30/2016. (IV. 29.) FM rendelete a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. igénybevételének feltételeiről.

30/2016. (IV. 29.) FM rendelete a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. igénybevételének feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81.  § (4)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4.  § 7.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. általános csekély összegű rendelet: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet; 2. beruházás: a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3.  § (4)  bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység; 3. civil szervezet: az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet; 4. családi gazdaság: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CXXII. törvény) 5. § 4. pontjában meghatározott üzem; 5. egyház: a  lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az  egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény Mellékletében felsorolt magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek; 6. egy és ugyanazon vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás; 7. egyedi támogatási kérelem: az  agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) címzett, pontos szakmai tartalmat és részletes költségvetést tartalmazó támogatási kérelem; 8. fejlesztendő járások: a  kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet] foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett járásokon belül azok a  legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az  ország kumulált lakónépességének 15%-a él; 9. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immateriális javak beszerzése; 10. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység; 11. gazdaság: a  termőföld, az  állatállomány, továbbá a  mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvóták, vagyoni értékű jogok, gépek, eszközök és készletek összessége; 12. helyi önkormányzatok társulása: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás; 13. helyi vállalkozó: a  fejlesztés helyszínéül szolgáló településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó; 14. igényvezérelt közlekedési rendszer: olyan közlekedési rendszer, ahol a  menetrendet vagy a  közlekedési útvonalat vagy mindkét jellemzőt az utasok aktuális utazási igényei szerint határozzák meg; 15. kedvezményezett járások: a  290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően azok a  járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga; 16. képzés: az  a  tevékenység, amelynek során az  elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kifejlesztik az adott területen szükséges jártasságokat, készségeket és képességeket; 17. készlet: a számviteli törvény 28. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eszközök; 18. kis értékű eszköz: a számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint számított tárgyi eszköz; 19. komplex programmal fejlesztendő járások: a  290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a  kedvezményezett járásokon belül azok a  legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország kumulált lakónépességének 10%-a él; 20. megújuló energiaforrás: a  villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3.  § 45.  pontja szerinti energiaforrás; 21. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági csekély összegű rendelet) szerinti támogatás; 22. mezőgazdasági tevékenység: a  gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a  3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I.  melléklete szerinti – az  adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16.  § (3)  bekezdés d) pontja alapján az állami adóhatósághoz bejelentett – 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 01.5, 01.6 és 01.7 alágazatba tartozó tevékenység; 23. mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel: a  mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából kikerült termékek értékesítéséből, a  gazdálkodó által nyújtott szolgáltatásból származó bevételeknek, valamint az  egységes területalapú támogatás, a  költségek fedezetére és a  fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részének és az egyéb mezőgazdasági jogcímen folyósított támogatásoknak az együttes összege; 24. mezőgazdasági végzettség: az  iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül megszerezhető, az  e  rendelet alapján közzétett pályázati felhívásban meghatározott mezőgazdasági végzettség; 25. mobil eszköz: olyan eszköz, amely eredetileg felállított helyéről bármikor elmozdítható, leszerelhető és más helyen eredeti állapotban, működőképesen újra üzembe helyezhető; 26. nem önálló tevékenységből származó jövedelem: a nem önálló tevékenységből származó bevételből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25–27. §-a szerint kiszámolt jövedelem; 27. ökológiai gazdálkodás: az  ökológiai termelésről és az  ökológiai termékek címkézéséről és a  2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott tevékenység; 28. önkormányzati konzorcium: együttes pályázat benyújtása céljából az  önkormányzatok által alapított – a pályázati eljárás teljes szakaszában egyetemleges felelősségű – közösség; 29. összes bevétel: a számviteli törvény 72–75. §-a és 77. §-a, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16.  § (1)–(4)  bekezdése, a  17.  § (1) és (2)  bekezdése, valamint a  2. számú melléklet I. fejezet 1., 2., 4., 5., 6., 9., 10.  pontja, valamint az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 16. melléklet 1. fejezet 14. pontja szerint meghatározott bevételek; 30. saját forrás: a pályázó által a támogatott fejlesztéshez biztosított pénzbeli önrész, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számít be, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget; 31. Standard Termelési Érték: az  ágazat kibocsátását termelői áron hektárra vagy számosállatra vetítve kifejező mutató, amely a  termelési érték és a  közvetlen támogatások (továbbá az  általános forgalmi adó és egyéb termékadó) különbsége, a  tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszi az  egyéb jövedelemtermelő tevékenység értékét is, és az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki; 32. számosállat: az  állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám, amely a  különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál, egy számosállat 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent; 33. számviteli bizonylat: a számviteli törvény 166. §-ában foglaltaknak megfelelően előállított bizonylatok; 34. tanya: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5.  § 25.  pontja szerinti földrészlet; 35. tanyagazdaság: állandóan lakott külterületi fekvésű mezőgazdasági birtok, amelynek részei a  lakó- és gazdasági épületekkel beépített tanya és az ahhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó (más helyrajzi számú földrészleten található), a  település közigazgatási területén lévő, vagy – a  közigazgatási egységtől függetlenül – a tanya 30 km-es körzetén belül található művelt termőföldterületek, és amelynek gazdálkodási funkcióit kiegészíthetik a termékfeldolgozás és a vendégfogadás létesítményei; 36. tanyagondnoki szolgálat: a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (3) bekezdésében meghatározott, működési engedéllyel rendelkező szolgálat; 37. tanyasi idegenforgalmat támogató szolgáltatás: tanyasi idegenforgalommal illetve vendéglátással is foglalkozó térségben a  tanyasi turisztikai szolgáltatók számára szakmai segítő, koordináló tevékenységek nyújtása; 38. tanyasi közösségi ház: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a  lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a  célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, egy tanyás térség külterületén található intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület); 39. tanyasi szolgáltatás: a tanyán igénybe vett vendéglátói, illetve idegenforgalmi szolgáltatás; 40. tanyasi termék: a tanyán, a tanyagazdaságban előállított mezőgazdasági termék; 41. tanyasi termék feldolgozása: a tanyasi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenység; 42. tanyás térség: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járása; 43. tájfajta: a  regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett növényfajok honos fajtái; 44. tárgyi eszköz: a számviteli törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök; 45. társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település: a  kedvezményezett települések besorolásáról és a  besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet] 1. § e) pontjában meghatározott település; 46. jelentős munkanélküliséggel sújtott település: a  105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 1.  § a)  pontjában meghatározott település; 47. védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta: a  védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a  veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM  együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági állatfajták; 48. végső kedvezményezett: az a természetes vagy jogi személy, akinél vagy amelynél a  támogatásból származó gazdasági előny ténylegesen jelentkezik. 2. A támogatás jellege és célterületei 2. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás vissza nem térítendő támogatás. (2) Támogatás vehető igénybe a) a  tanyák, valamint a  tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (a továbbiakban: 1. célterület), b) a  tanyák és a  tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a  tanyagazdaságok indításához és fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. célterület), c) a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre (a továbbiakban: 3. célterület), d) az  országos zártkerti szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramokhoz (a továbbiakban: 4. célterület). (3) Az 1. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) tanyasi termékek védjegy- és minőségrendszerének bevezetése, fejlesztése; b) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése az alábbi alcélok szerint: ba) a tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztése gépjárműbeszerzés kivételével, bb) tanyasi gazdálkodók oktatása, képzése, bc) tanyasi közösségi ház kialakítása, bd) tanyasi idegenforgalmat támogató szolgáltatások fejlesztése, be) igényvezérelt közlekedési rendszer fejlesztése, bf ) tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztése, együttműködéseik kialakítása, bg) esélyegyenlőségi programok szervezése tanyasi lakosok számára, valamint bh) mobil egészségügyi szűrővizsgálatok végzésének szervezése tanyai lakosok számára; c) a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése; d) tanyasi lakosokat célzó lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése; e) szigetüzemű külterületi közvilágítás kialakítása tanyákra vezető bekötőutak kereszteződésénél és tanyasi buszmegállóban. (4) A 2. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) 0 Standard Termelési Értékkel (a továbbiakban: STÉ) rendelkező, azaz induló tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében: aa) tanyai lakóépület felújítása a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50%-áig, ab) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése, ac) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, ad) karám, kerítés létesítése, felújítása, ae) szaporító anyag vásárlása, beszerzése, af ) állatállomány kialakítása, ag) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése, ah) tanyagazdaságok energetikai megújítása (villamos energia fejlesztések kivételével),valamint ai) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése; b) 1–5999 STÉ-vel rendelkező tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében: ba) tanyai lakóépület felújítása a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50%-áig, bb) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése, bc) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, bd) karám, kerítés létesítése, felújítása, be) szaporító anyag vásárlása, beszerzése, bf ) állatállomány kialakítása, bővítése, bg) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése, bh) tanyagazdaságok energetikai megújítása (villamos energia fejlesztések kivételével), valamint bi) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése; c) 6000 STÉ feletti tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében: ca) tanyai lakóépület felújítása a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50%-áig, cb) szaporító anyag vásárlása, beszerzése, cc) állatállomány kialakítása, bővítése, valamint cd) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése. (5) A 3. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) tanyai lakóépület felújítása villamos energia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével; b) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése. (6) A  4. célterület keretében egyedi támogatási kérelem benyújtásával igényelhető támogatás zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú revitalizációját szolgáló program megvalósítására, amely során közösségi termelés keretében igazoltan őshonos vagy tájfajta növény kerül ültetésre vagy telepítésre. (7) A (4) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás a mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatásnak minősül. 3. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § (1) Az 1. célterületre irányuló fejlesztés esetén támogatás igénybevételére jogosultak: a) a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található települési önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok, önkormányzat által alapított, a  tanyás térség településein székhellyel rendelkező gazdasági társaságok, a tanyás térség településein székhellyel rendelkező és ott működő civil szervezetek, a tanyás térség településein székhellyel rendelkező tanyai piacszövetkezetek, b) a  2.  § (3)  bekezdés b)  pont ba), bb), bc), bd), be), bg), valamint bh)  alpontjában meghatározott célokra irányuló fejlesztés esetén a  tanyás térségben található települési önkormányzatok, és tanyás térségben található önkormányzati társulások, egyházak, tanyás térségben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, tanyás térségben működő civil szervezetek, c) a 2. § (3) bekezdés b) pont bf ) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben működő tanyagondnoki szolgálatokat összefogó civil szervezetek, d) a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található települési önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok, tanyás térségben található helyi önkormányzati társulások, a tanyás térség megyei önkormányzatai, valamint a tanyás térségben működő civil szervezetek, e) a 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található települési önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok, a tanyás térségben található helyi önkormányzati társulások, egyházak, a  tanyás térségben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, a  tanyás térségben működő tanyagondnoki feladatokat ellátó, illetve tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek, f ) a 2. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található települési önkormányzatok. (2) A  2. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az  a  magánszemély, őstermelő vagy egyéni vállalkozó jogosult, a) aki tanyás települések valamelyikén 2016. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az  ingatlan nyilvántartás szerint – a saját, a házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy a családi gazdaság valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán mint lakóhelyén, vagy a  lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán mint tartózkodási helyén él, b) akinek a  2.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott fejlesztés esetén a  2012., 2013. és 2014. évi összes bevételének, valamint a  2012., 2013. és 2014. évben nem önálló tevékenységből származó jövedelmének összegéből számított átlag legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a  2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a  nettó nyolcmillió forintot. (3) A  3. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az  a  magánszemély jogosult, aki a  tanyás térségben található települések valamelyikén 2016. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlannyilvántartás szerint – a  saját, a  házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy a  családi gazdaság valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán mint lakóhelyén, vagy a  lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán mint tartózkodási helyén él. (4) A 2. és a 3. célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a fejlesztés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapján nem szerepelhet végrehajtási jog bejegyzés. (5) A  4. célterületre irányuló fejlesztés esetén egyedi támogatási kérelem benyújtására Magyarország területén lévő önkormányzat jogosult. (6) A 4. célterület vonatkozásában a) a  biológiai alapot és a  szaktudást – számviteli bizonylattal alátámasztva – olyan bejegyzett szervezettől kell beszerezni, amely őshonos vagy tájfajta növény megőrzésével vagy termesztésével, értékesítésével foglalkozik, b) a  támogatás eredményeként keletkező végtermékeket a  végső kedvezményezettek nem értékesíthetik, azokat kizárólag saját felhasználásra hasznosíthatják. (7) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a) az  1–3. célterület esetében a  pályázó legkésőbb a  pályázat, a  4. célterület esetében az  egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél legkésőbb a  kérelem benyújtásáig a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettségének eleget tegyen vagy igazolja, hogy kérelmezte nyilvántartásba vételét a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe, b) a  pályázó, valamint az  egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél megfelel az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, c) a  2. célterület esetében a  pályázó megfelel a  37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A.  §-ában meghatározott feltételeknek, d) a  2. célterület esetében a  pályázó a  pályázat benyújtását megelőző kettő és a  folyamatban lévő üzleti évben kapott valamennyi, az  általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összegéről, a  támogatóról, a  támogatási vagy egyéb szerződés számáról és a  támogatástartalomról szóló határozat számáról, továbbá aki más vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak tekinthető, úgy azon vállalkozások adatairól, valamint a  naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása esetén az  általa alkalmazott üzleti évről, illetve a  37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A.  §-ban foglaltakról nyilatkozzon. 4. § (1) Az  1–3. célterület esetében támogatás igénybevételére az  a  3.  § (1)–(4) és (7)  bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pályázó jogosult, a) akinek az  esetében a  pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint nyilatkozik arról, hogy az  adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) aki nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, c) akinek a saját forrás rendelkezésére áll, d) aki megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött, e) akinek nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a  költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja, f ) aki nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e, g) aki a hatósági szerződés megkötésekor rendelkezik a  támogatott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel, amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, h) aki a  hatósági szerződés megkötésekor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az  adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a  vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással, i) akinek a hatósági szerződés megkötésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása, j) aki a hatósági szerződés megkötésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy a  helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XXV. törvény) hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, k) aki a  támogatás tárgyának, a  támogatás összegének, a  fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul, l) aki az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a  továbbiakban: 2011. évi CXII. törvény) alapján a  pályázatában, valamint a  hatósági szerződésben feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul, m) aki nyilatkozik arról, hogy a  támogató által előírt biztosítékokat a  költségvetési támogatás folyósítását megelőzően rendelkezésre bocsátja, és n) aki az a)–m) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik. (2) A 2. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy a pályázó a) megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglalt követelményeknek, b) a 2. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a pályázó 2012., 2013. és 2014. évi összes bevételének, valamint a  2012., 2013. és 2014. évben nem önálló tevékenységből származó jövedelmének összegéből számított átlag legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a  2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a  nettó nyolcmillió forintot, és c) amennyiben az  1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból egyösszegű átalánytámogatásban részesül, úgy a  Tanyafejlesztési Program keretében olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek nem szerepelnek a Vidékfejlesztési Program pályázatához csatolt üzleti tervben, és erről a pályázatában nyilatkozik; d) eleget tett az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatában foglalt feltételeknek. (3) A  4. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a  támogatás igénybevételére az  a  3.  § (5)–(7)  bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő ügyfél jogosult, a) akinek az  esetében a  támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint nyilatkozik arról, hogy az  adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) aki nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, c) akinek a saját forrás rendelkezésére áll, d) aki megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött, e) akinek nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a  költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja, f ) aki nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e, g) aki a támogatási szerződés megkötésekor rendelkezik támogatott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel, amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, h) aki a  támogatási szerződés megkötésekor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az  adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a  vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással, i) akinek a  támogatási szerződés megkötésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása, j) aki a támogatási szerződés megkötésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy az 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, k) aki a  támogatás tárgyának, a  támogatás összegének, a  fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul, l) aki a 2011. évi CXII. törvény alapján az egyedi támogatási kérelmében, valamint a támogatási szerződésben feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul, m) aki nyilatkozik arról, hogy a  támogató által előírt biztosítékokat a  költségvetési támogatás folyósítását megelőzően rendelkezésre bocsátja, és n) aki az a)–m) pontban foglaltakról az egyedi támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik. 5. § A 4.  §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén sem jogosult támogatás igénybevételére az  a  pályázó vagy egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél, aki a  pályázat vagy az  egyedi támogatási kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az  államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesült, és az  elnyert támogatásról szóló szerződés rendelkezéseit, feltételeit megszegte, a  szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet szerinti vis maior esetét. 4. A támogatás forrása és mértéke 6. § (1) A  támogatás forrása Magyarország 2016. évi központi költségvetésről szóló 2015. évi C. törvény 1.  mellékletének XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcímcsoport céljai részére megállapított keretösszeg. (2) A  2. célterületre igénybe vehető támogatás összegét a  pályázati felhívás kihirdetése hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni. (3) Az 1–3. célterület egyes céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg a pályázati felhívásban közzétett mértéket. (4) A 4. célterület céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg a felhívásban közzétett mértéket. (5) Az igényelhető támogatás mértéke a) az  1. célterület esetében az  összes jogosult, elszámolható költség – a  támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a  pályázó által az  előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a  2.  §  (3)  bekezdés a), b), d) és e)  pontjában meghatározott célok esetében legfeljebb 90%-a, a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott cél esetében legfeljebb 100%-a, b) a 2. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét betöltött pályázó esetében legfeljebb 75%-a, a  pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét be nem töltött pályázó esetében legfeljebb 90%-a, de mindösszesen legfeljebb a pályázó, illetve a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretnek megfelelő forintösszeg, c) a 3. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – legfeljebb 75%-a, d) a 4. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség legfeljebb 100%-a. (6) A  támogatás csak abban az  esetben igényelhető az  általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a  pályázónak vagy az  egyedi támogatási kérelmet benyújtónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs. 5. A pályázat és az egyedi támogatási kérelem benyújtása 7. § (1) Az 1–3. célterületek esetében a) a  célterületekre vonatkozóan külön pályázati felhívások készülnek, amelyeket a  miniszter jóváhagyását követően, a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati portálon és a Herman Ottó Intézet a saját honlapján e rendelet hatálybalépését követő harminc naptári napon belül tesz közzé, b) a  pályázatokat az  elektronikus felületen kitöltött pályázati adatlapon a  pályázati felhívásban megadott határidőig és módon – az abban előírt tartalommal és mellékletekkel – a Herman Ottó Intézethez egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani, c) egy pályázó a 2. és 3. célterület vonatkozásában kizárólag egy pályázatot nyújthat be, míg az 1. célterületen belül alcélonként egy pályázat nyújtható be, d) az 1. célterület kivételével egy tanya fejlesztésére csak egy pályázat nyújtható be, valamint e) a Herman Ottó Intézet a formai szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén – a pályázati felhívásban meghatározott hiánypótoltatható mellékletek tekintetében – a pályázat beérkezését követő harminc naptári napon belül, a  hiányok megjelölésével, egy alkalommal, öt naptári nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a  pályázót és egyben figyelmezteti, hogy ha a  pályázatot a  kitűzött határidőn belül nem vagy ismételten hiányosan nyújtja be, az elutasításra kerül. (2) A 4. célterület esetében a) az egyedi támogatási kérelmet papír alapon egy eredeti példányban, postai úton, e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a minisztériumhoz, b) egy településről egy egyedi támogatási kérelem nyújtható be, c) felhívás készül, amelyet a miniszter jóváhagyását követően, a minisztérium a kormányzati portálon e rendelet hatálybalépését követő harminc naptári napon belül tesz közzé. 6. A pályázat és az egyedi támogatási kérelem elbírálása 8. § (1) A  miniszter a  pályázatokra, valamint az  egyedi támogatási kérelmekre vonatkozó döntésének előkészítése érdekében véleményezési jogosultsággal rendelkező, szakértőkből álló Bíráló Bizottságot hoz létre. A  Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel. A Bíráló Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg. (2) A pályázatok értékelését a) az 1. célterület esetében az 1. mellékletben, b) a  2. célterület keretében benyújtott, 0 STÉ, azaz induló tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 2. mellékletben, c) a  2. célterület keretében benyújtott, 1 STÉ feletti tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 3. mellékletben, d) a 3. célterület esetében a 4. mellékletben meghatározott pontozási rendszer szerint a Herman Ottó Intézet végzi, amely az értékeléséről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot, e) a  4. célterület esetében az  5.  mellékletben meghatározott pontozási rendszer szerint a  minisztérium végzi, amely az értékeléséről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot. (3) A Herman Ottó Intézet a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében a pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül az MVH részére továbbítja a pályázó alábbi adatait: a) a pályázó neve, születési neve, b) a pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) a pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele, d) a pályázó ügyfél-azonosítója, valamint e) a  pályázó által tett, az  egy és ugyanazon vállalkozás minőségre és az  alkalmazott üzleti évre vonatkozó nyilatkozat adatait. (4) Az  MVH – a  pályázó hozzájárulása alapján – a  pályázó és a  vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás vagy vállalkozások részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretről –  a  (3)  bekezdés szerinti adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a  Herman Ottó Intézetet. (5) A  Bíráló Bizottság – a  Herman Ottó Intézet, illetve a  minisztérium (2)  bekezdés szerinti értékelése alapján – a pályázatok között rangsort állít fel, és támogatási javaslatot tesz a miniszter részére. (6) A  támogatásra vonatkozó döntést a  Bíráló Bizottság javaslata alapján és bevonásával a  miniszter hozza meg, és döntéséről értesíti a Herman Ottó Intézetet. (7) A  pályázatokat, valamint az  egyedi támogatási kérelmeket a  benyújtási határidő utolsó napját követő kilencven naptári napon belül kell elbírálni. A támogatási döntés az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélésére is vonatkozhat. Az  igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélése esetén – pályázati céltól függően – a  pályázónak, illetve az  egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfélnek lehetősége van a  pályázati tartalmat, valamint az  egyedi támogatási kérelemben foglalt szakmai tartalmat az  igényelt és az  odaítélt támogatás különbségének összegével csökkenteni. (8) A támogatási döntésről – annak meghozatalát követő tíz naptári napon belül – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a miniszter írásban értesíti az érintett ügyfeleket. (9) A nyertes pályázók, valamint az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfelek névsorát, az  elnyert támogatás összegét és célterületének megnevezését a  miniszter a  kormányzati portálon – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet a saját honlapján is – a döntést követő tíz naptári napon belül közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesítést küld az MVH részére az alábbi adattartalommal: a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve, b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye, c) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma, vagy adóazonosító jele, d) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója, e) a támogatási cél vagy célok megnevezése, f ) a  támogatásban részesülő ügyfél részére támogatási célonként megítélt támogatás forintban és euróban meghatározott összege, g) a támogatási döntésszám, h) a támogatási döntés meghozatalának időpontja, i) a  támogatásban részesülő ügyfél nyilatkozata szerint kapott valamennyi, az  általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összege. 9. § (1) A  támogatási döntésről szóló értesítés pályázó által történő kézhezvételét követő harminc naptári napon belül a  miniszter az  1–3. célterület esetében a  nyertes pályázóval hatósági szerződést, a  4. célterület esetében az  egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyféllel támogatási szerződést köt, amelyben meghatározza a  támogatás igénybevételének és felhasználásának részletes feltételeit. A  szerződéskötésre vonatkozó határidő a  nyertes pályázó vagy a  támogatásban részesülő ügyfél kérelme alapján egy alkalommal, legfeljebb harminc naptári nappal meghosszabbítható. (2) A nyertes pályázó a pályázatban, az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfél az egyedi támogatási kérelmében foglaltak megvalósítására vonatkozó tartalmat a  hatósági vagy támogatási szerződés megkötését követően – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet felé történő bejelentési kötelezettsége mellett – legfeljebb egy alkalommal, a miniszter előzetes jóváhagyásával módosíthatja. A módosításra vonatkozó bejelentést az azt kiváltó okról történő tudomásszerzéstől számított nyolc naptári napon belül lehet megtenni. (3) A pályázati felhívásban előírt feltételeket, és a pályázatnak, valamint az egyedi támogatási kérelemnek a támogatási döntés alapján elfogadott részét a  hatósági, valamint a  támogatási szerződésben foglaltak szerinti megvalósítási határidőn belül, de legkésőbb 2017. április 30-ig kell teljesíteni. 7. Támogatási előleg 10. § (1) A megítélt támogatás legfeljebb 75%-os mértékéig – a szerződésben rögzített feltételek szerint – támogatási előleg nyújtható. (2) Az  elnyert támogatás előleg feletti része csak az  előleggel történő teljes, elfogadott elszámolás és a  fejlesztés megvalósulását követően benyújtott elszámolás elfogadása után folyósítható. (3) Ha a  támogatásra jogosult ügyfél a  támogatási előleg felhasználásával egyidejűleg a  teljes támogatási tartalmat megvalósította, akkor lehetősége van a  támogatási előleggel történő elszámolás során a  teljes támogatási összeggel is egyidejűleg elszámolni. (4) Előlegfizetés esetén az  1–3. célterület esetében a  Herman Ottó Intézet előlegfizetési utasítást küld – a  megkötött hatósági szerződés Herman Ottó Intézethez történő hiánytalan megérkezését követő nyolc naptári napon belül – az MVH és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal: a) a nyertes pályázó neve, születési neve, b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) a nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele, d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés száma, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a  nyertes pályázó részére támogatási célonként összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege, valamint h) a megállapított támogatásból támogatási célonként kifizetendő előleg forintban és euróban meghatározott összege. (5) Az MVH – a Tv. 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – az 1–3. célterület esetében a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a  forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az  előleg – nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő – átutalásáról. (6) A 4. célterület esetében a miniszter – a Tv. 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a  forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az  előleg – támogatott támogatási szerződésében szereplő fizetési számlaszámára történő – átutalásáról. 8. A támogatás elszámolása és kifizetése 11. § (1) Az 1–3. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak, és a pályázat összeállításakor a  pályázó azokat, mint költségelemeket szerepeltette a  pályázati adatlapján, valamint azok összhangban vannak a számviteli törvénnyel; b) a  nyertes pályázónál ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető; c) a  fejlesztés előkészítésében és megvalósításában részt vevők, kizárólag a  fejlesztés előkészítési és megvalósítási feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az  ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a  munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – keletkeztek; d) e rendelet hatálybalépésének napjától a fejlesztés befejezésének a hatósági szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek. (2) Az  (1)  bekezdés d)  pontja alól kivételt képeznek – a  megítélt támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig – a fejlesztés előkészítésében részt vevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az  ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – e rendelet hatálybalépéséig keletkeztek. (3) A 4. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek a) a  támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak és a támogatási szerződésben, valamint annak mellékletében szerepelnek, és összhangban vannak a számviteli törvénnyel; b) a  támogatásban részesülő szervezetnél ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető; c) a  támogatási döntés 8.  § (9)  bekezdése szerinti közzétételének napjától a  fejlesztés befejezésének a támogatási szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek. 12. § (1) A  támogatásban részesült ügyfélnek a  pénzügyi és szakmai elszámolást legkésőbb a  fejlesztésnek a  hatósági vagy a  támogatási szerződésben foglalt befejezési időpontját követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézethez, a 4. célterület esetében a minisztériumhoz. Az elszámoláshoz mellékelni kell a  támogatásban részesült ügyfél saját nevére szóló, a  támogatási összeg elszámolható kiadásra irányuló felhasználását, valamint pénzügyi teljesítését igazoló számviteli bizonylatainak és az azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az  eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, az  azokhoz kapcsolódó – pályázat esetében a  pályázati felhívásokban is közzétett – számlaösszesítő nyomtatványt és szakmai beszámolót, valamint fotódokumentációt. Az  elszámoláshoz szükséges eredeti számlákat a  támogatásban részesült ügyfélnek záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a  szerződés számát, valamint külön a  támogatási előleg terhére és külön a  támogatási előlegen túl fennmaradó támogatás terhére – a  támogatási intenzitás figyelembevételével  – elszámolt összeget. Az  elszámolás elmulasztása esetén – hiánypótlási felhívás kibocsátását követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a  támogatásban részesült ügyfélnek a  támogatásból megvalósított fejlesztés kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs, akkor a támogatás alapjának kiszámítása a bruttó költségek alapján történik. (3) Pályázat esetében a  Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a  miniszter a  jogosultságot a  támogatásban részesült ügyfél által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi –  amennyiben szükséges hiánypótlásra szólítja fel a  pályázót – és dönt a  kifizetésről, vagy ha a  támogatásban részesült ügyfél a  részére teljesített előleggel történő elszámolási kötelezettségének – a  hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, dönt az intézkedésben való jogosulatlan részvételről. (4) Az  1–3. célterület esetében a  támogatási jogosultság megállapításakor a  Herman Ottó Intézet a  hatósági szerződésre hivatkozva – a  döntéshozatalt követő nyolc naptári napon belül – értesítést küld az  elfogadott elszámolásokról az MVH és a miniszter részére az alábbi adattartalommal: a) a nyertes pályázó neve, születési neve, b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) a nyertes pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele, d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés iktatószáma, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként kifizetendő támogatás és az előlegként folyósított támogatás összege, valamint h) az összesen megállapított támogatásból az elszámolások alapján jogos, kifizetendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege. (5) A  támogatási szerződésbe, valamint a  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a hatósági szerződésbe bele kell foglalni a támogatás összegéről és annak mezőgazdasági csekély összegű jellegéről szóló tájékoztatást. A  szerződésben utalni kell a  mezőgazdasági csekély összegű rendelet címére, az  Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a  támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve. (6) Az  1–3. célterület esetében az  MVH, a  4. célterület esetében a  miniszter – a Tv. 60.  §-ában foglaltakra is figyelemmel  – legkésőbb a  forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik a  támogatásnak a támogatásban részesült ügyfél Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, támogatási szerződés esetében a támogatási szerződésben feltüntetett fizetési számlaszámára történő átutalásáról. 9. A támogatás nyilvántartása és ellenőrzése 13. § (1) Az e rendelet szerinti intézkedésekkel összefüggő ellenőrzések lefolytatásáról az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet, a 4. célterület esetében a miniszter gondoskodik. A Herman Ottó Intézet a támogatott pályázatoknak, a miniszter pedig a támogatott támogatási kérelmeknek a 10%-át 2017. december 31-ig a megvalósulás helyszínén köteles ellenőrizni. (2) Az  intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén – a visszafizetés elrendeléséről szóló határozat alapján – az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet tájékoztatja az MVH-t az alábbi adatok megküldésével: a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve, b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye, c) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója, d) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma vagy adóazonosító jele, e) a jogosulatlan igénybevételről szóló határozat iktatószáma és kelte, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a  támogatásban részesülő ügyféltől támogatási célonként visszakövetelendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege, h) a Tv. 69. § (5) bekezdésének megfelelően számított kamat forintban meghatározott összege. 10. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó egyéb rendelkezések 14. § (1) A  csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a  37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak az irányadóak. (2) A  csekély összegű támogatás odaítélése során az  adott üzleti évben, valamint az  azt megelőző két üzleti év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként a) olyan támogatás, amelynek összege a  piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, b) a  harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az  exportált mennyiségekhez, az  értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás, valamint c) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. 15. § (1) A  mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtása esetén, a  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az  általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a  mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a  mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások az  általános csekély összegű rendelet 3.  cikkének (2)  bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az  utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az általános csekély összegű rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. (2) A  mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az  Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget. A  nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással. (3) A  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a  halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a  mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a  mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati bizottsági rendelet) 3.  cikk (2)  bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az  utóbbi tevékenységekre tekintettel a halászati bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység ne részesüljön a  halászati bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. 16. § Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a  mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó, a  folyó üzleti évben, valamint az  azt megelőző két üzleti év során Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg a  15  000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a  mezőgazdasági csekély összegű rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt. 11. Záró rendelkezés 17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter