50/2011. (VI. 6.) VM rendelete az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti

50/2011. (VI. 6.) VM rendelete az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § A rendelet hatálya – a vízi környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedés kivételével – a Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) 2. prioritási tengelyében meghatározott célok megvalósítását segítő támogatások igénybevételére terjed ki. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. akvakultúra: a vízi organizmusok – az Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatásról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EHA rendelet) 3. cikk d) pontja szerinti – művelése vagy tenyésztése; 2. alintézkedés: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007. március 21-i 498/2007/EK bizottsági rendelet 3. mellékletében művelet megnevezésű, támogatható tevékenységek; 3. beruházási támogatás: olyan nem terület-, illetve állatlétszám-alapú intézkedés, alintézkedés keretében nyújtandó támogatás, amely legalább egy, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § a) pontjában meghatározott beruházás – ideértve az immateriális javak beszerzését is – megvalósítására irányul; 4. Bíráló Bizottság: az Irányító Hatóság által delegált személyekből és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) alkalmazottaiból álló bizottság, amely a rangsorba állított kérelmek alapján szakmai javaslatot tesz a ponthatárra; 5. etetőcsónak: olyan kézi erővel, vagy függesztett motorral hajtott, zárt fedélzet nélküli csónak, amelyből kézi erővel, vagy önürítéssel kijuttatható a halastavakban a takarmány vagy más anyag; 6. építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 24. §-ának meghatározása szerint; 7. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerinti helyhez kötött műszaki alkotás; 8. felmérési napló: a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának meghatározása szerint; 9. gépváltozat: ugyanazon munkafolyamat elvégzésére alkalmas, de más típusú, az eredetitől legfeljebb 20%-kal eltérő kapacitású gép vagy berendezés; 10. halászati ágazat: az EHA rendelet 3. cikk a) pontja szerinti ágazat; 11. halászati árbevétel: a halászati, a haltermelési és a halfeldolgozási tevékenységből származó nettó árbevétel; családi gazdálkodók esetében a családi gazdaságot vezető, valamint a családi gazdaság tagjainak összes halászati árbevétele; 12. halászati tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott 0312 (Édesvízi halászat) szakágazatba tartozó tevékenység; 13. halfeldolgozói tevékenység: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott 1020 (Halfeldolgozás, -tartósítás) szakágazatba tartozó tevékenység, valamint a 1085 (Készétel gyártása) szakágazatba tartozó tevékenységek közül a fagyasztott halétel gyártása, a 1089 (M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása) szakágazatba tartozó tevékenységek közül a hal levét és kivonatát tartalmazó készítmények gyártása; 14. halgazdálkodási beruházás: az adózás rendjéről szóló törvénynek megfelelően bejelentett, az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendeletben meghatározott 0312 (Édesvízi halászat), 0322 (Édesvízi halgazdálkodás), 1020 (Halfeldolgozás, -tartósítás) szakágazati tevékenységekhez kapcsolódó beruházások, valamint a 1085 (Készétel gyártása) szakágazati tevékenységeken belül a fagyasztott halétel gyártásához, a 1089 (M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása) szakágazati tevékenységek közül a hal levét és kivonatát tartalmazó készítmények gyártásához kapcsolódó beruházás; 15. halgazdaság: az a termelési egység, amelyben haltermelési tevékenységet folytatnak; 16. halszállító gépjármű: az a közúti forgalomra alkalmas, első üzembe helyezésű gépjármű, amelyben a szállítható személyek száma legfeljebb 3 fő, és amely a saját termelésű hal akvakultúra esetében élve, illetve – akvakultúrán belül – intenzív rendszerek esetében élve, hűtve vagy fagyasztva történő szállítására van kialakítva, valamint az előállított hal halfeldolgozáshoz és értékesítéshez nyújtandó támogatások esetében a saját feldolgozású hal hűtve vagy fagyasztva történő szállítására alkalmas; 17. haltermelési tevékenység: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott 0322 (Édesvízi halgazdálkodás) szakágazatba tartozó tevékenység; 18. induló vállalkozás: a jogi személy, amennyiben a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül kezdte meg haltermelési, halfeldolgozói vagy természetes vízi halászati tevékenységét, továbbá az egyéni vállalkozó, amennyiben egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésére, illetve a mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadására a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül került sor; 19. intenzív haltermelő üzem: állandó vízátfolyással rendelkező haltermelő egység vagy vízvisszaforgató technológiát használó haltermelő rendszer, amelyben a halneveléshez kizárólag teljes értékű haltakarmányt használnak; 20. intézkedés: az EHA rendelet 3. cikk j) pontja szerinti műveletek együttese; 21. kedvezőtlen adottságú területek: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben meghatározott területek; 22. kedvezményezett: az EHA rendelet 3. cikk l) pontja szerinti természetes vagy jogi személy; 23. kivitelezői árajánlat: árazatlan tervezői költségvetésre alapozott dokumentum, amelynek minden tétele tartalmazza a munkanem mennyiségét, az egységnyi és összesített anyagköltséget, továbbá díjat, normaidőt, ajánlattevő vállalkozónként az egységes rezsióradíjat, valamint indokolást amennyiben a kivitelezői árajánlat eltér a tervezői költségvetés tételeitől és mennyiségeitől; 24. konvergencia terület: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben meghatározott konvergencia cél elérésére kijelölt, legkevésbé fejlett régiók; Magyarországon a Közép-Magyarországi Régió kivételével minden régió területe; 25. környezetterhelést csökkentő beruházások: olyan beruházások, amelyek a halászati tevékenység, a haltermelés és a halfeldolgozás során, illetve a haltermeléshez kapcsolódó telepi infrastruktúra által a környezetbe kibocsátott szennyeződéseket csökkentik; 26. közvetlen halértékesítési lehetőség: a telephelyen megvalósított halértékesítő hely és a hozzá tartozó infrastruktúra, amelyen keresztül a saját termelésű hal élve értékesíthető, kivéve a horgásztatással való értékesítés infrastruktúráját; 27. lánctalpas kotrógép: speciális, legalább 700 mm szélességű lánctalppal rendelkező, 9–21 m hosszú gémkinyúlású, 20–30 t súlyhatár közötti hidraulikus forgó kotró tókarbantartó mocsárjáró gép, amelynek talajnyomása lehetővé teszi a mély, iszapos talajon történő munkavégzést; 28. mikro-, kis- és középvállalkozás: az EHA rendelet 3. cikk f) pontja szerinti vállalkozás; 29. műszaki ellenőr: a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §-ának meghatározása szerint; 30. művelet: az EHA rendelet 3. cikk k) pontja szerinti projekt; 31. számlarészletező melléklet: a kivitelezési, értékesítési számlához kapcsolódó dokumentum; 32. támogatási intenzitás: a támogatási összeg és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 33. telephely: az a haltermelési, illetve halfeldolgozói egység, a haltermeléshez, illetve a halfeldolgozáshoz tartozó telepi infrastruktúrával együtt, amely önálló tartási vagy vágási hely azonosítóval vagy az illetékes hatóság által kiállított érvényes működési engedéllyel rendelkezik; belvízi (természetes vízi) halászat esetében az ügyfél azon telephelye, amelyhez a halászati tevékenység köthető; 34. telepi infrastruktúra: a haltermeléshez közvetlenül kapcsolódó egyéb létesítmények: magtárak, szerelőműhelyek, szociális létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, raktárak, gépszínek, ezek ellátásra szolgáló, telepen belüli víz-, villany-, szennyvíz-, úthálózatok, a vagyonvédelmet szolgáló berendezések; 35. termelésbe vont új halfaj: azok a halfajok, amelyek halastavi vagy intenzív üzemi termelése Magyarországon még nem vált általánossá; nem minősül új halfajnak: a) halastavi haltermelés esetén a ponty (Cyprinus carpio), az amur (Ctenopharyngodon idella), a fehér busa b) intenzív üzemi haltermelés esetén a szivárványos pisztráng (Oncorchynus mykiss), az afrikai harcsa (Clarias gariepinus), a tokfélék családjába tartozó fajok és az angolna (Anguilla anguilla); 36. termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § a) pontjában meghatározott szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság; 37. termelői infrastruktúra: a haltermelést közvetlenül szolgáló gépek, eszközök, valamint az alábbi létesítmények: halastavak, telelő/tároló tavak, medencék, gátak, tómedrek, halágyak, táp- és lecsapoló csatornák, vízkormányzást szolgáló műtárgyak, továbbá az intenzív haltermelő üzem létesítményei; 38. termelői szervezet: a halászati és akvakultúra termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet II. címében meghatározott szervezet; 39. tervdokumentáció: mérnök- vagy építészkamarai névjegyzékben szereplő, az adott tervezési területre tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által ellenjegyzett építészeti-műszaki dokumentáció, amely az alkalmazott létesítési és üzemelési technológiát bemutató tervlapokból és műszaki leírásból áll, valamint a tervezői költségvetésben foglalt mennyiségek egyértelműen és pontosan, ellentmondásmentesen és teljes körűen kiszámíthatók, illetve ellenőrizhetők belőle; 40. tervezői költségvetés: olyan, a tervdokumentációval való megfelelőséget a felelős tervező ellenjegyzésével igazolt árazatlan költségvetés, amely tartalmazza a beruházás megvalósításához szükséges összes munkanem megnevezését, munkaidőnormáját és mennyiségét, normagyűjtemény szerint tételenkénti bontásban; 41. tevékenység: a művelet azon részei, amelyeket a támogatási határozatban külön tételazonosító soron tartanak nyilván. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakra a Tv. 9. §-a és az EHA rendelet 3. cikke az irányadó. 2. A támogatás jellege és mértéke 3. § (1) A támogatás vissza nem térítendő jellegű. (2) Az egy támogatási kérelem benyújtásával igénybe vehető támogatás legmagasabb összege a) konvergencia területek esetében természetes vízi halászat című intézkedés keretében 40 millió forint, más intézkedés keretében 200 millió forint; b) nem konvergencia területek esetében 60 millió forint, azzal, hogy természetes vízi halászat című intézkedéshez nem vehető igénybe támogatás. (3) Az igénybe vehető támogatás a) legalább két éve működő vállalkozások esetében választható aa) a támogatási kérelem benyújtását megelőző két utolsó lezárt üzleti év halászati árbevétel átlagának háromszorosa, vagy ab) a támogatott beruházás aktiválását követő első két üzleti év tervezett halászati árbevétel átlagának háromszorosa; b) egy lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások esetében a lezárt év halászati árbevételének háromszorosa; c) induló vállalkozások esetében a támogatott beruházás aktiválását követő első két üzleti év tervezett halászati árbevétel átlagának háromszorosa, de legfeljebb a (2) bekezdésben foglalt összeg. Kettős könyvvitelt nem vezetők esetében a nettó árbevétel alatt az adóalapba beszámító bevétel értendő. (4) Az igényelhető támogatás mértéke: a) az elszámolható kiadások legfeljebb 60%-a, amennyiben a beruházással érintett telephely konvergencia területhez tartozik; b) az elszámolható kiadások legfeljebb 40%-a, amennyiben a beruházással érintett telephely nem konvergencia területhez tartozik; c) a maximális támogatás-intenzitásnál kisebb mértékű támogatási igény esetén a hozzájárulás mértéke csak egész szám lehet. (5) Egy támogatási kérelem azonos intézkedésen belül több tevékenységre is irányulhat. 3. A támogatás meghirdetése 4. § Az MVH által kiadott közleményeket és az általa rendszeresített nyomtatványokat az MVH hivatalos honlapján kell közzétenni. 4. Támogatási kérelem benyújtásának általános feltételei 5. § (1) Támogatási kérelmet az egyes támogatások részletes feltételeinél meghatározott ügyfél nyújthat be, aki megfelel az államháztartásról szóló törvényben szabályozott rendezett munkaügyi kapcsolatoknak és nem áll a) a SAPARD Program, b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, d) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve e) a HOP keretében nyújtott támogatásból való kizárás hatálya alatt. (2) Az ügyfél önkéntes hiánypótlása – a benyújtás dátumától függetlenül – nem kerül feldolgozásra. (3) Az ügyfél a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vételének igazolása céljából a mezőgazdasági őstermelői igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti az MVH-tól, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megkeresése helyett a mezőgazdasági őstermelői igazolvány ügyfél által benyújtott másolata alapján állapítsa meg a támogatásra való jogosultság fennállását. (4) Ha a benyújtott támogatási kérelem formanyomtatványain szolgáltatott adatokból az elszámolható kiadások összege, vagy a támogatási összeg nem állapítható meg, a kérelem hiánypótlásra történő felszólítás nélkül elutasításra kerül. (5) A támogatási formanyomtatványok a) az ügyfélazonosító adatokat; b) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat; c) a beruházás típusától függő – a támogatási igényre vonatkozó adatokat tartalmazó – betétlapokat; d) a támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatokat; e) az értékelésre vonatkozó adatokat; f) a támogatandó beruházásra vonatkozó információkat; g) az ügyfélnek a vonatkozó feltételek megismerésére és tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatát; és h) az ügyfél aláírását tartalmazzák. (6) Támogatási kérelmet 2011. július 1. és augusztus 31. között lehet benyújtani. (7) Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási időszakban egy intézkedésre konvergencia területenként egy támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatási kérelem konvergencia területenként több telephelyre vonatkozhat. (8) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletben felsorolt, a kérelemmel érintett intézkedésre vonatkozó dokumentumokat. 5. A támogatási kérelem elbírálása 6. § (1) Az MVH a 3. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékelést követően rangsor állításával támogatási javaslatot tesz az Irányító Hatóságnak. Az Irányító Hatóság a Bíráló Bizottság javaslatát követően a ponthatár meghúzásával forrást allokál, amely alapján az MVH határozat formájában támogatási döntést hoz. (2) A támogatási kérelmet csak a támogatási kérelmek benyújtási időszakának záró napját követően lehet elbírálni. (3) A bírálat alapján létrejött pontegyenlőség esetén a rangsorban előnyt élvez az a támogatási kérelem, amelyet korábban nyújtottak be. (4) Ha a támogatási kérelem az egyes támogatásoknál meghatározott célkitűzések közül legalább egyet nem valósít meg, az MVH a kérelmet elutasítja. 6. A művelet megkezdése és befejezése 7. § A művelet megvalósítását az ügyfél a támogatási kérelem benyújtását követően megkezdheti, a művelet egyes önállóan értékelhető és elszámolható tevékenységeit a támogatási határozat jogerőre emelkedését megelőzően befejezheti, a teljes művelet azonban a határozat jogerőre emelkedése előtt nem fejezhető be. 8. § (1) A művelet megkezdésének időpontja a) gép, eszköz, berendezés, technológia beszerzése esetén a megrendelés (vételi szándék) írásban történő bejelentése vagy az adásvételi szerződés megkötése, illetve a számlán szereplő teljesítés dátuma közül a legkorábbi; b) építési beruházás esetén a vállalkozási szerződés megkötésének napja, ennek hiányában, vagy közbeszerzés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés dátuma; c) nem beruházási jellegű műveletek esetén ca) a művelethez kapcsolódó tevékenységek megvalósításához kötődő vállalkozói szerződés megkötésének, cb) a megrendelésnek, cc) a felhívás írásban történő bejelentésének, vagy cd) a tevékenység megvalósításához kapcsolódó beszerzésről, szolgáltatásról kiállított bizonylat teljesítésének dátuma közül a legkorábbi. (2) A művelet tervezéséhez és előkészítéséhez kötődő általános költségek felmerülése, illetve közbeszerzési kötelezettség esetén annak megkezdése nem minősül a művelet megkezdésének. (3) Ha egy művelet az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységet is magában foglal, akkor a művelet megkezdésének időpontja a korábban megkezdett tevékenység időpontjával egyezik meg. 9. § (1) A műveletet alkotó összes tevékenység lezárása (a továbbiakban: művelet befejezése), az alábbi okiratokkal igazolható a) építési beruházás esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, b) vízjogi engedélyköteles beruházás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel, c) nem engedélyköteles építési és vízügyi beruházások esetén a műszaki átadás-átvételt igazoló dokumentummal, d) egyéb esetben a gazdasági eseményről kiállított, igazoltan teljesített számviteli bizonylattal. (2) A művelet befejezésének időpontja az utolsó halgazdálkodási beruházási tevékenység befejezésének dátuma, amely a) gépbeszerzési tevékenység esetében az üzembe helyezés napja vagy eszközök esetében a teljes vételár kiegyenlítésének napja; b) építési beruházások esetében a használatbavételi vagy vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napja; c) nem engedélyköteles beruházások esetében a műszaki átadás-átvétel napja. 7. Kifizetési kérelem 10. § (1) Kifizetési kérelmet az az ügyfél nyújthat be, aki a) rendelkezik az MVH által kibocsátott támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerős határozattal, b) legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a beruházást a támogatási határozatban jóváhagyott beruházási érték legalább 50%-áig megvalósítja, és c) eleget tesz az e rendeletben előírt feltételeknek. (2) Az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelem alapján hozott támogatási határozat alapján az első kifizetési kérelmet a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. (3) Kifizetési kérelem akkor nyújtható be és hagyható jóvá, illetve a megítélt támogatási összeg akkor fizethető ki, ha az ügyfél nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezés alatt, vagy a kérelmet benyújtó természetes személy nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt. (4) A (2) bekezdés szerinti feltétel nem teljesülése esetén a kifizetési kérelmet el kell utasítani. Az ügyfél az MVH által a jogosulatlan részvételt megállapító döntés meghozatalát követően a Tv. 72. § (1) bekezdése alapján az e rendeletben szabályozott támogatások igénybevételéből kizárásra kerül. (5) Egy kifizetési kérelem benyújtási időszakban egy ügyfél egy intézkedésre egy kifizetési kérelmet nyújthat be. (6) Kifizetési kérelmeket a) 2011-ben november 1. és november 30.; b) 2014-ig évente ba) február 1. és február 28., bb) május 1. és május 31., bc) július 1. és július 31., valamint bd) november 1. és november 30.; c) 2015-ben február 1. és február 28. között lehet benyújtani. (7) A jóváhagyó támogatási döntés alapján legfeljebb 4 – kizárólag gépbeszerzést tartalmazó művelet esetében legfeljebb 2 – kifizetési kérelem fogadható el. Az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet befejezését követően megnyíló második kifizetési kérelem benyújtási időszakban kell benyújtani. (8) A művelet elszámolásához benyújtott bizonylatok nem lehetnek korábbiak a támogatási kérelem benyújtásának dátumánál. (9) A támogatási kérelem benyújtásának dátuma és a támogatási határozat jogerőre emelkedésének dátuma közötti teljesítésű bizonylatokkal az első kifizetési kérelemben el kell számolni. 8. Kiadások elszámolása, kifizetés 11. § (1) A kifizetési kérelemmel nem számolható el a támogatási döntéssel jóváhagyott mértéket meghaladó, illetve nem a művelet végrehajtása érdekében felmerült kiadás. (2) Amennyiben a támogatási kérelem alapján hozott támogatási döntés több kiadási tételt állapít meg, a döntés által rögzített egyes támogatható kiadási tételek összegét a kifizetési kérelem azonos elszámolható kiadási tételéhez tartozó kifizethető összege nem haladhatja meg. (3) A kifizetés alapját csak az ügyfélnél felmerült kiadások képezhetik, amelyeket a művelet megvalósítása érdekében teljesített gazdasági eseményről az ügyfél nevére kiállított, és pénzügyileg rendezett számla, vagy azzal egyenértékű bizonylat igazol. (4) A (3) bekezdésben foglalt kiadásokat a művelet megkezdése utáni gazdasági eseményről kiállított bizonylatok igazolják. Ez a korlátozás nem vonatkozik a támogatási kérelem során az előkészítéshez kapcsolódóan közvetlenül felmerült – 23. § (1) bekezdésében meghatározott – egyéb kiadásokra, amelyek esetében a támogatási kérelmek beadási időszakának utolsó napját megelőző 12 hónapon belül kiállított bizonylat kerülhet elszámolásra. (5) Egy bizonylat csak egy kifizetési kérelemhez számolható el. (6) A bizonylatra a kedvezményezettnek legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napján el nem távolítható módon rá kell írnia az ügyfél-regisztrációs számát, a támogatási határozat azonosító számát, valamint a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzést, ennek hiányában az elszámoláshoz nem fogadható el. (7) A kifizetési kérelemhez egyéb kiadások elszámolása esetén csak a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási rendszere szerinti kódot tartalmazó bizonylat fogadható el. (8) A kifizetési kérelemhez csatolni kell a) az elszámolni kívánt gazdasági eseményről az ügyfél nevére kiállított számla másolatát; b) a számla pénzügyi rendezését igazoló bizonylat másolatát; továbbá c) az MVH által rendszeresített nyomtatványon szereplő számlaösszesítőt és tételrészletezőt, amelyek tartalmazzák ca) számlaösszesítő esetén a bizonylat azonosítóját, típusát, kiállítójának adószámát, a teljesítés időpontját, a fizetés módját, a pénzügyi teljesítés időpontját, könyvvezetésre kötelezett személyek esetében a könyvvezetésért felelős személy nevét és aláírását, a bizonylat devizanemét és a devizanemben meghatározott nettó értékét, a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat azonosítóját, cb) tételrészletező esetén a számlatétel megnevezését, típusát, egyéb kiadások esetén TESZOR kódját, a számlatétel nettó összegét, az áfa mértékét és ezek alapján az elszámolni kívánt összeget, a támogatási döntésben megállapított kiadási sor támogatási döntés szerinti azonosítóját, amelyhez a tétel tartozik, a számlatétel mennyiségét és mértékegységét. (9) Támogatási, valamint kifizetési kérelem tekintetében a támogatási összeg számításának alapját a) természetes személy, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XIII. fejezete alapján alanyi adómentességet választó adóalany kérelmező esetében a bruttó; b) egyéb esetben a nettó elszámolható kiadás képezi. (10) Nem támogatható kiadások: a) a támogatás elnyerése esetén fizetendő számszerűen meghatározott összegű, az összköltség vagy a támogatás százalékában megállapított vagy bármilyen egyéb módon meghatározott sikerdíj; b) a hal megfogására, gyűjtésére szolgáló eszközök (különösen: halászhálók) beszerzési költségei; c) élőhal, haltakarmányok, továbbá halászati, illetve akvakultúra haltermékek beszerzési költségei; d) az EHA rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerinti kiadások. (11) Az EHA rendelet 80. cikkének megfelelően a kedvezményezettek az elszámolás során jóváhagyott támogatás teljes összegét megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás (beleértve a köztartozást és az alapok közötti kompenzációt is) vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket. 12. § (1) A kifizetést az MVH az ügyfélnek az MVH-nál az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott bankszámlájára történő átutalással, forintban teljesíti a kifizetésről szóló döntés meghozatalától számított 30 napon belül. (2) Az ügyfelek részére engedélyezett kifizetések teljes összege nem haladhatja meg a támogatási határozatban rögzített támogatási összeget. 13. § (1) Az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. (2) Az ügyfél a döntéssel jóváhagyott művelettel összefüggő gazdasági eseményekről külön analitikát köteles vezetni a kiadásai, illetve – amennyiben támogatási rendelet ahhoz joghatást fűz – a bevételei vonatkozásában. (3) Az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt nem fizethető ki a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatás összegének 80%-át meghaladó összeg. (4) A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén, azt a bizonylaton szereplő (gazdasági) a teljesítés időpontját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos középárfolyamon kell átszámítani forintra. Az MNB által nem jegyzett pénznemben kifejezett összegeket a (gazdasági) teljesítés időpontját megelőző hónap utolsó – az Európai Központi Bank által közzétett – hivatalos középárfolyamán kell euróra, majd az MNB hivatalos árfolyamán kell forintra átszámítani. (5) Idegen nyelven kiállított bizonylat, vagy dokumentum benyújtása esetében az ügyfélnek csatolnia kell magyar nyelvű fordítást is. Amennyiben a tényállás tisztázása szükségessé teszi, az MVH az ügyfelet a dokumentum hiteles magyar fordításának benyújtására hívhatja fel. 9. Az ügyfél által vállalt kötelezettség alanyának megváltozása 14. § Az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt az üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházása csak a kötelezettségek átvállalásával lehetséges. Az átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek alól. 10. Monitoring 15. § (1) Az ügyfél minden év február 1. és március 1. között köteles elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül adatszolgáltatást teljesíteni a 4. mellékletben meghatározott adattartalomra a) a támogatás első évében a támogatási határozat közlését követő időszakra, ezt követően b) évente az előző benyújtás óta eltelt időszakra vonatkozóan. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a támogatási határozat közlését követő évtől a kötelező üzemeltetési időszak végét követő évig áll fenn. (3) Az ügyfél adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben minden támogatási határozattal rendelkező intézkedése esetében eleget tett e rendelet szerinti monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének. (4) Az MVH a monitoring adatokra vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését ellenőrzi, valamint helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja az adatszolgáltatás pontosságát. 11. Vis maior 16. § (1) Az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítését meghiúsító elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkeztét az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló jogszabály alapján kell bejelenteni. (2) Amennyiben a kötelezettség teljesítések osztatlan közös földtulajdon kimérése, kisajátítás vagy hasonló jellegű hatósági intézkedés következtében lehetetlenné válik, a támogatásra jogosult erre irányuló kérelme alapján a támogatási kérelemben vállalt, ezzel összefüggő kötelezettség teljesítése alól a lehetetlenülés időpontjától kezdődő hatállyal mentesíthető. A hatósági intézkedés jellegétől és mértékétől függően a mentesítés részben vagy egészben történhet. (3) Többéves kötelezettségvállalás esetében az ügyfél kizárólag a vis maior esemény bekövetkezését követően mentesíthető a további időszakra fennálló kötelezettségek alól, és a vis maior esemény befejeződéséig jogszerűen igénybe vett támogatás visszafizetése alól mentesül. 12. A támogatásokra vonatkozó általános feltételek 17. § (1) A beruházási támogatások általános feltételei a következők: a) a beruházás megvalósításának, üzemeltetésének helye a Magyar Köztársaság; b) a támogatott beruházást a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől legalább az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított 5 évig rendeltetésének megfelelően, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával kell használni, üzemeltetni (a továbbiakban: üzemeltetési kötelezettség); c) az ügyfél vállalja, hogy az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgyát – a 16. §-ban foglalt kivétellel – nem idegeníti el és nem adja bérbe; d) az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség idejére rendelkeznie kell a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét – kizárólag az ügyfél részére – biztosító joggal; e) a támogatással érintett ingatlannak a támogatási kérelem benyújtásakor per- és igénymentesnek kell lennie; f) az ügyfél vállalja, hogy a 14. § szerinti esetben az átvállaló csak egy természetes vagy jogi személy lehet. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül igénynek az elővásárlási jog, az önkormányzatokat megillető visszavásárlási jog, a banki jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó vételi jog. (3) Nem jelenti az (1) bekezdés c) pontja szerinti üzemeletetési kötelezettség megszegését a beruházás tárgyának a) jótállás, b) amortizáció, c) lopás, d) működésképtelenné válás, vagy e) használhatatlanná válás esetén, saját forrásból azonos rendeltetésű, azonos vagy magasabb műszaki tartalommal rendelkező tárgyi eszközre történő cseréje az MVH-hoz a beruházás tárgyának cseréjét igazoló dokumentumok másolatának egyidejű benyújtásával. (4) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt jelent, ha a beruházás kizárólag halastavak, telelő- vagy tárolótavak vízellátását szolgáló feltöltő, illetve lecsapoló csatornát érint. 18. § (1) A kizárólag gépbeszerzést tartalmazó műveletet a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül, minden egyéb beruházást a támogatási döntés jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül meg kell valósítani. (2) Az ügyfél köteles a támogatási döntéssel jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 80%-át teljesíteni az (1) bekezdésben meghatározott időn belül. Kivételt képez ez alól a közbeszerzéssel megvalósuló beruházás addig a mértékig, ameddig azt a közbeszerzés eredménye indokolja. 19. § (1) A támogatási kérelemhez eredeti formában, vagy hiteles másolatok formájában mellékelni kell: a) ha a beruházás nem saját tulajdonú vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg, amely a beruházás megvalósítását, illetve az üzemeltetési kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja, azt a teljes bizonyító erejű okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az okiratban feltüntetett ingatlanon megvalósítani és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig használni; b) tervdokumentációt, tervezői költségvetést; c) jogerős építésügyi hatósági engedély vagy bejelentés vagy jogerős vízjogi létesítési vagy jogerős közlekedés hatósági engedélyt, amennyiben nem engedélyköteles a beruházás az illetékes hatóság erre vonatkozó nyilatkozatát; d) minden elszámolni kívánt kiadáshoz legalább két – egy elfogadott és egy vagy több el nem fogadott – árajánlatot; e) kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében az utolsó két lezárt üzleti évre vonatkozó számviteli beszámolót, kettős könyvvitelt nem vezetők esetében az utolsó két év adóbevallását, egy lezárt üzleti évvel rendelkezők esetében a lezárt évre vonatkozó éves beszámolót vagy adóbevallást; f) építményenként csatolni kell az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az elszámolni kívánt építmények vonatkozó adatait; g) az elfogadott és el nem fogadott árajánlatok kivitelezői költségvetéseit; h) a gazdálkodó szervezet fennállását igazoló hiteles okiratot (különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételről szóló igazolás hiteles másolata); i) a fennállást igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okiratot. (2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában feltüntetett dokumentumokra vonatkozóan hiánypótlásnak nincs helye. (3) Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelemben a drágább árajánlatot szerepelteti elszámolható költségként, úgy azt köteles megindokolni. Az árajánlatok nem származhatnak az ügyfél saját vagy kapcsolt vállalkozásától vagy olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagy olyan vállalkozástól, amelyben valamely természetes vagy jogi személy úgy rendelkezik tulajdoni hányaddal, hogy közben a támogatási kérelmet benyújtó társaságban is, ugyanez a feltétel vonatkozik a kivitelezőkre és a beszállítókra. Az építmények elszámolható költségeit a támogatási kérelemben az elfogadott kivitelezői árajánlat alapján kell meghatározni. Amennyiben az előbbiekben leírt tulajdonosi átfedés tapasztalható, úgy az érintett dokumentumra vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. 20. § Építéssel járó tevékenységek esetén az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a jogerős használatbavételi engedélyt, vízi létesítmények esetében a jogerős vízjogi üzemeltetési engedélyt, közlekedési hatósági engedéllyel rendelkező utak esetében a jogerős forgalomba helyezési engedélyt. 13. Gépberuházásokra vonatkozó külön rendelkezések 21. § (1) Gépberuházás esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések beszerzése és helyszíni beépítése támogatható, a) amelyek közvetlenül a támogatható tevékenységekhez kapcsolódnak; b) amelyekhez kapcsolódóan az ügyfél rendelkezik a teljesítés időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesítéséhez szükséges okiratokkal, beleértve a gépet, illetve eszközt gyártó minőségi megfelelőségi nyilatkozatát is, valamint rendelkezik a gyártó, vagy forgalmazó által kiadott egyedi azonosítóval; és c) amelyeknek gyártásától a támogatási kérelem benyújtásáig 2 évnél több nem telt el. (2) A támogatási kérelem módosítására a gép, technológiai berendezés tekintetében az ügyfélnek a kifizetési kérelem benyújtásakor van lehetősége. Kizárólag a támogatási határozatban szereplő gépekkel, technológiai berendezésekkel egyenértékű gépek, technológiai berendezések beszerzése támogatható a kifizetési kérelem elbírálása során. Egyenértékűnek kell tekinteni azt a gépet, technológiai berendezést, amely a támogatási határozatban szereplő géppel azonos gépváltozathoz tartozik. (3) A támogatási kérelem módosítása esetén a 13. § (3) bekezdésében foglalt feltételt a támogatási döntéssel jóváhagyott elszámolható kiadások összegére vonatkozóan kell teljesíteni. 14. Építési beruházásokra vonatkozó külön rendelkezések 22. § (1) Építési beruházások esetében a támogatási kérelemhez mellékelni kell az építményenkénti költségvetés-összesítőt, amely az egyes építmények összes költségét alvállalkozónkénti bontásban tartalmazza. (2) Építési beruházás esetén az adott tevékenységi területre jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr alkalmazása, építési és felmérési napló vezetése akkor is kötelező, ha a beruházás nem építési engedély köteles. (3) Az árajánlatok valódiságát és realitását az MVH ellenőrzi és hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet, amennyiben a) a tervezői költségvetés, vagy a kivitelezői árajánlat a tervtől eltérő mennyiségekkel számol; b) a normaidő elmarad az építési normagyűjteményben rögzítettől; c) egy kivitelezői árajánlat több rezsióradíjjal számol; vagy d) a kivitelezői árajánlat az építési normagyűjtemény felett áraz, akár díjat, akár anyagot, akár gépköltséget. (4) Amennyiben az ügyfél a hiánypótlást nem megfelelően teljesíti, vagy a megadott határidőn belül nem teljesíti, a támogatási kérelem elutasításra kerül. (5) Az eredeti műszaki tartalom nem változhat a támogatási kérelemben benyújtott tervdokumentációhoz és tervezői költségvetéshez képest, kivéve, ha a tervdokumentáció kiviteli tervekké történő feldolgozása során vagy a kivitelezés során gazdaságosabb, korszerűbb megoldások alakíthatók ki. A módosítás nem érintheti a támogatott célterületet, nem növelheti a támogatás összegét, nem jelenthet visszalépést technológia és termelékenység tekintetében a támogatási kérelem mellékleteként dokumentált tervhez képest. A módosításra az ügyfélnek kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg van lehetősége. (6) A (5) bekezdés szerinti módosító kérelemhez az ügyfélnek mellékelnie kell a) a módosított tervdokumentációt, b) a módosított kivitelezői költségvetést, c) a tervezői indokolást a módosítás szükségességéről, d) a tervezői nyilatkozatot, hogy a módosítás az eredeti technológia színvonalát, és az eredeti termelékenységet megtartja, továbbá e) a hatóság módosított vagy a módosítást jóváhagyó építésügyi hatósági engedélyét vagy vízjogi engedélyét, amennyiben az engedélyköteles. (7) A kifizetési kérelem benyújtásakor építési beruházás esetén az elszámolni kívánt bizonylathoz csatolni kell a benyújtott és elfogadott kivitelezői költségvetés szerinti bontású számlarészletező mellékletet. 15. Egyéb elszámolható kiadásokra vonatkozó rendelkezések 23. § (1) A beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódóan az alábbi egyéb kiadások után vehető igénybe támogatás: a) a támogatási kérelemben szereplő építési beruházások tervezői költségei; b) az engedélyezési eljárás díja; c) a szabadalmi jogok és licencek ellenértéke; d) a pályázati tanácsadás díja; e) a műszaki ellenőr díja; f) a környezeti hatástanulmány díja, amennyiben azt a hatóság kötelezően előírta; g) a közmű-hozzájárulási, illetve közműfejlesztési díjak; h) a kötelező arculati elemek költségei; i) a régészeti felmérés vagy szakértői vélemény költségei; j) a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szakértői és közzétételi költségei. (2) Az (1) bekezdés szerint elszámolni kívánt kiadások összegét fel kell tüntetni a támogatási kérelemben. (3) Az (1) bekezdés szerinti összeg nem lehet több, mint a művelet (1) bekezdés szerinti kiadások nélkül számított és jóváhagyott kiadásainak 6%-a, amennyiben a támogatási kérelem építési kiadásokat is tartalmaz, illetve 3%-a, amennyiben a támogatási kérelem építési kiadásokat nem tartalmaz. (4) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében nem kell csatolni az árajánlatokat. (5) Az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelem alapján hozott támogatási határozat alapján – az utolsó kifizetési kérelem kivételével – az (1) bekezdés szerinti kiadás csak abban az esetben számolható el, ha a kifizetési kérelemben az (1) bekezdésen kívüli kiadás is elszámolásra kerül. 16. Közbeszerzés 24. § (1) Amennyiben az ügyfél az adott tevékenység vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, vagy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) önként alkalmazza, a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, illetve hirdetmény „az aktába rendelt hivatkozási szám” rovatában hivatkozási számként fel kell tüntetnie az ügyfél Tv. szerinti regisztrációs számát. (2) Az ügyfél köteles a) a közbeszerzési eljárást megindító, illetve módosító felhívást, illetve hirdetményt az annak megküldését, illetve megjelenését bizonyító dokumentumokkal, b) az eredményről szóló tájékoztatót vagy tájékoztatókat, illetve – ha a Kbt. az eljárásra nem írja elő az eredményről szóló tájékoztató közzétételét – az írásbeli összegezést az annak megküldését bizonyító dokumentumokkal, c) a szerződésmódosításról szóló hirdetményt, és d) a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt, annak megjelenését – közbeszerzési eljárást indító hirdetmény közvetlen megküldése esetében a megküldést – követő 5 napon belül az MVH részére benyújtani. (3) Az ügyfél a közbeszerzési eljárás lefolytatásának teljes dokumentációját köteles benyújtani, és a Kbt. hatálya alá tartozó esetekben nyilatkozni arról, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatta. (4) Ha a közbeszerzési eljárás megindítását az ügyfél igazolta, a művelet megvalósításának – a 18. § (1) bekezdésében foglalt – határideje gépbeszerzés esetén 6 hónappal, építési beruházás esetén 12 hónappal meghosszabbodik. (5) Ha az ügyfél ellen a Közbeszerzési Döntőbizottság EHA támogatással összefüggő jogorvoslati eljárást indít, az ügyfél köteles ezt a körülményt az MVH-nak bejelenteni. A bejelentést a Kbt. 330. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés közlését követő munkanapon az MVH által rendszeresített nyomtatványon kell megtenni. (6) Az (5) bekezdés alapján az MVH a támogatási és a kifizetési kérelem elbírálását felfüggeszti. Az MVH a kérelem elbírálását a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésének a Kbt. 343. § (1) bekezdésében előírt közlését követően folytatja. 17. Jogkövetkezmények 25. § (1) A 18. § (2) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a kifizetési kérelmekkel jóváhagyható támogatást 20%-kal csökkenteni kell. Amennyiben az elszámolható kiadások teljesülésének mértéke az utolsó kifizetési kérelem alapján sem éri el a 10. § (1) bekezdés b) pontjában nyilatkozatban vállalt mértéket, az utolsó kifizetési kérelem elutasításra kerül, az ügyfélnek a már igénybe vett teljes támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályai szerint vissza kell fizetnie. Az ügyfél az MVH által a jogosulatlan részvételt megállapító döntés meghozatalát követően a Tv. 72. § (1) bekezdése alapján az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből kizárásra kerül. (2) Az MVH a kérelemnek – a 6. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a nem megfelelés által érintett részét elutasítja. Kifizetési kérelem esetén az elutasított kiadás a 10. § (6) bekezdése szerinti soron következő időszakban ismételten benyújtható. 26. § (1) Ha az ügyfél a kötelező üzemeltetési időszak alatt megszegi a) az akvakultúra termelő beruházásaihoz nyújtandó támogatások esetében a 28. § (3) bekezdésében, b) halfeldolgozás esetében a 34. § (2) és (7) bekezdésben, c) belvízi halászat esetében a 31. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat, akkor a kifizetett támogatás vonatkozásában az intézkedésben való jogosulatlan részvételről az MVH döntést hoz. Az ügyfél az MVH által a jogosulatlan részvételt megállapító döntés meghozatalát követően a Tv. 72. § (1) bekezdése alapján az e rendeletben szabályozott támogatások igénybevételéből kizárásra kerül. (2) Amennyiben a) a beruházás befejezését követő év és az üzemeltetési kötelezettség utolsó éve között az évenkénti átlagos foglalkoztatotti létszám összegének átlaga nem éri el a támogatási kérelemben vállalt létszám 75%-át, az ügyfél köteles a kifizetett támogatási összeg munkavállalónként 2%-át; b) az ügyfél halászati árbevételének a beruházás befejezését követő három éven belül realizált átlagos növekménye a vállaltakhoz képest 75% alatt van, akkor köteles az ezt meghaladó csökkenésen túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át; az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályai szerint visszafizetni. (3) A (2) bekezdés a) pontja esetén mind az évenkénti, mind az összes átlag számításánál kapott eredmény tört szám esetén felfelé kerekítendő a létszám. II. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL AZ AKVAKULTÚRÁBA TÖRTÉNŐ TERMELŐ BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL 18. A támogatás célja 27. § A támogatás célja a HOP 2. tengely alábbi alintézkedéseinek megvalósítása: a) 1. alintézkedés: termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével; b) 2. alintézkedés: a termelésben meglévő gazdaságok korszerűsítése vagy bővítése; c) 3. alintézkedés: halkeltetők építése, bővítése, korszerűsítése. 19. A támogatás igénybevételének feltételei 28. § (1) Az Európai Halászati Alapból az akvakultúrába történő termelő beruházásokra nyújtott támogatásra (a továbbiakban: termelő beruházási támogatás) jogosult a) a mezőgazdasági őstermelő, b) a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, és szövetkezet, ha ba) a 2. § (1) bekezdés 28. pontja alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül; valamint bb) 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat, vagy 200 millió euró árbevételnél kevesebbel rendelkezik; amennyiben haltermelési tevékenységet folytat, vagy az igényelt termelő beruházási támogatásnak köszönhetően fog haltermelési tevékenységet folytatni; és eleget tesz a Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentkezésen túl a tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) történő bejelentési kötelezettségének. (2) A támogatási kérelemnek közvetlenül haltermelési tevékenységre kell irányulnia. (3) Halastavak, intenzív haltermelő üzemek építése és felújítása esetén a támogatott beruházásokon kizárólag haltermelési tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig. (4) Önálló gépberuházási projektként kizárólag a 2. mellékletben felsorolt speciális halászati gépek, eszközök, berendezések támogathatóak. (5) Halszállító gépjármű beszerzésére termelő beruházási támogatásra vonatkozó kérelmet benyújtani csak termelői infrastruktúrát érintő beruházással együtt lehetséges; a támogatott gépjármű nettó bekerülési értéke nem lehet több mint a termelői infrastruktúra beruházás nettó értékének 50%-a. A támogatandó gépjármű kötelező felszerelései, valamint az opcionálisan választható biztonsági felszerelések, berendezések támogathatóak, kényelmi felszerelések, berendezések közül csak a klímaberendezés támogatható. (6) Mezőgazdasági vontatók beszerzésére az (5) bekezdés feltételei alkalmazandóak. (7) Induló vállalkozások esetén a haltermelő telep irányítójának megfelelő szakmai képesítéssel (szakirányú felsőfokú végzettség, vagy a 31 6272 01 Halász, vagy a 31 624 01 0000 00 00 Halász, haltenyésztő OKJ szerinti szakképesítés, vagy az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, a fenti szakképesítésekkel egyenértékű szakképesítés), vagy 3 éves halászati szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. (8) Erőgépek legfeljebb 125 kW teljesítményig, talajművelő eszközök közül a tárcsák és boronák támogathatók, legfeljebb 80 kW vonóerő igényig. (9) Amennyiben az ügyfél új, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által igazoltan a természetes növény- és állatvilágra veszélyt nem jelentő ún. termelésbe vont új halfajt kíván bevonni a termelésébe a termelő beruházási támogatás által, abban az esetben adható a rendelet 3. melléklet Akvakultúra 2.1. értékelő táblázat 1.3. „Termelési struktúra” szempontjára pont, amennyiben csatolásra kerül az 1. melléklet 1.3.2. pontjában foglalt dokumentum. (10) Amennyiben az ügyfél kedvezőtlen adottságú területen kíván beruházást megvalósítani, úgy a 3. melléklet Akvakultúra 2.1. Kiválasztási kritériumok Horizontális szempontok környezetvédelemmel kapcsolatos részénél a támogatási kérelem értékelése során a maximális 10 pontot kell megállapítani. (11) Lánctalpas kotrógép beszerzésére termelő beruházási támogatást a) a legalább 200 hektár összes üzemelő halastó területtel rendelkező ügyfél, b) a HOP 2007–2013-as időszakában egy alkalommal nyújthat be. (12) A tavak folyamatos karbantartását biztosító lánctalpas kotrógép a termelő infrastruktúra részének tekintendő. 20. Támogatható tevékenységek 29. § Az akvakultúrába történő termelő beruházásokra vonatkozó intézkedésen belül az alábbi értékhatárig vehető igénybe termelő beruházási támogatás: a) új haltermelő telephely létrehozása, a hozzá tartozó termelési és telepi infrastruktúrával együtt legfeljebb 200 millió forint támogatási igényig, b) termelői infrastruktúra – beleértve a halastavakat és egyéb vízi létesítményeket – értéknövelő felújítása, bővítése, korszerűsítése, fejlesztése, legfeljebb 120 millió forint támogatási igényig, c) halszállító gépjármű és a mezőgazdasági vontató a 28. § (5) és (6) bekezdése alapján, d) környezetterhelést csökkentő beruházások legfeljebb 50 millió forint támogatási igényig, e) közvetlenül a munkakörülmények javítását szolgáló beruházások esetén, legfeljebb a folyamatosan, teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma alapján, alkalmazottanként legfeljebb hét, de önálló szociális épület esetében összesen legalább tizennyolc négyzetméter bruttó alapterületig, és 10 millió forint támogatási igényig, f) önálló gép- és eszközbeszerzés projekt esetén legfeljebb 50 millió forint támogatás igényig, g) telepi infrastruktúra értéknövelő felújítása, bővítése, korszerűsítése, fejlesztése, legfeljebb 30 millió forint támogatási igényig, h) közvetlen halértékesítési lehetőség kialakításának beruházásai legfeljebb 10 millió forint támogatási igényig. III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALÁSZAT CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL 21. A támogatás célja 30. § E rendelet alapján a természetes vízi halászati felszerelések beszerzésére és korszerűsítésére vehető igénybe támogatás. 22. A támogatás igénybevételének feltételei 31. § (1) Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, aki, vagy amely magyarországi halászati vízterületen a halászati jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon a halászati tevékenységet kereskedelmi célból folytatja. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halászati tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig. (3) Nem támogatható a hal megfogására szolgáló eszközök (halászháló), új halászhajó vagy csónak vásárlása vagy azok cseréje, valamint a rekreációs célú halászat. 23. Támogatható tevékenységek 32. § E rendelet alapján a halászati eszközök beszerzésére, felújítására vehető igénybe támogatás. Így különösen szelektív halászatot segítő eszközök, a megfogott hal biztonságos tárolására szolgáló eszközök, a 12 méternél rövidebb fedélzettel és vontatott hálóval nem rendelkező halászcsónakok és a halászcsónakokhoz tartozó (maximum 30 kW-os) külmotor beszerzésére, felújítására. IV. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A HALFELDOLGOZÁSHOZ ÉS ÉRTÉKESÍTÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK INTÉZKEDÉS RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL 24. A támogatás célja 33. § A támogatás célja új halfeldolgozó kapacitások létrehozása; illetve a meglévő halfeldolgozó kapacitások bővítése, fejlesztése, korszerűsítése az alábbi alintézkedések megvalósításával: a) 1. alintézkedés: halfeldolgozó kapacitás növelése (új egységek építése, vagy meglévő egységek bővítése); b) 2. alintézkedés: halfeldolgozó egységek fejlesztése, korszerűsítése. 25. A támogatás igénybevételének feltételei 34. § (1) Támogatásra jogosult a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, és szövetkezet, ha a) a 2. § (1) bekezdés 28. pontja alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül; valamint b) 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat, vagy 200 millió euró árbevételnél kevesebbel rendelkezik; és halfeldolgozói tevékenységet folytat, vagy az igényelt támogatásnak köszönhetően fog halfeldolgozási tevékenységet folytatni, amennyiben eleget tesz a Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentkezésen túl a tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerről szóló FVM rendelet szerinti Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) történő bejelentési kötelezettségének. (2) A támogatási kérelemnek halfeldolgozási tevékenységre kell irányulnia, és ezen tevékenységeket kell folytatni a kötelező üzemeltetési idő végéig. (3) Az ügyfélnek – legkésőbb a művelet befejezéséig – rendelkeznie kell a működéséhez szükséges, a szabályszerű működésre vonatkozó hatósági engedélyekkel vagy igazolással. (4) Építési telek vásárlás támogatásának feltételei: a) a támogatás mértéke az elszámolható kiadások legfeljebb 10%-a; b) csak az a földterület támogatható, amelyen kizárólag a feldolgozói kapacitás bővítése, illetve telephely létrehozása, bővítése valósul meg. (5) Halszállító gépjármű támogatására kérelmet benyújtani csak halfeldolgozói kapacitást, vagy korszerűsítést érintő beruházással együtt lehetséges; a támogatott gépjármű nettó bekerülési értéke nem lehet több mint a halfeldolgozói kapacitást érintő beruházás nettó értékének 50%-a. A támogatandó gépjármű kötelező felszerelései, valamint az opcionálisan választható biztonsági felszerelések, berendezések támogathatóak, a kényelmi felszerelések, berendezések közül csak a klímaberendezés támogatható. (6) A közösségi jog szerinti szabványokkal kapcsolatos beruházások csak addig támogathatóak, amíg nem válnak kötelező érvényűvé a vállalkozások számára. (7) Csak azok a halfeldolgozók támogathatóak, amelyek esetében a támogatott fejlesztés befejezését követő első lezárt üzleti évtől kezdődően, a kötelező üzemeltetési idő végéig, a bruttó feldolgozott hal mennyiségének legalább 60%-a édesvízi hal. 26. Támogatható tevékenységek 35. § A halfeldolgozáshoz és értékesítéshez nyújtandó támogatások intézkedésen belül az alábbi tevékenységek megvalósítására vehető igénybe támogatás: a) új halfeldolgozó építési, gép- és eszközbeszerzési költségei; b) halfeldolgozók bővítésének, korszerűsítésének, fejlesztésének építési, gép- és eszközbeszerzési költségei; c) a munkavégzés biztonságát, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét, a munkakörülmények javítását szolgáló beruházások; d) a munkaerő vállalaton belüli szakmai képzését/továbbképzését szolgáló fejlesztések; e) biztonságos és gazdaságos üzemvitelhez szükséges mérő-, ellenőrző- és regisztráló rendszerek kiépítése; f) az élelmiszerek biztonságos előállítási körülményeit szolgáló olyan beruházások, amelyek nem technológiai berendezések és eszközök beszerzését, tér-, fal- és egyéb burkolatok beszerzését, üzemek átalakítását érintő beruházások; g) a termékek (egyes összetevők) azonosítását, nyomon követését, visszahívhatóságát biztosító rendszerek bevezetése, a minőségtanúsítás technikai feltételeinek megteremtése; h) nyersanyag-minősítés technikai feltételeinek megteremtése, javítása; i) minőségi és élelmiszer-biztonsági vizsgálatok elvégzését szolgáló üzemi laboratóriumok kialakítása, fejlesztése, mérő- és ellenőrző készülékek, idegenanyag-érzékelők beszerzése; j) integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetése; k) kiváló minőségű termékek előállításához szükséges technológiák fejlesztése; l) új, korszerű csomagolási rendszerek alkalmazására irányuló fejlesztések; m) a levegőbe, vízbe, talajba kibocsátott szennyezés és zajterhelés megelőzését, csökkentését, a hulladékok keletkezésének megelőzését, minimalizálását, a hulladékok kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló beruházások. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 37. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 25/2009. (III. 17.) FVM rendeletnek, valamint az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2009. (III. 17.) FVM rendeletnek az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 38. § Ez a rendelet az Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatásról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet 29., 33. és 35. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 39. § (1) Hatályát veszti az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 25/2009. (III. 17.) FVM rendelet. (2) Hatályát veszti az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2009. (III. 17.) FVM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter