11/2017. (VI. 15.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról.

11/2017. (VI. 15.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, valamint az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm.  rendeletre figyelemmel a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya 1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a  Magyarország központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása cím (a továbbiakban: Igazgatás) költségvetésének tervezésére, teljesítésére, valamint gazdálkodására. 2. Az Igazgatás költségvetésének szerkezete 2. § (1) Az  Igazgatás mint központi költségvetési szerv költségvetése tartalmazza az  intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket, mint a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés), valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) egyes közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásokat és bevételeket (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése). (2) A Szervezeti és Működési költségvetés és a Szakmai Programok költségvetése között év közben átcsoportosításra –  a  nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által átruházott hatáskörben – a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) jogosult. 3. Az előirányzatok tervezésének feladatai 3. § (1) A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát a Gazdálkodási Főosztály állítja össze. (2) A  Kvtv. alapján – a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály javaslata alapján – a Gazdálkodási Főosztály készíti el az Igazgatás elemi költségvetését. (3) A Kvtv. elfogadását követően – a közigazgatási államtitkár egyetértése mellett – a gazdasági helyettes államtitkár javaslatot terjeszt elő a  miniszter részére az  Igazgatás költségvetésének a  2.  § (1)  bekezdése – azon belül egyes jogcímek, felhasználási célok, feladatok – szerinti felosztására. A miniszter (4) bekezdés szerinti döntését megelőzően kötelezettségvállalásra a) 20 millió forintig a gazdasági helyettes államtitkár, b) 20 millió forint felett a közigazgatási államtitkár jogosult. (4) A  (3)  bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a  miniszter meghatározza – a  Gazdálkodási Főosztály javaslatára a  Szervezeti és Működési költségvetés, a  Költségvetési Főosztály javaslatára a  Szakmai Programok költségvetése – a részletes, felhasználási célok szerinti felosztását és a felosztott források felett rendelkező szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárokat és a felügyeletet gyakorló államtitkárokat (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felsővezetők). (5) A (3) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembevételével az  Igazgatás elemi költségvetését – a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály javaslata alapján – a Gazdálkodási Főosztály készíti el, amelyet – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 173.  § (1)  bekezdése alapján – a  miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagy jóvá. 4. A Szervezeti és Működési költségvetés előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 4. § A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és jóváhagyott előirányzati keretek felett 20 millió forintig a  gazdasági helyettes államtitkár, 20 millió forint felett a közigazgatási államtitkár rendelkezik, az Ávr. 53. § (1) bekezdésében szabályozott felhasználások esetében a keret felett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (2) bekezdése tekintetében összeghatár nélkül, minden egyéb esetben a  9.  § (4)  bekezdése figyelembevétele mellett – a  gazdasági helyettes államtitkár rendelkezik. 5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz: a) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló NFM utasítás, b) a protokollkiadásokról szóló NFM utasítás, c) a fordítási és tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló NFM utasítás, d) a kincstári VIP kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló NFM utasítás, e) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésének és gazdálkodásának szabályairól szóló NFM utasítás, f ) az egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió vagy az  EGT Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projektekkel kapcsolatos előirányzatok kezelésének szabályairól szóló NFM utasítás, g) a minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló NFM utasítás. (2) A  minisztérium létszámának és a  rendszeres személyi juttatások, valamint a  külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a  Személyügyi Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja. (3) Az  egyes szervezeti egységeknél a  minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a  Személyügyi Főosztály előterjesztése alapján – a  felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével – a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a  megbízási szerződéseket a  közigazgatási államtitkár írja alá, melyek teljesítésigazolására a Személyügyi Főosztály vezetője jogosult. (4) A  fentiektől eltérően, a  minisztérium Közszolgálati Szabályzatában foglalt képzések, az  ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló utasításban, a protokollkiadásokról szóló utasításban foglaltak esetén, valamennyi folyamatban lévő projekt és az  egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió vagy az  EGT Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt tekintetében, a kötelezettségvállalás, valamint a teljesítésigazolás rendje jelen utasítás előírásai szerint alakul. (5) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a szervezeti egység vezetője, mint kiküldő a Gazdálkodási Főosztály vezetőjénél kezdeményezi a  „Kiküldetési utasítás, Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” elnevezésű szigorú számadású nyomtatvány aláírásával. A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult napi 12 000 forintig. Amennyiben a kiküldött a belföldi tartózkodása alatt ellátásban részesül, napidíj-térítésre nem tarthat igényt. (6) A Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezheti a  saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az  esetben, ha a  személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni. (7) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az  esetben vehető igénybe, ha a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a  Főigazgatóság ellátási portálán elérhető „Kulcsos személygépkocsi szolgáltatás” oldalról letölthető megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz e-mailben vagy faxon kell eljuttatni. (8) Saját személygépkocsi igénybevételével megvalósult belföldi kiküldetés esetén – az  1.  mellékletben foglalt formanyomtatványnak a  kiküldött általi kitöltését és aláírását követően – a  Gazdálkodási Főosztály végzi el az  üzemanyagköltség kiszámítását. A  költségtérítés folyósítása – a  kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik. 5. A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok szakmai előirányzatait, a Szakmai Programok miniszteri keret előirányzatát (a továbbiakban: Miniszteri tartalék keret), a  Szakmai Programok évközi keretét és az esetlegesen felosztásra nem kerülő keretet (a továbbiakban: Fel nem osztott keret). A Miniszteri tartalék keret és a Fel nem osztott keret felhasználásáról a miniszter, a Szakmai Programok évközi keretének felhasználásáról a 7. § (3)–(4) bekezdése szerinti eljárási rendben a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár dönt. (2) A 3. § (3) bekezdése szerinti döntéshez a gazdasági helyettes államtitkár bemutatja a Szakmai Programok előirányzatai terhére megvalósítani tervezett feladatoknak a felügyeletet gyakorló felsővezetők által kijelölt, a forrás felhasználásában közreműködő szakmai főosztályok (a továbbiakban: szakmai főosztály) által elkészített és a  felügyeletet gyakorló felsővezetők által jóváhagyott feladattervét. (3) A feladatterv tartalmazza a feladatok részletes ismertetését, a feladatok megvalósításának forrásigényét. (4) A  Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig történő átcsoportosításra feladatváltozás esetén kerülhet sor, illetve ha az adott Szakmai Program előirányzatán megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás az érintett felügyeletet gyakorló felsővezetők egyetértése alapján történik. Az  átcsoportosítást az  átadó előirányzat szakmai főosztálya kezdeményezi. Az átcsoportosításra vonatkozó javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre meg kell küldeni. Az érintett felügyeletet gyakorló felsővezetők a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén jóváhagyják az  átcsoportosításra vonatkozó javaslatot, és erről az  átadó a jóváhagyott dokumentum másolatának megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. (5) A felügyeletet gyakorló felsővezető a részére megállapított Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig átcsoportosítást hajthat végre feladatváltozás esetén, vagy ha az  adott Szakmai Program előirányzatain megtakarítás keletkezik. Az  átcsoportosítás iránti javaslatot a  gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre kell megküldeni. A  felügyeletet gyakorló felsővezető a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén dönt az  átcsoportosításról és a  döntésről szóló dokumentáció megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. (6) Ha a (4) bekezdés alapján kezdeményezett átcsoportosítással a gazdasági helyettes államtitkár nem ért egyet, akkor az átcsoportosításról a gazdasági helyettes államtitkár előterjesztésében – a miniszter által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár dönt. (7) Tárgyév november 15-én a Szakmai Programok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatait, illetve a november 15-ét követően meghiúsult kötelezettségvállalások előirányzatait (a továbbiakban együtt: szabad előirányzat) – a Miniszteri tartalék keret, valamint a 9. § (3) bekezdés bg)–bk) pontja szerinti előirányzat kivételével – a Költségvetési Főosztály átvezeti a  Szakmai Programok évközi kerete javára. A  szabad előirányzat meghatározása során a  10.  § szerinti pénzügyi ellenjegyzéssel rendelkező kötelezettségvállalások állományát nem kell figyelembe venni. (8) A (4) és a (6) bekezdés szerinti átcsoportosításokról a Költségvetési Főosztály adatot szolgáltat az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály részére. (9) Ha a  (4) és a  (6)–(7) bekezdés szerinti átcsoportosítás kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást igényel, akkor az  átcsoportosítást megelőzően a  fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban előírt eljárásrendben kell végrehajtani a  kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást. 7. § (1) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak cél szerinti és szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért a szakmai főosztály és a felügyeletet gyakorló felsővezető felel. (2) A  Szakmai Programok évközi kerete felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény) az  igénylő főosztály a  Költségvetési Főosztály részére küldi meg. A  forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a  vonatkozó dokumentációt, valamint a 2. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell. (3) A megküldött forrásigények alapján a Szakmai Programok évközi kerete felhasználására irányuló javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár – az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben az Áht. 37. §-a szerinti, a Költségvetési Főosztály által kijelölt személy pénzügyi ellenjegyzését követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre. (4) A  Szakmai Programok évközi kerete felhasználására irányuló javaslatról szóló döntést követően a  Költségvetési Főosztály értesíti az igénylőt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról. (5) A  Miniszteri tartalék keret előirányzatának terhére a  miniszter engedélyezhet átcsoportosítást. Az  átcsoportosítás iránti igényhez részletes indokolást és a 2. melléklet szerinti igénylőlapot kell csatolni. Az átcsoportosítás miniszteri döntésre történő előterjesztése és a döntés végrehajtása a (3)–(4) bekezdés szerinti eljárási rendben történik. (6) Az  Áht. 33.  § (3)  bekezdés  a)  pontja alapján hozott miniszteri és közigazgatási államtitkári döntés végrehajtására irányuló előirányzat-átcsoportosításra a gazdasági helyettes államtitkár jogosult. (7) A (4)–(5) bekezdés szerinti döntésről és előirányzat-átcsoportosításokról a Költségvetési Főosztály adatot szolgáltat az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, valamint a Gazdálkodási Főosztály részére. 8. § (1) Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendelkezésre bocsátott összegéből a 3. § (3) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a jóváírást követően a Gazdálkodási Főosztály átutalja az NFM Szakmai programok előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (2) Az irányító hatósági és közreműködő szervezeti feladatok ellátására megelőlegezett kiadások forrásának a visszatérülő bevételek terhére és a Fel nem osztott keret javára történő visszapótlásról a gazdasági helyettes államtitkár jogosult dönteni. 6. Kötelezettségvállalás 9. § (1) A  minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a  10.  § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően, írásban lehet. (2) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (9) bekezdés szerint. (3) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult: a) a Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában: aa) a nettó 20 millió forintot el nem érő érték esetén – a  4.  § figyelembevétele mellett – a  gazdasági helyettes államtitkár, ab) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár, ac) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, 50 millió forintos értékhatárig, a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár, e  fölött, értékhatár nélkül – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár egyetértése mellett – a közigazgatási államtitkár, ad) a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, 50  millió forintos értékhatárig a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, e  fölött, értékhatár nélkül – a  közlekedéspolitikáért felelős államtitkár egyetértése mellett – a közigazgatási államtitkár, ae) a felszámolási eljárásban az  adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszerhez kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén, értékhatár nélkül a  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője, egyéb esetben a 20 millió forintot elérő vagy azt meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése is szükséges, af ) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladataihoz kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén a fejlesztésés klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, vagy az általa írásban kijelölt szakmai vezető, ag) az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) 2014. évi pályázati felhívására benyújtott kapacitásépítést célzó pályázattal kapcsolatos kötelezettségvállalás esetén, értékhatár nélkül – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár egyetértése mellett – a zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, ah) az egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében az aa) és az ab) alpontok alapján kell eljárni, kivéve ha a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, ai) az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 keretében az  Energiahatékonysági (HU02) és Megújuló energia (HU03) programterületeken feladatot ellátó szervezeti egységek működésének finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, aj) a közlekedésbiztonsági vizsgálattal kapcsolatos feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén, értékhatár nélkül – a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértése mellett – a Közlekedésbiztonsági Szervezet vezetője, ak) a  fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén értékhatár nélkül az  infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, vagy az irányítása alá tartozó, általa írásban kijelölt szakmai vezető, al) a közlekedési hatósági és ellenőrzési feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén értékhatár nélkül a  közlekedéspolitikáért felelős államtitkár vagy az  irányítása alá tartozó, általa írásban kijelölt szakmai vezető, am) értékhatár nélkül az Európai Unió által támogatott Európai Fogyasztói Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségvállalások esetén az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, vagy az irányítása alá tartozó, általa írásban kijelölt szakmai vezető; b) a Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában: ba) nettó 25 millió forint értékhatárig a  szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, illetve a kabinetfőnök irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vonatkozásában a kabinetfőnök, bb) nettó 100 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló felsővezető, bc) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok erejéig – a miniszter a közigazgatási államtitkár véleményének a kikérésével, bd) a közlekedésbiztonsági vizsgálattal kapcsolatos feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén, értékhatár nélkül – a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértése mellett – a Közlekedésbiztonsági Szervezet vezetője, be) a  fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén értékhatár nélkül az  infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár vagy az irányítása alá tartozó, általa írásban kijelölt szakmai vezető, bf ) a közlekedési hatósági és ellenőrzési feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén értékhatár nélkül a  közlekedéspolitikáért felelős államtitkár vagy az  irányítása alá tartozó, általa írásban kijelölt szakmai vezető, bg) az irányító hatósági (a továbbiakban: IH) szakmai feladatok előirányzatai vonatkozásában: 1. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program IH szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének ellátása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, 50 millió forintos értékhatárig, a  környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár e  fölött, értékhatár nélkül – a  környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a  szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár, 2. az  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IH szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, 50 millió forintos értékhatárig a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár e  fölött, értékhatár nélkül – a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a  szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár, bh) az Elektronikus Értékesítési Rendszer működéséből származó bevételekből finanszírozott kötelezettségvállalások vonatkozásában értékhatár nélkül a  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője a közigazgatási államtitkár egyetértésével, bi) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladataihoz kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén –  a  közigazgatási államtitkár egyetértésével – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, bj) az egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében a ba) és a bb) alpontok alapján kell eljárni, kivéve ha a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, bk) az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 keretében az  Energiahatékonysági (HU02) és Megújuló energia (HU03) programterületeken felmerülő szakmai feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. (4) A  (3)  bekezdés  a)  és  b)  pontjaiban rögzített értékhatárokhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A  kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az  éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatot. (5) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a  minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló NFM utasításban (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért. (6) A  kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a  folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. (7) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel – vállalható. (8) Több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az  Áht. 36.  § (4)–(4a)  bekezdése, valamint az  Ávr. 46.  § (2)  bekezdése és 48–49.  §-a szerint vállalható kötelezettség. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – az Ávr. 48. § (2) bekezdésében foglalt kivételek figyelembevétele mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. (9) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a  szerződésnek a  minisztériumot illető eredeti példányát a  szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a közlekedési hatósági bevételek kivételével – a  Gazdálkodási Főosztály, a  közlekedési hatósági bevételek, valamint azok beszedésével összefüggő kötelezettségvállalások esetében az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály részére másolatban az  aláírástól számított öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetés engedélyezéséig meg kell küldeni. (10) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a közlekedési hatósági bevételek kivételével – a Gazdálkodási Főosztály, a  közlekedési hatósági bevételek beszedésével összefüggő kötelezettségvállalások tekintetében az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében gondoskodik a  kötelezettségvállalások analitikus, ügyletkódokkal elkülönített nyilvántartásának naprakész vezetéséről. Az  analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 14.  melléklet 4–6.  pontjában előírt adatokon túl az  egyes részfeladatokra vonatkozóan a  jóváhagyott előirányzatok összegét évenkénti bontásban, a szabad keretet, a szakmai főosztály megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettség teljesítésének időpontját. 7. Pénzügyi ellenjegyzés 10. § (1) A  kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az  Áht. 37.  §-a, valamint az  Ávr. 55.  § (1)  bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a közlekedési hatósági bevételek beszedésével összefüggő kötelezettségvállalások kivételével – a  Gazdálkodási Főosztály vezetőjének, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslatára – a közlekedési hatósági bevételek beszedésével összefüggő kötelezettségvállalások esetében az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetőjének javaslatára az Ávr. 55. § (3) bekezdésére, valamint 60. §-ára figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult. (2) Írásbeli pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség – ideértve a  Személyügyi Főosztály által kötött szerződéseket is – nem vállalható, követelés nem teljesíthető. 8. Szakmai teljesítés igazolása 11. § (1) Kifizetést elrendelni csak a szakmai teljesítés igazolása alapján, az érvényesítést követően lehet. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a  szerződéskötési utasításban foglaltak szerint – a  kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni. (2) A 3. melléklet tartalmazza a) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek, b) a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek, c) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszer, d) az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, e) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, f ) az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) 2014. évi pályázati felhívására benyújtott, kapacitásépítést célzó pályázat, g) a közlekedésbiztonsági vizsgálattal kapcsolatos feladatok, h) a fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos feladatok, i) a közlekedési hatósági és ellenőrzési feladatok ellátásával kapcsolatos feladatok, j) a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének működtetésével kapcsolatos feladatok, valamint k) a közlekedési hatósági bevételeknek jogszabályon alapuló továbbutalásával kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint a teljesítés igazolására történő kijelölést. (3) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – az  (1)–(2)  bekezdésben foglalt esetek kivételével – szakmai teljesítésigazolásra a  közigazgatási államtitkár kötelezettségvállalása esetén a  gazdasági helyettes államtitkár, a  gazdasági helyettes államtitkár kötelezettségvállalása esetén pedig a  Gazdálkodási Főosztály vezetője jogosult. A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kifizetés engedélyezése a teljesítésigazoló feladata. (4) A  teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét – tekintettel az  Ávr. 57–58.  §-ában foglalt előírásokra –, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. (5) Az  egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében a  szakmai teljesítésigazolásra az  általános szabályok az  irányadóak, kivéve ha a  miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. (6) Az  EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében feladatokat ellátó szervezeti egységek működésével és a  szakmai feladatokkal kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint a teljesítés igazolására a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. (7) A 3. számú mellékletben nevesítetteken kívül történő kötelezettségvállalások esetén, a  Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában a  kifizetés engedélyezője a  kötelezettségvállaló által írásban kijelölt szakmai teljesítésigazoló. 9. Érvényesítés 12. § (1) Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 10. § (1) bekezdése szerinti eljárásrendben történik. (2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést. (3) Az  érvényesítés banki átutalás esetében az  integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. „Kiadási utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik. (4) Az  Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a  közlekedési hatósági bevételek kivételével – a  Gazdálkodási Főosztály, a  közlekedési hatósági bevételek, illetve azok beszedésével összefüggő kiadások tekintetében az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály vezetője által – a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – írásban meghatalmazott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak. 10. Utalványozás 13. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. (2) Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében foglalt kiadásokat és bevételeket. (3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e. (4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak. 11. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 14. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. (2) A  kötelezettségvállalásra, a  pénzügyi ellenjegyzésre, a  szakmai teljesítés igazolására, az  érvényesítésre és az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a közlekedési hatósági bevételek kivételével – a  Gazdálkodási Főosztály, a  közlekedési hatósági bevételek tekintetében az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály által rendelkezésre bocsátott aláírásminta-nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 példányát meg kell őrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó főosztály részére kell megküldeni. 12. Számviteli feladatok 15. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (a továbbiakban: könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve az Áhsz.-ben előírtak, továbbá a minisztérium mindenkor hatályos számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető. (2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztályon rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban –, az  adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók. (3) Az  Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról szóló éves beszámolót, valamint a  negyedéves mérlegjelentéseket – szervezeti részegységenként, ÁHT-azonosító számonként külön-külön és összesítve is – az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály készíti el. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves költségvetési beszámolót az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetője írja alá. Az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetője aláírásával igazolja az  irányítószervi ellenőrzést. Az  éves költségvetési beszámolót a  gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá. 13. A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök 16. § (1) A  számviteli politikát, ennek keretében az  eszközök és források értékelési szabályzatát, a  leltározási és eszközgazdálkodási szabályzatot pénzkezelési szabályzatot, a  számlarendet és a  bizonylati szabályzatot, valamint az önköltségszámítási szabályzatot a Költségvetési Főosztály vezetője, a Gazdálkodási Főosztály vezetője, valamint az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetője együttes előterjesztése alapján a  gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá. (2) A  számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a  kis összegű (értékhatár a  mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását – az Áhsz. 1. § (1) bekezdése és 43. § (2) bekezdése alapján – az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – a közlekedési hatósági bevételekkel összefüggő követelések kivételével – a  Gazdálkodási Főosztály, a  közlekedési hatósági bevételekkel összefüggő követelések esetében az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslatára – a  gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (3) A  terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását – az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a – a közlekedési hatósági bevételek kivételével – Gazdálkodási Főosztály, a közlekedési hatósági bevételek esetében az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (4) A fizetési számlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. (5) Az  Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges kiadások, költségek és a  térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza. 14. Bevételek 17. § (1) A  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság a  felszámolási eljárásban az  adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló Elektronikus Értékesítési Rendszerhez (a továbbiakban: EÉR) kapcsolódó számla általános kezelője. (2) Az Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője és az általa írásban kijelölt személy a pénzkezelési szabályzatban meghatározott – az EÉR-hez kapcsolódó, kizárólag erre a célra nyitott – számla felett rendelkezési jogosultsággal bír. (3) A Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság naponta az NFM Igazgatását érintő bevételeket átutalja az NFM Igazgatás Kincstárnál vezetett 10032000-00290713-00000000 (a továbbiakban: NFM Igazgatás keretszámla) számú keretszámlájára. Az  átutalással egyidejűleg részletes analitikát bocsát a  Gazdálkodási Főosztály rendelkezésére, melyhez csatolja az elkészült csoportos utalványrendeleteket is. (4) A Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság az NFM Igazgatás Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára közvetlenül érkező, a  felszámolók által megfizetett rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó analitikát és utalványrendeleteket a jóváírást követő 3 munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztály rendelkezésére bocsátja. (5) A  (3) és a  (4)  bekezdésben foglalt analitika adattartalma: bevétel rovatonkénti bontása, jogcíme, partner adatai, bizonylat száma, bruttó [nettó + illetőség szerinti általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) bontásban] összege, továbbá a (3) bekezdésben foglalt analitika esetében a tranzakciós azonosító is. (6) A Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság által továbbított analitikában foglalt adatok helyességéért a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság teljes felelősséggel tartozik. (7) A Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság minden hónap 10. napjáig megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére az  aktuális havi áfabevalláshoz szükséges analitikát a  következő adattartalommal: bizonylatszám, partner adatai, teljesítés dátuma, bizonylat dátuma, pénzügyi esedékesség dátuma, rögzítés dátuma, áfakulcs, bruttó (nettó + ÁFA) összeg, jogcím. (8) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt bevételek a minisztérium saját bevételét képezik, ezeket kizárólag az EÉR fejlesztésére és a működtetésével összefüggő kiadásokra lehet fordítani. (9) A  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság által kiszabott bírságok a  központi költségvetés bevételét képezik. A  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság minden hónap 15. napjáig megküldi a  megelőző hónapban befolyt bírságokról szóló analitikát a Gazdálkodási Főosztály részére a következő adattartalommal: határozat száma, partner adatai, határozat kelte, teljesítés dátuma, összeg, jogcím. (10) A  felszámolók névjegyzéke vezetésével és az  EÉR-rel kapcsolatos valamennyi követeléskezelés a  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság hatáskörébe tartozik. (11) Az  EÉR rendszerben licitálók a  részletes tenderfüzet megtekintéséért és letöltéséért az  azt értékesítő által meghatározott összegű költségtérítést a  minisztérium részére fizetik meg. A  minisztérium a  megfizetett költségtérítésről a saját nevében állítja ki a számlát. Az általános forgalmi adó tekintetében az állami adóhatósághoz a  bevallást és a  befizetést a  minisztérium teszi meg, illetve teljesíti a  (7)  bekezdésben foglalt analitika alapján. A minisztérium az értékesítési eljárás lezárását követően a megfizetett költségtérítések nettó összegét az értékesítő részére utalja át a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság által megküldött, az (5) bekezdésben foglalt adattartalmú analitika alapján. 18. § (1) A  fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a  dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B.  §-ában megjelölt bevételeket az  ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a  minisztériummal kötött külön pénzügyi megállapodásban rögzített időszakonként és módon, részletes analitikával az NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára utalja. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt bevételek közül – a  koncessziós díj kivételével – valamennyi a  minisztérium bevételét képezi, melyet a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít. (3) A beszedett koncessziós díjak nettó összege a Kincstár által vezetett fizetési számlára kerül átutalásra. A koncessziós díjat terhelő ÁFA az állami adóhatóságnak kerül átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. Az áfabevallás alapjául az (1) bekezdésben foglalt külön pénzügyi megállapodásban rögzítettek szerinti adattartalommal rendelkező analitikus nyilvántartás szolgál. 19. § (1) A  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tevékenységére figyelemmel az  NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára érkező bevételek általános szakmai kezelője a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. (2) A  Gazdálkodási Főosztály az  NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára érkező valamennyi, az  éves klímavédelmi felügyeleti díjból eredő bevételt tételesen a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság rendszerébe (ún. Klímagáz Adatbázisba) olvassa be, és elvégzi a követelések és a teljesítések összevezetésével, valamint a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság bevételeinek leválogatásával kapcsolatos feladatokat. A  Gazdálkodási Főosztály által beolvasott adatok helyességéért és teljességéért a Gazdálkodási Főosztály felel. (3) A  beazonosítást követően a  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság szakmailag ellenőrzi a  Gazdálkodási Főosztály által leválogatott és rendszerezett tételeket és rendelkezik azok további sorsáról a Gazdálkodási Főosztály és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság között létrejött eljárásrend szerint. (4) A  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tevékenységére figyelemmel keletkező bevételekről szóló aláírt analitikát a  számlázást követő munkanapon a  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság írásban juttatja el a  Gazdálkodási Főosztály részére. Az  analitika adattartalmának helyességéért a  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felel. Az  analitika részletes adattartalmát a  Gazdálkodási Főosztály és a  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság között létrejött eljárásrend határozza meg. (5) A  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiszabott bírságok a  központi költségvetés bevételét képezik. A  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság minden hónap 15. napjáig, a  megelőző hónapban befolyt bírságokról analitikát küld a Gazdálkodási Főosztály részére. (6) A bírságbevétellel kapcsolatos követeléskezelés a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatáskörébe tartozik. (7) Az  üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésével kapcsolatos bevételek kezelése, így különösen azok beazonosítása, a  képző szervnek történő továbbutalása, az  esetleges visszatérítés a Gazdálkodási Főosztály és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság között létrejött eljárásrend szerint alakul. 20. § A zárt területen történő ásványi nyersanyagok kutatásából, feltárásából, kitermeléséből, a  geotermikus energia kutatásából, kinyeréséből és hasznosításából, a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a  földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogéngáz-szállítóvezetékek létesítéséből és üzemben tartásából befolyó, a központi költségvetés bevételét képező koncessziós díj az  NFM Igazgatásban átfutó tételként szerepel. A  pályázati kiírásban szereplő pályázati biztosíték a  koncessziós díjba beszámít, kivéve, ha a  koncessziós díj határidőben nem kerül megfizetésre, úgy a biztosíték összege a minisztérium saját bevételét képezi, melyhez kapcsolódó számla kiállításáról, valamint az ÁFA bevallásáról és megfizetéséről a minisztérium gondoskodik. 21. § (1) A  közlekedési hatósági bevételek beszedéséért és nyilvántartásáért – a  szakmai szervezeti egységekkel közreműködve – az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály felelős. (2) Az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a  közlekedési hatósági feladatokhoz kapcsolódó fizetési számla általános kezelője. (3) A  bevételek kezelésével, valamint az  ÁFA bevallásához szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a  Gazdálkodási Főosztály és az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály között létrejött eljárásrend határozza meg. 22. § (1) A  közlekedési hatósági bevételek számlázási rendszerének, bizonylatolási rendjének szabályozását a  számviteli politika részét képező bizonylati szabályzat tartalmazza. A minisztérium, mint eljáró közlekedési hatóság nevében bizonylatot az alábbi szakmai szervezeti egységek jogosultak és kötelesek kiállítani, a hatáskörükbe tartozó közhatalmi feladataikkal összefüggésben: a) KÖKIR programból kiállított bizonylat esetében a  Jármű Módszertani Hatósági Főosztály és a  Közúti Jármű Hatósági Főosztály, b) Katvizs Pénztár esetében a Képzési és Vizsgáztatási Hatósági Főosztály, c) PILOTA 2000 esetében a Pályaalkalmassági Vizsgálati Hatósági Főosztály, d) KONVOJ esetében a Közúti Jármű Hatósági Főosztály, e) FORRÁS SQL program esetében a  Hajózási Hatósági Főosztály, a Vasúti Hatósági Főosztály, a  Közúti Jármű Hatósági Főosztály, a  Képzési és Vizsgáztatási Hatósági Főosztály, a  Pályaalkalmassági Vizsgálati Hatósági Főosztály, valamint az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a légügyi hatósági és a vasúti igazgatási szervi tevékenységgel összefüggő bevételek tekintetében. (2) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott programból kiállított számlát módosítani szükséges, és arra a számla kiállítását végző program informatikailag nem alkalmas, akkor a módosítási kérelmet az (1) bekezdés szerint szakmailag illetékes szervezeti egység vezetője a  4.  melléklet szerinti adatlap kitöltésével küldi meg az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály részére, aki a módosítást a FORRÁS SQL rendszerben elvégzi. (3) Amennyiben az  (1)  bekezdés szerinti számlázási feladat teljesítése átmenetileg, technikai okból (így különösen informatikai, jogosultsági, hálózat-elérési szempontból) nem megvalósítható, az  (1)  bekezdésben meghatározott szakmai szervezeti egység helyett, annak kérelmére, a  4.  melléklet szerinti adatlap megküldését követően az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály jár el. (4) Az (1) bekezdés szerint kiállított számla alapján befolyó bevételek beazonosítása, a számlát kiállító szakmai szervezeti egység feladata. (5) A  visszautalásokat – hivatalból vagy az  ügyfél kérelmére – túlfizetés vagy téves befizetés esetén a  hatáskörrel rendelkező szakmai szervezeti egységek kezdeményezik az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály felé az 5. melléklet szerinti adatalap kitöltésével. (6) A  hatósági díjak fedezetként előre átutalt összegből történő kiegyenlítésének kizárólagos feltétele az  ügyféllel megkötött megállapodás. Fedezetes fizetés kizárólag az importőri vizsgáztatásra, a műszaki megvizsgálásra, a vasúti és a légügyi eseti eljárásra alkalmazható, ezért az ezzel összefüggő számlázásra az alábbi szakmai szervezeti egységek jogosultak: a) a légügyi eljárások esetében az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály, b) az importőri vizsgáztatás esetében a Közúti Jármű Hatósági Főosztály, valamint c) a vasúti eljárások esetében a Vasúti Hatósági Főosztály. 23. § (1) A  közlekedési hatósági bevételek beszedésével összefüggésben a  minisztérium pénzkezelő helyeket működtet. A pénzkezelő helyre vonatkozó részletes előírásokat, így különösen a létesítésre, elszámolási és nyilvántartási rendre, valamint az ügyfélfogadási rendre vonatkozó szabályokat a számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A pénzkezelő hely kiadásokat – kivéve a napi bevétel feladása – nem teljesíthet. (2) A pénzkezelő helyet az alábbi szakmai szervezeti egységek működtetnek: a) a Képzési és Vizsgáztatási Hatósági Főosztály, b) a Közúti Jármű Hatósági Főosztály, valamint c) az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály. 24. § (1) A  minisztérium, mint eljáró közlekedési hatóság részére készpénzátutalás formájában feladott pénzösszegek elszámolási alapelveit és a kapcsolódó bizonylatkezelés rendjét a számviteli politika mellékletét képező pénzkezelési szabályzat és bizonylati szabályzat tartalmazza. (2) A  csekkek beszerzését az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi, a  szakmai szervezeti egységek által szolgáltatott adatok alapján. A  csekk igények begyűjtése és összesítése elektronikus programfelületen keresztül, a MÁK CSEKK ONLINE program igénybevételével történik. Az igények begyűjtésének, illetve a csekkrendelési időszak lezárásának időpontjáról az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály az érintett szakterületek részére elektronikus úton külön tájékoztatást nyújt. 25. § (1) A  minisztérium, mint eljáró közlekedési hatóság által kiszabott bírságok – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a  központi költségvetés bevételét képezik. A  bevétel felhasználásával, nyilvántartásával, valamint az eljáró hatóság számlaszámaival kapcsolatos részletszabályokat az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a  bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló NFM rendelet, a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló Korm. rendelet, a hajózási bírság kivetése részletes szabályairól és a  bírság felhasználása rendjéről szóló KHEM rendelet, valamint a  légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a  beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló NFM rendelet tartalmazza. (2) Az  Áht. 42.  § (2a)  bekezdése alapján vezetett bírság számlák pénzforgalmi kezelését, továbbá az  Áhsz. 53.  § (5)  bekezdése, valamint 2.  melléklete szerinti havi adatszolgáltatási kötelezettséget az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a Kincstár részére önállóan teljesíti. 26. § A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokkal kapcsolatos bevételek beszedése, valamint a kormányhivatalokkal történő elszámolás a laborok által megküldött költséglapok alapján a Gazdálkodási Főosztály feladata. 15. Az Európai Unió által támogatott projektek tekintetében, elszámolási kötelezettséggel átvett előlegek, az elszámolást követően befolyt bevételek kezelése, valamint az utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség 27. § (1) Az  előlegigénylést a  támogatási okirat alapján az  erre jogosult vezető – a  Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve – kezdeményezi. (2) Előleg esetén a bevételt alátámasztó bizonylat az előlegigénylés vagy a finanszírozó hatóság jóváhagyó levele. (3) Az elszámolást követően befolyt bevételek esetében a bevételt alátámasztó bizonylat a Gazdálkodási Főosztály által elkészített kifizetési kérelem, valamint a finanszírozó hatóság jóváhagyó levele. (4) Az utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség bizonylata a finanszírozó hatóság felszólító levele. 28. § A Szakmai Programokat megillető előleg, az elszámolást követően befolyt bevételek, valamint a Szakmai Programokat terhelő utólagos ellenőrzésből származó visszafizetési kötelezettség esetében a Gazdálkodási Főosztály által készített dokumentum alapján szükséges intézkedni. 29. § Az előleg, az  elszámolást követően befolyt bevétel, valamint az  utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség alakulásáról a Gazdálkodási Főosztály analitikát vezet. 16. Vegyes rendelkezések 30. § (1) Az  Igazgatás költségvetése előirányzatait érintő, az  Áht. 33.  §-ának hatálya alá tartozó előirányzat-módosítások szabályszerű engedélyeztetéséről és a  végrehajtott előirányzat-módosítások – a  Gazdálkodási Főosztály útján történő – kincstári adatszolgáltatásáról az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály gondoskodik. (2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatait érintő, az Ávr. 36. § (1) bekezdése és a 43. § (2) bekezdése szerinti – fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló NFM utasításban a Gazdálkodási Főosztály vezetője hatáskörébe utalt – saját hatáskörben végrehajtható átcsoportosításokat, valamint előirányzat-módosításokat a Költségvetési Főosztály kezdeményezésére a Gazdálkodási Főosztály készíti el, és eleget tesz a kincstári adatszolgáltatási kötelezettségnek. (3) Az  előirányzat-módosításokról, valamint az  előirányzat-átcsoportosításokról a  Gazdálkodási Főosztály és a  Költségvetési Főosztály adatot szolgáltat az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály részére. Az  Áhsz. 14. melléklet 1–2. pontjában előírt tartalommal a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a Gazdálkodási Főosztály, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  Költségvetési Főosztály előirányzat-nyilvántartást vezet, melyet havonta egyeztet az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztállyal. A  Költségvetési Főosztály a kormányzati és fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, -átcsoportosításokról hatáskörönkénti és egységes rovatrend szerinti bontásban vezeti az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartását, melyet havonta egyeztet a Gazdálkodási Főosztállyal. (4) Az  Igazgatás maradvány elszámolását a  Gazdálkodási Főosztály állítja össze, amelyhez a  Szakmai Programok költségvetésére vonatkozó javaslatot a  Költségvetési Főosztály készíti el, és küld meg a  Gazdálkodási Főosztály részére. (5) Az  Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi. (6) A  miniszter a  jelen utasításban átadott hatáskörök gyakorlását bármikor – indokolás nélkül – magához vonhatja, és közvetlenül gyakorolhatja. (7) Az Ávr. 5. melléklete szerinti tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatásnak – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a Költségvetési Főosztály javaslata alapján – a Gazdálkodási Főosztály tesz eleget. (8) Az Ávr. 122. § (1) bekezdése szerinti likviditási tervet – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a Költségvetési Főosztály javaslata alapján – a Gazdálkodási Főosztály készíti el, és eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. 17. Záró rendelkezések 31. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 6/2016. (III. 23.) NFM utasítás. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter