatását, továbbá a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. (3) Ha a baleset szolgálati kötelmekkel történő összefüggéséről a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan dönteni nem lehet, a minősítő eljárást a körülmények tisztázására indított vizsgálat befejezéséig fel kell függeszteni. Erről az érintettet írásban értesíteni kell. Az (1) bekezdés szerinti határidő ez esetben a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. (4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is. 49. § (1) A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset esetén, ha maradandó károsodás állapítható meg, az egészségügyi szolgálat orvosa köteles a balesetet szenvedettet az NRSZH elé rendelni a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékének megállapítása végett. (2) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 13%-ot eléri, de a bekövetkezett egészségkárosodás az érintettet eredeti szolgálati beosztása, munkaköre ellátásában nem akadályozza, az állományilletékes parancsnok köteles intézkedni a baleseti járadék folyósítása iránt. (3) Ha az egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az érintett eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását lehetetlenné teszi, a baleseti járadék folyósítása mellett az állományilletékes parancsnoknak a FÜV eljárást is kezdeményeznie kell. (4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatti 240 naptári napon túli betegállomány esetén, ha a gyógyulás érdekében erre szükség van, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A betegállomány meghosszabbítását a területileg illetékes NRSZH Bizottságok véleményezik. 29. Egészségügyi dokumentáció 50. § (1) Az alkalmassági vizsgálatról és a FÜV eljárásról készült dokumentáció tartalmazza a) a hivatásos állomány tagja természetes személyazonosító adatait, b) a hivatásos állomány tagja által ellátott vagy tervezett szolgálati beosztást, munkakört, c) a hivatásos állomány tagjának személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét, d) az alkalmassági vizsgálat, FÜV eljárás időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét, e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát, f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat, g) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját, h) a vizsgálatot végző orvos aláírását. (2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÜV eljárás során hozott határozat indokolási részének tartalmaznia kell a felülvizsgálatot kezdeményező személy megnevezését, az orvosszakértői vélemény számát, az egészségkárosodás mértékét és a következő vizsgálat idejét, a betegség (sérülés) szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt, szolgálati, önvédelmi és vadász lőfegyver bevonásáról szóló döntés. (4) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesített minősítés (3. melléklet) és a FÜV eljárás során hozott határozat nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét, és az 1. mellékletben szereplő kódszámokat. (5) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi törzslapra kell bejegyezni. (6) A felvételre jelentkező előzetes, ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatának alkalmatlan minősítése esetén, a minősítés okát az 1. mellékletben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni az egészségügyi törzslapon, és fel kell tüntetni, hogy a minősítés végleges vagy ideiglenes-e, és a vizsgálat a későbbiekben milyen feltételekkel ismételhető meg. 30. Záró rendelkezések 51. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 52. § Hatályát veszti a Vám-és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter