31/2010. (XII. 23.) NFM rendelete a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról.

31/2010. (XII. 23.) NFM rendelete a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet határozza meg a vasúti járművek a) üzembehelyezésével kapcsolatos hatósági engedélyekre, b) időszakos hatósági vizsgálatára, valamint c) hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokat. (2) E rendelet hatálya – a sífelvonó kivételével – a vasúti pályahálózaton közlekedő, magyarországi pályaszámmal rendelkező következő járművekre és berendezésekre terjed ki: a) motorvonatok, motorkocsik, b) vontatójárművek, c) személykocsik, d) teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket, e) a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, f) segély- és mentőszerelvényekbe sorozott járművek. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető követelmények: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben részletezett azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük; 2. alrendszer: a vasúti rendszer – a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott – strukturális és működési egysége; 3. alvázszám: a vasúti jármű azonosítására szolgáló, a jármű alvázáról roncsolásmentes eljárással el nem távolítató jelölés, amely lehet a vasúti jármű pályaszámából képzett vagy a vasúti jármű gyártója által meghatározott egyedi azonosító; 4. ÁME: kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírás; 5. beszerzés: a vasúti jármű tulajdonjogának vagy üzembentartói jogának megszerzésére irányuló eljárás, amely megvalósulhat közbeszerzési eljárás, adás-vételi, lízing, bérleti vagy egyéb szerződés keretében; 6. európai azonosító szám (a továbbiakban: EASZ): az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által rendszeresített összehangolt számozási rendszerben a biztonsági tanúsítványokhoz és egyéb dokumentumokhoz használt kód; 7. hatósági járművizsga: a vasúti jármű műszaki állapotának megállapítására irányuló, a jármű üzembehelyezési engedélyezési eljárásához kapcsolódó vizsgálat, amely hatósági álló-, illetve szükség szerint futópróbából áll; 8. jármű: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jármű, amely egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll; 9. járműtípus: azon vasúti járművek összessége, amelyeknek valamennyi típusmeghatározó adata megegyezik; 10. karbantartással megbízott szervezet: a nemzeti járműnyilvántartásba felvett, a vasúti jármű karbantartásáért felelős szervezet; 11. kétéltű vasúti jármű: olyan vasúti jármű, amelyet közúti járműből, közúti munkagépből, vagy mezőgazdasági vontatóból segédszerkezet beépítésével tesznek alkalmassá vasúti pályán történő közlekedésre; 12. különleges menet: vasúti járművek eseti közlekedtetése, ide nem értve a rendkívüli küldeményeket; 13. nullszéria: prototípus járművekből álló gyártási sorozat, amelynek darabszáma a gyártani tervezett darabszám legfeljebb 10%-a, de tíz darabnál több nem lehet; 14. pályaszám: a vasúti jármű egyedi azonosítására szolgáló hatósági jelzés; 15. prototípus jármű: az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély alapján gyártott jármű vagy járművek, amelyek a típusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükségesek; 16. prototípus- vagy típusvizsgálat: új gyártású vagy átalakított vasúti jármű vasúti közlekedésben való részvétele alkalmasságának igazolására irányuló, bejelentett szervezet és a vasúti közlekedési hatóság által felügyelt mérések és próbák; 17. rendkívüli küldemény: olyan küldemény, amelyben a rakomány külső méretei, tömege vagy kialakítása miatt – a vasúti berendezésekre vagy kocsira tekintettel – a továbbítás csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedhető meg, valamint a széles nyomtávolságú tengelyátszerelt (nyomtávváltós) vasúti járművek; 18. széria: több, egyazon típusú, azonos jármű; 19. típus-meghatározó adat: a vasúti jármű 1. melléklet táblázataiban -gal jelzett jellemzőjére vonatkozó adat; 20. üzemeltető: a vasúti járművel közlekedni jogosult vasúti társaság; 21. üzembentartó: vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által üzemeltetésre átadott, szerződésben felhatalmazott jogi vagy természetes személy vagy szervezet, amely a jármű közlekedés- és üzletbiztonsági állapotáért felelős, amely a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott. II. FEJEZET VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE 3. A vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyek 3. § (1) Vasúti jármű gyártásához, beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásához, belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez – ideértve a határon átmenő közlekedtetést is – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott a) 4. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben elvi előzetes típusengedély, b) előzetes típusengedély, c) típusengedély, d) üzembehelyezési engedély, e) átalakítási engedély szükséges. (2) Nem szükséges a) előzetes típusengedély valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam, vagy a Svájci Államszövetség (a továbbiakban együtt: EGT állam) által kiadott típusengedéllyel rendelkező, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű elvi előzetes típusengedély alapján történő beszerzése esetén, b) üzembehelyezési engedély ba) a nemzetközi szerződés alapján közlekedő, bb) a nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel – kivéve az e rendelet előírásai szerint különleges RIV vagy RIC jelet – ellátott, bc) a külföldi megrendelésre gyártott és valamely EGT-államban engedélyezett, Magyarországon próbafutást végző, valamint bd) a rendkívüli küldeményként közlekedő vasúti jármű belföldi vasúti hálózaton való közlekedetéséhez. 4. Elvi előzetes típusengedély 4. § (1) Vasúti jármű beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás elvi előzetes típusengedély birtokában folytatható le, egyéb esetben a vasúti jármű beszerzésére vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételei alapján elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet kell benyújtani. Ha a hatóság elvi előzetes típusengedélyt adott ki, az előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban annak alapján határoz. (2) Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet a megrendelő (ajánlatkérő) nyújtja be a hatósághoz. (3) Az elvi előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 2. pontjában megjelölt dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 5. § (1) Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentumokban megfogalmazott feltételek szerint beszerzésre kerülő járműtípust leíró feltételrendszer megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a beszerzendő jármű üzemeltetési követelményeinek. (2) Közbeszerzési eljárás esetén a hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az elvi előzetes típusengedélyben meghatározza azokat a feltételeket, a) amelyekkel a közbeszerzési eljárás (szállítási előszerződés) műszaki dokumentációját ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a beszerzésre kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek, b) amelyeket a szállítónak teljesítenie kell ahhoz, hogy a beszerzésre kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek. 6. § (1) Az elvi előzetes típusengedély a határozat jogerőre emelkedését követő két évig hatályos. (2) Az elvi előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az elvi előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni. (3) Az elvi előzetes típusengedély a hatályának lejártát követően előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban nem vehető figyelembe. Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a megrendelő és megfelelőségértékelő szervezetekről szóló miniszteri rendelet szerint kijelölt független megfelelőségértékelő szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja. 5. Előzetes típusengedély 7. § (1) A belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetésre szánt, típusengedéllyel nem rendelkező járműtípusba tartozó vasúti jármű esetén az első, prototípus jellegű vasúti jármű gyártása akkor kezdhető meg, ha a hatóság az adott járműtípusra előzetes típusengedélyt adott ki. (2) Az előzetes típusengedély iránti kérelmet a) belföldön gyártásra kerülő vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója, b) külföldről beszerzésre kerülő új vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója vagy forgalmazója a megrendelő ellenjegyzésével nyújthatja be. (3) Az előzetes típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 1. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 8. § (1) Az előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint b) – amennyiben ilyen kiadásra került – az elvi előzetes típusengedély alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá az üzemeltetési követelményeknek. (2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az előzetes típusengedélyben meghatározza a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját, b) a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípus-vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket, c) a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit, d) a prototípus-vizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát. (3) A hatóság az előzetes típusengedélyben előírhatja, hogy az engedélyezési dokumentációt a gyártónak a megrendelővel jóvá kell hagyatnia, valamint azt, hogy típusengedélyezési eljárás csak a jóváhagyás után kezdődhet el. 9. § (1) Az előzetes típusengedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a prototípus jármű vagy nullszéria legyártását, továbbá a teljes körű prototípusvizsgálatot, valamint a 8. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel el kell végezni. (2) Az előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni. (3) Az előzetes típusengedély – ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is – a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe. (4) Amennyiben az előzetes típusengedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálata nem zárul le, úgy típusengedély csak újabb előzetes típusengedély alapján adható ki. Az előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a hatályos előírásoknak való megfelelésüket a gyártó, és a hatóság által elfogadott független tanúsító szervezet, vagy a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja. 6. Típusengedély 10. § (1) A hatóság a típusengedély iránti kérelmet teljes körű típusengedélyezési eljárásban bírálja el azon járműtípus esetében, amelyre az EGT-államokban még nem került típusengedély kiadásra. (2) A hatóság a típusengedélyt az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély és a prototípus jármű vizsgálata alapján adja ki. (3) Az engedélyezés során alkalmazott ÁME-k és jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek változása esetén, az érintett típusengedélyeket a hatóság az erre irányuló kérelemre megújítja. A típusengedély megújítása során a hatóság kizárólag a változással érintett követelmények és megváltozott szabályok érvényesülését vizsgálja. (4) A típusengedély megújítása a korábban engedélyezett típusok alapján kiadott járműengedélyeket nem érinti. (5) Teljes körű típusengedélyezési eljárás megindítása iránti kérelmet a 7. § (2) bekezdése szerinti kell benyújtani. 11. § (1) A hatóság a típusengedély iránti kérelmet egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban bírálja el azon járműtípus esetében, amely az EGT-államok valamelyikében a hatályos ÁME-knek megfelelően már típusengedélyt kapott. Az egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban csak az ÁME-k szerinti nemzeti sajátosságoknak való megfelelőséget vizsgálja. (2) Egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban vizsgálandó járműtípusra vonatkozóan a típusengedély iránti kérelmet a) a vasúti jármű magyarországi forgalmazója, b) EGT-államok valamelyikében érvényes üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű esetén a tulajdonos vagy magyarországi meghatalmazottja nyújthatja be. 12. § (1) A nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel nem rendelkező járművekre vonatkozó típusengedély iránti kérelmet a hatóság kérelemre honosítási eljárásban bírálja el. A vezetőállással vagy segéd-vezetőállással rendelkező járműre, a helyi közforgalmú és az elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő és a különleges vasúti járműre – kivéve a kétéltű vasúti járművet – honosítási eljárás keretében típusengedély nem adható ki. (2) Honosítási eljárásban elbírálandó típusengedély iránti kérelmet a jármű hazai üzembentartója nyújthat be, amelyhez mellékelni kell a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt dokumentumokat, valamint a jármű típusengedélyét kiadó külföldi hatóság 3. melléklet szerinti nyilatkozatait. (3) A hatóság a honosítási eljárás keretében vizsgálja, hogy a jármű kialakítása és műszaki állapota alapján a jármű belföldi közlekedésre alkalmas-e. (4) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély előírásokat és korlátozásokat tartalmazhat a jármű magyarországi tervszerű megelőző karbantartására vonatkozóan. (5) Honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély alapján üzembe helyezett jármű átalakítása esetén a járműre csak teljes körű típusengedélyezési eljárásban kiadott új típusengedély alapján szerezhető üzembehelyezési engedély. 13. § (1) A típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. Ha a kérelmező egyszerre több EGT államban is kérelmezte az azonos típusú járműre vonatkozó típusengedélyt, erről a hatóságot a kérelem benyújtásakor tájékoztatja. (2) A típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság az (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok, valamint az előzetes típusengedélyben, az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján a) megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti sajátosságok szerint meghatározott követelményeknek, b) ellenőrzi, hogy a járműtípus sorozatjele és pályaszám csoportja megfelel-e a vonatkozó előírásoknak. (3) A kérelmező által kiadott típus-megfelelőségi nyilatkozatot: a) az ÁME-nek megfelelő járművek esetén a vonatkozó ÁME-ben meghatározott ellenőrzési eljárásoknak, b) az ÁME-nek nem megfelelő járművek esetében a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i európai parlamenti és tanácsi 768/2008/EK határozat D. vagy E. moduljában meghatározott ellenőrzési eljárásnak megfelelően kell elkészíteni. (4) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján a típusengedélyben meghatározza a) a járműtípus adott gyártóműnél történő sorozatgyártásának, sorozatban történő átalakításának feltételeit, b) az üzembehelyezés feltételeit, és az üzembehelyezési eljárás rendjét, c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit – ideértve a reklámhordozók járművön való elhelyezésének szabályait is – és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el. (5) A típusengedély alapján megkezdhető a) a járműtípus gyártása, átalakítása, vagy magyarországi beszerzése, b) a sorozatban gyártott járművek üzembehelyezési engedélyezési eljárása, c) a járműtípus javítására, karbantartására a járműjavító üzemek felkészítése, tanúsítása és hatósági engedélyezési eljárása a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek, szervezetek működési feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel. 14. § (1) A hatóság a típusengedélyt hivatalból felülvizsgálja, ha – különösen vasúti baleset tapasztalatai alapján – kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a járműtípusnak a típusengedélyben rögzített műszaki jellemzői megfelelnek-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek. A jármű tulajdonosa, üzembentartója és a karbantartással megbízott szervezet köteles tájékoztatni a hatóságot, ha egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodását tapasztalja. (2) A típusengedély felülvizsgálata során a hatóság a típusengedély jogosultját, vagy gyártóját a járműtípussal kapcsolatos műszaki vizsgálatok elvégzésére kötelezheti. (3) Ha a típusengedély felülvizsgálatának eredményeképpen a hatóság azt állapítja meg, hogy a járműtípus az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek nem felel meg, a) az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyt módosítja, vagy b) ha az a) pontban foglaltak teljesítése nem lehetséges, a típusengedélyt visszavonja. (4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti határozatát kézbesíti az adott járműtípusba tartozó vasúti járművek üzembentartói részére. (5) A típusengedély alapján a járműtípus műszaki adatait a hatóság rögzíti a nemzeti járműnyilvántartásban. (6) A típusengedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a hatóság értesíti az Ügynökséget, azok európai nyilvántartásban történő rögzítése érdekében. 7. Üzembehelyezési engedély 15. § (1) Vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez – ideértve a határon átmenő vasúti közlekedést is – a hatóság által kiadott üzembehelyezési engedély szükséges, kivéve a külföldi pályaszámú történelmi, muzeális vasúti járműveket, amelyekre különleges menet iránti kérelem nyújtható be a hatósághoz. (2) Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen a jármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban és az üzembehelyezési engedélyben meghatározott feltételeknek. (3) Üzembehelyezési engedély a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó vasúti járműre adható ki. (4) Üzembehelyezési engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, az üzembentartó vagy az írásbeli hozzájárulásuk alapján a vasúti jármű üzemeltetője nyújthat be. (5) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 6. pontjában – különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedély esetében a 2. melléklet 8. pontjában – meghatározott dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (6) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély hatálya alá tartozó vasúti járművek üzembehelyezési engedélye több azonos típusú járműre összevontan is kiadható. (7) Bérleti szerződés alapján – legfeljebb 2 éves időtartamra – határozott idejű üzembehelyezési engedély is kiadható. Határozott idejű üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelemhez a bérleti szerződés másolatát is be kell nyújtani a hatósághoz. (8) Amennyiben az üzembentartó üzembehelyezési engedély módosítása iránti kérelmet a hatósági jelzés változása miatt nyújtja be, a kérelemben ennek indokait be kell mutatni és mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását, valamint a karbantartással megbízott szervezetnek a jármű műszaki állapotára vonatkozó nyilatkozatát. 8. Az ÁME-nak megfelelő járművek üzembehelyezésének első engedélyezése 16. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét – amennyiben az alapvető fontosságú követelményeket az ÁME tartalmazza, valamint az ÁME hatályos és alkalmazandó a járműre – a hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint adja meg. (2) Ha a vasúti jármű valamennyi strukturális alrendszerét a 10–14. § rendelkezéseinek figyelembevételével engedélyezték, az üzembehelyezési engedélyt minden további ellenőrzés nélkül meg kell adni. (3) Az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező vasúti jármű üzembehelyezési engedélyének kiadása során a hatóság – kizárólag a felsoroltakra kiterjedő – további ellenőrzést végezhet: a) a jármű releváns alrendszerei közötti műszaki összeegyeztethetőség, b) a jármű vasúti rendszerbe történő biztonságos integrációja, c) a jármű és az adott vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetősége, d) az alkalmazandó nemzeti sajátosságokra és eltérésekre vonatkozó szabályok vizsgálata érdekében. 9. Az ÁME-nak megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyei 17. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembehelyezett, az ÁME-nak teljes mértékben megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembehelyezését nem kell további engedélyhez kötni, ha a jármű kizárólag az ÁME-nak megfelelő nemzeti vasúti pályahálózaton közlekedik, és az igénybe venni szándékozott pályahálózat és a jármű műszaki és biztonsági összeegyeztethetőségét egyedi esetek és az ÁME-tól eltérő nemzeti műszaki előírások nem befolyásolják. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyét a hatóság adja ki, a (3)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével. (3) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező benyújtja a hatóság részére a vasúti jármű vagy jármű-típus dokumentációját. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő első üzembe helyezéséről szóló okirat másolatát és idegen nyelvű okmány esetén annak magyar nyelvű fordítását (a továbbiakban: másolat), b) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben felsorolt műszaki követelmények másolatát; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket, c) a jármű korábbi karbantartására vonatkozó nyilvántartásokat, és az első engedélyezés után végzett, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosítások dokumentációját, d) a működési hely szerinti infrastruktúráknak és helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját. (4) Az engedélyezési eljárás során a hatóság ellenőrzése kizárólag: a) a jármű és az érintett vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségére, ideértve az összeegyeztethetőség biztosításához szükséges, valamint alkalmazandó jogszabályokban meghatározott feltételek, és b) a vonatkozó ÁME-ban meghatározott különleges esetekben alkalmazandó szabályok vizsgálatára terjed ki. (5) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság – a kérelmezővel folytatott konzultációt követően – meghatározza a további információk, kockázatelemzések, valamint vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető – a kérelmezővel egyeztetve – köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni. (6) A hatóság az (5) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult. (7) Ha a hatóság határozatát a vasúti közlekedésről szóló törvényben erre az eljárásra előírt határidőn belül nem hozza meg, a vasúti jármű üzembe helyezését a határidő lejártát követő három hónap után engedélyezettnek kell tekinteni, azzal, hogy az engedély kizárólag arra a hálózatra érvényes, amelynek tekintetében a hatóság az előírt határidőn belül nem hozott határozatot. 10. Az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezése 18. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak nem megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét – ideértve az eltérés tárgyát képező járművek engedélyezését, és az alapvető követelmények vonatkozó ÁME-kban történő részleges vagy hiányos meghatározását is – a hatóság a következők szerint adja meg. (2) A valamely ÁME által szabályozott műszaki szempontnak való megfelelőség vizsgálatánál az EK-hitelesítési eljárást kell alkalmazni. (3) Az egyéb műszaki szempontok vizsgálatánál a hatóság az üzembe helyezési eljárása során a 9. § (4) bekezdése és a 24. § (4) bekezdése szerint a bejelentett szervezet által igazolt előírásokat alkalmazza. 11. További engedélyek az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésére 19. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembe helyezett, az ÁME-nak nem megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembe helyezéséhez szükséges további üzembehelyezési engedély szükségességéről a hatóság dönt. (2) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező nyújtja be a hatóságnak a vasúti jármű vagy járműtípus műszaki dokumentációját, amelynek tartalmaznia kell: a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő eredeti üzembe helyezési engedélyének másolatát, b) a vasúti jármű hatályos biztonsági előírásoknak való megfelelését igazoló, követendő eljárásról szóló dokumentációt, ideértve az eredeti engedélyező hatóság járműre vonatkozó, engedélyezett eltéréseket tartalmazó igazolását, c) a járműre vonatkozó műszaki adatok, karbantartási program és működési jellemzők dokumentációját; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket, d) a jármű korábbi üzemeltetésével és karbantartásával, valamint az első engedélyezés utáni, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosításokkal kapcsolatos nyilvántartásokat, e) a működési hely szerinti vasúti pályának, pályahálózatnak és tartozékainak és a helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját. (3) Az engedélyezési eljárás során a hatóság, a (2) bekezdés a)–c) pontjainak megfelelő, valamely EGT-állam által kibocsátott dokumentációban foglalt adatokat kizárólag a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető kockázatok szempontjából bírálhatja felül. (4) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság – a kérelmezővel folytatott konzultációt követően – meghatározza a további információk, kockázatelemzések, továbbá a vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető – a kérelmezővel egyeztetve – köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni. (5) A hatóság a (4) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult. 20. § (1) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a 15. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumok, a vasúti jármű hatósági járművizsgája, valamint a típusengedélyben, vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői változása esetén az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján a) megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a típusengedélyben foglalt előírásoknak, b) elvégzi a vasúti jármű azonosítását és ellenőrzi a hatósági jelzések megfelelőségét, c) ellenőrzi, hogy a vasúti jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak. (2) A vasúti jármű üzembentartója biztosítja az üzembehelyezési engedélyhez szükséges hatósági járművizsga feltételeit és viseli annak költségeit. (3) A hatóság az üzembehelyezési engedélyben igazolja a típusengedély alapján gyártott, beszerzett vagy átalakított vasúti jármű típusazonosságát és a vasúti jármű közlekedésre való műszaki alkalmasságát. A hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján az üzembehelyezési engedélyben meghatározza a vasúti jármű üzemeltetésének feltételeit és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el. 21. § (1) Az üzembehelyezési engedély – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – határozatlan időre szól. (2) Az üzembehelyezési engedély hatályát veszti a) a tulajdonos, az üzembentartó, vagy üzemeltető személyének megváltozása esetén (átírás), b) pályaszám (hatósági jelzés) változása esetén, c) a vasúti jármű járműtípusára vonatkozó típusengedély módosítása vagy visszavonása esetén, a hatóság erre vonatkozó határozatában meghatározott időpontban, d) a vasúti járműre vonatkozó átalakítási engedélynek megfelelő átalakítás elvégzésével, e) a járműnek a nemzeti járműnyilvántartásból való visszavonása esetén [34. § (3)–(4) bekezdése], f) ha a hatóság a vasúti jármű forgalomból való kivonását rendeli el, g) a bérleti szerződés alapján határozott idejű üzembehelyezési engedély lejártával. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eset az üzembehelyezési engedély hatálya nem érinti az időszakos vizsga hatályát, a vizsgaciklust. (4) A különleges menetet lebonyolító vasúti járműre a hatóság a különleges menet időtartamára szóló, határozott időre adja ki az üzembehelyezési engedélyt. 12. Átalakítási engedély 22. § (1) Átalakítási engedély szükséges a magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakításához, amelynek során a vasúti járműtípus-meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak. (2) A vasúti jármű üzembentartója az üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű bármilyen átalakítására vonatkozó szándékát köteles előzetesen bejelenteni a hatóság részére. A hatóság a bejelentés alapján tájékoztatja az üzembentartót, hogy a tervezett átalakításhoz szükség van-e átalakítási engedélyre, vagy típusvizsgálatok elvégzésére, vagy az átalakítás mértékére tekintettel új típusengedélyre, vagy a típusengedély módosítására. (3) Ugyanazon járműtípushoz tartozó vasúti járművek azonos jellemzők szerinti átalakítása egy átalakítási engedély alapján végezhető. (4) Az átalakítási engedély-köteles átalakítás elvégzését követően a vasúti jármű új üzembehelyezési engedély kiadását követően közlekedtethető. Ha az átalakítás során a jármű típus-meghatározó adataiban változás következik be, az üzembehelyezési engedély új típusengedély alapján kérhető. (5) Az átalakítási engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a jármű üzemeltetője nyújthat be. (6) Az átalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 5. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 23. § (1) Az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint b) az átalakítandó jármű típusengedélye alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek. (2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az átalakítási engedélyben meghatározza: a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját, b) a jármű átalakításának feltételeit, az elvégzendő vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket, c) az átalakított járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit. 24. § (1) Az átalakítási engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a jármű átalakítását, valamint a 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel kell elvégezni. (2) Az átalakítási engedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az átalakítási engedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni. (3) Az átalakítási engedély – ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is – a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe. A típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja. (4) Amennyiben az átalakítási engedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálatai sikeres eredménnyel nem zárulnak le, úgy típusengedély vagy üzembehelyezési engedély csak újabb átalakítási engedély alapján adható ki. Az átalakítási engedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja. 13. Karbantartással megbízott szervezet 25. § (1) Az üzembehelyezés vagy a hálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy karbantartással megbízott szervezettel, amelyet a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartásba kell venni. (2) A karbantartással megbízott szervezet vasúti társaság, a vasúti jármű gyártója, a vasúti jármű üzembentartója, vagy az üzembentartó által megbízott szervezet lehet. (3) A karbantartással megbízott szervezet karbantartási rendszere révén biztosítja, hogy az általa karbantartott járművek biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek érdekében biztosítja, hogy a járművek karbantartása az alábbiakkal összhangban történjen: a) az egyes járművek karbantartását igazoló dokumentumok; b) a jogszabályok, vagy átjárhatósági műszaki előírások. A karbantartást a karbantartásért megbízott szervezet saját maga, vagy az alvállalkozóként igénybe vett karbantartó műhelyek segítségével végzi. (4) Amennyiben a karbantartással megbízott szervezet vasúti társaság, a hatóság ellenőrzi a karbantartási rendszerét és elfogadja a vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványát. Amennyiben a karbantartással megbízott szervezet nem vasúti társaság, a karbantartási rendszerét a hatóság kérelemre jóváhagyja. 14. A vasúti járművek időszakos vizsgája 26. § (1) Az üzembentartó a vasúti jármű időszakos vizsgáját az üzembehelyezést követően a) a vontató, a személyszállító, valamint a veszélyes anyagot szállító jármű esetén legalább 4 évente, b) egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente kérelmezi a hatóságtól (vizsgaciklus). (2) A vasúti jármű üzembentartója legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembehelyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartam alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzembentartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztés követően az időszakos vizsga elvégzését követően üzemeltethető ismét. (3) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén – ha az üzembentartó nem kérte az üzembehelyezési engedély felfüggesztését – a vasúti jármű az időszakos vizsga elvégzéséig vasúti pályahálózaton nem közlekedhet. 27. § (1) Az időszakos vizsga iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 7. pontjában felsorolt dokumentumokat, és a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (2) Az időszakos vizsga során a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahely műhelyi vizsgálata alapján a) vizsgálja, hogy a jármű üzemben tartója és a karbantartással megbízott szervezet teljesíti-e a jármű típusengedélyében, a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e az üzembehelyezési engedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak, c) ellenőrzi a vasúti jármű pályaszámát és alvázszámát. (3) A vasúti jármű üzembentartója biztosítja az időszakos hatósági vizsgához szükséges hatósági járművizsga feltételeit és viseli annak költségeit. (4) Az időszakos vizsga eredményeképpen a hatóság a) megállapítja, hogy a vasúti jármű a soron következő időszakos vizsgáig forgalomban tartható, amennyiben a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok megfelelő eredménnyel zárultak, b) ha a vasúti jármű műszaki állapota indokolja, meghatározza a jármű további üzemeltetésének feltételeit, továbbá a soron következő időszakos vizsga határidejét a 26. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időszakra korlátozhatja, valamint a jármű javítását vagy átalakítását rendelheti el, c) a vasúti jármű javításának vagy átalakításának végrehajtásáig a vasúti jármű üzemben tartását felfüggeszti, d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosság, valamint ha a vasúti jármű tényleges és nyilvántartott pályaszámában vagy alvázszámában eltérés vagy azokon megváltoztatásra vagy olvashatatlanná tételre irányuló beavatkozás észlelhető, a vasúti járművet a forgalomból azonnal kivonja. III. FEJEZET VASÚTI JÁRMŰVEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA 15. A vasúti járművek azonosítása 28. § (1) A vasúti jármű azonosítására a pályaszám és az alvázszám szolgál. (2) A vasúti járművek pályaszámát a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, valamint a vasúti vontatójárművek és a helyi és elővárosi pályahálózaton közlekedő járművek esetén a 6. melléklet szerint kell képezni. (3) Prototípus jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet az elő zetes típusengedéllyel egyidejűleg, a prototípus vizsgálatok elvégzéséhez a gyártómű által javasolt darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával egyidejűleg kell benyújtani a hatósághoz. (4) Sorozatban gyártott, átalakított vagy beszerzett vasúti jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet a honosítási vagy típusengedéllyel egyidejűleg, a gyártani, átalakítani vagy beszerezni kívánt jármű darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával kell benyújtani a hatósághoz. 29. § (1) A vasúti jármű gyártása, javítása során keletkező, a jármű megfelelőségének igazolására szolgáló, mérési és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokon – mint azonosító jelet – a jármű pályaszámát vagy – ha a jármű rendelkezik vele – alvázszámát kell feltüntetni. (2) Amennyiben a gyártást, vagy javítást végző szervezet más – a pályaszámtól, vagy alvázszámtól eltérő, a járművek azonosítására szolgáló – jelölési rendszert alkalmaz, akkor annak olyannak kell lennie, hogy a jármű és a dokumentációja utólag is, pontosan és hitelt érdemlően azonosítható legyen és a pályaszámmal, vagy – ha a jármű rendelkezik vele – alvázszámmal egyértelműen összerendelhető legyen. (3) A vasúti jármű pályaszámának közelében tilos olyan feliratot, jelet vagy reklámot elhelyezni, amely a pályaszámot eltakarja, vagy annak tartalma miatt azzal összetéveszthető. (4) A vasúti jármű alvázszámát a jármű alvázának legalább két átellenes helyén, jól azonosíthatóan és olyan módon kell elhelyezni, hogy az roncsolásmentes eljárással ne legyen eltávolítható. (5) A vasúti jármű pályaszámának megváltozása esetében az alvázszámot áthúzással kell érvényteleníteni, és az új alvázszámot a (4) bekezdésben előírtak szerint – az alvázszám közelében – kell feltüntetni. 16. Az üzembentartó által vezetett járműnyilvántartás, rendszeres adatszolgáltatás 30. § (1) Az üzembentartó köteles az általa üzemben tartott vasúti járművekről a (2) bekezdésben, valamint a 37. § (7) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmáról minden év július 31-ig az előző évi összesítés alapján adatot szolgáltat a hatóság részére. (2) A további adatközlés során, a vasúti járműnek az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott műszaki adatai közül csak azokat kell bejelenteni a hatóságnak, amelyekben az utolsó adatközlés óta változás állt be. 17. Nemzeti vasúti járműnyilvántartás 31. § (1) A hatóság a) belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő vontató- és önjáró, b) az EGT-államok közül első alkalommal belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő teher és személyszállító vontatott, valamint c) a belföldön üzembehelyezett, a közösségi vasúti rendszer körébe nem tartozó vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművekről az 1. melléklet szerinti adattartalommal hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: nemzeti járműnyilvántartás) vezet és gondoskodik annak naprakész állapotáról. (2) A hatóság együttműködik az Ügynökséggel, valamint az EGT-államok járműnyilvántartást vezető szerveivel és vasútbiztonsági hatóságaival, és a részükre a nemzeti járműnyilvántartásból adatot szolgáltat. (3) A hatóság a 4. melléklet V. pontjában felsorolt szervezetek részére az ott meghatározott hozzáférési jogosultságot biztosítja a nemzeti járműnyilvántartáshoz. (4) Ameddig az Ügynökség által működtetett virtuális járműnyilvántartás és annak valamennyi nemzeti járműnyilvántartással való összeköttetése nem működik teljes mértékben, a hatóság a más EGT-államok nyilvántartást vezető szerveivel való információcserével biztosítja az érintett járművel kapcsolatos adatszolgáltatást. (5) A nemzeti járműnyilvántartásba bejegyzett minden adatot – ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat is – az adott vasúti járműnyilvántartásból való törlését követő 10 évig meg kell őrizni. Az adatoknak legalább az első három évben online elérhetőeknek kell lenniük. Három év elteltével az adatok akár elektronikus formában, akár papíron, vagy bármely más archiválási rendszerben tárolhatók. Ha e 10 éves időszak alatt bármikor a járművel kapcsolatban vizsgálat kezdődik, szükség esetén a járműre vonatkozó adatokat további 10 évig meg kell őrizni. 32. § (1) A vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezésekor a hatóság valamennyi engedélyezett járművet a 4. mellékelt IV. pontja szerint képzett európai járműszámmal lát el. Az európai járműszámozás alkalmazott rendszerét a forgalmi szolgálati és forgalomirányításról szóló ÁME tartalmazza. (2) Az első engedély kérelmezője felelős az engedélyezett járművön az ahhoz rendelt európai járműszám feltüntetéséért. (3) A hatóság a vasúti járművet az üzembentartó kérelmére veszi nyilvántartásba. (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az üzembehelyezési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell előterjeszteni. (5) A valamely EGT-államban már korábban üzembehelyezett és nyilvántartásba vett, belföldön üzembehelyezett járműre vonatkozóan csak a 4. melléklet I. pontja szerinti táblázat 1., 2., 6., 11., 12. és 13. alpontjához tartozó adatokat kell a nemzeti járműnyilvántartásban rögzíteni. (6) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az országos vasúti pályahálózat nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadik ország és Magyarország között közlekedő széles nyomtávú kocsik esetében. Az érintett járművek engedélyezése során a hatóság dönt az adott járműre alkalmazandó, annak egyértelmű azonosítását biztosító kódrendszerről. 33. § (1) Amennyiben az üzembentartó személye megváltozik, az addig bejegyzett üzembentartó ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére. A hatóság a bejelentésről értesíti az üzembentartóként megjelölt szervezetet, és felhívja, hogy bejelentésben foglaltakra 10 munkanapon belül nyilatkozzon. A hatóság akkor törli az előző üzembentartót a nemzeti járműnyilvántartásból, ha az új üzembentartó a bejelentésben foglaltakat megerősítette. (2) Amennyiben a tulajdonos személye változik, az addig bejegyzett tulajdonos ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére, aki ez alapján törli az előző tulajdonost a nemzeti járműnyilvántartásból. A hatóság az új tulajdonost kérelemre jegyzi be a nemzeti járműnyilvántartásba. (3) A módosítások rögzítését követően a hatóság új EASZ-t ad ki. 34. § (1) A vasúti jármű üzembentartója köteles bejelenti a hatóság részére a nemzeti nyilvántartásba bejegyzett vasúti járműnek a nyilvántartásban szereplő bármely adatában változás állt be, valamint ha a jármű megsemmisült. (2) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a vasúti jármű nyilvántartásának felfüggesztését, ha a jármű átmenetileg üzemképtelen, vagy üzemképes állapotban, inaktív vagy stratégiai tartalékként szándékozik tárolni. (3) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű nyilvántartásból való visszavonását, ha a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött, b) a járművet jelentősebb kölcsönösen átjárható rendszerelemek, modulok, pótalkatrészek pótlásának céljára vagy nagyobb átépítésre szánja, c) a járművet a továbbiakban az európai vasúthálózaton kívül kívánja vasúti járműként használni, d) ha járműnek a közösségi vasúti rendszeren kívüli használatáról, elszigetelt hálózaton műemlék gördülő állományként történő üzemeltetéséről, vagy helyben történő kiállításáról döntött. (4) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszer részét nem képező vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműnyilvántartásból való visszavonását, ha a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött, b) a járművet a továbbiakban a Magyar Köztársaság területén kívül, az európai vasúthálózat részét nem képező vasúti pályahálózaton kívánja vasúti járműként használni, c) ha járműnek helyben történő kiállításáról döntött. (5) A nyilvántartásba vétel visszavonását kérelmező szervezet az 5. melléklet szerinti űrlapon megjelöli a „Visszavonás” rovatot, kitölti a 10. tételt és benyújtja a hatóság, valamint minden olyan EGT-állam nyilvántartást vezető szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették. 35. § (1) Az 5. melléklet szerinti mintának megfelelő űrlapon kell előterjeszteni a) a nyilvántartásba vétel b) a nyilvántartás tartalmának módosítása, valamint c) a nyilvántartásból való visszavonás iránti kérelmet. (2) Azonos járműtípusba tartozó járművek esetén az (1) bekezdés iránti kérelmek azonos tartalommal összevontan is előterjeszthetők, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a járművek pályaszámának listáját. (3) Az első nyilvántartásba vételhez kiállított kérelemmel együtt be kell nyújtani a járművekről pályaszámonként kiállított, az 1. melléklet szerinti, a járműtípusra vonatkozó adatlapot is. (4) A hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az általa a nemzeti járműnyilvántartásban rögzített adatok helyességének biztosítására; e célból információt kérhet más EGT-államok nemzeti járműnyilvántartását vezető szervektől, különösen olyan esetben, ha a kérelmező belföldön nem rendelkezik székhellyel. (5) A hatóság a vasúti jármű nyilvántartott adatainak változását – a 33. §-ban, valamint a 34. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a) a vasúti járművel kapcsolatban hozott határozatai, b) a más EGT-államok nyilvántartás vezető szerveinek és biztonsági hatóságainak adatközlése, és c) az üzembentartó a 30. § és 34. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján hivatalból vezeti át. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 37. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor üzemben lévő vasúti járművek üzembentartójának a) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló miniszteri rendelet előírásaival összhangban lévő pályaszámmal rendelkező vontatott jármű és a más EGT-állam vasútbiztonsági hatósága által kiadott üzembehelyezési engedélyével is rendelkező vontató jármű esetében e rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül; b) az a) pont alá nem tartozó, az országos vasúti pályahálózaton közlekedő belföldi forgalmú jármű esetében e rendelet hatálybalépését követő 4. hónaptól a 6. hónap végéig; c) valamennyi normál nyomtávú, saját célú vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti jármű esetében e rendelet hatálybalépését követő 7. hónaptól a 9. hónap végéig; d) a helyi, elővárosi és térségi közforgalmú vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti járművek esetében e rendelet hatálybalépését követő 10. hónaptól a 12. hónap végéig; e) a keskeny nyomközű vasúti járművek esetén e rendelet hatálybalépését követő 13. hónaptól a 15. hónap végéig kell kérelmeznie a jármű bejegyzését a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba. E járművek közlekedtetésének az e bekezdésben meghatározott határidő lejártáig, vagy a határidőben előterjesztett nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáig a nyilvántartásba vétel hiánya nem akadálya. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedély alapján üzemben tartott járműre a hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból új üzembehelyezési engedélyt ad ki. (3) Amennyiben az e rendelet hatálybalépésekor üzemben lévő vasúti jármű nem rendelkezik a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló miniszteri rendelet, vagy e rendelet előírásainak megfelelő pályaszámmal, a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt elő kell terjeszteni a pályaszám kiadása iránti kérelmet is. (4) Az e rendelet hatálybalépésekor üzemben lévő vasúti járművet a hatóság a 4. melléklet VI. pontjában meghatározott adattartalommal veszi nyilvántartásba. (5) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott ideiglenes pályaszám helyett a hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból kiadja a pályaszámot. (6) Az olyan, magyarországi különleges RIV vagy RIC jellel ellátott olyan vasúti jármű, amelynek magyarországi közlekedésére magyar vasúti társaság 2005. december 31-e előtt szerzett engedélyt, e rendelet hatálybalépését követően csak üzembehelyezési engedély alapján közlekedtethető. (7) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a vasúti jármű tulajdonosának és üzembetartójának adatait (név, székhely, levelezési cím, elektronikus postafiók címe, telefon- és faxszám) és az 1. melléklet szerinti adatokat, valamint a tervszerű megelőző karbantartás szerint sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat – a hely és az időpont feltüntetésével – a hatóság részére szolgáltatni. (8) A vasúti társaság a 25. § szerint köteles 2011. június 30-ig kérelmezni a hatóságnál vasútbiztonsági tanúsítványa módosítását a karbantartással megbízott szervezet nyilvántartásba vétele céljából. (9) Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek esetén a hatóság a tulajdonos, vagy üzembentartó kérelmére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból típusengedélyt ad ki. Az eljárás illetékét az illetékekről szóló törvény szerint kell leróni. (10) Az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti járműveknek a 26. §-ban meghatározott időszakos vizsga előírásainak 2012. július 1-jétől kell megfelelniük. 38. § Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk, 8. cikk, 21–26. cikk, 32–33. cikk és a 34. cikk (3) bekezdés, b) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról szóló 2008. december 16-i 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 8., és 9. pontja, c) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozat. 39. § (1) Hatályát veszti a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet. (2) Ez a § 2011. január 2-án hatályát veszti. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter