343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. LXXXV. törvény végrehajtásáról.

343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. LXXXV. törvény végrehajtásáról. A Kormány a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A termékdíjköteles termékek azonosításával kapcsolatos szabályok 1. § (1) A termékdíjköteles csomagolószerek katalógusát e rendelet 1. melléklet A) címe tartalmazza. A további termékdíjköteles termékek környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód) az 1. melléklet B) címe tartalmazza. (2) Azokat a termékeket, melyeknek a vámtarifaszáma az 1. melléklet A) cím I. részében szerepel, az 1. melléklet A) cím II. része szerinti csomagolószer katalógusban található kódszámok (a továbbiakban: CsK kód) alá kell besorolni. (3) A CsK kód olyan, 7 számjegyből álló azonosítószám, amely a csomagolószer azonosítására szolgál, a termékdíj-kötelezettség megállapítása érdekében. 2. A termékdíj-kötelezettség keletkezése 2. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak nem minősül a termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el. (2) A Ktdt. 3. § (5) bekezdés b) pontja szerint elszámolható tényleges hiány mértéke – évente – a termékdíjköteles termék tömegében kifejezett mennyiségének legfeljebb 0,5%-a lehet. (3) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezett első vevője írásban tesz nyilatkozatot, melyet teljesíthet alkalmanként az egyes ügyletek során (eseti nyilatkozat) vagy időszakra szólóan. A nyilatkozat szövegét a 3. melléklet tartalmazza. (4) A Ktdt. 3. § (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezett negyedéves bevallásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) részére adatot szolgáltat a nyilatkozóról, mely tartalmazza annak cégszerű adatait, és összesítetten azt a mennyiséget, amely után ilyen jogcímen nem fizetett termékdíjat. A kötelezett negyedéves gyakorisággal részletes nyilvántartást vezet az egyes nyilatkozók felé történő forgalomba hozatalról. 3. A termékdíj-kötelezettség bejelentése, bevallása 3. § (1) A kötelezett vagy képviselője (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Ktdt. 10. § szerinti bejelentését a 2. melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton teljesíti – az első bejelentkezés vagy képviselő meghatalmazásnak bejelentése kivételével – a vámhatóság felé. Az adózás rendjéről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában a termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha a 2. melléklet szerinti adatok bármelyike módosul. (2) A kötelezettnek a Ktdt. szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal és az e rendeletben előírt nyilvántartással megegyezően a 4. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesítenie a vámhatóság felé. (3) A jogosulatlanul beküldött, vagy a kötelezett azonosítására alkalmatlan bejelentéseket, bevallásokat, adatszolgáltatásokat a vámhatóság nem fogadja be, és hiánypótlásra visszaküldi a beküldőnek. (4) A Ktdt. 10. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tárgyévenként teszi meg az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett. 4. A nyilvántartás szabályai 4. § A Ktdt. 10/A. §-ában meghatározott nyilvántartásnak legalább az 5. mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. 5. § (1) Termékdíjköteles termék alapanyagként felhasználása esetén a kötelezett nyilvántartást vezet az alapanyagkénti felhasználás időpontjáról és az alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségéről. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább az alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék: a) megnevezését és vámtarifaszámát, b) CsK, KT kódját, c) saját azonosítószámát, vagy ennek hiányában a termék GTIN számát, d) az egységnyi végtermék előállításához felhasználásra kerülő alapanyagok meghatározását (anyagnormáját). (3) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználásának minősül az a felhasználás, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékdíjköteles termékbe. A visszaigénylés a gyártási selejt és hulladék mennyiségére is figyelembe vehető, de ebben az esetben a gyártási selejt és hulladék a hulladékhasznosítási teljesítménybe nem vehető figyelembe. A csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer önállóan termékdíjköteles termék. (4) Hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék forgalomba hozatala esetén a kötelezett – a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabályban meghatározottakon túl – a forgalomba hozott termékdíjköteles termék vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vevő nevét és címét, továbbá a forgalombahozatalhoz kapcsolódóan kiállított számla vagy egyéb bizonylat sorszámát és kiállításának dátumát. (5) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés mellett a Ktdt. 12. § (3) bekezdésben meghatározott eljárás nem alkalmazható. 5. A termékdíj-előleg 6. § A Ktdt. 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott termékdíjelőleg mértékét, összegét a tárgyév első három negyedévére megállapított és bevallott termékdíj adja, melyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan benyújtott önellenőrzésben, pótbevallásban bevallott összeget is. 6. A számlán való feltüntetés szabályai 7. § (1) A Ktdt. 13. § b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán záradékot kell feltüntetni, amely tartalmazza a termékdíjköteles termék CsK, KT kódját, a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül – legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor – a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a záradéknak tartalmaznia kell. (2) A csomagolószer első belföldi forgalomba hozója a számlán – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles feltüntetni a számla tételeire hivatkozva: a) amennyiben a csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból ..................... Ft”, b) amennyiben a csomagolás részeként forgalomba hozott csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolás termékdíj-kötelezettség az eladót terheli”, vagy c) amennyiben a kötelezettség a vevőt terheli: ca) „a csomagolószer termékdíj-kötelezettség a vevő eseti nyilatkozata alapján a vevőt terheli”, vagy cb) „a csomagolószer termékdíj-kötelezettség a vevő …számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján a vevőt terheli” szöveget. (3) Nem kell a számlán záradékot feltüntetni csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése esetén. (4) A reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozója a számlán „a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból ..................... Ft” szövegű záradékot tünteti fel. 7. Az átvállalás szabályai 8. § (1) Számlán történő átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra. (2) Az egyéb kőolajtermék termékdíj-kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén a számlán „az egyéb kőolajtermék vevője nem termékdíj-kötelezett, a bruttó árból ......... Ft termékdíj átvállalásra került” szövegű záradékot kell feltüntetni. (3) A (2) bekezdés szerinti követelmény nem, vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba. 9. § (1) Szerződés alapján a teljes termékdíj-kötelezettség a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet által legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át. (2) A termékdíj-kötelezettség szerződés alapján való átvállalása esetén a szerződés a) a szerződő feleknek e rendelet 2. melléklete szerinti adatait, b) a termékdíjköteles termék megnevezését, vámtarifaszámát, KT, CsK kódját, c) az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását, d) az átvállalás jogcímét tartalmazza. (3) Az átvállalási szerződés érvényességéhez, ideértve annak módosítását is, a vámhatósághoz történő bejelentése szükséges. A bejelentést az átvállaló a szerződés kezdő, vagy módosítási időpontjától, megszűnés esetén annak megszűnésétől számított 15 napon belül teszi meg. (4) A termékdíj-kötelezettség a szerződés érvényességének időszaka alatt, a Ktdt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra, amennyiben a (3) bekezdés szerinti bejelentés megvalósult, és a (7) bekezdés szerinti záradékszöveg a számlán feltüntetésre került. (5) Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését a) külföldre történő értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal, fuvarokmány hiányában a vevő átvételt igazoló nyilatkozatával, b) bérgyártás esetén a bérgyártást igazoló számlával, c) termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal esetében az átvételhez és a továbbértékesítéshez kiállított számlával, d) a csomagolást előállító első vevő átvállalása esetén a csomagolószer csomagolás részeként történő forgalomba hozatalát vagy felhasználását igazoló bizonylatokkal, e) csomagolóanyagból csomagolóeszköz előállítása esetén anyagmérleggel (amely pontosan bemutatja a gyártáshoz közvetlen anyagként felhasznált csomagolóanyag mennyiségét, illetve a létrejött csomagolóeszköz mennyiségét), és az ahhoz kötődő, a termék előállításához felhasznált anyagok (anyagnorma) mennyiségével igazolja. (6) Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló felet terheli. (7) Szerződéses átvállalás esetén a belföldi forgalombahozatalról szóló számlán a következő szöveget kell feltüntetni: „a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés ....) pontja alapján a vevőt terheli”. (8) A (7) bekezdésben meghatározott záradékszöveg hiányában a számlán értékesített termékre vonatkozó termékdíj-kötelezettség nem száll át a vevőre. (9) A csomagolószerekre vonatkozó szerződéses átvállalás során a csomagolóeszközt és az egyéb csomagolószert külön-külön termékdíjköteles termékként kell figyelembe venni. (10) Bérgyártás során a bérgyártó anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíjköteles termék tömegében számított 50%-os mértéket meg nem haladóan adhat hozzá terméket a bérgyártató részére gyártott termékdíjköteles termékhez. 10. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdésének a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától a szerződés érvényességének utolsó napjáig, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség – az átvállalás napján hatályos szabályok szerint – beáll az átvállalónál, a ki nem szállított mennyiség tekintetében. Kiszállítás hiányában a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. 8. A termékdíjátalány szabályai 11. § (1) Amennyiben a termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett a Ktdt. 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt túllépi, 15 napon belül köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. (2) A bejelentést követően a kötelezettre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárnia a kötelezettnek a termékdíj-kötelezettség tekintetében. 9. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kezelése 12. § (1) A Ktdt. 19. § (3) bekezdésében meghatározott veszélyes csomagolási hulladék a növényvédő-szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladék. (2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyes csomagolási hulladékká váló csomagolások első belföldi forgalomba hozói, saját célú felhasználói (a továbbiakban: veszélyes csomagolási hulladékok hulladékgazdálkodási kötelezettjei) a veszélyes csomagolási hulladékok után – a Hgt.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott – hulladékkezelési kötelezettségüket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezeten (a továbbiakban: közvetítő szervezet) keresztül teljesítik. A hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezettel – azonos feltételekkel – hirdetményben nyilvánosságra hozott szolgáltatási díj megfizetésével lehet szerződést kötni. (3) A veszélyes csomagolási hulladékká váló csomagolások saját célú felhasználója jogosult – erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkkel történő közvetlen szerződésen keresztül – saját maga is teljesíteni a hulladékkezelési kötelezettséget. (4) A közvetítői feladatokat ellátó non-profit szerveződés köteles az (1) bekezdés szerinti veszélyes csomagolási hulladékok gyűjtését végző átvételi pontokon gyűjtött, az (1) bekezdésben meghatározott veszélyes csomagolási hulladékok teljes mennyiségének kezeléséről gondoskodni. (5) A közvetítő szervezet a tárgyév április 20-ig bejelentést tesz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felé a szerződött veszélyes csomagolási hulladékok hulladékgazdálkodási kötelezettjeiről. (6) A bejelentés tartalmazza azt, hogy a közvetítő szervezet tevékenysége milyen termék- és anyagáramra vonatkozik, azok tárgyévre elszámolni tervezett mennyiségét – a hulladékkezelés alapját és a kezelt mennyiséget –, továbbá a hulladékkezelés során együttműködő szerződött partnerek, és a gyűjtési pontként felhasznált telephelyek, egyéb, jogszabály alapján biztosított helyszínek felsorolását. 10. Az OHÜ ellenőrzési tevékenységének részletes szabályai 13. § A kötelezettek ellenőrzésében az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) akkor vehet részt, ha a) a kötelezett ellenőrzése az OHÜ felé fennálló kötelezettség teljesítésével közvetlen kapcsolatban van, b) a kötelezett ellenőrzése az OHÜ által nyilvántartott adat, információ hiányában eredményesen nem hajtható végre, c) a kötelezett ellenőrzése az OHÜ speciális szakismeretének hiányában eredményesen nem hajtható végre, vagy d) ha a vámhatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ erről külön megállapodik. 14. § (1) Az OHÜ Ktdt. 20. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzési tevékenységének (a továbbiakban: saját jogú ellenőrzés) célja a vele szerződéses kapcsolatban állók, valamint a Ptk. szerinti teljesítési segédeik, alvállalkozóik (a továbbiakban együtt: ellenőrzöttek) szerződésszerű tevékenységének, a szerződés végrehajtásának folyamatos nyomon követése, a finanszírozott tevékenységek dokumentáltságának ellenőrzése, amely alapján a szerződéses teljesítés (szolgáltatás) ellenértéke kifizethető. (2) A saját jogú ellenőrzés kiterjedhet – a Ktdt.-ben meghatározottak figyelembevételével – a jogszabályban, szerződésben foglaltak betartásának vizsgálatára, illetve helyszíni ellenőrzésére. (3) A saját jogú ellenőrzésre sor kerülhet: a) ellenőrzési terv alapján, b) az ellenőrzés elrendelésére jogosult döntése alapján, c) hatósági megkeresés alapján, d) egyéb bejelentés alapján. 15. § (1) Az OHÜ saját jogú ellenőrzése lehet: a) a részkifizetésekhez kapcsolódó aa) dokumentum alapú, ab) helyszíni, ac) kombinált [az aa)–ab) pontok együttesen]; b) a szerződés végleges lezárásáig a kifizetési időszakokat egyedileg vagy összevontan vizsgáló, a) pont szerinti ellenőrzés. Az a) pontban meghatározott ellenőrzések nem keletkeztetnek ellenőrzéssel lezárt időszakot. (2) A kifizetéshez kapcsolódó dokumentumalapú ellenőrzés a teljesítési igazolás és mellékletei ellenőrzéséből áll, amely kiterjed különösen: a) arra, hogy a benyújtott teljesítési igazolás és mellékletei az elnyert támogatási pályázat kapcsán merültek-e fel, b) arra, hogy a támogatási szerződésben foglalt mennyiségi és pénzügyi előrehaladási feltételeknek megfelelnek-e, illetve valós mennyiségi adatokon alapulnak-e, c) arra, hogy a benyújtott teljesítési igazolás és mellékletei adattartalma összhangban van-e az elszámolási időszakra vonatkozó kifizetési előrejelzéssel és az elszámolhatósági szabályokkal, d) arra, hogy az elszámolási időszakban a köztartozás-mentesség fennáll-e, e) az új technológia alkalmazására, a hasznosítási technológia megvalósításának, illetve megvalósíthatóságának technológiai ellenőrzésére, f) arra, hogy a Ktdt. 20. § (2) bekezdése alapján folyósított támogatást ténylegesen a lakossági környezettudatos nevelésre fordították-e. (3) A helyszíni ellenőrzés kiterjed különösen arra, hogy: a) a benyújtott teljesítési igazolás valós mennyiségi adatokon alapul-e, és megfelel-e a megkötött szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek, b) a teljesítési igazolás mellékleteként benyújtott alátámasztó bizonylatok, dokumentumok, igazolások és összesítő táblázatok eredeti példánya rendelkezésre áll-e, és megegyezik-e a kifizetés iránti kérelemhez benyújtott másolattal, c) az ellenőrzött által benyújtott vezetői nyilatkozat (köztartozás-mentesség, egyéni teljesítésű hulladékhasznosítás) összhangban van-e az azt megalapozó bizonylatokkal, d) a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályokat betartották-e, e) a szerződés szerinti tevékenység folytatásának helyén található hulladékkezeléssel érintett termékek, anyagok fizikai paramétereinek rögzítése megtörtént-e, f) az új technológia alkalmazására, a hasznosítási technológia megvalósításának, illetve megvalósíthatóságának technológiai ellenőrzésére, g) arra, hogy a Ktdt. 20. § (2) bekezdése alapján folyósított támogatást ténylegesen a lakossági környezettudatos nevelésre fordították-e. (4) A teljesítési igazolás és mellékletei formai és tartalmi követelményeinek meghatározásakor a Hgt.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott előírásokat is figyelembe kell venni. 16. § (1) A saját jogú ellenőrzés lefolytatására az OHÜ-vel munkaviszonyban álló személy, az ellenőrzésben közreműködésre – egyedi meghatalmazás alapján – az OHÜ-vel szerződéses jogviszonyban álló személy jogosult. A közreműködő önálló ellenőrzési cselekményt nem végezhet. (2) Az OHÜ a saját jogú ellenőrzéshez – az egyedi megállapodásban meghatározottak szerint – kérheti hatóság, illetve szakértő közreműködését. (3) Az OHÜ saját jogú ellenőrzésére való jogosultságot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést végző személyazonosításra alkalmas okmánnyal és megbízólevéllel, a közreműködő pedig személyazonosításra alkalmas okmánnyal és az egyedi megbízólevéllel igazolja. (4) A megbízólevél legalább az alábbi adatokat tartalmazza: a) az OHÜ megnevezését, az ellenőrzés elrendelésére jogosult aláírását, valamint az OHÜ adatait, bélyegzőlenyomatát, b) az ellenőrzött szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát, c) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését, d) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát, e) a megbízólevél általános jellegét, f) a megbízólevél érvényességi idejét, g) a megbízólevél keltét. 17. § (1) A saját jogú ellenőrzés lefolytatásáról az ellenőrzést megelőzően az OHÜ írásban értesíti (a továbbiakban: előzetes bejelentés) az ellenőrzöttet, kivéve, ha ezzel az ellenőrzés célját, vagy eredményességét veszélyeztetné. (2) Az előzetes bejelentés tartalmazza: a) az OHÜ megnevezését, az értesítés iktatószámát, b) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, adószámát, szerződés számát, c) a vizsgálat célját, témakörét és azt az időszakot, amelyre a vizsgálat irányul, d) felhívást az ellenőrzést végző tevékenységének elősegítésére, támogatására, a vele való együttműködésre, e) az ellenőrzés elrendelésére jogosult aláírását, a szervezet bélyegzőlenyomatát és a keltezést. (3) Helyszíni ellenőrzés a tevékenységgel érintett székhelyen, illetve telephelyen, a tevékenység végzése idején folytatható. (4) Ha az ellenőrzött a Ktdt. 20. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységéhez más személy, szervezet ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását az ellenőrzöttnek kell biztosítania. (5) Az ellenőrzésről, valamint az ellenőrzött, illetve az ellenőrzött teljesítési segédje, alvállalkozója szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a) az OHÜ megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét; b) a szolgáltatás-megrendelés kedvezményezettje nevét, székhelyét, szerződésének számát; c) az ellenőrzés célját; d) az ellenőrzés megállapításait, az ellenőrzött dokumentumokat, nyilvántartásokat; e) bizonyítási eszközöket, ideértve az idő- és helymeghatározással ellátott eszközzel készített hangot, képet és mozgóképet; f) az ellenőrzött által felajánlott bizonyítékokat, ha elutasításra kerül sor, annak indokolását; g) azt, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra a szolgáltatás megrendelés kedvezményezettje 15 napon belül észrevételeket tehet; h) az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött aláírását. (6) A jegyzőkönyvet az ellenőrzött részére az ellenőrzést követően igazolt módon át kell adni. (7) Az ellenőrzött által vitatott jegyzőkönyvi megállapítások tisztázása érdekében szakmai egyeztetést kell tartani, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet kell felvenni. 18. § (1) Az OHÜ ellenőrei a saját jogú ellenőrzés során a Ktdt.-ben és az e rendeletben, továbbá az ellenőrzöttel kötött szerződésben biztosított jogaikat oly módon kötelesek gyakorolni, hogy az – lehetőség szerint – az ellenőrzött gazdasági tevékenységét ne, vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozza. (2) Ha a saját jogú ellenőrzés során bizonyítást nyer, hogy az ellenőrzött a Hgt.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben előírt, vagy a szerződésen alapuló kötelezettségei tekintetében az OHÜ-t szándékosan megtévesztette, az OHÜ értesíti az ellenőrzött hulladékgazdálkodási kötelezettségeinek hatóság általi ellenőrzésében érintett hatóságokat a szükséges hatósági eljárások lefolytatása érdekében. (3) Amennyiben az OHÜ ellenőrei a környezet védelmével kapcsolatos szabálytalanságot észlelnek, értesítik a környezetvédelmi hatóságot. 19. § (1) Az ellenőrzött jogosult: a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni. (2) Az ellenőrzöttnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. (3) Az ellenőrzöttnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyv tartalmát megismerni, és arra a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. (4) Az ellenőrzött indokolt észrevételei alapján kiegészítő ellenőrzésnek van helye. (5) Az ellenőrzött köteles a tevékenység végzése helyétől eltérő helyen tárolt, az ellenőrzéssel érintett dokumentumok 5 napon belüli bemutatására. A bemutatás helyét és idejét az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvben kell közölni. 20. § (1) A saját jogú ellenőrzésben bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az iratok, pénzügyi, banki bizonylatok, számla, számlakivonat, szakértői vélemények, a nyilatkozat, a helyszíni ellenőrzés során rögzített adatok, tények, a helyszíni leltározás, szabályzat szerint vett minta. (2) Az OHÜ a saját jogú ellenőrzése során jogosult idő- és helymeghatározással ellátott eszközzel hang, kép és mozgókép rögzítésére, az így szerzett adat bizonyítékként való felhasználására. (3) Az OHÜ a saját jogú ellenőrzése során mintát vehet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt – díjmentesen – az ellenőrzött bocsátja rendelkezésre. (4) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza: a) a mintavételi jegyzőkönyv számát, b) a mintát vevő személy megnevezését, c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását, d) a mintavétel helyét és időpontját, e) a mintavétel indokolását, f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát, g) a minták mennyiségét és azonosítási jeleit, és h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát. (5) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek első példánya az OHÜ példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött példánya. 11. Az OHÜ, a környezetvédelmi hatóság, valamint a vámhatóság közötti adatszolgáltatás szabályai 21. § (1) A termékdíj-kötelezettséggel, illetve a Ktdt.-ből adódó feladatok végrehajtása érdekében az OHÜ számára adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóság, valamint a vámhatóság. (2) Az adatszolgáltatás térítésmentesen, az alábbi formákban történhet: a) rendszeres adatszolgáltatás formájában (negyedéves, havi vagy éves); b) a környezetvédelmi hatóság, valamint a környezetvédelemért felelős miniszter hivatali szervezete által vezetett környezetvédelmi nyilvántartásokhoz való hozzáférés útján; c) eseti megkeresésre. (3) A hatóságok eseti megkeresése az OHÜ részéről írásban történik. A hatóság a kérés beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a kért adatokat. (4) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelők hulladékgazdálkodással kapcsolatos – 2. és 4. mellékletben megjelölt – adatait a Főfelügyelőségnek rendszeresen megküldi. 22. § Az adatszolgáltatást elsősorban elektronikus adathordozón vagy az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, illetve az adatbázishoz való hozzáférés megadásával történik. Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás hiányában az adatszolgáltatás más módon (így különösen iratban) történik. 12. A termékdíj visszaigénylése 23. § (1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént. (2) A vámhatóság jár el a hulladékká vált egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosítása után történő termékdíj visszaigénylése során. Az anyagában történő hasznosítás esetében a hasznosítás tényére, körülményeire vonatkozó szakkérdések eldöntése érdekében a vámhatóság megkeresi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. (3) A termékdíj visszaigénylésére – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével – a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor. (4) A visszaigénylés mértéke – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével – a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj. (5) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjai szerinti jogcímeken történő visszaigénylések esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell a) a termékdíj visszaigénylőjének 2. melléklet I. pontja szerinti alapadatait, b) a termékdíjköteles termék megnevezését CsK, KT kódját, c) amennyiben a visszaigénylő nem azonos a kötelezettel, a beszerzett termékdíjköteles termék mennyiségét, d) a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait, e) a termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, VPID számát, f) a külföldre kiszállított termékdíjköteles termék mennyiségét, értékesítés esetén az ellenértékről szóló számlát, a számla pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatot, a vámokmányt (amennyiben a kiszállításhoz szükséges), egyéb esetekben az áruk szállítását igazoló fuvarokmányt, fuvarokmány hiányában a vevő átvételre vonatkozó igazolását. (6) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti jogcímen történő visszaigénylések esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell a) a termékdíj visszaigénylőjének 2. melléklet I. pontja szerinti alapadatait, b) a termékdíjköteles termék megnevezését CsK, KT kódját, c) a beszerzett termékdíjköteles termék mennyiségét, d) a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait, e) a termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, VPID számát, f) a visszaigénylés jogalapját alátámasztó iratot. (7) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogcímen történő visszaigénylés esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell a) a termékdíj visszaigénylőjének 2. melléklet I. pontja szerinti alapadatait, b) a közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasznált termékdíjköteles termék ba) megnevezését CsK, KT kódját, bb) mennyiségét, c) a felhasznált termék termékdíjának megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait, d) a felhasznált termék utáni termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, VPID számát, e) az előállított termékdíjköteles termék ea) megnevezését CsK, KT kódját, eb) mennyiségét, f) az előállított termék termékdíjának megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait, g) a gyártási tevékenység és a felhasznált anyagok rövid leírását, h) anyagmérleget, amely pontosan bemutatja a gyártáshoz közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét, illetve a létrejött termékdíjköteles termék mennyiségét és az egységnyi termékdíjköteles termék létrehozásához felhasznált anyagok mennyiségét (anyagnormáját). (8) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés g) pontja szerinti jogcímen történő visszaigénylés esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell a) a termékdíj visszaigénylőjének 2. melléklet I. pontja szerinti alapadatait, b) a beszerzett termékdíjköteles csomagolóeszköz vagy egyéb csomagolószer ba) megnevezését CsK kódját, bb) mennyiségét, bc) a kötelezett által kiállított számla számát, keltét a bevallott (befizetett) termékdíj tételét és összegét, bd) a beszerzett termék utáni termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, VPID számát, c) a nem csomagolási célú felhasználás megnevezését. (9) Termékdíjköteles termék alapanyagként felhasználása esetén a visszaigénylésre jogosult nyilvántartást vezet az alapanyagként felhasználás időpontjáról és az alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségéről. A visszaigénylés a gyártási selejt és hulladék mennyiségére is figyelembe vehető, de ebben az esetben a gyártási selejt és hulladék a hulladékhasznosítási teljesítménybe nem vehető figyelembe. (10) Használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után – az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer és az egyéb kőolajtermék hulladékának kivételével – nem lehet a termékdíjat külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelni. 24. § (1) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés esetében a kötelezett a bevallott termékdíjnak e rendelet 6. melléklete szerint meghatározott mértékét igényelheti vissza. (2) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben hasznosításra átadott, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. (3) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét. (4) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylő kötelezett nyilvántartásának tartalmaznia kell a) a termékdíj bevallását igazoló dokumentumok adatait, b) a hasznosításra átadott, illetve átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségét, az eredeti hulladéktulajdonosok szerinti bontásban, nevük, címük és adószámuk feltüntetésével; c) a szállító, valamint a begyűjtő nevét, címét, adószámát, a veszélyes hulladék szállításához, valamint begyűjtéséhez szükséges engedély számát, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben meghatározott „SZ”, valamint a „K” kísérőjegyek másolatát; d) a hasznosításra átvevő nevét, címét, adószámát, engedélyének számát; e) az átvevő által adott igazolást (ha kötelezett a hasznosítást maga végzi, akkor az átvételt igazoló dokumentumokat), amely tartalmazza a kötelezett nevét, címét, adószámát, a tárgynegyedévben a kötelezett nevében hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségét és az átvétel tényét igazoló „SZ” kísérőjegyek sorszámát; f) lakosságtól történő visszagyűjtés esetén a hasznosításra átadó nyilatkozatát az átadott mennyiség lakossági eredetéről. 13. Az újrahasználható csomagolások 25. § (1) A Főfelügyelőség a kötelezett, vagy a Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozó e rendelet 8. melléklet szerinti adatlapon benyújtott kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az alkalmas csomagolásra történő többszöri felhasználásra. A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételről szóló döntést és annak alapjául szolgáló adatokat tájékoztatásul a vámhatóság részére megküldi. (2) A Ktdt. 27. § (3) szerinti újrahasználható csomagolószer külföldre történő visszaszállításának igazolására a csomagolószer CsK kódjai, továbbá GTIN száma vagy ennek hiányában a 8. mellékletben foglalt adatok szerinti mennyiségi alapú nyilvántartás is alkalmas. A külföldre visszaszállítás igazoltnak tekintendő, ha a behozó nyilvántartása tartalmazza legalább a termékdíjköteles csomagolószer megnevezését, CsK kódját, GTIN számát, vagy ennek hiányában a 8. mellékletben foglalt adatokat, mennyiségét, kiszállításának dátumát és a kiszállítást igazoló fuvarokmányt, vagy annak hiányában a visszavételt igazoló adatokat. (3) A Ktdt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott újrahasználható csomagolószer a) tárgyidőszakon belüli kiszállítása esetén abban az esetben nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, vagy b) tárgyidőszakon túl történő kiszállítás következtében történő visszaigénylésre akkor kerülhet sor, ha a behozatalt követően további csomagolásra történő felhasználásra – a kiszállítás esetét kivéve – nem kerül sor és a csomagolószer megtalálható az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában. (4) A külföldről behozott áru csomagolásának részeként behozott csomagolószer akkor tekinthető a Ktdt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott újrahasználható csomagolásnak, ha a) a csomagolószer megtalálható az (1) bekezdésében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában és b) a külföldről behozott áru adásvételének tárgyát az újrahasználható csomagolószer nem képezi, a betétdíjas újrahasználható csomagolószer kivételével. 14. A reklámhordozó papírok 26. § (1) Az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép belföldi előállítása esetén a megrendelő írásban nyilatkozik a nyomdai szolgáltatást teljesítő felé arról, hogy az általa megrendelt termék – annak mellékletét is ideértve – reklámhordozó papírnak minősül-e. Amennyiben a nyomdai szolgáltatás keretében előállított termék megrendelése nem reklámhordozó papír belföldi előállítására vonatkozik, úgy a megrendelőnek jeleznie kell, hogy a megrendelt áru a Ktdt. 2. § 26. pontjában meghatározott reklámhordozó papír definíció melyik alpontja szerint nem tartozik a reklámhordozó papír fogalma alá. (2) A megrendelést teljesítő köteles 6 évig megőrizni az (1) bekezdésben megnevezett, általa előállított termék elektronikus vagy nyomtatott példányát, és azt a vámhatóság ellenőrzése során kérésre bemutatni. 15. Az egyéni hulladékkezelés szabályai 27. § (1) A Ktdt. szerinti egyéni hulladékkezelést végző bejelentésének tartalmaznia kell azt, hogy a tevékenység milyen termék- és anyagáramra vonatkozik, azok tárgyévre elszámolni tervezett mennyiségét – az egyéni hulladékkezelés alapját és a kezelt mennyiséget –, továbbá a hulladékkezelés során együttműködő szerződött partnerek, és a gyűjtési pontként felhasznált telephelyek felsorolását. (2) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítésében közreműködők személyében, tevékenységében változás áll be, – különösen a gyűjtési pontok, a hulladékkezelők személye esetében – azt a kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni a vámhatóság felé. (3) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják. (4) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a Ktdt. 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok visszagyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba. (5) A Ktdt.-ben meghatározott egyéni hulladékkezelés teljesítése során a kötelezett az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált (a továbbiakban együtt: kibocsátott) termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul. (6) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén magánszemély vevőtől is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést. (7) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és együttműködő partnerei nyilvántartásukat úgy vezetik, hogy azokból megállapítható legyen a teljesítés időpontja, a kezelt hulladék termékdíjköteles termékből képződő hulladék termékdíjkódja (a továbbiakban: HKT kód) és mennyisége. A hulladékkezelőkkel történt elszámolásokat és a cégszerűen aláírt igazolásokat a kötelezett a székhelyén gyűjti. 28. § (1) Az egyéni hulladékkezelők adott termék- és anyagáramra vonatkozóan teljesíthetik kötelezettségüket begyűjtést végző teljesítésben közreműködőn keresztül is. (2) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak az OHÜ felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé. (3) A teljesítésben közreműködők a szerződött egyéni hulladékkezelők (1) bekezdésben meghatározott termékeire vonatkozó kibocsátási arányának megfelelően osztják el az egyéni teljesítők között az általuk begyűjtött és hasznosításra átadott mennyiséget. 29. § (1) Az egyéni hulladékkezelést végző kötelezett negyedéves bevallásában a tárgyév befejezett negyedéveinek és a bevallás benyújtásáig hasznosításra történő, igazolt átvételének mennyiségeit összesítve, valamint kibocsátásainak mennyiségeit összesítve veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a Ktdt. 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a lezárt negyedévek összesített kötelezettségét, amelyből a tárgyévben lezárt negyedévek után megfizetett termékdíjat levonja. Az így számított különbözet képezi az adott negyedév után megfizetendő termékdíjat. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott számítás eredménye negatív, akkor az adott negyedévben a megfizetést nem kell teljesíteni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott hasznosításra történő átvétel igazolásának legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) az átadó egyéni hulladékkezelő nevét, címét, adószámát, VPID számát, b) az átvevő hasznosító nevét, címét, – amennyiben rendelkezésre áll – adószámát, KÜJ számát, c) a termékdíjköteles termékből képződött hulladék termék- és anyagáram megnevezését, EWC, HKT kódját és mennyiségét, d) keltezést és az átadó, átvevő aláírását. (4) Amennyiben a tárgyévben hulladékhasznosításra átadott mennyiség tényleges hasznosítása a hasznosítást végzők tárgyévet követő február 20-ig kiadott igazolásai alapján maradéktalanul nem teljesült, akkor az egyéni hulladékkezelést végzőnek a tárgyévi hulladékkezelési számítást el kell végezni az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint, de a ténylegesen hasznosított, a 27. § (5) bekezdése szerinti mennyiség figyelembevételével. A termékdíj-különbözetet a tárgyév utolsó negyedévi bevallásának önellenőrzésével kell bevallani és megfizetni. (5) A (4) bekezdésben meghatározott hasznosításról szóló igazolásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) az egyéni hulladékkezelő nevét, címét, adószámát, VPID számát, b) a hasznosító nevét, címét, – amennyiben rendelkezésre áll – adószámát, KÜJ számát, c) a termékdíjköteles termékből képződött hulladék termék- és anyagáram megnevezését, EWC, HKT kódját, Hgt. szerinti hasznosítási kódját és mennyiségét, d) keltezést és a hasznosító aláírását. 16. A vámhatóság ellenőrzési szabályai 30. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellenőrzött személy vagy szervezet székhelye, lakóhelye szerint illetékes alsófokú vámszerve, illetve azon jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye, akiknek lakóhelye a NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi. (2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a telephely szerint illetékes vámhatóság is jogosult az illetékességi területén helyszíni szemle tartására, valamint telephely ellenőrzésének lefolytatására. (3) Az OHÜ a szerződést, illetve a kifizetés alapjául szolgáló bizonylatok adatait a NAV Központi Hivatala részére küldi meg. Az így megküldött adatok teljeskörűségéért az OHÜ tartozik felelősséggel. A kifizetés alapjául szolgáló bizonylatok adatai alatt az OHÜ által lefolytatott, kifizetést megelőző ellenőrzésekről felvett dokumentációk is értendők. Amennyiben a megküldött adatok nem elegendőek a vámhatóság feladatainak elvégzéséhez, úgy a vámhatóság megkeresésére a kért adatokat az OHÜ – amennyiben rendelkezésére áll – 15 napon belül megküldi. 31. § A Ktdt. 29. § (23) bekezdésében meghatározott támogatási összeg kétszeresét a 10032000-01037454–00000000 NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára kell beszedni. 17. Záró rendelkezések 32. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 33. § (1) A kötelezett dönthet úgy, hogy a Ktdt. 40. § (8) bekezdés szerinti kötelezettsége 2012. január 1-jén keletkezzen. (2) A Ktdt. 40. § (8) bekezdése szerinti levonás mértékénél nem vehető figyelembe a csomagolási termékdíj tekintetében korábban a kötelezett által, a bevallásban alkalmazott levonás mértéke. (3) A Ktdt. 40. § (8) bekezdésében kivételként meghatározott külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószer után a Ktdt.-ben meghatározott általános szabályok szerint keletkezik a termékdíj-kötelezettség. (4) A Ktdt. 40. § (9) bekezdése szerinti termékdíj-különbözetnél nem vehető figyelembe a csomagolási termékdíj tekintetében korábban a számlán kötelezettként átvállaló által a bevallásban alkalmazott levonás mértéke. (5) A kötelezett a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában levonhatja a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált csomagolószer után a számlán átvállaló által igazoltan megfizetett hasznosítási díj összegét, ha az ügylet az átvállalás időpontjában hatályos rendelkezéseknek megfelelt. (6) A (4) és (5) bekezdések szerinti esetekben a számlán átvállaló a vevőjének igazolást állít ki a megfizetett csomagolási termékdíj összegéről és a megfizetett hasznosítási díj összegéről. (7) A Ktdt. meghatározása szerinti reklámhordozó papír után a Ktdt. szerinti első belföldi forgalomba hozó első vevője a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában termékdíj különbözetet fizet a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált reklámhordozó papír után a 2012. évi díjtétel és a 2012. január 1-je előtti megállapítási időszakban a 2011. évre vonatkozó készletre vétele időpontjában bevallott és megfizetett termékdíjtétel különbözetével, ha a készletrevételre vonatkozó – a megállapítási időszakban hatályos – rendelkezéseknek eleget tett. (8) A reklámhordozó papír után az első belföldi forgalomba hozó első vevője a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában levonhatja a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált reklámhordozó papír után a 2012. január 1-je előtti megállapítási időszakban a 2011. évre vonatkozó készletre vétele időpontjában bevallott és megfizetett termékdíj összegét, ha a készletrevételre vonatkozó – a megállapítási időszakban hatályos – rendelkezéseknek eleget tett. (9) Az újrahasználható csomagolási összetevő után nem keletkezik a Ktdt. szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség, ha az első belföldi forgalombahozatal vagy első saját célú felhasználás a csomagolási összetevőre vonatkozóan a csomagolás részeként a Ktdt. hatálybalépését megelőzően megtörtént. (10) A 2012 előtt belföldi forgalomba hozott csomagolási összetevők 2012. évben csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása után a csomagolás első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját terheli a csomagolás részét képező csomagolószer termékdíj-kötelezettsége. (11) Nem keletkezik a 2011. évi csomagolószer árukészlete utáni termékdíj-kötelezettsége annak, aki a Ktdt. 2. § (6) bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat meg nem haladó mértékeben – a Ktdt. hatályba lépése előtt – beszerzett csomagolószert csomagolás részeként 2012. január 1-jét követően forgalomba hozza vagy saját célra felhasználja. 34. § (1) A 7. § (2) és (4) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, továbbá a 9. § (7) bekezdésében meghatározott számlazáradék szövege 2012. június 30-ig a számla mellékletén is feltüntethető. (2) A 9. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentés érvényes, ha a 2012. január 1-je és 15-e között megkötött szerződést az átvállaló 2012. január 31-ig bejelenti a vámhatóságnak és a bejelentést a vámhatóság befogadta. (3) Az e rendelet 23. § (4) bekezdésében meghatározott visszaigénylés során a 2012. január 1. napja előtt keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan a 2012. évet megelőzően megfizetett termékdíjtétel mértékét kell alkalmazni. Amennyiben a kötelezett az egyéb kőolajtermékek hulladékait a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjai szerint nem tudja külön nyilvántartani, úgy a 2012. évben a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény díjtételeivel számított összeget igényelheti vissza. (4) A 2012. január 1-jét követően benyújtott bejelentéseken, bevallásokon – a pótlólagos bejelentést, bevallást, önellenőrzést is ideértve – a benyújtó, képviselő GLN számát nem szükséges feltüntetni. (5) A Ktdt. 40. § (10) bekezdésében meghatározott, 2012. évben teljesítendő kötelezettségek alá a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 8. § (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni. (6) A Ktdt. 40. § (11) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítási teljesítményt a koordináló szervezetek vámhatóságnak történő bevallás adatainak a vámhatóság által, az OHÜ részére történő átadással történik. (7) Nem kell e rendelet szerint bejelenteni a 2012. január 1-jét megelőzően, szabályosan bejelentett a) képviselőt, ha a képviseletre vonatkozó, továbbá b) az elektronikus úton történő bejelentés, bevallás benyújtására vonatkozó bejelentőt (Egységes Ügyfél Címtár) regisztrációt, amennyiben az adatokban és a megbízás, meghatalmazás körülményeiben változás nem következett be. (8) A 23. § (10) bekezdésében meghatározott újrahasználható csomagolószer nyilvántartást a Főfelügyelőség 2012. január 2-tól teszi közzé honlapján. (9) A rendelet hatálybelépését megelőzően egyéni mentességgel rendelkezők esetében az egyéni mentesség feltételeinek teljesítése során igazoltan felmerült hulladékkezelési költségeket is megfizetett hasznosítási díjnak kell tekinteni a Ktdt. 40. § (8) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során. 35. § E rendelet 1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése, és 2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 36. § (1) A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: CsKr.) 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyártó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.) meghatározott a) egyéni teljesítéssel, vagy b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével teljesítheti. (3) A Ktdt. 2. § 6. pontjában meghatározott csekély mennyiségű csomagolást kibocsátó kötelezett mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól.” (2) A CsKr. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyártó az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a (3) bekezdésben meghatározott adatokról, továbbá a 4. számú melléklet szerinti tartalommal a Főfelügyelőségnek a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat.” (3) A CsKr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 7. melléklete lép. 37. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hulladék kezelője anyagmérleg alapján technológiánként és hulladékonként vezet nyilvántartást, elkülönítve a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekből keletkezett hulladékokat. A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok nyilvántartásban történő elkülönítését a Ktdt. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott HKT kódok alá történő besorolással kell teljesíteni.” 38. § (1) Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKr.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyártó – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A/1. táblázatában, a nem háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről a 2. számú mellékletének A/2. táblázatában meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).” (2) Az EKr. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A gyártó a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles elektromos, elektronikai berendezésekből képződött hulladékok tekintetében a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével teljesítheti.” (3) Az EKr. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:) „b) az erre a célra létrehozott, a Hgt. 11. §-ban meghatározott koordináló szervezetre – a 3. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen” (átruházhatja.) (4) Az EKr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A gyártó köteles a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos berendezés forgalomba hozatalától számított egy éven belül az átvevőnek, a kezelést koordináló szervezetnek, az OHÜ-nek, illetve a hasznosítást végzőnek átadni.” 39. § (1) A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BKr.) 6/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Főfelügyelőség a nyilvántartásában szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkező változásokról tájékoztatja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, továbbá az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget. A Főfelügyelőség az interneten, nyilvánosan, bárki számára hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást.” (2) A BKr. a) 1. § a) pontjában a „koordináló szervezetre” szövegrész helyébe a „közvetítő szervezetre”, b) 5. §-ában a „koordináló szervezetet (a továbbiakban: koordináló szervezet)” szövegrész helyébe a „közvetítő szervezetet”, c) 5. §-ában a „koordináló szervezethez” szövegrész helyébe a „közvetítő szervezethez”, d) 6/A. § (1) bekezdésében, 6/A. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 6/A. § (4) bekezdésében, a 6/B. § (1) és (2) bekezdésében, 6/B. § (4) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében a „koordináló szervezet” szövegrész helyébe a „közvetítő szervezet”, e) 6/B. § (1) bekezdésében a „koordináló szervezetekről” szövegrész helyébe a „közvetítő szervezetekről” szöveg lép. 40. § (1) Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ElemKr.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) A gyártó a visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettsége teljesítését – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az e rendeletben meghatározott feltételekkel: a) a 6. § szerinti átvevőre megállapodás alapján részben vagy együttesen, vagy b) a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetre (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen átruházhatja. (2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében – a biztosítékadási kötelezettség kivételével – a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A gyártó a begyűjtési és kezelési kötelezettsége teljesítését a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles akkumulátorokból képződött hulladékok tekintetében a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével teljesítheti.” (2) Az ElemKr. 2. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A kötelezettség teljesítésének módja (egyéni, OHÜ-n vagy koordináló szervezeten keresztüli teljesítés);” 41. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen:) „e) ellátják a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben foglalt vámhatósági feladatokat,” 42. § (1) Hatályát veszti: a) a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet; b) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet. (2) Hatályát veszti a CsKr. 2. § d) pontja, 5/A. § (4) bekezdése, 6. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 8. §-a előtti alcím címe, 8–10. §-ai, 11. §-a előtti alcím címe, 11. §-a, 12. § (3) bekezdés a) pontja, 12. § (4) bekezdése, 5. számú melléklete. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök