2004. XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről.

2004. XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről. Az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztóés piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok és a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek feladata ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A Vám- és Pénzügyőrség jogállása 1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében: a) felügyeli a vámok és a vámhatóság hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek tevékenységét, b) az országos parancsnok előterjesztése alapján meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség fejlesztésének irányait, c) a törvényesség és a szakszerűség ellenőrzése érdekében a vám-, adó- és jövedéki eljárásról, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó egyéb tevékenységéről annak vezetőjétől jelentéseket, továbbá e célból a Vámés Pénzügyőrség által kezelt nyilvántartásokból felvilágosítást, adatszolgáltatást kér, d) meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítésének éves követelményeit, e) irányítja és ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását, f) a Vám- és Pénzügyőrség vezetőjének a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást adhat, g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatásköréről szóló jogszabály önálló, vagy a külügyminiszterrel egyetértésben a vámigazgatási jogkörébe utal. A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 5-i ülésnapján fogadta el. (3) A Vám- és Pénzügyőrség a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, amely magában foglalja a felső-, közép- és alsó fokú szerveinek költségvetését is. A középfokú szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szervek. A Vám- és Pénzügyőrség feladatai 2. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség vámigazgatási jogkörében végzi: a) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését, b) közvetlenül vagy közvetve — meghatározott körben — az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését, c) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, d) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat, e) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből (EMOGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket. (2) A Vám- és Pénzügyőrség jövedéki igazgatási jogkörében végzi: a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ellenőrzéssel, b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóügyekkel kapcsolatos feladatokat. (3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását. (4) A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi: a) a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását, b) a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, c) meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését, d) mobil ellenőrző csoportok felállításával az Európai Unió (a továbbiakban: EU) külső és belső határai mentén a mélységi ellenőrzést, e) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi feladatok ellátását. (5) A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi tevékenysége keretében végzi: a) a közösségi és a külön jogszabályok alapján a Vámés Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat, b) a nemzetközi egyezményekben és a kétoldalú megállapodásokban az együttműködésből adódó feladatok ellátását, c) az EU által biztosított, a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatását, d) az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat. (6) A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi: a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését, b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését, d) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását. A Vám- és Pénzügyőrség szervezete 3. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a feladatát az országos parancsnok irányítása és felügyelete mellett a vámszervezet felső-, közép- és alsó fokú szervei útján látja el. (2) A Vám- és Pénzügyőrség felsőfokú szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság). Az országos parancsnok 4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának. (2) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a középfokú és alsó fokú szervek működését. (3) Az országos parancsnoknak a vámszervezet irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait a pénzügymi niszter által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. (4) Az országos parancsnok kinevezéséről, jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról külön jogszabályok rendelkeznek. A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei 5. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnek a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedékellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyőrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. (2) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza. (3) A Vám- és Pénzügyőrség tagja köteles a Vám- és Pénzügyőrség számára a 2. §-ban meghatározott feladatokat előíró, valamint a külön jogszabályokból a Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatokat ellátni. (4) A Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult: a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni, b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét. Megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket — a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával — megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja, c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. E célból a vám és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogo sultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék felderítése érdekében az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat, vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat, e) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Vám- és Pénzügyőrség szerveihez előállítani. A feltartóztatás és az előállítás időtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a feltartóztatást, előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja, f) a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg, g) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során — a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén — elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését. (5) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát. 6. § A Vám- és Pénzügyőrség polgári alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. 7. § A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel. A PÉNZÜGYŐR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Közös szabályok 8. § (1) A pénzügyőr, törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat. (2) A pénzügyőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és — ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti — magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni. (3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére — amint az lehetséges — segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön. (5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt — ha a körülmények ezt lehetővé teszik — fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. 9. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható — a jogos védelem esetét kivéve — a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. (2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelenti. (3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat. (4) A 10—20. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslat előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították. (5) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél benyújtandó, de a felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. (6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát — a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint — kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult. AZ EGYES KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI Testi kényszer 10. § (1) A pénzügyőr — intézkedése során — az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. (2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is. Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetve más eszköz alkalmazása 11. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat: a) a saját testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik. Szolgálati kutya alkalmazása 12. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát — pórázon vagy anélkül — kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. (2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez. (3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. Útzár telepítése 13. § Indokolt esetben a pénzügyőr a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti. Bilincs alkalmazása 14. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy: a) támadásának megakadályozására, b) tettleges ellenszegülésének megtörésére, c) szökésének megakadályozására, d) önkárosításának megakadályozására. (2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni. Lőfegyverhasználat 15. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg. (2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszere sített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat. (3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik. (4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés. (5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja. (6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg. (7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után. 16. § A pénzügyőr — szolgálatának jogszerű teljesítése közben — lőfegyverhasználatra jogosult: a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint c) a Be. által a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására. 17. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn, b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető. 18. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie: a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel, b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának, c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat követ kezik, d) figyelmeztető lövésnek. (2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, ,,a törvény nevében fegyvert használok’’ szavakkal kell megtenni. (3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon. 19. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a pénzügyőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. (2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor. 20. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A közvetlen elöljáró haladéktalanul tájékoztatja az illetékes rendőri szervet. (2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség vizsgálja. Titkos információgyűjtés 21. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hivatalai, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében — e törvény keretei között — titokban információt gyűjthetnek. (2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra. (3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során — külön engedély nélkül — megismerhetik a minősített adat tartalmát. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 22. § (1) A felhatalmazott szervek bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében a) informátort, bizalmi személyt vagy a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe, b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek, c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és pénzügyőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn, d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik, e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben — sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó — csapdát alkalmazhatnak, f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá — az ügyész engedélyével — álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve — a 7. § rendelkezéseinek figyelembevételével — ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak, g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében — életének, testi épségének megóvása érdekében — pénzügyőr igénybevételével helyettesíthetik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a Vám- és Pénzügyőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a Vám- és Pénzügyőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését. (3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség — külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra — munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél. (4) A Vám- és Pénzügyőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (5) A foglalkoztatás pénzügyőri jellegével kapcsolatos speciális szabályokat — a hatályos jogszabályok keretei között — a Vám- és Pénzügyőrség és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. (6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható. (7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lak címnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadat elhelyezésének ténye, az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó államtitoknak minősül. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt. (8) Az informátor, a bizalmi személy, a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 24. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az együttműködők díjazása 23. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak. A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése 24. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)—(4) bekezdése alapján a Vámés Pénzügyőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti. (3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben 25. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha a 22. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket. (2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 24. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni. (3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. Adatkérés 26. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel. (2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószerrel való visszaéléssel vagy szervezett bűnözéssel függ össze, az adatigényléshez az ügyész előzetes jóváhagyása nem kell, és azt haladéktalanul teljesíteni kell. Ez esetben a megkeresést ,,halaszthatatlan intézkedés’’ jelzéssel kell ellátni. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 27. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan — az általános számviteli szabályoktól eltérően — egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a Vám- és Pénzügyőrség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások. (3) A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia. (4) A Vám- és Pénzügyőrség által az együttműködő, a 23. §-ban meghatározott magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó vám- és pénzügyőrségi szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 28. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítése érdekében — a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint — fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (2) A fedőintézmény létrehozása és — szükség esetén — fenntartása a Vám- és Pénzügyőrség költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani. (3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a Vám- és Pénzügyőrséget illeti. (4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak. (5) A felhatalmazott szervek a 27. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek. 29. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető. (2) A Vám- és Pénzügyőrség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal. (3) A Vám- és Pénzügyőrség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat — a törvényi előírások keretei között — az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti. Értelmező rendelkezések 30. § (1) E törvény alkalmazásában: a) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget, b) mélységi ellenőrzés: a Vám- és Pénzügyőrségnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségei és jogosultságai végrehajtásának mozgó egységekkel megvalósított formája, melyet a Magyar Köztársaság államterületének külön jogszabályban meghatározott részén végzi el. (2) A 22. § (1) bekezdése f) pontjának alkalmazása szempontjából: a) mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen; b) álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése; c) bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében; d) ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során — a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett — lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék; e) fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró, a kilétét leplező pénzügyőr. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 31. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel a 21. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében a) lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, b) lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközzel rögzíthetik, d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, e) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják. (2) Az (1) bekezdés c)—e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel. (3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá ha az (1) bekezdésben nem említett bűncselekmény a) a nemzetközi bűnüldözéssel kapcsolatba hozható, b) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg, c) a kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyag gal kapcsolatos, d) fegyveres elkövetéssel valósul meg. (4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési szolgáltató, illetve a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni. (5) A Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg. 32. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkal mazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas — rendelkezésre álló — adatot, b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését, c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva, d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást. (3) A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi. (4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja. (5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve — a (2) bekezdés szerinti kérelemre — 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. 33. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés). (2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye. (3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha: a) az engedélyben meghatározott célját elérte, b) az engedélyben megállapított határidő lejárt, c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem vár ható eredmény, d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem en gedélyezte. (4) Az (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni. (5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait. (6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti. NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATVÉDELEM Az adatkezelés általános szabályai 34. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetve más adatokat kezeli. (2) A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni. A vámigazgatási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, nyilvántartására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. Bűnügyi adatkezelés 35. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes, továbbá a különleges adatokat — ha törvény eltérően nem rendelkezik — csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. (2) A Vám- és Pénzügyőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából — törvényben meghatározottak szerint — hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja. (3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési, rendvédelmi feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűnügyi nyilvántartásból, valamint az általános munkarend figyelembevételével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogvatartottakról azok személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell. (4) A Vám- és Pénzügyőrség által a (3) bekezdésben felsorolt adatokat kezelő szervektől történő adatátvételért, illetve az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő vámszerv vezetője tartozik felelősséggel. (5) A Vám- és Pénzügyőrség az eljárásban résztvevők személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. (6) A Vám- és Pénzügyőrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni. (7) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a főigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetője a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja. 36. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti: a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig, b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig, c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig, d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig, f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, h) a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a gyűjtés lezárását követő két évig, i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait — beleértve a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is — és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb 20 évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig. (2) A Vám- és Pénzügyőrség adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés a)—f), valamint h)—i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait. (3) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében — ha az adatvédelem feltételei biztosítottak — az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és közigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell. (4) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében — ha az adatvédelem feltételei biztosítottak — az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell. (5) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből — törvényben meghatározott esetekben és módon — adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell. 37. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző szerv tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott személy, valamint törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek: a) a bíróság, b) az ügyészség, c) a nyomozó hatóság, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, e) a határőrség illetékes szerve, f) a Külügyminisztérium illetékes szerve, g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve, h) a törvényben meghatározott más szervezet. (3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani. (4) A Vám- és Pénzügyőrség személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére — az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével — nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek. (5) A Vám- és Pénzügyőrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat — beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is — az Európai Rendőrségi Hivatal, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, a Schengeni Információs Rendszer központja és nemzeti egysége, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb, két- és többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezet részére az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetve adhat át. Közigazgatási adatkezelés 38. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a szabálysértésért felelősségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (2) A Vám- és Pénzügyőrség az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (3) A Vám- és Pénzügyőrség az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (4) A Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó vámigazgatási, jövedéki és adóügyi, továbbá szabálysértési és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók. 39. § (1) Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a Vám- és Pénzügyőrség jogosult. (2) Az országos parancsnok a Vám- és Pénzügyőrség személyes adatkezelő rendszerei adatvédelmi belső ellenőrzésére adatvédelmi felelőst jelöl ki. Együttműködési kötelezettség 40. § A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei, a Rendőrség és a Határőrség illetékes szervei hatáskörükben el járva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 41. § (1) E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIII. törvény hatályát veszti. Módosuló jogszabályok 42. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározza.’’ (2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat — kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)—(2) bekezdése és a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat — első fokon a regionális jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.’’ ,,(4) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet) jár el.’’ (3) A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül] ,,b) a 2707 50 vámtarifaszámú tüzelőanyagként értéke sített egyéb ellenőrzött ásványolaj, a 2710 19 41, a 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti gázolaj, a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolaj, továbbá — amennyiben a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és azt a környezetvédelmi hatóság igazolja — a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszámú fűtőolaj villamos energia előállításához vagy működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kapcsolt hő és villamos energia előállításához történő felhasználása;’’ (4) A Jöt. 124. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(8) E törvény 7. § 32. és 33. pontja rendelkezésének alkalmazásában a Jöt. szerinti adóraktári engedélyesként, illetve adómentes felhasználóként végzett tevékenységet is figyelembe kell venni.’’ (5) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. számú melléklete Pénzügyminisztérium részének 137/C—137/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,137/C. A titkos információgyűjtés és adatszerzés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év. 137/D. A titkos információgyűjtéssel és adatszerzéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év. 137/E. A Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény (a továbbiakban: VPtv.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 28. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 137/F. Az ügyész hozzájárulásával, vagy az ügyész által a Be. 175. §-ának (1)—(2) bekezdése alapján a feljelentés elutasítása, vagy a Be. 192. §-ának (1)—(2) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével történő nyomozás megszüntetése során keletkezett azok az előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 137/G. A Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a VPtv. 22. §-ának (7) bekezdése alapján, az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.’’ Felhatalmazások 43. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve megállapítsa: a) a Vám- és Pénzügyőrség szervezeti felépítését, hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését, b) a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit és alkalmazásuk részletes szabályait, c) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat, d) a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait, e) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat, f) a belügyminiszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke