2015. CLXXXVIII. törvény az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről.

2015. CLXXXVIII. törvény az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában a) polgár: az a természetes személy, akinek adatai az arckép profil nyilvántartásban szerepelnek, b) arcképmás: olyan, a polgár arcképéről informatikai eszköz igénybevételével készített vagy informatikai eszköz igénybevételével feldolgozható felvétel, mely alkalmas arckép profil képzésére, c) arckép profil: az  arcképmásból képzett alfanumerikus adatsor, mely az  annak alapjául szolgáló arcképmás rekonstruálására nem alkalmas, d) arcképelemző rendszer: az  arckép profilok létrehozására, valamint összehasonlító elemzésére képes, a személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás, e) központi szerv: a  nyilvántartás vezetéséért és az  arcképelemző rendszer működtetéséért felelős, a  Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szerv, f ) technikai kapcsoló szám: az  adatközlésre kötelezett szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja a polgár természetes személyazonosító adatainak, valamint arcképmásának az arckép profil adataihoz történő hozzárendelése, g) arcképelemző tevékenység: az  arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító, valamint az  azt elemző személy kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége, h) adatközlésre kötelezett szerv: a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a  továbbiakban: Harmtv.) 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartásait, a menekültügyi nyilvántartást, valamint a központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv, i) nyilvántartás: az arcképelemzési nyilvántartás, j) arckép profil nyilvántartás: az adatközlésre kötelezett szerv által átadott arcképmásból képzett arckép profilt és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot tartalmazó hatósági nyilvántartás, k) jogosultság nyilvántartás: az e törvényben megjelölt, az arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szerv (a továbbiakban: igénybevételre jogosult szerv), az igénybevételre jogosult szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy), valamint a központi szervnek az  arcképelemző rendszer működtetésére jogosult tagja e  törvényben meghatározott adatait tartalmazó nyilvántartás. A törvényt az Országgyűlés a 2015. november 17-i ülésnapján fogadta el. 2. A törvény alapelvei 2. § (1) A  központi szerv az  arckép profil nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi. (2) Kizárólag a központi szerv kezelheti az arckép profilok összességét. (3) A  központi szerv kizárólag az  e  törvényben meghatározott célból és kizárólag az  igénybevételre jogosult szerv részére végezhet arcképelemző tevékenységet. (4) A központi szerv az általa kezelt arckép profilt más szerv vagy személy számára nem teheti hozzáférhetővé. II. FEJEZET A NYILVÁNTARTÁS FOGALMA ÉS ADATTARTALMA 3. A nyilvántartás 3. § (1) A  nyilvántartást a  központi szerv vezeti. A  nyilvántartás az  arckép profil nyilvántartásból, valamint a  jogosultság nyilvántartásból áll. (2) A nyilvántartás vezetésére és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja a) a  bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az  elkövetők elfogása és felelősségre vonása, b) a  büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott személy azonosítása, c) a  körözési nyilvántartási rendszerről és a  személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Körtv.) 8.  § (1)  bekezdésében meghatározott személyek azonosítása és az eltűnt személyek felkutatása, d) a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásokban a kérelmező azonosítása, e) a  nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek titkos információgyűjtő és titkos adatszerző tevékenységének támogatása, f ) a  nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés, valamint törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladataik támogatása és az  objektumok műveleti védelme, g) törvényben meghatározott személyvédelmi feladatok ellátása, h) jogszabályban meghatározott központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme, i) a  bűncselekmények megelőzése, felderítése és a  büntetőeljárás lefolytatása érdekében segítségnyújtás a külföldi hatóságok részére azon személy azonosításában, akivel szemben az eljárást folytatják, j) rendkívüli halál esetén, illetve ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása érdekében folytatott közigazgatási eljárás során az  ismeretlen személyazonosságú holttest, valamint az  ismeretlen személyazonosságú személyek álló- vagy mozgófelvételek, rajzok alapján történő azonosítása, k) a  büntetőeljárásban résztvevők, az  igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Tvdt.) a Tanúvédelmi Szolgálat részére meghatározott feladatok ellátása, l) az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságának megállapítása, m) a  Harmtv. alapján harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy személyazonosságának idegenrendészeti eljárás keretében történő megállapítása, n) a menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek személyazonosságának megállapítása, valamint o) a  magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás során a  kérelmező személyazonosságának megállapítása. (4) A  jogosultsági nyilvántartás vezetésének a  célja az  igénybevételre jogosult szerv, a  hozzáférésre felhatalmazott személy, valamint a  központi szervnek az  arcképelemző rendszer működtetésére jogosult tagja arckép profil nyilvántartáshoz való hozzáféréséhez szükséges adatainak tárolása, valamint az  adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása. 4. Az arckép profil nyilvántartás 4. § (1) Az arckép profil nyilvántartás tartalmazza a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, b) a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  Harmtv. 95.  § szerinti résznyilvántartásában tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, c) a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  Harmtv. 96.  § szerinti résznyilvántartásában tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, d) a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  Harmtv. 98.  § szerinti résznyilvántartásában tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, e) a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  Harmtv. 99.  § szerinti résznyilvántartásaiban tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, f ) a menekültügyi nyilvántartásban tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat, g) a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok központi útiokmány-nyilvántartásban tárolt arcképmásából képzett arckép profilokat, valamint h) az a)–g) pontban meghatározott adathoz rendelt technikai kapcsoló számot. (2) Az  adatközlésre kötelezett szerv az  általa vezetett nyilvántartásban szereplő természetes személyhez és annak arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. Az  adatközlésre kötelezett szerv az  arcképmást és a technikai kapcsoló számot közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a központi szerv részére. (3) A  (2) bekezdés szerint továbbított arcképmásból a központi szerv arckép profilt képez és azt a  technikai kapcsoló számmal együtt nyilvántartásba veszi. A központi szerv az arckép profil és a technikai kapcsoló szám nyilvántartásba vételét követően a részére továbbított arcképmást haladéktalanul törli. (4) Ha az  adatközlésre kötelezett szerv a  természetes személy több arcképmását tartja nyilván, a  (2) és (3)  bekezdés szerinti eljárást valamennyi arcképmás tekintetében le kell folytatni. (5) Ha az  adatközlésre kötelezett szerv a  természetes személyhez kapcsolódóan új arcképmást vesz nyilvántartásba, a (2) bekezdés szerinti eljárást az új arcképmás nyilvántartásba vételétől számított három napon belül lefolytatja. (6) Az adatközlésre kötelezett szerv értesíti a központi szervet azon arckép profil technikai kapcsoló számáról, melyhez tartozóan az adott arckép profil képzésétől számítottan a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 15 év, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 8 év, c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 8 év, d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben 6 év, e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben 20 év, f ) az (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott esetben 10 év, g) az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben 15 év eltelt, amennyiben az  adatközlésre kötelezett szerv az  adott személyhez tartozó újabb arckép profilhoz rendelten technikai kapcsoló számot képzett. (7) A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból a korábbi arckép profilt, valamint az adatközlésre kötelezett szerv az ezen arckép profilhoz kapcsolódóan általa nyilvántartott technikai kapcsoló számot. 5. § (1) Az  adatközlésre kötelezett szerv által képzett technikai kapcsoló szám tartalmát és képzési szabályát a  központi szerv, valamint az igénybevételre jogosult szerv nem határozhatja meg. (2) A  technikai kapcsoló számot kizárólag az  adatközlésre kötelezett szerv, valamint a  központi szerv kezelheti, az  kizárólag az  adatigénylésre jogosult szerv kérelmére végzett arcképelemző tevékenység keretében az  igénybevételre jogosult szerv és az  adatközlésre kötelezett szerv részére, illetve az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással összefüggő feladatok ellátása érdekében az adatközlésre kötelezett szerv részére továbbítható. (3) A technikai kapcsoló szám képzése kizárólag oly módon történhet, hogy abból ágazati azonosító kód vagy egyéb személyazonosító adat ne legyen megismerhető. (4) A technikai kapcsoló szám képzése kizárólag egyedileg történhet. (5) A  technikai kapcsoló szám nem lehet alkalmas adatkezelések összekapcsolására, illetve általánosan használt azonosító kódként történő felhasználásra. 5. A jogosultság nyilvántartás 6. § (1) A jogosultság nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) az igénybevételre jogosult szerv aa) megnevezését, ab) levelezési címét, ac) telefonszámát, ad) telefaxszámát, ae) elektronikus levélcímét, valamint af ) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját, b) a hozzáférésre felhatalmazott személy ba) nevét, bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, bc) beosztását, bd) szervezeti egységét, be) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját, bf ) egyedi azonosítóját. (2) A  jogosultság nyilvántartás az  arcképelemző rendszer kezelésére jogosultak tekintetében az  alábbi adatokat tartalmazza: a) a központi szerv aa) megnevezését, ab) levelezési címét, ac) telefonszámát, ad) telefaxszámát, ae) elektronikus levélcímét, valamint af ) hozzáférési jogosultsága típusát, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját; b) az arcképelemző rendszer használatával elemző tevékenységet folytató személy ba) nevét, bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, bc) beosztását, bd) szervezeti egységét, be) hozzáférési jogosultsága terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját, bf ) hozzáférési jogosultságához rendelt felhasználói azonosítóját. (3) A  központi szerv az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott adatokat a  jogosultság törlésétől számított húsz évig kezeli. (4) A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából aa) a központi szerv irányításáért felelős szerv, ab) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH), b) az  adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok. 7. § (1) Az  arcképelemző tevékenység igénybevételéhez szükséges egyedi azonosítókat az  igénybevételre jogosult szerv a központi szervhez benyújtott kérelemben igényli. (2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 6. § (1) bekezdés b) pont ba)–be) alpontjában meghatározott adatokat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról, így különösen a hozzáférési felhatalmazás megszűnéséről az  igénybevételre jogosult szerv – az  adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a központi szervet. 8. § A központi szerv az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül tájékoztatja az  igénybevételre jogosult szervet a  hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az arcképelemző tevékenység igénybevételéhez szükséges technikai ismeretekről. 6. Az igénybevételre jogosult szervek 9. § (1) A  3.  § (3)  bekezdés a)  pontjában meghatározott célból jogosult az  általa folytatott büntetőeljárásban a  nyomozó hatóság, az  ügyészség és a  bíróság a  rendelkezésükre álló vagy általuk rögzített arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a  terhelt személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében. (2) A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult a) az általa folytatott büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség a feltételezett elkövetőről, b) a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a  továbbiakban: Rtv.) 7.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feladatának ellátása során, c) a terrorizmust elhárító szerv az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatainak ellátása során az általa kezelt arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az ismeretlen személy azonosítása érdekében. (3) A 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból jogosult a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott személy jogszerűen kezelt vagy rögzített arcképmásának felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a büntetés-végrehajtási intézetbe befogadni kívánt elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében. (4) A  3.  § (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott célból jogosult a  körözési eljárást folytató szerv az  általa kezelt arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a  Körtv. 8.  § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az eltűnt személyek felkutatása érdekében. (5) A  3.  § (3)  bekezdés d)  pontjában meghatározott célból a  közigazgatási szerv a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás során jogosult a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a  központi útiokmány-nyilvántartásban, valamint a  közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az  eljárás során a  kérelmező által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében. (6) A 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célból jogosult a) a nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtő tevékenységének, b) a  törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek titkos információgyűjtő és titkos adatszerző tevékenységének támogatása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében. (7) A  3.  § (3)  bekezdés f )  pontjában meghatározott célból a  nemzetbiztonsági szolgálatok jogosultak a  nemzetbiztonsági ellenőrzés, valamint törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági, bűnmegelőzési ellenőrzési és az  objektumok műveleti védelme céljából a  rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében. (8) A 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célból jogosult a) az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatai ellátása során, b) a terrorizmust elhárító szerv a kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása során, c) az Országgyűlési Őrség a házelnök személyvédelme során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében. (9) A 3. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott célból jogosult a) az  Alkotmányvédelmi Hivatal a  központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme során, b) az Információs Hivatal az objektumai, valamint a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme során, c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a  kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelme során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése, valamint ismeretlen személy azonosítása érdekében. (10) A 3. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott célból jogosult a) az Országgyűlési Őrség az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a belépési jogosultság ellenőrzése során, b) a  rendőrség a  központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények, valamint a kiemelten fontosnak minősített rendőrségi épületek, az ott folyó tevékenységek megfelelő szintű védelme, valamint a belépési jogosultság ellenőrzése során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése érdekében. (11) A  3.  § (3)  bekezdés i)  pontjában meghatározott célból jogosult a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a megkereső külföldi hatóság erre irányuló kérelme alapján a) a jogsegélyt teljesítő magyar szerv külföldi hatóság megkeresésében érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők, b) az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a  Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők, c) a  terrorizmust elhárító szerv a  nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a  terrorizmust elhárító szervhez közvetlenül érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő személyek személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében. (12) A  3.  § (3)  bekezdés j)  pontjában meghatározott célból jogosult az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az  ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása céljából folytatott közigazgatási eljárás során a  rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a  központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni ismeretlen személy azonosítása érdekében. (13) A 3. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott célból jogosult a Tanúvédelmi Szolgálat a rendelkezésére álló vagy általuk rögzített arcképmás adat felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a) a Tvdt.-ben meghatározott fenyegetett helyzetben lévő személy vagy érintett, b) a  biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat, illetve a  különleges óvintézkedések előkészítése és végrehajtása során felmerülő személy, c) nemzetközi együttműködés keretében a  külföldi társszervtől közvetlenül a  Tanúvédelmi Szolgálathoz érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében. (14) A  3.  § (3)  bekezdés l)  pontjában meghatározott célból jogosult a  rendőrség a  határforgalom-ellenőrzés során az  államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni. (15) A 3. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározott célból jogosult az idegenrendészeti hatóság harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni. (16) A  3.  § (3)  bekezdés n)  pontjában meghatározott célból jogosult a  menekültügyi hatóság a  menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni. (17) A 3. § (3) bekezdés o) pontjában meghatározott célból jogosult az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás során a  kérelmező személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni. III. FEJEZET ADATOK TOVÁBBÍTÁSA AZ IGÉNYBEVÉTELRE JOGOSULT SZERV RÉSZÉRE 7. Arcképelemző tevékenység igénylése a nyilvántartásból 10. § (1) A központi szerv az e törvényben meghatározottak szerint az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemző tevékenységet végez. (2) Az  igénybevételre jogosult szerv a  központi szerv részére kizárólag az  e  törvényben meghatározott célból továbbíthat arcképmást. Az  igénybevételre jogosult szerv a  központi szerv részére csak olyan rendelkezésére álló arcképmást továbbíthat az  arcképelemzői tevékenység lefolytatása céljából, amelyet az  igénybevételre jogosult szerv törvény alapján jogszerűen kezel. (3) A  nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók. 8. Ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatása 11. § (1) A  központi szerv az  igénybevételre jogosult szerv által részére továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az  átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, a  központi szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet. (2) Az  arckép profil képzését követően a  központi szerv az  igénybevételre jogosult szerv által átadott arcképmásból képzett arckép profilt az  arcképelemző rendszer igénybevételével az  arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja. (3) A (2) bekezdés szerinti összehasonlítást követően a központi szerv az összehasonlítás eredményét kiértékeli. (4) A  (3)  bekezdés szerinti feladata ellátása során a  központi szerv jogosult az  arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az  adatközlésre kötelezett szervtől az  arckép profil alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás felvételezésének dátumát, az arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét igényelni közvetlen adatkapcsolat útján. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározott kiértékelési tevékenység elvégzését követően a  központi szerv az  (1) és (4) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat haladéktalanul törli. (6) A (3) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az  igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül továbbítja a  kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot. (7) Az  igénybevételre jogosult szerv által a  (6)  bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az  arcképelemző tevékenység igénybevételét megalapozó ügyben használható fel. A  (6)  bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az  igénybevételre jogosult szerv annak átvételét követő második munkanapon köteles törölni. (8) A  (3)  bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén a  központi szerv az  eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja. 9. A személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása 12. § (1) Az  igénybevételre jogosult szerv a  13.  § (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott ügyazonosító adat közlésével az  adatközlésre kötelezett szervtől – ha törvény alapján a  természetes személyazonosító adatok kezelésére jogosult  – kérheti, hogy az  adatközlésre kötelezett szerv a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a  személyazonosság ellenőrzésével érintett polgár arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot és a  13.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyazonosító adatot a központi szerv részére továbbítsa. (2) A központi szerv az  igénybevételre jogosult szerv kérelmére az  igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásból arckép profilt képez és erről értesíti az  adatközlésre kötelezett szervet. Amennyiben az  átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, a  központi szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet. (3) Az  adatközlésre kötelezett szerv a  központi szerv értesítését követően haladéktalanul továbbítja a  központi szerv részére a személyazonosság ellenőrzésével érintett polgár arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot. (4) A  központi szerv az  általa képzett arckép profilt az  arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal. (5) A (4) bekezdés szerinti összehasonlítást követően a központi szerv az összehasonlítás eredményét kiértékeli. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti feladata ellátása során a  központi szerv jogosult az  arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az  adatközlésre kötelezett szervtől az  arckép profil alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás felvételezésének dátumát, az arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét igényelni közvetlen adatkapcsolat útján. (7) Az  (5)  bekezdésben meghatározott kiértékelési tevékenység elvégzését követően a  központi szerv az  (1) és (6) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat haladéktalanul törli. (8) Az (5) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az  igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül átadja az  arcképelemzői tevékenység eredményét. (9) Az  (5)  bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén a  központi szerv az  eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja. 10. Az arcképelemzői tevékenység igénybevételének általános követelményei 13. § (1) A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha a) az  igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli az  arcképelemzési tevékenység igénybevételének a célját, b) az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat és c) az  arcképelemzői tevékenység igénybevételét az  igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi. (2) A  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az  abban bekövetkezett változásról az  igénybevételre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően – haladéktalanul értesíti a központi szervet. (3) A  központi szerv az  arcképelemzői tevékenység teljesítését megtagadja, illetve az  adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az  arcképelemzői tevékenység igénybevétele az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, vagy külön törvény alapján az arra felhatalmazott a központi szerv részére olyan rendelkezést ír elő, amely a kérelemben érintett adatok vonatkozásában a harmadik személy részére történő adatszolgáltatást megtiltja vagy korlátozza. (4) A  11–12.  §-ban meghatározott értesítési, illetve adattovábbítási feladatait a  központi szerv, valamint az igénybevételre jogosult szerv közvetlen adatkapcsolat útján látja el. IV. FEJEZET ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 14. § A központi szerv a  személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró NAIH részére a nyilvántartásba való betekintést biztosítja. 11. A polgár tájékoztatása 15. § (1) A központi szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással összefüggő feladatait az adatközlésre kötelezett szerv igénybevételével látja el. (2) Az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény szerint a  polgárt megillető tájékoztatás iránti kérelmet a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást vagy a Harmtv. 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szervhez kell benyújtani. A  kérelemben kifejezetten meg kell jelölni, hogy az  a  központi szerv általi adatkezelésre és adattovábbításra vonatkozik. (3) A  benyújtást követő öt napon belül a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást, valamint a  Harmtv. 95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv megvizsgálja a  kérelmet, és ha a  kérelmezővel összefüggésben technikai kapcsoló számot kezel, a  kérelem benyújtásának tényéről a  központi szervet értesíti. Ezzel egyidejűleg megküldi a központi szerv részére a kérelmező általa kezelt technikai kapcsoló számát. (4) A  polgárt az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás teljesítése során az adattovábbításra vonatkozó információk közlése a külön törvényben meghatározottak szerint megtagadható, illetve korlátozható. (5) A  polgárt az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás teljesítése során a  polgár az  adattovábbításra vonatkozó információkról a külön törvényben meghatározott szervek jelzése alapján nem tájékoztatható. (6) A  (3)  bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően a  központi szerv megvizsgálja, hogy az  értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számmal összefüggésben fennállnak-e a  (4) bekezdésben felsorolt, az érintett polgár tájékoztatási jogainak korlátozását megalapozó indokok. (7) A  tájékoztatás megtagadását írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a  tájékoztatás megtagadására az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a polgárt a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről. (8) A központi szerv a kérelem benyújtásának tényéről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül, a vizsgálat eredményének megfelelően, a polgár részére történő továbbítás céljából, a technikai kapcsoló számmal összefüggő adattovábbításra vonatkozó, az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben meghatározott adatokat, illetve a tájékoztatási jog korlátozásának fennállása esetén a  (6) bekezdésben foglaltakat – a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást, valamint a  Harmtv. 95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv által meg nem ismerhető módon – az  értesítésnek megfelelően megküldi a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a  Harmtv. 95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv részére. (9) A  (8)  bekezdés szerinti tájékoztatást a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást, valamint a  Harmtv. 95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv továbbítja a polgárnak az annak kézhezvételét követő 10 napon belül. (10) Ha a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  menekültügyi nyilvántartást, a  központi útiokmány-nyilvántartást, valamint a  Harmtv. 95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv a  (3)  bekezdés szerinti vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a  kérelmezővel összefüggésben technikai kapcsoló számot nem kezel, úgy erről, valamint a  polgár tájékoztatásának jelen § szerinti szabályairól tájékoztatja a kérelmezőt. 12. Adattovábbítási nyilvántartás 16. § (1) A  nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az  adattovábbítási nyilvántartás az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás célját is. (2) Az  adattovábbítási nyilvántartást a  központi szerv vezeti. A  központi szerv az  adattovábbításokat arckép profilok szerint rögzíti az adattovábbítási nyilvántartásban. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult a polgáron kívül a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a központi szerv irányításáért felelős szerv, b) a NAIH, c) az  adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, d) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá e) a Tvdt.-ben meghatározott feladatok ellátása érdekében a Tanúvédelmi Szolgálat. (4) A központi szerv az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adattovábbítástól számított húsz évig kezeli. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. Hatályba léptető rendelkezés 17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–16. §, a 18–24. § és a 26–29. § 2016. január 1-jén lép hatályba. (3) A  bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2015. évi CLII. törvény 1. §-a és 43. §-a nem lép hatályba. 14. Átmeneti rendelkezések 18. § (1) Az  e  törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a  központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv, valamint a  közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő polgár általa kezelt személyazonosításra alkalmas okmányához kapcsolódó arcképmás és aláírás adatát, valamint ahhoz rendelten az  adatátadás során történő azonosítás céljából a  polgár természetes személyazonosító adatait automatikus adatátadás útján a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti adatátadást követő 15 napon belül a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv az e törvényben meghatározottak szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot képez. (3) A  személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt arcképmást és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az arckép profil létrehozása és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek a (2) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon belül továbbítja. 19. § (1) Az  e  törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a  központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv az  e  törvényben meghatározottak szerint a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok általa kezelt arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. (2) A  központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv a  központi útiokmány-nyilvántartásban kezelt (1)  bekezdés szerinti arcképmást és az  ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az  arckép profil létrehozása és az  e  törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek az  (1) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon belül továbbítja. 20. § (1) Az  e  törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a  menekültügyi nyilvántartást vezető szerv az  e  törvényben meghatározottak szerint a  menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot képez. (2) A menekültügyi nyilvántartást vezető szerv a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmást és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az  arckép profil létrehozása és az  e  törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek az (1) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon belül továbbítja. 21. § (1) Az  e  törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a  központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv az e törvényben meghatározottak szerint a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartásaiban kezelt arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot képez. (2) A  központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv a  központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a  Harmtv. 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartásaiban kezelt arcképmást és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az  arckép profil létrehozása és az  e  törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a  központi szervnek az (1) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon belül továbbítja. 15. Felhatalmazó rendelkezések 22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a központi szervet. (2) Felhatalmazást kap a  személyiadat- és lakcímnyilvántartás szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályait. 16. Módosuló jogszabályok 23. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (A nyilvántartás tartalmazza a polgár) „q) arcképmásához rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (2) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a  nyomozó hatóságok, valamint a  rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv a  katasztrófavédelmi tervezéshez, a  szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az  utasadatok kockázatelemzéséhez, az  állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az  állampolgársági ügyekben eljáró szerv a  kérelmező adatainak azonosításához, illetve az  Országgyűlési Őrség és a  rendőrség személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e  törvény felhatalmazása alapján a  nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17.  § (2)  bekezdés d)  pont], továbbá a  szabálysértési hatóság a  szabálysértési eljárás, a  rendőrség a  szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetésvégrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont] igénylésére jogosultak.” (3) Az Nytv. a következő 24/F. §-sal egészül ki: „24/F. § (1) A központi szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adatot átadja. (2) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az  e  törvényben meghatározott feltételekkel – a  11.  § (1)  bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból. (3) A  központi szerv – a  11.  § (1)  bekezdésének q)  pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az  arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a  polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a  polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.” (4) Az Nytv. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A  központi szerv a  polgárt az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás esetén, ha az  a  24/F.  § (2)  bekezdés alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a  polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a központi szerv fogalma alatt e törvény szerinti központi szervet kell érteni.” 24. § (1) A  külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a  továbbiakban: Utv.) 24.  § (1)  bekezdése a  következő l)  ponttal egészül ki: (A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:) „l) a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (2) Az Utv. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott adatait a központi útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.” (3) Az Utv. a következő 27/A. §-sal egészül ki. „27/A.  § A  központi adatkezelő szerv az  arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.” (4) Az Utv. 27. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a  24.  § (1)  bekezdésének l)  pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból. (12) A  központi adatkezelő szerv – a  24.  § (1)  bekezdésének l)  pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az  arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy központi útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.” 25. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) Az  elektronikus hírközlési szolgáltató a  (16)–(17)  bekezdés szerinti helymeghatározási adatok szolgáltatását a  hálózatában, a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott követelményrendszer szerint rendelkezésre álló helymeghatározási adatoknak a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által előírt technikai szempontok szerinti továbbításával köteles teljesíteni.” (2) Az Eht. 188. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „1. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan, a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott műszaki alapkövetelmények szerint Magyarország területén létesített és működtetett rendszer, amely lehetővé teszi az  elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetve felhasználói köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (felhasználók) összlétszámának legalább 0,1–0,6%-át kitevő, 150 000 előfizetői létszám alatt 0,6%, de legalább 60, 150 000–1 000 000 előfizetői létszám között 0,3%, de legalább 900, 1 000 000 előfizetői létszám felett 0,1%, de legalább 3000 (a  teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizető vagy felhasználó kommunikációjának egyidejű ellenőrizhetőségét és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a kilépési pontra.” 26. § (1) A  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a  továbbiakban: Harmtv.) 95. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az idegenrendészeti hatóság a  vízum iránti kérelem és a  kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:] „j) az  arcképmáshoz rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (2) A Harmtv. 96. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (Az idegenrendészeti hatóság a  tartózkodási engedély iránti kérelem és a  kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:) „k) az  arcképmáshoz rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (3) A Harmtv. 98. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:) „h) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (4) A Harmtv. 99. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a  harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:) „l) az  arcképmáshoz rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (5) A Harmtv. 106. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja. (6) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az  e  törvényben meghatározott feltételekkel – az  arcképmáshoz rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból. (7) Az  idegenrendészeti hatóság – az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az  arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a  95.  §, 96.  §, 98.  § és 99.  § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.” 27. § (1) A  menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a  továbbiakban: Met.) 83.  § (1)  bekezdése az  alábbi v)  ponttal egészül ki: (A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:) „v) az arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.” (2) A Met. 87. §-a a következő (6)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(6) A menekültügyi hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja. (7) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az  e  törvényben meghatározott feltételekkel – az  arcképmáshoz rendelt, az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból. (8) A menekültügyi hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmás adat nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.” 28. § (1) A  körözési nyilvántartási rendszerről és a  személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a  továbbiakban: NBSZ) jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során egyedi ügyhöz kapcsolódóan felhasználni. Az  NBSZ az  így átvett adatokat a  körözés visszavonásáig kezeli.” (2) A Körtv. 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  rendőrségről szóló törvényben meghatározott, az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  törvényben meghatározott személy- és létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.” (3) A Körtv. 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az  NBSZ a  személyazonosítást elősegítő eszköz üzemeltetése során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a  8.  § (1)  bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat a  körözött személy tartózkodási helyének meghatározása érdekében.” (4) A Körtv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az  NBSZ a  személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során olyan találatot észlel, amely olyan körözött személy azonosítását segíti elő, akinek az adatai közérdekből nyilvánosak és a találat jelzése a 8. § (6) bekezdése szerinti egyedi ügy érdekeit nem sérti, a rendszer értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet a találatról.” (5) A Körtv. a következő 29/A. §-sal egészül ki: „29/A.  § A  körözési eljárást lefolytató szerv jogosult az  általa kezelt arcképmás adat felhasználásával a  8.  § (1)  bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az  eltűnt személyek felkutatása érdekében az arckép profil nyilvántartást kezelő szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.” 29. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 89. §-át megelőző alcím címe és a 89. §-a helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép: „Az elítélt személyazonosságának megállapítása 89. § (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi. (2) A  bv. intézet az  ellenőrzés során a  befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján átveszi az  elítéltnek a  bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatokkal. (3) Ha az  átvett adatok tartalmaznak az  elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az elítélt ujjnyomatát és kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a  Bnytv. 82.  § (5)  bekezdés b)  pontja szerinti összehasonlítást. Az  összehasonlítást elektronikus úton, az  erre a  célra szolgáló elektronikus berendezés révén történő beolvasással kell elvégezni. Az  ujjnyomat kezelése az összehasonlítás elvégzéséig tarthat. (4) A  személyazonosságának megállapítása érdekében a  bv. intézet az  elítéltről képfelvételt készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele céljából az arcképprofil nyilvántartás részére megküldeni. (5) Ha a (2)–(4) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a  bv. intézet a  személyazonosság ellenőrzése céljából az  elítélt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában vagy tartózkodásra jogosító okmányában, ezek hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot igényel a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a  közúti közlekedési nyilvántartás engedélynyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokból. (6) Az (5) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az érintett következő adatait veheti át: a) természetes személyazonosító adatait, b) állampolgárságára vonatkozó adatokat, c) arcképmását, d) aláírását, valamint e) a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya okmányazonosítóját és az érvényességére vonatkozó adatokat. (7) Ha a  (2)–(5)  bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az  érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg. (8) A  (2)–(3) és (5)  bekezdés alapján átvett személyes adatokat a  személyazonosság tisztázását követően haladéktalanul törölni kell.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke