1/2016. (VIII. 31.) NGM KÁT utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium szociális és lakáscélú támogatási rendszeréről.

1/2016. (VIII. 31.) NGM KÁT utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium szociális és lakáscélú támogatási rendszeréről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (5)  bekezdés f )  pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 152. § (2) bekezdésében, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya, értelmező rendelkezések 1. § (1) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szociális és lakáscélú támogatásainak rendszeréről szóló utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya a minisztériummal a) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, b) munkaviszonyban álló munkavállalóra (a továbbiakban együtt: munkatárs) terjed ki. (2) Az Utasítás II. Fejezet 6. és 8. alcímének hatálya kiterjed továbbá a minisztériumból nyugállományba vonult, valamint a  minisztérium nyilvántartásában szereplő és a  Pénzügyminisztériumból, a  Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumból, a  Gazdasági Minisztériumból, a  Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból, a  Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumból, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból 2000. január 1-jét követően nyugállományba vonult munkatársakra. (3) Az Utasítás II. Fejezet 7. alcímének hatálya kiterjed továbbá a minisztérium állami vezetőjére és a minisztériumból nyugállományba vonult, valamint a minisztérium nyilvántartásában szereplő és a Pénzügyminisztériumból, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumból, a Gazdasági Minisztériumból, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból, a  Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumból, a  Szociális és Munkaügyi Minisztériumból 2000. január 1-jét követően nyugállományba vonult munkatársakra. (4) Ahol az Utasítás jogviszonyt említ, azon a kormányzati szolgálati jogviszonyt és a munkaviszonyt kell érteni. 2. § A minisztérium a munkatársak részére – a jelen Utasításban meghatározott feltételekkel – a következő támogatásokat nyújtja: a) szociális támogatás: aa) szociális segély, ab) családalapítási támogatás első gyermek születésekor, ac) temetési segély, ad) kegyeleti megemlékezés, ae) egyszeri év végi támogatás az  1.  § (2)  bekezdésében meghatározott nyugállományú munkatársak részére, b) lakáscélú támogatás: ba) lakásbérleti támogatás, bb) szolgálati lakás, bc) lakáscélú munkáltatói kölcsön. 3. § Az Utasítás alkalmazásában: 1. Budapesti Agglomeráció: a  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében meghatározott települések; 2. egyeneságbeli rokon: egyeneságbeli a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik; 3. felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett, az  építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység; 4. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa; 5. illetményalap: a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132.  §-a szerinti mindenkori kormánytisztviselői illetményalap, amelyet évente Magyarország költségvetéséről szóló törvény határoz meg; 6. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 7. közvetlen felettes vezető: a  munkát közvetlenül irányító vezető (osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, főosztályvezető), valamint az  állami vezető (miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár); 8. lakásbővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli, a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése, feltéve ha a munkatárs a lakás (rész)tulajdonosa, vagy a bővítés révén azzá válik; 9. lakás-korszerűsítés: a  munkatárs vagy házastársa tulajdonában (résztulajdonában) álló és a  munkatárs lakóhelyeként bejelentett lakás komfortfokozatának növelése céljából meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység, ezen belül a) víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának korszerűsítése; b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; c) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve egyéb energiaforrások alkalmazását is; d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat; e) a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése; f ) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése; a korszerűsítés része az  ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a  korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig; e  munkákhoz csak az  építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni; 10. lakásvásárlás: a  munkatárs által lakhatási célt szolgáló lakás vagy lakóépület tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; 11. méltányolható lakásigény: a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.7.  pontjában az  adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás feltételeként meghatározott méltányolható lakásigény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott mérték; 12. önrész (előtakarékosság): készpénz, lakás-takarékpénztári megtakarítás, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény; 13. rezsiköltség: a közüzemi költség és a közös költség. 2. A szociális és lakáscélú támogatásokra vonatkozó közös szabályok 4. § (1) A szociális és lakáscélú támogatásokra vonatkozó kérelmek ügyében a Szociális és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hoz határozati javaslatot. (2) A jelen Utasításban meghatározott támogatások odaítélésével kapcsolatos döntési jogkört a közigazgatási államtitkár, valamint a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolja. (3) A Bizottság határozati javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt a) a szolgálati lakás biztosításáról, b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönről, valamint c) az egyedi mérlegelési jogkörbe tartozó kérdésekről. (4) A  Bizottság határozati javaslatának figyelembevételével – az  egyedi mérlegelési jogkörbe tartozó kérdések kivételével – a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár dönt a) a szociális támogatásokról, valamint b) a lakásbérleti támogatásról. (5) A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el. (6) A  Bizottság öt tagból álló testület, elnökét és rendes tagjait a  (7)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közigazgatási államtitkár bízza meg. A Bizottság tagjainak megbízása három évre szól, amely meghosszabbítható és bármikor visszavonható. (7) A Bizottság rendes tagjai: a) a személyügyekért felelős főosztály vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, aki egyben a Bizottság elnöke, b) a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó kijelölt munkatárs, c) a jogi ügyekért felelős főosztály kijelölt munkatársa, d) a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának kijelölt munkatársa, e) a minisztériumnál működő szakszervezeti tömörülések által közösen delegált egy fő szakszervezeti képviselő – a  szociális célú támogatások esetén; a  minisztérium építésügyi-műszaki szakértelemmel rendelkező munkatársa – a lakáscélú támogatások esetén. (8) A (7) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott munkatárs akadályoztatása esetén az érintett főosztály póttagot jelöl ki, aki a Bizottság soron következő ülésének munkájában eseti jelleggel, a rendes tag helyetteseként, az érintett főosztály képviseletében vesz részt. (9) A  Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább négy alkalommal tartja. A  Bizottság üléseit az elnök hívja össze. A Bizottság üléseinek időpontjáról legalább öt munkanappal az ülés időpontja előtt a minisztérium Intranet portálján ad tájékoztatást. A  Bizottság az  elnök döntése alapján rendkívüli esetben elektronikus szavazás útján hoz határozati javaslatot. (10) A  Bizottság a  feladatának teljesítése során, szükség esetén, a  Bizottság napirendjére vett kérelem tárgyában szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat a munkájába, akinek javaslattételi joga van. (11) A  Bizottság titkára a  személyügyekért felelős főosztály egy kijelölt munkatársa, aki a  Bizottság ülésein részt vesz, vezeti a jegyzőkönyvet, valamint elkészíti az ülés emlékeztetőjét. A Bizottság titkára szavazati joggal nem rendelkezik. (12) A Bizottság határozatképes, ha elnöke, valamint a jogi ügyekért felelős főosztály és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály képviselője jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (13) A Bizottság valamennyi ülése előtt a bizottsági tagok részére a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának képviselője köteles összefoglalót készíteni és elektronikus úton megküldeni a  szociális és lakáscélú támogatások forrásának időarányosan rendelkezésre álló mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről. (14) A  Bizottság a  beérkezett kérelmekre vonatkozóan a  tárgyévi, a  minisztérium költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával – a  (3) és (4)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével – tesz döntési javaslatot a  közigazgatási államtitkár vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár részére. (15) A  Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az  emlékeztető tartalmazza a  jelenlévők nevét, a  kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó határozati javaslatokat. Az emlékeztetőt az ülés tárgyától függően – legkésőbb az  ülés megtartását követő nyolc munkanapon belül – jóváhagyás céljából a  Bizottság elnökén keresztül a  (3)  bekezdésben meghatározott tárgykörben a  közigazgatási államtitkárnak, a  (4)  bekezdésben meghatározott tárgykörben a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak meg kell küldeni. 5. § (1) Az Utasításban meghatározott szociális és lakáscélú támogatások iránti kérelmeket írásban kell benyújtani. A kérelmet papír alapon, a  szükséges mellékletek csatolásával a  Bizottság elnökének címezve, a  személyügyekért felelős főosztálynak kell benyújtani, legkésőbb a Bizottság ülése előtt öt munkanappal. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmet elektronikus formában a kerelmek@ngm.gov.hu e-mail címre is meg kell küldeni. (2) A határidőt követően beérkező kérelmek a soron következő ülésen kerülnek elbírálásra. (3) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – az egyes támogatások jelen Utasításban meghatározott feltételeitől és mértékétől eltérhet. II. Fejezet Szociális támogatások 3. A szociális támogatások és elbírálásuk általános szempontjai 6. § (1) A  szociális támogatási kérelmek elbírálásánál az  igénylő szociális és jövedelmi helyzetét, családi körülményeit kell figyelembe venni. (2) Egy munkatárs egy évben – a  családalapítási támogatás kivételével – az  egyes szociális támogatások összegét összeszámítva összesen legfeljebb bruttó 200 000 Ft támogatásban részesülhet. (3) Nem nyújtható szociális segély annak a munkatársnak, aki a kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat. (4) A munkatárs az általa jogosulatlanul igénybe vett szociális támogatást köteles megtéríteni a minisztérium részére. (5) A  szociális támogatást – annak jóváhagyását követően – a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya a kérelemben megjelölt fizetési számlára folyósítja. 4. Szociális segély 7. § (1) A  minisztérium a  munkatársak életkörülményeiben előre nem látható váratlan események vagy az  Utasításban meghatározott egyéb esetek miatt bekövetkezett anyagi terhek enyhítésére a  költségvetésében szociális segély keretet biztosít. (2) A munkatárs szociális segélyként évente legfeljebb bruttó 100 000 Ft összegű támogatásban részesíthető. (3) Szociális segélyben részesíthető a  minisztériumnál legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs, akinek a  háztartásában az  egy főre eső jövedelem bruttó összege nem haladja meg a  mindenkori bruttó garantált bérminimum összegének kétszeresét, ha a) önhibáján kívül jelentős anyagi kárral vagy tartós jövedelemkieséssel járó esemény következett be, vagy b) váratlan esemény miatt az életkörülményeiben átmeneti megélhetési gondot okozó változás következett be, vagy c) legalább két, a  kérelmező munkatárs által nevelt gyermek egyidejű beiskoláztatása átmeneti megélhetési nehézséget okoz (szociális segély iránti kérelem a beiskolázás időpontjától számított három hónapon belül nyújtható be). (4) A szociális segély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (5) A szociális segély iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező saját és a  vele közös háztartásban élő, önálló jövedelemmel rendelkező hozzátartozójának jövedelemigazolását (a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelemről) és b) a szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumok másolatát (pl. a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolatát, a rendszeresen szedett gyógyszerek kiváltását igazoló bizonylatokat, a  munkanélküliséget igazoló okirat másolatát, a  kórházi zárójelentés másolatát, az  egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentumok másolatát). (6) A  Bizottság a  kérelmek elbírálása során – a  szociális támogatásokra rendelkezésre álló költségvetési forrás figyelembevételével – az előre nem látható rendkívüli esemény vagy kiadás, valamint a családi körülmények alapján rangsorolhat. 5. Családalapítási támogatás első gyermek születésekor 8. § (1) Első gyermek megszületése vagy első kiskorú gyermek örökbe fogadása esetén a minisztérium – a szociális segélykeret terhére – egyszeri támogatást (a továbbiakban: családalapítási támogatás) nyújthat, amennyiben a gyermek születési anyakönyvi kivonattal bizonyított megszületésére vagy örökbefogadási okirattal bizonyított örökbe fogadására a  kérelmező jogviszonyának időtartama alatt, de a  kérelem benyújtását megelőző négy hónapnál nem régebben került sor. (2) Az első gyermek megszületése vagy első kiskorú gyermek örökbe fogadása esetén a munkatárs legfeljebb bruttó 100 000 Ft összegű támogatásban részesíthető. (3) Az első gyermek megszületése vagy első kiskorú gyermek örökbe fogadása esetén támogatásban az a munkatárs részesíthető, aki a  minisztériummal legalább egyéves jogviszonnyal rendelkezik, és akinek a  háztartásában – a megszületett vagy örökbe fogadott gyermeket is figyelembe véve – az egy főre eső jövedelem bruttó összege nem  haladja meg a  mindenkori bruttó garantált bérminimum összegének kétszeresét, amennyiben gyermekének megszületése vagy örökbe fogadása a kérelmező jogviszonyának időtartama alatt következik be. (4) A kérelmet a születés vagy az örökbefogadás időpontjától számított három hónapon belül kell benyújtani. (5) Családalapítási támogatásban a munkatárs csak egy alkalommal részesíthető. Amennyiben a házaspár mindkét tagja a minisztérium munkatársa, úgy a támogatást csak az egyikük igényelheti. (6) A családalapítási támogatás a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány benyújtásával kérelmezhető. 6. Temetési segély 9. § (1) Temetési segélyben részesülhet a) a minisztérium azon munkatársa, aa) aki kérelmét elhunyt szülőjére, házastársára vagy gyermekére tekintettel, a  kérelmező munkatárs jogviszonyának időtartama alatt nyújtja be, és ab) akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem bruttó összege nem haladja meg a mindenkori bruttó garantált bérminimum összegének kétszeresét, és ac) a minisztériummal legalább egyéves jogviszonnyal rendelkezik, valamint b) a minisztériumból nyugállományba vonult azon munkatársa, ba) aki kérelmét elhunyt házastársára tekintettel nyújtja be, és bb) aki az Utasítás 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és bc) aki a  mindenkori öregségi nyugdíjminimum hétszeresét meg nem haladó összegű nyugdíjjal rendelkezik. (2) A temetési segély mértéke legfeljebb bruttó 50 000 Ft. (3) Temetési segély iránti kérelem legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon belül nyújtható be a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, b) a temetési költségekről szóló, a kérelmező nevére az elhalálozástól számított négy hónapnál nem régebben kiállított temetési számlák másolatát és c) a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmének vagy nyugdíjának igazolását. 7. Kegyeleti megemlékezés 10. § (1) A  minisztérium kiemelkedő hivatali tevékenységére, hosszú szolgálati idejére tekintettel az  elhunyt munkatársról méltó hivatali tiszteletadással emlékezhet meg. (2) A kegyeleti megemlékezést kezdeményezheti: a) az elhunyt hozzátartozója, b) a minisztérium érintett szervezeti egységének vezetője. (3) A Bizottság támogató határozati javaslata és a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár döntése esetén kegyeleti eljárás kedvezményezettje lehet a  minisztérium elhunyt munkatársa vagy a  minisztériumnak az  Utasítás 1.  § (3) bekezdésében foglaltak szerinti elhunyt nyugállományú munkatársa. (4) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések: a) minisztérium nevében koszorú elhelyezése vagy küldése, b) gyásztávirat küldése, gyászközlemény, temetési beszéd, egyéb részvétnyilvánítás, c) gyászlobogónak a minisztérium épületére történő kifüggesztése, d) a minisztérium munkatársainak tájékoztatása, a temetésen való részvétel elősegítése, e) különösen indokolt esetben, az elhunyt munkatárs kiemelkedő érdemeire, szakmai múltjára való tekintettel a minisztérium az elhunytat a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. (5) A  kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtétele – a  működés támogatásáért felelős szervezeti egységekkel együttműködve – a protokoll ügyekért felelős szervezeti egység feladata. (6) A  minisztérium – a  közeli hozzátartozók egyetértésével – a  közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az  elhunyt kormányzati szolgálati jogviszonyban állt munkatársat, aki a  jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján erre érdemes, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (7) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának temetési költségeihez – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a  minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számlák bemutatásával – a minisztérium hozzájárulhat. (8) A  megemlékezés (4)  bekezdés szerinti formájáról és a  költségviselés mértékéről a  Bizottság javaslata alapján a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár dönt. (9) A  minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlát az  adott helyzetben elvárható legrövidebb időn – de legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon – belül kell benyújtani a Bizottságnak. (10) A  Bizottság a  kegyeleti megemlékezéssel kapcsolatos feladatainak ellátása során, szükség esetén rendkívüli ülés keretében hozhat határozati javaslatot. 8. Egyszeri év végi támogatás a minisztérium nyugdíjasai részére 11. § (1) A Bizottság előterjesztése alapján – a szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állása és a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár döntése esetén – a  minisztérium évente egy alkalommal, év végén, étkezési utalványok formájában egyszeri, vissza nem térítendő szociális támogatásban részesítheti a minisztériumból nyugállományba vonult, az Utasítás 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkatársait. (2) A támogatásban az a nyugállományba vonult munkatárs részesíthető, aki a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hétszeresét meg nem haladó összegű nyugdíjjal rendelkezik. (3) Az egyszeri év végi szociális támogatás összege legfeljebb 20 000 Ft lehet. (4) Az egyszeri év végi szociális támogatás nyújtásáról – annak jóváhagyását követően – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya intézkedik. Az  utalványok jogosultak részére történő kiosztásának koordinációját, valamint a  kiosztást követő pénzügyi elszámolás feladatait a  minisztériumnál működő szakszervezet megbízott képviselői végzik, a minisztérium mellett működő nyugdíjas alapszervezetek képviselőinek bevonásával. III. Fejezet Lakáscélú támogatás 9. A lakáscélú támogatások és elbírálásuk általános feltétele 12. § (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelem a 4–7. melléklet szerinti formanyomtatványokon, írásban nyújtható be az 5. § (1) bekezdésében meghatározott módon. (2) Lakáscélú támogatásra nem jogosult az a munkatárs, akinek a havi bruttó jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, kivéve ha a  háztartásában az  egy főre eső jövedelem bruttó összege nem haladja meg a mindenkori bruttó garantált bérminimumot. A munkatársnak az egyes támogatásnál előírt különös feltételeknek is meg kell felelnie. (3) A kérelmek elbírálásánál a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő kérelmek között a Bizottság rangsorolhat. (4) A közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a (2) bekezdésben meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező munkatárs részére is megítélhet lakáscélú támogatást. (5) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, a minisztériumban folyamatosan eltöltött szolgálati idejének időtartamát, valamint a munkájáról a közvetlen felettes vezetőjének a véleményét is figyelembe kell venni. (6) A  munkáltatói kölcsön arra az  ingatlanra igényelhető, amelyben a  kölcsönigénylő (lakóhely, tartózkodási hely igazolásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal) igazoltan életvitelszerűen tartózkodik. Lakásvásárlás és lakásépítés esetén utólag, a beköltözést követő három hónapon belül kell igazolni az életvitelszerű ott-tartózkodást. 10. Lakásbérleti támogatás 13. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a határozott vagy határozatlan időtartamú jogviszonyban álló és az alábbi együttes feltételeknek megfelelő munkatársat, a) aki a minisztériumnál legalább egy év folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, b) akinek lakóhelye Budapest, valamint a Budapesti Agglomeráció területén kívül van, c) aki lakástulajdonnal nem rendelkezik, d) akinek házastársa, élettársa Budapesten, valamint a Budapesti Agglomeráció területén belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, e) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, illetve a 14. §-ban meghatározott szolgálati lakásnak, f ) aki érvényes lakásbérleti szerződés alapján lakik Budapesten, amelyről kérelmében nyilatkozik. (2) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kormánytisztviselői illetményalap mindenkori mértékének megfelelő összeget. (3) A lakásbérleti támogatási kérelmet a  Bizottság kizárólag abban az  esetben támogatja, amennyiben a  bérlakásra vonatkozó igény méltányolható. (4) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett – lakásbérleti szerződés egy másolati példányát, b) a kérelmező lakóhelyét és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.), d) a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmének igazolását. (5) A lakásbérleti támogatás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a) a kérelmező közvetlen felettes vezetőjének írásos javaslata és támogató aláírása, valamint b) a kérelmező felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírása. (6) A lakásbérleti támogatás csak egyéves határozott időre – határozott idejű bérleti szerződés vagy határozott időtartamú jogviszony esetén annak időtartamát meg nem haladóan – állapítható meg. A munkatárs a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő. A támogatás folyósításának időtartama azonban a három évet nem haladhatja meg. (7) A  lakásbérleti támogatás mértékének változtatásával kapcsolatos kérelem – amennyiben az  éppen folyósított támogatás összege nem éri el a  jelen Utasítás alapján maximálisan adható támogatás mértékét – a  támogatás időtartama alatt bármikor előterjeszthető. (8) A  Bizottság – a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya tájékoztatása alapján – jogosult tárgyév végén a  lakásbérleti támogatásban részesülő munkatársat értesíteni, hogy – pénzügyi fedezet hiányában – a  jövőben a korábban megítélt összegnél kevesebb összegű támogatásban részesül, vagy nem részesül támogatásban. (9) A  lakásbérleti támogatás havonta történő folyósításáról a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya gondoskodik. A  lakásbérleti támogatás a  mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóköteles jövedelemnek minősül. (10) A  munkatárs a  bérleti jogviszony megszűnését vagy módosítását haladéktalanul köteles a  Bizottság elnökének bejelenteni. (11) A  bérleti jogviszony megszűnését a  Bizottság elnöke jelzi a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztályának, amely intézkedik a lakásbérleti támogatás megszüntetéséről. (12) A bérleti jogviszony módosítása esetén a Bizottság felülvizsgálja a lakásbérleti támogatás feltételeinek fennállását, és szükség esetén intézkedik a lakásbérleti támogatás módosítása iránt. (13) A munkatárs kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy a lakásbérleti támogatás iránti kérelmében feltüntetett lakás bérbeadójával nem áll rokoni, hozzátartozói, élettársi kapcsolatban. (14) A  munkatárs köteles nyilatkozni kérelmében arról is, hogy a  lakásbérleti támogatás iránti kérelmében feltüntetett lakásban, a munkatárson kívül hány személy lakik életvitelszerűen és milyen jogcímen. (15) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat a) 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén, a fizetés nélküli szabadság első napjától; b) 30 napon túli egyéb távollét idejére, a távollét első napjától. (16) A (14) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkatársat a lakásbérleti támogatás a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá tartós betegállomány idejére (különös tekintettel a  kórházi kezelés időtartamára), az  (5)  bekezdésben meghatározott egyéves határozott idő lejártáig megilleti. (17) A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Bizottság elnökének a (14) bekezdésben foglalt körülmény bekövetkezését, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után. (18) A  támogatásban részesülő munkatárs köteles a  tárgyévi bérleti díjak megfizetését az  5.  mellékletben szereplő kimutatás kitöltésével és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel vagy postai befizetést igazoló csekkszelvénnyel vagy banki átutalási megbízással igazolni a  Bizottság felé a  tárgyév december 10. napjáig vagy a  jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a  részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni, a  késedelem idejére a  Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. (19) Amennyiben a jogviszony megszűnése miatt jogosulatlan támogatás keletkezik, a munkatárs előzetes hozzájárulása alapján a Kttv. 149. §-ának, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 161. §-ának betartásával a tartozás az utolsó illetményből levonható. 11. Szolgálati lakás (a minisztérium tulajdonában lévő lakások igénybevétele) 14. § (1) A minisztérium a 8. melléklet szerinti, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által fenntartott, üzemeltetett szolgálati lakások tekintetében rendelkezik bérlőkijelölési jogkörrel, amelyek a megkötött lakásbérleti szerződések lejártával nyilvános pályázat keretében kerülnek meghirdetésre. (2) A szolgálati lakás biztosításának célja a munkáltatóhoz közeli lakhatás átmeneti biztosítása, ideiglenes jelleggel. (3) A szolgálati lakás igénybevételére a Bizottság megüresedés esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően pályázati felhívást tesz közzé a  minisztérium Intranet portálján. A  pályázatot a  6.  mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani. (4) A pályázatban a pályázó tájékoztatást ad a  jelenlegi lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a  minisztériumnál töltött jogviszony időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele. (5) Szolgálati lakás igénybevételére kérelmet az alábbi együttes feltételeknek megfelelő munkatárs nyújthat be, a) aki a minisztériumnál legalább két éve határozatlan időtartamú jogviszonyban áll, b) aki nem rendelkezik lakóhellyel ba) Budapesten vagy bb) a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó településen, c) aki lakástulajdonnal nem rendelkezik, d) akinek házastársa, élettársa Budapesten, illetve a  Budapesti Agglomeráció területén belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, e) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak. (6) A (3) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell: a) a lakó- és tartózkodási helyet igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint b) a közvetlen felettes vezető javaslatát. (7) A szolgálati lakás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a) a kérelmező közvetlen felettes vezetőjének írásos javaslata és támogató aláírása, valamint b) a kérelmező felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírása. (8) A  lakások igénybevételére egyéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor. A  bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a KEF gondoskodik. (9) A határozott idejű bérleti időszak lejártával a szolgálati lakásra a bérlőnek – a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint – ismételten pályáznia kell a  (3)  bekezdés szerinti nyilvános pályázat keretében. Amennyiben – a  12.  § (3)  bekezdése szerinti szempontok figyelembevételével – a  kérelmezők közül továbbra is a  korábbi bérlő kerül kiválasztásra, úgy a szerződés további legfeljebb egy évvel történő meghosszabbításáról a személyügyekért felelős főosztály intézkedik. (10) A kérelmező kérelmében köteles nyilatkozni a szolgálati lakásba költözők számáról. (11) A  Bizottság több pályázó esetén a  12.  § (3)  bekezdésében foglaltakon túlmenően a  kérelmező minisztériumban folyamatosan eltöltött szolgálati időtartamát, jelenlegi lakáshelyzetét, jövedelmét, váratlan élethelyzetét mérlegelve tesz határozati javaslatot. (12) A bérlő a bérleti díjon felül a KEF-nek köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozata függvényében módosulhat. (13) Amennyiben a bérlő munkatárs minisztériummal fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles kiköltözni a lakásból. Ettől későbbi időpontban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – történő kiköltözésre kizárólag írásbeli kérelemre, különös méltányolást érdemlő körülmények fennállása esetén – a közigazgatási államtitkár engedélyével – kerülhet sor. 12. Lakáscélú munkáltatói kölcsön 15. § (1) A minisztérium a munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú munkáltatói kölcsön) támogatja. A munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható: a) lakásvásárlás, b) lakásépítés, c) lakás-korszerűsítés, d) lakásbővítés, e) az a)–d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatás Budapest közigazgatási határán belüli, valamint a  Budapesti Agglomeráció területén belüli lakás esetén nyújthatók. (3) Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – az (1) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki a) a minisztériumnál legalább két éve határozatlan időtartamú jogviszonyban áll, b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó nagyságú lakás vásárlásához, építéséhez, korszerűsítéséhez kívánja a támogatást igénybe venni, c) a lakáscélú munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi azzal, hogy a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül, d) hozzájárul ahhoz, hogy a  lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítására, a  vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a  minisztérium javára a  kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az  ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás, lakásépítés esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, e) vállalja, hogy a  minisztériumnál fennálló jogviszonyát a  lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetéséig fenntartja, f ) a lakás megvásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a  teljes vételárhoz, korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 30% önrésszel rendelkezik, g) vállalja, hogy a lakáscélú munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra – amennyiben azzal még nem rendelkezik – lakásbiztosítást köt, h) kérelméhez csatolja a 20. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket. (4) Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti célra nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében a  lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a  hitelintézet igazolását a  fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a  hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztő részletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn. (5) Annak a  munkatársnak a  vásárlása, építése támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző hozzátartozóinak lakástulajdona nincs, vagy a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti. (6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző hozzátartozóinak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs. (7) A (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében is. (8) Az  (5) és a  (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az  is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) a haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik. (9) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön a) annak a  munkatársnak, aki kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, c) telek vásárlásához, d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően, e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően, f ) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően, g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér, h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, i) annak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.], j) annak, aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárásban adósként, adóstársként szerepel. (10) A (9) bekezdés d)–f ) pontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsönt az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri. (11) A munkatárs a minisztériumtól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú munkáltatói kölcsönben. Újabb támogatási kérelem a fennálló kölcsön teljes kiegyenlítése után terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe. (12) Amennyiben a házastársak (élettársak) egyaránt a minisztérium foglalkoztatottjai, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kölcsönt. (13) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön ezen Utasításban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át. 13. A lakáscélú munkáltatói kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje 16. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön címén odaítélhető támogatás maximális mértéke: a) a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontja esetén 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint, b) a 15. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint, c) a 15.  § (1)  bekezdés e)  pontja esetén – a  hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a)–b) pontban meghatározott összeg. (2) A lakáscélú munkáltatói kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételár, építési, bővítési, korszerűsítési költség vagy a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részének 70%-át. (3) A  lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének futamideje 36 hónap, 60 hónap, 120 hónap, de legfeljebb 180 hónap lehet, és azt – a munkatárs kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztő részletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározottnál hosszabb futamidőt a  közigazgatási államtitkár csak különös méltányolást érdemlő esetben engedélyezhet. (5) A  (3)–(4)  bekezdésben meghatározottakon túlmenően a  futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárt. (6) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja. 14. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai 17. § (1) A kölcsönszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell: a) a kölcsön célját és összegét; b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit; c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást; d) a munkatárs kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a  minisztériumnál fennálló jogviszonyát saját kezdeményezésére a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit; e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának – lakásvásárlás, lakásépítés esetén az elidegenítési és terhelési tilalom – bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést. (2) A lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit a munkatárs viseli. (3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására lehetőség szerint első ranghelyű jelzálogjogot, továbbá lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a  kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a  kölcsönvevő munkatársnak, illetve az  ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Abban az esetben, ha a munkáltatói kölcsön mellett további – a munkáltatói kölcsön összegénél magasabb mértékű – hitelintézeti kölcsön kerül igénybevételre, a  minisztérium jelzálogjoga a  második ranghelyen is bejegyezhető, a munkatárs külön erre irányuló írásbeli kérelmére. (4) A munkatárs köteles viselni a munkáltatói kölcsön biztosítékaként a minisztérium részére bejegyzendő jelzálogjog földhivatali bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a  jelzálogjog törléséhez, valamint a  jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét. (5) Amennyiben a  kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a  tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni. (6) Amennyiben a  Bizottság megítélése szerint a  kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a  kölcsön folyósításához további biztosítékot – így különösen készfizető kezességet, illetve további ingatlanfedezetet – határozhat meg feltételként. (7) Ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a  késedelem idejére a  Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. 18. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs a) a lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert; b) a lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a  hitelintézettel a  munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta; c) a lakáscélú munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul, nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel; d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget; e) a minisztériumnál fennálló jogviszonya – a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével – a  kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik; f ) más súlyos szerződésszegést követett el. (2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a lakáscélú munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 63. § (1) bekezdésében, valamint 63. § (2) bekezdés c) és f ) pontja alapján felmentéssel, b) munkaviszonya felmondással a  munkáltató működésével összefüggő okból, nyugdíjazására tekintettel, egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság miatt, valamint c) jogviszonya a  prémiumévek programban történő részvétel esetén az  erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon vagy d) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel szűnik meg. (3) A  kölcsönszerződés felmondása esetén a  fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs 60 napon belül köteles visszafizetni. (4) A munkatárs írásbeli kérelmére, a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben a  munkatárs a  felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettségét a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítette, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti. (5) A  munkatárs írásbeli kérelmére különös méltányolást érdemlő esetben – a  Bizottság javaslatára – a  közigazgatási államtitkár az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket (így különösen a kölcsön fennmaradó részének egy összegű kifizetése helyett több részletben történő visszafizetést) is engedélyezhet. (6) A  munkatárs elhalálozása esetén a  házastárssal vagy az  örökösökkel lehetőség szerint az  elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös írásbeli kérelmére – különös méltányolást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést vagy – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni. (7) Ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. (8) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve a (6) bekezdés szerinti vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítést. 15. A lakáscélú munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése 19. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a) a lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi (csere-) szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a  jelzálogjog a  másik lakásra átjegyezhető. (3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről. Ebben az esetben a Bizottság elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez. (4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell: a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket, b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát. (5) Az  ingatlan elidegenítéséhez a  hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a  minisztérium javára fennálló jelzálogjog a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, b) hivatalos értékbecslését, c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a  jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az  ingatlan nem, vagy nem kizárólagosan a munkatárs tulajdonában áll. (7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra a minisztériumot megelőző ranghelyen történő további jelzálogjog bejegyzését – a Bizottság javaslata alapján – a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár engedélyezheti. (8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, a további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a  lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 16. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok 20. § (1) A munkatárs a lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött eredeti adásvételi (csere-) szerződést vagy előszerződést (a továbbiakban együtt: szerződés), amelynek – a vételár megfizetésére vonatkozó pontjának – tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét; b) az eladott lakás adásvételi szerződésének másolatát (amennyiben a kérelmező munkatárs teljes vagy részleges tulajdonában állt egy olyan lakóingatlan, amely a kérelem tárgyát képező lakóingatlan megvásárlása érdekében eladásra került); c) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést; d) építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés, tetőcsere esetén a  kivitelező által készített – cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott – költségvetést vagy árajánlatot, az  engedélyhez kötött munkálatoknál (építés, újjáépítés, tetőtér beépítés, bővítés) a szakhatósági engedélyeket, valamint építésnél az építési (a kivitelezést követően utólagosan a használatbavételi) engedélyt; e) tulajdonostárs/haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát a  jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzéséhez; f ) lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségtervezetet; g) lakásbővítés, korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az  a  kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket; h) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a  felhasználási céltól függően – az  a)–d)  pontban foglaltakat, valamint a  hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a  kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról; i) valamennyi esetben a vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan, illetve lakásépítés esetén az építési telek tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát. (3) Az  igénylő a  kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a  támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után. (4) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja. (5) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető. (6) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a) a kérelmező közvetlen felettes vezetőjének írásos javaslata és támogató aláírása, valamint b) a kérelmező felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírása. (7) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálásánál előnyben részesül: a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatárs, b) a rossz körülmények között lakó, így különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő munkatárs, c) a saját háztartásukban kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó munkatárs, d) a gyermekét egyedül nevelő munkatárs, e) a minisztériumnál legalább öt éve jogviszonyban álló munkatárs. (8) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket a Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a) a kölcsönkérelem odaítélésére, valamint ennek tekintetében aa) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére, ab) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire, b) a kölcsönkérelem elutasítására. (9) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. A személyügyekért felelős főosztály értesíti a  kérelmezőt, valamint a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztályt a  döntés eredményéről. (10) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a  minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel járó költségeket. (11) A  kölcsönszerződés megkötéséről, a  minisztérium javára a  jelzálogjog bejegyeztetéséről – a  kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről – a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya intézkedik. (12) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének konkrét feltételeit a munkatárs és a hitelintézet között megkötésre kerülő megállapodás tartalmazza. 17. Biztosítékként bejegyzett jelzálogjog törlése 21. § A lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A kölcsön teljes kiegyenlítéséről a minisztérium Lakásépítési Alap számláját vezető pénzintézet értesíti a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályát. 22. § A kölcsön – futamidő lejártát megelőző – végtörlesztése esetén a munkatársnak a Bizottság részére meg kell küldenie a hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló eredeti okiratot. 23. § A 21. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően a  lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog – a kölcsön teljes egészének visszafizetését megelőzően – abban az esetben is törölhető, ha a munkatárs még fennálló tartozását külön megállapodás (pl. engedményezési szerződés) alapján más munkáltató átvállalja a minisztériumtól. 24. § A  jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya állítja ki. 25. § A földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog törléséről – a hozzájáruló nyilatkozat földhivatal részére történő bemutatásával – a munkatárs közvetlenül intézkedik. 26. § Amennyiben a  munkatárs az  ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást megküldi a  minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya részére, az  ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog törléséről a minisztérium megbízása alapján a minisztérium Lakásépítési Alap számláját vezető pénzintézet intézkedik. IV. Fejezet Záró rendelkezések 27. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 28. § (1) Az  Utasítás rendelkezéseit a  hatálybalépését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatások iránti kérelmek tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. (2) Az Utasítás 13. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azon munkatársak esetén kell alkalmazni, akik a  jelen Utasítás hatálybalépését követően vesznek igénybe szülési szabadságot, valamint gyermek ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot. Gondos Judit s. k., közigazgatási államtitkár