159/2010. (V. 6.) Korm. rendelete a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetés

159/2010. (V. 6.) Korm. rendelete a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól. A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés j), o) és u) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a 44. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés o) pontjában, a 45. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában, a 46. § (1)–(2) és (4) bekezdése tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában, a 46. § (3) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és l) pontjában, a 46. § (4) és (5) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendeletet a) a repülőtér, valamint az azon lévő, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló miniszteri rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött, az 1. mellékletben felsorolt általános építmények (a továb biak ban együtt: repülőtér) elvi létesítési és elvi építési engedélyezésére, létesítési és építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, és az 1. mellékletben felsorolt általános építmények fennmaradási engedélyezésére, fejlesztésére, valamint megszüntetésére és bontására irányuló hatósági eljárásban és b) a leszállóhely létesítési engedélyezésére és megszüntetésére irányuló hatósági eljárásban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér, az azon lévő honvédelmi és katonai célú építmények elvi létesítési engedélyezésére, létesítési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló, valamint az állami rendeltetésű leszállóhely létesítési engedélyezésére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló építésügyi hatósági eljárásra, továbbá b) a repülőtéren lévő műemléki építményekkel kapcsolatos építési tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezésére. (3) E rendelet alkalmazásában ICAO elő írás: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14. Függelékben meghatározott, a repülőtérre vonatkozó követelmény. (4) A rendeletben a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény ben meghatározott fogalmakat és rövidítéseket kell alkalmazni. 2. § (1) A létesítés, fejlesztés és megszüntetés engedélyezéséhez teljesítendő követelmények alapján a repülőterek a következő osztályokba tartoznak: a) I. osztály: nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtér; b) II. osztály: kereskedelmi repülőtér és a c)–f) pontba nem tartozó nem kereskedelmi repülőtér; c) III. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről vállalati célú légiközlekedési tevékenység végezhető; d) IV. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről a légijármű szabadidős alkalmazása és légijárművel folytatott munkavégzés végezhető, és amely motor, vagy hajtómű nélküli légijárműveket mozgásszám korlátozás nélkül, motoros légijárműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig jogosult kiszolgálni; e) V. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről kizárólag légi mentés végezhető; f) VI. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet e)–j) pontjában meghatározott légijármű szabadidős alkalmazása végezhető, és amely motoros légijárműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig, motor vagy hajtómű nélküli légijárműveket mozgásszám korlátozás nélkül jogosult kiszolgálni. (2) A létesítés engedélyezéséhez teljesítendő követelmények alapján a leszállóhelyek a következő osztályokba tartoznak: a) „A” osztály: országos vagy helyi jelentőségű rendezvényen részt vevő légijárművek le- és felszállására kijelölt terület, amelyen a használni tervezett legnagyobb méretű, súlyú, légijármű számára kielégítő hosszúsági, szélességi mérettel és akadálymentességgel rendelkező repülési sáv rendelkezésre áll; b) „B” osztály: légijárművel folytatott munkavégzés céljára szolgáló, le- és felszállásra kijelölt olyan terület, amelyen a használó légijármű számára, a légiüzemeltetési utasításában meghatározott, hosszúsági, szélességi mérettel és akadálymentességgel rendelkező repülési sáv rendelkezésre áll, és ahol a le- és felszállást biztonságosan végre lehet hajtani. 3. § (1) Repülőtér elvi létesítéséhez, elvi építéséhez, létesítéséhez, építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, fejlesztéséhez és megszüntetéséhez, bontásához, valamint leszállóhely létesítéséhez és megszüntetéséhez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. (2) A repülőtérre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti hatósági engedélyek fajtái: a) elvi létesítési és elvi építési engedély, b) létesítési és építési engedély, c) használatbavételi engedély, d) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében fennmaradási engedély, e) megszüntetési és bontási engedély. (3) A légiközlekedési hatóság által az ügyfél kérelemére egy eljárásban megadható hatósági engedélyek fajtái: a) elvi létesítési és elvi építési engedély (a továb biak ban együtt: elvi létesítési engedély), b) létesítési és építési engedély (a továb biak ban együtt: létesítési engedély), c) megszüntetési és bontási engedély (a továb biak ban: megszüntetési engedély). (4) A légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni: a) olyan felújítást vagy karbantartást, amely nem jár együtt a rendeltetésszerű használat korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest, b) olyan felújítást vagy karbantartást, amely nem minősül a repülőtér fejlesztésének, ugyanakkor a rendeltetésszerű használat időleges korlátozásával jár, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest, c) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező eszköz, berendezés cseréjét, valamint d) ha a létesítési engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. (5) A leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyek fajtái: a) létesítési engedély, b) megszüntetési engedély. II. FEJEZET AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 4. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. (2) A kérelemhez – a 6. § (2) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével – csatolni kell: a) az egyes engedélyek esetén előírt mellékleteket, b) a kérelmező létesítési, megszüntetési jogosultságának igazolását, és c) az igazgatási szolgáltatási díj és az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az illeték (a továb biak ban együtt: díj) befizetésének igazolását. 5. § Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül: a) a környezetvédelmi engedélyezés alá tartozó esetekben a környezetvédelmi engedélyben vagy az engedéllyel jóváhagyott dokumentációban megállapított hatásterületen, b) az a) pontba nem tartozó esetekben a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti zajgátló védőövezet területén lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. 6. § (1) A kérelmező létesítési, megszüntetési jogosultsága a következő iratokkal igazolható: a) létesítés kérelmezése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdon-, vagyonkezelői, földhasználati jogát feltüntető egy hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, vagy – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel, b) az a) pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében – a tulajdonjogra, vagyonkezelői vagy földhasználati jogra vonatkozó nyilatkozatával és – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, c) idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, vagy a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal, továbbá d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés kérelmezése esetén – a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel. (2) Ha a kérelmező az engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdoni lap másolatot nem csatolja, a légiközlekedési hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. 7. § (1) Az e rendelet szerinti engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtott olyan munkarészekhez és tervekhez, amelynek elkészítését jogszabály tervezési jogosultsághoz nem köti, csatolni kell az adott szakterületen működő szakértő véleményét. (2) A légiközlekedési hatóság a tervező jogosultságát, valamint a szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vagy nyilvántartást vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy belföldi jogsegély keretében ellenőrzi. 8. § A légiközlekedési hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély-köteles repülőtér esetében a létesítési engedély iránti kérelemre indult eljárásában a környezetvédelmi hatóságot a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. 9. § A légiközlekedési hatóság, ha a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül, vagy b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő 15 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. 10. § (1) Az eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindulása előtt benyújtott kérelmére – az állásfoglalás közlésétől számított hat hónapig felhasználható – elő ze tes szakhatósági állásfoglalást ad ki. (2) Az elő ze tes szakhatósági állásfoglalás akkor fogadható el, ha a légiközlekedési hatósághoz és a szakhatóságként kijelölt hatósághoz benyújtott kérelem és a hozzá tartozó dokumentáció tartalma azonos. 11. § Az engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság helyszíni szemlét tart. III. FEJEZET ELVI LÉTESÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE 1. A kérelem tartalma 12. § (1) A II.–IV. osztályú repülőtér kialakításához elvi létesítési engedélyt kell kérni. (2) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a repülőtér tervezett besorolását, jellegét, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továb biak ban: ICAO) szerinti tervezési kategóriáját, és b) a tervezett forgalomra vonatkozó információkat. (3) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez – a 4. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakon túlmenően, valamint a (4) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével – mellékelni kell: a) a kérelmező gazdasági társaság esetében a társasági szerződést, illetve alapító okiratot, alapszabályt, a cégkivonatot és az üzleti tervet; b) a futópályák tervezett kiépítéséről, pályairányokról, méretekről, a futópályák akadályviszonyairól szóló dokumentumokat; c) a repülőtéren tervezett épületek elhelyezésének elvi vázlatát; d) a repülőtér tervezett műszerezettségének terveit és a berendezések elhelyezésének elvi vázlatát; e) a közműszolgáltató nyilatkozatát a közműszolgáltatás biztosításának lehetőségéről; f) a repülőtér területén vagy azt 50 méternél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatát; g) a repülőtér úthálózati és tömegközlekedési kapcsolataira vonatkozó terveket; h) a repülőtér építési telkét és üzemi területét ábrázoló térképeket, az ingatlan-nyilvántartási térkép adattartalmának alapulvételével; i) a létesítendő repülőtér tűzvédelmének meg valósítási tervének megfelelő tűzvédelmi koncepciót; valamint j) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében ja) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban, jb) az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti tervezői nyilatkozatot, jc) amennyiben a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint tervtanácsi vélemény is szükséges, a tervtanácsi véleményt. (4) Ha a kérelmező a kérelemhez a (3) bekezdés a) pontja szerinti társasági szerződést, alapító okiratot vagy alapszabályt, valamint cégkivonatot eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát nem csatolja, a légiközlekedési hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet. 2. A kérelem elbírálása 13. § Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja, hogy a) a repülőtér megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, vagy az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e, b) a repülőtér elhelyezése, rendeltetése és a földrészlet kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra, továbbá c) megfelel-e az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, az érintett területre vonatkozó területrendezési tervben, valamint településrendezési eszközökben foglaltaknak. 3. A határozat tartalma 14. § (1) Az elvi létesítési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell a) a határozattal érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, továbbá a területet határoló sarokpontok Egységes Országos Vetületi rendszerben vagy geodéziai világrendszerben (a továb biak ban: WGS’84 rendszer) meghatározott koordinátáit, b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági elő írást, amelyet az elvi létesítési engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági elő írásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, valamint c) az engedély hatályának időtartamát, amely nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (2) Az elvi létesítési engedély a létesítési engedély megadását illetően a légiközlekedési hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak keretei között és az (5) bekezdés figye lembe véte lével köti azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak. (3) Az 1. mellékletben felsorolt általános építmények tekintetében az eljárás lefolytatására és az elvi létesítési engedélyre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) és (3) bekezdésének az elvi építési engedélyre vonatkozó elő írásait alkalmazni kell. (4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a) a jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltéig aa) létesítési engedélyt a repülőtérre nem kértek, vagy ab) az elvi létesítési engedély meghosszabbítását nem kérték, vagy b) az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki. (5) Az elvi létesítési engedély időbeli hatálya alatt más kérelmezőnek az engedélyben meghatározott területen repülőtér létesítésére elvi létesítési engedély nem adható. IV. FEJEZET LÉTESÍTÉS ÉS FENNMARADÁS ENGEDÉLYEZÉSE 4. A kérelem tartalma 15. § A létesítési engedélyt a meg valósítani kívánt repülőtér egészére kell kérni. 16. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza – az I., V. és VI. osztályú repülőtér létesítési engedély iránti kérelem kivételével – az elvi létesítési engedély számát, keltét. (2) A létesítési engedély iránti kérelemhez – a 4. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakon túlmenően – mellékelni kell: a) a létesítési engedélyhez szükséges dokumentációt – ha e § eltérően nem rendelkezik – 12 példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) ha környezetvédelmi engedélyezés alá tartozik, a környezetvédelmi engedélyt, d) termőföld esetében a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős földhivatali határozatot, e) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében ea) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban, eb) az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti tervezői nyilatkozatot, ec) amennyiben a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint tervtanácsi vélemény is szükséges, a tervtanácsi véleményt. (3) A létesítési engedélyhez szükséges dokumentáció – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – tartalmazza a) a futópályák tervezett kiépítésére vonatkozó, a tervezett pályairányoknak és méreteknek, a futópályák akadályviszonyainak, zajgátló és biztonsági védőövezet kijelölésének terveit; b) a repülőtér építési telkét és üzemi területét, továbbá a zajgátló védőövezetét ábrázoló térképeket [a légi megközelítési, felszállási sáv, megközelítési felület, felszállás utáni emelkedési felület, akadálysíkok, a repülőtér mBf értéke, azonosító ARP pontja, a futópálya küszöbpontok (WGS’84 rendszerben)]; c) a tervezett távközlési összeköttetések és azok berendezéseinek terveit; d) a repülőtéren létesülő – repülésirányító, repülésmeteorológiai, biztonsági, tűzvédelmi, repülőgép-, utas- és légiáru földi kiszolgálási, légiáru kezelési, repülőgép üzemanyag kiszolgálási, repülőgép karbantartó és javító – szakszolgálatok működéséhez szükséges létesítmények terveit; e) a hőmérsékleti viszonyok, látástávolság relatív gyakorisága a vízszintes látástávolság és a felhőalap adatpárra vonatkozóan a legközelebbi észlelős állomás adatai alapján, csapadékviszonyok, szélviszonyok, valamint a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó egyéb meteorológiai körülmények jellemzését; f) a repülési eljárások terveit, a – kommunikációs, navigációs és lokációs – földi irányítástechnikai berendezések leírását és azok koordinátáit WGS’84 rendszerben, a repülőtér működéséhez szükséges objektumok és egyéb berendezések terveit; g) a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló rendelet szerinti repülőtér védelmi program (terv) tervezetét és kényszerhelyzeti terv tervezetét; h) a repülőtérrend tervezetét; i) a repülőtér működéséhez szükséges objektumok és egyéb berendezések terveit; j) a repülőtéri irányítói körzet (CTR/MCTR) és közelkörzeti irányítói körzet (TMA/MTMA) vagy egyéb polgári irányító körzet (CTA) vagy a forgalom függvényében repüléstájékoztató körzet (TIZ) kijelölésének a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság által jóváhagyott tervezetét; valamint k) a repülőtér ICAO szerinti tervezési kategóriájának megfelelő tűzoltó védelmi kategória biztosításáról szóló meg valósítási tervét. (4) Az V. osztályú repülőtér létesítési engedélyhez szükséges dokumentáció a (3) bekezdés a)–c), e), valamint h)–k) pontban meghatározottakat tartalmazza. A dokumentációt 5 példányban kell mellékelni. (5) A VI. osztályú repülőtér létesítési engedélyhez szükséges dokumentáció a (3) bekezdés a)–c), e), valamint h) és k) pontban meghatározottakat tartalmazza. A dokumentációt 5 példányban kell mellékelni. (6) A légiközlekedési hatóság – az ügyfelek meghatározásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. 17. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát, b) az általuk tervezett építési tevékenység vagy dokumentáció (rész) megnevezését, a kérelmező nevét, megnevezését, c) a tervezett építési tevékenység ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, cb) megnevezését, rövid tartalmi leírását, jellemzőit, cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, valamint d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását. (2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti elő írásoknak, b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e, c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és d) a repülőtér tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az országos építési szakmai követelményeknek megfelel, e) egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma, f) a betervezett építési célú termékeknek – jogszabályban meghatározott esetekben – mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma, g) a tervezett építési tevékenység kulturális örökségi elemmel érintett-e, érintettség esetén a védettség minősítése, valamint h) a tervezett építési tevékenység természetvédelmi oltalom alatt álló területet érint-e, érintettség esetén a védettség minősítése. 5. A kérelem elbírálása 18. § A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal, b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és a repülőtér műszaki tervei megfelelnek-e az általános és eseti jellegű műszaki elő írásoknak, az ICAO elő írásoknak, a 2. mellékletben foglaltaknak, a repülőtérre irányadó egyéb feltételeknek vagy az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e, c) a repülőtérrel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett repülőtér elhelyezésére, valamint a földrészlet jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e, d) a repülőtér rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, továbbá a közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás meg valósítása biztosított-e, valamint e) a zajgátló védőövezet kijelölése megtörtént-e. 6. A létesítési engedély tartalma 19. § (1) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett repülőtér a 18. §-ban foglalt követelményeknek megfelel. (2) A létesítési engedély megadásáról vagy megtagadásáról hozott határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) a repülőtér besorolását, és ICAO szerinti tervezési kategóriáját, b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági elő írást, amelyet a repülőtérrel kapcsolatban az általános érvényű hatósági elő írásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, c) a más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást, d) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerint a kivitelezési dokumentációra, a bejelentési kötelezettségre és az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezést is. (3) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedélyt a zajgátló védőövezetet kijelölő jogerős határozat hiányában is megadja, ha a kérelmező tudomásul veszi azt, hogy a repülőtér üzemben tartási engedélye megadásának feltétele a zajgátló védőövezetet kijelölő jogerős és végrehajtható határozat megléte. 7. A létesítési engedély hatálya és a jogutódlás 20. § (1) A repülőtér létesítési engedélye hatályát veszti, ha a) a jogerőssé válásának napjától számított három éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy b) az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de az a megkezdéstől számított öt éven belül a repülőtér használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá vagy használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be. (2) A kérelmező – a létesítési engedély időbeli hatályának lejárta előtt előterjesztett – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági elő írások nem változnak meg, vagy ha e változások az engedély tartalmát nem érintik, a légiközlekedési hatóság a létesítési engedély hatályát három évre legfeljebb három alkalommal meghosszabbíthatja. (3) A létesítési engedély nem mentesíti a kérelmezőt az építési tevékenység megkezdéséhez a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 21. § (1) A létesítési engedélyezési eljárás során hozott határozat a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt érvényes. (2) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy példányát a kérelmezőknek kiadja. A légiközlekedési hatóság kérelemre a műszaki dokumentáció azon további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a kérelmező e célból nyújtott be. 22. § A létesítési engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet. 8. Eltérés a létesítési engedélytől 23. § (1) A létesítési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely a) nem érinti a repülőtér helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, b) nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit, c) nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket, és d) nem létesítési engedélyköteles. (2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez 7 példányban kell csatolni az eltérés jellegétől függően a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot, b) a módosított műszaki tervrészletet, c) – a műszaki leírás változása esetén – a módosított műszaki leírást, vagy d) – ha az eltérés a repülőtér védelmi szintjének és módjának megváltozását érinti – az elő írásoktól eltérő más megoldás részletes leírását, amelyből megállapítható az egyenértékű védelmi szint biztosítása. (3) A légiközlekedési hatóság újonnan készített – teljes körű – műszaki tervek bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki. (4) Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – a létesítési engedély módosítható. 9. A fennmaradási engedély 24. § Az 1. mellékletben felsorolt általános építmények tekintetében a fennmaradási engedélyezésre vonatkozóan az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet elő írásait kell alkalmazni. V. FEJEZET HASZNÁLATBAVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE 25. § (1) A repülőtér csak a légiközlekedési hatóságtól a használatbavétel előtt kérelmezett használatbavételi engedély alapján vehető használatba. (2) Külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni: a) a létesítési engedélyben eredetileg már több meg valósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes meg valósulási szakaszokban megépített építményekre, b) a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre vagy más önálló rendeltetési egységekre. (3) Ha a használatbavételi eljárást megelőzően a repülőtér vagy egyes berendezései, építményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről a légiközlekedési hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A légiközlekedési hatóság a műszaki átadáson – szükség esetén – részt vesz és megállapításait közli, amelyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figye lembe kell venni. 10. A kérelem tartalma 26. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez – a 4. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakon túlmenően – mellékelni kell: a) a meg valósulási dokumentációt 12 példányban, b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek meg fele lően, a szakmai, minőségi és biztonsági elő írások megtartásával szakszerűen végezték, valamint a repülőtér rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, c) ha a repülőteret a jogerős és végrehajtható létesítési engedélytől, valamint a jóváhagyott műszaki dokumentációtól eltérően alakították ki, de az eltérés nem engedélyhez kötött, a felelős műszaki vezető eltérésre vonatkozó nyilatkozatát 1 példányban, d) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett repülőtér közműszolgáltatása biztosított, e) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, f) a létesítési engedélyben előírt mellékleteket, g) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban. 11. A kérelem elbírálása 27. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési tevékenységet a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek meg fele lően végezték-e el, b) a repülőtér a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, c) a repülőtér zavartalan használatához szükséges járulékos építmények – így különösen: parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók – meg valósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e, valamint d) a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatban foglaltak végrehajtása megtörtént-e. (2) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a repülőtér a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. 12. A határozat tartalma 28. § (1) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) a létesítési engedély számát és keltét, b) a repülőtérrel érintett földterület helyrajzi számát, c) a repülőtér besorolását, d) az engedély állandó vagy ideiglenes jellegét, e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidő kitűzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést, f) felhívást arra, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az üzemben tartási engedélyre vagy annak módosítására irányuló kérelmet kell benyújtani. (2) A légiközlekedési hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – a repülőtérre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és a repülőtér használatbavételét megtilthatja. (3) A repülőtér rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb két évig hatályos ideiglenes használatbavételi engedély adható. Az ideiglenes használatbavételi engedély a 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam lejártával hatályát veszti. VI. FEJEZET A BEJELENTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 29. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti bejelentés tartalmazza: a) a tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát; b) a bejelentés fajtáját, amely lehet: ba) felújítás vagy karbantartás a rendeltetésszerű használat korlátozása nélkül, bb) felújítás vagy karbantartás a rendeltetésszerű használat korlátozásával, bc) csere, bd) jogutódlás; c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását; d) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét. (2) A bejelentéshez – a 4. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakon túlmenően, a bejelentés tartalmától függően – mellékelni kell a műszaki tervdokumentációt 5 példányban. (3) A bejelentést a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően 10 munkanappal kell megtenni. A tevékenység akkor kezdhető meg, ha a légiközlekedési hatóság a tevékenység megkezdését annak tervezett időpontjáig nem tiltotta meg. 30. § A légiközlekedési hatóság a bejelentésben foglaltakat nyilvántartásba veszi és a tevékenység folytatásának vagy meg valósításának jogszerűségét a repülőtér üzemben tartási engedélyéről szóló miniszteri rendelet szerinti repülőtérszemle keretében ellenőrzi. VII. FEJEZET MEGSZÜNTETÉS ENGEDÉLYEZÉSE 31. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó eljárást a légiközlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére folytatja le. 13. A kérelem tartalma 32. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó kérelemhez – a 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakon túlmenően – mellékelni kell: a) a megszüntetés indokolását, b) a megszüntetéshez szükséges műszaki dokumentációt 12 példányban, amely tartalmazza a megszűnő repülőtér elbontása utáni helyszínrajzot és az elbontott repülőtérből származó maradványok, anyagok elhelyezésének tervét, c) a területnek a repülőtér létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását, d) ha a kérelmező nem azonos az üzemben tartóval, az üzemben tartó hozzájáruló nyilatkozatát, e) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban. 14. A kérelem elbírálása 33. § A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja: a) a repülőtér megszüntetésének következményeit, b) az esetleges továbbüzemeltetés feltételeit, c) a repülőtér üzemeltetésében érdekeltek véleményét, d) a benyújtott helyreállítási tervet. 15. A határozat tartalma 34. § A megszüntetésről rendelkező határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) a megszüntetésre kerülő repülőtér földrajzi megjelölését, minősítését, osztályba sorolását, az érintett földterület helyrajzi számát; b) a megszüntetés során szükséges bontási tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés, környezetrendezés engedélyezésére vagy kötelezettségére vonatkozó rendelkezést. VIII. FEJEZET A REPÜLŐTÉR FEJLESZTÉSE 35. § (1) A repülőtér fejlesztésének minősül: a) a repülőtér magasabb osztályba sorolása, ICAO elő írás szerinti átminősítése, b) a futópályák számának növelése, műszaki jellemzőinek megváltoztatása, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítése, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítása, gurulóút hálózat bővítése, c) a fénytechnikai rendszer és irányítástechnikai berendezések telepítése, d) az utas- és áru- kezelésére alkalmas létesítmények kapacitásának növelése, e) a több meg valósulási szakaszra bontott építkezés esetében a további szakaszokban megépítendő építmény építése. (2) A repülőtér fejlesztéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A fejlesztés engedélyezése során a légiközlekedési hatóság a II., IV., valamint V. Fejezetben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a tervezett fejlesztésnek megfelelő zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező jogerős határozat hiányában a kérelmet el kell utasítani. IX. FEJEZET NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 36. § A kereskedelmi repülőtér nemzetközi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésére a II. és VIII. Fejezetekben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 37. § (1) A kereskedelmi repülőtér nemzetközi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésre irányuló kérelmet a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani. (2) A légiközlekedési hatóság megvizsgálja, hogy az engedély megadásának feltételei fennállnak-e, az engedély iránti kérelmet és annak mellékleteit az engedély megadására vonatkozó véleményével együtt a miniszternek terjeszti fel. (3) A miniszter a nemzetközi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy a) a repülőtér fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése összhangban áll a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával, b) megfelel-e az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, az érintett területre vonatkozó területrendezési tervben, valamint településrendezési eszközökben foglaltaknak, és c) a repülőtéren az állandó határátkelőhely, valamint a vámhatóságnak az Európai Unió külső vámhatárán működő alsó fokú szerve működéséhez szükséges feltételek biztosítottak-e. X. FEJEZET LESZÁLLÓHELY LÉTESÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 38. § A leszállóhely létesítésének, megszüntetésének engedélyezésére a II. és IV. Fejezetekben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 16. A kérelem tartalma 39. § (1) A leszállóhely létesítéséről és megszüntetéséről a légiközlekedési hatóság egy eljárásban dönt. (2) A leszállóhely létesítésének és megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet a légiközlekedési hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani, amely a következőket tartalmazza: a) a terület helye, beépítettsége, b) a terület hasznos hossza, c) a terület hasznos szélessége, d) a talaj felülete, e) akadályok a terület közelében, égtájanként, távolság és magasság megadásával, f) a leszállóhely tervezett osztálya, g) szélkorlátozás, h) a terület kijelölő személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja, ha az nem azonos a kérelmezővel, i) a terület tulajdonosának hozzájárulása a leszállóhely létesítéséhez, aláírása, az aláírás helye, időpontja. (3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a (2) bekezdés szerinti nyomtatvány nem tartalmazza a területet kijelölő személynek, a terület tulajdonosának aláírását, az aláírás helyét, időpontját. (4) A kérelmet a) az „A” osztályú leszállóhely esetében 15 munkanappal, b) a „B” osztályú leszállóhely esetében legalább 2 munkanappal a tervezett használat megkezdését megelőzően kell benyújtani a légiközlekedési hatóságnak. (5) A légiközlekedési hatóság a „B” osztályú leszállóhely engedélyezése során nem tart helyszíni szemlét. 17. A kérelem elbírálása 40. § (1) A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja, hogy a) az „A” osztályba tartozó leszállóhely fizikai jellemzői, valamint akadálymentességi követelményei megfelelnek-e a merevszárnyú és segédmotoros sárkányrepülők és légijárművek vonatkozásában az ICAO elő írásban meghatározottaknak, b) a „B” osztályba tartozó leszállóhely méretei és akadálymentességi követelményei megfelelnek-e az alkalmazott légijármű típus üzemeltetési engedélyében meghatározott feltételeknek. (2) Közterület használata esetén, valamint ha a leszállóhely kijelölése belterületet érint, a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság kikéri a leszállóhely szerint ille té kes települési – a fővárosban a leszállóhely szerinti ille té kes kerületi és a Fővárosi – önkormányzat jegyzőjének a véleményét. (3) Leszállóhely nem engedélyezhető a) az I–II. osztályú repülőterek telekhatárától mért oldalirányban 2 km-es, megközelítési irányban 4,5 km-es távolságon belül, b) a III–IV. osztályú repülőtér telekhatárától mért oldalirányban 1 km-es, megközelítési irányban 2 km-es távolságon belül és a forgalmi körök alatt, valamint c) a földi irányítástechnikai berendezések 0,5 km sugarú körzetén belül. (4) A légiközlekedési hatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a leszállóhely az (1) bekezdésben, valamint 3. mellékletben foglalt követelményeknek megfelel. (5) A légiközlekedési hatóság a létesítést a) az „A” osztályú leszállóhely esetében a rendezvény előkészítése és utómunkálatai közötti időtartamra, b) a „B” osztályú leszállóhely esetében ugyanazon a helyszínen vagy közvetlen környezetében legfeljebb kétheti időtartamra, évente legfeljebb 6 alkalommal engedélyezi. 18. A határozat tartalma 41. § A leszállóhely létesítéséről és megszüntetéséről rendelkező határozat – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ben foglaltakon túlmenően – tartalmazza: a) a leszállóhely leírását, rendeltetését, osztályát, b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági elő írást, amelyet a leszállóhellyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági elő írásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, c) a leszállóhely létesítési engedélyének időbeli hatályát, d) a leszállóhely létesítési engedély hatályának lejártát köve tően szükséges tereprendezés, környezetrendezés engedélyezésére vagy kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, e) más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást. XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. Hatálybalépés 42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 20. Átmeneti rendelkezések 43. § (1) Ezt a rendeletet – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a hatálybalépését köve tően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépését megelőzően a légiközlekedési hatóság által engedélyezett ideiglenes fel- és leszállóhelyet 2010. december 31-éig a légiközlekedési hatóság kérelemre a rendeletben meghatározott repülőtérosztályok valamelyikének megfelelő repülőtérré minősíti, azzal, hogy azon ideiglenes le- és felszállóhelyek esetében, amelyről kizárólag légi mentést végeznek, az igazgatási szolgáltatási díjat nem kell megfizetni. A minősítésre a repülőtér létesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépését megelőzően a légiközlekedési hatóság által engedélyezett ideiglenes fel- és leszállóhelyek az engedélyben meghatározott határidőig, de legfeljebb 2010. december 31-éig működhetnek. (4) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartási engedélyéről szóló miniszteri rendelet szerinti repülőtér szemle keretében ellenőrzi, hogy a légiközlekedési hatóság által az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott üzemben tartási engedéllyel rendelkező repülőtér az e rendeletben meghatározott mely repülőtér osztályra vonatkozó feltételeket teljesíti és hivatalból, legkésőbb 2011. december 31-éig az e rendeletben meghatározott, a teljesített feltételeknek megfelelő repülőtérosztályba sorolja, azzal, hogy az átsorolással felmerülő eljárási költséget a légiközlekedési hatóság viseli. (5) E rendelet hatálybalépését megelőzően a légiközlekedési hatóság által kiadott, jogerős repülőtér létesítési engedélyt – az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – a légiközlekedési hatóság e rendelet szerint meghosszabbítja. 21. Módosuló jogszabályok 44. § A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (1) Légi járművel fel- és leszállni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – repülőtéren vagy leszállóhelyen szabad. (2) A fel- és leszállás nem repülőtéren vagy leszállóhelyen is történhet a következő esetekben: a) állami légi jármű fel- és leszállása, b) baleseti segélynyújtás érdekében szükséges fel- és leszállás, c) a légi jármű tulajdonságai miatt a leszállás helye elő ze tesen nem határozható meg, d) a leszállás a biztonság érdekében, veszélyhelyzetben szükséges. (3) A (2) bekezdés szerinti fel- és leszállással okozott kárt meg kell téríteni.” 45. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak fejlesztés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó kérelmet legkésőbb a létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. Az V. osztályú repülőtér kivételével nem engedélyezhető a létesítés, ha az fokozottan zajos terület kijelölésével járna együtt. Nem engedélyezhető a fejlesztés az I-III. osztályú repülőterek esetében, ha meglévő A jelű övezet fokozottan zajos területe, IV. osztályú repülőtér esetében bármely övezet fokozottan zajos területe növekedne a zajgátló védőövezet első kijelöléséhez képest.” 46. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továb biak ban: R.) 5/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A katonai légügyi hatóság feladatai a következők:) „c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek, valamint a kizárólag az állami repülések célját szolgáló földi léginavigációs berendezések üzemben tartásának szakmai ellenőrzése,” (2) Az R. az 5/A. §-t köve tően a következő alcímmel és 5/B. §-sal egészül ki: „A repülőtérrel, a repülőtér területén lévő légiközlekedési rendeltetésű építményekkel és a leszállóhellyel kapcsolatos hatósági eljárásokban eljáró hatóság kijelölése 5/B. § (1) A Kormány a) a repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként, b) a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként, valamint c) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban építésügyi hatóságként a Hatóságot jelöli ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban első fokú eljárásban a Légiközlekedési Igazgatóság, másodfokú eljárásban a Központi Hivatal jár el.” (3) Az R. 7/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a Légiközlekedési Igazgatóság jár el.” (4) Az R. 8/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények fennmaradásának engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban a) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények – első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint ille té kes rend őr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot, b) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, c) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított elő írásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része – első fokú eljárásban az Országos Meteorológiai Szolgálatot, d) termőföldön meg valósuló tevékenység esetén – a termőföld minőségi védelme kérdésében – első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, e) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, f) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, g) nemzetközi forgalom számára tervezett repülőtér esetében – annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vám eljá rás feltételei – a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát, h) – annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ha) amennyiben a repülőtér létesítésére, valamint a repülőtér fejlesztése esetén a futópályák számának növelésére, műszaki jellemzőinek megváltoztatására, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítésére, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítására, gurulóút hálózat bővítésére, továbbá a több meg valósulási szakaszra bontott építkezés esetében a további szakaszokban megépítendő építmény építésére irányuló tevékenység régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, vagy hb) ha a tevékenység műemléki területen vagy műemléket érintően valósul meg, első fokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét, i) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi elő írásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény ben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti regionális államigazgatási hivatalt, a másodfokú eljárásban az építésügyért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.” (5) Az R. 8/B. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Kormány a nyilvános repülőtérre, leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásban – annak kérdésében, hogy a tervezett tevékenység az állami célú légiközlekedés biztonságát, így különösen a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott légi kutató-mentő szolgálat hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, a Magyar Köztársaság légterének védelmét ellátó szolgálatok tevékenységét, vagy a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatainak ellátását akadályozza-e – a honvédelemért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki. (8) A Kormány a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban a) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint b) – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.” 22. Hatályon kívül helyezés 47. § Hatályát veszti a) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet, b) az R. 5. § (5) bekezdés 5. és 13. pontja, valamint 5/A. § (3) bekezdés i) pontja. 48. § (1) A 44–47. § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) A 43. § (2)–(4) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti. (3) Ez a § 2012. január 2-án hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök