13/2004. (IV. 27.) OM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. LXXXVI. törvény végrehajtásáról.

13/2004. (IV. 27.) OM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. LXXXVI. törvény végrehajtásáról. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 28. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a szakképesítésért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: A szakképzési hozzájárulásra kötelezett által szervezett gyakorlati képzés költségeinek elszámolására vonatkozó szabályok 1. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett), e rendelet hatálybalépését, illetve a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés meg kötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán (a továbbiakban: OM Alapkezelő) bejelentkezni az OM Alapkezelő által a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon. A bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett az OM Alapkezelő által elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági kamara), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: APEH illetékes igazgatósága) részére. (2) Azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki e rendelet hatálybalépését megelőzően bejelentkezési kötelezettségét teljesítette, úgy kell tekinteni, mint aki már eleget tett az (1) bekezdésben foglaltaknak. (3) A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza: a) név (cégnév), rövidített cégnév, b) cím, székhely, a gyakorlati képzés telephelye(i), c) adószám, d) statisztikai számjel, e) az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámla száma, f) a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, illetve oktatóként foglalkoztatottaknak a száma a bejelentkezés időpontjában, az alkalmazás módja szerint, g) a hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján gyakorlati képzésben részesülő szakközépiskolai, valamint szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanulók (a továbbiakban: tanulók) és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részesülő hallgatók (a továbbiakban: hallgatók) bejelentkezéskori létszáma szakképző iskolánként, illetve felsőoktatási intézményenként, évfolyamonként, és tagozatok szerinti bontásban. A dokumentumot az érintett szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel igazoltatni kell. (4) A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat, vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni: a) az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja, b) az Szt. 27. §-a alapján kötött és a 33. §-ának (3) bekezdése szerinti tanulószerződés, c) az Szht. 4. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti gyakorlati képzés megszervezésére kötött, a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás). (5) A bejelentkezési nyomtatványhoz a (4) bekezdésben foglaltakon felül csatolni kell a cégbejegyzésre kötelezettek esetében a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, amennyiben a cég nincs bejegyezve, akkor a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 8. §-a szerinti tanúsítványt, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet vonatkozásában az azonosításra alkalmas okiratot (egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány, egyéb szervezet esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okirat). A bejelentkezési nyomtatványhoz csatolható az eredeti okirat cégszerű aláírással hitelesített másolata is. (6) Az együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, bankszámlaszámát, szakképző iskolának a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. §-ának (5) bekezdése szerinti azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító), b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát, c) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai programjában, tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e rendelet szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit, h) a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá az Szht. 4. §-ának (2) bekezdés b)—c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket, i) a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol, és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről. (7) A (3)—(6) bekezdésekben felsorolt adatokban, okiratokban, illetve az együttműködési megállapodásban bekövetkezett változást a soron következő bevallással egyidejűleg a hozzájárulásra kötelezett köteles bejelenteni az OM Alapkezelőnek, egyidejűleg megküldve a módosított dokumentum eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát is. A változásbejelentés másolati példányát meg kell küldeni az APEH illetékes igazgatósága részére. (8) A hozzájárulásra kötelezett — a gyakorlati képzés költségeinek elszámolására vonatkozó szándékától függetlenül — a szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás másolatát a megkötést követő 30 napon belül megküldi a területi gazdasági kamarának. 2. § (1) Az Szht. 4. §-a alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettség éves teljesítésével kapcsolatos bevallási és elszámolási kötelezettségének az OM Alapkezelő által a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett közlemény mellékletét képező ÉVES BEVALLÁS nyomtatvány kitöltésével és az OM Alapkezelő részére a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig történő megküldésével tesz eleget. (2) A hozzájárulásra kötelezett bevallásában és elszámolásában fejlesztési támogatásként, költség-hozzájárulásként kizárólag a tárgyév utolsó napjáig pénzügyileg teljesített kifizetéseket szerepeltetheti. (3) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen megteremtett — gyakorlati képzési célú — feltételrendszer igénybevételével történő megszervezése esetén, a költségelszámolás lehetőségét igénybe vevő hozzájárulásra kötelezettnek az Szht. 4. §-ának (10) bekezdése alapján bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van. A hozzájárulásra kötelezettek, a költségek egymás közötti megosztásáról számlát kötelesek kibocsátani, amelynek adattartalma lehetőséget ad a teljes felosztott költség és az elszámolásra kerülő költséghányad ellenőrizhetőségére. A számlán minden esetben szerepeltetni kell az ügyletben részt vevő hozzájárulásra kötelezettek részére a bejelentkezésükkor az OM Alapkezelő által adott egyedi azonosító számot is. (4) A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az adott önellenőrzéssel érintett év bevallási nyomtatványát használja fel, a nyomtatványon feltüntetve az önellenőrzés tényét. (5) A hozzájárulásra kötelezett az 1. és 2. §-okban megjelölt okiratokat 8 évig köteles megőrizni. 3. § (1) Az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezett bevallásának másolatát az OM Alapkezelő a bevallások feldolgozását követően negyedévente megküldi az APEH illetékes igazgatóságának. (2) Az OM Alapkezelő a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az APEH illetékes igazgatóságát. Az APEH illetékes igazgatósága a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései szerint jár el. 4. § (1) Ha a bejelentkezés nem az 1. §-ban meghatározott határidőben történik, akkor a hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezését megelőző időszakra költségelszámolást nem érvényesíthet. (2) Ha az Szht. 4. §-a alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett nem tesz eleget az 1. § (1) bekezdésében és (3)—(4) bekezdéseiben foglaltaknak, e rendeletben előírt kötelezettsége teljesítéséig az Szht. 5. §-ának hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, nem csökkentheti az Szht. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat az Szht. 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. 5. § (1) Ha a szakképzési hozzájárulást az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló, az Szht. 19. §-ának 4. pontja szerinti tárgyi eszköz (a továbbiakban: tárgyi eszköz) beszerzésére fordított költségét az Szht. 4. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján számolja el, akkor a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig gyakorlati képzés céljára használni. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb is lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják. (2) Az Szht. 4. §-ának (2) bekezdés c) pontja alapján elszámolható költségek nagysága az Szt. 54/B. §-ának 22. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozó, a tanműhely adottságait, az üzemeltetett berendezések névleges teljesítményét figyelembe véve az általános költségnormáknak megfelelő — a költségelszámolással egy időben alapbizonylatként mellékelt számításokkal igazolt — díjhányad. (3) A hozzájárulásra kötelezett az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése alapján megszervezett szintvizsgával kapcsolatban két közreműködő szakértő díjazását számolhatja el a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 2 százalékának mértékéig szakértőnként és vizsgázónként. (4) Az Szht. mellékletének 3. pontjában meghatározott, az oktatókra, szakoktatókra elszámolható díjhányadok öszszegét túl nem lépve, a keretösszeg az oktatók, szakoktatók díjazására a hozzájárulásra kötelezett által saját döntése szerint csoportosítható, felhasználható. (5) A jogutóddal történő megszűnés esetén — amenynyiben a jogutód a gyakorlati képzést jogszerűen folytatja — a jogelődnek nem keletkezik az Szht. 7. §-ának (8) bekezdésében előírt befizetési kötelezettsége. A fejlesztési támogatás és elszámolásának szabályai 6. § (1) Az Szht. 4. §-ának (5) bekezdésében, illetve 5. §-ának (2) bekezdés a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásról kötött fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, bankszámlaszámát, szakképző iskolának az OM azonosítóját is, b) a támogatott gyakorlati képzés céljának és tartalmának részletes leírását, helyszínét, időtartamát, formáját, tárgyi feltételrendszerét, c) a tárgyévben a támogatott szakmai alapképzésben részesülő tanulók szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát, d) a szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben történő, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztések felsorolását, illetve az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait, e) a hozzájárulásra kötelezett által az Szht. és e rendelet keretei között nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, folyósításának módját, a felhasználásról szóló beszámolás feltételeit, f) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a támogatott gyakorlati képzéssel kapcsolatban, g) a hozzájárulásra kötelezett által vállalt egyéb feladatokat. (2) A fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. (3) A fejlesztési megállapodáshoz mellékelni kell az átadásra kerülő tárgyi eszköznek a hozzájárulásra kötele zett számviteli nyilvántartásában szereplő dokumentumai másolati példányait, az átadó cégszerű aláírásával hitelesítve. (4) A fejlesztési támogatás szempontjából szakmai alapképzésnek kell tekinteni a szakiskola 9—10. évfolyamán szervezett szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatást, a szakközépiskola 9—12. évfolyamán szervezett szakmai orientációt, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást, amennyiben azt úgy szervezik meg, hogy az ott szerzett ismereteket az Szt. 11. §-a alapján beszámítják a szakképzési tanulmányokba. (5) A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény elkülönítetten köteles nyilvántartani. (6) A részben fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított tárgyi eszközt a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény elkülönítetten köteles nyilvántartani, ha a) a kapott fejlesztési támogatás összege az abból beszerzett tárgyi eszköz beszerzési értékének az 51 százalékát meghaladja, b) a kapott fejlesztési támogatás összege az abból felújított tárgyi eszköz értékét legalább 51 százalékkal növeli. (7) A fejlesztési támogatás átadása és átvétele nyilvános, a kapott fejlesztési támogatást nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény honlapján. (8) A fejlesztési megállapodás végrehajtásáról a fejlesztési támogatásban részesített szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény köteles írásban tájékoztatni a fejlesztési támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettet, és évente egy alkalommal köteles egyszerre valamennyi fejlesztési támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettet egyeztető értekezleten tájékoztatni az előző évi fejlesztési támogatás felhasználásáról. Az egyeztető értekezletre meg kell hívni az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) területileg illetékes regionális igazgatósága képviselőjét. (9) A fejlesztési támogatásból megvalósított tárgyi eszköz működtetési költségeinek fejlesztési támogatásból — az Szht. 4. §-ának (6) bekezdésében meghatározott mértékben — történő finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköz elkülönített nyilvántartása alapján lehetséges. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tárgyi eszköz egyedi azonosító adatait, a fejlesztési támogatás megvalósulásának dokumentumait (fejlesztési megállapodás, beszerzést igazoló számla, tárgyi eszköz-karton), valamint a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait. (10) A fejlesztési támogatásban részesített szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény a tárgyévet követő év március 15-éig a fejlesztési megállapodást vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát — több fejlesztési megállapodás esetén a támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét (az átvett tárgyi eszköznek a fejlesztési megállapodásban szereplő értékét) tartalmazó összesítőt — köteles megküldeni az OM Alapkezelőnek. Az összesítőn fel kell tüntetni a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény tárgyévi tanulói, illetve hallgatói átlaglétszámát, továbbá a szakmai alapképzésben részesülő szakképző iskolai tanulók, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részesülő hallgatók számát. 7. § (1) Az Szht. 4. §-ának (5) bekezdésében és az 5. §-ának (2) bekezdése a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított — az e rendelet 6. § (6) bekezdésének figyelembevételével elkülönítetten nyilvántartásba vett — tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében az Szht. 7. §-ának (3) bekezdése szerint átadott tárgyi eszköznek legalább 5 évig — ingatlan esetében 10 évig — a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak az OM Alapkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával adható bérbe, terhelhető meg, elidegenítéséhez ugyancsak be kell szerezni az OM Alapkezelő előzetes írásbeli hozzájárulását. (3) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz elidegenítése esetén a bevételből a fejlesztési támogatás arányának megfelelő — de legalább a fejlesztési támogatással azonos — összeget kell a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára befizetni. (4) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített — neki fel nem róható okból — a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit 75 százalék alatti arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás összegét az Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) számlájára köteles befizetni. (5) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített — neki felróható okból — nem vagy csak részben teljesíti a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét, vagy a teljesítéssel arányos részét a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie. (6) A fejlesztési támogatásban részesülő szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény meghatározott időre — de legfeljebb öt évre — az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) javaslata alapján, az oktatási mi niszter döntésével kizárható a szakképzési hozzájárulás kedvezményezetteinek köréből, ha az alábbi feltételekből bármelyik bekövetkezik: a) a fejlesztési megállapodásban rögzített kötelezettség egyáltalán nem, vagy 75 százalék alatti arányban teljesül, és a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény a támogatási összeg különbözetét a meghiúsulást követő 60 napon belül nem utalta át, b) a fejlesztési támogatásban részesülő a fejlesztési megállapodásban megjelölt céltól eltérő feladatot valósít meg, c) a fejlesztési támogatásban részesülő az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, d) az OM Alapkezelő a 22. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzése alapján azt javasolja. (7) A kamat a támogatás átutalása, illetve a tárgyi eszköz átadásának időpontjától a meghiúsulás napjáig számolt, ezen időszakban érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A kamat beszedéséről az OM Alapkezelő gondoskodik. A visszatérítés igénylésének feltételei, elszámolása és eljárási szabályai 8. § (1) Az Szht. 4. §-ának (12) bekezdésében foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett viszszatérítési igényét az adóévet követő év második hónapjának 15. napjáig a 2. § szerint közzétett bevallási nyomtatványon nyújthatja be az OM Alapkezelőhöz. Amennyiben a visszatérítési igény a tárgyévet megelőző két évben éves szinten az ötszázezer forintot elérte, a visszatérítési igény a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtható. (2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a többletköltség visszatérítési igényét az (1) bekezdés alapján negyedévente kívánja érvényesíteni, az első három negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett ,,Adatlap a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához’’ című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő hó 20. napjáig. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető. (3) Az Szht. 4. §-ának (13) bekezdése alapján havonta érvényesíthető visszatérítési igény az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett ,,Adatlap a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához’’ című nyomtatványon nyújtható be a tárgyhó lezárását követő hó 10. napjáig. Az utolsó havi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető. (4) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a bevallását negyedévente kívánja benyújtani, ezt a szándékát az éves bevallási nyomtatványán, a negyedéves bevallásra történő bejelentkezési nyilatkozat kitöltésével köteles jelezni. (5) A visszatérítési igényt érvényesítő hozzájárulásra kötelezett az éves bevallásához csatolja a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdekképviseleti szervezettel együttműködve kiadott és érvényben lévő tanúsítványa másodlatát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban előírt feltételekkel. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást. (6) Ha a hozzájárulásra kötelezettnek az Szht. mellékletében felsorolt költségei elérik, vagy meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzéséről más hozzájárulásra kötelezett számára is gondoskodó hozzájárulásra kötelezett a visszatérítési igényét csak a saját tanulói, illetve hallgatói létszáma után érvényesítheti. (7) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettől annak hozzájárulási kötelezettsége terhére a gyakorlati képzés — az Szht. mellékletében felsorolt elszámolható — költségeihez költség-hozzájárulásban részesül, a többletköltségei visszatérítésére az Szht. 4. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint tarthat igényt. (8) A visszatérítési igény alapjául szolgáló okiratok megőrzési ideje 8 év. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése 9. § (1) Az Szht. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban Bizottság) 28 tagja közül a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a területi gazdasági kamarák, összesen: 14 főt, b) a szakképző iskolát fenntartók, a közoktatási-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága és az oktatási miniszter (a továbbiakban: szervezetek) további 14 főt delegálnak. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezetek tekintetében az OÉT az országos gazdasági kamarák egyetértésével tesz javaslatot a Bizottságba delegált személyekre az oktatási miniszternek. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek a Bizottságba delegált személyekről olyan módon döntenek, hogy valamennyi érdekelt véleménynyilvánítási lehetősége biztosított legyen. Amennyiben a delegáló szervezetnek nincs irányító testülete, a Bizottságba delegált személyre vonatkozó javaslatról az érdekeltek legalább kétharmadának részvétele esetén egyszerű szótöbbséggel döntenek. A delegálás előkészítéséhez az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága nyújt segítséget. (4) A felsőoktatási intézmények által delegált személyre a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége tesz javaslatot a régiók felsőoktatási intézményeivel történt előzetes egyeztetés alapján. (5) A Bizottságba delegált személyre vonatkozó javaslatot meg kell küldeni az oktatási miniszter részére. Az oktatási miniszter a javaslat kézhezvételét követő 45 napon belül kéri fel a delegált személyt hároméves időtartamra. (6) A tagok a Bizottság munkájában a delegáló szervezetek képviselőjeként vesznek részt. Ennek keretében felelősek a bizottsági előterjesztésekkel kapcsolatos közös álláspont kialakításáért, annak képviseletéért, részt vesznek a döntésekben, a delegáló szervezeteikre vonatkozó feladatok végrehajtásának szervezésében, és tájékoztatják delegálóikat a Bizottság döntéseiről. (7) A Bizottság tagjainak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-ának előírásai szerint vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A vagyonnyilatkozatot az Oktatási Minisztérium részére kell megküldeni. (8) A Bizottság tagjai, amennyiben feladatukat nem munkaköri kötelezettségként látják el, díjazásban részesülnek, melynek mértékét az oktatási miniszter évente határozza meg. A Bizottság tagjait bizottsági feladataik ellátásával összefüggésben költségtérítés illeti meg, mértékét az OKÉV főigazgatója az OM Alapkezelő egyetértésével évente határozza meg. 10. § (1) A Bizottság elnöke az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságának vezetője. (2) A Bizottság tevékenységének szervezését, a titkársági feladatokat az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága szervezeti keretén belül a feladattal megbízott referens látja el. A Bizottság működési költségeit az oktatási miniszter az Szht. 8. §-ának (2) bekezdése alapján elkülönített működtetési keretből biztosítja. (3) A Bizottság a munkatervében meghatározottak szerint, évente legalább négy alkalommal ülésezik, napirendjére a Bizottság elnöke tesz javaslatot. A Bizottság ülését az elnök hívja össze. Ha azt a Bizottság tagjainak egyharmada írásban kezdeményezi, az elnök az ülést 30 napon belül köteles összehívni. A napirendet tartalmazó meghívót az érintettek részére legkésőbb 8 munkanappal az ülés előtt kézbesíteni kell. A meghívóhoz az egyes napirendi pontokhoz készült előterjesztéseket is csatolni kell. (4) A Bizottság tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek, és a szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. A Bizottság akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint a fele jelen van. A Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza, az ügyrend módosításának kezdeményezése azonban csak a tagok szavazatának kétharmados többségével lehetséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A Bizottság az ügyrendjét az alakuló ülésen fogadja el. A Bizottság ügyrendjét, illetve annak módosítását az oktatási miniszter hagyja jóvá. Az oktatási miniszter az ügyrend jóváhagyását megtagadja, ha az jogszabályt sért, vagy a támogatási rendszer működését akadályozza. Ha az oktatási miniszter megkeresését követően 60 napon belül nem nyilatkozik, akkor az ügyrendet jóváhagyottnak kell tekinteni. (6) Ha a Bizottság nem határozatképes, az elnök a következő ülést legkorábban az ülést követő 8 napon túli, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra hívhatja össze. Ebben az esetben az ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. (7) A Bizottság elnökének helyettesítési rendjéről az ügyrend rendelkezik. 11. § (1) A bizottsági tagság megszűnik a) a határozott idő lejártával, b) a felkérés, delegálás visszavonásával, c) a tag lemondásával, d) a tag halálával. (2) Ha a Bizottság valamely tagja három egymást követő ülésen személyesen nem vesz részt, az elnök a megbízás visszavonására tesz javaslatot a delegáló szervezetnek, és erről tájékoztatja az oktatási minisztert. Az oktatási miniszter a delegáló szervezet javaslata alapján az új bizottsági tagot kéri fel. (3) Ha a határozott idejű felkérés alatt az (1) bekezdés b)—d) pontjaiban meghatározott okok miatt a tagság megszűnik, erről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az oktatási minisztert, aki az érintett delegáló szervezet által javasolt új tagot kér fel. Az alaprészből adható, beruházási célú támogatás szabályai 12. § (1) Az Szht. 14. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósításához az alaprészből vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő beruházási célú támogatás adható. Az Szht. 2. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti átalányadózót, illetve adóalanyt a beruházási célú támogatás szempontjából hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, amennyiben az Szht. 4. § (1) bekezdése a) pontjának megfelelően közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében. (2) Az alaprész pénzeszközeiből az Szht. 14. §-ának (4) bekezdése alapján a Nemzeti Szakképzési Intézetnek nyújtható beruházási célú támogatásról, a felhasználás feltételeiről az oktatási miniszter dönt. (3) Az alaprész központi keretéből a beruházási célú támogatásra a nyilvános pályázatot — az OSZT javaslata alapján az oktatási miniszter döntését követően — az OM Alapkezelő írja ki. (4) Az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázat kiírására, értékelésére és a döntésre az Szht. 11. és 13. §-ában foglaltak az irányadók. 13. § (1) A pályázatot az alaprész a) központi kerete terhére történő kiírás esetében az OM Alapkezelőhöz, b) decentralizált kerete terhére történő kiírás esetében az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. (2) A 12. § (3) és (4) bekezdése szerinti pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a pályázat kiírójának megnevezését, b) a pályázat célját, c) a támogathatók körét, d) a támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, beleértve a nyertes pályázókkal kötendő szerződési feltételeket is, e) a támogatás további feltételeit, f) a pályázat beküldésének határidejét és helyét, g) az elbírálásnál előnyt jelentő szempontokat, h) a pályázat eredményéről történő tájékoztatás mód ját, határidejét. (3) A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia: a) a pályázó nevét (cégnév), címét (székhely), adószá mát és statisztikai számjelét, szakképző iskolának az OM azonosítóját is, b) a támogatásban részesülő adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát, és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahová a támogatás összege átutalható, c) a megvalósítandó beruházás leírását, célját, megnevezését, a megvalósítás helyét, a gyakorlati képzés fejlesztésének indokoltságát, az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, d) a számlavezető pénzintézet vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, e) az igényelt támogatás összegét, f) a beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontját, továbbá g) a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók létszámát. (4) A pályázótól — a pályázat befogadásának feltételeként — írásbeli nyilatkozatot kell kérni a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban mikor és hol nyújtott be, b) annak tudomásul vételéről, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 92. §-ának (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében — a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon — visszatartható, c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások — az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdésében és a Kr. 92. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti — figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható, e) a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokról, f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról a Kr. 87. §-ának (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor, g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs, h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, i) arról, hogy 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn, illetve a hozzájárulásra kötelezett esetében arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás indult, j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak, döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring Bizottságok számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a szakképzéssel kapcsolatos pénzügyi nyilvántartáshoz, k) a szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartójától arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtásának évében, és azt követő legalább öt évben nem szüntetik meg a szakképző iskolát, illetve a felsőoktatási intézményt jogutódlás nélkül. (5) A pályázathoz csatolni kell a) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, a beruhá zás és működtetés részletes költségkalkulációját a bevételi források egyidejű megjelölésével, b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetén az erre a pályázati célra elkülönített számlán rendelkezésre álló saját és egyéb pénzeszközök meglétének igazolását, c) a szakképző iskola, illetve az állami felsőoktatási intézmény kivételével a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt, d) a szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó támogató nyilatkozatát, e) amennyiben a pályázati kiírás tartalmazza, az aláírásra jogosult vezető által aláírt egyéb kötelezettséget vállaló nyilatkozatot. 14. § (1) Az alaprész központi kerete terhére kiírt pályázatokat az OSZT az ügyrendjében meghatározott eljárásrend szerint értékeli. (2) Az alaprész decentralizált kerete terhére kiírt pályázatokat a Bizottság értékeli. A pályázatok előminősítését a Bizottság által felkért tagokból álló szakértői bizottság végzi. A pályázatok bírálatába be kell vonni az OM Alap kezelő és az OKÉV képviselőjét. A pályázatok kiírásával kapcsolatos szabályokat, a szakértő bizottság összetételét, működési rendjét a Bizottság az ügyrendjében szabályozza. (3) A 12. § (3) és (4) bekezdése alapján benyújtott pályázat elbírálásának és értékelésének folyamatában nem vehet részt az, aki a) az adott pályázatot benyújtó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy bizottsági tagságának keletkezését megelőző 3 éven belül abban állt, illetve b) az a) pontban megjelölt személynek a Polgári törvénykönyv 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, c) a pályázó fenntartójával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, d) a pályázó gazdálkodó szervezetében tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő-bizottsági tagja, továbbá e) akitől a tárgyilagos elbírálás egyéb okból nem várható el. (4) Az OSZT és a Bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (3) bekezdésben meghatározott ok fennáll. A tag a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályázat értékelésében és elbírálásában. (5) A 12. § (3) és (4) bekezdése alapján kiírt pályázatra beérkezett és értékelt pályázatokat döntési javaslattal, valamint annak indokolásával együtt kell felterjeszteni az oktatási miniszternek. Az oktatási miniszter a 13. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt beküldési határidőt követő 60 napon belül dönt a támogatási kérelmekről. (6) A 12. § (3) és (4) bekezdése alapján kiírt pályázatra beérkezett támogatási kérelmek elbírálása során az OSZT, illetve a Bizottság a hozzájárulásra kötelezett pályázónál végzett ellenőrzés eredményéről köteles kikérni a területi gazdasági kamara véleményét. 15. § (1) A nyertes pályázókkal az Szht. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az OM Alapkezelő köt támogatási szerződést (a továbbiakban: támogatási szerződés). (2) Az OM Alapkezelő a támogatási szerződést a döntést követő 30 napon belül küldi meg a támogatottnak aláírásra. Ha a szerződéskötésre jogosult személy által aláírt szerződést a támogatott a kézhezvételtől számított 15 napon belül — az előírt igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt — nem küldi vissza az OM Alapkezelőnek, a döntés érvényét veszti. (3) Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, aki a) a pályázatban szereplő tevékenységre, vagy a tevé kenység helyszínére szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül az alaprész terhére kiírt fejlesztésre irányuló beruházásra vonatkozó pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, c) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül elnyert pályázat alapján kötött támogatási szerződést önhibájából maradéktalanul nem teljesítette, d) az alaprésszel, illetve jogelődjével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt kötelezettséggel bír. e) 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezik, a köztartozás megfizetéséig. (4) A beruházási célú támogatásról kötött támogatási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképző iskolának az OM azonosítóját is, b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot), és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, d) a támogatás összegét, módját és ütemezését, e) a támogatásban részesülőnek a beruházáshoz ren delkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét, f) a beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolás időpontját, g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot, h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit, i) a jelzálogjog megszűnésének feltételeit. (5) A támogatást nyújtó köteles az elállás jogát kikötni a támogatási szerződésben — az általa meghatározott egyéb esetek mellett — az alábbi körülmények bármelyikének bekövetkezése esetére: a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem igazolja, b) ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott az igénylés, illetve a pályázat benyújtásakor, vagy azt követően különös tekintettel a Kr. 82. §-ának (3) bekezdésében foglalt körülményre és a Kr. 83. §-ának (2) bekezdésében, valamint 84. §-ának (1) bekezdése d) pontjában foglalt adatokra, c) ha a támogatott program, projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be, d) ha a Kr. 83. §-ának (2) bekezdésében és 84. §-ának (1) bekezdése d) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja. (6) A támogatott a támogatást csak a pályázatban megjelölt célra használhatja fel. (7) A támogatás folyósítása az érintett keretösszeg terhére a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének igazolására jogosult utalványozása és átutalási megbízása alapján történik a következő módok valamelyikének megfelelően: a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként, b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját ve zető pénzintézeten keresztül, c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára. (8) A támogatás felhasználását igazoló számlákra rá kell vezetni a támogatási szerződés dátumát és iktatószámát. (9) Támogatási előleg csak indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben nyújtható, amely azonban nem haladhatja meg a támogatás 25 százalékát, költségvetési szervként működő pályázó fejlesztései esetén a 75 százalékát. További feltétele a támogatási előleg nyújtásának, hogy — a támogatási előleg igénylésére vonatkozó lehetőséget a pályázati kiírás tartalmazza, az erre vonatkozó igényt a kedvezményezett — összegszerűen és részletesen megindokolva — már a pályázatában is jelezze, és azt a támogatási szerződés tartalmazza. (10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hozzájárulásra kötelezett belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50 százalékáig nyújtható támogatási előleg. (11) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét — a Kr. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon — igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel. A részletes eljárásról a támogatási szerződés rendelkezik. (12) Egy program, projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült, és erről az érintettek által aláírt záró jegyzőkönyv elkészült. A főtevékenységként gyakorlati képzést végző részére nyújtható támogatás szabályai 16. § (1) Az Szht. 14. §-ának (6) bekezdése szerinti főtevékenységként gyakorlati képzést végzőnek kell tekinteni azt a hozzájárulásra kötelezettet, a) amely a Központi Statisztikai Hivatal Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint a ,,80.42 Felnőtt és egyéb oktatás’’ tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a főtevékenység az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés, b) amelynek tanműhelyében a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók létszáma legalább 15 fő, valamint c) amelynek a szervezetében a b) pont szerinti tanulóknak a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya magasabb, mint 70 százalék. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzájárulásra kötelezett részére vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett a) e rendeletben foglaltak szerint eleget tesz bejelentkezési kötelezettségének, b) a támogatás igényléséhez csatolja a szakmai alapképzésben részesülő szakképző iskolai tanulóknak a (4) bekezdésben megjelölt időpontok szerinti létszámát szakképesítésenként, szakmai elméleti képzést folytató szakképző iskolánként és évfolyamonként, c) a támogatás igényléséhez csatolja a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdekképviseleti szervezettel együttműködve kiadott és érvényben lévő tanúsítványa másodlatát arról, hogy rendelkezik a szakmai alapképzéshez jogszabályban előírt feltételekkel. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett támogatási igényét az OM Alapkezelőtől írásban igényelt — e célra rendszeresített — nyomtatványon, az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt dokumentumok csatolásával nyújtja be az OM Alapkezelőhöz. (4) A támogatási igény benyújtásának határideje a tanév első félévére október 20-a, a tanév második félévére március 1-je. A támogatás folyósítása a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulói létszám alapján két részletben történik a tanév folyamán. (5) A támogatási igény alapjául szolgáló vagy azt alátámasztó okiratokat 8 évig kell megőrizni. (6) A támogatási keret összegéről az oktatási miniszter a tárgy tanévet megelőző május 31-éig dönt. A döntés alapján, a támogatási kérelmek beérkezését követő 30 napon belül az OM Alapkezelő a támogatásban részesülővel szerződést köt, és a szerződéskötést követő 15 napon belül folyósítja a támogatást. A szerződéskötésre a 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) A támogatás felhasználható a) az első szakképzési évfolyamon tanulók gyakorlati képzési feladatai teljesítéséhez a központi programban (tantervben) előírt szerszámok beszerzési, előállítási, fenntartási költségeire, b) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló tanműhely bérleti, munkavédelmi és tűzbiztonsági, valamint közüzemi szolgáltatásai tárgyévi díjának arányos és ellenőrizhető költségeire, c) az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében előírt juttatásra, melyet azonban a támogatott hozzájárulásra kötelezett a visszaigénylései során nem érvényesíthet, d) a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre — tanulónként és évenként — a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 20 százalékának összegéig. (8) A támogatásban részesített hozzájárulásra kötelezett az egész tanévre folyósított támogatás felhasználásáról a második félévre vonatkozó támogatási szerződés mellékletét képező ,,Összesített elszámolás’’ nyomtatványon október 20-ig számol el az OM Alapkezelővel. A tanulói létszámváltozásból adódó különbözetet az összesített elszámolásnál kell rendezni. Amennyiben a támogatás összegéből a támogatottnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetési kötelezettségét az összesített elszámolás benyújtásával egyidejűleg köteles október 20-ig az alaprész Kincstárnál vezetett számlájára befizetni. (9) Nem adható támogatás abban az esetben, ha a hozzájárulásra kötelezett nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról, illetve, ha lejárt határidejű köztartozása van. Az erről szóló nyilatkozatot a támogatás igényléséhez kell csatolni. A felsőoktatási intézmények hallgatóira, illetve a felsőoktatási intézményekre vonatkozó speciális szabályok 17. § A hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatási intézmények hallgatói részére együttműködési megállapodás keretében szervezett, az Szht. 19. §-ának 1. b) pontjában meghatározott gyakorlati képzés Szht. melléklete szerinti költségeit akkor számolhatja el a szakképzési hozzájárulás terhére, ha a) a gyakorlati képzés a képesítési követelményekben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményben, vagy a felsőoktatási intézményi tantervben szerepel, b) a gyakorlati képzés időtartama és kredit értéke a képesítési követelményben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményben vagy a felsőoktatási intézményi tantervben került meghatározásra, továbbá c) a gyakorlati képzés b) pontban meghatározott időtartamának 80 százalékában a hallgató gyakorlati tevékenységet végez. 18. § (1) Az együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetén a hallgatóknak az alábbi juttatások járnak kötelezően: a) útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára utazáshoz, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor, b) útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező átmenetileg székhelyén, telephelyén kívüli munkahelyen szervezi meg, c) tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá ugyanolyan munkaruha, külön jogszabály alapján kötelezően előírt egyéni védőeszköz, mint ami a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót megilleti. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt juttatásokról — eltérő megállapodás hiányában — a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést szervező az alábbiak figyelembevételével természetben gondoskodik: a) a kedvezményes étkeztetés keretében a hallgató részére biztosított természetbeni hozzájárulás (étkezési utalvány, jegy stb.) értéke nem lehet kevesebb a munkavállalóknak juttatott étkezési hozzájárulás — személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott — adómentes összegénél, b) a munkaruha kihordási ideje két év, c) a kihordási idő letelte után a munkaruha a hallgató tulajdonába kerül, d) a gyakorlati képzést szervező a b)—c) pontokban foglaltaktól eltekinthet, ha a hallgató a munkaruhát legalább egy évig használta. (3) A gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, továbbá a munkával járó szennyeződés, illetve elhasználódás mértékét figyelembe véve a megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaknál rövidebb kihordási idő is meghatározható. Ha a hallgatói jogviszony a kihordási idő letelte előtt megszűnik, a hallgató a munkaruhát akkor tarthatja meg, ha a munkaruha kihordási idejéből hátralevő időre jutó arányos árát megtéríti. (4) A hozzájárulásra kötelezett saját költségére a hallgatót gyakorlati képzése során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban is részesítheti, amelyek a szakképzési hozzájárulás teljesítéseként nem számolhatóak el. (5) A gyakorlati képzésben 15 hallgatónként lehet 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, szakoktató díjazását elszámolni. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló díjazását a fentiek figyelembevételével arányosan lehet elszámolni. 19. § Fejlesztési megállapodás alapján támogatható gyakorlati képzés helyszíne lehet a) a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített gyakorlati képzési hely (tangazdaság, tanüzem, laboratórium), b) a felsőoktatási intézménynek más felsőoktatási intézménnyel, hozzájárulásra kötelezettel, szakképző iskolával, regionális képző központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzési helye. 20. § Egy szak gyakorlati képzése a szakképzési hozzájárulásból akkor támogatható, ha a) a gyakorlati képzést a 19. §-ban meghatározott helyszínek valamelyikén szervezik meg, b) a gyakorlati képzés legalább egy szemeszteren keresztül legalább heti négy tanulmányi munkaórában történik, továbbá c) a hallgatók a gyakorlati képzési idő legalább 80 százalékában gyakorlati feladatokat oldanak meg (így különösen mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet végeznek, laboratóriumi méréseket hajtanak végre, informatikai feladatokat oldanak meg, ipari folyamatokat modelleznek vagy hajtanak végre, vagy más gyakorlati készségeket sajátítanak el). A szakképzési hozzájárulás nyilvántartása, kezelése, felhasználásának ellenőrzése 21. § (1) A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az OM Alapkezelő végzi. (2) Az alaprésszel kapcsolatos pénzügyi teendők lebonyolítását az OM Alapkezelő az erre a célra a Kincstárban vezetett Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprész lebonyolítási számlán (10032000-0028234570000007) végzi. Az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében meghatározott számlán ezt a számlát kell érteni. (3) A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos az Szht.-ben és az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az OM Alapkezelőn belül, a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen szabályozott hatás- és feladatkörrel rendelkező, az átláthatóságot, az utalványozási, ellenőrzési felelősség érvényesítését biztosító szervezeti egység végzi. (4) Az OM Alapkezelő a szakképzési hozzájárulásból nyújtott központi és decentralizált támogatások, a fejlesztési támogatások, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében elszámolt költségek felhasználásának ellenőrzésében, az APEH illetékes igazgatóságaival való kapcsolattartásban együttműködik a Bizottsággal. 22. § (1) Az ellenőrzés folyamatába, a kedvezményezettek elszámoltatásába a területi gazdasági kamara, az OKÉV és egyéb szakirányú szakmai szervezet is bevonható. (2) Az OM Alapkezelő ellenőrzési jogosultsága kiterjed: a) az Szht. 4., 5., 14. és 17. §-aiban meghatározottak, valamint b) az alaprész jogelődei által nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésére. (3) Az OM Alapkezelő az általa végzendő ellenőrzésekről ellenőrzési tervet készít, melyet az oktatási miniszter hagy jóvá. (4) Az ellenőrzési tervnek olyan mintavételi eljáráson kell alapulnia, amely tükrözi a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt költségek, illetve az alaprész terhére adott támogatások teljes körére kiterjedő megoszlását. Ennek során a következő szempontokat kell érvényesíteni: a) a hozzájárulásra kötelezettek típus és régió szerinti megoszlása, b) a támogatott intézmények típus és régió szerinti megoszlása, c) a fejlesztési támogatás nagyságrendje. (5) A (4) bekezdés c) pontja tekintetében a következőket kell figyelembe venni: a) fejlesztési támogatásban részesülő valamennyi szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény ötévente egy alkalommal ellenőrzésre kerüljön, b) amennyiben a szakképző iskola szakmai alapképzésben részesülő tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben résztvevő hallgatónként a költségvetési törvényben az iskolai szakmai gyakorlati képzés fajlagos összegénél magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott, a fejlesztési támogatás felhasználását évente kell ellenőrizni. (6) Az OM Alapkezelő a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szerződések teljesülésével kapcsolatosan vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. (7) Az ellenőrzött hozzájárulásra kötelezett, szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény köteles a) az OM Alapkezelő megkeresésének soron kívül eleget tenni, b) az OM Alapkezelő részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. (8) Az ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről az OM Alapkezelő az oktatási minisztert legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig összefoglaló jelentésben tájékoztatja. Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény végrehajtásáról szóló 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet. 24. § (1) A 2004. évben a negyedéves bevallás választására vonatkozó nyilatkozatról az első negyedéves igénylés beadásával lehet eleget tenni. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor már megkötött támogatási szerződéskötések esetében az OM Alapkezelő jogosult eljárni. 25. § (1) Az e rendelet 9. §-ának (2)—(4) bekezdése alapján a Bizottságba delegált személyekre vonatkozó javaslatot 2004. augusztus hó 15-ig kell megküldeni az oktatási miniszter részére. (2) A Bizottság első ülését legkésőbb 2004. november hó 15-ig kell összehívni. Az ülést az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságának vezetője hívja össze, és készíti elő. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter