62/
- (XII. 29.) BM rendelete a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXXVIII. törvény, a
- § a), b), c), e) és f) pontjában, valamint a
- §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjában, a 72. § vonatkozásában a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §
(3)bekezdés i) pontjában, a 73. §
(1)bekezdés a) pontja vonatkozásában a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §
(6)bekezdés b) pontjában, a 73. §
(1)bekezdés e) pontja vonatkozásában a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §
(1)bekezdés f) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. §
- q)pontjában, a 72. § vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a 37. §
- k)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 73. §
(1)bekezdés
- a)pontja vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. §
- e)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed:
- a)a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF),
- b)a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: igazgatóság),
- c)a katasztrófavédelmi kirendeltségekre (a továbbiakban: kirendeltség),
- d)a polgári védelmi szervezetekre,
- e)az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre,
- f)a büntetés-végrehajtás szervezetére,
- g)az Alkotmányvédelmi Hivatalra,
- h)a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, valamint
- i)a Terrorelhárítási Központra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában
- a)polgári védelmi egység: a területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezet eleme;
- b)polgári védelmi szervezet alkalmazása: az elrendelt polgári védelmi szolgálat során a polgári védelmi szervezet mozgósítása és védekezési, mentési, mentesítési tevékenysége;
- c)polgári védelmi szervezet megalakítási helye: az a földrajzilag körülhatárolható hely, ahol a polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén a polgári védelmi szervezet tagjainak meg kell jelenniük a feladat végrehajtását megelőző felkészítés érdekében;
- d)polgári védelmi szervezet megalakítási terve: a polgári védelmi szervezet személyi és anyagi-technikai felépítését tartalmazó dokumentum;
- e)veszélyelhárítási feladatterv: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kivételével, az e rendelet hatálya alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és azok végrehajtásáról szóló okmány. I. FEJEZET A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉDEKEZÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYSÉGES RENDJE 3. §
(1)A veszélyelhárítási feladattervet a 2. § e) pontjában meghatározott szerv vezetője készíti el, és a BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) útján jóváhagyásra felterjeszti a belügyminiszternek.
(2)A veszélyelhárítási feladatterv tartalmazza a 2. § e) pontjában meghatározott szerv katasztrófaveszély és veszélyhelyzet idejére vonatkozó, a feladat-ellátást rendkívüli körülmények között is biztosító, a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő működési szabályait.
(3)A veszélyelhárítási feladatterv a 2. § e) pontjában meghatározott szerv sajátosságainak megfelelő szöveges rendelkező részből, valamint mellékletekből áll.
(4)A veszélyelhárítási feladatterv felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a 2. §
- e)pontjában meghatározott szerv vezetője gondoskodik:
- a)rendes felülvizsgálat keretében legalább évente,
- b)rendkívüli felülvizsgálat keretében
- ba)kihirdetett veszélyhelyzetben történt alkalmazást követően,
- bb)az adott szervet érintő jelentősebb változást követően.
(5)A veszélyelhárítási feladatterv végrehajthatósága érdekében a 2. §
- e)pontjában meghatározott szerv vezetője gondoskodik arról, hogy
- a)a veszélyelhárítási feladatterv végrehajtásában résztvevő állomány a feladattervet megismerje, valamint begyakorolja;
- b)a veszélyelhárítási feladattervben megjelölt erők és eszközök működőképes állapotban rendelkezésre álljanak. 3. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv katasztrófavédelmi feladatai 4. §
(1)Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a kijelölt erőivel részt vesz
- a)az ár- és belvíz elleni védekezésben,
- b)a járványügyi és a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében,
- c)a nemzetközi és hazai katasztrófavédelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő szervezetek tevékenységének biztosításában,
- d)kijelölt objektumok őrzés-védelmében, ellenőrző-átengedő pontok telepítésében, működtetésében a kulturális örökség védett elemei védelmében,
- e)a lakosság védelmi célú építményei veszélyhelyzet idejére szóló előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában,
- f)az áldozatok felkutatásában,
- g)a kitelepített és a befogadott lakosság regisztrációjában,
- h)a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményeinek felszámolásában részt vevő erők feladatai ellátásának biztosításában,
- i)a BM OKF koordinálásával a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.
(2)Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.
(3)Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi
- a)a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását,
- b)a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását,
- c)a rend fenntartását a katasztrófák és a veszélyhelyzet kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein,
- d)a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését,
- e)a kitelepítéssel érintett területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,
- f)a bejárási útvonalak meghatározását,
- g)a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, valamint az áldozatok és hozzátartozóik tájékoztatásának biztosítását,
- h)halaszthatatlan esetben a kitelepítés, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,
- i)a helyszín biztosítását, lezárását,
- j)katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását és az államhatáron történő átléptetését elősegítő intézkedések végrehajtását,
- k)a nemzetközi katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök schengeni külső határon lévő határterületen történő mozgásának biztosítását, illetve a vonatkozó nemzetközi megállapodásban rögzített határátléptetést a határátkelőhelyek körzetében. 4. A büntetés-végrehajtási szervezet katasztrófavédelmi feladatai 5. §
(1)A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szervek) parancsnokain, igazgatóin keresztül irányítja és ellenőrzi a katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összességét, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, a közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, károsító hatásuk csökkentését, a személyi állomány, valamint a fogvatartottak életének és testi épségének védelmét, alapvető életfeltételeinek biztosítását, a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.
(2)A BM OKF koordinálásával a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.
- § A bv. szervek a rájuk vonatkozó különös szabályok figyelembevételével, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka utasítása, a védelmi bizottságok felkérése alapján – alapfeladataik ellátását nem veszélyeztetve – a fogvatartás biztonságának elsődlegességét fenntartva, a személyi és fogvatartotti állomány bevonásával vesznek részt a katasztrófákat megelőző felkészülésben, a katasztrófák során az élet- és anyagi javak védelmében, a katasztrófákat követően a helyreállításban (a továbbiakban: katasztrófák elleni védekezés).
- § A bv. szervek személyi és fogvatartotti állományának katasztrófák elleni védekezése során, az egyéni védő- és a védekezéshez szükséges speciális eszközökkel történő ellátása, élelmezése a védelmi bizottságokkal való együttműködésben történik, különleges jogrendben a védelmi bizottság elnöke, valamint a miniszteri biztos rendelkezésének megfelelően.
- § A bv. szervek katasztrófák elleni védekezésre alkalmas személyi és fogvatartotti állományának – várható feladatainak mértékéig történő – elméleti- és gyakorlati felkészítésére a társ- és együttműködő szervek közreműködésével kerül sor.
- Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katasztrófavédelmi feladatai
- § Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója irányítja és ellenőrzi a védekezésre való felkészülés és a védekezési időszak feladatainak teljesítését. Ennek érdekében a) gondoskodik a felkészülés során a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, illetve a területileg illetékes polgármesterrel történő megfelelő együttműködésről, b) gondoskodik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.)
- §
(2)bekezdés
- d)pontjában és 16. §
- b)pontjában meghatározott esetekben a megyei védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek az élet és az anyagi javak védelme érdekében kiadott intézkedései végrehajtásáról,
- c)a BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem katasztrófavédelmi szempontú, horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban. 6. A Terrorelhárítási Központ katasztrófavédelmi feladatai 10. §
(1)Amennyiben a katasztrófa a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és családtagjaikat érinti, a Terrorelhárítási Központ végzi kitelepítésüket és a befogadó helyek biztosítását.
(2)A BM OKF koordinálásával a Terrorelhárítási Központ közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban. 7. A védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatai 11. §
(1)A védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjére vonatkozó szabályozóban rögzíti a katasztrófák elleni védekezés során követendő feladatellátási- és munkarendjét.
(2)A védekezési feladatok végrehajtását – a védelmi bizottság döntésének megfelelően – az igazgatóság vezetője (a továbbiakban: igazgató) által kijelölt személy irányítja.
(3)A védelmi bizottság a katasztrófavédelmi operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszervet működtet.
(4)A megyei védelmi bizottság területi operatív munkaszerve szakmailag irányítja az alárendeltségébe tartozó, a helyi védelmi bizottság mellett működő helyi operatív munkaszerveket.
(5)A megyei védelmi bizottság a területi operatív munkaszerve közreműködésével
- a)meghatározza a védekezés területi feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását,
- b)intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a kormányzati koordinációs szerv vezetőjét, a Kat. 46. § szerinti miniszteri biztost és a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetőjét,
- c)végrehajtja a belügyminiszter, valamint a Kat. 46. § szerinti miniszteri biztos és a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetője által meghatározott mentési feladatokat,
- d)irányítja és területi operatív munkaszerve által koordinálja a védekezésben részt vevő szervek tevékenységét és a felajánlásokat,
- e)kezdeményezheti más megyék vagy a főváros polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását, továbbá a Magyar Honvédség közreműködését,
- f)illetékességi területén működő közigazgatási szervek részére a védekezéssel és a felkészüléssel összefüggő feladatot határozhat meg a katasztrófák elleni védekezés feladatainak összehangolása érdekében,
- g)felügyeli a lakosság tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységet.
(6)A védelmi bizottság a katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtása során a védelmi célú infokommunikációs rendszert alkalmazza. II. FEJEZET A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEK IRÁNYÍTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 8. A főigazgató feladat- és hatásköre 12. § A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a főigazgató különösen:
- a)meghatározza a hivatásos állományra vonatkozó képzés és továbbképzés, valamint az e területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit, jóváhagyja a képzés tartalmát,
- b)kidolgozza az ország katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét,
- c)kapcsolatot tart a kiemelt informatikai és távközlési szolgáltatókkal, a kritikus infrastruktúra elemek üzemeltetőivel, valamint az országos médiaszolgáltatókkal. 9. Az igazgató feladat- és hatásköre 13. § Az igazgatóság vezetője (a továbbiakban: igazgató) feladat- és hatáskörében
- a)kijelöli a megyei védelmi bizottságok operatív munkaszervének vezetőjét,
- b)szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív szervezetekkel történő együttműködést,
- c)szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint – a nemzetközi szerződések alapján – a határmenti területek katasztrófaelhárítási szerveivel,
- d)a polgári védelmi erők alkalmazása esetén koordinálja a védekezési tevékenységet,
- e)illetékességi területén irányítja az alapvető és létfontosságú felhasználók kijelölésével kapcsolatos első fokú eljárást,
- f)gondoskodik a kijelölt alapvető és létfontosságú fogyasztók naprakész nyilvántartásáról,
- g)ellátja a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos feladatokat,
- h)közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a kritikus infrastruktúra elemek beazonosítási folyamatában,
- i)irányítja az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek védelmének erősítését célzó területi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését és végrehajtását,
- j)követi, összesíti, a tervezés során felhasználja az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek védelmét ellátó szervezetek, valamint az érintett hálózat üzemeltetőjének tapasztalatait és igényeit,
- k)kapcsolatot tart a kiemelt területi informatikai és távközlési szolgáltatókkal, valamint a közösségi és a helyi médiaszolgáltatókkal,
- l)kapcsolatot tart az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek tulajdonosaival, üzemeltetőivel, az azok védelmét ellátó szervezetekkel, valamint az érintett hálózat üzemeltetőivel,
- m)gondoskodik a lakosságfelkészítési feladatok éves ütemtervének elkészítéséről. III. FEJEZET A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK LÉTREHOZÁSÁNAK, IRÁNYÍTÁSÁNAK, ANYAGI-TECHNIKAI ELLÁTÁSÁNAK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 11. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelve 14. §
(1)A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai:
- a)az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások,
- b)a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása,
- c)a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok.
(2)A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére. 12. A központi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve 15. §
(1)A központi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló főigazgatói döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a Kat. 71. § szerint gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be.
(2)A központi polgári védelmi szervezet személyi és anyagi-technikai felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a központi szervezetek megalakítási tervét. A megalakítási terv egy példányát a BM OKF-nél is el kell helyezni.
(3)A főigazgató a központi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. 13. A területi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve 16. §
(1)A területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára az igazgató részletes szakmai indokolás mellett tesz javaslatot a főigazgató részére.
(2)A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével, Kat. 71. § alapján gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be.
(3)A területi polgári védelmi szervezet személyi állományának felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a területi szervezetek megalakítási tervét, valamint a beosztó határozatok egy példányát.
(4)Az igazgató a területi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.
- A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve
- § A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítására alkalmas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai összetételét és létszámát a kirendeltség vezetőjének (a továbbiakban: kirendeltségvezető) javaslata alapján a polgármester állapítja meg, és a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt hatósági határozattal osztja be.
- §
(1)Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma
- a)100 000 lakos felett legalább 750 fő,
- b)50 000–100 000 lakos esetén legalább 500 fő,
- c)10 000–50 000 lakos esetén legalább 300 fő,
- d)5000–10 000 lakos esetén legalább 150 fő,
- e)1000–5000 lakos esetén legalább 50 fő,
- f)300–1000 lakos esetén legalább 20 fő,
- g)300 lakos alatt legalább 6 fő.
(2)A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma az
(1)bekezdésben meghatározott létszám fele. 19. §
(1)A katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző, körjegyző a kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és a település polgármestere hagyja jóvá.
(2)A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a kirendeltségvezető háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. 20. §
(1)A települési polgári védelmi szervezet gazdálkodó szervnél történő létrehozására kiadott hatósági határozatban – a kirendeltségvezető egyetértésével – a település polgármestere meghatározza a szervezet felépítését, létszámát.
(2)A gazdálkodó szervnél létrehozott települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szerv vezetőjének javaslata alapján a jegyző, a körjegyző dolgozza ki és a település polgármestere hagyja jóvá a kirendeltségvezető egyetértésével.
- § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervének egy-egy példányát a szervezet megalakítási helye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának jegyzőjénél, valamint a kirendeltségnél kell elhelyezni.
- A munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve
- §
(1)A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására és feladataira a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását.
(2)A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a kirendeltségvezetővel együttműködve dolgozza ki, és a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyás előtt a megalakítási tervről a szervezet létrehozását elrendelő polgármester véleményt nyilvánít.
(3)A jóváhagyott megalakítási terv egy-egy példányának őrzéséről a gazdálkodó szervezet vezetője, a megalakítási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a kirendeltség gondoskodik. 16. A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása 23. §
(1)A polgári védelmi egységek megalakítása során a 16. § szerinti alapelveken túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét kell figyelembe venni.
(2)A 2000 lakos alatti településeken nem szükséges a létrehozott települési polgári védelmi szervezetet egységekre bontani. 24. §
(1)A polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusai különösen:
- a)infokommunikációs egység,
- b)lakosságvédelmi egység,
- c)egészségügyi egység,
- d)logisztikai egység,
- e)műszaki egység.
(2)A kialakult kockázatok és veszélyeztető hatások kezelésére további egységek is létrehozhatók.
(3)Az infokommunikációs egység feladatai különösen:
- a)a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása,
- b)a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása,
- c)a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése,
- d)a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári védelmi szervezetek, az irányító és együttműködő szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása,
- e)az informatikai és kommunikációs eszközök üzemeltetése, a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása,
- f)a katasztrófaelhárítási feladatok során igénybe vett kormányzati célú hálózatok üzemeltetőjével való kapcsolattartás.
(4)A lakosságvédelmi egység feladatai különösen:
- a)a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése, valamint
- b)a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtása.
(5)Az egészségügyi egység feladatai különösen:
- a)a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés,
- b)a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés,
- c)a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése,
- d)a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása,
- e)a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása,
- f)a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása.
(6)A logisztikai egység feladatai különösen:
- a)a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása,
- b)a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása,
- c)a szállítási feladatok végrehajtása,
- d)a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása,
- e)a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint
- f)szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása.
(7)A műszaki egység feladatai különösen:
- a)a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása,
- b)a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése,
- c)közreműködés az épületekben, kritikus infrastruktúrában keletkezett és egyéb műszaki károk felmérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása,
- d)közreműködés a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtásában,
- e)közreműködés a kulturális örökség védett elemei védelmében,
- f)közreműködés védelmi célú építmények létesítésében, építésében,
- g)közreműködés a vizek kártételei elleni védekezésben. 17. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolása 25. §
(1)A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható
- a)terhesség esetén a terhesgondozási könyvvel,
- b)a Kat. 54. §-a
(1)bekezdés c)–
- f)pontjában meghatározott ok a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének – környezettanulmány alapján kiállított – igazolásával,
- c)a munkaképesség 67%-os elvesztése az azt megállapító határozattal, a betegség három hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiállított igazolással.
(2)Ha az érintett az
(1)bekezdés b) pontja szerinti környezettanulmány elkészítéséhez nem járul hozzá, a jegyző az igazolás kiadását megtagadja.
(3)A polgári védelmi kötelezettség munkakör vagy közmegbízatás ellátásával történő teljesítése igazolható:
- a)országgyűlési képviselő az erről kiállított megbízólevéllel, illetve képviselői igazolványával,
- b)a munkaviszony fennállása a munkáltató által kiállított igazolással,
- c)készenléti szolgálat a készenlétet elrendelő okmánnyal,
- d)közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja a munkáltató által kiállított igazolással. 26. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazásának idejére a polgári védelmi parancsnoksághoz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyeket lehet beosztani. IV. FEJEZET A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ANYAGI-TECHNIKAI ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI 18. Egyéni védőeszközökkel való ellátás 27. §
(1)A központi, a területi és a települési polgári védelmi szervezetek egyéni védőeszközökkel való ellátása központi készletekből történik.
(2)A központi készletek beszerzéséről és elosztásáról a főigazgató gondoskodik.
(3)A Kat. 73. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján központi készletekből biztosított egyéni védőeszközök állagának megóvásáról és biztonságos tárolásáról a polgári védelmi szervezetek megalakítási helye szerint illetékes polgármester gondoskodik. 28. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazását követően 30 napon belül gondoskodni kell a központi készletből átadott egyéni védőeszközök karbantartásáról és az elhasznált, megsemmisült anyagok, eszközök pótlásáról. A karbantartás és pótlás költségeit a polgári védelmi szervezet alkalmazásának elrendelője viseli. 29. § A BM OKF összesített tervet készít a központi készletekből biztosított egyéni védőeszközökkel történő ellátás megvalósítására. 30. § Az igazgatóság a polgármesterrel együttműködve
- a)végzi a működési területén megalakított polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott egyéni védőeszközökkel való ellátását,
- b)vezeti az egyéni védőeszközök elosztásáról, felhasználásáról szóló nyilvántartást és felterjeszti a BM OKF számára, valamint
- c)jelentést készít a keletkező igényekről, és azt felterjeszti a BM OKF számára. 31. § A kirendeltség a polgármesterrel együttműködve
- a)végzi a működési területén megalakított polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott egyéni védőeszközökkel való ellátását,
- b)az egyéni védőeszközök elosztásáról, felhasználásáról nyilvántartást vezet, és az igazgatósághoz felterjeszti, valamint
- c)a keletkező igényekről jelentést készít, és az igazgatósághoz felterjeszti. 19. Technikai eszközökkel való ellátás 32. § A technikai eszközökre vonatkozóan az igazgatóság és a kirendeltség igénybevételi javaslatot készít. A javaslat készítése során figyelembe veszi a Kat. 71. §-a alapján bekért és a katonai igazgatás területileg illetékes szervével egyeztetett adatokat. 33. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges technikai eszközökre vonatkozó adatokat a katonai igazgatás területileg illetékes szervével évente egyezteti. 34. § A központi készletben lévő és tárolt technikai eszközök karbantartását és nyilvántartását a BM OKF, a területi szervnek kiadott technikai eszközök karbantartását és nyilvántartását az igazgatóság, a helyi szerv részére kiadott technikai eszközök karbantartását a kirendeltség, a nyilvántartását pedig az igazgatóság és a kirendeltség is végzi. V. FEJEZET A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 20. A polgári védelmi szervezetek alkalmazása 35. §
(1)A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység. A területi polgári védelmi szervezet működési területén kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha
- a)az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre, vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják,
- b)a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé, vagy
- c)a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem életveszéllyel vagy jelentős anyagi kárral járhat.
(2)Amennyiben a területi polgári védelmi szervezet alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért azon megye megyei védelmi bizottságának elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. 36. §
(1)A települési polgári védelmi szervezetet az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján lehet más településen alkalmazni.
(2)Amennyiben a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti.
- § A munkahelyi polgári védelmi szervezet működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerülhet sor.
- § A polgári védelmi szervezetek veszélyhelyzeten kívüli alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve a lakosság, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme indokolttá teszi.
- §
(1)A veszélyeztetett település polgármestere a megyei védelmi bizottság elnökénél – amennyiben erőforrásai nem elegendőek – kezdeményezheti a területi vagy más települések megerősítő vagy támogató polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását.
(2)A megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető.
- § A polgári védelmi szolgálatra kötelezett és a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról annak a településnek a polgármestere gondoskodik, amely településen a védekezés folyik.
- Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat
- §
(1)Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy – halasztást nem tűrő esetben – szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádió- vagy televízió-közlemény útján) történhet.
(2)Ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezés szóbeli közléssel történik, az érintettnek a határozatot az elrendeléstől számított 72 órán belül át kell adni.
(3)A polgári védelmi szervezetek alkalmazása és gyakoroltatása során a feladat ellátására csak az arra felkészített, megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel ellátott személy kötelezhető.
(4)A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet tagja csak beleegyezésével vehető igénybe a nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátására. 42. §
(1)A polgári védelmi egység vezetője az egység állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát.
(2)Az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, megbízólevéllel igazolja.
(3)A polgári védelmi szervezet tagját a beosztás helye szerinti igazgatóság a kirendeltség útján látja el a melléklet szerinti igazolvánnyal. 22. A polgári védelmi szervezetbe beosztottak költségtérítése 43. §
(1)A megjelenési és szolgálatteljesítési kötelezettségét teljesítő személy utazási költségtérítésre és a napi hat órát meghaladó felkészítés vagy szolgálat esetén természetbeni ellátásra jogosult.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti utazási költségtérítés a közforgalmú vasutak 2. kocsiosztályának igénybevételéért fizetendő díj, közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a menetrend szerinti autóbusz viteldíja.
(3)A polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy a szolgálat elrendelése esetén – indokolt esetben – más közlekedési eszköz igénybevétele után is jogosult költségtérítésre.
- § A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet alkalmazásával összefüggő költségeket az alkalmazás elrendelője viseli.
- §
(1)Az ideiglenes polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy a felmerült költségekkel kapcsolatos igényét a polgári védelmi szolgálatra kötelezést tartalmazó határozatot kibocsátó polgármesternél a polgári védelmi szolgálat elrendelését követő 30. napig jelentheti be. Amennyiben a polgári védelmi szolgálatot nem a határozatot kibocsátó polgármester rendelte el, úgy az igény érvényesítéséhez szükséges iratokat a polgármester a szolgálatot elrendelő részére 5 napon belül továbbítja.
(2)Az igény bejelentéséhez mellékelni kell a munkáltató által a kötelezett jövedelmére vonatkozó igazolást, a közlekedési eszköz igénybevételét igazoló menetjegyeket és mindazokat az iratokat, amelyek az igény elbírálásánál jelentőséggel bírnak. VI. FEJEZET A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI
- A katasztrófavédelmi felkészítés célja
- § A katasztrófavédelmi felkészítés célja a természeti, a civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek megelőzése, az elhárításra és a helyreállítás során jelentkező, a Kat.
- §-ában meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés, továbbá bekövetkezés esetén a káros következmények lehető legkisebbre csökkentése.
- A polgári védelmi szervezetek felkészítése
- §
(1)A polgári védelmi szervezet tagjának kiképzése elméleti és gyakorlati formában történik.
(2)A polgári védelmi elméleti kiképzés típusai és időtartama:
- a)alapképzés, amely 6 óra,
- b)szakkiképzés, amely 8 óra, ebből ugyanazon a napon legfeljebb 6 óra tartható meg,
- c)továbbképzés, valamint
- d)vezetői képzés.
(3)Az elméleti kiképzésre a BM OKF évenként, a kockázatbecsléseknek és a veszélyelhárítási tervekben meghatározott feladatoknak megfelelően képzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá. 25. A polgári védelmi szervezetek elméleti felkészítése 48. §
(1)Polgári védelmi alapképzésben részesül valamennyi, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személy.
(2)Az alapképzés tartalma különösen:
- a)a katasztrófavédelmi és a polgári védelmi rendszer alapelemei,
- b)a polgári védelmi kötelezettség, a polgári védelmi szervezet,
- c)a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő jogok és kötelezettségek,
- d)a veszélyeztető hatások, a kockázatbecslés és a veszélyelhárítási tervek,
- e)a lakosságvédelmi feladatok,
- f)a védekezésben együttműködő szervek és szervezetek,
- g)a riasztás és értesítés, valamint az irányítási rendszer és az utasítások,
- h)a védekezéshez alkalmazott munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, valamint
- i)munka- és balesetvédelem. 49. §
(1)Polgári védelmi szakkiképzésben részesül a polgári védelmi szervezet egységébe beosztott személy az egység tevékenységének és az egységben elvégzendő feladatának megfelelően.
(2)A szakkiképzés tartalma különösen:
- a)az adott polgári védelmi egység és szervezet feladata,
- b)a beosztásában ellátandó feladatok, azok végrehajtása és eljárási rendje,
- c)az egység és a szervezet függelmi viszonyai, az irányítás, a jelentés és az utasításadás rendje az egységben és a szervezetben,
- d)a szakfeladat ellátásához alkalmazott munkaeszközök és egyéni védőeszközök,
- e)a szakfeladat ellátásában közreműködő szervek és szervezetek, valamint
- f)munka- és balesetvédelem.
(3)A munkahelyi polgári védelmi szervezet egységébe beosztott személy szakkiképzésének tartalma:
- a)a gazdálkodó szervezetnél lehetséges veszélyhelyzetek és elhárításuk,
- b)a központi, területi és települési polgári védelmi szervezetekkel történő együttműködés lehetőségei, valamint
- c)a gazdálkodó szervezet esetleges kitelepítésének feladatai. 50. § A polgári védelmi szakkiképzésben részesült személyek továbbképzésének
- a)tartalma különösen: a polgári védelmi szervezet megalakítási helye szerinti település veszélyeztetettségi jellemzőinek megfelelően az alapképzés és a szakkiképzés ismeretanyagának ismétlése, naprakésszé tétele, a változások követése és a tapasztalatok feldolgozása,
- b)gyakorisága
- ba)a központi, területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, valamint az I. és II. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek számára legalább háromévente,
- bb)a III. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott szervezetbe beosztott személyek számára legalább ötévente. 51. §
(1)A polgári védelmi szervezet kijelölt vezetői állománya vezetői képzésben részesül.
(2)A vezetői képzés tartalma:
- a)alapképzési ismeretek,
- b)a beosztásuknak megfelelő egység ellátásához szükséges ismeretek,
- c)vezetéselméleti ismeretek,
- d)a polgári védelmi szervezetek alkalmazási szabályai, valamint
- e)a polgári védelmi szervezetek és a polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő más szervek együttes tevékenysége. 52. §
(1)A polgári védelmi szervezetek állományának kiképzését a megalakítási helyén, vagy a katasztrófavédelem oktatási intézményeiben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
(2)A beosztott állomány kiképzését a vezetői képzésben részesült személyek közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
(3)A kiképzésekről a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kiképzési naplót vezetnek.
(4)A munkahelyi polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek alap- és szakkiképzéséről a gazdálkodó szerv vezetője gondoskodik.
(5)A speciális szakmai ismeretek oktatásához, amelyekkel a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakemberrel nem rendelkeznek, szakmai jártassággal rendelkező személyeket kell felkérni. 26. A polgári védelmi szervezetek gyakorlati felkészítése 53. §
(1)A polgári védelmi gyakorlati kiképzés célja:
- a)a felkészítés során elsajátított ismeretek elmélyítése és a gyakorlatban történő alkalmazás begyakorlása,
- b)a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének gyakorlása,
- c)a mozgósítás időben történő elérése, valamint
- d)az a)–
- c)pontban foglaltak ellenőrzése.
(2)A polgári védelmi gyakorlati kiképzésre a BM OKF évenként, az elméleti kiképzéshez igazodó gyakorlati kiképzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá. 54. § A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére jogosult:
- a)központi szinten a főigazgató,
- b)területi szinten a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató,
- c)helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltségvezető. 27. A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlataira vonatkozó eltérő szabályok 55. §
(1)A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatait a gazdálkodó szerv vezetője által meghatározott időpontban, a munkahelyi polgári védelmi parancsnokság az általa kidolgozott tervek szerint vezeti le.
(2)A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője ellenőrzi, a következő szempontok alapján:
- a)a munkahelyi polgári védelmi szervezet működési képességének elérése, a személyi és tárgyi feltételek alkalmassága,
- b)a szervezet irányítási rendszere, az információáramlás és a jelentési rendszer alkalmassága,
- c)a beosztott állomány feladatismerete és a biztonságos beavatkozás feltételeinek megléte,
- d)a szervezet folyamatos működéséhez kapcsolódó feltételek biztosítottsága, valamint
- e)a szervezet megalakításával, gyakoroltatásával kapcsolatos okmányrendszer.
(3)A hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a megfelelőségeket, a hibákat és hiányosságokat, és amely alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője határidő tűzésével felhívja a gazdálkodó szerv vezetőjét a hiánypótlásra és a hibák kijavítására. VII. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI VEZETŐK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE 28. A központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt személy katasztrófavédelmi felkészítése 56. §
(1)A BM OKF évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt személyt.
(2)A felkészítés tartalma különösen:
- a)a központi államigazgatási szerv ágazati tevékenységével összefüggő katasztrófavédelmi feladatok, valamint
- b)a megelőzés, védekezés, helyreállítás során gyakorolt ágazati tervező, szervező, irányító tevékenység. 29. A megyei védelmi bizottság elnökének és tagjainak katasztrófavédelmi felkészítése 57. §
(1)A BM OKF évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a megyei védelmi bizottság elnökét.
(2)A megyei védelmi bizottság tagjait az igazgatóság évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti.
(3)A felkészítés tartalma különösen:
- a)a közigazgatási- és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek területi szintű együttes tevékenysége,
- b)a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztása,
- c)a területi polgári védelmi szervezetek létrehozása,
- d)a megelőzés, védekezés, helyreállítás során ellátandó feladatok,
- e)a lakosság alapvető ellátása, valamint
- f)a távolsági védelem ismeretei. 30. A helyi védelmi bizottság elnökének katasztrófavédelmi felkészítése 58. §
(1)Az igazgatóság önkormányzati választási ciklusonként legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a helyi védelmi bizottság elnökét.
(2)A felkészítés tartalma különösen:
- a)a védekezésben részt vevők irányítása,
- b)a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának szabályai,
- c)a lakosság alapvető ellátása,
- d)a lakosság tájékoztatása és riasztása, valamint
- e)a távolsági védelem ismeretei. 31. A főpolgármester, a polgármester és a jegyző katasztrófavédelmi felkészítése 59. § A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság legalább kétévente egy alkalommal gondoskodik a főpolgármester felkészítéséről, melynek főbb tartalma a főváros katasztrófa-veszélyeztetettsége, a veszélyelhárítási tervezés, a felkészülés és megelőzés, valamint a katasztrófák elleni védekezés szervezet-rendszere. 60. §
(1)Az igazgatóság:
- a)évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit,
- b)kétévente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit,
- c)önkormányzati választási ciklusonként legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit.
(2)A felkészítés tartalma különösen:
- a)a helyi kockázati tényezők,
- b)a település katasztrófavédelmi besorolása,
- c)a veszélyelhárítási tervezés,
- d)a katasztrófavédelmi irányítási rendszer,
- e)a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának szabályai,
- f)az elsőfokú polgári védelmi hatósági hatáskör,
- g)a lakosság tájékoztatása és riasztása, valamint
- h)a távolsági védelem ismeretei. 32. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők katasztrófavédelmi felkészítése 61. §
(1)A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők részére évente legalább egy alkalommal
- a)országos szinten a BM OKF,
- b)területi szinten az igazgatóság,
- c)helyi szinten az igazgatóság szervezésében a kirendeltség tart elméleti és gyakorlati felkészítést.
(2)A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők felkészítésének tartalma különösen:
- a)a katasztrófavédelem szervezet- és feladatrendszere,
- b)a védelmi igazgatás rendszere és a különleges jogrend,
- c)rendkívüli intézkedések a különleges jogrend idején,
- d)a katasztrófák elleni védekezés irányítása,
- e)a közreműködő személyek és szervezetek, az ágazatok sajátos feladatai,
- f)a riasztási és értesítési, kapcsolattartási és jelentési rend, valamint
- g)a döntéshozatali eljárások. VIII. FEJEZET A KÖZNEVELÉSBEN RÉSZTVEVŐK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE 33. Pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítése 62. §
(1)Az igazgatóság szervezésében a kirendeltség évente legalább egyszer elméleti katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a nevelési-oktatási intézmény vezetője által kijelölt katasztrófavédelmi felkészítésért felelős pedagógust.
(2)A hivatásos katasztrófavédelmi szervek külön-külön célcsoportként tervezik az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai pedagógusok felkészítését. A felkészítés tartalmánál az óvodai nevelés, az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszaira jellemző életkori sajátosságokat kell figyelembe venni.
(3)A BM OKF által biztosított központi oktatócsomag alapján a kirendeltségvezető a települési jellemzőknek és a
(2)bekezdés szerinti életkori sajátosságoknak megfelelően a pedagógus részére szakmai támogatást nyújt.
(4)A kirendeltségvezető éves tervet készít a pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésére.
(5)Az igazgatóság, valamint a kirendeltségvezető a pedagógusok és az oktatási intézmények tanulóinak részvételét biztosítja az éves terv alapján megszervezett nyilvános katasztrófavédelmi gyakorlatokon.
- Az óvodai nevelés, az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában tanulók katasztrófavédelmi felkészítése
- §
(1)Az óvodai szintű katasztrófavédelmi felkészítéseknél kiemelt figyelemmel kell lenni a gyermekek életkori sajátosságaira és az alkalmazható módszerekre.
(2)A központi oktatócsomagot – az óvodai nevelés országos alapprogramját figyelembe véve – a BM OKF határozza meg, a felkészítések tartalmát a pedagógussal történő egyeztetés alapján a kirendeltség vezető állítja össze.
(3)Az igazgatóság a központi oktatócsomag alapján területi és helyi oktatási segédleteket, módszertani útmutatókat dolgoz ki és tesz hozzáférhetővé az intézmények számára. 64. §
(1)A tanulók katasztrófavédelmi felkészítéséhez az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára figyelemmel a BM OKF – a mindenkori Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelően – központi oktatócsomagot dolgoz ki és tesz közzé.
(2)Az igazgatóság a központi oktatócsomag alapján területi oktatási segédleteket, módszertani útmutatókat dolgoz ki és tesz hozzáférhetővé a nevelési-oktatási intézmények számára.
(3)A hivatásos katasztrófavédelmi szervek segítséget nyújtanak és részt vesznek a nevelési-oktatási intézmények számára a felkészítések – mind tanórák keretében, mind a tanórán kívüli formáinak – tervezésében és végrehajtásában.
(4)Az igazgatóságok és kirendeltségek felelősek a területi és helyi szintű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek szervezéséért és végrehajtásáért, továbbá részt vesznek az országos döntő előkészítésében és lebonyolításában. 65. §
(1)Az igazgatóság és a kirendeltségvezető külön tervezi a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, valamint a felnőttoktatásban részt vevők katasztrófavédelmi felkészítését.
(2)A felkészítést a kirendeltségvezető a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, illetve a felnőttoktatást végző intézmény vezetőjével történő egyeztetés alapján, a sajátos nevelési-oktatási igényeknek megfelelően hajtja végre.
- Felsőoktatásban részt vevő hallgatók katasztrófavédelmi felkészítése
- § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezdeményezi a felsőoktatási intézmények vezetőinél a hallgatók katasztrófavédelmi felkészítését és a katasztrófavédelmi ismeretek oktatását. IX. FEJEZET A LAKOSSÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE
- § A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének fő célkitűzése a helyben jellemző veszélyeztető hatások, és a veszély esetén, illetve riasztáskor követendő magatartási szabályok lehető legszélesebb körben történő megismertetése.
- Az aktív lakosságtájékoztatás
- §
(1)Az igazgatóság szervezésében a kirendeltség lakosságtájékoztatási program keretében készíti fel a lakosságot
- a)az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken évente legalább egyszer,
- b)a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken 3 évente legalább egyszer.
(2)Az aktív lakosságtájékoztatás megvalósítható
- a)tájékoztató kiadványok kibocsátásával,
- b)a helyi sajtóban, az önkormányzat lapjában, a megyei lapokban, helyi és regionális televíziókban, kábeltelevíziókban, helyi rádiókban megjelenő tájékoztató közlemények megjelentetésével, internetes tájékoztató felületek megjelentetésével,
- c)lakossági fórumok szervezésével,
- d)településen rendezett egyéb nyilvános rendezvényen (város- és falunap).
(3)Az aktív lakosságtájékoztatás tartalma különösen:
- a)a lakosság felkészítése a riasztási módszerek és jelek felismerésére,
- b)a követendő magatartási szabályok,
- c)a segítségnyújtás formái,
- d)az adott területet fenyegető természeti és civilizációs kockázatok,
- e)a veszélyek elhárításának lehetséges módjai. 35. A passzív lakosságtájékoztatás 69. §
(1)Az igazgatóság a kirendeltséggel közösen gondoskodik a lakosság legszélesebb körének passzív tájékoztatásáról.
(2)A passzív lakosságtájékoztatás megvalósítható:
- a)az érdeklődők számára nyomtatott és elektronikusan hozzáférhető információs kiadványok elérhetővé tételével,
- b)kirendeltségi nyílt nap biztosításával.
(3)A passzív lakosságtájékoztatási formában elérhető tájékoztató tartalma különösen a 68. §
(3)bekezdésében foglaltak.
(4)A kirendeltség legalább évente egy alkalommal előre meghirdetett nyílt napot tart. A nyílt napon a lakosság számára tájékoztatást nyújt:
- a)a katasztrófavédelmi rendszerről,
- b)a kirendeltség feladatairól, felszereléséről,
- c)a település veszélyeztető tényezőiről, a felkészülési-megelőzési lehetőségekről, valamint a veszély esetén követendő magatartási és védelmi szabályokról.
(5)Azokon a településeken, ahol a nemzeti-etnikai kisebbség lélekszáma az összlakosság 5%-át eléri, vagy amely település idegenforgalmi központ, az aktív lakosságtájékoztatási formában kiadott, vagy megjelentetett tájékoztató kiadvány riasztási jelzéseket és követendő magatartási szabályokat tartalmazó részét a kisebbség nyelvén és az idegenforgalomra jellemző világnyelven is meg kell jelentetni.
(6)A hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők lakosságfelkészítését a számukra alkalmas segédletek kidolgozásával és kiadásával kell biztosítani. X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 70. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 71. §
(1)Az e rendelet szerinti katasztrófavédelmi felkészítéseket első alkalommal 2012. március 1-jétől kell megszervezni.
(2)Az e rendelet szerinti veszélyelhárítási feladattervet az adott szerv vezetőjének legkésőbb 2012. március 31-ig kell elkészíteni. 72. §
(1)A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §
- c)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „
- c)közérdekű feladat:
- ca)az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme, továbbá
- cb)a kiemelt államérdekből ellátandó feladatok végrehajtása.”
(2)Az R. 4. §
(1)bekezdés
- g)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély) „
- g)a hivatásos katasztrófavédelmi szervek 3. §
(1)bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület,”
(3)Az R. 10. §
(1)bekezdése a következő
- d)ponttal egészül ki: (Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély) „
- d)a pénz- és értékszállítást – személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett – rendszeresen végző,” (járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja.)
(4)Az R. 3. §
(1)bekezdése a következő
- g)ponttal egészül ki: (Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez) „
- g)a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium 1. §
- cb)alpontjában meghatározott közérdekű feladatok ellátására rendszeresített gépjárműveire”
(5)Az R. 9. §
(1)bekezdése a következő
- j)ponttal egészül ki: (Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez) „
- j)a polgárőri szolgálat ellátása során használt járműre.”
(6)Az R. 11. §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)A 9. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a figyelmeztető jelzést adó készülék azon a járművön használható, amelyet a polgárőr szervezet a figyelmezetőt jelzést adó készülékhez rendszeresített indítási naplóban meghatározott.”
(7)Az R. a) 3. §
(1)bekezdésének
- b)pontjában a „hivatásos önkormányzati, az önkéntes” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati”,
- b)4. §
(1)bekezdés
- h)pontjában az „a Magyar Honvédség” szövegrész helyébe az „az 1. §
- cb)alpontja alá nem tartozó, a Magyar Honvédség”,
- c)6. §
(3)bekezdésében a „d)–
- e)pontjában” szövegrész helyébe a „d)–
- e)és
- g)pontjában”,
- d)9. §
(2)bekezdésében az „e)–f),
- h)és
- i)pontja” szövegrész helyébe az „e)–
- f)és h)–
- j)pontja” szöveg lép. 73. §
(1)Hatályát veszti
- a)a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 8/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. §
- i)és
- j)pontja, valamint 5. §
(2)bekezdésében az „i)” szövegrész,
- b)a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól szóló 55/1997. (X. 21.) BM rendelet,
- c)a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet
- d)a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet,
- e)a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a
(2)bekezdése
- b)pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet 1. §
- a)pontja.
(2)Hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet
- a)1. §-ában az „ , a büntetés-végrehajtási szervezetre”, valamint a „ , továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak)” szövegrész,
- b)2. §
- b)pontjában az „és a fogvatartottaknak” szövegrész,
- c)3. §
- e)és
- g)pontja,
- d)4. §-ában az „és fogvatartottak” szövegrész,
- e)5. §
(2)bekezdése, f) 5. §
(3)bekezdésében az „a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,” szövegrész, g) 5. §
(4)bekezdésének b) pontja.
(3)Hatályát veszti az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet
- a)1. §-ában az „ , a büntetés-végrehajtási szervezetre”, valamint a „ , továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak)” szövegrész,
- b)2. §
(1)és
(2)bekezdésében az „és a fogvatartott” szövegrész, c) 2. §
(3)bekezdése, d) 4. §
(1)bekezdés
- d)pontja,
- e)4. §
(2)bekezdés
- a)pontjában az „ , illetve a felügyelete alá tartozó rendvédelmi szerv (büntetés-végrehajtási szervezet) védekezési” szövegrész,
- f)4. §
(2)bekezdés
- b)pontja
- ba)alpontjában az „és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság” szövegrész,
- g)4. §
(2)bekezdés
- c)pontja
- cc)alpontjában az „a büntetés-végrehajtási szerv áttelepítését,” szövegrész,
- h)6. §
(1)bekezdésében az „A feladatok teljesítésének szervezését, összehangolását és ellenőrzését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán működő, a honvédelmi felkészítés és országmozgósítás igazságügyi tárcánál jelentkező feladatainak végrehajtására létrehozott szervezeti egység útján.” szövegrész. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter