175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelete a felsőoktatási hallgatók juttatásairól.

175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelete a felsőoktatási hallgatók juttatásairól. A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § (1) bekezdésének 12. és 13. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezéseire is – a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felsőoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet hatálya – összhangban a felsőoktatási törvény 140. §-ának (3) bekezdése rendelkezéseivel – nem terjed ki a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmények katonai, illetve rendvédelmi képzésben részt vevő hallgatóira. Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének a) pontjához] 2. § (1) A felsőoktatási intézmény az állami költségvetés terhére a hallgatói juttatásokhoz biztosított támogatást (a továbbiakban: intézményi keretösszeg) az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) tanulmányi ösztöndíj, b) szociális ösztöndíj: ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) lakhatási támogatás, bd) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi rész, c) intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztön díj, d) doktorandusz ösztöndíj, e) köztársasági ösztöndíj, f) terepgyakorlati ösztöndíj, g) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, h) tankönyv- és jegyzettámogatás, i) a jegyzet-előállítás támogatása, j) elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, k) a sporttevékenység támogatása, l) a kulturális tevékenység támogatása, m) kollégium fenntartása, n) kollégiumi férőhely bérlése, o) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása, p) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja. (2) Az (1) bekezdés a)–g) és p) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként, az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogcímen a támogatás pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítő kártya vagy utalvány formájában bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. (3) Az (1) bekezdés a)–e) és p) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A felsőoktatási intézmény – a tanulmányi félév első hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles számlavezető pénzintézete felé intézkedni e juttatások átutalásáról. (4) Az (1) bekezdés a), ba), bb), bd) és f) pontjaiban meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű képzésben alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés bc), c) és h) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató is részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogcímen kizárólag az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alap- és mesterképzésben, illetve a részképzésben részt vevő hallgató részesülhet. (5) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat az állami költségvetés terhére hallgatói támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató, illetve hittanár – két szakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. 3. § (1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, da) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dc) amennyiben tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. (2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint kifizetett támogatás intézményi összegének el kell érnie a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 50%-át. (2) A 2. § (1) bekezdés ba)–bb) pontjai szerint kifizetett támogatás intézményi összegének el kell érnie a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 8%-át, azonban nem haladhatja meg a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás összegének 25%-át, megnövelve a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás összegével. (3) A 2. § (1) bekezdés h)–j) pontjai szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 80%-át. (4) A 2. § (1) bekezdés k) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 10%-át. (5) A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 10%-át. (6) A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás intézményi összegét. (7) A 2. § (1) bekezdés m) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás intézményi összegét. (8) A 2. § (1) bekezdés n) pontja szerint felhasznált támogatás nem haladhatja meg a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 70%-át. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 5. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére – az intézmény térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat alapján, meghatározott időre, havonta folyósított juttatás. (2) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban részesülhet a felsőoktatási intézmény minden hallgatója. (3) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a felsőoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése szerinti nem kötelező juttatás. Egyéb intézményi juttatások 6. § A felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata a hallgatók részére más, egyszeri vagy havonta esedékes támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni. Tankönyv- és jegyzettámogatás 7. § (1) A tankönyv- és jegyzettámogatás félévenkénti egyösszegű juttatás. (2) A tankönyv- és jegyzettámogatásra rendelkezésre álló összeg az intézményi térítési és juttatási szabályzatában rögzített részéből, de legalább 70%-ából támogatás intézményen belüli pályázat útján vagy alanyi jogú juttatás formájában adható. A doktorandusz hallgatók részére a 37. §-ban e jogcímre megállapított támogatás egy főre jutó összegét kell biztosítani. (3) A tankönyv- és jegyzettámogatásra rendelkezésre álló összeg intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített részét, de legfeljebb 30%-át a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére használhatja fel. (4) A támogatás (3) bekezdés szerinti felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. Sporttevékenység támogatása 8. § (1) A sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (2) A sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. §-a (3) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt. Kulturális tevékenység támogatása 9. § (1) A kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. (2) A kulturális tevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. §-a (3) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt. A kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének b) pontjához] 10. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (2) A pontozási rendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. (3) A pontozási rendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, valamint ha a hallgatót a felsőoktatási törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés felsőoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontozási rendszert is alkalmazhatnak. 11. § (1) Lakhatási támogatásban az a hallgató részesülhet, aki nem részesül kollégiumi elhelyezésben, és a) nem rendelkezik lakóhellyel a képzés helyén, vagy b) bérelt lakóhellyel rendelkezik a képzés helyén, vagy c) a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportok valamelyikéhez tartozik. (2) Lakhatási támogatásban a hallgató – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – pályázat útján részesülhet. A pályázatról a hallgató szociális helyzete alapján, pontozásos rendszerben kell dönteni. (3) A lakhatási támogatás odaítélésekor előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportok valamelyikéhez tartozik, illetve akinek kollégiumi felvételi kérelmét a férőhely hiánya miatt utasították el. Az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételek [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének b) pontjához] Tanulmányi ösztöndíj 12. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Az ösztöndíj összegét a hallgató tanulmá nyi eredménye alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. (2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (3) Felsőoktatási intézménybe első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni. Doktorandusz ösztöndíj 13. § A doktorandusz ösztöndíj havi összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összegének egy tizenketted része. Terepgyakorlati ösztöndíj 14. § Terepgyakorlati ösztöndíjban – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – részesülhet az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, aki a felsőoktatási intézmény keretei között a szorgalmi időszakon kívüli időben szervezett gyakorlaton vesz részt. A rászorultsági alapon adható juttatások [az Ftv. 51. §-a (3) bekezdésének c) pontjához] Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj 15. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi össze ge nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során előnyben kell részesíteni a felsőoktatási törvény 39. §-a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportokat. (4) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. 16. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 17. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és akik államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egy séges, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. (4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás részletes feltételeit az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól. 18. § (1) Az ösztöndíjjal kapcsolatos központi adatbáziskezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el. (2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzat felé. (4) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. A felsőoktatási intézmény kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot. (5) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíj-fizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (6) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. (8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. (9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsőoktatási intézmény a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követően visszautalja. (10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn – de legfeljebb 15 napon – belül írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, finanszírozási formája, c) tanulmányok halasztása. (11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztön díjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. 19. § (1) A felsőoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezete a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalásra került. (2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. (3) Az állami felsőoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására – a jogosultság figyelembevételével – az éves beszámoló keretében, az előirányzat rendezésével kerül sor. (4) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények az intézményi ösztöndíjrészt biztosító finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint kötelesek az ösztöndíj folyósításáról elszámolni az Oktatási és Kulturális Minisztérium felé. (5) E rendelet alkalmazásában a fővárosi önkormányzatot megyei önkormányzatként, a fővárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatként kell tekinteni. A hallgató szociális helyzete 20. § A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni különösen a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit. Az állami fenntartásban működő kollégiumok alapszolgáltatásai, a kérhető térítési díj legmagasabb összege, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételei [az Ftv. 52. §-a (8) bekezdéséhez] A kollégiumi elhelyezés 21. § (1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni. (2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben alkalmazott további feltételekről az intézményi térítési és juttatási szabályzat rendelkezik. (3) Az egyes férőhelyek besorolásáról a felsőoktatási intézmény vezetője és a hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal, hogy a) csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségbe 3 vagy annál több fő kerül elhelyezésre és az épület 10 éven belül nem volt felújítva; b) a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést; c) a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést; d) a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül fel lett újítva. (4) E paragrafus alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégium állagmegőrzését célzó ráfordítást. 22. § (1) Az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a; b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a; c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a; d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a. (2) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább e rendelet mellékletében megfogalmazottak biztosítását és működtetését kell érteni. A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei [az Ftv. 104. §-ának (5) bekezdéséhez] 23. § (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. A felsőoktatási intézmény szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg. (3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. (4) A köztársasági ösztöndíj az oktatási és kulturális miniszter által meghirdetett nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatokat a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az e paragrafusban meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje [az Ftv. 118. §-ának (6) bekezdéséhez] 24. § (1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat keretében nyelvi-kulturális ismereteknek az eredeti környezetben történő megismerését, elsajátítását lehet támogatni. A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat, a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú megállapodások és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe is. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgár anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányaihoz segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje 25. § (1) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven folytatott tanulmányokhoz az adott országgal kötött kétoldalú egyezményben meghatározottak szerint, államilag elismert felsőokta tási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj pályázati úton nyerhető el. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat, a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú megállapodások és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje [az Ftv. 119. §-ának (3) bekezdéséhez] 26. § (1) A kétoldalú megállapodás, illetve törvény alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére – az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve – az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, c) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki. (4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgatót, akinek esetében ezt nemzetközi megállapodás vagy kétoldalú egyezmény előírja, 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (5) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket. 27. § (1) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (3) A pályázat elbírálása során a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (5) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe. (6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. 28. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgára és családtagja, aki az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kör és a figyelembe vehető hallgatói létszám megállapításának rendje [az Ftv. 129. §-ának (2) bekezdéséhez] 29. § (1) Az intézményi keretösszeg megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések sze rinti jogosulti létszámok számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport és kultu rális tevékenységre fordítható összeg esetében; b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkette dét kell figyelembe venni a doktorandusz ösztöndíj esetében; c) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében; d) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében. (2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni. (3) Az intézményi hallgatói előirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a statisztikai jelentésükben a) e rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerinti hallgatók közül csak azokat az államilag finanszírozott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot; b) e rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerinti hallgatók mindegyikét figyelembe vehetik. (4) E rendelet vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást követő 30. napon is rendelkezik nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal (a továbbiakban: megkezdett félév). 30. § (1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mester képzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma. (2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban, c) e rendelet szerinti kollégiumi, diákotthoni követel ményeket teljesítő, a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen vannak elhelyezve. (3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot. (4) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevők létszáma. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti jogosulti létszámok összege. (6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret [az Ftv. 129. §-ának (4) bekezdéséhez] 31. § (1) A tankönyv- és jegyzettámogatás 7. § (3) bekezdése szerinti része felhasználható a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti részről az intézmény térítési és juttatási szabályzata – a felsőoktatási törvény előírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével – rendelkezik. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje [az Ftv. 130. §-ának (7) bekezdéséhez] 32. § A felsőoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíjjal kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény az alábbiak figyelembevételével szabályozza: a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a felsőoktatási intézményben szokásos módon, valamint a felsőoktatási intézmény honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a felsőoktatási intézmény lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen részképzés esetében a felsőoktatási intézmény előírhatja a támogatás legfeljebb felének visszafizetését. Átmeneti rendelkezések 33. § (1) A 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő a) költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató esetében, valamint b) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók esetében a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban költségtérítés fizetési kötelezettség nem állapítható meg. (2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium – az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével – a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. (3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését. (4) A katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények esetében az (1) bekezdés szerint meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az érintett tárca saját fejezetén belül biztosítja. (5) E rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár, számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár. (6) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett félév legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. (7) E rendelet alkalmazásában az érintett támogatási forma megszűnése miatt a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy e) akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt. 34. § (1) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és nem a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a velük kötött megállapodás szerinti támogatási összeget kell a megállapodás előírásai szerint kifizetni. (2) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő, államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba. 35. § Ez a rendelet az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. 36. § (1) E rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. A felsőoktatási intézmények kötelesek térítési és juttatási szabályzataikat 2006. szeptember 1-jével e rendeletnek megfelelően módosítani, kiegészíteni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Felsőoktatási Regisztrációs Központról és eljárásának részletes szabályairól szóló 51/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 8. §-a (2) bekezdésében a „Felsőoktatási Regisztrációs Központ” szövegrész helyébe a „Központ” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A felsőoktatási intézmény] „b) az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról jegyzőkönyvet készít és a rontott, kicserélt példányokat megsemmisíti,” (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 4. számú melléklet f) pontja francia bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: [f) ... a következők szerint kell számolni:] „– a gyakorlati terem óraigénye: az évfolyamlétszám elosztva a gyakorlati órák – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felső egész része szorozva az oktatott szakok számával és a gyakorlati óraszámmal; – a kislétszámú előadások terem óraigénye: az évfolyamlétszám elosztva a kislétszámú előadások – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felső egész része szorozva az oktatott szakok számával és a kislétszámú előadások óraszámával; – az előadások teremóraigénye: az évfolyamlétszám elosztva az előadások – a befogadóképesség alapján az intézmény által meghatározott – létszámával felső egész része szorozva az oktatott szakok számával és az előadások óraszámával.” (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 5. számú mellékletének címe a következőre változik: „Az alap-, illetve mesterképzés indításának és a karok létesítésének tárgyi és személyi feltételei” (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 10. számú mellékletének IV. 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „8. A leckekönyvbe az 1. b)–d) és f)–n) pont szerinti további adatokat a tanulmányi hivatal jegyzi be.” (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 3. §-a (3) bekezdés d) pontjában, 22. §-a (2) bekezdése a) pontjában az „OM azonosítóját” szövegrész helyébe „intézményi azonosítóját” szövegrész lép. A Rendelet 7. számú mellékletének „A felsőoktatási információs rendszerben a kiadott oklevelekről, bizonyítványokról tárolt adatok” cím alatti második francia bekezdésben, „A felsőoktatási információs rendszerben a felsőoktatási törvény 62. §-ának (7) bekezdése alapján kiadott igazolásokról tárolt adatok” cím alatti második francia bekezdésben az „OM azonosítója” szövegrész helyébe az „intézményi azonosítója” szövegrész lép. A Rendelet 10. számú mellékletében „II. A törzslap” című részének 3. és 13. pontjában, a „III. A doktorjelölti törzslap” című rész 7. pontjában, a „IV. A leckekönyv” című rész 1. b) pontjában, a „VI. Beiratkozási lap” című rész 2. c) pontjában, a „VIII. A doktorjelölti regisztrációs lap” című rész 2. pontjában, a „VIII. Adatbejelentő lap” című rész 2. b) pontjában, a „IX. A jogviszony-igazolás” című rész 3. a) pontjában, a „XI. Doktori szigorlati jegyzőkönyv” című rész 2. pontjában, a „XII. Doktori védési jegyzőkönyv” című rész 2. pontjában, a „XIII. Oklevél, bizonyítvány átadókönyv” című rész 1. b) pontjában az „OM” szövegrészek helyében az „intézményi” szövegrész lép. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 10. számú mellékletében a „IX. A jogviszony-igazolás” című rész 3. b) pontja helyébe a „b) a hallgató, doktorjelölt nevét, személyazonosító alapadatait, hallgatói azonosítóját (ennek hiányában törzskönyvi számát)” rendelkezés lép, továbbá 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Az igazolás formáját a regisztrációs központ határozza meg és teszi közzé. Az igazolást sorszámmal kell ellátni, mely sorszám a felsőoktatási intézmény intézményi azonosítójából és egy nyolc számjegyű, eggyel induló, egyesével növekvő számból áll. Amennyiben a tanulmányi adminisztrációt a felsőoktatási intézmény egyes telephelyek, illetve a székhelyen kívüli képzések esetében más településen végzik, a felsőoktatási intézmény döntése alapján sor kerülhet telephelyenkénti sorszámozásra is. Ebben az esetben az igazolás sorszáma – a felsőoktatási intézmény intézményi azonosítója után kiegészül a „/” jellel és a tanulmányi adminisztráció sorszámával. Az intézmény az általa kiadott jogviszony-igazolásokról nyilvántartást vezet.” (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet a következő 37. §-sal egészül ki: „37. § Ez a rendelet az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.” (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, és az azt módosító 80/2004. (IX. 22.) Korm. rendelet és 157/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet; b) a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet, és az azt módosító 115/2002. (V. 15.) Korm. rendelet és 76/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet; c) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet 11. §-a; d) a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3–16. §-ai és 42. §-a; e) a hallgatói sport- és kulturális normatíva elosztásáról szóló 22/2001. (VII. 18.) OM rendelet; f) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet, valamint az azt módosító 16/2003. (VI. 7.) OM rendelet és 22/2005. (VII. 26.) OM rendelet; g) a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 52/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. §-ának (2)–(3) bekezdése. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter